Élet és Irodalom, 2010. január-június (54. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-22 / 3. szám - Lázár György: Nagykövetek, korrupció, szex és a Gripenek (4. oldal) - Kovács Zoltán: Élet - Igazság, hazugság (4. oldal)

első nagyköveteket a kö­zépkori Olaszországban nevezték ki. Feladatuk az érdekképviselet, az államok közöt­ti béke és harmónia fenntartása volt. A diplomaták tiszteletre méltó pol­gárok voltak, a becsület és erkölcs mintaképei. Íratlan szabály volt az is, hogy a követek a vendéglátó or­szágot nem kritizálták. Ez ellen a hagyomány ellen vétett az a kilenc európai nagykövet, aki nyi­latkozatot tett közzé Budapesten, ag­godalmát fejezve ki a magyar korrup­ció miatt. Nem mindegyik európai nagykövet aggódott. A német nagy­követ aláírta a nyilatkozatot, az oszt­rák már nem, a francia is aláírta, de a spanyol megtagadta. Münchenben aggódtak a magyar korrupció miatt, de Salzburgban már nem. Furcsa. Greg Dorey, Nagy-Britannia buda­pesti nagykövete is szignózta a prok­­lamációt. Nemrég a Hírszerző újságíró­ja konkrét korrupciós ügyekről kér­dezte, amire azt válaszolta, hogy azok­ról nem nyilatkozhat, mert bírósági ügyekről van szó. Majd hozzátette, „olyan esetek ezek, amelyek a mi or­szágunkban nem történhetnének meg”. (Lásd: Aggasztó a rengeteg korrup­ciós eset Magyarországon, hmzerzo.hu, 2009. nov. 24.) Dorey nagykövet az Egye­sült Királyság morális fölényére utalt hazánkkal szemben, ami meglepheti azokat, akik rendszeresen olvassák az angol sajtót. Onnan ugyanis másfaj­ta képet kapunk Anglia vagy éppen a budapesti angol nagykövetség er­kölcsi magasabbrendűségéről. Meg­tudhatjuk például, hogy a 44 éves Steven Fisher, Corey egykori helyet­tese, szerelembe esett tíz évvel fiata­labb beosztottjával, Fogarasi Krisz­tával. Magánügy ez, nem tartozik sen­kire. Az sem, hogy Fisher nős, felesé­ge és három kisfia van. De az már nem magánügy, hogy biztonsági vizsgála­tot indított a követség, hiszen Fogarasi egyfajta magyar Mata Hari is lehet, aki beépült a budapesti angol nagy­­követség szigorúan őrzött falai mögé. A vizsgálat megnyugtató eredmény­nyel zárult, a hölgy csupán hancúro­­zott Fisherrel, vagy néha furikázott annak zöld színű Trabanjában. Brit államtitkok nem kerültek avatatlan kezekbe. Fisher karrierje ezután szár­nyakat kapott, és hamarosan nagykö­vetté léptették elő. Tavaly december­ben megérkezett Santo Domingóba, a Dominikai Köztársaság fővárosába. (Lásd: Our Man the serial adulterer, Daily Mail*, 2009. dec. 15.) Ekkor tört ki a nemzetközi bot­rány. Ugyanis a konzervatív, katoli­kus országban a helyi protokollszak­­értők Fisher életrajzát tanulmányoz­va arra a téves következtetésre jutot­tak, hogy hites nejével és gyerekeivel foglalja majd el a nagyköveti reziden­ciát. Még mielőtt átadhatta volna megbízólevelét Leonel Fernández ál­lamelnöknek, egy helyi lap megszel­lőztette, hogy az újdonsült nagykö­vet magyar barátnője, Fogarasi Krisz­ta társaságában kívánja képviselni a királynőt. Diplomáciai bonyodalmat okozott az is, miképpen titulálják a nős nagykövet barátnőjét. Végül a „partner” mellett döntöttek, amihez Fisher úr Angliában hagyott felesé­ge még jó néhány, kevésbé hízelgő jelzőt is hozzátett. (Lásd: Embajador ingle­s en el pais tiene histórias adulterio, El Nazional, 2009. dec. 16.) Közben a szemfüles angol sajtó ki­bányászta azt is, hogy Steven Fisher már Szingapúrban is „partneri” kap­csolatot ápolt egy fiatal szépséggel, aki szintén követség­­beosztott volt. Amikor Venezuelába helyezték át, ott is akadt partnere. Fisher úr ugyan­is diplomáciai teendői és családi kö­telezettségei mellett szerteágazó ro­mantikus kapcsolatokat ápolt Őfel­sége követségeinek fiatalabb hölgy alkalmazottaival, akik készségesen álltak rendelkezésére. Nem volt ez titok, az angol külügyminisztérium is tudott a pásztorórákról. Az angol ÉLET sajtó szerint a diplomáciai kar fala­zott a jó svádájú úriembernek. Leg­alábbis addig, amíg Fisher neje ki nem tálalt a sajtónak, és látványos válópert nem akasztott az újdonsült nagykövet nyakába. Corey nagykö­vetet is megkérdeztem az ügyről. A budapesti követség nem nyilatkozik diplomatáinak magánéletéről, vála­szolta szűkszavúan. Érdeklődtem még nála a magyar­­országi Gripen-eladásokról is, hiszen a vadászgépeket az angol illetőségű BAe cég forgalmazta. Ők fizették Mensdorff-Pouilly grófot, azt az oszt­rák fegyverügynököt, akit korrupció gyanújával le is tartóztattak Angliá­ban. A svéd államügyész jelentése szerint alapos a gyanú, hogy Magyar­­országon is milliárdos kenőpénzek kifizetésére került sor. (Lásd Cinkos amnézia, ÉS, 2008. nov. 7.) A Gripen-ügyben felbukkant egy bizonyos Jonathan Frere ezredes neve is, aki 2001 táján katonai atta­séként szolgált a budapesti brit nagy­­követségen. Frere lelkes Gripen­­lobbista volt, szoros kapcsolatokat ápolt a magyar politikusokkal, és cikkeket írt a vadászgép nagyszerű­ségéről. (Lásd Misunderstood Gripen, Budapest Sun, 2001. dec. 6.) Ő készí­tette elő 2002 júliusában Sir Anthony Bagnall, brit vezérkarifőnök-helyet­­tes és más angol lobbisták látogatá­sát is. Mindnyájan a Gripen-eladá­­sokat forszírozták Budapesten, még­pedig a legmagasabb szinten. (Lásd Nem a HM fizeti a Gripen-bérletet, Magyar Nemzet, 2002. júl. 22.) E-mailben arra kérem Dorey nagy­követet, küldje el nekem azoknak a listáját, akik Gripen-lobbistaként meg­fordultak a követségen. Válaszából kiderül, hogy az angol követség lob­bizott a fegyvereladásokért, de konk­rét információkat nem tud közölni. A listát ugyanis csak „rendkívüli erőfe­szítések ” árán lehetne összeállítani, ha az egyáltalán lehetséges. Elképesztő. Az elmúlt évtized egyik legjelentősebb nemzetközi korrupciós botrányáról van szó, Corey nagykövet a transzparencia nagyra becsült aktivistája. A kért in­formáció nem államtitok, az angol törvények szerint publikus, más for­rásokból is beszerezhető. Lehetsé­ges lenne, hogy a nagykövet csak olyan korrupciós esetek felderítésén fáradozik, amelyek az angol válla­latok érdekeit sértik? Örvendetes volna, ha kisegítene akkor is, ami­kor a magyar adófizetők elsíbolt mil­­liárdjairól van szó. Válaszomban ja­vasoltam, hogy vegye fontolóra a dolgot, nem lenne haszontalan az extra erőfeszítés, érdemes talán újra átlapozni a követség Gripen-dosz­­sziéit. Hátha találnak valamit! * http://taww.dailymailco.uk/news/article-1235864/ Our-Man-serial- adulterer-The-married-diplomat­­affdirs-got-promoted-ambassador.html Igazság, hazugság LÁZÁR GYÖRGY: N­agykövetek, korrupció, szex és a Gripenek É­rdekes és izgalmas interjú jelent meg a szerdai Népszabadságban Szapáry Györggyel. Szapáry hosszú ideig dolgozott az IMF-nél, majd 1990- es hazatérése után a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt. 2008-ban Orbán Viktor környezetében és felké­résére a nemzetközi intézményekkel tartja a kapcso­latot, egyike volt azoknak a Fidesz-közeli közgazdá­szoknak, akik nemrégiben nyílt levélben figyelmez­tettek az idei költségvetés tarthatatlanságára. Ez az interjú főként azért érdekes, mert igen ritka az olyan egész oldalas szöveg, amelyikből úgyszól­ván semmi sem derül ki, izgalmassá pedig az a heves szellemi párbaj teszi, amelyben az interjú készítői mindent megtesz­nek, hogy valami felszínre kerül­jön Szapáry aktuális helyzettel kap­csolatos álláspontjából, ő azonban rendre visszaver minden ilyen ak­ciót. Nem mond semmit, és mire­­ az ember az olvasás végére ér, ha­tározottan az az érzése, hogy üre­sebb a feje, mint mielőtt belefogott volna. Nem akarom ezt a semmit szétteríteni, de hasznosnak látom érzékeltetni: „Kérdés: Lehet úgy kiadáscsökkentés, hogy a Fidesz-nyilatkozatok sze­rint közben »mindent visszacsinálnak«, lásd gyes, gyed, köztisztviselők-közalkalmazottak 13. havi jut­tatása, vagyonadó? Válasz: Nem tudom, hogy a Fi­desz mit akar visszacsinálni, én egyedül a vagyonadó­ról tudok.” „Kérdés: A Fidesz is megszavazta [a Medgyessy-kormány 2002-es fizetésemelését - a szerk.], és a 13. havi nyugdíjat is. Válasz: Akkor bevezették a szocialisták, most meg elvonják.” „Kérdés: Ön majd­nem negyedszázadot dolgozott az IMF-nél. Mit gon­dol, amikor Kövér László »leelvtársazza« az IMF ve­zérigazgatóját, Dominique Strauss-Kahnt? Vagy Semjén Zsolt arról beszél, hogy »Magyarország nem az IMF-nek felelős, hanem a nemzetnek«? Válasz: Sok a félreértés az IMF körül.” A válasz ennél hosszabb, de a kérdéstől egyre tá­volabb kerül. Nem terhelném az olvasót, voltakép­pen nem is az interjú maga az érdekes, hanem a jobb­oldal semmitmondása. Amikor normális és fontos kérdésekre nincsen érdemi válasz, aminek pedig az az oka, hogy igaz válasz esetén romlanának a válasz­tási esélyek. A jobboldal az őszödi beszédet olyan mértéktelenül használta ki a maga javára, hogy köz­ben magát is őszinteségi kényszerbe kergette (ez jó!), de most aztán nem képes mit kezdeni ezzel a hely­zettel. Szembetalálta magát saját populista lelkével, aminek mégiscsak az a lényege, hogy azt kell mon­dani, amit a nép hallani akar. Ennek a lehetetlen hely­zetnek a megoldására olyan gondolati­­ és nyelvi struktúrát­­ alakított ki, hogy ab­ból nem érteni semmit. Mert nem is mond semmit. Tele van feltéte­les indulatszóval, szinte minden mondat úgy kezdődik: ha, lehet, de ha stb. Egyetlen határozott állítás sincsen, csak a sok feltétel, amitől az ember fűrésztelepen érzi magát, ahol mellig érő fűrészporban kell magát előrefúrnia. A választások előestéjére a jobb­oldal kialakította a maga taktiká­ját, aminek a lényege, hogy úgy a legkönnyebb nem hazudni, ha az ember nem mond semmit. Eddig egyetlen konkrét ígéret hangzott el, hogy eltörlik a vagyonadót (nem lesz nehéz, valószí­nűleg már az Alkotmánybíróságon elvérzik). A töb­bi mind homályos utalgatás: a köztévében, hogy tart­sanak ki, a sportolóknak, hogy a sport legyen straté­giai ágazat, az orvosoknak, hogy az egészség nem el­adó, a földből élőknek, hogy a magyar gazda nem hit­ványabb a francia gazdánál. Megfoghatatlan, és vá­­lasztópolgárilag behajthatatlan duma egytől egyig. Szapáry György korábban, egyszer, konkrét volt, amikor így nyilatkozott a HVG-ben: „Ahhoz, hogy megtudjuk, mit fog tenni a Fidesz, meg kell várni, hogy kormányra kerüljön.” Világos beszéd: hogy mi lesz, az a programból soha nem fog kiderülni. Kovács Zoltán Barabás Zsófi rajza Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Az ECOSTAT konferenciát szervez, melynek témája: A magyar társadalmi-gazdasági kitörési stratégia új kihívásai és kényszerei" Időpont: 2010. január 28., csütörtök 9.00 óra Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia, Nagyterem (1051 Budapest, Roosevelt tér 9.) A konferencia on-line közvetítése folyamatosan végigkövethető a Népszava honlapján a www.nepszava.hu webcímen. Médiatámogató: NÉPSZAVA Bővebb információ a lapban és a www.nepszava.hu/konferencia címen ÉLET ÉS ÍR' IRODALOM 2010. JANUÁR 22.

Next