Élet és Irodalom, 2001. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

2001-10-05 / 40. szám - Steiger Kornél: Félreértés • reflexió | Visszhang • Tamás Gáspár Miklós: Pro domo sua (ÉS, 2001. szeptember 28.) (2. oldal) - Kovács András Bálint: Hibás és veszélyes • reflexió | Visszhang • Seres László: A Jeruzsálemi projekt (ÉS, 2001. szeptember 28.) (2. oldal) - Márton László: Még több olajat a tűzre! • reflexió | Visszhang • Határ Győző: Nyugati kancsal-látás (ÉS, 2001. szeptember 28.); Seres László: A Jeruzsálem projekt (ÉS, 2001. szeptember 28.) (2. oldal)

Félreértés A lap szeptember 28-i számában megje­lent írásában (Pro domo sua) Tamás Gás­pár Miklós többek közt ezt írja: „Diszcip­línám kvád­ hivatalos szakfolyóiratának szer­kesztő bizottságából anélkül hagytak ki, hogy akár fölhívtak volna előtte." A leírásból egyértelmű, hogy a szerző a Magyar Fi­lozófiai Szemlére utal. Utánanéztem a dolognak, és megálla­pítottam, hogy nyomdatechnikai eredetű mulasztás történt. Amikor a szerkesztő­­bizottság egy taggal gyarapodván annak névsorát az 1999/6. számban újra kellett szedni, Tamás Gáspár Miklós szerkesztő­ségi bizottsági tag neve figyelmellenség folytán kimaradt az új szedésből. A súlyos és félreértésre okot adó hi­báért - amelynek kijavításáról már in­tézkedtem - elnézést kérek Tamás Gás­pár Miklóstól. Steiger Kornél a Magyar Filozófiai Szemle felelős szerkesztője (ELTE BTK Ókori és Közép­kori Filozófia Tanszék) Hibás és veszélyes Hozzászólás az „iszlám terrorizmus kultúrájának” kérdéséhez A zsurnaliszta olyan ember, aki akármiből képes nagy sebességgel messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni. Ebben semmi ki­vetnivaló nincs, ha ezek a következtetések a végiggondoltság minimális jelét mutat­ják. Bosszantóak viszont, ha csak a nagyot mondani akarás látszik belőlük. Sajnos ilyen Seres László végkövetkeztetése a Je­ruzsálem projekt (ES, szept. 28.) cimű cikke végén, mely szerint „A kultúrák nem egyenrangúak: az erőszakot, a globális terrort tűrő/támogató kultúra nem lehet egyenértékű, nem élvezhet egyenlő jogo­kat az ellentétével (...). Ha mindkét kul­túrát »civilizációnak« nevezzük, akkor bi­zony civilizációk harca ez a javából” (ki­emelés az eredetiben). A következtetés már önmagában is rosszul hangzik (nem egyenrangúak a kultúrák - Jézusom, mi Tisztelt Olvasóink! Az OSIRIS KIADÓ hagyományaihoz híven ismét megrendezi évi kedvezményes könyvárusítá­sát. 2001. október 8-tól (hétfő)­­ október 12- ig (péntek) rendkívüli akció keretében számos ki­adványunk 50-90%-os kedvezménnyel vásá­rolható meg. Szeretettel várjuk az Osiris Könyvesház galériáján a Veres Pálné utca 4-6. szám alatt 10-18 óráig. Kedvezményes akciónkat a következő vidéki köny­vesboltokban is megtartjuk, melyekben október 8- tól 12-ig kiadványainkat egységesen 50%-os ár­engedménnyel árusítják. ♦ DEBRECEN: Sziget Könyvesbolt, Debreceni Egyetem, Egyetem tér 1. MISKOLC: Két Könyvész Jegyzetbolt, Miskolc-Egyetem­­város PÉCS: JPTE Student Service Iskolaszövetkezet Könyves­bolt, Ifjúság útja 6., Széchenyi Könyvesbolt, Rókus u. 5., Egyetemi Jegyzetbolt, 48-as tér 1. SZEGED: SZTE BTK Sík Sándor Könyvesbolt standja, Szeged, Ady tér, Somogyi Könyvtár, Dóm tér Ne szalassza el a lehetőséget. Most bővítheti vagy felépítheti házi könyvtárát az Osiris Kiadó köteteiből. ÉLET ÉS|·N­­ ___________________2 IRODALOMI VISSZHANG lesz ebből?), ráadásul a szerző valójában sehol sem nevezi néven azt a „kultúrát”, amely a „globális terrort tűri/támogatja", ezért nem egyenrangú a miénkkel. Pedig szeretném tudni, kinél vagyok magasabb rendű, kivel harcolok, és kit kell legyőz­nöm. Mert a „civilizációk harcában” az egyik civilizáció feltehetően mi vagyunk (a béke és szabadság felsőbbrendű párt­ja). De melyik a másik? Az arabok en bloc, az iszlám világ egésze, vagy csak a palesz­tin nép mint terrorista „civilizáció”? Ne­tán létrejött volna a „globális iszlám arab terroristakultúra és -civilizáció"? Hol, mikor? Seres súlyos kultúrfilozófiai következteté­sét egy olyan cikk végén vonja le, amely­ben amellett érvel, hogy a palesztin terro­rizmus lényegi és nem járulékos eleme a palesztinok önrendelkezésért vívott har­cának, ezért minden engedmény, amit nekik Izrael tesz, valójában a globális ter­rorizmusnak tett engedmény. Nos, ebben a kérdésben Seresnek akár igaza van, akár nem, következtetése mindenképpen helytelen­ abból, hogy a palesztin terro­rizmus népi és intézményes támogatást is kap a palesztin és más intézményes kö­zösségektől, még nem következik, hogy itt kulturális attribútumról van szó. Kö­vetkeztetése nyomán olybá tűnik, mintha a palesztin terrorizmus nem a palesztinok történelmi helyzetéből, politikai elgondo­lásaiból, hanem kultúrájukból következ­ne. Miért nem mindjárt a vérükben van? Seres következtetése nemcsak hibás, hanem veszélyes is. Könnyen elvezet ah­hoz, amit jóérzésű ember nemcsak politi­kai taktikából igyekszik elkerülni: a tör­téntekért egy egész vallást, egy egész kul­túrkört tesz felelőssé. A katolikus Íror­szág nem kis mértékben támogatja az északír szeparatistákat, akik ugye eléggé terroristák. A katolikus ír „kultúra” sem egyenrangú velünk? És mit állítsunk a baszkok vagy a korzikaiak „kultúrájáról”, hogy az egész német kultúráról ne is be­széljünk (merthogy az arab terrorizmus­nak még mindig nem sikerült utolérnie a protestáns német kultúrában felvirágzott nácizmus rémtetteit). A szélsőséges isz­lám fundamentalisták azzal tüzelik egy­mást, hogy az egész a nyugati civilizáció ellen vívják a dzsihádot. Ebből még nem következik, hogy a Nyugat is egy egész civilizációval áll szemben. Aki egy egész kultúrával akar szembeszállni, annak saj­na az adott kultúra minden tagjára ki kell terjesztenie ítéletét. A dzsihadisták való­ban eszerint is cselekszenek. De nem ép­pen az a „magasabb rendű” nyugati civi­lizáció egyik nagy vívmánya, hogy az egyéneket egyéni tetteik alapján és nem faji, vallási, kulturális vagy egyéb hova­tartozásuk alapján ítéljük meg? A terrorizmus nem kultúra és nem ci­vilizáció, hanem politikai cselekvési for­ma. Nem tudok komoly elméletről, ame­lyik kulturális vagy civilizatorikus sajátos­ságként elemezné a terrorizmust. Ezzel szemben tény, hogy különböző kultúrák és nemzetek modern kori történelmében adott helyzetben jelen volt, van és talán még lesz is a terrorizmus, mely különféle ideológiai és politikai célokat követ. El le­het gondolkodni azon, hogy a jelenkori terrorizmus miért épp az iszlám világon belül terjed és szerveződik meg legkiter­jedtebb formában, de azt sugallni, hogy az iszlám terrorizmus egy egész kultúra és civilizáció volna, pont akkora butaság, mint az, hogy a cigány kultúrából ered a tolvajlás, a zsidó kultúra pedig Magyar­­ország vesztére tör. Abból, hogy pár ezer, részben ágról­­szakadt fanatikus arab úgy érzi, hogy el kell pusztítania a zsidó-keresztény civili­zációt (de legalábbis Izraelt), és ebben őket néhány hasonlóan szélsőséges, dik­tatórikus kormány stikában támogatja is, még nem következik, hogy ők egy egész világot képviselnek. Csak akkor, ha ezt túl sokat mondogatjuk magunk­nak, és eszerint is cselekszünk. Kovács András Bálint Még több olajat a tűzre! Szeptember 11. óta a magyar sajtóban, így az ES hasábjain is megszaporodtak a „szakértők”. Az enciklopédikus tudású Határ Győző (Nyugati kancsal­ látás, szept. 28.) és az enciklopédikusan tudatlan Se­res László (A Jeruzsálem projekt, szept. 28.) megegyeznek abban, hogy iszlám­­ fa­natizmus a terrorizmus. A szabad és fej­lett világ apokaliptikus háborúját jósolják az iszlám­­ fanatikusok ellen. Seres egy lépéssel még tovább megy, közvetlen kapcsolatot vél felfedezni a kődobáló pa­lesztin fiatalok és a manhattani merény­lők között, és a konfliktus megoldására olyat javasol, ami eddig senkinek sem ju­tott eszébe: semmit vissza! Nem az én szerepem a kioktatás, ezért csak néhány kérdést tennék fel. Kedves Győző: Ha az iszlám mint gondolatrendszer valóban megrekedt - mondjuk - XIII. századi állapotában, ennek első oka vajon nem az arab birodalmak hanyatlása és a fél évezredes török dominancia? Orosz­országban, Görögországban, a román fe­jedelemségekben vagy Európa másik vé­gén Spanyolországban és Portugáliában volt-e reneszánsz és felvilágosodás? Kedves László: A palesztinai ellenállási mozgalmak ve­zetői mind „muzulmán-fanatikusok”? Nincs közöttük egyetlen keresztény se? Rijádi vagy tel-avivi bűvészinasok ta­lálták ki a most öngyilkos merénylőkre szakosodott Hamaszt? Milyen vallású volt Jichak Rabin gyil­kosa, imámok vagy rabbik készítették elő a merényletet? Öntsünk még több olajat a tűzre, ba­rátaim, ez az értelmiség igazi feladata! Márton László (Párizs) A témával kapcsolatos további írás az Agora rovatban. NEMZETI KULTURÁLIS­­ ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA Kovács Zoltán főszerkesztő Élet és Irodalom Tisztelt Főszerkesztő Úr! Az Élet és Irodalom szeptember 28-i számában a „páratlan oldalon” Piro címmel, D szignóval jelent meg írás, mely név említése nélkül szól a kormány egyik miniszteré­nek szeptember 22-i szegedi láto­gatásáról. Az említett időpontban Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere ugyan a csongrádi megyeszékhe­lyen tartózkodott, ám programjá­ban egyáltalán nem szerepeltek a cikkben neki tulajdonított momen­tumok. Kérem, a hiteles tájékozta­tás érdekében tegye lehetővé, hogy az alábbi, valós információk lapjuk­ban megjelenhessenek. Budapest, 2001. október 1. Köszönettel: Ferencz I. Szabolcs kabinetfőnök, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma , és a nagy durranás Nagy pufogás, durrogás, fények, aztán a nagy semmi - írja az ÉS szeptember 28-i számában­­, aki egy szeptember 22-i, szegedi ren­dezvény kapcsán jut erre a som­más megállapításra a kormány egyik, általa meg nem nevezett mi­niszterével kapcsolatban. „A fél vá­ros Somló Tamás koncertjét nézte és hallgatta a Dugonics téren, ami­kor is az előadás félbeszakadt. A hírek szerint azért, mert a jelen lé­vő miniszter uramék már indultak volna Pestre, és utasításukra a szervezők előrehozták a koncert utánra tervezett tűzijátékot.” Nos, az említett időpontban Ro­ckenbauer Zoltán, a nemzeti kul­turális örökség minisztere tartóz­kodott a csongrádi megyeszékhe­lyen.­­ információival szemben azonban - mint ahogy az eredeti programjában is szerepelt - részt vett a Katona József Színház A ko­média művészete című darabjának bemutatóján, majd a szegedi új olasz intézet megnyitóján és meg­tekintette a Szegedi Nemzeti Szín­házban Markó Iván Viva Verdi cí­mű táncestjét. Sem S. koncertje, sem a tűzijáték nem szerepelt programjában. A tények azonban a jelek sze­rint nem zavarták meg sem D-t abban, hogy (ál)híreket gyártson, sem pedig az ÉS-t abban, hogy azokat közzé is tegye. Szóval, nagy durranás, aztán semmi... Sz. * Szeptember 22-én Szegeden félbesza­kadt a Somló-koncert. Örömmel olva­som, hogy a helyszínen kötöttekkel szemben nem miniszteri utasításra. Most annak a rendezőnek a jelentkezé­sét várom, aki a koncert leállítását a miniszteri delegáció visszaindulásával indokolta, mondván, akkor kell kez­dődnie a tűzijátéknak. D. (név és cím a szerkesztőségben) Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési áraink Méret Fekete-fehér Színes 1/1 oldal 286 000 390 000 1/2 oldal 162 000 221 000 1/3 oldal 110 000 150 000 1/4 oldal 91 000 124 000 1/6 oldal 65 000­ 1/8 oldal 52 000­ 2/100 36 000 1/100 18 000 2/50 18 000 1/50 9000 E heti számunk 22 368 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 6488 példány jut előfizetőink­hez, 15 465 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 80 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2001. I. félévi adat­­összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabri­ella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon. □ ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHÁS ISTVÁN kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA csütörtök 9-13 Publicisztika (külföld): PETŐCZ GYÖRGY Interjú: SERES LÁSZLÓ hétfő 11-13 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: BAKÁCS TIBOR S. DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET ORBÁN OTTÓ VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS Korrektor: WEISZ GYÖRGYI Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Rezső utca felől) Budapest 1443. Pf. 274 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Internet-cím: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomda igazgató: Jens Danhardt A lap a Soros Alapítvány, a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, valamint az Inertia Kft. támogatásával készül. További támogatóink: R EGIS Hazay Interservice Kft., valamint olvasóink, akik adóforintjaikkal támogatták a lapot. Az ÉS kommunikációs partnere: Illesset a Kapcsolat ! Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Levél és Hírlapüzletági Igazgatóságnál (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj egy évre 7894 Ft, fél évre 4200 Ft, negyedévre 2244 Ft, egy hónapra 780 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 7400 Ft a Pont Könyvesboltban (Budapest V., Nádor u. 8) valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 110 USA-dollár, a környező országokba 90 USA-dollár a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. 2001. OKTÓBER 5.

Next