Élet és Irodalom, 2015. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-09 / 1-2. szám

Tarnói Gizella­­emlékdíj Az Élet és Irodalom munkatársai díjat alapítottak munkatársuk, Tarnói Gizella emlékére, a gaz­dasági újságírás területén kiemel­kedőt alkotó újságírók elismeré­sére. Az idén hatodik alkalom­mal meghirdetett díjra 2015. feb­ruár 2-ig lehet pályázni. A pá­lyázatnak kötelező formai kellé­kei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nin­csenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljut­tatni (1450, Budapest, pf. 84.) A díjat alapítók fenntartják a jo­got, hogy a kuratórium, mely­nek tagjai Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályá­zatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott százezer forintot és Kovács Péter alkotá­sát kapja. Részletes kiírás a lap honlapján: www.es.hu. Köszönjük a szerkesztőségbe érkezett karácsonyi és újévi jókívánságokat. Az első meg­jelenés alkalmából ismételten szerencsés és sikeres új évet kívánunk olvasóinknak! Oroszellenesség Kedves Gazsi! Nagy érdeklődéssel ol­vastam Magyarok és románok című írá­sodat az ÉS ünnepi számában. In­formatív és meggyőző volt, mint mindig. Ami az erdélyi, illetve ro­mániai állapotokat ismertető meg­állapításokat, következtetéseket il­leti, azokat sem okom, sem fogom vitatni (már csak ismeretek híján sem). Vitatkoznom kell azonban az­zal a kijelentéseddel, hogy :A hideg­­háborús szovjet- és oroszellenesség Magyar­­országra 1989 után érkezett (...) ám Ro­mániában ez már az 1970-es évektől kezd­ve hivatalos világnézet...” Nem tudom, mi a különbség a „hi­degháborús” és egyéb szovjet- és orosz­ellenesség között, azt azonban igen, hogy - jelzővel vagy anélkül - igen erős gyökereket vert ebben az országban már 1945-től, különösen pedig az 1948/49-es kommunista hatalomátvé­telt követően. Az ’56-os forradalom vérbefojtása után pedig elemi erejű, minden társadalmi réteget mélyen át­itató közérzületté fejlődött. Az idő múl­tával csak igen lassan csillapodott, és éppen az általad említett időszakban (a rendszerváltást, az orosz csapatok kivonulását és a Szovjetunió széthul­lását követően), 1989-91 táján kezdett foszladozni, hogy a Putyin-féle hatal­mi arrogancia és a jelenlegi kormány ostoba ballépései nyomán újra fölerő­södjön. Nem hiszem, hogy ezekről Té­ged nekem kéne oktatnom; ismétlem, bizonyára félreértettem valamit. Barátsággal: Dr. Tóth András ny. nagykövet, 1990-94 között az SZDSZ külügyi titkára A miniszter jobban tudja? Nem kisebb ember, mint egy alkot­mánybíró mondta ki karácsony előtt, hogy nem baj, ha egy miniszter uta­sítást adhat egy bírónak. Ez az új­szerű megközelítés megérdemli, hogy a szélesebb közönség is tudo­mást szerezzen róla. A történet banális. A Budapesten működő Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Köz­pont egyik elbocsátott munkatársá­nak perét tárgyalva a Kúria rájött, hogy meg van kötve a bíróság keze. Ezért az Alkotmánybírósághoz for­dult. A nemzetközi szervezet a ma­gyar joghatóság alól teljes mentessé­get élvez, ahogyan ez szokás, erről - bár egy ilyen esetben megtehetné - nem mondott le, és az ilyenkor kö­vetendő jogszabály egy 1973-ból szár­mazó törvényerejű rendelet. (Ez a forma 1989 ősze óta nem létezik, de a régiek közül néhány még hatály­ban van.) Ez pedig azt mondja, hogy az igazságügyi és a - mostani nevén - külgazdasági és külügyminiszter döntheti el, érvényes-e az adott ügy­re a mentesség, és az ilyen határozat „a bíróságra vagy más hatóságra kötelező”. Az Ab. úgy döntött, hogy ez elfo­gadhatatlan. Hiszen a mostani alap­törvény is kimondja: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy (...) valamely perben a joga­it és kötelezettségeit (...) független és pártat­lan bíróság (...) bírálja el, továbbá hogy :A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységük­ben nem utasíthatóak.” Ezért a határozat megsemmisítette az idézett mondat­részben az „a bíróságra” szavakat, to­vábbá felhívta a figyelmet: „a jogható­ság alóli mentesség (...) nem vezethet arra az eredményre, hogy az alkalmazott számára semmilyen lehetőség nincs vélt vagy valós mun­­kajogi igényeinek érvényesítésére." Ezzel még a 2010 után választott, a régiekkel gyakran vitatkozó alkot­mánybírák is egyetértettek, kivéve Salamon Lászlót. Ő 1990-ben nem túl ismert ügyvédként került be az Országgyűlésbe, és 23 éven át ott maradt. (Hol az MDF, hol a Fidesz, hol a KDNP frakciójában, de ebben az esetben igaz az, hogy nem annyi­ra ő változott, mint a pártok körülöt­te.) Kétszer volt az alkotmányügyi bizottság elnöke. Alkotmányjogot tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2013-ban rögtön az Or­szágházból ment át az Alkotmány­­bíróságra, és miután megszüntették a 70 éves korhatárt, 2025-ig, 78 éves koráig ott maradhat. Működését az sem akadályozza, hogy az ott tárgyalt törvények jelentős részét képviselő­ként megszavazta, mert a laza szabá­lyok ezt nem tekintik összeférhetet­lenségi oknak. Nos, Salamon Lász­ló a következő különvéleményben indokolta meg, hogy nem ért egyet a többségi határozattal: „...annak eldöntése, hogy a konkrét üggyel érintett (...) személy élvez-e diplomáciai vagy egyéb mentességet - olyan speciális, adott eset­ben rendkívül bonyolult és szerteágazó szak­kérdés, amelynek megválaszolásához a külpo­litikáért felelős miniszter rendelkezik a megfe­lelő szaktudással, szakértelemmel. (...) Egy, esetlegesen a diplomáciai vagy egyéb mentes­séget sértő bírósági döntésért a külkapcsola­­tokban a politikai konzekvenciát nem az adott ügyben eljárt bíróság hanem a magyar állam viseli. A Kormány - és ezen belül a külkap­­csolatokért felelős miniszter - szerepe az ilyen konfiktushelyzet megelőzése.” Tehát a bíró nem képes kellő felelősséggel érté­kelni egy miniszteri szakvéleményt, ha az nem kötelező rá nézve. Azt már tudjuk a miniszterelnök­től, hogy a liberális demokrácia és az amerikaiak által ránk erőltetni próbált fékek és egyensúlyok rend­szere idejétmúlt, fölösleges kölönc. Azt azonban Salamon László alkot­mánybíró mondta ki először, hogy a hatalmi ágak szétválasztása is az, illetve hogy a bíró attól még függet­len marad, ha egy miniszter, példá­ul Szijjártó Péter mondja meg neki, hogyan ítéljen. Gratulálok: Domány András Az egészségügyi dolgozó sem állat Igen terjedelmes (és nagyon szeren­csétlen című) interjút közölt az év végi duplaszám Kovácsy Zsombor­ral, a közismert „egészségügyi szak­jogásszal”. (A beteg nem állat”, ES, 2014/51-52., dec. 19.) A sok régi igaz­ság mellett néhány régi tévedés is visszaköszön a szövegből. Ezek kö­zül kettőt nem szoktam reflexió nél­kül hagyni, továbbá az ilyen részle­tes, a teljesség igényét fölmutató be­szélgetésből nem maradhatna ki az ellátó rendszer szolgáltatási színvo­nalának javítását megakadályozó legfontosabb tényező, az elavult struktúra bemutatása, a szükséges változtatás irányának fölvázolása. Az első, nagyon kellemetlen (téves) állítás a következő: „...az egészségügyi dol­gozónak nem érdeke, hogy elégedett legyen a be­te­g. Valószínű, hogy Kovácsy itt a hi­ányzó komfortra és a nem mindig elég empatikus bánásmódra utal, nem arra, hogy az egészségügyi dolgozó nem lenne érdekelt a gyógyítás sikerességé­ben. (Utóbbi, vagyis, hogy az orvosok és az asszisztensek számára a gyógyult páciens „kábítószerként hat, remé­lem, evidencia! Ez ellensúlyozza a mos­toha munkahelyi körülményeket, a tár­sadalmi megbecsülés elmaradását.) Az elsőnek kiemelt állításban az a hiba, hogy a jelenlegi szerkezetben és lét­számban lehetetlen megfelelni a mai kor páciensei jogos elvárásainak. Go­romba igazságtalanság a létszám-, il­letve épületállomány hiányosságai mi­att pont azokat tenni felelőssé, akik (minden fizikai és lelki kapacitásukat latba vetve, szó szerint éhbérért) igye­keznek szolgáltatni. Ugyanabban a bekezdésben talál­tam a második rosszul kezelt prob­léma leírását­,­nincs verseny, nincs elvá­rás, (...) az egészségbiztosító dolga lenne el­várni (...) a minőséget...”. Valóban, ha az OEP nem saját maga által diktált és erősen nyomott árat fizetne a szol­gáltatónak, megfogalmazhatna elvá­rásokat. Azonban addig, amíg a fi­nanszírozásból csak eladósodásra futja, még a mennyiségi elvárások­nak sem szerezhet érvényt. Arról is beszélni kell, hogy (horribile dictu!) a szolgáltató profitja sem lenne bű­nös dolog. Abból adódnának a (pa­raszolvenciát kiváltó) tisztes bérek és az elmaradhatatlan fejlesztések. A versenyt általában a magánszférától várjuk, szerintem ez sem az egyedül üdvözítő igazság. Sajnos, Magyaror­szágon a kormányok mindent meg­tettek, hogy az egészségügyben ne alakulhasson ki sem ellátási, sem biz­tosítási privát szektor. És persze, 2010 óta folyamatosan haladunk vissza az „átkos ” múltba: minden államosítva van, a gonosz laikusok által kitalált központi vezérlést (GYEMSZI) idén cserélik... nem tudjuk mire. Mégis, ilyen törvényhozási viszonyok között is lehetséges volna tisztességes ver­senyhelyzetet kialakítani (legalább) a szolgáltatók között. Ennek részle­tezésére itt nincs hely, ezért csak jel­zem, hogy a szolgáltatók (esetleg évente, pályázaton) valós áron, amely tisztes profitot is tartalmazna, kínál­nák szolgáltatásaikat az OEP-nek. Ez természetesen járna némi plusz költségvetési kiadással, azonban nem hiszem, hogy jelentősen meghalad­ná az összeg a rendszeres adósság­­rendezések százmilliárdjait. (Azt is érdemes lenne összeszámolni, hogy az egészségügyre beszedett pénzek valóban odakerülnek-e.) És végül, de elsősorban: százéves épületben az ötven évvel ezelőtti gyó­gyító munkára meghatározott létszám­­kerettel a mai feladatok csakis súlyos hiányosságokkal végezhetők el! És ami szintén figyelemre volna méltó: ezt a pocsék szolgáltatást, arányait te­kintve bizony nagyon drágán (ha úgy tetszik), pazarolva lehet teljesíteni! Például: egy százéves, többpavilonos kórház fűtési költsége szó szerint is „az ablakon kidobott pénz”. Haskó László VISSZHANG [UNK] Alberto Giacometti: Kellemetlen dolog (1931) Jövő heti számunkban Halmai Gábor, J. Győri László, Mihályi Péter, Scheiring Gábor, Ungvári Tamás és Tamás Pál írását olvashatják. ÉLET ÉS­# Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 4060 példány jut előfizetőinkhez, 11 080 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. Online előfizetőink szá­ma átlagosan 1532 fő. A hirdetések technikai feltételeiről részletes informá­ciót ad Andóné Váczi Gabriella a 210- 5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@es.hu címen. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az hefBSERVER www.observer.hu Observer Budapest Médiafigyelő Kft. 1139 Budapest, Frangepán u. 7. Tel.: +36 1 303 47 38 Fax: +36 1 303 47 44 E-mail: ugyfelkapcsolat@observer.hu Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák E heti számunk 15 200 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a M­éret (mm) F­ 1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1 270x433 396 490 670 1/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 1/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 114 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 7/1 csík 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/700105x100 49 11100 50x100 25 2/50105x50 25 7/50 50x50 12,5 ÚJ­ - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér­­ címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. 1 IRODALOM[ 2 ÉLET ÉS IRODALOM] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken I TARNÓI GIZELLAI Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 karolyi@es.hu VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő: RUFF BORBÁLA Művészetkritika, ruff@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHÁI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13, szikszai@es.hu Tervezőszerkesztő: KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET Korrektor: VILCSEK ANDREA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU-ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaál Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211,210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Székhely: 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Felelős vezető: Horváth Gábor Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001 -20043393 Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj 2015-ben egy évre 18 720 Ft, fél évre 9750 Ft, negyedévre 5655 Ft, egy hónapra 1920 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 18 000 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149 és a 210-5159-es telefonszámokon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Kiadói előfizetés és éves ajándékutalvány: Atlantisz Könyvsziget (Bp., VI., Anker köz 1-3., bejárat a Király utca felől). Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, az alábbi bankszámlára történő utalással, a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett: Számlavezető: Budapest Bank Nyrt. Ibanszám: HU82-10102237-07105000-01004309 Swiftkód: BUDAHUHB Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. MAGYAR BRANDS 12­13 2015. JANUÁR 9.

Next