Élet és Irodalom, 2011. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-07 / 1. szám - Dr. Geréb Anna: Árnyaltan • Reag. Dérczy Péter XI. 26-i ÉS cikkére (2. oldal) - Vizvári Béla: Ok és okozat avagy tanúságtevés • Reag. Seres László XI. 12-i ÉS cikkére (2. oldal)

Árnyaltan Dérczy Péter Kaffka Margit és levelei iránti érdeklődést felcsigázó cikkében van egy kitétel, amiért kár, hogy van, hogy úgy van. Kaffka Margit - mint írja - „Élete tragédiájában talán az egyetlen szerencse, hogy nem kellett megérnie férje, Bauer Ervin, bizonyos Balázs Béla (Bauer Herbat, Ervin testvére) árulását, aki kisujját se mozdította, és akkor még finom vagyok, hogy az NKVD ne lője agyon Ervint és második feleségét...” (Egy óriás az óriások közt, ES, 2010/47., nov. 26.) Nos, talán elérkezett az ideje, hogy ezt az időnként feltámadó, feltehetően a harmadik Bauer testvértől, Hildától eredeztethető, fájóan sommás ítéletet árnyaljuk. Első nekifutásra arra kérem az olvasót, gondoljon bele, melyik kisujját mozdítaná meg az NKVD-vel szemben! Tudom, nehéz normális észszel felfogni a felfoghatatlant, és belehelyezkedni abba a szörnyű szituációba, amit a terror, a totális fenyegetettség jelenthetett. Ha nem megy, nézzünk bele a dokumentumokba. Abba a kevésbe legalább, ami rendelkezésre áll. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, Balázs Béla hagyatékában lelhető fel az alábbi, írógéppel írt cédula (MTA 5018/188): „A Komintern német szekciójának. Azt hallottam, hogy fivéremet, Bauer Ervint Leningrádban letartóztatták. Kötelességemnek érzem tehát, hogy jelentsem a szekciónak, milyen volt a kapcsolat fivérem és köztem. Már gyermekkorunk óta rossz viszonyban voltunk. E rossz viszony az emigrációban csakhamar politikai tartalmat kapott azáltal, hogy Bauer Ervin az úgynevezett »Kun-frakcióhoz« csatlakozott, míg én és feleségem a »Landler-frakcióhoz« állottunk közelebb. Az egész idő alatt a mai napig sem személyesen, sem levélben nem érintkeztünk.” A kétségkívül felkavaró, az „illetékes hatóságok” előtt ismert tényeket tartalmazó dokumentumon nincs dátum. Tudják, mikor keletkezett? 1940. december 3-án. Ez a szöveg eredeti, német változatából derül ki, amelynek tollal aláírt, gépelt példánya a moszkvai volt pártarchívumban (RGASZPI) lelhető fel. Müller Miklós orvostörténész-kutatótól tudjuk, hogy Bauer Ervint és matematikus feleségét 1937-ben tartóztatták le, és már a következő év elején el is pusztították őket. Vagyis a Moszkvában élő Balázs Bélának közel három évig fogalmma sem volt, mi történt a Leningrádba költözött bátyjával és sógornőjével! (Hogy valóban már 1938 elején meghaltak, arra is csak az utóbbi években derült fény Müller Miklós kutatása nyomán!) Vagyis: Balázs Béla akkor tagadta meg testvérét, amikor az már régen nem élt. 1940-ben nyilván egy „sugalmazás” érte, hogy nyilatkozzon bátyjáról. (Komoly félelemérzete lehetett, mert intenzív bebiztosító tevékenységbe kezdett, mindenáron szovjet állampolgár szeretett volna lenni, de a szovjeteknek nem kellett, mert nem volt elég hosszú ideje a [német] Kommunista Párt tagja!) Az tehát tény, hogy nem volt aktív kapcsolat a két testvér között. De olyan különös, szinte morbid egy helyzet! Hogy feloldjam ezt a nyugtalanító, bizonytalan érzést, 2002-ben felkerestem peterhofi lakásában Bauer Ervin és Szilárd Stefánia (egyik) árván maradt fiát, az akkor 79. életévében lévő Mihail Ervinovics Bauert. Kicsit tartottam a találkozástól, mert édesapját „eláruló” testvéréről, Herbertről szerettem volna kikérdezni. A bejárati ajtóval szemben lévő nagyméretű Bauer Ervin és Balázs Bélafotó azonban megnyugtatott. Rákérdeztem, emlékszik-e bármire, hogy volt-e szó otthon a többi családtagról, Herbertről. Nem sok, mondta. Az elején, amikor Balázs Béla Moszkvába érkezett, 1931-ben. Akkor fogadták őt, és Misa kapott is tőle egy játékot, egy lendkerekes autót, amilyen nem volt senki másnak a nagy Szovjetunióban. Aztán soha többé nem látta őt. Hogy ki is volt Herbert, azaz Balázs Béla, azt is csak jóval a háború után, felnőtt fejjel tudta meg. És hogy gondol rá vissza? Nem átkozza őt azért, mert elárulta az édesapját, ha mással nem, hát azzal, hogy semmit nem tett a letartóztatása ellen - tettem föl én is a vádló kérdést. „Dehogy - és most idézem szó szerint. - Semmit nem tehetett volna, hacsak nem öngyilkos szándékkal, de annak sem lett volna semmi értelme. Balázs Béla nem ártott az apámnak. Magát viszont megmentette, és ezzel a legtöbbet tette, amit tehetett.Ige volt. Attól kezdve, hogy Gazi Mustafa Kemál pasa, a későbbi Atatürk, átvette a hatalmat az 1920-as évek elején, és a szó szoros értelmében felszabadította Törökország mai területét a külföldi megszállóktól, az ország célja az volt, és mind a mai napig az, hogy igazi európai ország legyen. Ennek a betetőzése lett volna, ha az Európai Unió, illetve annak elődje Törökországot felveszi tagjai sorába. Nem így történt. Az örök rivális Görögországot felvették, Törökország első felvételi kérelmét 1990 tavaszán véglegesen elutasították. Én 1989 és 1993 között négy tanévet Törökország akkori egyetlen magánegyetemén, a Bilkent Egyetemen tanítottam. A Bilkent a mai napig a négy legjobb egyetem egyike, és híven őrzi az atatürki felfogást. Akkor még érvényben volt az 1920-as években hozott Sapka-törvény (a sapka közös magyar-török szó), amely szerint nyilvános helyen férfiak fezt, nők fejkendőt (a török nők csak fejkendőt hordtak, egész testüket beborító burkát nem) nem viselhettek. Az egyetemi tanterem nyilvános helynek számított. Atatürk maga ellene volt a bigott vallásosságnak, és igyekezett a vallást háttérbe szorítani. Megvalósította az európai értelemben vett szekularizációt. De természetesen a vallást teljesen kiirtani nem tudta. Fezt senki se akart, és ma sem akar viselni. De voltak nők, akik ragaszkodtak a fejkendőhöz. A Bilkent Egyetemen 1990 tavaszán három diáklány hordott kendőt. Egyikük, Zehra, híresen jó tanuló, volt szerencsém tanítani. A visszautasítás azt jelentette, hogy az ország közel hetvenéves törekvése sikertelenné vált. A társadalomban egy döbbent csend volt érzékelhető. Fél évre rá, ősszel, már az elsősök között sok fejkendős lány érkezett. Ekkor tüntettek először a nők azért, hogy fejkendőt viselhessenek. (A fejkendő viselésének kérdése az egyetemeken a mai napig nem megoldott kérdés, a napi politikai küzdelmek tárgya. A jelenlegi kormány szeretné megengedni, a még mindig erős hadsereg ellenzi.) Az eddigiekben a tüneteket írtam le. A dolog lényege, hogy a visszautasítás és az iszlamizáció közötti ok-okozati viszony fordított ahhoz képest, amit az európai politikusok általában és Seres cikke konkrétan sugall. A viszszautasítás váltotta ki ezt: ha mi nem kellünk Európának, akkor forduljunk vissza a gyökereinkhez, azaz az iszlámhoz. A kilencvenes évek második felére került hatalomra Törökországban az első iszlamista kormány, amit a hadsereg még elküldött. Mi mindennek az aktuális politikai vonzata? Törökország újabb felvételi kérelmét tárgyalja az EU. A tárgyalások lassan haladnak. Már ez a lassúság is sok török szemében bizonyíték arra, hogy Európa el akarja taszítani őket. Egy második végleges elutasítás tovább fogja erősíteni az iszlám vonalat. Ebben az esetben várható, hogy radikális kormány kerül hatalomra, amelynek meglesznek a közvetlen kapcsolatai Európa szívében. Ne gondoljuk, hogy csak Németország sebezhető. A schengeni övezeten belül mindenki, Izrael pedig a világ egyik legerősebb hadseregével fog farkasszemet nézni, aminek beláthatatlan következményei lesznek. Gondoljunk az ok és az okozat öszszefüggésére. 1989 őszén ketten voltunk nem muszlimok a tanszéken. Egy decemberi tanszéki értekezleten tanszékvezetőnk, különben igen kiváló ember, kiadta az Dr. Geréb Anna filmtörténész utasítást, hogy karácsonykor órát kell tartani. Nem is volt ezzel semmi bajom, eltérő kultúra, tudomásul kell venni az eltérő szokásokat. Úgy esett, hogy én jöttem ki elsőnek az értekezletről. Az üres folyosón szembejött velem Zehra. Mindjárt megkérdezte: - Sir, karácsonykor lesz óra? Azt hittem, hanyatt vágódom. Zehra, aki kitüntetéssel végzett, Amerikába került. A Caltechen doktorált. Férjhez ment, két fia született. Szeptember 11-e után levette a fejkendőjét. Azt mondta, nem akarja, hogy a fiai hátrányba kerüljenek az anyjuk miatt. Ez is sokat mond a toleranciáról. VISSZHANG□ Az Élet és Irodalom január 9-én, vasárnap este 8 órakor A Szabad a pálya című sorozatban hallható OS-beszélgetés témája: A gyerekirodalom Vendégek: Balázs Eszter Anna és Bazsányi Sándor irodalomkritikusok. Szerkesztő-műsorvezető: Károlyi Csaba ÉLET ÉS| irodalom] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [Tarnói Gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER szira@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHAI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 Az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéssorozatot a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: ■T ■ -Mobile-Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. maszre Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj egy évre 15 600 Ft, fél évre 8580 Ft, negyedévre 4680 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149 és a 210-5159-es telefonszámokon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Kiadói előfizetés és éves ajándékutalvány: Atlantisz Könyvsziget (Bp., VI., Király utca 2.). Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Vízvári Béla Tiltakozás A Szépírók Társasága tiltakozik az Országgyűlés által elfogadott médiatörvény ellen. A törvény durván megsérti a szabad véleménynyilvánítás nemzetközi okmányokban rögzített alapjogát, adópénzből teremt intézményes lehetőséget a sajtó tartós megfigyelésére, megfélemlítésére, a kormányzó pártoknak kellemetlen médiumok megszüntetésére. Visszaállítja a cenzúrát, semmibe vetszi a hatalommegosztás elvét, minden ízében ellentétes a demokrácia alapelveivel és a szabadság szellemével. 2011. január 6. Szépírók Társasága ÉLET ÉS# IRODALOM Ok és okozat avagy tanúságtevés Seres László munkássága során nem először foglalkozik az iszlámmal, ezúttal a németországi török kisebbség ürügyén (A nagy multikulti-amb, ÉS, 2010/45., nov. 12.) Cikkében sok a vitatható és vitatandó elem. Itt most csak egy olyan dologgal szeretnék foglalkozni, amire magam tanú vagyok. Érintem ennek egy aktuális politikai vetületét is. Idézet Seres dolgozatából: amikor én a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején Frankfurtban gimnáziumba jártam, a törökök már eléggé izolálódtak a többségtől, de csak »világosan«, még nem volt iszlám reneszánsz: a nők többsége még nem viselt fel kendőt, az iszlám szokásrendszó nem is volt társadalmi téma. A hírek még arról szóltak, hogy a neonácik támadják őket, nem arról, hogy iszlamista sejtek hálózzák be az országot. A kilencvenes évek második fele óta tartó iszlamista trend mindent megváltoztatott, egyben megmutatva,hogy az iszlám politikai kultúra drámaian hat a nyugatos, integrációs törekvésekre.” Helyes megállapítás. Miért és miért ekkor erősödött meg az iszlamista vonal a török kisebbségen belül? Törökországot még a XX. század elején is Európa beteg emberének nevezték, mert elmaradott, gazdaságilag fejletlen, katonailag pedig méretéhez (ekkor még a hatalmas szultáni birodalomról van szó) képest gyen Tarnói Gizellaemlékdíj Az Élet és Irodalm munkatársai díjat alapítottak munkatársuk, Tarnói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. Az idén második alkalommal meghirdetett díjra 2011. február 5-ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450, Budapest, pf. 84.) A díjat alapítók fenntartották a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagjai Várhegyi Éva, Bokros Lajos és Losoncz Miklós, pályázatot be nem nyújtó újságírót díjazhasson. A díjazott százezer forintot és egy kortárs képzőművész alkotását kapja. Részletes kiírás a lap honlapján: www.es.hu. január 26-án, szerdán, este 7 órakor az írók Boltjában. Az est témája Spiró György Tavaszi Tárlat című regénye. A beszélgetés résztvevői: Margócsy István, Radnóti Sándor és Takáts József. A beszélgetést vezeti: Károlyi Csaba. A sorozatot a MASZRE támogatja. A rendezvény ingyenes. A bolt kéri az érdeklődőket, legkésőbb 19 óráig érkezzenek meg, foglalják el helyüket, mivel ekkor a bolt bezár. . Cím: Budapest, VI., Andrássy út 45. „Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. május 20-án a K. A. versus Magyarország ügyben meghozott döntésével elmarasztalta hazánkat a gondnokság alá helyezett személyek választójogának megsértése miatt. A megállapított jogsértés forrása a magyar alkotmány 70. § (5) bekezdése, amely szerint »nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság [...] alatt áll«. A döntés a hazai választójogi szabályozás egyik problematikus elemére mutatott rá, és több mint 50 ezer állampolgár politikai közösséghez tartozásának kérdését hozhatja felszínre.” (Jövő heti számunkban Kapronczay Stefánia-Verdes Tamás írása: A gondnokság alá helyezett személyek választójogáról) Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák E heti számunk 17 640 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 4980 példány jut előfizetőinkhez, 12 360 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 85 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2008, I. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. Méret (mm) F-1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/7 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1270x433 396 490 670 112 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 1/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 7/4 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 7/4 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145, 71 85 112 2/700 105x100 49 7/700 50x100 25 2/50 105x50 25 7/50,50x50 12,5 01 1 - 4 szín címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu »OBSERVER« A MÉDIAFIGYELŐ itt 2011. JANUÁR 7.