Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)

1848-02-06 / 6. szám

162 Leveles dohányát a’ béres leveszi A’ gerendáról és a’ küszöbre teszi, Megvágja nagyjából, ’S a’ csizmaszárábul Pipát húz ki, rá tölt, és lomhán szipákol, ’S oda-oda néz, nem üres-e a’ jászol? De még a’ csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak, Mert a’ pincze kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjük a’ rudat, Hóval söpörték be a’ szelek az utat. Most uralkodnak a’ szelek, a’ viharok, Egyik fönn a’ jégben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a’ hó, mint a’ tűzkő, A’ harmadik velők birkózni szemközt jó. Alkonyat felé ha fáradtan elülnek, A’ rónára halvány ködök települnek, ’S csak félig mutatják A’ betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszögve visz a’ ló ... . Háta mögött farkas, feje fölött holló. Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a’ nap a’ föld pereméről. Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, ’S mire elér szeme a’ túlsó határra, Leesik fejéről véres koronája. Petőfi Sándor: EGY VENDÉG A’ KÜLFÖLDRŐL. (Novella. — Folyt.) V. Azalatt, hogy a’ vendéglőben James Halvy és Steppens együtt ta­­nácskozgatának, H ... .r Adolf kereskedelmi foglalkozások közé merülve, egyedül ült dolgozó szobájában. Ugyanazon szoba volt ez, mellyben egy pár nap e­őtt az estély után megmarasztott vendégek azon vígságot csapták.

Next