Ellenőr, 1878. január (10. évfolyam, 6-56. szám)
1878-01-04 / 6. szám
kifizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1 „80 „ . szám. 6 Egyes szám ára Szer. ELLENŐR JEJEtt lázadás. Budapest, péntek, január 4 Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-uteza 5, 32» Miadó-hivatal : Budapesten, nádor-uteza 6. sz. [1878. Azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése deczember 11-ikén letelt, s a lapot tovább is járatni óhajtják, kérjük intézkedjenek a megrendelés iránt, nehogy a lap vételében fenakadást tapasztaljanak. Az „Ellenőr“ ára maradt a régi: fél évre . . ......................10 frt — negyed évre..........................5 frt — havonként...........................1 frt 80 kr. Az „Ellenőrbre a hó bármely napjától kezdve előfizethetni. Iliin IHl'l' I IIWIKSa«EBBi«3SiBagmgM Budapest, január 4. Angliában a béke-agitatió mind erősebbéez, s a békeközbenjárás, melyet a korony megkisérlett, mindjobban elmosódik, az ismét nagy demonstrate volt Brady a Lord Major elnöklete alatt a sség érdekében ; s hasonló értelemetkozott a munkások béke egyes felállókra mint már megjegyi döntő súlyt fektetni nem leht, bizonyos, hogy a kormány Brad» -d Mayor daczára is fel hagy a fel, ha Anglia érdekei úgy para,tnyi azonban bizonyos, hogy e tul nagyobb óvatosságra fogják bírni is rendkívül óvatos angol kormány Az ujonczozási törvény foganatosítása tárgyában a magyar honvédelmi miniszter a következő kör rendeletét inézte valamennyi törvényhatósághoz : „A magyaromégi törvényhatóságok nagyrészében megállapított újabb közigazgatási felosztások csak a jövő év kezdetével fognak életbe lépni, az újabb tisztválasztások pedig csakis a folyó hónap 15 étől jövő évi januárius 15-éig terjedő időszak alatt lesznek eszközlendők. Ily helyzetben az 1878. évi rendes uronczozás, az azon évben kiállítandó hadjutalékok megajánlásáról szóló és már az országgyűlés mindkét házában kihirdetett törvényczikknél fogva, ezúttal kivételesen jövő évi februárius 15-étől április 15-éig rendeltetett foganatosíttatni , másfelől valamint a sorozóbizottságokhoz kiküldendő polgári tagok névjegyzéke — a tisztviselői karnak még csak ezentúl leendő megválasztása miatt—számos sorozó járások részéről mindeddig nem volt felterjeszthető, úgy az állandó felülvizsgáló bizottságokban közreműködendő polgári elnökök kinevezését is egyelőre függőben kellett hagynom. Felhívom tehát a törvényhatóság közönségét, hogy a sorozóbizottság utazási és működési tervezetét, amely különben idei 42700. számú körrendeletévi 6-ik pontja a.) alatti bekezdésének és 7-ik pontjának értelmében lesz szerkezet*^^ az 1878. évi ujonczozás időszakának a fentHLr’’ szerint történt megváltoztatásához képest, az illető hadkiegészítési kerület és honvédzászlóalj parancsnokságaival egyetértőleg újabban állapítván meg, ezen újabb tervezetet, amelybe a sorozó bizottságokhoz kiküldendő összes polgári tagok nevei is teljesen beiktatandók, 1878. évi január hó 20-áig még azon esetben is okvetetlenül terjeszsze fel hozzám, ha a már netalán felterjesztett tervezetben semminemű változás nem jönne is közbe. Másfelől pedig értesítem a törvényhatóság közönségét, hogy az 1878. évi január hó 2-ik és esetleg február hó 1-ső napján működendő állandó vegyes felülvizsgáló bizottságokhoz, további rendelkezésem bekövetkezéséig, ideiglenesen az eddig eljárt polgári elnököke^^^Mm és biztam meg, s. ezen, mté'''''tisztviselőknek fratokra adatni, mind kelirre n'UMH rendelem. évi párisi közkiállitásra küldendő elése ügyében a hivatalos lap mai következő körrendeletét intézte valósághoz és vámhivatalhoz , idén Párisban közkiállitásig’1878. évi május 1-tőltartani. ■szvét lehetőleg megkönnyittessék, utasittatnak a m. kir. vámhivatalok, hogy az oda küldendő s onnan visszahozandó tárgyak vámkezelésénél lényegileg azon szabályokhoz alkalmazkodjanak, melyek az 1854. évi november 9-én 19501/F. M. sz. a. kelt pénzügyminiszteri rendelettel (rendeleti lap 83. sz.) az 1855. évi párisi mezőgazdasági és iparkiállitásra küldött tárgyakra nézve előszabhattak. Ezen tárgyak ugyanis a bizonytalan eladásra kivitt tárgyak gyanánt (vámszab. 577. §),kezelendők. Ez alkalommal figyelmeztetik az igazgatóság (hivatal), hogy az 1878. évi párisi közkiállítás magyar országos központi bizottsága Budapesten gondoskodni fog arról, hogy minden magyarországi kiállító a kiállításra elfogadott tárgyakra nézve megfelelő igazolványnyal láttassák el, minthogy ezen kedvezményben csakis oly kiállító részesíthető, ki a fennebb érintett s a budapesti központi vagy valamely vidéki kiállítási bizottság által kiállított igazolványnyal el van látva. A vám alá eső kiállítási tárgyak vámmentes visszavitelére 1879. évi ápril végéig terjedő határidő engedélyeztetik. Egyidejűleg kötelességévé tétetik a vámhivataloknak, hogy az illetékes közegek által igazolványokkal ellátott kiállítási küldemények vámkezelésénél a vámjövedék megóvása mellett a lehető legnagyobb kímélettel és figyelemmel járjanak el, és az illető bizottságoknak a szükséges felvilágosításokat és útmutatásokat készségesen adják meg. Táviratok: London, jan. 4. A „Standard“ jelenti : A közönség aligha lesz meglepve, ha értesül, hogy a kormány nem osztja azt a nézetet, mintha a helyzetben nem történt volna lényeges változás. Anglia érdekeinek kellő méltatása mellett nem ismerheti el Oroszország elméletét, hogy a békefeltételek megállapítása egyedül a hadviselő feleket illeti. Hivatalosan jelentik,, hogy nem a királyné nyitja meg a parliamentet. Pétervár, jan. 4. Hivatalosan jelentik Bogotból január 1-től : a trónörökös nagyherczeg jelenti, hogy kémcsapataink decz. 31-én Kosztancza, Jenikiöj, Gagova, Karabasszankiöj, Haidarkiöj és Jazlár körül portyázva ezen helyeken török csapatokat találtak s apróbb csatározásokat folytattak a török előőrsökkel. A fekete-Lomon levő hidakat és a sumlai utat a törökök figyelmesen őrzik. Karabasszankiöj és Hajdárkiöj mellett az utón sok sátort vettek észre. A Dunán erősen zajlik a jég. A hideg 15 fok. Ha a hideg így tart, a Duna befagy.. Bradford, jan. 3. A Lord-Mayor elnöklete alatt ma nagy gyűlést tartottak, melyben háromezer ember vett részt. A majdnem egyhangúlag elfogadott határozatban fölhívják a kormányt, hogy ragaszkodjék Anglia szigorú semlegiségéhez, és tiltakoznak minden politika ellen hegy fegyeres beavatkozást szülhetne. Kondon, jan. 3. Ma a munkások békésegyletének tanácsa gyűlést tartott, melyben megelégedésüket fejezték ki Carnarvon beszéde fölött, és elhatározták, hogy e nyilatkozaton kivnl a semlegesség javára, minden tüntetéstől tartózkodnak. Bécs, jan. 4. Megnyitás. Osztrák hitel. 205.90, magyar hitelr. 196.50, Napoleon-arany 9.57 50. A hangulat szilárd. Bécs, jan. 4. Előtőzsde. Osztr. hitelr. 206.50, magyar hitelr. 197, angol-osztrák 87.50, államvasut 252.50, Napoleon-arany 9.57. A hangulat szilárd, üzlet csöndes. Frankfurt, jan. 3. Esti tőzsde. Osztrák hitelr. 174,75, osztrák államvasut 2735/g, galicziai 207, aranyjáradék 627/s, ezüstjáradék 56,25. A hagulat szilárd. Hamburg, jan. 3. Buza szilárd 213, 214; rozs nyugodt 151, 152 ; repereolaj nyugodt 76, 73 ; szesz tespedő 40.25, 41, 41.50, 475. Páris, jan. 3. Boulevard-kölcsön 108.27. A hangulat szilárd. London, jan. 3. Consolok 94.75, ezüst 53.75. Bofarschac, jan. 3. A hangulat szilárd, árak változatlanok, forgalom csekély, magyar búza franko Rohrschach 29—32,‡›£T?*¡S Budapest, január 4. Francziaországból. Dufaure igazságügyminiszter a következő köriratot intézte az államügyészekhez : Páris, 1877. decz. 31. Államügyész úr ! Az okt. 14. és 28-ki választások alkalmából a képviselőház által kiküldött vizsgálóbizottság pontosan akarja végrehajtani munkálatait. E bizottság viszonyáról a közönséghez, a módról, melyben a közönséges tanukat kihallgatja és feleleteiket megállapítja, nincs mondanivalóm. De ön alá rendelt hivatalnokhoz is fordulhat, és követelheti tőlük a tények bemondását, melyek ismeretesek előttük, vagy a hivatalos okmányok előodtatását, melyek rájuk bízottak. A bírói karnak természetesen késznek kell lennie, támogatni a vizsgálódást, melynek nincs más célja és nem is lehet, mint biztosítani a választások szabadságát és őszinteségét, és biztossággal megállapítani az azokkal összefüggő tényeket , de a tanúskodásra fölszóllított bírónak hivatásából kifolyólag különös kötelezettségei vannak a titoktartás tekintetében, melyeket nem rázhat le magáról. Azért mielőt beszélne, meg kell kérdeznie elöljáróját, és aggodalmai önhöz is el fognak jutni. Ön ez esetekben mindent el fog követni, hogy a nagy politikai testület képviselőinek köteles tiszteletét összhangzásba hozza az előjogokkal, melyre az igazságszolgáltatásnak szüksége van, hogy a törvény által rábízott társadalmi tisztet betölthesse. Ugyanez érvényes a törvényszéki iratok közlésére nézve is. A törvények értelmében különösen ön van jogosítva, azokat nyilvánosságra bocsátani, vagy eltitkolni. Önnek nem szabad megfeledkezni a tekintetekről, melyeket a közérdek, majd az egyéni vagy családi becsület, sőt néha a még be nem fejezett vizsgálat követel. Kétséges esetekben hozzám fog ön fordulni, és figyelmes vizsgálódással és jóhiszeműséggel reméllhetőleg mindig sikerülni fog az összeütközéseket kikerülni, melyeket senki sem sajnálna inkább, mint mi. Fogadja stb. Dufaure.* A hivatalos lapnak a limogesi esetről adott felvilágosítása éppen nem elégítette ki a kormányt pártoló republicánus sajtót Mindnyájan megegyeznek abban, hogy ezen „minden hézagosságuk mellett annyira kompromittáló vallomásokból“ a vizsgálat, amelyet ők elettől fogva kívántak, csak annál szükségesebbnek bizonyul. December első fele — írja a XXIX. Siècle — még nincs olyan messzire mögöttünk, hogy már mindent elfeledtünk volna, ami azalatt történt. Miért kezdték nemcsak Limogesban, hanem Chartresban, Melunben, Troyesban, Neufchateauban, Longoyban, Lillében, Amiensben, Rennesben és Brestben, és harmincz más ponton is, azzal, hogy csapatokat készítettek föl Parisba indulásra? Mit csinált Ducrot tábornok nov. 28-ika és december 6-ika közt Párisban ? Mit jelentett általánosan feltűnt ide-oda futkozása a hadügyminisztérium és az Elysée közt? Miért burkolta az elnökség titkára már december első napjaiban az elyséei palotát oly titokzatos homályba, hogy még a félhivatalos lapok reportereit is gondosan távol tartották. Mi értelme volt a polgárháborúra való czélozgatásoknak, amelyek akkor az ellentállási párt vezéreinek tollaiból és beszédeiből folytak? Mit akartak emez emberek e programmal : „Sem meghódolás, sem visszalépés“, s hogyan vitték volna keresztül ezt a programúról a hadsereg törvényellenes támogatása nélkül? Mi történt bizonyos katonai ebédeknél , melyeket a Constitutionnel XVI dik Lajos testőrségének bankerjével hasonlított össze? Ki fogalmaztatta és íratta alá az 1. genieezred tisztjeinek tiltakozását Versaillenben? Ki közölte azt a Figaróban s mily czélból ? Mely események voltak azok, melyek a jobb-czentrumot fölháborították és Audiffret-Pasquier herczegnek a tábornagynál tett lépését maguk után vonták ? Mivolt Barhieur tervei, midőn egy minisztérium alakításával bízatott meg? Nem államcsínyre terjedtek-e ki ezen tervek, amely csak a tábornokok segítségével volt kivihető ? Miért tért vissza Ducrot tábornok december 12-ikén Párisba, miután 6-ikán elutazott? S miért folytatta tovább értekezéseit Rocheboult tábornokkal ? Miért történtek 13 ikán és 14-ikén éjjel nemcsak Limogesban,s nem mindenütt azok a nagy katonai és vasntézkedések? A mostani minisztériumnak két akkor még a 18-as bizottságban vosszonynyal épp oly jól tudja, mit, még jobban is tudja, fel tábornok, kit .