Ellenőr, 1874. július (6. évfolyam, 178-208. szám)

1874-07-21 / 198. szám

Pilieni csarnok és étterem. Budapest, Th­onet - udvar, a Mária-Valeria-utcza és vigarda sarkait. Ezennel van szerencsém a t. ez. közönséget arról értesíteni, miszerint a Pilzeni csarnok és étterem (a Thonet-udvarban) kezelését átvettem, melynek megnyitása ma kedden történend. A haladó kor igényei tekintetbe vétetvén, főnemlített pilzeni csarnok és étterem a Thenet-udvarban a legfinomabb és legczélszerűbb módon rendeztetett be, és nevezetesen 1 nagy éttermet, 1 külön szobát, 2 cabinets separes és 1 vendégszobát foglal magában. Ami a híres pilzeni sörnek kimérését illeti, bátor vagyok megjegyezni, miszerint én, részint a pilzeni polgári sörfőzde személyes meg­tekintése, és az ott inyert fölvilágosítások,­­ részint pedig azáltal is, hogy a pilzeni sör kezelésére onnan szakértő egyéneket verek szolgálatba, és annak raktárba helyezésére egy külön e czélra épített amerikai sörpincze állíttatott föl, minek következtében képes vagyok mindenkor a legki­tűnőbb sörrel szolgálhatni. A legjobb magyar, franczia, osztrák, szíriai, rajnai és champagnei borok beszerzésére, úgyszinte ízletes magyar és franczia konyhára, valamint pontos szolgálatra a legnagyobb gonddal voltam, és a t. ez. közönség szives pártfogásába ajánlva magamat, maradok kiváló tisztelettel Aichenauer Karóig, a pilseni csarnok és étterem (Thonet-udvarban) kezelője. legfinomabb kenő­olaj cséplőgépek kenésére legolcsóbban szállit és a kitűnő­ minőségért kereskedik az olajipar-társulat 233 Budapest, főút 1. sz. A világhírű K­atailier­iers Trieurs, legtökéletesebb gép gabo­­natisztitásra a gömbölyű szeméttől, u. m. bükköny, konkoly, stb. stb. folyton készletben van. Nagy rak­tár mezőgazdasági gépek­ből mozdonyok, gőzgépek stb. a világ első czégeitől-s Pirnitzer Alajos­nál Budapesten, akadémia-utcza 16. sz. Tüköry palotája mellett Cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság. f­ évi julius hó 20-án GYŐRVÁR, Sz. Iván-Zala-Eger­szeg és Molnári állomások közt uti-podgyász- és gyorsáru-szállítási forgalom­­nak megnyittatott. BÉCS, julius hó 1874. A vezérigazgatóság­ torn­ája az István téren. Mindennap este fél nyolcz órakor e­lőadás. Kedd, julius 21-én: Rendkívüli boholcz-előadás. Végül: Az ukrajni lázadás. Nagy látványos némajáték. Vasárnap két előadás 4 és fél 8 órakor. Renz Ernő, igazgató. Magyar éjszakkeleti vasút. Uk­eretv­ény. Ér a Körtvélyes megállapodási hely megnyitása. Folyó évi augusztus hó 1-én a magyar éjszak­ keleti vasút Ér Mihály­falva és Reszege Szaniszló állomásai között a 36. számú őrház mint Ér-Körtvélyes megállapodási hely személy- és podgyász-forgalomra fog megnyittatni. Ezen új megállapodási helyen minden személyszállításra berendezett vonat a menetrend szerint fog tartózkodni. ________ ____________________Menetrend___________ Királyháza—Debreczen irányába Debreczen-Királyháza irányába Távolság _________IML________|_________11B- ---------- __Távoltág --------------—__-----------|---------TZTT?-----------­c számúvonatnál +. a számú vonatna!________ | | Állomások Megzéérske' || Indulás ^zéf®' || Indulás ' | | Állomások Meréske'||| Indulás Me£ke | | Indulás | ! TiTTTTl | g § s | I 1 11! I | i i S ! I I 1 g •°.g.g)-°g.-0g.g.-pa a Jc | a & ^ »ft reggel este , es^e R.-Szaniszló .... - - - 9 11 7­6 Er-Mihályfalva ... - - - «N­ ---------------- 5 28 140 10 64 Ér-Körtvélyes . . 9 34 2 9 36 7 26 1 7 27 0.79 6.00 Ér-Körtvélyes ... 6 26 2 6 28 5 40 1 5 41 0 79 6.00 Ér-Mihály­falva ... 9 49 20 10 9 7­­9 8 7 47 1.40 10.64 R.-Szaniszló . ... 6 51 12 7 86 12 63 1 1 . *) A vastag számok az éjjeli, azaz esti 6 órától reggeli 5 óra 59 perczig tartó időt je­entik. Budapest, 1874 julius hóban. . . , A vezer­igazgatosag. Légrády testvérek kiadásai. (Budapest, nádor-utcza 6. szám.) Előfizetési felhívás .MAGYAR THEMIS“ czimtt hetenkint egyszer a magyar jogászgyülés tartama alatt naponként megjelen egyetemes jogi közlönyre. Mint a budapesti, komáromi, szabadkai és kecskeméti ügyvédi egyletek, a budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok egyletének közlönyére és a magyar jogászgyűlés napilapjára. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye“ és „igazságügyi ren­­deletek és törvényjavaslatok tára.“ Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. Előfizetési díjak (helyben házhozhordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel­) a „M. Themis“-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára“ és a,,Dönt­vények gyűjteménye“ mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány útján keretnek küldetni. _______________ Előfizetési felhívás: Földmivelési Érdekeink. Mező- és erdő­gazdasági hetilap. Szerkeszti: Mádai Izidor­ Kiadó-tulaj­donosok Légrády testvérek­­megjeleníti hetenkint egyszer, hétfőn. Előfizetési díj: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Ez évi november és dece­mbeer hóra 1 forint. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 forint, félévre 4 forint, ne­gyedévre 2 forint. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések ie bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest V. nádor-utcza 6. sz.) czimzendők. Az „Üzleti értesítő“ czimű­ rovatban minden a gazdát érdeklő üzletre (h­itel­­művelet, birtokvétel és eladás, állat- és termény-üzlet, mag- és eszköz- vagy n­épvásárlási-,­ nézve tett kérdésekre felvilágosítással szolgálunk. Előfizetési felhívás a­­Borászati Lapok­ra. A „Borászati lapok“ számos új munkatárs támogatása mel­lett havonként kétszer, és pedig m­árczius hótól kezdve minden hó 10-án és 25-én jelennek meg. Az előfizetési ára volt „Borászati füzetek“ árához képest ezentúl is csak 3 frt. egész évre, mely összeg egyszerre küldendő be, leg­jobban posta-utalvány útján a kiadókhoz Légrády testvérekhez Budapesten V. Nádor utcza 6. szám. Légrády testvérek Dr. Entz Ferencz mint kiadók, mint szerkesztő. Légrády testvérek kiadó-hivatalában (nádorutcza 6) épen most megjelent és minden hiteles könyvárus által megszerezhető: 9 mill3ó után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tótti KLálUlÉlII. Nagy 8-rétű két kötet. Ara 3 frt. Az első kötet tartalma. I. FEJEZET. A jellem befolyása. A jellem nagy hatalmasság. Dessewffy József egyénisége. Értékesebb a jellem a tudo­mánynál. A jellem magában véve is nagyértékű birtok. Elvek. Megbízhatóság. A jellem szemben a külső körülményekkel. Jellemfejlődés. A jellem ereje tiszteletet igénylő fensége , rettenthetetlensége. Széchenyi bátorsága. A jel­­le­m vonzereje : Kozma Demeter, Boczkó Dániel. Egyéni jellem befolyása a bségre. Bém, Washington, Mátyás, Kohári, Zrínyi, Hunyadi László. Di­ák iránti kegyelet. A jellem halhatlansága. Példák: Rákóczyak, Boc­s, Kossuth, Petőfi, Nádasdyak, Telekiek stb. A jellem nemzeti örök gyanánt száll át az utódokra. Nemzeti jellem. Wesselényi nézete. Jel­en, szabadság. Viszontagság .edzi a nemzetet. Olcsó és igaz hazafi­­ság. N­ézi hanyatlás. Óvszere az egyéni jellem nemes­ítése. II. FEJEZET. Az otthon befolyása. Az otth­on a jellem iskolája. Családi és társadalmi élet. A gyermek és környe­zete. Anyai befolyás. A példa hatása. Jó anyák kezében van a polgária­sultság. Mikó Imre nézete. Az anya lehet legjobb tanító. Sz. Ágoston gyermekkora. A jellem a gyermekkorban alakul. Rákóczy Ferencz gyer­mekkora. Az anya magasztos hivatása. B. Vay Miklósné. Nagy és jó em­berek anyjai. Napoleon, Delescluze, Nyári, Washington, Cromwell, Má­tyás király, Mazzini, Bismarck, Eötvös, Széchenyi István, Wesselényi, a Dessewffyek, B. Vay Miklós anyja. Kerkapolyi, Kaunicz, Adams anyja. Költők, tudósok, művészek anyja. Kazinczy, Vörösmarty, Toldy Ferencz, Petőfy, Szász Károly, Göthe, Schiller, Ráfael, Scheffer, Michelet anyja. Byron, Foote Sámuel, Lamartine anyja. A nő mint gazdasszony. Id. Szász I­árolyné A nőnevelés. Byron s Berzsenyi nézete. Nemzet és anyák. A magyar nő társadalmi állása. Női hivatás. Nők egyenjogúsítása. Nők a tűzhely mellett. III. FEJEZET. Társaság és példa. A társaság befolyása. Az utánzás ereje. Jó példa jó tanító. Szemere Bertalan apja. Kazinczy mit mond a példáról ? Környezetünk hatása. Zsutai, Csokonay: A barátság buzdító hatása. Vörösmarty és Teslér, Paley és tanulótársa. Márton István és id. Szász Károly példányképek az ifjúság előtt. A jó példa vonzereje Franklin. A feddhetlen élet hatása. Herbert György, Mészáros Lázár, József nádor, Bezerédy István. A nagy emberek lelke­sedésre ösztönöznek. Chateaubriand, Niebuhr , Guzmics Kazinczyval szem­ben. Perczel s Rákóczy Ferencz arczképe. Báróczy, Faraday, Napier, gr. Festetich György. Az erélyes jellem erélyre gyulaszt. Kazinczy hatása. Petrarca, Milton, Bessenyei. A magyar irodalmi kör hatása. — A nagy emberek önkénytelen hódolatot érdemelnek ki. Zrínyi a költő s Mátyás király. A nemes jellemek csodálása. Eötvös s a magyar királyné. Guzmics , és Kisfaludy, Kazinczyval szemben. Az ifjak kiválasztott hősei. A nemte­len lelkek nem képesek fölismerni a nagy szellemeket. Csodálás utánzást szü­l. Themisztoklész és Miltiadesz. Demoszthén és Callisztratosz . Mátyás király és Rólam­, Zrínyi és Tasso. Koronás fők kitűnő emberekkel szemben. Példák: III. Calixt pápa és Hunyadi János. Zrínyi, Festetich és Berzsenyi, Liszt Ferencz s a pétervári főrangú kör. A nagy zeneművé­szeknek egymás iránti kölcsönös tisztelete Haydn, Porpora, Händel, Scar­latti, Mozart, Beethoven, Tauszig, Liszt. A nagyok elismerése : Buffon és Newton, Széchenyi és Kossuth, stb. A jó példa tartóssága. Tompa nyi­latkozata gr. Teleki József példájáról. A jól eltöltött életből meríthető vi­gasz­talás. Széchenyi, Teleki László s Nyári Pál halála______________ IV. FEJEZET. Munkásság. Munka létezésünk egyik élet-elve. A henyeség átok. Az ős rómaiak. Plínius a földmivelésről. Tétlenség a bűn anyja. A munkásság kötelezettsége alól senki sincs feloldozva. Gróf Mikó és Derby lord nézete a hasznos munkás­ságról. Walter Scott és Kölcsey munkásságban keresik a boldogságot. Má­tyás király és I. Napóleon tiszteletben részesítik a munkást. Az apró bi­­belődés is többet ér a tétlenségnél. Schiller, Deák Ferencz és Kazinczy időtöltése. Eötvös szórakozása. Walter Scott szorgalma. Kazinczy iparko­dása. Bessenyei törekvése. A Teleki család s több jeles férfiak jelszava. Munkásság fejleszti a jellemet. Ez szerez életbölcseséget. Minden pályán szükséges. Wellington, Caesar, Bém, Kossuth munkaereje. A munkásságot a lángész sem nélkülözheti. Munkások kezében van a hatalom. Dessewffy Aurél, Szemere Bertalan, Palmerston. Az irodalom képviselői nagyo­ábára közpályán szerepeltek. Katonák: Caesar, Zrínyi, Cserei, Kohári, Bessenyei, Barkóczy, Gvadányi, a Kisfaludy testvérek, Petőfi stb. Hivatalnokok : Gyöngyössi, Döbrentey, Kölcsey, Katona József, Torma Károly, Ormós Zsigmond. Orvosok: Földi János, Bugáth Pál, Toldy Ferencz. Gazdák: Berzsenyi stb. Iparosok: Korabinszky, Aigner, Csepreghi, Böhm Lénárt. Lelkészek: Horváth Mihály, Ipolyi, Czuczor, Tompa, Szász, Győry Vil­mos. Más pályán: Milton,­­Locke, Walton, Richardson, Dante, Petrarca stb. A szellemi időtöltés nagy haszna. Zrínyi a költő, Forgách Ferencz a Telekiek gondűző mulatsága. Dessewffy József szórakozása. B. Vay Mik­lós óbester időtöltése. Eötvös, Szemere, Mikó, Thiers, Derby, stb. A mér­sékelt munkásság eredménye. V. FEJEZET. Bátorság és önbizalom. Erkölcsi bátorság. A bátorság vértanúi. Szokrates, Zrínyi Péter, Brúnó, Galilei, Roger, Vesale András, Kopernikus, Spinoza. Az új nézetek küzdelme. Vogt és Darwin. A fölfedezők viszontagságai. Példák. A hit vértanúi. Bethlen Kata, Séllyei István, Turóczi András stb. A bátor nem féli még a halált sem. Török Bálint, Kont István. A tizenhárom vértanú. Nagy Sándor, Damjanics A bátorságot a csalódás sem fojtja el. A bátorságot tett kövesse. Bátorság a társadalmi szokásokkal szemben. Az erkölcsi gyá­vaság hátránya. Néphegy vadászat. Széchenyi, Beöthy Ödön. Eötvös a nép­szerűséggel szemben Erkölcsi önállóság. Jellemszilárdság. Németh József ügyigazgató. Bátorság képesít az akadályok leküzdésére. Mátyás király, Antiszthénész és Diogenes stb. A bátorság nem zárja ki a gyöngédséget és nagylelkűséget. Mile bácsi, Szapári Péter, Zápolya István, Mátyás és György király fiai, a vak Bottyán, Bém és a szászsebesi szászok. A bátrak áldozat készsége. Kemény Simon , Laplace és Biót, Mátyás és Czezinge János stb. A valódi férfi jellemzése. Eljárási modor. Petőfi és egy nagy úr. Legjob­ban kell őrizkedni a félelemtől; id. Wesselényi Miklós nevelési elve. Bá­torság a nőnevelés körében. Szapolyai János özvegye, Rozgonyi Czeczilia : Egri nők. Béldi Zsuzsánna, Zrínyi Ilona, Baker Sámuel világutazó magyar neje, A női könyörület. Vörösmarty anyja, Tessedikné, Radákné, Dam­­janicsné, — Martin Sára, Vay Johanna, Ürményi Anna. VI. FEJEZET. Önuralom. Önuralom a jellem alaplényege. A szokás feletti önuralom. Az okos nevelés szigora A szokás ereje. Kazinczy, Vitkovits és Szemere Pál. Önuralom egyengeti az élet ösvényét. Pitt, József nádor. A véralkat fékezése. Strafford, Cromwell, a Nassaui herczegek, Washington, a két Wesselényi, Berzsenyi heves véralkata s a fölött kivivott önuralmuk. Körösi Csom­a Nándor, Vörös­marty, Eszterházy Miklós, II. Rákóczy Ferencz, Deák Ferencz önmegtaga­dása. Türelem és kimélyesség szükségessége. Zay és Széchenyi. Mások iránt tanúsított elnézés . Bercsényi és Rákóczy; Washington és Deák Ferencz A bölcs hallgatás ideje. A méltó boszankodás nyilvánítása. Beöthy Ödön és Kubinyi Ferencz. Mások nézetének tiszteletben tartása. Kölcsey és az öreg Rákóczy György tanácsa. Magunk alkotjuk világunkat. A sérelemmel szemben elnézők legyünk. Berzsenyi és Kazinczy példája : Döbrentey gyön­gesége. Tompa és Petőfi. Burns gyarlósága. Egy magyar Burns. Legna­gyobb zsarnok a mértékletlenség. XII. Károly svéd király önuralma e zsarnok fölött. Batthyáni Lajos nemes eljárása Az adósság és takarékosság. Szókratész bölcs mondata. Kubinyi Lajos a szegénységről. Beöthy László. A hitelezés hátránya. Sheridan, Pitt. Lelkiismeretesség. Zeyk Dániel, Deb­­reczeni Márton. Az önuralom ereje a küzdelmek között. Illéssy György szenvedései. Walter Scott viszontagságai. A második kötet tartalma: I. FEJEZET. Kötelesség és igazelmüség. A kötelesség az életet átható elv. Akarattal egyesítve áldozatkészségre gyulaszt. Szemere intése az ifjúsághoz. Petőfi és Lisznyay. Kossuth mit mond a kötelességről. Kohári kötelességérzete. A bátrakat is ez gyámolítja. Pom­­pejus, Washington, Wellington. Több a kötelesség a dicsőségnél is. Széche­nyi nézete. Hunyadi Jánost a kötelesség lelkesité. Báthori István, Széche­nyi, Batthyáni Lajos, Beöthy Ödön a kötelesség terén. A kötelességérzet tömörülése. Zalamegye közönsége 1843-ban. A nádorhuszárok Prága alatt. Dessewffy Dénes. A hiú dicsvágy veszélye. Francziaország bukása, St. Pierre abbé törekvése. A kötelesség együttjár az igazelműséggel. Kendeffy Ádám, gr. Teleky László. Mátyás király igazelműsége. Az adott szó szentsége. Blücher és Wellington, Laudon és Wallis óhester. Damjanics. Széchenyi szókimondása. Tompa Mihály az őszinteségről. A hazugság alakoskodása. Az őszinte szerénység. Vörösmarty és Petőfi. Arnold tanár és növendékei. Kazinczy mint a kötelesség hű bajnoka. II. FEJEZET. Kedély. A jó kedély nagy áldás. Ez is fejleszthető. Kármán tanácsa. A jó kedély igen hasznos gyógyszer. A munkás férfiak többnyire jó kedélyűek. Palmerston, Deák Ferencz stb. Imre Sándor a nagy férfiak kedélyéről. — A jó kedélyt a szenvedés sem érheti el, Milton, Kazinczy. Jó kedélyű jeleseink: Walter Scott, Dumas, Jókai, Tompa, Newton, Laplace, Euler stb. A jó kedély gyöngédséget eredményez. Eötvös, Abatuzzi, Vörösmarty s. a. t. A természet­­tudomány tanulmányozása kedélynyugalmat szerez. Adanson, Kossuth. Több példa. Damjanics, Mészáros Lázár. A derűit kedély szeretetet ébreszt. Ben­­tham. A kedély nyilatkozata nyájasság, szívélyesség. Az elégületlenség hátrá­nya. Székács nézete. Az apró bajok nagy gondokká nőhetnek. Szalézi Ferencz és Perthes tanácsa. A kedélynyugalom mellé csatoljunk türelmet. III. FEJEZET. Modor és művészet. Modor a jellem bája. Széchenyi nézete a modorról. Ez eredményezi az udvarias­ságot. II József császár udvariassága. A modor ne legyen mesterkélt. Min­den pályán és rangban érvénye és hitele van. Kölcsönös megbecsülésben nyilvá­nul. Patterson a magyar földmives osztályról. A modort is az otthon fejleszti. A nők tapintatossága. Udvariatlan nagy férfiak. Knos, Luther, Johnson Sá­muel. Magyar Johnson. Az esetlenség. Dobzse László. Gibbon és a cumberlandi herczeg. Kölcsey és a kanczellár. A szemérmetesség és bátortalanság. Az an­gol és franczia egymással szemben. Tanács az államférfiaknak. Bátortalan nagy férfiak : Newton, Shakspeare, Byron, Garrick, Kock Pál, Washington, Sza­­vójai Jenő, Laudon, Szemere Bertalan, Berzsenyi, Csokonay, Kölcsey, Vörösmarty, Liszt Ferencz, Hawthorne. A germán néptörzs zárkózottsága s az ebből kifejlett előny. A francziák közlékenysége s ennek hátránya. A művészet túlbecsülése. Róma és Velencze. A modor ne legyen csak kalmáz. IV. FEJEZET. Társalgás a könyvekkel. Jó könyv a leghívebb barátunk. Az életrajzok érdekessége. Mikó nézete a jó emberek életrajzáról. Jósika az életrajz hasznáról. Ennek feladata. A köny­vek könyve. A legkitűnőbb emberek szívesen olvasgatták a szentirást. Bethlen Gábor, Rákóczy György, Tompa, Arany, Eötvös, Jókai stb. Plutárch és Mon­taigne. Plutárch hatása. Kölcsey tanácsa. Plutárch jellemzése. Az életrajzokban a csekélységek is nagyfontosságúak. Példák : Walter Scott, Jósika, Byron, Kölcsey, Stettner, Kálmán király stb Az életrajzban fény és árnyék kimaradhat­­lan. Kazinczy levelei, Kemény Zsigmond tanulmányai, Gyulai Pál, Vörösmarty életrajza. Az önéletrajzok megbizhatlansága. Koss­uth nézete az önéletrajzról. A franczia életrajzi emlékiratok. A régibb magyar emlékírók. Az életrajz Írás nehéz művészet. Gyulai „Jancsó Pál“fa Sok kitűnő egyén életrajza hiá­nyos. Erdősy János, Kempis Tamás, Sinay Miklós és a Budai testvérek. A névtelen krónikások stb. Jeleseink kedvencz olvasmányai. Példák: Shaks­peare, Schiller, Gőthe, Báróczy, Berzsenyi, Döbrentey, Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy, Fáy, Kis János, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Dessewffy József, Eötvös, Nagy Frigyes, Napoleon, Mátyás király, Bercsényi stb. kedvenc­olvasmányai. Egy egy könyv néha egy uj korszak határköve lesz. Példák. Erasmus nézete a könyvekről. A könyvek befolyása a társadalmi alakulá­sokra. Széchenyi „Hitel“ és „Világ“ czimű művei. A könyvek s írók halhatlansága. V. FEJEZET. Házassági Szövetség. A házasság befolyása a jellemre. A férfi és nő kölcsönös viszonya egymáshoz. Madách és Pope nézete a női jellemről. A két nem korai nevelése. A nők részvéte. Tökölyi Imréné, Kanizsai Dorottya, Bohus-Szögyéni Antonia stb. A valódi szerelem nemesitő hatása. Tompa nézete a szív vonzalmáról. A családéletben nyilvánul híven a jellem A nő királysága. Kazinczy, Eötvös, id Szász Károly vallomása A nő mint segítőtárs. A férfiak igé­nyei. A jó feleség tulajdonai. A valódi szépség. A nő befolyása a férj­erkölcsi jellemére. Tocqueville házasélete. Guizot és neje. Széchenyi emlé­kezete feleségéről. Szemere neje. A valódi nő jellemrajza Gyulaitól. Vay Miklósné nyilatkozata férjéről. Önfeláldozó nők. Cserey Ilona, Zichy Anto­nia. A női hatalom. Bornemisza Anna, Lorántffy Zsuzsánna, Zrinyi Ilona. A női nagyság. Livingstone neje stb. Szegedy Róza. A női hűség. II. András leánya Erzsébet , Frangepán Katalin, Fábián Julia, Damjanicsné. Tudós nők. Galvani, Lavoisier neje stb. Egy vak természetbúvár neje. A szélhüdött tanár neje. A nő a legnemesb gyámol. Niebuhr neje. Stuart Mill, Mikó Imre mint nyilatkoznak feleségeikről. Jókainé. A jó feleség vigasztaló angyal. Tompa Mihályné, Bacsányiné, Uléssyné stb. Frangepán Kristófné férje börtönében, Grótius hős neje. Szenvedés a házasélet legbiztosb pró­baköve. Egy nagyhírű szenvedő házaspár. Lázár Vilmos és neje. A nagy szellemek mély szerelme. Herbert, Schiller, Lessing, Kazinczy, Vörösmarty és Petőfi házasságának jellemzése. VI. FEJEZET. A tapasztalat iskolája. Küzdelem edzi a jellemet. A zárdás erények mit sem érnek. Az önismeret nél­­külözhetlen kellék. A józan ész nem más mint okosan fölhasznált tapasz­talat. A nők tapintatossága. Egész életünk a tapasztalat iskolájában telik el. Az idő becse. A lelkesültség. Lechner Ágost nézete Egressy Gábor. A protestáns árvaház alakulása. A lelkesült egyé­nek bátorsága. A küzdelem üdvös volta. A szegénység gazdagsága. Sza­­lay László, Michelet, stb Csokonay, Cervantes. Szükség neveli a jeles és nagy embereket. Révay Miklós, Virág Benedek. Még a bukás és csaló-a­rás is jótékonyan hat a szellem fejlődésére. Talma, Megyeri, Petőfi, Jó­,­sika, Heine, Hugó Viktor stb. A testi fogyatkozás sem gátolja a bátor­ munkást. Milton, Kisfaludy Károly. A nyomor bajnokai. Dante, Camoens- Michael Angelo, Tasso ; magyar költőink. Az idő jutalma. A tudomány: vértanúi. Flinders és többen. Nevezetes börtön-irók. Boetius, Campanella de Foe stb. Balassa Bálint, Kemény János, Báthory István, Kohári, Beth­­len Miklós, Kazinczy, Széchenyi stb. A bukás csak látszólagos. Jeszenák János levele. A szenvedés áldása. A fájdalom és bú jótékonysága. Lénay, Kármán stb. Még a betegség sem akadály. Tessedik, Schiller, Jósika, Jókai Kossuth , Mozart, Beethoven, Tompa Mihály, Wollaston, Jászay Pál stb. A szerencse és siker A bölcs nem vár sokat ez élettől. Az élet olyan, mi nővé magunk alkotjuk. A kötelességteljesités csak az igazság. k’joturttöU Ugi­ilj tarilvl­ gr.fenlél.

Next