Élet és Irodalom, 2001. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

2001-07-06 / 27. szám - Vámos Tibor: Innen nézve • reflexió | Visszhang • Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből (ÉS, 2001. április 20.); Jelenits István: Válasz E. Péter húsvéti szavaira (ÉS, 2001. május 18.) (2. oldal) - Vasvári Erika: Uszítás? • reflexió | Visszhang • Poet Ica: (Húsvét) Vasárnapi Újság (ÉS, 2001. április 20.) (2. oldal) - Hanák Dávid: Származástól független • reflexió | Visszhang • Fodor Zsuzsa levele (ÉS, 2001. május 18.) (2. oldal) - Korányi László: A Talmud kapcsán • reflexió | Visszhang • T. Gy.: Talmud (ÉS, 2001. június 22.) (2. oldal)

Innen nézve Milyen jogon szólok hozzá egy olyan eszmecseréhez, ami lényegé­ben a katolikus egyházon belül fo­lyik? (Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből, ÉS, ápr. 20.; Jeleníts István: Válasz E. P. húsvéti soraira, ÉS, máj. 18.) Egy hívő katolikus barátom bízta­tott fel erre, érzékeltetve, hogy amiről szó van, az az egész társada­lom ügye. Ez egyfelől mély elisme­rése annak a szerepnek, amit az egyház a magyar társadalomban egy évezrede és ma is folytonosan betölt, így vagy úgy befolyásolva a többi felekezethez tartozóknak és a kívülállóknak is az életét. Az egyház és az egyházak általában jelentős költségvetési támogatást is kapnak, részt az adófizetők munkaeredmé­nyének újraelosztásából, kisebb-na­­gyobb mértékben befolyásolják a szavazók véleményét, állást foglal­nak olyan ügyekben, amelyek je­lenleg érvényes tanításaik szerint valamennyi emberre vonatkoznak, bár a kívülállók nagy része ezekről másképp gondolkodik. Ez az írás egy zsidó származású és zsidóságát vállaló emberé, olya­né, akit erre a zsidóságra sajnos na­ponta figyelmeztetnek a rémkor­szakot és annak előzményeit idéző hangokkal, aki ugyanakkor vallás­talan, de abban hívő, hogy minden jószándékú emberrel, világnézetére tekintet nélkül kell összefogni az embersorsokat sújtó mindenféle bajok ellen. Így érzem a cigánysá­got sorstestvérnek és minden, év­százados elkülönítettségben élő, ezért is előítéletekkel bélyegzett embercsoportot. Mélyen tisztelem a jelenlegi pá­pát, ezt a gyötrődő, megbékélése­ket nehéz utakon kereső, a sze­génység, elesettség és a gazdagság kiáltó ellentmondásaival szembené­ző embert, és kívülállóként azt is meg tudom érteni, hogy egyes kér­désekben hívők nagy csoportjaival, az egyházon kívül állókkal és a szá­munkra racionálisnak tűnő tények­kel szemben is konzervatív állás­pontokat véd, egy-egy kétséges sze­repű kő meglazulásától az egész épület stabilitását féltve. Itt és most a vita nem az abortusz körül folyik, amit az európai népek többsége a maga eszközeivel a tiltás ellenére is túlhaladt, nem a cölibá­tusról, ami valóban az egyház bel­­ügye, hanem azokról a nálunk kri­tikus sorskérdésekről, amik egész nemzetünk (újra és újra aláhúzva: az én törzsem, kiszakítottság után és az új kiszakításokra uszítók elle­nére is az egész nemzet cselekvő ré­sze) jövőjét befolyásolják. Innen nézve bennünket, kívülál­lókat és mégsem közömböseket erősen érdekel, merre halad a ma­gyar katolikus egyház és merre a többi egyház. Van bennünk jogos, történelem szülte és a ma jelenségei révén erősített aggodalom, amikor a keresztény egyházak egyike, még­hozzá sokáig a magyar nemzeti ha­ladás egyik fő vonulata ma a gyűlö­letpárt színeit is elfogadja, papja a parlamentben frecsegi ezt a mé­telyt, amikor a magyar katolikus egyháznak nincs saját szava a Vati­kán Shoa-dokumentumához, és egyik egyház sem tekinti fő felada­tának, hogy hetente prédikálja a társadalmunk mélyére süllyesztett roma lakosság elleni érzések em­bertelenségét, a másik megértő se­gítésének humán kötelességét. A gyűlölet és annak keltése olyan, mint a parázs és annak szitása. Az 1944 előtti évtizedek tanulsága, hogy hosszú és kellő előkészítés után megfelelő kritikus pillanatban olthatatlan tűzvésszé válhat. A pa­rázsló tüzet magamon is érzem, amikor a kormány által preferált lapban velem kapcsolatban érzékel­tetik, hogy a magyar embernek Hitler győzelméért kellett volna imádkoznia. Nem titkolható aggodalmakat kelt a keresztény Magyarország jel­szó. Ennek hazai értelmezésére szo­morú emlékek figyelmeztetnek, de nem kevésbé a mai politikai jelsza­vak. Vajon mikor kapunk világos magyarázatot arra, mit értenek ke­resztény Magyarország alatt? Egy­házi dominanciát, az egyházi rítu­sok kötelező terjesztését, vagy a zsi­dó tanításnak azt a folytatását, amit Jézus prédikált, hiszen a szeretet­­tanítás a mózesi Tárában kezdődik és finomodik a próféták hosszú so­rán át Hifién­g, aki ezt a hit legfőbb normájának hirdette. Van nyoma a szeretettanításnak az antik filozófiá­ban, sőt a buddhizmusban is, ez az öntudatra ébredt, ragadozói ösztö­nökből kivetkőző ember nagy vív­mánya - sajnos máig sem igazán ér­vényesülő módon. A Miatyánkban is ráismerünk a héber imákra - hol a megkülönböztetés, ami az orszá­got kereszténnyé teszi? Mi, sokan, különböző világnéze­tet vallók, de emberszerető és jó­szándékú magyarok szívesen részt veszünk egy olyan dialógusban, ami erről szól, az elválasztó jelzők­ről és a reményről, hogy lesz össze­kötő egyetértés. Egyetértés nem csak a kötelezőnek tűnő, időnkénti deklarációkban, hanem közös cse­lekvésben azokért az eszményekért, amelyeket hittel vallunk közösek­nek és amelyekkel társadalmunk sebeit gyógyítani tudjuk. Vámos Tibor látok, hogy vannak olyan emberek, akiknek a származását ennek követ­keztében nem szabad emlegetni. Elutasítom azt a gondolatot is, amely szerint senkinek a származá­sa nem fontos, mert mindenki csak annyi, amennyivé válik élete során. A múltunk, a magunkkal hozott kulturális és genetikai örökség az az alap, amelyen állva meg tudjuk különböztetni az azonost a mástól, a világot önmagunktól, amelyre rá tudjuk építeni életünket. Különösen veszélyesnek tartom, ha történelmi érzékenységre hivat­kozva egyes témák érinthetetlenné válnak a másként gondolkodók szá­mára. Ha minden, a zsidósággal kapcsolatos gondolat rögtön anti­szemita gyanúba keveredik, az va­lóban türelmetlenséget szül a zsidó­sággal szemben. Csak teljes nyílt­sággal juthatunk békességre. Fenntartom, hogy a származás említése önmagában nem lehet rasszizmus, és továbbmegyek: a végsőkig kiállók azért, hogy az em­bereknek joguk legyen negatív vé­leményük kimondására egyes nép­fajták, kisebbségi vagy többségi sorsban élő népek esetében is. Ez még nem uszítás, nem tör a másik ellen, pusztán vélemény, esetleg té­ves, de ehhez is joga van. Jogunk van önállóan szeretni vagy nem szeretni másokat, parancsszóra nem lehet még a zsidóságot sem becsülni, sajnálni, tisztelni. Vezény­let, szellemi nyomás nélkül viszont akár megy is, bízzék bennünk, tisz­telt Fodor Zsuzsa! Addig nem beszélhetünk sajtó­­szabadságról, amíg szellemi szabad­ság nincs, amíg a fenti gondolato­kat bátran ki nem mondhatjuk. Ne­kem, az ORTT panaszbizottsága tagjaként és a magyar szellemi élet résztvevőjeként mindennél előbb­­revaló kötelességem ennek a sza­badságnak szolgálata. Ezért nem ta­láltam megalapozottnak az ön pa­naszát. Vasvári Erika dése? Tehát a svéd és a norvég származás között lényeges geneti­kai, faji különbség van? Aki ilyet ál­lít, az szerintem éppen úgy rasszis­ta, mint az, aki szembeállítja a ma­gyar és a zsidó származást. A dolog­ban egyébként nem ez a legszomo­rúbb, hanem az, hogy úgy látszik, van olyan ember ma Magyarorszá­gon, aki Radnótit nem magyar köl­tőnek tartja. Tisztelettel Hanák Dávid VISSZHANG Uszítás? A Radnóti Miklós származását emlí­tő rádióműsor miatt kavarodott po­lémiában szeretném nyilvánvalóvá tenni álláspontomat, melyet Fodor Zsuzsa támadott meg az Önök ha­sábjain (Poet­ica: [Húsvéti] Vasárna­pi Újság, ÉS, ápr. 20., páratlan ol­dal; Fodor Zsuzsa: Tisztelt szerkesztő­ség, ÉS, máj. 20.). Tagadom, hogy antiszemitizmus, ha valakinek a származásáról beszé­lünk. Tagadom, mert ha elfogad­nám, az azt jelentené, hogy szárma­zás és származás közt különbséget Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési áraink E heti számunk 21 850 példány­ban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országo­san 6430 példány jut előfizetőink­hez, 14 995 pedig áruspéldány­ként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 82 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2001. I. ne­gyedévi adat) összetételéről to­vábbi részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon. # Méret Fekete-fehér Színes 1/1 oldal 286 000 390 000 1/2 oldal 162 000 221 000 1/3 oldal 110 000 150 000 1/4 oldal 91 000 124 000 1/6 oldal 65 000­ 1/8 oldal 52 000­ 2/100 36 000 1/100 18 000 2/50 18 000 1/50 9000 Származástól független Az ÉS május 18-i számában közlik Fodor Zsuzsa levelét a Vasárnapi Újság egy ominózus mondatával kapcsolatban, amelyben Radnóti „származástól független hazaszereteté­ről” esik szó. Sajnálattal olvastam, hogy az ORTT panaszbizottságá­nak véleménye szerint a mondat nem közvetít rasszista gondolato­kat, hiszen „nem említi a költő zsidó származását”. Ha ezt az indoklást el is fogadjuk, azon mindenképpen érdemes elgondolkozni, hogy mi az a „származástól független hazaszeretet”. Ha ilyen létezik, akkor van szárma­zástól függő hazaszeretet is? Azaz Fodor Zsuzsa példájánál maradva, mondjuk a Magyarországon élő norvégokba genetikailag van kó­dolva, hogy szeretik Magyarorszá­got, míg a svédeknél vélemény kér­ A Talmud kapcsán A június 22-i ÉS Páratlan oldalán T. Gy. azt ajánlja a Pannon Rádió egy betelefonáló hallgatójának, hogy ha már idéz a Talmudból és érdeklődik iránta, akkor ballagjon el egy köny­vesboltba, mert létezik a Talmud magyarul is. Bár kétlem, hogy az il­lető máris elrohant volna a köny­vesboltba, itt igazat kell adnunk a Pannon Rádió hallgatójának és mű­sorvezetőjének abban, hogy a Tal­mud nincs lefordítva magyarra. Az általánosan elfogadott Babilóniai Talmud (létezik ugyanis Jeruzsálemi Talmud is) 12 igen sűrűn teleírt ha­talmas fóliáns kötetből áll és a meg­jelent magyar fordítások csak ap­rócska szemelvénygyűjtemények, amelyek terjedelme legfeljebb a tel­jes mű pár százalékát fedi le, és egy­általán nem adják vissza a Talmud lényegét jelentő speciális szerkeze­tet. A Talmud ugyanis nem szabály­­gyűjtemény, hanem sokkal inkább évszázadok alatt felhalmozott bo­nyolult jogi és erkölcsi esetek speci­ális szabályok szerint szerkesztett vi­tafóruma. Éppen ezért a Talmud ol­vasása is jelentős előtanulmányokat igényel. Az angol fordításhoz példá­ul az egyes köteteket kísérő jegyze­teken kívül egy teljes kötetnyi beve­zetést adtak közre, amely elmagya­rázza a Talmud olvasásának, tanulá­sának és értelmezésének alapjait. (Az angol fordításon kívül még ké­szült német és francia is.) Az előbbiekben említett szemel­vénygyűjteményeken kívül létez­nek még az antiszemita motiváltsá­­gú, rosszindulatú ferdítések és ha­misítások, amelyek sajnos magyar nyelven is szép számban megjelen­tek és később ezek a szövegek szol­­gáltak/szolgálnak „forrásul” az egyéb antiszemita irományokhoz. Mivel a Talmud gondolatvilága igen nehezen megközelíthető (még az olvasó anyanyelvén olvasva is), ki­váló terepét adja az antiszemiták hamisítványainak, hiszen nehéz őket rajtakapni. Feltehetőleg egy ilyenből idézett a Pannon Rádió hallgatója is. A Talmud hatalmas és az előbbiekben vázol okok miatt rejtelmes világa évezredek óta áll a zsidógyűlölők figyelmének előteré­ben. A dicstelen sor vérengző bi­zánci császároktól az inkvizíción keresztül Hitlerig terjed. Ebbe a sorba állt be a Pannon Rádió is. Korányi László Budapesten megvásárolható a Balas­si Könyvesboltban (II., Margit u. 1), a Fókusz Könyváruházban (VII., Rákó­czi út 14.), az írók Boltjában (VI., And­­­ rássy út 45.), a LÁNG-TÉKA Könyves­boltban (XIII., Pozsonyi út 5.), a PONT Könyvesboltban (V., Nádor u. 8 ), a Saxum Kft.-nél, a Sunbooks Kft.-nél, a TÓTHÁGAS-nál, a ZAGÓRA Könyvke­reskedésben, valamint országosan a LIBRI Kft., a LÍRA és LANT Könyves­boltjaiban, valamint a szerkesztőség­ben (1089 Rezső tér 15.) 2000 forin­tos, kedvezményes áron. Vincsi Kovács Megyesi Váncsa Kovács Megyesi Váncsa Kovács Megyesi Váncsi Kovács Megyesi IRODALOM □ ÉLET ÉS irodalom] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHÁS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA csütörtök 9-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: SERES LÁSZLÓ hétfő 11-13 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 T­ervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET ORBÁN OTTÓ VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS Korrektor: WEISZ GYÖRGYI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: EGIS Rt., Hazay Interservice Kft., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere: '--­(j ---------------' fesjel a Kapcsolat-Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Levél és Hírlapüzletági Igazgatóságnál (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft a Pont Könyvesboltban (Budapest V., Nádor u. 8) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 110 USA-dollár, a környező országokba 90 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Az ÉS a Pepsi-szigeten: program a következő számban ÉLET ÉS|_______________| __________________2 IRODALOMI LM2001. JÚLIUS 6.

Next