Élet és Irodalom, 2000. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-07 / 27. szám - Farkas Henrik: Váratlan fordulat • reflexió | Visszhang • Deák Péter: Hogy szép lenni katonának? ÉS, június 23. (2. oldal) - Ónody Tamás: Seres Lászlónak • reflexió | Visszhang (2. oldal) - Elek Zoltán: Fekete Krónika • reflexió | Visszhang (2. oldal) - id. Molnár László: A terrorról • reflexió | Visszhang • Argejó Éva: Eichmann vajon mindannyiunkban benne van? ÉS, május 19. (2. oldal)

VISSZHANG □ Váratlan fordulat Az ES 2000. június 23-i számában je­lent meg Deák Péter írása, Hogy szép lenni katonának? címmel. A tekintélyes biztonságpolitikai szakember cikke első részében részletesen és alaposan kifejti azokat a tényezőket, érveket, amelyek bizonyítják a kényszersorozott tömeg­hadsereg elavultságát, célszerűtlensé­­gét. Olyan érvet is ismertet, amely a vi­tákban eleddig nem szerepelt: neveze­tesen, hogy „a hadászati tartalékokat min­denekelőtt a szövetség beérkező erői képezik”. Azaz Magyarországnak mint NATO- tagországnak nem szükséges nagy tö­megben tartalékokat képeznie és moz­gósítania, hiszen olyan mérvű konflik­tus esetén, amelyet a készenlétben tar­tott állandó haderő már nem tudna ke­zelni, számíthatna a szövetség más or­szágainak támogatására, az onnan érke­ző segítség valószínűleg gyorsabb és ha­tékonyabb lenne, mint a belső tartalé­kok mozgósítása. így a tömeges tarta­lékképzés, amelynek hatékonyságát más források, tapasztalatok szerint az ismeretek, a haditechnika amortizációja amúgy is kétségessé teszi, fölösleges, drága luxus egy kis NATO-országnak. Kár, hogy Deák Péter tanulmánya a parlamenti vita után jelent meg, a dönté­si helyzetbe került képviselők döntésük előtt nem olvashatták. A kitűnő elemző írásnak azonban az időzítésen kívül egy másik gyenge pontja is van. Miután a szerző cikkének első háromnegyede vilá­gosan, meggyőzően érvel a sorozott had­erő ellen, váradan fordulattal, keményen pattan elő egy megfellebbezhetetlen kije­lentés: „Mindezzel együtt az állampolgárok honvédelmi kötelezettségének fenn kell marad­ni. ” Az ezt követő indoklásban a szokásos korszerű feladatkörök - köztük is ki­emelten a katasztrófaelhárítás - felsorolá­sa következik. Ebből aztán adódik követ­keztetésül a sorszolgálati rendszerről a sorkiképzési rendszerre való áttérés, va­lamint az ezt megelőző gondos, alapos (értsd: sok időt igénylő és költséges) elemzésének, előkészítésének, a feltételek fokozatos megteremtésének Fidesz-poli­­tikusoktól már jól ismert logikája. A kényszersorozáson alapuló honvédelmi struktúra szakmailag és morálisan is megbukott, idejétmúlt. Olyan kijelenté­sek is igazolják ezt a tényt, mint „Nincs egy ütőképes dandárunk” (Homoki János, Kis Újság, 2000. március 3.), és: „El kell indulni a professzionális hadsereg felé, és sza­kítani kell a sorkatonasággal, amely vajmi ke­veset ér olyan helyzetekben, amilyenekbe példá­ul Boszniában és Koszovóban kerültünk" (George Robertson NATO-főtitkár, tv2, Tények, 2000. április 4.). A morális válság­ra jellemzőek az 1999-es adatok: mintegy 43 ezer sorozásra behívott budapesti fia­talból mindössze kétezret tudtak katonai szolgálatra behívni. Ha a kényszersorozás a fegyveres honvédelemben ily csúfosan megbu­kott, joggal feltételezhető, hogy a ka­tasztrófavédelemben is hasonló dicste­len véget érne. Ám amíg ez kiderülhet­ne, újabb évtizedeknek kellene eltelni. Dőreség lenne ezt is kipróbálni, ki­várni. Persze egészen más a helyzet, ha a sorkiképzés, katasztrófavédelem stb. önkéntes formában történik. Deák Pé­ter cikkébe tulajdonképpen ez a lehetőség is belefér: erre utal az ameri­kai Nemzeti Gárdára való hivatkozás is. Farkas Henrik, a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának ügyvezetője Seres Lászlónak Ez végre egy jó ötlet - mondtuk, amikor nyilvánosságra került, hogy a Fidesz ki akar lépni a Liberális Interna­­cionáléból és átül a konzervatív párto­kat tömörítő Európai Néppártba. Jobb a dolgokat igazi nevükön nevezni. A liberalizmus a semleges állam esz­méjének megalkotásával született meg a vallásháborúk korában. Milyen liberá­lis párt az, amelyik elveti az állam és egyház szétválasztásának elvét? Milyen liberális párt az, amely csúfot űz a parlamentarizmusból, politikai ára­kat szab piaci cégeknek, vagy hatalmi szó­val akar „médiaegyensúlyt” teremteni? A Fidesz az állami tekintélyelvűségre építi politikáját - írtuk, s ezzel belesi-ÉLET ÉS|· IRODALOM múlt a kelet-európai jobboldali, konzer­vatív pártok világába. Ha átlép a Nép­pártba, a szabadelvűeknek nem kell többé szégyenkezniük amiatt, hogy mit művelnek a nevükben. Igen ám, de mint Seres László a múlt heti Elet rovatban meggyőzően bizonyít­ja, a Kelet-Európábán konzervatívnak nevezett politikai alakulatoknak semmi ideológiai közük sincs a szélsőjobboldal­tól mindig világosan elhatárolódó, a pi­ac szabályait tiszteletben tartó európai jobbközép pártokhoz. Valóban, Nyugat- Európában a konzervatív nem reakciós. Nincs Szent Korona-tan, Corvin-lánc és miniszterelnöki vizit a Vasárnapi Újság­ban. Nem fogadják Schüsselt. Nem kap megbízást Schwajda, nem nevezik ki APEH-elnöknek Simicskát, nem lehet belügyminiszter Pintér. Nem tesznek tönkre tudományos kutatóintézeteket, nem indítanak háborút a főváros ellen. Nem gátlástalanok. Politikájuk a közjó­ra irányul és nem zsákmányszerzésre. Ezeket a pártokat az átlépés ödetének támogatásával nem akartuk megsérteni. Az érintettektől elnézést kérünk. Ónody Tamás SZDSZ - Új generáció Fekete Krónika Egyre nagyobb értetlenséggel szemlé­lem az elhúzódó Fekete Krónika ügyet. Ahogy nem csökkenő vehemenciával esik egymásnak a két szekértábor. Jobboldal = fasiszták = koncentráci­ós táborok. Baloldal = komcsik = Gulag. Mint az óvodások. Minderre az ürü­gyet egy könyv szolgáltatja. Nem va­gyok történész, így a könyv egészét megítélni nem tudom. Viszont volt egy kambodzsai osztálytársam. Ha ő nem meséli el, hogy mi is történt annak ide­jén Kambodzsában, fel sem tűnik, hogy a Fekete Könyv meglepően felületesen tudósít két eseményről. Nevezetesen arról, hogyan került hatalomra Pol Pót, és hogyan bukott el. Mert ez az, ami ta­nulságokkal szolgál, és nem az, hogy volt-e elég lőszer a kivégzésekhez. De nincs mindenkinek kambodzsai osztály­társa. Noam Chomsky írásai azonban olvashatók. Magyarul is. 1995-ben az MTVl-en egy vele készült interjút is láthattunk. Mégsem tűnik fel senkinek a szerecsenmosdatás? Hogyan kavarta a szart az USA? Ho­gyan támogatta Pol Potot? Az érdekes az, hogy ezek az információk senki elől sincsenek eltitkolva. Mégis. Mintha ta­buk lennének... Kérdem én: mekkora bátorság kell ahhoz, hogy leírja valaki, Hider/Sztálin gyilkos szörnyeteg volt? Mekkora elégtétel ennek ürügyén beletörölni a lábunkat egy - a miénkkel ellentétes meggyőződésű - emberbe? Siralmas. „E gyönyörű tájkép pompás színeivel elra­gadott bennünket. (...) Azonban kellemetle­nül hatott a sok vérbe fagyott tibeti kato­na..." „Valamennyien azonban inkább rend­őrök, mint katonák..." Ezeket a sorokat nem egy kommu­nista kínai katona, hanem egy angol tiszt vetette papírra. Kedves Olvasó! Tudtad, hogy az angolok, a demokrá­cia élharcosai lerohanták Tibetet? És nem a homályos múltban. A XX. szá­zadban. Kérdi a Kedves Olvasó, miért végezte az angol hadsereg ezt a mészár­lást? Az emberiség védelmében. Mond­hatni: internacionalista kötelességből. „...a tibetiek (...) az egész emberiségre néz­ve állandóan veszélyesek...” Azt mondják, az emberek nem tud­tak a Gulagról. Nem tudtak a koncent­rációs táborokról. Te, Kedves Olvasó, tudsz arról, ho­gyan vetett be biológiai fegyvert a saját lakossága ellen egy demokratikus or­szág? 1964-től 1977-ig? Angliában? Úgymond tesztelési célból, legyengítet-, tét. Hogyan tesztelte gyermekeken a radioaktív sugárzást? Nem a sztálini re­zsim. Az USA. Nem, nem. Ez lehetetlen. Akkor mi­ért kért bocsánatot Hazel O’Leary mi­niszter? Az életben maradottaktól. „Amerika szégyene...” Mennyire-mennyire könnyű vörös meg barna veszedelemről fecsegni. Az elv-társak tapsától kísérve. De kiben van bátorság szembenézni a demokrácia rémtetteivel? Hogyan 2 küld egy kormány terroristákat a kör­nyezetvédők ellen? És miután lebuktak a gyilkosok, hogyan szabadítja ki őket gazdasági zsarolással? A rémtetteket nem ideológiák köve­tik el, hanem emberek. Az emberek pe­dig egyformák. Nincs kommunista, fa­siszta, demokrata faj. A gyilkosok köz­tünk vannak. Lehet, hogy mi magunk vagyunk a gyilkosok. Menteném az üldözötteket? Vagy el­fordítanám a fejem? Dolgoztam űrfelvételekkel, így tu­dom, mire alkalmasak, és mire nem. Hányán haltak meg azért, mert néhá­­nyan úgy ítélték meg, hogy nem tarto­zik a plebsre, mi történt Csernobilban? Nem érdemes a kelet-nyugati enyhü­lést veszélyeztetni egy ilyen ügy miatt. Ha jól emlékszem, az USA hadsere­gének harci szabályzata megengedi tú­szok kivégzését, ha a civil lakosság jog­ellenes tetteket követ el. NATO-tagor­­szág vagyunk. Nem tehetünk úgy, mintha ez ránk nem tartozna. Vagy vegyünk egy mocskosabb szto­rit? Kényszersterilizált gyerekek az USA-ban? Kedves Olvasó! Hogyan lehetséges, hogy erről nem tudsz? Vagy nem akarsz tudni... Gondolom, mindenki emlékszik még arra az érvrendszerre, hogy ezeket a torzulásokat kell csak kijavítani, és már itt is van a tökéletes kommunizmus... Ne a hibákat sorold, elvtárs, hanem a vívmányokat. Ezeknek az ügyeknek a felemlegetésével csak az ellenség mal­mára hajtod a vizet. Azzal kezdtem, hogy értetlenül né­zem az elhúzódó vitát. Ez nem igaz. Ér­tem én. És ez az, ami elszomorít, mert amíg itt vagyunk mi, a jók, és ott van­nak ők, a rosszak, addig ilyen rémtettek újra és újra bekövetkeznek. Elek Zoltán A terrorról Kivételesen érdekes és gondolatéb­resztő dolgok olvashatók az Eichmann va­jon mindannyiunkban benne van? című in­terjúban, amelyet Erős Ferenc pszicholó­gussal készített Argejó Éva az ÉS 2000. május 19-i számában. A beszélgetés pszi­chológiai mondanivalójával szinte mara­dék nélkül egyet lehet érteni, a történeti bevezetéshez azonban megítélésem sze­rint egy lényegi megjegyzés kívánkozik. „Nem az 1945 utáni politikai rendőrség volt az első Magyarországon, amely tömeges terrort alkalmazott [ez tökéletesen megfe­lel a valóságnak], ez történt 1919-ben és 1944-ben is, tehát volt kontinuitás.” Oly­annyira volt, hogy 1919 és 1944 között is ez történt, gyakorlatilag folyamato­san. Ha nem hisznek az 1945 és 1989 között készült „bolsevista” tankönyvek­nek, higgyenek egy 94. évében járó öregembernek, aki átélte ezt a negyed­­századot. Amelyet régebben, a rend­szerváltás előtt, szokás volt „ellenforra­dalmi korszakinak nevezni és fasiz­musnak kategorizálni, később, az idők változásával fasisztoid rendszernek be­sorolni vagy félfasisztának mondani. (A Ludas Matyi írta 1945-ben: „Mi a különb­ség a fasiszta és a félfasiszla között? Hogy a félfasiszta is ugyanolyan fasiszta, csak fél.’j Még később aztán lett nálunk a Hor­­thy-korszak jobboldali, konzervatív dik­tatúra; mára meg szinte a parlamenti demokrácia mintaképe - nem is emlék­szem pontosan, hány hetente ülésezett akkoriban a parlament, amely a nume­rus clausust már akkor meghozta, ami­kor Hitler legfeljebb még csak fogal­mazta magában a Mein Kampfot. Arra viszont annál jobban emlék­szem, hogy milyen volt a terror, jóllehet annak közvetlen szenvedő alanyává, a fizikai terror értelmében csak a korszak vége felé, 1941-től, a munkaszolgálat és a harmadik zsidótörvény „feltalálása” (eredeti magyar szabadalmak!) után vál­tam. De mindenesetre jóval 1944 előtt, amikor még nem lehetett minden ször­nyűséget rákenni a németekre. El akarom kerülni azonban még a lát­szatát is annak, hogy a Horthy-rendszer terrorját a zsidóság elleni „intézkedé­sekre” szűkítsem. Sőt, még csak nem is a kommunisták elleniekre, akik, ugye­bár, tudja ezt jól mindenki a jobbolda­lon, igen jelentős részben zsidók, illető­leg „zsidónak tekintendő személyek” voltak. „Intézkedtek” itt azonban Hor­thy alatt, 1919-től 1944-ig folyamatosan baloldali és kevésbé baloldali szocialis­ták, szakszervezetiek és más veszélyes­nek tartott csoportok ellen is. Van-e még valaki e hónban, aki emlékezik a „társadalmi rend hatályosabb védelmé­ről” intézkedő törvényre, amelyet Beth­len alatt hoztak? Van-e kortárs törté­nész, aki felidézi? Lehet, hogy sokak ál­tal megmosolygott vagy elavultnak hitt kategóriákban fogalmazok, de a Hor­­thy-éra osztályterror volt a javából. Amely attól függően volt enyhébb vagy durvább, hogy a rendszer mennyire volt, illetve mennyire érezte veszélyezte­tettnek magát a különféle „felforgató elemek” által. 1919-20-ban, a Prónay-, Ostenburg- és más darutollas különít­mények idején véresebb, mint a bethle­ni konszolidáció alatt. A nagy gazdasági világválság idején, a húszas, harmincas évek fordulóján keményebb (vö. Sallai és Fürst kivégzése statáriális bíróság íté­lete alapján), mint a harmincas évek vé­gén, a háborús konjunktúra kibontako­zásakor. És a második világháború ide­jén, kivált a Szovjetunió megtámadása után már „futószalagon”, a normál pol­gári jogrenden kívül is ment a terror, például a Magyar Királyi Honvéd Ve­zérkar főnökének különbírósága útján. A Mamut áruházlánc terjeszkedése nyomán a Széna téren nem csupán az utolsó fákat pusztították ki, de eltüntet­ték (bekerítették, majd lebontották) a Margit körúti fegyház áldozatainak és rabjainak emlékművét is. Minden tiszte­letem az életet adó oxigént termelő fá­ké, de azért az egykori Mártírok útján állott mártírok emlékműve is megérde­melt volna egy halk sóhajt. Félő, hogy nélküle a mai közép- és fiatalabb gene­rációk még kevésbé fogják tudni, mi­lyen világ is volt itt minálunk a „felszab” (no de nem akarom megsérteni senki­nek se az érzékenységét, inkább elhara­pom) előtt, kívánok inkább minden honfitársamnak nyugodtabb, békésebb, még a Horthy-korszak legszelídebb éve­inél is terrormentesebb XXI. századot. id. Molnár László Megjelent Budapesten megvásárolható a Balassi Könyvesbolt­ban (II., Margit u. 1.), a Fókusz Könyváruházban (VII., Rákóczi út 14.), az írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.), a LÁNG-TÉKA könyvesboltban (XIII., Pozsonyi út 5.), Markó Könyvszalonban (V., Balassi B. u. 7.), a PONT Könyvesboltban (V., Nádor u. 8.), a Saxum Kft.-nél, a Sunbooks Kft.-nél, a TÓTHÁGAS-nál, vala­mint országosan a LIBRI Kft., a LÍRA és LANT Köny­vesboltjaiban és a nagyobb hírlapárusító üzletekben. Nagyttá· Könyvek Fizessen elő az ÉS-re! forintot kell kiadnia, ha nem hetente vásárolja, hanem szerkesztőségünknél fizeti elő lapunkat egy évre. Előfizetési csekket, illetve számlát a 210-5149 vagy 210-5159-es telefonszámon, a 303-9241-es faxszámon, az es@es.hu e-mail címeken kérhet. 99^4 Ft helyett ' csak 7400 Levélcímünk: 1089 Budapest, Rezső tér 15. Bankszámlaszámunk: 10102237-07105005-00000008 ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA csütörtök 9-13 Irodalomtörténet: ΒΑΤΑ IMRE Vers: KÁNTOR PÉTER kedd 11-13 Interjú: SERES LÁSZLÓ hétfő 11-13 T ervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR SETTENKEDŐ DARVASILÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET ORBÁN OTTÓ Riporterek: KÓCZIÁN PÉTER ÓSZABÓ ATTILA VAJDA ÉVA Korrektor: WEISZ GYÖRGYI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU-ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Mester Nyomda Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Veszprémi Nyomda Rt. Felelős vezető: Erdős András igazgató A lap a Soros Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: EGIS Rt., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere: Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Levél és Hírlapüzletági Igazgatóságnál (1089 Bp„ Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft az írók Boltjában (Budapest VI., Andrássy út 45.); a Pont Könyvesboltban (Budapest V., Nádor u. 8) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 110 USA-dollár, a környező országokba 90 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. 2000. JÚLIUS 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék