Ellenőr, 1872. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1872-06-11 / 134. szám
Egén éne Féléne előfizetési árak . . 20 frt. — kr. Évnegyedre ; i 8 frt. — kr, . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 8 Egyes szám ára 10 krajezár. Szerkesztési iroda: Pesten, nádor-utcza 6. szám. Semmit MSA közljunk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem Tilatkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 134. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn ■ ünnepre következő napon. A lapot illető reklamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza e. sa.) Intézendő!*» Kedd, junius 11. 1872. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri beigtatásáért . . . . 10 kr. A nyilt tér egy petit sora 80 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 80 „ Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utcza 6. szám. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sas utcza 14. az.ála intézendők. 10. évfolyam. Quousque? Mire jár, hogy Bittó igazságügyér úr pakol. Tény, hogy minisztériumában kiadva jön a jelszó, miszerint septemberig rendbe hozza dolgát minden osztály, mert akkor uj biró járása lesz. Már utódját is emlegetik, mégpedig egy olyan egyént, akinek miniszterré tétele által újabb magyarázatot nyerne a jobboldali óhajtás, mely szerint fátyolt kell vetni a múltakra. Bittó miniszter úrnak nem kellene sietni. Hiszen ha vár még egy kevés ideig, vele mennének társai is. Mert hogy ez a minisztérium nem éli túl bűneinek szüretijét, arról meg van győződve a jobboldalon is minden előrelátó ember. Vagy tán épen azért pakol az igazságügyér, hogy commequidirati saját akaratából, s egyedül — kollegáit megelőzve — állhasson odább? Meglehet ez is. Bármint álljon is azonban hirtelt kilépésének indoka, a Lónyay-minisztérium bukni fog bizonyosan, akármilyen legyen is a választások eredménye. Ha ellenzéki többség lesz a képviselőházban, akkor bukni fog rögtön, ezen kívánatos hatalom megjelenése által. Ha pedig jobboldali többség lesz ismét, ekkor bukni fog rövid idő múlva, minden pártbeli tisztességes és hazaszerető elemek parlamentáris szövetkezése által. Mert valóban közeledni látszik azon idő, melyben csak az lesz az égető feladat, hogy hazánk kormányzatát lelkiismeretes férfiakra, tiszta kezekre, becsületes emberekre bízza a törvényhozó testület. Van azonban a jelenlegi minisztérium bukásának egy harmadik útja is: megsiklása a polgárvérben, melynek kiontására bűneinek politikája által juthat, így bukott el a Perezzi-minisztérium is Itáliában, midőn vesztegető és minden tekintetben megromlott politikája által funantilmi kitörésre veszite a fi . és hyperdynasticus Turint. Amely minisztérium alatt heteken át napról napra, teljes szemérmetlenséggel garázdálkodhatik az eskütszegő részrehajlás, hatalmaskodó törvénytelenség és istentelen lélekvásárlás, az aminisztérium vagy gonosz vagy képtelen, de semmi esetben sem tűrhető meg a közigazgatás élén, az ország sülyedése és végveszedelme nélkül. Amely kormány alatt olyan vérengzés történhetik a központosított hatalom bármely lépcsőzetének szolgái részéről, amilyent épen most jelent — minden hazafi szív fellázítására — a Hon esti lapjának mohácsi távirata: a ministérium elcsapni való, mielőtt hainbélyeges jellemtelenségével polgárháborúba dönthetné a nemzetet. III. Napóleon miniszterei nem voltak válogatósak hatalmuk biztosításának eszközeiben, de még ők sem vitték kényuralmi rendszerük erőszakoskodásait is a jograblásrendszerének azon botrányfokáig, amelyre nálunk jutott el az alkotmányos kormányzat uralkodó factiójának vakmerősége. Hogy milyen állapotot készített III. Napóleonnak és Francziaországnak az ő rendszerük, minisztereinek elvetemedettsége azt láttuk a háborúból, melynek megindításakor nem volt sem elég katonájuk, sem elég lőszerük csak a papiroson, hol megvolt mindaz, aminek árát zsebre rakták az illetők, s láttuk a háború alatt, midőn a franczia katonában és népben nem volt meg az a lelkesültség, mely — gyakran még kisebb népfajnál is — győzni szokott a szülőföld védelmében. Hogy milyen állapotot készít dynastiánk, monarchiánk és nemzetünk számára a mostani kormányzat eljárása, azt csak azért nem fogja megmutatni a jövendő, mert a mostani kormányzat embereit nem fogja megtűrni az országgyűlés becsületes többsége, mely alakulni fog, igenis, minden párt lelkiismeretes részének igazi képviselőiből, hogy elseperje azon nyomorult kisebbséget, mely gonoszságának piszkos fogásai által igyekszik fentartani mesterkélt hatalmát, s úgy jár el a nemzet valódi akaratának kifejezésére rendelt választásoknál, mintha attól tartana, hogy egy ellenzéki többség s egy baloldali minisztérium létesülése folytán világosságra jön sok minden, amit különben eltitkolhatni s számadásra vonnak azokat is, akik számot adni a közvagyon kezeléséről nem szeretnek, mert nem tudnak. Akár legyen akár ne legyen is azonban ellenzéki többség a szeptember 1-jén megnyílandó országgyűlésre: a Lónyay minisztérium bukni fog azon új párt által, melynek megalakulásában én is kész leszek közreműködni — reményem mint képviselő is, de minden esetre mint hírlapíró — minden hazafias párt tisztességes emberével — a becsületes magyar emberek pártja. Az önök megbuktatására, s drága mameluk kormánykatéra valóban nem kell többé semmi elvi kérdés és közjogi ellenzék, hanem csak a pártok becsületérzetének összetartása. S meglehet, hogy az önök rögtöni megbuktatására nem lesz meg a baloldali többség, de meglesz mind a jobboldalon, mind a baloldalon minden hazaszerető képviselő részéről, a közmegvetés azon hatalma, mely elégséges volt elfurni a júliusi monarchiát is. Tehát csak rajta n űzzék önök továbbra is, a végletekig,szép mesterségeiket a választó ország igaz szavának elfojtására. Az új párt létesülni fog azért mégis s számoltatni fogja önöket a vagyonról, melyet elvesztegettek, a közerkölcsről, melyet megrontottak, s a vérről, melyet ontani kezdenek. Csernátony Lajos. — A baloldali országos végrehajtó bizottság a választások megkezdetése alkalmával ismételve ajánlja a párt érdekében itt s kiadott politikai röpiratokat, mint a leghathatósabb fegyvert, amelylyel pártunk rendelkezik. Különösen ajánljuk Csávolszky Lajos „Komoly szó a választókhoz“ czímű röpiratát, mely magyar, német, tót, román és szerb nyelven darabja a 10 kr. a végrehajtó bizottságnál (vácziutcza 1. sz.) utánvét mellett is megrendelhető. Pest, 1872. jun. 8. A baloldali országos végrehajtó bizottság . A P. Naplónak a bárándi kerületben elmondott beszédemre vonatkozó tegnapi czikkére, melyben felemlíti, hogy az államadóssági járulék nem tesz harmincz száztélit, megjegyzem, miszerint én pénzügyi bajaink egyik forrására az államjogi kiegyezkedésre utaltam s az, ha én egy hypotkopával 90 on AntAlifaomol ült a 7. Aflíu polcául és hozzávetőleg volt felhozva. Egyébiránt az osztrák államnak 3000 milliót haladó terhei egy év fél százaléktól öt százalékig kamatozó államkötvényekből állván, ezek a convertálás után sokkal kisebb összegre mentek mint 3000 millió. Bár figyelmesen olvastam Ghyczy Kálmán beszédét, de másrészről is könnyű lett volna a régi számbeli tételeket kiírni, de az érvelés nem a számbeli tételekre, hanem azon hibás megállapodás ellen volt intézve,mely szerint mig az osztrákok jövedelmi adó czimén devalválták terheiket, mi most is a leszállítás előtti összeghez mérve fizetjük államadóssági járulékunkat. Pest, 1872 jun. 10. Móricz Pál. — A lipótvárosi ellenzék nagygyűlése zsúfolásig töltötte meg a virgadó nagy termét, s minden tekintetben sikerültnek mondható. Igen sajnáljuk, hogy gyorsírók nem lévén jelen csak kivonatban adhatjuk dr. Akin Károly beszédjét, mely mind tartalmának gazdagsága, mind szellemének emelkedettsége, mind pedig a helyzet megítélésének helyessége által kitűnő volt, s bizonyára meg fogja szerezni a tisztelt jelölt úrnak a képviselői állást előbb utóbb, ha mindjárt a Lipótvárosban ezúttal még nem győzne is. Üdvözöljük Lipótváros baloldali derék polgárait, hogy megmutatták a hitetleneknek és hitetlenséget színlelőknek, hogy ezen kerületben egy igen tekintélyes számú ellenzék van, s hogy ezen ellenzék győzni is fog, ha most tán — az összeírási manipulátiók folytán — nem is, de a későbbi választások alkalmával bizonyosan. A horvát ügyről korán híresztelték a jobboldali lapok, hogy ki van egyenlítve, mert a távirat arról értesít, hogy az „alkudozások“ tegnap egy Bécsben tartott értekezleten folytattattak. Az értekezletre Mazuranics nemzeti párti képviselő s volt horvát kancsellár, Zavkovics septemvir, Prica osztálytanácsos és Pejacsevich horvát miniszter távirati után hivattak meg Zágrábból Bécsbe. A bécsi reicher a thurak háza már megválasztotta a delegátió tagjait, a képviselőház pedig a legközelebbi napokban fogja megválasztani. Mint bécsi lapokból értesülünk, a képviselőház kiválóbb tagjai, kik eddig részt vettek a delegatióban, most vonakodnak attól s nem kívánják magukat megválasztatni. úgy látszik, napról napra kevesebb hive lesz a delegationális komédiának s maholnap alkotmányos érzelmű embert kötéllel kell belefogni._________ _r Miután Tóth Vilmos választási törvényjavaslata a lefolyt országgyűlés által nem emelkedett törvényerőre, az 1848-diki választási törvény egyedül az, mely Magyarországon kötelező erővel bir. A választások egyedül az 1848-ki törvények alapján eszközölhetők, más törvény alapján nem, mert más törvényünk nincs a választások szabályozására. Bámulattal látjuk azért, hogy az egyedül érvényes és kötelező 1848-as választási törvények több megyében és városokban figyelembe sem vétetnek, hanem azon rendeletek és határozatok alapján járnak el az összeíró bizottságok, melyeket önkényileg az 1848-ki törvényekkel homlokegyenest ellenkezőleg a központi választási bizottságok hoztak. Ez oly törvényellenes eljárás, melyet helyben hagyni és szentesíteni lehetetlen lesz. Ennélfogva igen helyén találjuk a Hon tegnapi felszólalását, mely szerint az 1848ki választási törvény olyképeni magyarázatát, mint azt a jelen alkalommal tapasztaljuk, törvényesnek és megengedhetőnek el nem ismerhetjük. A kérdés fevilágosítására közöljük a Hon czikkének tartalmát. Pesten például csak is a 10 frt 50 kv adót és a jövedelemnek megfelelő adót tekinti az iparosok, illetőleg a jövedelmi osztályba esők választási qualificatiójának. Megegyezőnek tartja e ezt a 48-ks törvénynyel és az eddigi szokással a kormány ? Mi ezt nem hihetjük, mert akkor az eddigi országgyűlések nem tekinthetők törvényes országgyűléseknek, miután e szerint törvényellenes alapon voltak megválasztva. Ha pedig az eddigi országgyűlések törvényességét kétségbe nem vonják , akkor érvényesnek kell elismerniük azon alapot is, melyen megválasztottak. És ez alap az iparos egy — vagy több segédének és a 100 frt jövedelemnek kimutatása a régi szokásos okmányokkal.. De nemcsak a törvényt szorítja meg és az eddigi szokást semmisíti meg, hanem minden jogi alapfogalmakba ütközik. Mert az kétségtelen, hogy a választási jog egy czél, melyre a polgároknak törekedni kell, ez áll kötelességükben és érdekükben egyaránt. De ha czél, ha jog, vagy qualificatio, vagy teher, az mindegy, csakhogy ennek elérésére az utat senkitől elzárni nem szabad, mert ez kiváltság lenne. Márpedig a mostani törvénymagyarázattal ez történt. Igaz, hogy adót a polgároknak fizetni kell, igaz, hogy ennek elmulasztásáért büntetést érdemelnek. De erről gondoskodtak az adótörvények, így az 1868. 21. t. ez. 12. §. megmondja, hogy az adó négy részben fizetendő, a 14. §. megmondja, hogy ki ezt elmulasztja, az már a következő évnegyedben késedelmi kamatot fizet, és végre ott van az executio, így tehát az adóról, annak behajtásáról és a mulasztások büntetéséről az adótörvény gondoskodik , de azt egyik törvény sem mondja, hogy az adónem-fizetés vagy a hátralák a szavazati jog elvesztését vonja maga után. Ha tehát valaki jövedelmét nem vallotta be, vagy adót nem fizetett, az mulasztást követett el, de büntetése az adótörvényben meg van szabva. Ezen túl még egy új büntetéssel, a szavazati jog elvesztésével büntetni, a törvényhozás tudta és akarata nélkül: valóságos erőszakos" kodás. * De tovább megyünk: a jövedelmi adó alapja nem csak a bevallás,* hanem a jövedelmi bizottság általi kivetés, és a törvény épen azt szabja meg, hogy aki be nem vallja adóját, arra a bizottságnak kötelessége, hogy önkényesen vesse rá ki azt. Ha tehát valakire adó kivetve nincs, az a bizottság mulasztása; ha adót nem fizetett, az a behajtó hatóságok mulasztása , tehát egyik esetben sem ő a hibás, vagy amenynyiben (be nem vallás és késedelem miatt) hibás, azért büntetve van az önkényes kivetés, a késedelmi kamat és behajtás által. De a szavazati jog elverésével büntetni nem szabad, mert erre a választási bizottságoknak joguk nincs. A pest-belvárosi ellenzéki nagybizottmány f. hó 11-én esti 8 órakor a baloldali kör termében (váczi utcza 1. sz. első emelet, jobbra) ülést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja Pest, jun. 7. 1872. Irányi Dániel, elnök. A terézvárosi ellenzék ma délután három órakor közgyűlést tartott a lövölde helyiségeiben. Már három óra előtt zsúfolásig megtelt a terem, s mire Jókai megérkezett, nemcsak a terem, hanem az udvar is zsibongott a nagyszámú választópolgárságtól, ami terézvárosi ellenzék ügybuzgalmáról, lelkesedéséről és tagjai számának nagy voltáról annál pregnánsabb bizonyítékot képez, mert a Radócza párt tegnap — dacára, hogy ünnep volt — közgyűlésén hasonlítatlanul csekélyebb volt a résztvevők száma. A gyűlést Herz Miksa nyitotta meg, bemutatván a párt újonnan választott elnökét Konitz Mórt, ki nagy hatást aratott, szónoki routinnal előadott beszédében, a kormánynak szemére hányta bűneit, s kimondta, hogy a Terézváros nem választhat most csak ellenzéki jelöltet. Nagy éljenzéssel fogadtatott beszéde után Klein Adolf üdvözölte rövid szavakban az elnököt, utána meg dr. Weiss Jakab elemezte a baloldal nézeteit. Weiss beszéde után a közönség egyhangú kivonatára Hegedűs Sándor szólalt föl. Biztosnak hiszi a diadalt — úgymond — mert nem lelhető az, hogy amaz erőszakoskodások, melyek az összeíró s a központi bizottság által elkövettettek, az önérzetes polgárságot megfelelő reactióra bekényszerítsék. Felhasználták ellenünk először az adót, bár a pénzügyi törvények az adó netáni nemfizetéséért szabnak ugyan döntéseket az egyénekre, de e büntetések közt szó sincs a választási jog elvesztéséről ahol az adó rendben volt, a telekkönyvet, s ahol ez is megvolt, ott adó befizetését követelték, sőt belekötöttek a független polgárok szavazójogába még a hátralékok ervén is. Az a párt, mely a polgárokat a hogy csak lehet, jogaikban — a tör*) Szóljon maga a törvény. Az 1868. 26. t. czikk. 19. §. ezt mondja : „Az adózók összeirása a községi elöljárók által eszközöltetik, pénzügyi igazgatóságok vagy küldötteik felügyelete alatt.“ Az 1868. 26. t. czikk 24. §. pedig szólni szóra így szól: „Az adóhivatal a beadott bevallásokat megvizsgálja, azokra nézve, melyeket kielégítőnek nem talál, a tényleges viszonyokról tudomással bíróknak meghallgatása s a rendelkezésére álló egyéb adatoknak használata mellett, az adókötelezettektől zárhatáridő kitűzésével felvilágosítást és kiegészítést kívánhat eg e határidőnek lejártával minden egyes adókötelezettre és jelesül azok a nézve is, kik bevallásaikat vagy a tőlük kívánt felvilágosítást megadni elmulasztották, kiszámítja azon jövedelmi adóösszeget, melylyel a törvény és a fenálló szabályok értelmében nézete szerint megrovandók, és a 29. §. szerint az adókivető bizottság feladata az adatok alapján kivetni az adót. Ha tehát valakire a jövedelmi adó kivetve nincs, ki a hibás? A hatóság és a kivető bizottság. Tessék ezeket büntetni és ne a választókat. — A hivatalos lap mai száma a bűnvádi eljárási költségek meghatározása és az azokra vonatkozó számadások mikénti vezetése tárgyában készült igazságügyminiszteri szabályrendeletet közli. — Nyilatkozat. Biztos forrásból értesülök, hogy a szolnoki választókerület tiszazugi részében azon koholmány szóratik a választópolgárok közé, hogy én a képviselőjelöltségtől visszaléptem. Nehogy ezen, különben elég ügyetlen ámítás által választópolgártársaim tévedésbe ejtessenek, szükségesnek vélem kinyilatkoztatni, hogy az említett hit nem való és annak terjesztői czélzatosan hazudnak. Tisztelettel kérem az ellenzéki lapokat jelen nyilatkozatom átvételére. Szolnokon, 1872. évi junius 9. Horánszky Nándor: Győr, junius 6. Vetik a vihar magvait, két kézzel vetik nálunk is. Felülkerültek az urhatnámkodás emberei, hogy a közös ügyesség feketesárga zászlai alatt elfoglalják Ígéret földjüket. Most már sub umbra alarum tuarum szabad a vásár. Szomorú dolog; következménye szomorú előzményeknek. Papi birtok a megyének nagy része ; e kelő hatalomnak ez képzi alapját. A szellem is, mely mérges lehellettel borong közéletünk kopárai felett szárnyára papi kormány által szerencsétlenitett tanodából kelt. Az a papi birtok jelen helyzetében a világi hatalom emberei által jól elhelyzett Mammon, mely szerezvén jó barátokat, bőven megtenni kamatait. Egyházi s állami hatalom ezen Mammon által összenő, hogy támogassa egymást minden eshetőségben, és az egyházhoz, mint anyához ösztönszerüleg ragaszkodó nép követvén ennek parancsait, midőn istennek s magának vél szolgálatot tenni, a szolgálatot egyedül csak a szövetkezett hatalom embereinek teszi. A papi befolyás és vezetés szerencsétlensége alá jutott tanoda, milyen egykor volt a győri akadémia, a rendszeres lélekfojtogatásnak institutuma, mely a humanismus elnyomására dolgozik. Akiket sorsunk másnemű intézetekből vezetett oda, csak undorodva foglaltunk helyet annak bábnépessége közt, melyben az ifjú lélek korán meg volt mérgezve azon jezsuiikus bölcseséggel, hogy a népet vezetni csak úgy lehet, ha testi lelki elnyomás alatt tartatik, méltán kérdezhettük Petőfivel: „Avagy virág vagy-e te, hazám ifjúsága?“ A 48-iki szélroham hozott egy kis jobb magot; a mag kikelt; eddig annak gyümölcseit böngészgettük , lassan kint azonban keresztül tört a talaj honos növényzete; most már a reactió aratása érik; s csodálatos! akik 48-ban leginkább fitogtatták magukat, ezen aratás kaszásai közt is azok állnak legelöl. Annyi igaz, hogy bizonyos genialitást tőlük megtagadni nem lehet. A Lónyay aerába jól beleillenek. Teljes kéjérzettel feszeleg hatalmaskodási viszketegük cinikus meztelenségében még csak a politikai illem rongyaival sem látják szükségesnek eltakarni igazságérzetük hiányait. Kormányunk az ellenzéket legkezdetlegesebb tételeivel, s a nemzet ősi traditióival merőben ellenkező alakításokat idegen ajkú polgártársainknak feltételezett separatistikus hajlamaival szokta igazolgatni , és mégis megtesz mindent, hogy roéltatlankodásai és keserítései által két ellenséges táborrá decomponálja a nemzetet nem azért, mintha vélné, hogy ez által az erősebb lesz a hirdetett résszel szembeszállni, hanem azért, mert a feltétlen meghajlást az önkény előtt akarja kierőszakolni, mely föérdek mellett a többi alarmirozás csak köpönyeg. Ezen nyomon halad a megye is. Eddig a hatósági czim bizonyos soliditást és neguitást feltételezett. Most a „Pesti Napló“ phrasisa s'/.pl. * egyedüli „mérvadó a párt szilárd fentartása; ” ■ nel vagy ördöggel az mindegy. Elmondhatjuk is? „Er ist ein gemeines Wesen unter uns, ah ■ kein Gemeinwesen nicht.“ Aki bika, az tmaj■. Megyénkben a gentry, bár gyenge, legnagyobb részben baloldali; oda húz a nép rokonszenve is, de nem húznak oda a clerus, a dominium, a s'ermose vadászok és a szepegők, akiknek még tűrhetően fejlik. Hatalom és vagyon tud magának szerezni befolyást a közérdek ellenében is, így hát sikerült az új szervezés alkalmával a megyebizottmányt jobboldalivá átalakítani. Jobboldali bizottmányból más nem kerülhetett, mint super jobboldali központi választmány. Hogy a megyében, mely csak az imént még baloldali volt, találtak volna néhány baloldalit, a középponti választmányba valót, mint kívánta volna a méltányosság s szokta tenni, ahol többségben vannak a baloldaliak, azt a jobboldali hiszek egy a hatalmi korlátlanság és az intolerancia nem engedte. Három ugyan van benn baloldali, de az is, csak, mert úgy reménykék őket magukévá tehetni, így aztán nem csuda, ha az összeírók közé a kortesvezérek küldettek ki. Ezt nem azért jegyezzük meg, mintha derogálni akarnánk ezen szerepkörnek, hanem azért, mert hatósági küldetésekben, miknek feladata részrehajlás nélkül szolgálni a közönségnek, legalább az eldigi fogalmak szerint nem szoktak részeltetni olyanok, kik ellen a pártatlanságot illetőleg a gyanú könynyen kér. A többi aztán, mint szokott másutt is, következett önként jobboldaliak, kik bár nem szabad kőművesek legfelebb jezsuiták kicsint , titkos jellegekkel ismertették magukat, s beirattak derűre, borúra a felállított próféták igazolására, kiknek ellenében a törvényes elöljáróságok állításai kutyába sem vétettek. Egy hold szellő jobboldali zsellérnek jogot ad; baloldali ember 10 hold birtokkal, 25—30 frt évi adóval az elutasítottak rovatába jön; mert a bölcs összeírók feltételezvén, hogy a törvény az ő szellemükben nem a jogok biztosítása, hanem sequestratiója érdekében hozatott, nekünk nem engedik meg, hogy az, ami az antiqua sessiókból vett helybeli szokásos elnevezés szerint a V* telket ki nem üti, az felérhesse a törvény szerinti „úrbéri értelemben vett 1/i telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot,“ a mi Győr megyében legelővel együtt közép arány szerint legföljebb 9 hold. De baloldaliaknál nem vettek be nagyobb birtokokat sem, ha telekönyvileg nem volt beírva nevükre, bármi erős joggal vagy egyéb bizonyíték mellett bírták azt; valamint szinte nem vették be a nővel közösen birt birtokot, ha nevükre is bekebelezve nem volt. A 100 frt jövedelmesekre nézve az övazeiróknak még tágabb keze volt, s csak később a központi reclamationális tárgyalások közben állapíttatott meg a 6 frtos adóczenzus, amikor már részünkről újabb reclamatiókat az öveik ellenében beadni nem lehetett. Hát még a középponti választmány! A jogkobzás mesterségében ez túlhaladta még az összeírókat is. Azokat, kik az említett módon 1/1 telki egyenértékükkel elutasítatván, 100 frtos alapon kérték bevétetni magukat, elvetette mindazon önkényes állítással, hogy aki 1/4 telki qualificatión akarta beíratni magát, az a 100 frtosra többé nem hivatkozhatok. Úgy szinte seregesen törölte ki a nemesség alapján beirottakat a levéltárnak azon egyszerű bizonyítására, hogy nevük az 1845- diki nemesi összeírásban az illető helységbeliek között nem foglaltatik, habár összeíráskor nemességüket kibizonyítják vagy birtokosok voltak is. Végre pro coronide minden további tárgyalás nélkül visszavetették mintegy 300 reclamatiónkat csak azért, mert contrasignálva lévén a rendesen meghatalmazott ügyvéd által, nem sajátkezűig írattak alá az által, aki azokat személyesen benyújtotta, s az által is magáévá tette. Szerintük reclamálni csak személyesen lehet, nem pedig ügyvéd által, de akkor becsületes eljár mellett az ügyvéd által jegyzett folyamodvány nem lett volna szabad elfogadni sem. És ezt a féktelen törvény és igazság gátolást mivel igazolják? Egy volt képviselőjelölt nyilatkozata szerint azzal, hogy bebizonyítsák, menynyire hiányos az a 48-as törvény, mit az átkozott baloldal megsemmisíteni nem engedett. Meglehet, hogy az is, miszerint a tisztelt úr, ki személyesen védi érdekeit a választmányban, tekintélyének egész súlyát latba vetette, nehogy egy múltkori szegény választási elnök barátunk, ki lábát törvén csak folyamodványban és orvosi bizonyítvány mellett kérhette beiratását, a törvény rettentő sérelmével behrassék, az is a hiányosság kitüntésének kedvéért történt. Meglehet, hogy azon tisztelt jó uraknak sikerül feltalálni azt a törvényt,mit nekik szándékosan is megsérteni nem lehet. Az a törvény az lenne, hogy minden törvény, amit mi teszünk, Isten mentsen meg bennünket ezen szerencsétlenségtől. Sérelmünk orvoslása miatt kérelmeztünk a minisztériumhoz. Képzelem, mily örömmel fogja a vény ellenére is — megrövidíteni akarja : ma párt nem számíthat itt támogatásra. (Zajos helyeslés.) E helyeslés közben érkezett meg Jókai, s lépett a szószékre. Németül szól — igy kezdé szűnni nem akaró éljenzés után — mert sokan nem értik itt a magyar nyelvet, s mert a magyar és német nemzetiség gyűlölködése már rég megszűnt. A Bach-huszárok keltették e gyűlölködést itt, ma azonban egyformán sújtják a magyar és német ajkú hazafias, független polgárságot egy bizonyos fajta más huszárok, az összeíró bizottságok működései. Magyarországon az idén százezer erőszakos halott van. Százezer halott, kiket örökre elnémítottak az összeíró bizottságok; van azonkívül százezer, sőt tán több jogtalan élő, akiknek ezek rovására megadták a szavazatot. Kötelességének tartja ez ellen kikelni a maga, s pártja nevében. És ebből újólag látja, hogy nem csak a közjogi alap, s nem főleg ez választja el a pártokat. Emlékeztet saját, emlékeztet Ghyczy, Tisza, Ivánka, Csernátony, Keglevich Béla nyilatkozataira s tiltakozik az ellen, mintha a balközép a közjogi alap erőszakos felforgatására törne. A reformkérdések azok, melyek elválasztják a pártokat. De hisz a jobboldal azt mondja, hogy ő is óhajtja a reformokat. Ez épen olyan, mint midőn egy házas ember udvarol egy szép leánynak. Megvan a kormánynak már a maga hites társa, s ezek nem a reformok , de az ultramontánok, de a feudálisok.Ha azonban ama leány atyja számon kéri az udvarlót, mit akarsz te az én lányomnál, hisz neked otthon megvan a feleséged,s akkor azt feleli rá: igen de az nem törvényes nem, az — hogy is mondjam csak, hogy anstandig fejezzem ki magam — az — kormánypárti — Kovács Sarolta. (Szűnni nem akaró derültség). A baloldal kormányrajutása esetén az igazi reformok ideje jön el, s azért, e czél szentségéért s választói ma is tapasztalt kitüntető bizalmáért nem hagyja el a tért, melyen nincsen tövis nélkül a rózsa. (Zajos, szűnni nem akaró éljenzés) Erre még Schulhof N. beszélt, utána Polónyi Géza a terézvárosi nők nevében egy sikerült beszéddel egy igen szép és mérveiben nagy és elegáns ezüst bilikomot nyújtott át Terézváros ellenzéki képviselőjelöltjének. Jókai meghatottan köszönte meg e kitüntetést, különösen költői melegséggel hangsúlyozva ama szerep nagy és szép voltát, melyre a nők hivatták. Ezután Hegedűs és Konitz rövid felszólalása után a legalább harmadfél ezer főnyi tömeg niifi veneto fus rész kivételével csupa választókból állt, s Jókai zászlók elöl lobogtatása mellett megindult, s a király-utczán, országúton át a kerepesi útig kisérte a legnagyobb lelkesedés mellett szeretett képviselőjelöltjét, kinek megválasztása iránt e fogadtatás impozáns mérvei után ítélve kétség már ma alig foroghat fen. A pestvárosi központi választmány holnap délelőtt valószínűleg befejezi tárgyalásait. Ma délelőtt még „betetőzte“ munkálkodását azon határozatával, hogy a reclamationális folyamodványok mellé csatolt okmányok kiadását megtagadta, nehogy azok a belügyminiszterhez való felfolyamodásnál használtassanak.