Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)

1878-04-02 / 165. szám

lamháztartás rendezve még nincs is, legalább kije­löltessenek a módok és az út, melyen az elér­hető lesz. A külügyi helyzetre térve, kiemeli, hogy rit­kán kedveznek a körülmények egy kormánynak annyira, mint a jelenleginek. Századokra biztosít­hatta volna a nemzet életét, de ez a kormány nem kívánt e kedvező, tán soha vissza nem térő alkalommal élni. E helyett követték a lehető leg­rosszabb külügyi politikát, s most akarnának vál­toztatni azon, a­mi már megtörtént, a­mi megaka­dályozható lett volna! Vagy talán az anyagi áldozatokért, a rosz külügyi politikáért, kárpótlást találunk a belügyi reformokban. Dehogy. Ezen a téren megyünk visszafelé. A belügyministérium már nem is belügy, hanem rendőrminisztérium. Üldözik a hazafiakat, s meggátolják a szabad véleménynyilvánítást. Mind­ezeknél fogva nem szavazhatja meg a költségve­tést, s maga és elvtársai nevében határozati javas­latot nyújt be, mely így hangzik : Tekintve, hogy a pártok fúziójából alakult jelen kormány, feladva előbb vallott elveit, kizáró­lag az államháztartás megzavart egyensúlyának helyreállítását tűzte ki czéljául, mindazonáltal a czél a jelenlegi, immár a negyedik költségvetésben sincs elérve, de még csak meg sem közelítve; tekintve, hogy az Ausztriával újabban meg­kötendő közgazdasági kiegyezést akként vezette s állapította meg, hogy a jövedelem­fokozás legtöbb forrásait elzárta az ország elöl; tekintve, hogy a külügyekben, nevezetesen az imént lefolyt orosz-török háború alatt az ország­ és a dynastia érdekeivel, s a nemzet közvélemé­nyével homlokegyenest ellenkező politikát követve, az ország és a trón jövőjét veszélyeztette; tekintve végre, hogy a belkormányzatban hatá­rozott reactionárius irányt követ, s így az ország né­pének és a nemzet képviselőinek bizodalmát semmi tekintetben meg nem érdemli, mondja ki a kép­viselőház , hogy a jelen kormány által előterjesztett költség­­vetést részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja. Aláírták: Helfy Ignácz, Simonyi Ernő, Ki­­szely Ernő, Vidovich Ferencz, Duka Ferencz, Or­bán Balázs, Németh Albert, Novák Gusztáv, Kállay Ödön, Csanády Sándor. Lukács Béla elfogadja a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául, nem bizalomból a kor­mány iránt, de azért, mert a folyó évben rendszer­­változásra számítani már nem lehet, alkotmányos uton megszavazott költségvetésre pedig az ország­nak szüksége van. Részletesen bírálja azután a kormány pénzügyi politikáját, s azt egészben elitézi. Ezután Zsedényi Ede szólalt fel, kinek beszédéről reggeli lapunkban. HIRE­K. Hivatalos. Iskola-látogatók. A vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter Veress Dénes tordai járási szolga­­bírót Oláh Rákos és Kis-Fenes torda-aranyosmegyei köz­ségek ideiglenes iskolalátogatói tisztségétől saját kérelmére felmentette, s egyidejűleg Bányabükk község látogatásával megbízta; Szabó Ferencz szolgabirót pedig Oláh-Rákos, Kis-Fenes, Asszonyfalva, Érczpatak, Felsőfele-havas, Kisbá­­nya, Magyaroság, M.-Léta, Oláh-Léta és Ránk számára ide­iglenes iskolalátogatóul nevezte ki. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Varasdy Károly adóhivatali ellenőrt a Temes megye területén mű­ködő kir. adófelügyelő mellé Il-od oszt. pénzügyi fogalma­zóvá, Kedvessy György p. v. számtisztet a Bács-Bodrogh­­megye területén működő kir. adófelügyelő mellé Il-od oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. — Előléptetés. A temesvári m. kir. pénzügyigazgató­ság Hartmann János adóhivatali gyakornokot VI. osz­tályú adóhivatali tisztté — végleges minőségben — ne­vezte ki. — Vásárengedélyek. A földmivelés-, ipar- és keres­előtte a Burgplatz-czal, másik a hivatali helyiségek­nek használtatik, mindkettő a Sann partján fek­szik, utóbbi különösen építészeti tekintetben érde­kes kivitelű. E szerint Cilley Ulrik nem 1456. évi márczus, ha­nem november hóban öletett meg Nándorfehérvárt, mint minden történetíróink egyhangúlag állítják , csupán a nap meghatározásánál térnek el nagy rész­ben, mert míg Fessler, Horváth Mihály, Kerékgyártó Árpád a megöletést nov. 10-re — Fraknói 11-re — de mindannyi mégis Márton napjára teszi, azalatt Szalay László, az e tekintetben leghitelesb történelmi adatokra hivatkozó Palacky Ferencz cseh történet­íróval tart, s azt november 9-re határozza meg, azon okmányra hivatkozással, mely a lipcsei egye­tem könyvtárában őriztetik, s leghitelesb forrásnak tartható. Ez okmány (V.) László királynak Nádorfe­hérvárt Márton napján kelt levele, következő tar­talommal : „Nándor albae die beati Martini (Regn. ann. 17. et 4.) Nándor albam octava die praesentis mensi (novembris) incolumes applicuimus, ubi die sequenti accessum nostrum rixa puadam inter il­­lustrem olim Ulricum Comitem Ciliae etc. exorta, Uiricus ipse vita functus est.“ Tartatott pedig ugyanazon cseh történetíró szerint Márton napja Csehországban november 11-kén, honunkban pedig 10-kén. Minthogy pedig a király ez időtájt Magyarországon tartózkodott, a Mártonnapot nem a cseh , hanem a magyar idő szerint kell értelmeznünk. Innen eredhet a nap meghatározása körül fenforgó különbség. Közli: Kálmánházi Béla, kedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Fejér me­gyébe kebelezett Seregélyes községben f. évi január hó 28-ról elmaradt orsz. vásár helyett f. évi május hó 20-án pótvásár tartathassék; továbbá a Somogymegyébe kebele­zett Zala mezővárosnak megen­gedte, hogy az ott évenkint május 25-én tartatni szokott orsz. vásár ez évben kivéte­lesen ugyanazon hó 24-én tartathassék meg; s végre Bihar­­megyébe kebelezett Sarkad községnek megengedte, hogy a nevezett községben i. é. április 20. és 21-re eső orsz. vá­sár ez évben kivételképen ugyanazon hó 13. és 14-ik nap­jain, Sopron megyébe kebelezett Lövő községnek megen­gedte, hogy az ott f. évi április 18-ára eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 11-én tartathassék meg. — Uj egyesületek. A „Temesmegyei községi- és kör­jegyzők egylete“ alapszabályai, a „Kápolnás-Nyék-Velenczei casino“ alapszabályai, és a „Német Újvári olvasókör“ alapsza­bályai, a m. kir. belügyminisztérium által a bemutatási zá­radékkal elláttattak. — A­­pénzügyminiszternél tegnap nem Sza­­bolcs megye, hanem II.­Kálló város küldöttsége járt. — Kitüntetés. Ő felsége győri Farkas Fidél honvéd-őrnagynak, a magyar királyi honvédség fel­állítása óta, a honvédelmi minisztériumban teljesí­tett sikerteljes szolgálatai elismeréséül, a Ferencz- József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Vilmos császár eddigi megállapodások sze­rént április 23 án Wiesbadenbe utazik s itt május 24-ig tartózkodik. Június 7-én vagy 8-án a császár az emnsi fürdőhelyre megy, nyolcz kilencz hét után pedig Mainaun át Gasteinba. Őszkor a császár több katonai gyakorlaton vesz részt.­­ A plevnai hősök csütörtökig maradnak kö­rünkben. Tegnapelőtt (vasárnap) délelőtt Szadik pasa, a körülbelül 65 éves, derék külsejű vitéz ka­tona, teljes díszben a váczi utczán volt látható, minthogy több kereskedésben látcsöveket, ezüstne­­műeket vásárolt. Útközben több képviselőt és neve­zetesen hirlapírót mutatott be neki tolmácsa, kik­kel az első ismeretség után is bizalmas és szívé­lyes társalgást folytatott. Edhem pasa még csak 36 éves érdekes barna arczu, szellemes tekintetű, vil­logó szemű török; ő a török testőr gyalog dandá­­nak parancsnoka volt Plevnában . Szadik pasa a második gyalog hadt­est egyik dandárának parancs­noka. Mindkettő tábornok és Ozmán pasának jobb kezei voltak. Fővárosunkat és a magyarságot végtele­nül megszerették. Azt mondják, azonnal megtudták, mihelyt magyar földre léptek, hogy hol vannak , a valódi rokonszenv és igazi vendégszeretet fogadta őket mindenütt. Ez most különösen jól esett nekik azon keserűségek után, miket kiállaniok kellett; va­lóban egészen otthon érzik magukat körünkben. Még a két csaus is azt mondja, hogy szívesen maradná­nak itt, ha a „pasa effendik“ engednék. Vasárnap délben Vámbéry Ármin vendégei voltak, ebéd után meglátogatták Sztupa György képviselőt, ki a török sebesültek és menekülők számára eszközölt gyűjté­sek által oly nagy érdemeket szerzett. Szives fára­dozásáért meleg köszönetet mondottak neki. Tegnap délben dr. Grosz Lajos vendégszerető házában vol­tak vendégekül. A két csaus­aga vasárnap este a népszínházban a „Huszárcsiny" előadását nézte meg, Tankó és az ifjú Kenessey tolmácsolása mellett s igen jól mulattak. A színház előtt már többen vár­ták, vendégekül akarván vinni, de a szolid csausok haza mentek a Pannóniába, nem lévén hangosabb mulatsághoz szokva. A pasáknak, mint a Hon írja, any­­nyi látogatójuk van és oly sok oldalról kapnak meghívást, hogy ha mindeniket elfogadnák, évekig sem tudnak végig járni. Képviselői körökben ban­kettet szándékoznak rendezni tiszteletökre, mely alkalmasint szerdán est­e a Hungáriában fog létre jönni.­­ Liszt Ferencz tegnap Bécsbe érkezett és unokaöcscsénél Liszt főprokuratornál vett lakást. Liszt néhány hétig marad Bécsben, onnan Bai­­reuthba megy vejéhez, Wagner Richardhoz. Bai­­reuthból Weimarba utazik hosszabb tartózkodásra; szeptember közepe táján tér vissza Budapestre. — Egyházi előléptetések. Ő felsége a magyar vallás és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a beszterczebányai székeskáptalanban: K­lless Fe­rencz éneklő-kanonoknak az olvasó-kanonokságra, Hyross Mihály őrkanonoknak az éneklő-kanonok­­ságra, Majovszky Antal székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra és Kamaszy Mátyás mesterka­nonoknak a székesegyházi főesperességre való fo­kozatos előléptetését jóváhagyván, az ez által üre­sedésbe jövő mesterkanonokságot Hulényi István tiszteletbe­li kanonokot, kerületi esperest és besztercze­bányai városi plébánost nevezte ki . Halálozás: Athanaczkovics Tasziló meghalt Budapesten 21-ik éves korában. Temetése ma dél­után 3 órakor megy végbe Budán, a sárosfürdői épületben. — Római hírek, Arnat bibornok, kinek súlyos betegségét tegnap jelentettük — a múlt hó 29-ről 30-ára eső éjjel meghalt. A bibornok magas kora folytán már hosszabb időn át elgyengülve beteges­kedett és a conclaveben is csak betegen vehetett részt. Amat a bibornoki collegium legidősebb tagja volt, minthogy 1837. május 19-én nyerte el a bi­bornoki kalapot. Utána Schwarzenberg herczeg a legöregebb bibornok, tudniillik 1842. január 24-ke óta. Amat 1796 június 21-én Cagliariban született, sokáig mint pápai legátus működött Bolognában, míg végre a szent collegium aldékánja lett. Bonghi könyvében a curia egyik legengesztelékenyebb tagjának nevezi Amatot — Belix pater balesetéről néhány nap előtt megemlékeztünk. A jezsuiták főnökére a kocsiráz­­kodtatása annyira hatott, hogy tüdő­gyuladásba esett. Mickiewicz Ádám, a híres lengyel költő és hazafi em­léke szoborral lett megörökítve a Palazzo dei Conserva­­toreben. A mellszobrot a Rómában élő lengyel szob­­­rász Bodzki készítette. Az ünnepélyes leleplezésen, mely pénteken történt, számos kiváló vendég volt Színházak és művészet.­­ Az „Ármány és szerelem“ tegnap esti elő­adása a nemzeti színházban ismét örömmel tölthette el azokat, kik drámai előadásaink haladása iránt érdeklődve, látják, hogy e tekintetben napról-napra emelkedés, művészi fejlődés mutatkozik színházunk­nál. Színészeink buzgalmát láthatólag sarkalja a művészi becsvágyon kívül a gondos, szakavatott rendezés, mely tanítva emel és lelkesít. Ha nin­csenek is nagyobb szabású, világra szóló művészeink, kik a mai világban ugyancsak „fehérhollók,“ a nem­tize színház tagjai általában oly fokon állanak, hogy él­vezetes előadásaikat bátran összehasonlítjuk a külföld nagyobb városainak színházaink látott előadásokkal.”, középfaj­u drámák és vígjátékok szerepeire oly színé­szeink vannak, kik a genreban s a komikumban valódi művészek, s most midőn a színház igazgatósága a tra­­gikai szakmakört, tehetséges új tagok­ szerződtetésével igyekszik minél helyesebben betölteni, kilátásunk van arra, hogy fokozott buzgalom, mélyebb tanul­mány által színházunk méltán egy sorba jő az igazi elsőrendű színházakkal. Kevés színész mozog­hat manap a deszkákon, ki Schiller e szomorujá­­tékának legjobb alakját, Muttert, a jellemzés annyi erejével, a színezés oly gazdagságával alakítsa s oly megragadó közvetlenséggel játsza, mint érde­mes művészünk Szigeti József, kit tegnap mint egy ember tapsolt az egész színház valódi lelkesedéssel. Kalb, az udvarmester szerepe Vízvárinál cabinet­­alakítássá domborul. Fölösleges túlzás, kirívó fo­gások nélkül rajzolt kitűnő génre. K. Jászay Mari játéka még mindig a régi. Bizonytalanság az alakításban, mely néha megkapó mű­vészetté emelkedik, máskor meg a szárnyaszegett tehetség jeleivel rontja a hatást. Van e művésznőnk­ben hév, bensőség, szavazási képesség ; tudja ma­gyarázni az izzó szenvedély mélységét, a lázas in­dulat viharát, de sokszor, mintha művészetének tüze egyszerre kialudnék, halavány, erőtlen, bágyadt lesz. Hangja bénítja meg legtöbbször. Tegnap is első nagyobb jelenete egészen elveszett, de a Fer­­dinanddal való scena,­különösen életének elbeszélése oly szép volt, mely méltán ragadta el a közönséget. Igaz, hogy Lady Milford bizarr szerepe megnehe­zítette föladatát s csakis a részletek kidomboritá­­sára engedet­tért neki, de nehányat ezek közül is elejtett.­­ A két szerelmest, a német érzelgősség két szenvedő alakját : Lujzát és Ferdinandot, a színház két tehetséges, nagy reményekre jogosító tagja játszotta. Nagy Imrétől már többször láttuk Ferdinandot. Haladása, mint általában minden sze­repében, itt is örvendetes, különösen a szenvedé­lyesebb részekben, hol megragadó szavalása és játéka az érzelmek hevétől lángolt. Lujzát Markus Emilia, a nemzeti színház e fiatal reménysége ját­szotta s a nagy közönség előtt, mely a szép tehetsé­get többször, mint tüneményt üdvözölte, leginkább ez adott érdeket az előadásnak. Az egyszerű, jel­lemző öltözetben megjelent leánykát rokonszenves tapsokkal fogadták, a telt színház mindvégig élénk figyelemmel csüngött alakításán, mely, ha minden ré­szében nem is volt kellően színezett, vagy helyes, de egészben fokozta a „Romeo és Julia“ előadásakor han­goztatott általános hitet,hogy oly tehetséget üdvözöl­tünk, kiből nagy színésznő lehet. A szép színpadi alak­ból biztatva sugárzik ki az érző lélek, mely tüze mel­lett helyes sejtelemmel fogja föl az egész alakot. Látszik rajta, hogy az önállóság helyét ma még a tanítás pótolja, de a fejlő tehetség éppen fejlődé­sével nyújt reményt arra, hogy így haladva önál­lóvá lesz. Hangja néha megsiklik, de azóta is, hogy először föllépett, sokat erősödött s biztosabb lett; a szavalásban pedig, úgyszólván mintaképe lehet a színháznak. Hogy ma még inkább az egyes részekkel hat, mint a jellemzés mélységé­vel, az természetes, de passiv szerepében is több oly mozzanatot nyújtott, mely megkapóan szép s technikailag egészen bevégzett volt A szűzies szerelem tiszta lángját , a gyermeki szeretet határtalan mélységét, a költészet vará­zsával színezte ; az a jelenet, midőn atyját elfogják, majd őt vetik a rendőrök durva karjaiba, azután a levélírás, fénypontja volt játékának. Lady Milforddal szemben gyöngébb volt. Keserve, mely gúnyolódás­ban keres utat, többször a cynismus hangján szó­lalt meg, még az elfogódás színezését is nélkülözve. A haldoklási jelenet nem sikerült egészen. Úgy lát­szott, mintha kissé ki is fáradt volna eddig, más­részt pedig bizonytalan volt a technikában. A kö­zönség újra üdvözölte a szép tehetséget, kit — ha lelkesülni szabadna a szim­birálónak — csillagnak nevezhetnénk hazai művészetünk egén. A többi elő­adóról már szóltunk s csak még azt akarjuk meg­jegyezni, hogy Faulay Ede fordításával, melynek nyelvezete tiszta, világos, nyert a színpad. — A Thern-testvérek hangversenyén, ha nem is telt meg zsúfolásig tegnap este a vigadó kis terme, de a szépszámú zeneértő közönség élvezet­tel gyönyörködött hazánkfiainak a külföldön is annyi méltánylással és elismeréssel találkozott ösz­­szejátszásukban. Nem egyszer volt már alkalma a pesti közönségnek e művészeket kitüntetni. Thern Vilmos és Lajos oly korban vannak, hol a művé­szekn­és megállapodásról aligha lehet szó, de igen­is folytonos haladásról és ezt érezte, tolmácsolta­­ tegnap is a közönség, midőn minden számot, a­mit bemutattak, zajos tapssal jutalmazott. Összeját­szásuk bámulatos technikája unicum s ritka vb­- jelen, köztük a város polgármestere Ruspoli her­czeg. Az alkalmi beszédet Mamiani Ienator mondta, mire Curzio Antonelli író a költőnek egy olaszra fordított költeményét adta elő nagy hatással.

Next