Élet és Irodalom, 1995. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-02-24 / 8. szám - Halmai Gábor: Jog az iróniához avagy a Pató Pál Párt esete a bírósággal (3. oldal)

ÉLET ÉS ÍZ­IRODALOM PARTÉLET Jog az iróniához avagy a Pató Pál Párt esete a bírósággal V · * ki,1·- . Vi ··'■- ‡·'\;Ίί ν.·.·ί · ‘... : ■/ ‘ ‘ '­­ . * A jogszabályok alkalmazása a civilizált jogrendszerekben magas szakértelmet, bölcsességet és nem ke­vés műveltséget igényel a bíráktól. Maga a jogalkalmazás egyébként nem más, mint egy logikai szillogiz­mus, melyben a felső tétel maga a jogszabály (az emberölés büntetendő cselekmény), az alsó a konkrét jogeset (valaki megölte haragosát), a kettő összevetéséből levont zárótétel pedig a bírói ítélet (az illető­nek bűnhődnie kell). Nincs ez másként az egyesületek, pártok bíróságok általi nyilvántartásába vételekor sem, mégha lényegesen egyszerűbb is a bíró dolga: ha ugyanis az alapítók eleget tettek a törvényben, elő­írt feltételeknek, a bejegyzés nem tagadható meg. Ezt a jogalkalmazási műveletet végezte el elsőfokon a Fővárosi Bíróság bírája, majd fellebezés folytán a Legfelsőbb Bíróság háromtagú tanácsa a Pató Pál Párt nyilvántartásba vétele ügyében. A hivatásos bírák következtetése mindkét esetben a bejegyzés megtagadása volt (vö.: C 1, C 2). A nyájas olvasót arra kérjük, hogy a hivatásos bírák által vizsgált premisszák, vagyis a pártalapításra vo­natkozó alkotmányi és törvényi rendelkezések (vö.: A 1, A 2), illetve a Párt alkotmánya és a fellebbezés­ben előadott érvek (vö.: B 1, B 2) alapján maga is végezze el a jogalkalmazási műveletet. A megfejtéseket a bíróságok címére kérjük eljuttatni. Anélkül, hogy az olvasó-bírót befolyásolni kívánnánk ítéletalkotásában, a magunk részéről a következő kérdéseket fogalmazzuk meg: 1. Állítható-e, hogy a Párt nem a magyar Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletében tartá­sa mellett alakult meg (Alkotmány 3. § (1) bekezdés) ? 2. Állítható-e, hogy a Párt a törvény által tiltott célra jött létre (Alkotmány 63.§ (1) bekezdés)? 3. Állítható-e, hogy a Párt tevékenysége a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányul, illetve, hogy a pártalapítás bűncselekményt vagy bűncselekmény elköve­tésére való felhívást valósít meg, illetve, hogy mások jogainak és szabadságának sérelmével jár (az egyesü­lési jogokról szóló törvény 2. § (2) bekezdés)? 4. Állítható-e, hogy a Párt a törvényben előírt feltételeknek nem tett eleget (az egyesülési jogokról szó­ló törvény 4.§ (1) bekezdés)? 5. Ha az 1-4. kérdésekre nemleges választ adunk, megtagadható-e a Párt nyilvántartásba vétele? 6. Ha a bíróság mégis megtagadta a bejegyzést, mondhatjuk-e, hogy csorbítatlan ma Magyarországon az egyesülési (pártalapítási) szabadság? A legérdekesebb kérdés azonban talán nem is az, miért hiányzik a magyar bírák szakértelme az effajta ügyek megítéléséhez, hanem hogy miért vannak híján a minimális humorérzéknek is? Miért vonják két­ségbe a polgárjogát az iróniához? Miért gondolják tanult jogászok, hogy a magyarországi demokráciát éppen ,,a kényelem és a szabadságszerető magyarok pacifista, a mindenkori alkotmányt elismerő, néha kormánypárti, néha ellenzéki, de leginkább antipolitikai és anarchista, udvari bolond típusú műkedvelői és posztmodern önkifejezési formától” kell megóvni? Vajon nincs-e tele közéletünk amúgy is olyan sze­replőkkel — akár az Ország Házában is —, akikre sokan bizonyosan nem bíznánk rá az ország sorsának intézését? A Pató Pál Pártban legalább megvan az a becsülendő önmmérséklet, amellyel saját maguktól is hajlandók megóvni mindannyiunkat. Úgy tűnik azonban, bíróságainkat ez nem téveszti meg, szerintük a tolerancia nem határtalan, így aztán, ami kissé szokatlan és habókos, az tilos is egyszersmind. Hát itt tartunk, és nincs apelláta. Halmai Gábor seiről bíróságok, testületek dön­tenének, olyan kérdésekről, amelyeket az emberiség a mai napig megnyugtató módon nem tudott megoldani. Ezt szolgálják a különböző eszmék, filozófiai is­kolák, társadalmi mozgalmak, pártok, egyházak, melyek sokszí­nűségére a mai értékválságos vi­lágban nagyobb szükség van, mint valaha. A bíróság által kez­deményezett vita eldöntését, hogy mennyire képviselünk való­ságos állampolgári értékeket és érdekeket, mi a bíróság helyett a választókra bíznánk, azért is fo­lyamodtunk, hogy választási párt­ként jegyezzenek be minket. (...) Az utóbbi hónapokban meg­nyilvánuló szeretet annyira meg­hatott bennünket, hogy közfelki­áltással töröltük az alulról jövő kezdeményezések gyökeres kiir­tását a főbb célkitűzéseink sorá­ból, amit ezennel hivatalosan be is jelentünk. (...) Pártunk szerepe kettős. A be­folyásos politikai tényezők és a mindenkori hatalom „ironikus, szatirikus” (Dr. Balogh Margit) bírálata, amely nem destruktív, mert bírálat nélkül szétesne min­den államgép, mert minden ál­lamgépben rothad valami. Bí­zunk benne, hogy a felvilágoso­dás után több száz évvel ezt nem kell bővebben magyarázni, mel­lékletként mégis csatoljuk Ham­vas Béla sorait „Szellem és hata­lom” című művéből, amely jól megvilágítja nézeteinket és dile­­máinkat. (...) A passzivitás és aktivitás egész problematikájáról lásd még Gon­­csarov Oblomovját és bizony-bi­zony a mai Nyikita Mihalkov Oblo­mov néhány napja című filmjét, amely a probléma aktualitására, el­­dönthetetlenségére és Oblomov (legalábbis rész-) igazságára utal. Ha van valami aktuális és igazi posztmodern (azaz már nem csak az uralkodó osztályok, értelmiségi­ek, hanem mindenki számára átél­­hetővé váló, mindenkinél jelentke­ző probléma), akkor az ez. Miért élünk, miért dolgozunk, miért haj­tunk? A PPP csak posztmodern folytatója a nemesi életformának és a 3x8 modern szocialista eszméjé­nek. Szabadon választható kreatív (!) életforma-változatokat, sőt a baj­bajutottaknak öngyógyító pszicho­terápiát kínál a nyugati és távol-ke­leti, egymást és önmagunkat kizsák­mányoló tébollyal szemben. A hu­mor sarkosságával csak rá akar vilá­gítani eszelős munkaőrületünk hiá­bavalóságára, vissza akar billenteni a helyes mértékhez és visszatéríteni önmagunkhoz. Pacifizmusunk jel­képe ősienk fogason függő, rozsda­marta, véres kardja” C. A bírósági döntések 1. Fővárosi Bíróság 7. Pk. 61.649/93/1. Végzés A Fővárosi Bíróság a Pató Pál Párt nyilvántartásba vételét megtagadja. A végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül felleb­bezésnek van helye. INDOKOLÁS (...) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény többek között rögzíti, hogy az Országgyűlés az állampolgárok egyesülési szabó­ságának és politikai jogainak ér­vényesülése, valamint a társada­lomban meglévő különböző ér­dekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesíté­sének előmozdítása érdekében alkotta meg a törvényt. Ebből következik, hogy csak olyan demokratikus szerveződési forma fogadható el politikai vá­lasztási pártként, amely állam­polgári érdekek és ,értékek de­mokratikus megjelenítését és megvalósítását tűzi ki célul. Adott esetben a Pató Pál Párt az ironikus, szatirikus, demorali­záló, destruktív céljaival semmi­képpen sem tekinthető értéke­ket, de még valóságos állampol­gári érdekeket képviselő szerve­zetnek sem, ezért a politikai vá­lasztási pártként történő bejegy­zését meg kellett tagadni. Budapest, 1994. január 26. Dr. Balogh Margit s.k. bíró 2. A Magyar Köztársaság Leg­felsőbb Bírósága Kpkf. 1.25.173/1994/4. szám A Magyar Köztársaság Legfel­sőbb Bírósága a Bera István és Schreiber László által képviselt Pa­tó Pál Párt kérelmező nyilvántartás­ba vétele iránt a Fővárosi Bíróság előtt indult ügyben az 1994. janu­ár 26. napján kelt 7.Pk.61.649/1993/1. számú végzé­se ellen a kérelmező részéről 2. sorszám alatt benyújtott fellebbe­zés folytán az alulírott napon — tárgyaláson kívül — meghozta az alábbi végzést: A Legfelsőbb Bíróság az első­fokú bíróság végzését helyben­hagyja. INDOKOLÁS (...) Az egyesülési jog...Alkot­mányban biztosított alapvető szabadságjog, ez azonban nem jelenti azt, hogy e jognak nin­csenek korlátai. Nem lehet ugyanis e jogokat rendelteté­sükkel ellentétes célra felhasz­nálni, így pártot közösségelle­nes célra létrehozni. A kérelme­ző demoralizáló destruktív cél­jai ellentétesek az idézett törvé­nyekben megfogalmazott alap­vető célkitűzésekkel, ezért a Pató Pál Párt bejegyzését meg kellett tagadni. (...) Budapest, 1995. január 2. napján dr. Rakvács József s. k. a tanács elnöke, dr. Lomnici Zoltán s. k. előadó bíró, dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin s. k. bíró A. A jogszabályok 1. A Magyar Köztársaság Alkot­mánya „2. § (3) A társadalom egyet­len szervezetének, egyetlen álla­mi szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésé­re vagy gyakorlására, illetőleg ki­zárólagos birtoklására. (...) 3. § (1) A Magyar Köztársaság­ban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszte­letben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevé­kenykedhetnek. (...) 63. § (1) A Magyar Köztársa­ságban az egyesülési jog alaján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezete­ket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.” 2. 1989. évi II. törvény az egye­sülési jogról „1. § Az egyesülési jog min­denkit megillető alapvető sza­badságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, annak zava­­ratlan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szerve­zeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékeny­ségében részt vegyen. 2. § (1) Az egyesülési jog alap­ján a magánszemélyek, a jogi sze­mélyek, valamint ezek jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező szervezetei — tevék­enységük célja és alapítóik szándéka sze­rint — társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethet­nek. (2) Az egyesülési jog gyakorlá­sa nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem jár­hat mások jogainak és szabadsá­gának sérelmével. (3) Társadalmi szervezet min­den olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely össz­hangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. (...) 4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak nyilvántartásba véte­lét. A társadalmi szervezet bíró­sági nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. “ B. A jogeset 1. A Pató Pál Párt Alkotmánya „...Barátainkkal történt előze­tes megbeszélés után 1993. szep­tember 2-án magalakítottuk a Pató Pál Pártot, amely jogelődjé­nek és legfelsőbb szervének is­meri el a Pató Pál Asztaltársa­ságot. Az 1989. február 10-én a társadalom hasznára és a ma­gunk örömére létrejött társaság a kényelem és szabadságszerető magyarok pacifista, a mindenko­ri alkotmányt elismerő, néha kormánypárti, néha ellenzéki, de leginkább antipolitikai és anarchista, udvari bolond típusú műkedvelői és posztmodern ön­kifejezési formája. A PPP egy felülről lefelé épít­kező, a társadalomban jelen levő nosztalgikus antidemokratikus hiány betöltésére képes, a sza­badkőműves páholyok, maffiák, egy- és többpártrendszerek párt­jainak a mindenkori alkotmányt nem sértő hagyományait ötvöző aprócska tömegmozgalom. Főbb célkitűzéseink: Pató Pál re­habilitálása, Ilja Iljics Oblomov re­habilitálása, Szodoma és Gomorra királyainak rehabilitálása, lustálko­dási jog tűzzel-vassal való kiharcolá­sa, alulról jövő kezdeményezések gyökeres kiirtása, a munka jelképes temetésének megtartása, a táblabí­rói és sztálini nyelvhagyományok ápolása, az „ly” megőrzése, az úri huncutságnak mondott politika tit­kainak kiteregetése és dialektikus homályban tartása, a hintapolitika tökéletesítése, az ideális társada­lom, amely a Kert-Magyarország, a dzsentri életmód és a kávéházi szo­cializmus harmóniáján alapszik, életünket kormányzó nagy eszmék és idézetek összegyűjtése és publi­kálása, a magyar kártyának, mint a haza és a haladás szimbólumának kultikus tisztelete. Szent játékaink: a ferbli, az alsós, az ulti és a ramsli, álmodozás „régi dicsőségünkéről, a bor és a sör békés egymás mellett élésének hirdetése, a passzív rezisz­tencia lassú feladása, és a fontolva haladás, túlélés, ágyban párnák közt halni meg.” 2. Fellebbezés a Fővárosi Bíró­ság 1994. január 26-án kelt, be­jegyzést megtagadó végzése ellen: „Fellebbezünk, mert a Főváro­si Bíróság nincs abban az alkot­mányos jogi helyzetben, hogy emberi, társadalmi értékekről, érdekekről, morális, jogi ítéletet alkosson (az indokolás alapján kijelenthetjük, hogy abban az in­tellektuális helyzetben sem), ezt anticipálta a törvényalkotó is, amikor a pártalapítás feltételéül létszámminimumot állapított meg. Jól is nézne ki a demokrá­cia, ha az emberiség nagy kérdé­ 1995. FEBRUÁR 24. Hírek hetilapokról Megújul az Új Demokrata. Mint a szerkesztők azt sajtótájé­koztatón bejelentették, a lap a továbbiakban színes oldalakkal jelenik meg. Megújul a 168 Óra is. Mint a szerkesztők azt konvencionális sajtótájékoztató helyett körlevélben hírül adták, a lapot „béké­re” álltják át, így történik aztán majd az, hogy mostantól fogva a klasszikus „közélet” mellett az élet hétköznapi problémái is gazdagabban jelennek meg benne. Ennek pedig az az oka, hogy elmúlt a médiaháború — írják a szerkesztők.

Next