Élet és Irodalom, 2008. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)
2008-07-04 / 27. szám - Gadó Gábor: Tisztelt Kovács Zoltán! • Reag. Kovács Zoltán VI. 27-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Szakály Sándor: A berlini olimpiáról • Reag. Kasza László VI. 20-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Szőnyi Bartalos Mária: Ó, azok a "lyukak"! • Reag. Váncsa István VI. 13-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Magyar Gábor: "Kivéve a gyevi bírót!" • Reag. Hanák András VI. 20-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Szále László: A munka becsület vagy dicsőség dolga • Reag. Megyesi Gusztáv VI. 20-i ÉS-cikkére (2. oldal)
Tisztelt Kovács Zoltán! Az ÉS június 27-i számában megjelent írása (Pernyertes-közeli, ÉS, 2008/26.) kapcsán szeretném felhívni figyelmét az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tervezetére , melyet a kormány a hónap elején fogadott el és terjesztett az Országgyűlés elé. (A törvényjavaslat T/5949 szám alatt olvasható az Országgyűlés honlapján. A Ptk.-tervezet változtatna a közszereplőkre és a sajtóra irányadó, okkal kárhoztatott hatályos szabályokon. A javaslat elfogadása esetén a sajtónak a közszerelővel szembeni jelenlegi felelősségi szabályai érdemben átalakulnának, a marasztaló bírósági határozat előfeltételévé válna, hogy a sajtó a jogsértést szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárásával valósítsa meg. Az így megvalósuló törvényhozói szemléletváltás - az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának az ún. New Yok 7ame-ügyben hozott korszakos jelentőségű döntéséhez hasonlóan esélyt ad arra, hogy az ügy érdemét jellemzően nem érintő, a sajtó „enyhe gondatlanságának” betudható pontatlanságok, hibák a jogi eljárásban nem használhatók fel a lényeg elkendőzésére, a közvélemény bírói „segédlettel” történő megtévesztésére. A sajtónak nem kell aránytalan mértékű retorzióval számolnia, ha a közszereplő közéleti szerepvállalásával összefüggő, az érintettre nézve sérelmes tények feltárására vállalkozik. Üdvözlettel: Gadó Gábor szakállamtitkár A berlini olimpiáról Kasza László írásához (A világ tetején - a tisztesség mélypontján, ÉS, 2008/25.) röviden a következőket szeretném kiegészítésül hozzáfűzni: A XI. (nyári) Olimpiai Játékok rendezési jogát a NOB 1931-ben ítélte oda Berlinnek. Hitler akkor még nem volt sem kancellár, sem vezér. Az 1933-as bécsi NOB-ülésen felmerült, hogy Berlintől meg kellene vonni esetleg a rendezés jogát. A német kormány képviselői azonban biztosították a NOB-ot, hogy minden érvényes szabályt betartanak, és lehetővé teszik a nürnbergi törvények értelmében zsidónak nyilvánított sportolók indulását is. S ezt meg is tették. A játékok idején Berlin és Németország - illetve annak képe - nem hasonlított sem a korábbi, sem a későbbi Németországra. Kasza László bizonyára Helene Meyerre, az 1928-as amszterdami nyári játékok tőrvívó bajnoknőjére gondolt - nevét nem írta le -, aki zsidó származása miatt, a nemzetiszocialisták hatalomra kerülését követően elhagyta Németországot, de utóbbiak hívására 1936-ban hazatért szülőhazájába és indult a női tőrvívás versenyében. A győztes, mint tudjuk, Elek Ilona lett, Helena Meyer pedig az ezüstérmet szerezte meg. A német sportolónő a dobogó második fokán állva a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagjai által „használt” köszöntéssel tisztelgett a magyar Himnusz hangjai alatt. Amint Elek Ilona - aki maga is zsidó származású volt, számos kitűnő magyar sportolóhoz, olimpiai bajnokhoz hasonlóan - többször is elmondta (nekem is), nem értette meg Meyert. A nyári játékok után Meyer ismét elhagyta Né VISSZHANG „Hogy a disszidens politikailag semleges szó csak akkor fogom elhinni, ha majd ilyen mondatokat hallok: »amikor Révai József Moszkvába disszidált«. Bürget ki is jelenti: »[az], emigráció... nem jelent egyet a disszidálással« (Emigráció). Ki is hát a disszidens? Az az állami szolgálatban álló külkeres, akit kiküldenek Nyugatra és kint marad. Az ötvenes évek elején volt egy közszájon forgó vicc, mint meghatározás: »az a disszidens, aki kimegy pisilni és szarik visszjönni«. ” (Jövő heti számunkban Czigány Lóránt írása: A szótárírás diszkrét bája) E heti számunk 20 860 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 5870 példány jut előfizetőinkhez, 14 910 pedig áruspéldányként be Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifákról forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 102 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2006. II. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. Méret (mm) F-1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 570 930 1/1 270x433 345 410 560 1/24110 130x421, fekvő 270x205 195 235 325 113 álló 105x421, fekvő 270x135 132 160 220 1/4 álló 160x205, fekvő 270x100 110 135 180 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 78 89 115 7/8 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 6 2 71 94 2/100105x100 43 7/700 50x100 22 2/50 105x50 22 7/50 50x50 11 0J 1 - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 370 eFt. fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 55 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 390 eFt Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. ÉLET ÉS ÍR_ IRODALOM metországot. Még valamit: a Berlinben megrendezett XI. Olimpiai Játékok megnyitóünnepségén az Olimpiai Stadionba felvonuló csapatok többsége - francia, amerikai stb. - felemelt jobb karral „masírozott”, míg a magyar csapat tagjai - a férfiak kezükben kalappal - integettek a több tízezres tömegnek. Ez is a tényekhez tartozik. Magyarország államfője az adott időben vitéz nagybányai Horthy Miklós, miniszterelnöke, vitéz jákfai Gömbös Gyula. Dr. Szakály Sándor egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar _________ _ __________________2 Ó, azok a „lyukak”! Mennyire jellemző korunkra e hazában? Példaként említhetném Váncsa István „lyukait”, amelyek elferdültek azért, mert Váncsa hanyag, lusta író, aki csak megrendelésre ír. Lusta, mert nem nézett utána információi valódiságának. Nem az érdekeltet kérdezte, hanem a helyettesét. Nem a Független Újságírók Szövetségének elnök asszonyát kérdezte, hanem az alelnököt. Talán azért, mert egy női vezető Váncsa számára nem mérvadó. Akkor mit szóljak én, mint írónő, aki az író Kilencek Nemzetközi Köre elnöke vagyok? Ami ugyan Váncsa számára nem jelent semmit, hiszen nem érdekli, hogy kit, honnan szalasztottak, de mégis az én „lyukaim” között turkál. Idézi soraimat írásában úgy, hogy a nevemet elhanyagolja, meg sem említi. Sosem fogja érteni az én „lyukaimat”, mert az ő „lyukai” egészen üregesek, betöltetlenek attól, hogy hanyag, pontatlan. Ezért aztán etikátlan. Üsse kő! Nem dicsőség számomra így bekerülni az ÉS-be, de Váncsának sem hoz dicsőséget, hogy pont engem a kisebbségi érzésben nem szenvedő porszemet - idézte névtelenül az ES 2008/24. számában (tordasfeléfélytm). Nem a FÚSZ-tanfolyamán tanultam „ilyen veretes szövegeket” írni, hanem még 1985-ben a Dolgozók Lapja (ma: 24 ÓRA) szerkesztőségében, Tatabányán, a Budapestről kihelyezett újságírói tanfolyamon. Tehát, egyik ,gáncsalyuk” betömve, mert biz’ isten láttam belülről szerkesztőséget! Sőt, annyira, hogy közölték írásaimat, ha jól emlékezem, még a Népszava is méltónak tartott abban az időben egy cikk erejéig. Nos, az Élelmezési Dolgozók szerkesztőbizottsági tagja is voltam rövid ideig, amíg útilaput nem kötöttek a sarkamra, mert kiléptem a szakszervezetből, aminek szintén „veretes” oka volt. Ugye, most már tényleg hihető, hogy láttam belülről szerkesztőséget? További Váncsa-infóhiányos lyukakat betömve közlöm, hogy Szlovákiában, az egyetlen magyar nyelvű országos napilapban, az Új Szobán és a Vasárnap elnevezésű hetilapban - felkérésre - volt szerencsém közel nyolc esztendőn át írni. Úgy látszik, értelmét látták a szlovákiai magyarok is. Magyar és szlovák tévékben, rádiókban is volt szerencsém megszólalni. Sőt, jártam a magyarokat hazánkban,Szlovákiában, de voltam a Vajdaságban is előadásokat tartani. Bécsben szintén, emigrációban élő magyarok meghívására. Pozsonyban, 1997-ben a Nemzetközi Medicina Kongresszuson „Mecsiár emberkéje” - mivel magyar nyelven mertem köszönteni a közönséget - közölte velem a szlovák zászló szimbolikája ürügyén, hogy a szlovák szellem a világszellem és a magyar szellem a béka seg „Kivéve a gyevi bírót!” A közpénzekből (is) működtetett pártalapítványokat az ügyészi törvényességi felügyelet és az APEH ellenőrzése alól kivonó jogszabályi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság - helyesen - megsemmisítette. Hanák András szerint (Tárgyilagos mérlegelés, ésszerű indokok, ÉS, 2008/25.) a határozat indokolása nem meggyőző, mert a diszkriminációval kapcsolatos alkotmánybírósági teszt alkalmazására szorítkozik, az pedig nem szolgál megfelelő zsinórmércéül akkor, amikor a jogalkotó saját státusát tekintve hoz részrehajló, diszkriminatív szabályokat. Erre tekintettel javasolja, hogy az Alkotmánybíróság fejlessze tovább az egyenlő elbánás alkotmánytanát. Tudható, hogy cizelláltságát tekintve a közjogi dogmatika messze elmarad az évezredes hagyományokkal rendelkező magánjogtól. Ezért fordul elő, hogy egyes közjogi kérdések megválaszolásához a magánjogból kell jogelveket „kölcsönözni ”. Ez történt például akkor, amikor az Alkotmánybíróság kimondta a közjogi szereplők együttműködési kötelezettségét (vö. Ptk. 4. § [1] bekezdés). Ez a jelenség azért különösen érdekes, mert a magánjogi alapelvek erkölcsi tartalommal töltenek ki egyes technikai jellegű közjogi szabályokat. Egy másik magánjogi alapelv a joggal való visszaélés tilalma. Lehet, hogy a pártalapítványok ügyében nem is kellett volna közvetlenül a Ptk. 5. §-ából inspirációt meríteni, elegendő lett volna az alkotmánybírósági precedensek tanulmányozása. A jogalkotói hatalommal való visszaélés fogalmát ismeri a magyar alkotmányjog. Az Alkotmánybíróság korábban már rámutatott arra, hogy a Magyar Köztársaságban, amely demokratikus jogállam, a joggal való viszszaélés tilalma az egész jogrendszerben érvényre jut, és közvetlenül levezethető az alkotmány 2. §-ának (1) bekezdéséből. A jogalkotó szerveknek fokozott önmérsékletet kellene tanúsítaniuk akkor, amikor az általuk kibocsátott jogi normában szabályozzák saját, illetve tagjaik juttatásait és privilégiumait. Mivel a jogalkotók nehezen tudnak ellenállni A munka becsület vagy dicsőség dolga Azt mondja Gyurcsány Ferenc, hogy a munka nem lehet büntetés. Ó, dehogynem. Az egész így kezdődött. Ádám és Éva megették Isten almáját, mire az Úr nagy fáradságos munkával büntette Ádámot, hozzátéve, hogy orcájának verítékével egye a kenyerét. Évát a fájdalmas szüléssel büntette, ami arra vall, hogy nagyon előrelátó volt, tudta, hogy ha az embernek szabad akarata lesz, és meg kell majd különböztetnie a jót a rossztól, akkor bizony gondolkodnia kell, ehhez az agyának nőnie, vele együtt, persze, a koponyának is, ami szükségképpen nehezebben jön ki, és jobban fáj. Az ember sem volt rest, túljárt az Úr eszén. Ádám kitalálta az élvezettel végzett munkát, mely bármilyen izzadságos, öröm csinálni, mert senki sem tud ilyet, mert öntudatot erősít, mert az emberiséget szolgálja, mert el tudom tartani belőle a családomat. Éva pedig úgy viselte el a szülés fájdalmát, hogy közben boldog volt. (Amikor Isten föltalálta a tökéletes robotot, az életet, talán nem gondolt arra, amire Ady, hogy az élet élni akar. És jutalmazza azt, aki az életet és a megélhetést élteti. Az anyákat a gyermekszülés boldogságával, az apákat az eltartás büszkeségével.) A vitát, hogy segély vagy munka, hogy munka vagy segély, hogy csak munkavégzés után lehessen segélyt kapni, s hogy ez büntetés-e, vissza kéne vinni a bibliai alapokhoz. (Előzmény az É,S-ben: Megyesi Gusztáv: Döntik a tőkét, 2008/27.) Nem az isteni verdikthez, hanem az emberi válaszhoz. A munka nem büntetés. A munka hiánya büntetés. De munkahiány nem létezik, csak rossz (ön)kormányzás. Jó álláshiány létezik, de munka mindig van. Az egész életünk tele van rendetlenséggel, megoldatlansággal, hiányossággal, amiben csak munkával lehet segíteni. Ha én polgármester lennék valahol, és a falumban lepusztult cigánytelep lenne, szereznék építési engedélyt, építési anyagot, s azt mondanám a tulajdonosoknak, ne menj közmunkára, parkot söpörni - bár az sem szégyen -, hanem gyere, csináljuk meg hozzá a saját putridat, hozzuk rendbe az udvarodat, kertedet, ha másért nem, a gyerekeidért. S ha a szomszéd is segít, akkor majd gyere át neki is segíteni. Ez nem büntetés, hanem boldogság. Ma Magyarországon a munkaképes lakosság majd’ fele nem dolgozik, vagy ha dolgozik is, nem adózik. A munka nem büntetés, büntetés azokra vár, akik nem képesek úgy megszervezni az általuk irányított országot, hogy abban dolgozhasson, aki akar, és annak is dolgoznia kelljen, aki nem akar. S csak annak ne kelljen, aki nem tud. Az ember jól kitalálta: a munka fáradságos, de boldogít. És csak a munka boldogít. Szále László www.zsakbamacska.hu ge alatt van. Nos, ez azért jutott eszembe, mert mintha szinkronicitás jelensége tükröződne Váncsa írásában. Mintha Váncsa világszellemisége és a FASZ újságíróinak szellemisége között békaseggnyi úr tátongana! Mintha Slota kirohanását olvasnám, amikor Váncsa újnácit említ írásában. Nem vagyok fásult, nem vagyok reményvesztett, imádok viccelődni, ironizálni, és egészséges önbecsülésem van. A véleményem pedig az, hogy amíg Magyarországon idegen országból érkezett őrző-védők lehetnek, addig joga van a magyar embereknek is összefogni, és önvédelmi csoportokat életre hívni. Ha tetszik ez Váncsának, ha nem! Szőnyi Bartalos Mária ÍRÓ KILENCEK Nemzetközi Köre elnöke, költő, író, publicista, személyiségkutató és -elemző, a jövő nemzedék várható tulajdonságainak kutatója, a pszichomatika-módszer kidolgozója; nemzetközi szintű előadó, a FASZ tagja a kísértésnek, hogy az átlagpolgárénál „még egyenlőbb” státust biztosítsanak maguknak, a normakontrollt végző Alkotmánybírságnak döntő szerepe van bizonyos erkölcsi minimumkövetelmények érvényre juttatásában. Magyar Gábor Brüsszel Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu »OBSERVER« BUDAPEST MÉDIATIGYELD KFT. □ ÉLET ÉS irodalom] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [tarnói Gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAI ISTVÁN csuhai@es.hu kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: ■ a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 mastre Az ÉS könyvkritikai mellékleteit a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: Tv -Mobile Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Postra Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda 1900 Budapest, Fax: 303-3440. Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu További információ: 06 80/444-444 Az előfizetési díj 2008. január 1-jétől egy évre 15 912 Ft, fél évre 8424 Ft, negyedévre 4560 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241-es faxon vagy e-mailen az es@es.hu címen igényelhető. Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. 2008. januártól az éves előfizetési díj: 180 euró, a környező országokba 150 euró a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu. Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. 2008. JÚLIUS 4.