Élet és Irodalom, 2008. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

2008-07-04 / 27. szám - Gadó Gábor: Tisztelt Kovács Zoltán! • Reag. Kovács Zoltán VI. 27-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Szakály Sándor: A berlini olimpiáról • Reag. Kasza László VI. 20-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Szőnyi Bartalos Mária: Ó, azok a "lyukak"! • Reag. Váncsa István VI. 13-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Magyar Gábor: "Kivéve a gyevi bírót!" • Reag. Hanák András VI. 20-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Szále László: A munka becsület vagy dicsőség dolga • Reag. Megyesi Gusztáv VI. 20-i ÉS-cikkére (2. oldal)

Tisztelt Kovács Zoltán! Az ÉS június 27-i számában megjelent írása (Pernyertes-közeli, ÉS, 2008/26.) kap­csán szeretném felhívni figyelmét az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) terveze­tére , melyet a kormány a hónap elején fogadott el és terjesztett az Országgyű­lés elé. (A törvényjavaslat T/5949 szám alatt olvasható az Országgyűlés hon­lapján­. A Ptk.-tervezet változtatna a közsze­replőkre és a sajtóra irányadó, okkal kárhoztatott hatályos szabályokon. A javaslat elfogadása esetén a sajtónak a közszerelővel szembeni jelenlegi fele­lősségi szabályai érdemben átalakulná­nak, a marasztaló bírósági határozat előfeltételévé válna, hogy a sajtó a jog­sértést szándékos vagy súlyosan gon­­datlan eljárásával valósítsa meg. Az így megvalósuló törvényhozói szemlélet­­váltás - az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának az ún. New Yok 7ame-ügyben hozott korszakos jelentő­ségű döntéséhez hasonlóan­­ esélyt ad arra, hogy az ügy érdemét jellemzően nem érintő, a sajtó „enyhe gondatlan­ságának” betudható pontatlanságok, hibák a jogi eljárásban nem használha­tók fel a lényeg elkendőzésére, a köz­vélemény bírói „segédlettel” történő megtévesztésére. A sajtónak nem kell aránytalan mértékű retorzióval számol­nia, ha a közszereplő közéleti szerep­­vállalásával összefüggő, az érintettre nézve sérelmes tények feltárására vál­lalkozik. Üdvözlettel: Gadó Gábor szakállamtitkár A berlini olimpiáról Kasza László írásához (A világ tetején - a tisztesség mélypontján, ÉS, 2008/25.) rövi­den a következőket szeretném kiegészí­tésül hozzáfűzni: A XI. (nyári) Olim­piai Játékok rendezési jogát a NOB 1931-ben ítélte oda Berlinnek. Hitler akkor még nem volt sem kancellár, sem vezér. Az 1933-as bécsi NOB-ülésen fel­merült, hogy Berlintől meg kellene von­ni esetleg a rendezés jogát. A német kor­mány képviselői azonban biztosították a NOB-ot, hogy minden érvényes sza­bályt betartanak, és lehetővé teszik a nürnbergi törvények értelmében zsidó­nak nyilvánított sportolók indulását is. S ezt meg is tették. A játékok idején Ber­lin és Németország - illetve annak képe - nem hasonlított sem a korábbi, sem a későbbi Németországra. Kasza László bizonyára Helene Meyerre, az 1928-as amszterdami nyári játékok tőrvívó baj­noknőjére gondolt - nevét nem írta le -, aki zsidó származása miatt, a nemze­tiszocialisták hatalomra kerülését köve­tően elhagyta Németországot, de utób­biak hívására 1936-ban hazatért szülő­hazájába és indult a női tőrvívás verse­nyében. A győztes, mint tudjuk, Elek Ilona lett, Helena Meyer pedig az ezüst­érmet szerezte meg. A német sportoló­nő a dobogó második fokán állva a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagjai által „használt” köszöntéssel tisz­telgett a magyar Himnusz hangjai alatt. Amint Elek Ilona - aki maga is zsidó származású volt, számos kitűnő magyar sportolóhoz, olimpiai bajnokhoz ha­sonlóan - többször is elmondta (nekem is), nem értette meg Meyert. A nyári já­tékok után Meyer ismét elhagyta Né­ VISSZHANG „Hogy a disszidens politikailag semleges szó csak akkor fogom elhinni, ha majd ilyen mondatokat hallok: »amikor Révai József Moszkvába disszidált«. Bürget ki is jelenti: »[az], emigráció... nem jelent egyet a disszidálással« (Emigráció). Ki is hát a disszidens? Az az állami szolgá­latban álló külkeres, akit kiküldenek Nyugatra és kint marad. Az ötvenes évek elején volt egy közszájon forgó vicc, mint meghatározás: »az a disszidens, aki kimegy pisilni és szarik visszjönni«. ” (Jövő heti számunkban Czigány Lóránt írása: A szótárírás diszkrét bája) E heti számunk 20 860 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alap­ján országosan 5870 példány jut előfizető­inkhez, 14 910 pedig áruspéldányként be­ Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák­ról forgalomba. A hirdetés technikai feltét­eleiről, valamint 102 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2006. II. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. Méret (mm) F-1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 570 930 1/1 270x433 345 410 560 1/24110 130x421, fekvő 270x205 195 235 325 113 álló 105x421, fekvő 270x135 132 160 220 1/4 álló 160x205, fekvő 270x100 110 135 180 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 78 89 115 7/8 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 6 2 71 94 2/100105x100 43 7/700 50x100 22 2/50 105x50 22 7/50 50x50 11 0J 1 - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 370 eFt. fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 55 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 390 eFt Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. ÉLET ÉS ÍR_ IRODALOM metországot. Még valamit: a Berlinben megrendezett XI. Olimpiai Játékok megnyitóünnepségén az Olimpiai Sta­dionba felvonuló csapatok többsége - francia, amerikai stb. - felemelt jobb karral „masírozott”, míg a magyar csa­pat tagjai - a férfiak kezükben kalappal - integettek a több tízezres tömegnek. Ez is a tényekhez tartozik. Magyaror­szág államfője az adott időben vitéz nagybányai Horthy Miklós, miniszter­­elnöke, vitéz jákfai Gömbös Gyula. Dr. Szakály Sándor egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar _________ _ __________________2 Ó, azok a „lyukak”! Mennyire jellemző korunkra e hazá­ban? Példaként említhetném Váncsa István „lyukait”, amelyek elferdültek azért, mert Váncsa hanyag, lusta író, aki csak megrendelésre ír. Lusta, mert nem nézett utána információi valódi­ságának. Nem az érdekeltet kérdezte, hanem a helyettesét. Nem a Független Újságírók Szövetségének elnök asszo­nyát kérdezte, hanem az alelnököt. Ta­lán azért, mert egy női vezető Váncsa számára nem mérvadó. Akkor mit szól­jak én, mint írónő, aki az író Kilencek Nemzetközi Köre elnöke vagyok? Ami ugyan Váncsa számára nem jelent sem­mit, hiszen nem érdekli, hogy kit, hon­nan szalasztottak, de mégis az én „lyu­kaim” között turkál. Idézi soraimat írá­sában úgy, hogy a nevemet elhanya­golja, meg sem említi. Sosem fogja ér­teni az én „lyukaimat”, mert az ő „lyu­kai” egészen üregesek, betöltetlenek attól, hogy hanyag, pontatlan. Ezért aztán etikátlan. Üsse kő! Nem dicsőség számomra így bekerülni az ÉS-be, de Váncsának sem hoz dicsőséget, hogy pont engem­­ a kisebbségi érzésben nem szenvedő porszemet - idézte névtelenül az ES 2008/24. számában (tordasfeléfélytm). Nem a FÚSZ-tanfolyamán tanultam „ilyen veretes szövegeket” írni, hanem még 1985-ben a Dolgozók Lapja (ma: 24 ÓRA) szerkesztőségében, Tatabányán, a Bu­dapestről kihelyezett újságírói tanfo­lyamon. Tehát, egyik ,gáncsalyuk” be­tömve, mert biz’ isten láttam belülről szerkesztőséget! Sőt, annyira, hogy kö­zölték írásaimat, ha jól emlékezem, még a Népszava is méltónak tartott abban az időben egy cikk erejéig. Nos, az Élelme­zési Dolgozók szerkesztőbizottsági tagja is voltam rövid ideig, amíg útilaput nem kötöttek a sarkamra, mert kiléptem a szakszervezetből, aminek szintén „vere­tes” oka volt. Ugye, most már tényleg hihető, hogy láttam belülről szerkesz­tőséget? További Váncsa-infóhiányos lyukakat betömve közlöm, hogy Szlo­vákiában, az egyetlen magyar nyelvű országos napilapban, az Új Szobán és a Vasárnap elnevezésű hetilapban - felké­résre - volt szerencsém közel nyolc esz­tendőn át írni. Úgy látszik, értelmét lát­ták a szlovákiai magyarok is. Magyar és szlovák tévékben, rádiókban is volt szerencsém megszólalni. Sőt, jártam a magyarokat hazánkban,Szlovákiában, de voltam a Vajdaságban is előadáso­kat tartani. Bécsben szintén, emigráci­óban élő magyarok meghívására. Po­zsonyban, 1997-ben a Nemzetközi Me­dicina Kongresszuson „Mecsiár ember­kéje” - mivel magyar nyelven mertem köszönteni a közönséget - közölte ve­lem a szlovák zászló szimbolikája ürü­gyén, hogy a szlovák szellem a világ­szellem és a magyar szellem a béka seg­ „Kivéve a gyevi bírót!” A közpénzekből (is) működtetett párt­alapítványokat az ügyészi törvényessé­gi felügyelet és az APEH ellenőrzése alól kivonó jogszabályi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság - helyesen - meg­semmisítette. Hanák András szerint (Tárgyilagos mérlegelés, ésszerű indokok, ÉS, 2008/25.) a határozat indokolása nem meggyőző, mert a diszkriminációval kapcsolatos alkotmánybírósági teszt al­kalmazására szorítkozik, az pedig nem szolgál megfelelő zsinórmércéül akkor, amikor a jogalkotó saját státusát tekint­ve hoz részrehajló, diszkriminatív sza­bályokat. Erre tekintettel javasolja, hogy az Alkotmánybíróság fejlessze tovább az egyenlő elbánás alkotmánytanát. Tudható, hogy cizelláltságát tekintve a közjogi dogmatika messze elmarad az évezredes hagyományokkal rendelkező magánjogtól. Ezért fordul elő, hogy egyes közjogi kérdések megválaszolásá­hoz a magánjogból kell jogelveket „köl­csönözni ”. Ez történt például akkor, amikor az Alkotmánybíróság kimond­ta a közjogi szereplők együttműködési kötelezettségét (vö. Ptk. 4. § [1] bekez­dés). Ez a jelenség azért különösen ér­dekes, mert a magánjogi alapelvek er­kölcsi tartalommal töltenek ki egyes tech­nikai jellegű közjogi szabályokat. Egy másik magánjogi alapelv a jog­gal való visszaélés tilalma. Lehet, hogy a pártalapítványok ügyében nem is kel­lett volna közvetlenül a Ptk. 5. §-ából inspirációt meríteni, elegendő lett vol­na az alkotmánybírósági precedensek tanulmányozása. A jogalkotói hatalom­mal való visszaélés fogalmát ismeri a ma­gyar alkotmányjog. Az Alkotmánybíró­ság korábban már rámutatott arra, hogy a Magyar Köztársaságban, amely de­mokratikus jogállam, a joggal való visz­­szaélés tilalma az egész jogrendszerben érvényre jut, és közvetlenül levezethető az alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésé­ből. A jogalkotó szerveknek fokozott önmérsékletet kellene tanúsítaniuk ak­kor, amikor az általuk kibocsátott jogi normában szabályozzák saját, illetve tag­jaik juttatásait és privilégiumait. Mivel a jogalkotók nehezen tudnak ellenállni A munka becsület vagy dicsőség dolga Azt mondja Gyurcsány Ferenc, hogy a munka nem lehet büntetés. Ó, dehogy­nem. Az egész így kezdődött. Ádám és Éva megették Isten almáját, mire az Úr nagy fáradságos munkával büntette Ádámot, hozzátéve, hogy orcájának ve­rítékével egye a kenyerét. Évát a fájdal­mas szüléssel büntette, ami arra vall, hogy nagyon előrelátó volt, tudta, hogy ha az embernek szabad akarata lesz, és meg kell majd különböztetnie a jót a rossztól, akkor bizony gondolkodnia kell, ehhez az agyának nőnie, vele együtt, persze, a koponyának is, ami szükség­képpen nehezebben jön ki, és jobban fáj. Az ember sem volt rest, túljárt az Úr eszén. Ádám kitalálta az élvezettel végzett munkát, mely bármilyen izzad­­ságos, öröm csinálni, mert senki sem tud ilyet, mert öntudatot erősít, mert az emberiséget szolgálja, mert el tudom tartani belőle a családomat. Éva pedig úgy viselte el a szülés fájdalmát, hogy közben boldog volt. (Amikor Isten föl­találta a tökéletes robotot, az életet, ta­lán nem gondolt arra, amire Ady, hogy az élet élni akar. És jutalmazza azt, aki az életet és a megélhetést élteti. Az anyá­kat a gyermekszülés boldogságával, az apákat az eltartás büszkeségével.) A vitát, hogy segély vagy munka, hogy munka vagy segély, hogy csak munkavégzés után lehessen segélyt kap­ni, s hogy ez büntetés-e, vissza kéne vin­ni a bibliai alapokhoz. (Előzmény az É,S­-ben: Megyesi Gusztáv: Döntik a tő­két, 2008/27.) Nem az isteni verdikthez, hanem az emberi válaszhoz. A munka nem büntetés. A munka hiánya bünte­tés. De munkahiány nem létezik, csak rossz (ön)kormányzás. Jó álláshiány lé­tezik, de munka mindig van. Az egész életünk tele van rendetlenséggel, meg­oldatlansággal, hiányossággal, amiben csak munkával lehet segíteni. Ha én polgármester lennék valahol, és a falumban lepusztult cigánytelep lenne, szereznék építési engedélyt, épí­tési anyagot, s azt mondanám a tulaj­donosoknak, ne menj közmunkára, par­kot söpörni - bár az sem szégyen -, ha­nem gyere, csináljuk meg hozzá a saját putridat, hozzuk rendbe az udvarodat, kertedet, ha másért nem, a gyerekeidért. S ha a szomszéd is segít, akkor majd gyere át neki is segíteni. Ez nem bün­tetés, hanem boldogság. Ma Magyarországon a munkaképes lakosság majd’ fele nem dolgozik, vagy ha dolgozik is, nem adózik. A munka nem büntetés, büntetés azokra vár, akik nem képesek úgy megszervezni az ál­taluk irányított országot, hogy abban dolgozhasson, aki akar, és annak is dol­goznia kelljen, aki nem akar. S csak an­nak ne kelljen, aki nem tud. Az ember jól kitalálta: a munka fá­radságos, de boldogít. És csak a mun­ka boldogít. Szále László www.zsakbamacska.hu ge alatt van. Nos, ez azért jutott eszem­be, mert mintha szinkronici­tás jelensé­ge tükröződne Váncsa írásában. Mint­ha Váncsa világszellemisége és a FASZ újságíróinak szellemisége között béka­­seggnyi úr tátongana! Mintha Slota ki­rohanását olvasnám, amikor Váncsa új­nácit említ írásában. Nem vagyok fásult, nem vagyok reményvesztett, imádok viccelődni, ironizálni, és egészséges önbecsülé­sem van. A véleményem pedig az, hogy amíg Magyarországon idegen or­szágból érkezett őrző-védők lehet­nek, addig joga van a magyar embe­reknek is összefogni, és önvédelmi csoportokat életre hívni. Ha tetszik ez Váncsának, ha nem! Szőnyi Bartalos Mária ÍRÓ KILENCEK Nemzetközi Köre elnöke, költő, író, publicista, személyiség­kutató és -elemző, a jövő nemzedék várható tulajdonságainak kutatója, a pszichomatika-módszer kidolgozója; nemzetközi szintű előadó, a FASZ tagja a kísértésnek, hogy az átlagpolgárénál „még egyenlőbb” státust biztosítsanak maguknak, a normakontrollt végző Al­kotmánybírságnak döntő szerepe van bizonyos erkölcsi minimumkövetelmé­nyek érvényre juttatásában. Magyar Gábor Brüsszel Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu »OBSERVER« BUDAPEST MÉDIATIGYELD KFT. □ ÉLET ÉS irodalom] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [tarnói Gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAI ISTVÁN csuhai@es.hu kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu­­ Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó:­­ ■ a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 mastre Az ÉS könyvkritikai mellékleteit a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: T­v -Mobile­ Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Postra Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda 1900 Budapest, Fax: 303-3440. Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu További információ: 06 80/444-444 Az előfizetési díj 2008. január 1-jétől egy évre 15 912 Ft, fél évre 8424 Ft, negyedévre 4560 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241-es faxon vagy e-mailen az es@es.hu címen igényelhető. Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. 2008. januártól az éves előfizetési díj: 180 euró, a környező országokba 150 euró a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu. Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. 2008. JÚLIUS 4.

Next