Életképek, 1844. július-december (2. évfolyam, 1-26. szám)
1844-11-06 / 19. szám
628 "került műveiből, ’s ajánlkozik az egyesületnek, hogy a’ jövő évre készítendő műlapot ő óhajtana rézbe vagy aczélba metszeni, ’s a’ közgyűlés nem fogadja el ajánlatát ’s miért? mert nem bízik a’művész ügyességében, hogy talpraesett munkát bírna készíteni. Szép ! De Perlasca úr még arra is ajánlkozik, hogy — ha műve nem lesz kielégítő ’s nem nyerné meg az egyesület tetszését — e visszalép ’s fáradságáért egy batkát sem kíván: a’ közgyűlés ismét nem fogadja el ajánlatát; miért ’s hm! itt megakadunk . . . mert . . .mert nem tetszik az egyesületnek azt elfogadni. Ez hatalmas ok! valódi jupiteri ok! — De ez még mind hagyján; mit akar tehát az egyesület jövő évre malapul adni? Hát egy nyomorult kőnyomatot ’s pedig Münchenben készültet, melly szinte olly későn fog érkezni, mint az idei, mellyröl már nem sokára a’ jövő évit lehet, elmondani,’s szinte olly silány, olly elkontárkodott férczmű teend, mint a’ múlt másodévi volt a’ kijátszott részvényesek nagy örömére. Ah, ez igen szép, ez igen hazafiságos tett, édes uraim; ’s épen most, midőn annyira buzgunk nemzetiségünk és nemzeti iparunk és művészetünk felvirágoztatása mellett! A’ pénzt külföldre küldjük, holott itthon maradhatott volna, és silány kőnyomatot adunk rézmetszvény helyett; hol van itt a’ becsarány: rézmetszvény és kőnyomat közt? hol itt a’ honi irány: hazai művész mellettével külföldinek tömni zsebeit? hol itt a’ lelkiismeretes sáfárkodás: a’ részvényeseket olly művel kielégíteni (vagy inkább kijátszani), melly a’ részvénydíjnak tán egyharmadát sem éri meg? — Igaz, hogy ez egyesületben eddigelé kevés volt a’ nemzeti elem (ebben kezet foghatott egy más , most már bukófélben egyszerre magyarosodni siető egyesülettel), de hát így maradjon-e ez örökkön örökké? Szomorú kilátás! Valóban, ha ez így tart és így fog tartani, míg néhány választmányi tagok (azaz: műértők par force) a gyűlésekben szájaskodni és imponálni fognak, akkor nem érdemli meg ezen egyesület létezését — ’s ha illy kevés rokonérzelemmel viseltetik a’ honi művészet pártolása iránt, nem érdemli, hogy pártoltassék. — Egy volt, de az utolsó közgyűlés óta lenni megszűnt részvényes tag. * * Beszélyekkel ez idénre már ellátva lévén, B. Zs. csinos történeti beszélyét jövő év elejére vagyunk kénytelenek elhalasztani. ■— Kecskemétről cáfolat érkezett, miszerint t. i. ,az aug. 11-d. és lödikén adott műkedvelői előadásokban nem Csányi L., Tóbi E., Simonyi F. és E. kisasszonyok, hanem Ferenczy Nina, Gassich Sidonia, Kun Irma, Pap Janka, Sárközy Ágnes és Julianna kisasszonyok működtek/ Éljenek azok is, ezek is! * A’ honi ipar pártolói Szepességben készült vásznakat és gyapjú-nadrágkelméket jutányos áron kaphatnak Pesten 31 arin . P. A. kézműáruraktárában, gr. Keglevich-házban, váczi- és zsibárus-utczák szögletén. Honi selyemből Pancsován készült fekete férfinyakkendők pedig eladás végett bizományban léteznek Liedemann B. Ferencznél a’ vácziutczában, a’ „szép magyarnőhez.” * Legújabb literatúrai nevezetesb termékeinkről, u. m. ,Uj Plutarcha Bajzától és ,Helység kalapácsai Petőfitől, jövő számunkban. * Hogy érdekes czikket ne késleltessünk, ismét egy negyedívvel toldottuk meg lapjainkat’s újdonságainkat a’ borítékra szorítottuk. IGAZÍTÁS. E’ lapok 542. oldalán, a jobbróli versszak hetedik sorában, változásban h. olv. változásban. — 543. I. 5. sor: áthangzanak h. olv. áthangzanék; 30. sor : mig h olv. mik; 32 sor: szerepet h. olv sereget; 35. sor: merültsége h. olv. müveltsége.— 544. lap, 6 sor: haladás h. olv. haladása; 7. sor: erezetét h. olv érzetét.