Élet és Irodalom, 1995. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-24 / 8. szám - Halmai Gábor: Jog az iróniához avagy a Pató Pál Párt esete a bírósággal (3. oldal)
ÉLET ÉS ÍZIRODALOM PARTÉLET Jog az iróniához avagy a Pató Pál Párt esete a bírósággal V · * ki,1·- . Vi ··'■- ‡·'\;Ίί ν.·.·ί · ‘... : ■/ ‘ ‘ ' . * A jogszabályok alkalmazása a civilizált jogrendszerekben magas szakértelmet, bölcsességet és nem kevés műveltséget igényel a bíráktól. Maga a jogalkalmazás egyébként nem más, mint egy logikai szillogizmus, melyben a felső tétel maga a jogszabály (az emberölés büntetendő cselekmény), az alsó a konkrét jogeset (valaki megölte haragosát), a kettő összevetéséből levont zárótétel pedig a bírói ítélet (az illetőnek bűnhődnie kell). Nincs ez másként az egyesületek, pártok bíróságok általi nyilvántartásába vételekor sem, mégha lényegesen egyszerűbb is a bíró dolga: ha ugyanis az alapítók eleget tettek a törvényben, előírt feltételeknek, a bejegyzés nem tagadható meg. Ezt a jogalkalmazási műveletet végezte el elsőfokon a Fővárosi Bíróság bírája, majd fellebezés folytán a Legfelsőbb Bíróság háromtagú tanácsa a Pató Pál Párt nyilvántartásba vétele ügyében. A hivatásos bírák következtetése mindkét esetben a bejegyzés megtagadása volt (vö.: C 1, C 2). A nyájas olvasót arra kérjük, hogy a hivatásos bírák által vizsgált premisszák, vagyis a pártalapításra vonatkozó alkotmányi és törvényi rendelkezések (vö.: A 1, A 2), illetve a Párt alkotmánya és a fellebbezésben előadott érvek (vö.: B 1, B 2) alapján maga is végezze el a jogalkalmazási műveletet. A megfejtéseket a bíróságok címére kérjük eljuttatni. Anélkül, hogy az olvasó-bírót befolyásolni kívánnánk ítéletalkotásában, a magunk részéről a következő kérdéseket fogalmazzuk meg: 1. Állítható-e, hogy a Párt nem a magyar Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletében tartása mellett alakult meg (Alkotmány 3. § (1) bekezdés) ? 2. Állítható-e, hogy a Párt a törvény által tiltott célra jött létre (Alkotmány 63.§ (1) bekezdés)? 3. Állítható-e, hogy a Párt tevékenysége a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányul, illetve, hogy a pártalapítás bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, illetve, hogy mások jogainak és szabadságának sérelmével jár (az egyesülési jogokról szóló törvény 2. § (2) bekezdés)? 4. Állítható-e, hogy a Párt a törvényben előírt feltételeknek nem tett eleget (az egyesülési jogokról szóló törvény 4.§ (1) bekezdés)? 5. Ha az 1-4. kérdésekre nemleges választ adunk, megtagadható-e a Párt nyilvántartásba vétele? 6. Ha a bíróság mégis megtagadta a bejegyzést, mondhatjuk-e, hogy csorbítatlan ma Magyarországon az egyesülési (pártalapítási) szabadság? A legérdekesebb kérdés azonban talán nem is az, miért hiányzik a magyar bírák szakértelme az effajta ügyek megítéléséhez, hanem hogy miért vannak híján a minimális humorérzéknek is? Miért vonják kétségbe a polgárjogát az iróniához? Miért gondolják tanult jogászok, hogy a magyarországi demokráciát éppen ,,a kényelem és a szabadságszerető magyarok pacifista, a mindenkori alkotmányt elismerő, néha kormánypárti, néha ellenzéki, de leginkább antipolitikai és anarchista, udvari bolond típusú műkedvelői és posztmodern önkifejezési formától” kell megóvni? Vajon nincs-e tele közéletünk amúgy is olyan szereplőkkel — akár az Ország Házában is —, akikre sokan bizonyosan nem bíznánk rá az ország sorsának intézését? A Pató Pál Pártban legalább megvan az a becsülendő önmmérséklet, amellyel saját maguktól is hajlandók megóvni mindannyiunkat. Úgy tűnik azonban, bíróságainkat ez nem téveszti meg, szerintük a tolerancia nem határtalan, így aztán, ami kissé szokatlan és habókos, az tilos is egyszersmind. Hát itt tartunk, és nincs apelláta. Halmai Gábor seiről bíróságok, testületek döntenének, olyan kérdésekről, amelyeket az emberiség a mai napig megnyugtató módon nem tudott megoldani. Ezt szolgálják a különböző eszmék, filozófiai iskolák, társadalmi mozgalmak, pártok, egyházak, melyek sokszínűségére a mai értékválságos világban nagyobb szükség van, mint valaha. A bíróság által kezdeményezett vita eldöntését, hogy mennyire képviselünk valóságos állampolgári értékeket és érdekeket, mi a bíróság helyett a választókra bíznánk, azért is folyamodtunk, hogy választási pártként jegyezzenek be minket. (...) Az utóbbi hónapokban megnyilvánuló szeretet annyira meghatott bennünket, hogy közfelkiáltással töröltük az alulról jövő kezdeményezések gyökeres kiirtását a főbb célkitűzéseink sorából, amit ezennel hivatalosan be is jelentünk. (...) Pártunk szerepe kettős. A befolyásos politikai tényezők és a mindenkori hatalom „ironikus, szatirikus” (Dr. Balogh Margit) bírálata, amely nem destruktív, mert bírálat nélkül szétesne minden államgép, mert minden államgépben rothad valami. Bízunk benne, hogy a felvilágosodás után több száz évvel ezt nem kell bővebben magyarázni, mellékletként mégis csatoljuk Hamvas Béla sorait „Szellem és hatalom” című művéből, amely jól megvilágítja nézeteinket és dilemáinkat. (...) A passzivitás és aktivitás egész problematikájáról lásd még Goncsarov Oblomovját és bizony-bizony a mai Nyikita Mihalkov Oblomov néhány napja című filmjét, amely a probléma aktualitására, eldönthetetlenségére és Oblomov (legalábbis rész-) igazságára utal. Ha van valami aktuális és igazi posztmodern (azaz már nem csak az uralkodó osztályok, értelmiségiek, hanem mindenki számára átélhetővé váló, mindenkinél jelentkező probléma), akkor az ez. Miért élünk, miért dolgozunk, miért hajtunk? A PPP csak posztmodern folytatója a nemesi életformának és a 3x8 modern szocialista eszméjének. Szabadon választható kreatív (!) életforma-változatokat, sőt a bajbajutottaknak öngyógyító pszichoterápiát kínál a nyugati és távol-keleti, egymást és önmagunkat kizsákmányoló tébollyal szemben. A humor sarkosságával csak rá akar világítani eszelős munkaőrületünk hiábavalóságára, vissza akar billenteni a helyes mértékhez és visszatéríteni önmagunkhoz. Pacifizmusunk jelképe ősienk fogason függő, rozsdamarta, véres kardja” C. A bírósági döntések 1. Fővárosi Bíróság 7. Pk. 61.649/93/1. Végzés A Fővárosi Bíróság a Pató Pál Párt nyilvántartásba vételét megtagadja. A végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS (...) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény többek között rögzíti, hogy az Országgyűlés az állampolgárok egyesülési szabóságának és politikai jogainak érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítása érdekében alkotta meg a törvényt. Ebből következik, hogy csak olyan demokratikus szerveződési forma fogadható el politikai választási pártként, amely állampolgári érdekek és ,értékek demokratikus megjelenítését és megvalósítását tűzi ki célul. Adott esetben a Pató Pál Párt az ironikus, szatirikus, demoralizáló, destruktív céljaival semmiképpen sem tekinthető értékeket, de még valóságos állampolgári érdekeket képviselő szervezetnek sem, ezért a politikai választási pártként történő bejegyzését meg kellett tagadni. Budapest, 1994. január 26. Dr. Balogh Margit s.k. bíró 2. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kpkf. 1.25.173/1994/4. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Bera István és Schreiber László által képviselt Pató Pál Párt kérelmező nyilvántartásba vétele iránt a Fővárosi Bíróság előtt indult ügyben az 1994. január 26. napján kelt 7.Pk.61.649/1993/1. számú végzése ellen a kérelmező részéről 2. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon — tárgyaláson kívül — meghozta az alábbi végzést: A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. INDOKOLÁS (...) Az egyesülési jog...Alkotmányban biztosított alapvető szabadságjog, ez azonban nem jelenti azt, hogy e jognak nincsenek korlátai. Nem lehet ugyanis e jogokat rendeltetésükkel ellentétes célra felhasználni, így pártot közösségellenes célra létrehozni. A kérelmező demoralizáló destruktív céljai ellentétesek az idézett törvényekben megfogalmazott alapvető célkitűzésekkel, ezért a Pató Pál Párt bejegyzését meg kellett tagadni. (...) Budapest, 1995. január 2. napján dr. Rakvács József s. k. a tanács elnöke, dr. Lomnici Zoltán s. k. előadó bíró, dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin s. k. bíró A. A jogszabályok 1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya „2. § (3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. (...) 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. (...) 63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alaján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.” 2. 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról „1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, annak zavaratlan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. 2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei — tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint — társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. (2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. (3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. (...) 4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. “ B. A jogeset 1. A Pató Pál Párt Alkotmánya „...Barátainkkal történt előzetes megbeszélés után 1993. szeptember 2-án magalakítottuk a Pató Pál Pártot, amely jogelődjének és legfelsőbb szervének ismeri el a Pató Pál Asztaltársaságot. Az 1989. február 10-én a társadalom hasznára és a magunk örömére létrejött társaság a kényelem és szabadságszerető magyarok pacifista, a mindenkori alkotmányt elismerő, néha kormánypárti, néha ellenzéki, de leginkább antipolitikai és anarchista, udvari bolond típusú műkedvelői és posztmodern önkifejezési formája. A PPP egy felülről lefelé építkező, a társadalomban jelen levő nosztalgikus antidemokratikus hiány betöltésére képes, a szabadkőműves páholyok, maffiák, egy- és többpártrendszerek pártjainak a mindenkori alkotmányt nem sértő hagyományait ötvöző aprócska tömegmozgalom. Főbb célkitűzéseink: Pató Pál rehabilitálása, Ilja Iljics Oblomov rehabilitálása, Szodoma és Gomorra királyainak rehabilitálása, lustálkodási jog tűzzel-vassal való kiharcolása, alulról jövő kezdeményezések gyökeres kiirtása, a munka jelképes temetésének megtartása, a táblabírói és sztálini nyelvhagyományok ápolása, az „ly” megőrzése, az úri huncutságnak mondott politika titkainak kiteregetése és dialektikus homályban tartása, a hintapolitika tökéletesítése, az ideális társadalom, amely a Kert-Magyarország, a dzsentri életmód és a kávéházi szocializmus harmóniáján alapszik, életünket kormányzó nagy eszmék és idézetek összegyűjtése és publikálása, a magyar kártyának, mint a haza és a haladás szimbólumának kultikus tisztelete. Szent játékaink: a ferbli, az alsós, az ulti és a ramsli, álmodozás „régi dicsőségünkéről, a bor és a sör békés egymás mellett élésének hirdetése, a passzív rezisztencia lassú feladása, és a fontolva haladás, túlélés, ágyban párnák közt halni meg.” 2. Fellebbezés a Fővárosi Bíróság 1994. január 26-án kelt, bejegyzést megtagadó végzése ellen: „Fellebbezünk, mert a Fővárosi Bíróság nincs abban az alkotmányos jogi helyzetben, hogy emberi, társadalmi értékekről, érdekekről, morális, jogi ítéletet alkosson (az indokolás alapján kijelenthetjük, hogy abban az intellektuális helyzetben sem), ezt anticipálta a törvényalkotó is, amikor a pártalapítás feltételéül létszámminimumot állapított meg. Jól is nézne ki a demokrácia, ha az emberiség nagy kérdé 1995. FEBRUÁR 24. Hírek hetilapokról Megújul az Új Demokrata. Mint a szerkesztők azt sajtótájékoztatón bejelentették, a lap a továbbiakban színes oldalakkal jelenik meg. Megújul a 168 Óra is. Mint a szerkesztők azt konvencionális sajtótájékoztató helyett körlevélben hírül adták, a lapot „békére” álltják át, így történik aztán majd az, hogy mostantól fogva a klasszikus „közélet” mellett az élet hétköznapi problémái is gazdagabban jelennek meg benne. Ennek pedig az az oka, hogy elmúlt a médiaháború — írják a szerkesztők.