Ellenőr, 1880. július (12. évfolyam, 306-362. szám)

1880-07-01 / 306. szám

— Az orsz. magyar gazdasági egyesület ma K­o­r­­­z­m­i­c­s László elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melynek fontosabb tárgyai ezek vol­tak. Károlyi Sándor grófnak az év elején tett amaz indítványát, hogy az egyesület a fiumei vizi­­utak megtekintése és tanulmányozása czéljából őszkor kirándulást rendezzen Fiuméba és Hor­vátországba, a választmány ezúttal is helye­selte s elhatározta, hogy az e kirándulásban való részvételre gr. Károlyi Sándor, gr. Dessewffy Aurél, gr. Széchenyi Pál, gr. Apponyi Al­bert, Türr István, Hieronymi Károly, Beret- V­a­s Endre, M­i­k­l­ó­s­s­y Ödön, K­v­a­s­s­a­y Jenő, Katona Antal, György Endre, Tolnay Lajos és Mátray Jenő urak keressenek fel. A kirándu­lásban mindenki, ki az ügy iránt érdekkel viseltetik, részt vehet. A budapesti, fiumei, temesvári, aradi és zágrábi kereskedelmi kamarák szintén fel fog­nak szólittatni, hogy a kirándulásban magukat kül­döttek által képviseltessék. Az első nap a fiumei közgazdasági viszonyok tanulmányozásának lesz szentelve. Másnap kirándulás Károlyváros felé, to­vábbutazás a Száván, vasúton Vinkovczébe, innen kocsin Vukovárra s igy tovább hazafelé. Elnök ez­után jelentést tesz az enquet-munkálatokról. Esze­rint a növényművelési s részben az állattenyész­tési, továbbá a borászati, erdészeti s közlekedési részei a munkálatnak már készen vannak, a többi részek pedig legközelebbről elkészülnek. Néhány lényegtelen bejelentés után az ülés véget ért. — Az országos honvédegyletek központi vá­lasztmánya jul. 1-én délután 5 órakor a megyeház termében ülést tart, melyre a tagok meghivatnak. Naptár. Csütörtök július 1. Napkelte: 4.7, nyugta: 8 ó. R. kotta. : Teodorik, prot. : Teopoli, görög-orosz: (junius 19.) Judás Apostol. Nap a földtávolban d. u. 3 órakor. Saturnus a hold mellett. Elfogadás a belügyminiszternél és a közlekedési miniszter­nél 5—6 ig. Középtanodai tanáregylet ülése d. u. 6 órakor az Erzsé­­bet téri felsőbb leányiskolában. A III. egyetemes tanitógyűlés végrehajtó bizottságának ülése d. u. 5 órakor a nyulutczai iskolában. Állatkert nyitva egész nap. Iparmúzeum a műcsarnokban d. e. 9-tő1 d. u. 4-ig. Múzeumi természetrajz és népismetár d. e. 9—d. u. 1-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár 3—7-ig. Múzeumi könyvtár 9—1-ig. Köztelek: gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2—4-ig Margitszigetre közlekedés a vámháztól és a többi állomások­tól félóránkint. Népzene s délután 4 órakor katonazene. Mezey magyar daltársulata a Komló-kertben, (szini-előadás) kezdete 8 órakor. Petőfiről. „Az első arany“ czimét viselte Jókai Mór egyik kisebb közleménye, melyet néhány nap előtt közöltünk. Jókai elmondta, hogy mint kapta Petőfi Sándor „Disznótorban“ czimű költemé­nyéért az első aranyat Bajza Józseftől. Most Várady Antal úgy igazítja helyre ez adatot, hogy nem Bajza, hanem a „Honderű“ szerkesz­tője, Petrichevics Horváth Lázár volt az, ki Petőfit az „Alföld“ vagy a „Puszta“ czímű versé­ért az első aranynyal megörvendeztette. Várady látta ez aranyat. Petőfi a legnagyobb exaltatióval mutatta, és elmondta, kitől kapta, azt tévén hozzá : „ez az első arany és legnagyobb honorárium, me­lyet egy versemért adtak.“ A „Disznótorban“ vers az Athenaeumban, vagy 1841. vagy 1842. évben jelent meg, még pe­dig nem Petőfi Sándor, hanem Pönögei Kiss Pál név alatt. Továbbá azon időben, mikor a vers megjelent, Petőfi nem lakott Pesten, Kecskeméten volt egy vándor színtársulatnál, talán czédulahordó és csak egy vagy két év múlva jött Pestre. Bajza nem honorált senkit, mert azon roppant nagy fon­tosságú lapnak alig volt 300 előfizetője. Boldog volt azon író, kinek műve akkor az Athenaeum­ban megjelent; nem kért az díjat, de nem is kapott. Petőfi egyébiránt, midőn Frankenburgtól három kis verséért az első 3 irtot hazahozta, azt mondta : „ez az első pénz, mit versemért kaptam.“ Ez pe­dig a „Disznótorban“ megjelenése után egy vagy két évvel történt.* Jókai Mór különben folytatja följegyzéseit a „Hon“-ban nagy költőnkről, elmondva néhány ér­dekes adatot a régi idők irói honorariumjairól. 1847-ben volt Magyarszágon három szépiro­dalmi lap, összesen 2500 előfizetővel, 3 politikai lap, összesen 8000 előfizetővel, most van 82 min­denféle lap 140,000 előfizetővel. Ehez a cse­kély olvasóközönséghez lehettek aztán arányítva az akkori írói igények, a kiadóktól koc­káztatott vállalkozás és a tiszteletdíjak. * Mikor az „Életképek“-et Jókai átvette Fran­kenburgtól, neki magának a szerkesztésért, újdon­­ságírásért és a novelláiért volt hatvan forintja, Petőfi kapott minden költeményéért 5 frtot, úgy szintén Arany és Tompa. A Petőfi-hagyaték között olvasható Petőfinek egy Jókaihoz írt levele Dömö­södi Góliáth Péter név alatt, (A Hétköznapokbeli regényhős neve) melyben hosszú egész quart lapot betöltő geniális humorizálás után, tőle (a lapszer­kesztőtől) „két forintot“ kér előlegül! Ugyanezen hagyaték közt található Arany Jánosnak Petőfihez írt egy levele, melynek a végén panaszkodik, hogy egy lapszerkesztőtől „egy nyomtatott ívnyi költői beszélyéért“ és „hat darab kisebb költeményéért“ 49 forintja járna, de abból a szerkesztő a tiszte­­letpéldányul küldött lapjának az árát meg a hir­detmények díját 28 írtban levonta, a hátralékos 21 írtot mégsem küldi el. * Végül álljanak e jellemző sorok Petőfi egyé­niségéről. Jókai ezeket írja: Egy szállást tartottunk Petőfivel és családjá­val, szép, első emeleti, parkettezett szállást, volt négy szobánk az utczára, előszobával, konyhával , egy volt az enyém, kettő Petőfiéké, a negyedik közös ebédlő. Fizettünk érte 260 forintot egy egész évre. A közös koszthoz én járultam tíz fo­rinttal havonkint, Petőfiék tizenöttel. S meg vol­tunk elégedve. Én tartottam inast, ők szakácsnét, öt forint havi díjjal, s azok is meg voltak elé­gedve. Petőfinek soha adóssága nem volt. Árjegyzé­keit pontosan kifizette. Amit verseiben a hitelezői­ről ír, tiszta költői szenvelgés. Soha Petőfi neve egy váltó alá nem volt írva. De még ha valahol vándorszínész korában kosztpénzzel tartozásban maradt, azt is megküldte, mihelyt pénzt szerzett. Épen olyan költői szabadság tőle az is, a­mit a maga boritalban való virtuozitásáról beszél. Én soha, hosszú együttlétünk alatt még csak mámo­rosnak sem láttam. A legtöbb bor, a­mit megivott, volt két „pisztoly“ (félmesszelyes üveg) leginkább karloviczi ürmös. De rendesen egy pisztolylyal is beérte. S ha fehér bort ivott, azt nagy öblös pohár­ban hozatta, vizet töltött bele, s a narancs hójából fecskendett rá illó szeszt (a­mit kucsébertől nyert. Narancsra szeretett lutrizni.) Ezt minden praktikus ember tudni fogja, hogy nem részegeskedés. La­komákon is voltam vele többször együtt, s tanú­bizonyságom hiteles lehet, mert én magam még akkor az úrvacsoráján kívül egyéb bort nem iz­­leltem; Petőfi bármily úri háznál csak veresbort ivott, csak magyar bort, de nagyon mérsékletesen ; — ilyenkor nagyon kedves volt; lehetett vele tré­fálni , máskor nem igen ; lehetett hallani a neveté­sét (ritka hang volt nála), rá lehetett venni, hogy költeményeit elszavalja, a miben remek volt, sőt gympasticai productiókra is, a miben mindnyá­junkat felül múlt, egy álló helyéből fel tu­dott ugrani bármilyen magas asztalra. Ezek a vonások mind tiltakoznak az ittasság gyanúpere ellen. Télen rendesen csigabigákat vacsoráit eczet­­tel, tormával, a szegény jó Orlai Samu nagy borza­­dályára, a­ki szintén együtt járt velünk a Sperlbe vacsorálni. 30 kmnál többet nem lett ki a vacsorája soha. Vacsora után dolgozott mindig otthon. Csak néha mentünk el biliárdozni, s ott rendesen rám verte a partiét. Kártyát csak Várady Tóninak a neve napján vett a kezébe, a­mikor preferánsz járta hármunk között. Petőfi igen jó gazda volt, szorgalmas és józan ember, a nőknek sem volt bolondja. Mai nap puritánnak neveznék. Mikor egyszerre annyi pénz­hez jutott, hogy fölöslege maradt, a szüleit segé­lyezte vele. Ruházatában is oly egyszerű volt, mint más egyéb életmódjában. Mindig magyar ruhát viselt, sajátszerű bogrács alakú kalappal ; az utóbbi idők­ben megengedte magának azt a luxust, hogy nagy virágú fekete selyem-moll szövetből készíttetett attilát s ahhoz carbonárt köpönyeget. Ez volt az egyedüli fényűzése. Törvényszéki csarnok. — Veszedelmes betörőbanda fölött ítélt ma a fenyitő törvényszék. A f. év január és február havában egymást érték a vakmerőbbnél vakmerőbb betörések ; alig mult el egy hét, melyen egy ék­szerész vagy egy zálogközvetítő üzleti helyisége ki nem pusztíttatott volna. Három testvér: Brezl­­m­a­y­e­r József 44 éves, Brezlmayer János 38 éves molnárok s Brezlmayer István 29 éves pinczér, valamennyien pécsváradi születésűek és Goda József (gúnynevén Hadzsi Lola) 32 éves pinczér képezték azon firmának beltagjait, mely két hónapon keresztül valóságos rettegésben tarta a fővárosi üzlettulajdonosokat, így rabolták ki Lővy Adolf zálogháztulajdonos boltját, Spiró Albert ékszerész, továbbá Dickes Mór, Torer Jakab zálog­közvetítő üzleteit. Vádlottak közül csupán Brezs­mayer János s ez is csupán a Spiró Albert kárára elkövetett betörésre nézve van beismerésben ; a többiek, jóllehet a lopott tárgyak egy része birto­kukban találtatott, makacsul tagadják úgy a tet­tességet, mint a bűnrészességet. A vád és védbe­­szédek meghallgatása után a törvényszék kihirdeti ítéletét, mely szerint Brezlmayer József 5 évi, Brezlmayer István 2 évi, Goda József 3 évi s Brezlmayer János orgazdaság miatt 3 havi bör­tönre ítéltetett. Vádlottak és a királyi ügyész felebbeztek. Irodalom, szinház és művészet. — A m. t.­ akadémia legújabb jutalom-tételei.­­ Adassék elő az adóügy fejlődése a XVIII. század kezdetétől a jelenkorig és annak alakulása Európa jelentékenyebb államaiban, utalással nemzetgazda­sági és pénzügytani hatására s vonassék le azon tanulság, mily adórendszer életbeléptetése lenne Magyarország érdekében kívánatos, különös tekin­tettel hazánk kereskedelmi, ipar- és mezőgazdászati viszonyaira. Jutalma a Fáy Andás nevére tett alapítvány­ból, a hazai első takarékpénztár részéről 3000 p. ért. forint. Határnap 1882. deczember 31-re. A jutalmazásra már kijelölt munka, a szerző által, legalább 500 példányban kinyomatandó, kü­lönben a jutalom nem adatik ki. A munka a szerző tulajdona marad, ki ab­ból három példányt a takarékpénztárnak átadni köteles. II. Tekintettel a monarchia kereskedelmi vi­szonyaira, a jelenleg fennálló forintrendszer meg­tartása, avagy a frank- vagy márka-rendszerre való áttérés mutatkozik-e czélszerűnek ? Jutalma a magyar kereskedelmi csarnok Szé­chenyi adományából egy ezer frank aranyban. Határnap 1881. deczember 31-ke. A jutalmazott munka a szerző tulajdona ma­rad, a ki köteles egy év lefolyása alatt közrebo­csátani és a kereskedelmi csarnoknak egy példányt beküldeni ; a mennyiben a munkát ezen idő alatt ki nem adná, az az akadémia tulajdonába megy át. III. Mily befolyással volt közgazdaságunkra az agro fennállása 1848-tól napjainkig? Jutalma az Ullmann Károly-alapitványból 360 forint aranyban. Határnap 1881. deczember 31-ke. A jutalmazott munka szerző tulajdona marad, a ki köteles egy év alatt közrebocsátani ; amennyi­ben ezen kötelezettségnek meg nem felel, a munka az akadémia tulajdonába megy át. — Néhány szó XIII. Leo pápa 6 szentségének 1879. augusztus hó 4-kén kelt apostoli kör­levele méltatásául. Ily czimű értekezést olvasott föl Da­ni­elik János az „egri egyházmegye iro­dalmi egylet“ 1880. junius hó 10-iki közgyűlésén, mely nyomtatásban is megjelent. A füzet kiállítása az egri érseki-lyceumi könyvnyomda dicséretére válik.­­ A nádori barlang-csoportozat czím alatt ér­dekes tanulmányt irt T­o­r­m­a Zsófia, mely most csi­nos kiállítású füzetben is megjelent. A füzethez még 2 kőmetszetű tábla is van csatolva. Különben külön lenyomat az „Erdélyi Muzeum“ 1880-iki évfolyamá­nak 6. és 7. számából. Ára nincs följegyezve. — Előfizetési fölhívást bocsátott közre D­v­i­­hally Emil tanár „Az iparoktatás szerve­zete a külföldön“ czimü művére. A mű Zi­chy Jenő grófnak ajánlva, 20—25 ivén f. évi szeptember hó folytán fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt 50 kr. Bolti ára 2 frt lesz. Az előfizetési összegek Beszterczebányára intézendők.­­ A nemzeti színházban ma este, kapuzárás előtt, Barriére „A szerelem bolondjai“ czímű négyfelvonásos színművét, Feleki fordításá­ban, új szereposztással, először hozták színre, még­pedig, általában véve, igen sikerülten. A főbb szereplők közül dicsérettel kell megemlé­keznünk Halmi sikerült Frugeres Andréjáról, H­el­vei Lauráról (Limours grófné), kinek hatásos és kitűnően felfogott játékát a közönség nyílt jelenetekben is hálás tapssal jutalmazta. Mi­hál­y­f­i (Francheterre Henri) jó igyekezettel játszott ugyan, de mozdulatai, és itt-ott hadaró modora arra vallanak, hogy nem bírta még leküz­deni szegletességét , darabosságát. Teljes elisme­réssel kell megemlékeznünk Csillag Teréz (Marie) értelmes játékáról. Pintér (Verveda marquis) megtanulhatná, hogy házas ember fiatal leánynak kezet csókolni nem szokott. A szinház majdnem teljesen megtelt. — „A becsület szegényes, uj embertől uj da­rab a népszínházban, s hozzá oly ember, és oly darab, melyhez a színház körében reményeket köt­nek. Makróczy darabja tudvalevőleg a pályázaton tűnt fel, de akkori rendkívüli terjedelménél fogva, melyet három színházi estén át is alig lehetett volna eljátszhatni, a jutalmazandók közt szóba nem jöhetett. A darab pénteken természetesen alapos új kidolgozásban kerül színre. Szerzője Mak­róczy János akkoriban, mikor műve a díjért versenyzett, az aradi színháznál volt kardalos ; utóbb saját kívánságára vétetett fel a népszínház énekkarába. Darabjából, melyhez a zenét Tisza Aladár írta, holnap, csütörtökön lesz a főpróba. Az első előadás jegyeit szintén holnap délelőtt adják ki.­­ Ligety Antal jeles festőnk holnap az Al- duna vidékére utazik, hol tanulmányokat fog tenni. Budapest, csütörtök, július 1 én Nemzeti szính­áz. Az országos színészeti tanoda operai (részben drámmai) osz­tályának NYILVÁNOS VIZSGÁJA. 3 szakaszban. 1 szakasz : a) Hamlet. Thomas A. operájának I. je­lenete (a II. felvonásból.) — Személyek. Hamlet . . Molnár Antal (I. drámai oszt.) — Ophelia . . Wächter Irma (IV. oszt.) b. Kegyenczné. Donizetti operájának néhány jelenete (az I. és a IV. felvonásból) — Személyek: Leonora • . Grün­wald Etel (IV. oszt) -- Fernand . . Hegyesi Pál (V. oszt., és nemzeti színházi tag) — Ines . . (Rosenzweig Laura nemz. szinh. tag) Tanár: Kováltsik A. II. szakasz: A rablógyilkos. Vígjáték 1 felvonásban. Irta About E. Fordította Kuliffay Ede. — Személyek. Pérard Eugénia . . Borovszky Mathild (IV. oszt.) — Ducamp Alfréd, festő . . Horváth Zoltán (II. oszt.) —­ Lecoincieux, állam­ügyész . . Tolnay Andor (IV. oszt.) Angelica, szobaleány . . Medgyaszai Éva (IV. osz.) — Jean, kertész . . Szép Aladár (II oszt.) — Csendőr-altiszt . . Balassa Jakab (II. oszt.) III. szakasz : a) Linda (Donizetti) opera első felvo­násából II. jelenet. — Személyek. Pierott . . Szűcs Etel (III. oszt.)­­ • Linda . . Fleisig Mari (II. oszt.) — b) Mignon. (Thomas) opera I. felvonásából. I-ső jelenet és Romance. — Személyek. Mignon . . Handtel Ilka (V. oszt) Meister Vil­mos . . (I. drámai oszt.) — c) A király mondta. Delibes Leo operájából néhány jelenet (I. és II. felvonásból.) Két részben. — Személyek. Javotte . . Wein Margit (IV. oszt.) — Flarambel báróné . . Handtel Ilka (V. oszt.) — La Bluette marquis . . Nyilas Mari (III oszt.) — Montcontour báró . . Szekeres Lajos (II. oszt.) — Athenai, neje . . Rostagni Irén (II. oszt.) — Benoit . . Dalnoki (nemz. szinb. tag.) — Miton . . Zajonghy Elemér. — Pacomé . . Szarvasi Samu (I. drámai oszt.) Tanár : Káldy Gy. Kezdete 7 órakor. Holnap : Nemzeti színház. Az országos szinészeti tanoda rámai vizsgája. 5 szakaszban. — Népszínház. Pálmai Ilka­sszony mint vendég. „A becsület szegénye.“ Eredeti nép- CSARNOK. A kígyókról. Noé Henriktől. A színpad függönye fölemelkedik s Barnum múzeumát látjuk magunk előtt New-Yorkban. A legnagyobb oroszlán nyugodtan hever ka­litkája vasrácsa mögött. Őre, monsieur Jean, az állatszelidítő, — az egyetlen, kinek hozzá köze­lednie lehet, — kíváncsian áll a rács előtt. Foga­dott egy némettel, aki mindenféle mérges kigyót meg mer fogni, hogy annak nem lesz bátorsága bemenni az oroszlán kalitjába. A német egy mérgesfogú csörgőkígyót kér Barnum mestertől. Tüzes vasrudakat tartanak készen, hogy az orosz­lánt megakadályozzák, ha a tolakodót szét akarja tépni. Az belép a kalitba. A borzasztó állat élesen szemügyre veszi, de nem morog és nem ordit; — aggodalmas előjel, mert mennél hangosabban ordit a ragadozó, annál nagyobb a félelme. De a védő nem kevésbé veszedelmes, mint az ellenség, mert a férfi baljában a csörgőkígyó fejét tartja, mialatt arra vigyáz, hogy a hüllő teste érzékenyebb részeit valami ütés ne érje, mert az harapásra ingerelné, a jobbjával pedig a csörgőket fogja, nehogy zajuk­tól az oroszlán korán megijedjen. Hirtelen föláll az állatkirály, szaglálódik, aztán panaszosan nyögve félrevonul. Valamennyi állat fél a kígyótól s e fé­lelem az oroszlánt is elfogta. Második kép: Szoba egy osztrák városban. Egy állatszelidítő három mérges kigyót hoz be, az Echidua arietaust, valamennyi mérges kígyó legnagyobbikát, a perezkigyót, (mely egy perez alatt él), aztán a Cerastes aegyptiacát, a libiai szarvas viperát és az áspist. Ugyanaz a német, kit az oroszlánkalitban láttunk, megjelenik. E példányokkal most találkozik először. A percz­kigyót villaalakú bot segélyével azonnal kiveszi kővel s mohával kirakott kalitjából, s aztán jobb­jával fölemelve, testét balkezével meghajlitja, mi­által a szörnyű fej egy fához szorul. Most jobbke­zével rudacskát dug a torkába. A kigyó kitátja a száját s négy hosszú méregfoga láthatóvá lesz, egyidejűleg hullámszerű mozgást észlelünk testén, az állat feszeng, morog, szabadulni akar. Most fejét a német elereszti s mereven szeme közé néz. „Már nyugodt,“ szól felénk s megsimogatja a kigyó nya­kát. „A láza nem mozog többé ide oda“ folytatja. Aztán engedi, hogy karjára tekerődzzék, arcza elé tartja és hizelgő szavakat szól hozzá. Most ujjával közeledik torka felé, s rá fú. A kigyó előre kap, szeme színét változtatja. De a német már kezébe vett egy darab fát, s az éles méregfog abba harap. Megnézzük a fát, a hara­pás helyén víztisztaságú folyadékot látunk. Ha egy tűt mártanánk bele,­­ azzal valakit megkarczolnánk, annak az embernek meg kellene halnia. — Borzalmas látvány, jegyzi meg a jelen­levők egyike. Ha azt a gyilkosok tudnák, senkinek sem lenne biztonságban az élete. — Nem olyan könnyen megy az, mint hiszik, jegyzi meg az állatszelidítő. Nem mindenki juthat birtokába ennek a méregnek. Én tizenötéves ko­romtól fogva foglalkozom az ophidiologiával, s azt hiszem, hogy nem igen akad valaki, aki a lache­­sist, ez iszonyatos kígyó mérgét igy fölfogja. Megkérdjük, miben rejlik a dolog titka. — A kígyóval való bánásnál kettőre számol­hatunk. Tekintetünk félemlítő hatására, s másod­szor, hogy jól ismervén egész testüket, nem érint­jük meg oly helyen, melynek izgatását nem áll­hatják. A mérges kígyók különben szelid termé­szetű állatok, én egy csörgő kígyóval pár napi ismeretség után együtt háltam. — Honnan van mégis, hogy az állatok ijed­tükben megdermednek, ha megpillantják ? — A természetben az ismeretlen dolgok a leghatalmasabbak, válaszolt a kígyók ura mély böl­­cseséggel. A newyorki oroszlán soha sem látott csörgő kigyót, s megrettent tőle, így a ló is, s a kutya nemkülönben ; mindnyájan megfélemülnek már a szagától is. — Hogy öli meg zsákmányát a kigyó? kérdé egy jelenlevő. — A nem mérges kigyók összezúzzák az ál­latokat, a mérgesek kétszer harapják meg. Az első harapás után bevárják az előttük ismeretes hatást. Amint az állatot összerogyni látják, következik a második harapás. Csak ezután költik el a megölt ál­latot. Érdekes különben, hogy a mérges kigyó ön­magát is megmérgezheti; magam láttam egy vi­perát, mely dühében, hogy kezemet el nem érhette, saját testébe harapott, s rá csakhamar kimúlt. S a kigyó annyira ismeri méregfogai becsét, hogy amelyiket kihúzták, az a mélakór egy nemébe esik s többé nem akar táplálékot venni magához. — A kigyóigéző arabok és indusok szintén mérges kígyókat mutogatnak? kérdé egy kiváncsi. — Olyanokat, válaszolt a német, hanem a méregfogaikat előbb kitörik, s méregzacskóikat pe­dig kiirtják. A zene, melylyel mutatványaikat ki­sérik, csak a közönségnek szól, a kigyó rá se he­­derit, kigyótáncz pedig semmi más, mint az izga­tott kigyók fölegyenesedése, mi egész természetes módon történik. — De én úgy hallottam, hogy a kigyóigézők olyan kígyókat is hordanak magukkal, melyeknek a méregfogaik épségben vannak. — Úgy van, válaszolt a kigyókirály. És épen ebben rejlik mutatványaik minden ingere. Rende­sen egy szekrényt hordanak magukkal, melyben egy ilyen sértetlen mérges kigyó van. Ezt meg­mutogatják mindenkinek, aztán szépen eltün­tetik. — S az ön véleménye szerint miben áll az a hatás, amit ezekre az állatokra az ember gya­korolhat ? — Erre bajos a felelet, mondá a német, de talán meg fog ön érteni, ha egyet mást elmondok arról, hogy én milyennek ismertem a kigyót. Uraim — folytató, felénk fordulva, a kigyók legnagyobb része, mint már említettem, jó természetű teremt­mény. Én bölcselő állatnak nevezném; a régi né­pek a figyelem s éberség jelképének tartották. A kigyó legegészségesebb valamennyi állat közt. Gyomra kitűnő szerkezetű, semmiféle élősdi nem alkalmatlankodik neki, tojásai kiköltését a napra bizza, szóval nyugodt, kényelmes életet él, innen ama szelídsége, melyet különben annyian kétségbe vonnak. — Tehát e szelídségnél, jó indulatnál fogva lehet rájuk hatni? — Valóban. S aztán önök alig fogják elhinni, a kigyónak szive, érzése is van ! — Hogy-hogy? kérdék többen. — Bécsben egy alkalommal addig ingereltem a már említett csörgőkígyót, míg kezembe hara­pott. Persze ez azért történt, hogy ellenmérgem csalhatatlan hatását bemutassam. Az ellenméreg rendbe hozta a bajt, de a csörgőkígyó, mely a harapás után bizonyos szánalmas kifejezéssel tekin­tett rám, többé nem közeledett hozzám, s csak hosszú idő múlva mert egész reggelig nálam ma­radni, ha este magamhoz vettem. Ennek az állat­nak lelkiismeret-furdalásai voltak! Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, jun. 30. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. Daczára a gyenge párisi boulevard jegyzéseknek és a drága prolongatióknak, a mai előtőzsde hangulata, különösen a vasúti részvényekben, határozottan szilárd volt. Különösen az északnyugati vasút, a Károly­ Lajos és cseh nyugati vasút részvényei emelkedtek, míg a lombardok, bágyadt külföldi jelentések következtében hanyatlottak. A vagyonkölcsönző társulat részvényei is magas árfolyamon állottak a nagy ke­reslet következtében. Bányaértékek elhanyagoltattak. A déli tőzsdének hangulata és magatartása sem igen különbözött az előtőzsdétől. Később azonban úgy a kulissza, mint korlátüz­letre nézve a forgalom nagyon emelkedett. Osztrák hitelr. 285.50, Magy. hitelr. 268.50, Anglobank. 136 50, Unió 113.20, Bécsi bankverein 139.50, Osztrák föld­hitel —, Magyar földhitel —, Osztr. magyar bank 824.—, Innerbergi 100.50 Prágai vas. —.—, Salgó vas. —, Papir-járadék 73.80, Ezüst-járadék 74 45, Osztrák arany­járadék 88 90, Magyar aranyjáradék 111.35, Magyar sors­jegy 114.50, Napoleon-arany 9.36­/2, Alföldi vasút 159.50, Duna­­gőzhajózási 579.—, Pécs-barcsi —.—, Galicziai 289 50, Kassa­­nderbergi vasút 132 50, Lemberg-Czernovitz --.—, Lombardok 82.—, Lloyd 698.— , Erdélyi vasút —, Államvasút 287.75, Tiszavidéki 250.—, Tramway 243.50, Magyar észak-keleti­­ .— ,Magyar nyugati 152.—, Magyar gácsországi vasút 144.­­­Északi vasút 2530, Tiszavölgyi sorsj. 108.40. Egidi vas — Magyar keleti vasút elsőbbségei. Bécs, junius 30. Magyar ért. zárlatja. Magyar földre­herm. kötv. 94.80, M. vasúti kölcsön 127 25, Erdélyi föld. kötv.94.75, Magy. hitel 269 , Magyar záloglevél 101.75, Alföld 159.—, Erdély 140 75, Magy. észak-keleti vasút 159.—, M. kel. vas. 88.30, Kel.-vasúti elsőbb­, kötv. 84.30, Magy. sors­jegy 114.—, Tiszai vasút 248.50, M. földhitel —.—, Ernest, utal. 1873. —.—, Kincst. utal. 1874. —.—, Arany-járadék 111.30, Erdélyi föld. kötv. 94.25. u. t. 132.25 Tiszai sorsj. 108.16. Bécs, junius 30. Osztrák értékek tárlata. Osztrák hitel részv. 284.50. Angol-osztrák 136.50 Lombard 82. —, Állam­­vasút­ 287.- -, Galicziai 288 75, Papirjáradék 73.77 Aranyjá­radék 88.80, Hitelsorsjegy 180.25, 1860-iki 133 50 1864-iki 173.25, Töröksorsjegy 16.—. Váltóárfolyam : Londonra 117.40, Frankfurtra 57.—, Porosz pénztári utasv. 57.70, Ezüstj. 74 40, Cs. kir. arany 5.55, Napoleond’or 9.36. Nemzeti bank 825 Utótőzsde . Szilárd, Bécs, junius 30 Esti tárlat. Hitelrészvény 284.50,An­gol-osztrák -.—, M. hitelr. - .—, Államvasut —.—, Lom­bard — .—, Járadék 73.80, Napoleond’or —.—, Aranyjáradék 11172, Galicziai —.-, Osztr. ar. jár.­­—, Tiszavölgy sorsjegy —. -. Szilárd. Pária, junius. 30. Zárlat. Liszt 65.50, 62.50, 6150 55.75. Buza 30.25, 28.67­ 28.10. 26.10. Rozs — Olaj 77— 77.25, 77 25,78.25. Szesz 64.50. 64.25 64.—, 59.56. Csendes. Pária, junius 30. Zárlat. 3% Évjárulék 85.15, 5“ . Év­­járulék 119.02, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 623.—, Mobilier hitelr. —.—, Lombard 178—, Töröksorsjegy­­.—, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. jár. 98.06, Osztr. ar. jár. 76.8/s. Ámort. jár. 87.50, Osztrák földhitelr. 768.—, Szilárd Berlin, junius 30. Zárlat.. Papirjáradék 63.65, Ezüst­járadék 64.25, Magy. járad. 96.10, Magy. kincst. utalv. — 1877-iki 10 mill. kölcsön 72.60 keleti vasút elsőbbs. 87 70, Hitelrészvény 494.—, Államvasut 499.—, Lombard 142.—, Galicziai —.—, kassa-oderbergi 57.—, Romániai 56.56, Orosz papírpénz 217.—, Váltóárf. Bécsre 172.35, UtMát ad* Hi­­telrészv. 495.50, Allamv. 100. , Lombard 61.10. Szilárd. Berlin, junius 30. Zárlat. Buza 214 50, 194.50, Roza 201.—, 199—, 188—, 165.—, Zab ——, ——, Repozeolaj 55.50, 55— 56.10, Szesz 64.60, 64 69. 63.60, 58 60. Frankfurt, junius 30. Esti zárlat. Papirjár. 63.50 Ezüstjáradék 63.7/g­ Osztr. aranyjáradék 77—, Magy­­arsng­­jár. 96.—, Osztr. hitelv. 246 37, Osztr. államv.­részv. 248.25, Galicziai 250.50, Lombard 70.50 Erzs. nyug. vasút 168.—. Magyar Galicz. vasút 124.37, Tisza v. vasúti elsőbbs. 84.75, Váltóárf. Bécsis 173—, Osztrák bankr. ——, lanyha. Frankfurt, jun. 30. Esti zárlat. Papirjár. — .—, Ezüst­jár. —.—, Osztrák arany­jár. ——, Magyar aranyjár. 96.50, Osztr. hitelv. 247.25, Osztr. államv.-részv. 249.87, Galicziai 247.50, Lombard —. -. Szilárd. Stettin, junius 39. Buza 218.—, 193.—, rozs 188. — , 162.-, olaj 54.50, 55.50, szesz 63.30, 63.60, 63.20 57.50. Köln, június 30. Buza 22.15, 19.50, rozs 18.30, 15 80 olaj 28.80, 28.70. ___________ kében igen fontosnak tart, intézkedett-e már ? Ivánka, erre feleli, hogy az igazgatóság vasúti hálózatá­nak vicinális vasutak építése által leendő töké­­lyesbítése érdekében mindent megtett; ezek között legfontosabb a nagybánya-szatmári vonal, mely­nek építésére az érdekeltek már­is 300 ezer frt­­nyi tőkét raktak össze. Másik fontos vonal lenne a máté-szalka-nagy-károlyi vagy ennek verseny­vonala Máté-Szalka-Nyir-Bátor-Nyiregyháza. Az első részére szintén 74,000 frtnyi tőke áll rendel­kezésre. Egy harmadik vonal lenne egy elágazás a Szilágyságba s a negyedik végre, mely Debre­­czenből indulna ki, keresztül szelve a vidékbeli dus erdőséget, Vámos-Pércsig vonulna, az igazga­tóság azon leend, hogy ezen a forgalom érdekében nagy fontosságú vonalak kiépíttessenek. Végül gróf Török elnök mint Ungmegye főispánja elis­merését fejezi ki a társulatnak azon érdemeiért, melyeket az e m­egyében uralgó ínség enyhítése körül a nyíregyház-munkácsi vonal kiépítése, az élelmi czikkek ingyenszállítása által szerzett. A magyar-franczia biztosító részvénytársa­ság életosztályához i. é. június hóban benyujtatott 354 db ajánlat 847.600 frt tőkéről, kiállíttatott 334 db kötvény 742.100 frt tőkéről. Mióta az életosztály működését megkezdte, azaz f. é. febr. hó 1-től 1502 db ajánlat nyujtatott be 3,770.700 frt tőkéről és 1258 kötvény 3,146.300 frt tőkéről állíttatott ki. Az első magyar általános biztosító­társaság­nál június hó folyamában életbiztosítások 920.344 frt 50 kv erejéig köttettek s az életbiztosítási díj­bevétel I. évi január hó elsejétől június hó végéig 771 094 frt 17 krra, a bejelentett halálesetek ösz­szege pedig ugyanazon idő alatt 241.305 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében, fenn­állása óta június hó végéig 4.966.052 frt 7 krt fizetett ki. X. Aesicurazioni Generali. Az e hó 28-dikán Triesztben tartott közgyűlés alkalmával (az emit­­tált 4000 részvényből) 3550 részvény volt képvi­selve. Az igazgatóság javaslatai egyhangúlag elfo­gadtattak s a szerint felhatalmaztatott az igazga­tóság: 1. Hogy a részvénytőkét 5.250.000 forintig emelhesse, mely czélból 1000 részvénynek 1050 írttal való kibocsátása foganatosittatik. 2. E rész­vények, melyekre darabonkint 315 frt fizettetett be, 140 húsz frankos árfolyam szerint bocsáttat­nak ki s a körülbelül 1 milliónyi árfolyami nye­reség a társaság tartaléktőkéjébe kebeleztetik. 3. A társaság vagyona két külön, egymástól elvá­lasztott részre oszlik, melyek közül az egyik az A. mérleg (elemi biztosítási osztály) activáit és passiváit, a másik a B. mérleg (életbiztosítási osz­tály) activáit és passiváit tartalmazza. Minden egyes osztály ugyanannyi külön és saját activát, fog nyerni, a mennyire a társaság tőkéjének illető fele s a nyeremény, díj, kár és egyéb tartalékok s az illető osztály minden más passival rúgnak.­­ Szívesen constatáljuk, hogy ez intézkedés csak megerősíti és emeli azt a bizalmat, melyet az Assi­­curazioni Generali széles körökben élvez, miután az életbiztosítási osztálynak az elemi biztosítások vagyoni kezelésétől való különválasztása nemcsak egészen correct és igen kívánatos, hanem techni­kai és igazgatási szempontból is jelentékeny hala­dásnak tekinthető. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. A magyar északkeleti vasútnak mai közgyű­léséről közölt tudósításunk kiegészítéséül még a következőket írhatjuk: A felolvasott évi jelentés mindenekelőtt constatálja, hogy a Tisza és mellék­folyóinak áradása és a tavaszi rohamos esőknek romboló hatása a pálya több pontján rendkívüli munkálatokat tettek szükségessé, amelyek a le­folyt évben 127,000 frtot meghaladó összeggel nö­velték a kiadásokat. Az üzleti kölcsön maradvá­nyából az év zártával még 6000 frt maradt ren­delkezésre. A jelentés a pálya jövőjére jótékony hatásúnak mondja azon szerződést, melyet az ál­lamkormány a tiszavidéki vasúttársulattal ezen pálya megváltása iránt kötött. A kormánynak a törvényhozáshoz tett előterjesztése szerint czélba van véve, hogy a tiszavidéki vasút vonalainak egy része, Miskolcztól Debreczenig, eshetőleg Püspök- Ladányig üzleti kezelés végett a magyar északke­leti vasúttársaságnak adassék át; az igazgatóság ennélfogva ily szerződés megkötésére felhatalmazást kér a közgyűléstől. A felügyelő bizottság jelentése szerint az Unio­banknak tartozó 500.000 frt­s folyó kamatjai erejéig terjedő építési póttőke tekintetében a mérleg felállításánál azon elv gyakoroltatott, mely szerint ezen tartozás a folyó kamatjainak egyen­­értékét a vasút állaga képezi, s amennyiben ezen tartozás sem tőke, sem kamat tekintetében — fenn­álló szerződés szerint — lejárat alá nem esik, általa az államilag biztosított jövedelemnek a részvényszelvényekre eső része ez idő szerint még nem érintetik. A mérleg szerint az üzleti összes bevétel 2,513.453 frtra, az összes kiadások 2,247.985 frt 38 krra rúgnak, az üzleti bevételi többlet te­hát 265.467 frt 62 krt tesz ki papírban. Ebből levonandó az ezüst- és aranyár-többlet közötti kü­lönbség 84.702 frt 7 krral, marad tiszta felesleg 180.765 frt 55 kr. Minthogy kamatok és törlesz­tésekre 2,917.943 frt 23 kr. szükséges, az állam­­garantia terhére 2,737,477 frt 25 kr. esik. A fel­olvasott üzleti jelentés s mérleg tudomásul véte­tett, az igazgatóság s felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatott. Az igazgatóság s felügyelő bizottság kiegészítése végett megejtett választás al­kalmával Kunváry részvényes kérdést intéz az igaz­gatósághoz, vájjon ez a vicinális vasutak építése tár­gyában, melyeket kérdő a forgalom felvirágzása érdő kivonat a hivatalos lapból. Árverések a fővárosban. Wagner Anna 403 frtra b. ingadl. jul. 26. (I—III.) Bill Imre 80,000 frtra b. ingadl. jul. 28. (I—III.) Özv. Lindmayer Anna 10,264 frtra b. ingatl. jul. 19. (I-III ) Csődök a vidéken. Klein Dávid ellen, perü­gyelő Koller Andor, bej. határidő aug. 3. 4. és 5. a jászberényi tv­­székhez. Neumann Manó és testvére czég ellen, perügy. Báróczy Lajos, bej. határidő júl. 12. 13. és 14. a nyitrai tvszékhez. Csődmegszüntetés. Lederbilger Nándor szászsebesi kereskedő csődügyében a n.-szebeni tvszék részéről. Steiner Salamon kereskedő csődügyében a nyitrai tvszék részéről. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, jun. 30. Értéküzlet. Az el­ő t­ő­zsd­én a kezdet lanyha volt azon aggodalmak előtt, melyeket a gö­rög határról jövő táviratok gerjesztettek Magy. jár. 110.90, osztr. hitelr. 283.40-ig mentek le. A déli tőzsdén azonban, a franczia kormány nyi­latkozata következtében, hogy tettleg beelegyedést semmi esetre sem fog magára vállalni — és magasabb külföldi árak folytán is általános lett a vételkedv, úgy, hogy egyetlen értékpapír nem volt, mely nem emelkedett volna. — Magyar járadék különösen kedvelt 111.35-ig. Osztrák hitelr. 284 80-ig. Jelzálogbank 44-ig. Orsz. közp. lak. 152-ig. Magyar sorsj. 114.50. Tiszav. sorsj 108.15. Magyar hitelr. 268. Concordia malom 537. Északkel. vasút 132.50. Dräsche 121.50-ig, Ganz 473-ig. Közúti vasút 380-ig mentek fel igen élénk forgalom mellett. Arany és váltók újra magasabbak. Napol.­ar. 9.351/*, Márka 57.65 London 117.30. A hangulat igen szilárd. Az esti tőzsdén, újból még eddig nem létezett árakat kell jegyeznünk. Magyar jár. 111.67-ig vásároltatott. Osztrák hitelr. 285-ig emelkedtek, és noha a zárlat csekély töredékkel gyengébb, mégis a hangulat rendkívüli szilárd a holnap felszabaduló milliomok miatt, melyek a szelvény fize­tésével járnak. Magyar járadék 111.55, Osztrák hitelr. 284.60—70. Draschefélék ma rendkívüli lendületet vettek fel­felé, és nagyon élénken egész 127.60-ig vásároltattak. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1880. junius 30-ról reggeli 7 órakor. A légnyomás mindenütt sülyedett, Bregenzben 6.2 mm.-rel.­­ A hőmérsék többnyire kevéssel emelkedett, M.-óváron 4.3 fokkal. Eső : Bécs 9, Sopron 4, Temesvár 2 mm. Ozon Budapesten nappal 6, éjjel 5. 4 Vízállás Felelős Síelő kösz.10 , N­ inoll 4 rjHíd. 0 alatt méter Időjárás 30 Budapest3 80_ _ tis.ta rt Pozsony3 20 — — száraz M.- Sziget0 68 ------­derült Szatmár1 30 -- __ felhős V) Tokaj1 85 -- -­borongós tt Szolnok1 35 -- -­derült rt Szeged3 46 ------­száraz 29 Arad1 05 -- --— rt N.­Becskerek1 34 — —n rt Bezdán— — -- — rt Verbász— — -- --30 Eszék3 22 -- -­száraz rt Barcs2 22 -- --» Sziszek5 37 -- -­O-Orsova3 09 —• -­tiszta n Újvidék— — — — Zirm­ny 1 --— •

Next