Életképek, 1845. január-június (3. évfolyam, 1/1-26. szám)
1845-05-03 / 18. szám
kisebb gondja is nagyobb annál, mert a' ,genie‘-nek, úgy mondják, nem kell forma, szabály, az nyűg és iga ’s a’ szellemet csak korlátozza. Igen, de ha ezek a’ ,geniek" aztán szabad röptűkben olly müveket teremtenének, mellyek fenmaradható, uj, nagyobb és szebb formákat képeznének ’s müveikből uj szabályokat abstrahálhassanak az aestheticusok uj költeményfajok és nemek megalapítására. De mig ez nem történik, szerény véleményünk szerint mégis tán csak a’ fenlevő formák között kellene mozognunk, — vagy mi? ,,A’ vándor gyűrűre“ illy körülmények közt épen sikerült novellái alkotásáért kívántunk figyelmeztetni. — Degré Alajos ,, Kitagadás“ czímű eredeti beszélye a’ Honderűdben (31, 32, 33 sz.) egy jó indulatu, de tapasztalatlan ’s könynyelmü ifjúnak fővárosi arszlánok ’s uzsorások ügyesen kivetett cselszövényei általi tévedéseit ’s megbukását, életből vett, igaz , erőteljes , ’s szivrenditő vonásokkal festi. De részünkről nem beszélynek (novellának), hanem ,,életképnek“ neveztük volna a’ dolgozatot, ’s mint illyen, minden dicséretet érdemel. — Kevésbbé sikerültnek tartjuk a’ ,Divatlapéban álló „Pinczér44 czímű életképet Friebeisznak különben ügyes tollából. Költeményt ezúttal (két számban) a’,Honderű4 egyet sem hoz; a’ ,Divatlapéban három áll: ,Népdalok 4 Petőfitől, ,Osztozás‘ Mentovich Ferencztől, és ,Emlékünnep4 Gregusstól. Az elsők újabb bizonyságai, hogy Petőfi avatottja az egyszerű népdal műfajának. A’ második, az ,Osztozás, egyike legszebb dalainknak, egy kép dűs és gyengéd Rückerti dal, méltó e’nagynevű dalnokéi mellett helyet foglalni. Mentovich aránylag keveset ir, de úgy tapasztaltuk, a’ mit ir az mind ihlettel ’s művészi gonddal van irva. Mi legalább még nem olvastunk Mentovichtól költeményt,mellyre azt lehetett volna mondani,hogy rósz. E’ mellett újabb lyricusaink közt Vachott Sándor után tán legtöbbet ügyel a’ forma tisztaságára ’s correctségre. Legyen üdvöz ! — A’ harmadik költeményre „Emlékünnep“ Gregusstól, azon felvilágosítást kaptak szerzőjétől, hogy ez a’,Divatlapban annyira megnyirbálva ’s szabdalva, e’ mellett olly értelemzavaró nyomtatási hibával jelent meg, hogy szerző azt sajátjának, úgy, a’ hogyan ott áll, nem ismerheti, ’s közöltetvén velünk az eredeti kézirat, az ifjú költőt csak pártolnunk lehet és kell. A’ költemény nálunk szokatlan , de a’ németeknél igen divatos versmértékben lévén irva, t. i. a’ gondolat röpte ’s tárgy kelléke szerint dactylusokkal vegyített jambusokban p. o. „Miért születtem e’ földre, Hol ollyan drága a’ lét; Hol tengerbe emészti Az élet csepp-örömét.“ Ez a’,Divatlap 4 correctora fülének nem tetszvén, úgy gondolkodék, hogy itt egyik vers hosszabb a’ másiknál: a’dolgon segíteni kívánt’s csupa jó akaratból megigazitá e hibás lábokat illy képen : -- O — O -- -- O ,Mért születtem e’ földre, Hol olly drága a’ lét, Hol tengerbú emészti o - o -- O -Az élet örömét. Milly kényes dolog legyen, verseken javítást tenni, kivált ollyak által, kik nem értenek hozzá, már csak e’ négy sorból is kitetszik. Ugyanis ez úgynevezett javítás által először a' mérték, melly az eredetiben jambus, de olly szabad jambus, mint fölebb