Ellenőr, 1881. március (13. évfolyam, 106-162. szám)

1881-03-04 / 112. szám

m. évfolyam. — 112. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, péntek, márczíus 4. l£8i. Égész évre ............................................20 forint — kr. Félévre.................................................Id . — „ Évnegyedre..............................................5 „ — „ Egy hónapra.........................................1 „ 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalaputcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalaputcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, márczius 3. Közgazdaságunk 1880-ban. X. Malomipar és lisztüzlet (Befejező közlemény.) A lisztkivitel Hollandiába csaknem teljesen megszűnt. Amíg ugyanis 1879-ben Fiumén át a monarchiából 51,200 métermázsa lisztet vittek Amsterdamba, a lefolyt évben az összes lisztkivitel csak 6600 métermázsát tett; ebből a budapesti malmok 1879-ben 44.800 méter mázsát szállítottak. A magyar lisztkivitelnek itt is az amerikai versenynyel kell küzdeni, különösen a keleti tengermelléki tartományokban. Lisztforgalmunk Belgiummal alig számbavehető. Francziaországba, nevezetesen Párisba a finom fajta lisztekből Fiumén és Rouenen át mintegy 2360 méter mázsa szállíttatott. Svájcz meglehetős állandó vevője közép fajta lisztjeinknek, mely ott állandó kedveltségnek örvend, a kivitel azonban csak mérsékelt. Braziliába szintén csökkent a lisztkivitel. Amíg ugyanis 1879-ben a budapesti malmok kerek számban mintegy 60,000 baril (156 font) lisztet szállítottak Trieszten át Braziliába, 1880-ban a kivitel csak 40,000 barilra rúgott, tehát a megelőző évhez képest mintegy 33%-al csökkent. A lisztkivitel Ausztria-Magyarországból Braziliába Trieszten át direct és Liverpoolon keresztül az 1863—1880. években a következő volt, 156 fontos bazilokban, gőzmalmokat. A bécsi Bouviller-féle hengermalom tűzkártól szenvedvén, újra a Ganz-gyártól nyerte fölszereését. Azonkívül Ebenfurthban, Bergamoban, Livornoban, Chiaravalleban, Battuschanban és Stettinben, új malmokat szereltek föl e gyár hengerszékeivel. Megemlítendők a Ganz és Társa-féle gépgyár famalom-gépei is, melyek szilárdságuk és pontosságuk folytán hazai iparunknak dicsőségére válnak. Dara- és gabonatisztító-gépeink szintén a külföldiek fölött állanak, különösen a Haggenmacher-féle elemben még sokáig páratlan marad. A gőzgépek közül megemlítjük a Haggenmacher Henrik budapesti malmában és a nagyváradi László-maomban működőket, melyek a Collman-féle rendszer szerint akként rendezték be, hogy kicsiny és nagy megterhelésnél egyenlő sebességgel és a tényleges szükségnek megfelelő szénfogyasztással dolgoznak. A fölsorolt tényekből következik, hogy a magyar malomiparra rendkívül jó hatással volt az, hogy a hengerőrlést idejekorán kellő erélylyel felkarolta és meghonosította. Leginkább ezen körülménynek tulajdoníthatjuk, hogy lisztgyártásunk a külföldön is mintául szolgál. Ha azonban a haladás elől elzárkóztunk volna, és elbizakodottan támaszkodunk ezen amúgy is fejlett iparágunkra, úgy ma annak mintaszerűségéről szó sem lehetne. Különben, hogy a külföld elismeri e téren felsőbbségünket, és azt, ami nálunk jobb, sajátjává tenni igyekszik, kitűnik azon megrendelésekből, melyeket néhány mérnöki irodánk malomgép-tervek, teljes gőzmalom-felszerelési tervek és költségvetések elkészítésére kap. E tekintetben különösen Fischer Adolf irodája érdemel említést, melynek tervei után több új gőzmalom készült. 1863 . . 86319 1872 . . 146389 1864 . . 84244 1873 . . 148172 1865 . . 104457 1874 . . 147329 1866 . . 161057 1875 . . 154473 1867 . . 166902 1876 . . 135900 1868 . . 139619 1877 . . 153660 1869 . . 179842 1878 . . 184129 1870 . . 152801 1879 . . 134373 1871 . . 167983 1880 . . I059GI A kivitel következőleg oszlik el az egyes állomásokra : 1871 83543 41877 22189115424 4950] — -- — 167983 A korpakivitel Olaszországba 1880-ban 68,649 méter mázsára rúgott, míg 1879-ben 166,418 mmázsát, 1878-ban 169,160 mmázsát tett a kivitel. E szerint ez évben e tekintetben mintegy 100,000 mm. csökkenést tapasztalunk, azonban körülbelül ugyanennyivel több szállíttatott Nyugat-Európába, úgy hogy az összes kivitel azért nem csökkent, sőt terjedelmére nézve tetemesen javult, amennyiben az eddiginél nagyobb tért hódított. A malomgépek gyártása a lefolyt évben nagy mértékben igénybe vette az ezzel foglalkozó gépgyárakat. A Ganz és Társa-féle gépgyár világhírnek örvendő hengermalom-székeiből ez évben igen sok elkelt, pedig a rossz üzleti viszonyok miatt új malmok nem igen keletkeznek; azonban a régieket, még a kisebbeket is most már rendre hengerőrlésre rendezik be, mivel a hengermalmokban őrölt liszt általában jobb és kedveltebb, mint amely a régi szerkezetű malmokba kerül ki. A külföld igen jelentékeny részt vett e malomszékek vásárlásában. Olaszországon kívül Németország, Belgium, Anglia, Amerika, de különösen Oroszország sok hengermalom-széket szerzett be nálunk. A kisebb malmok átalakítását nagyban elősegítette az, hogy a Ganz és Társa-féle gépgyár a hengermalomszékeket, a lapos őrlésnél is alkalmazhatóvá tette. A Ganz-gyár hengermalom-székein kívül Angolország még tekintélyes számú Buchholz-Mehrwart-féle szabadalmazott hengerszéket vett meg nálunk. E székek úgy vannak szerkesztve, mint a daraszékek és szemelő készülékek is van, az angol őrlési módhoz igen alkalmasak és Angliában épen ezért kedveltek. A hazai malmok nagy előszeretettel viseltetnek a nagy és tömegesen gyártó gépek iránt. Ezek nemében is újat alkotott a Ganz-gyár, midőn a Mechwart-féle gyűrűs tehermentesítést alkalmazta az őrlőszékeknél; az ilyen székeket először az Erzsébet-gőzmalom társulat használta, de azóta már átalánosan elterjedt. Ugyancsak a Ganz és Társa-féle gépgyár a múlt évben a rozsot őrlő hengermalom-székeket is tökéletesítette. Ezen székek különösen Észak-Németországban váltak igen keresetté. A fentebbiek nyomán örömmel constatáljuk, hogy ezen jó hírnevű gyár folytonos haladásával folyton nagyobb tért hódít. Budapesti műhelyeiből 1064 hengerszék került ki, a ratibori fiókgyárból pedig 457. E tömeges gyártáshoz hozzájárult a gépek tökéletessége, minek legjobb bizonyítéka az, hogy a Cincinnatiban tartott nemzetközi malomipar-kiállításon az első díjat nyerték el. A múlt évben azon számos régi malom között, mely régi berendezéseit hengermalomszékek felállításával alakította át, megemlítjük a kieli és altonai Langféle malmokat, a helybeli Lujza, Erzsébet és Gizella i "ej 7 " A ej . u u -H S Oíp-jdjO (í i cs " Év .5 ag Össze' ® ja ’S á 8 „ á g g 5 g . o gj »én £ cq WC« Mh cc co a «*® £ ,2 1880 ^41912734851 7927] 763s| 3Öö| — 13279 — 105901 1879 59443 399691 5836 7476 — — 19549 2100 134373 1878 74576 41170 12472 13499 3640 — 38773 — 184129 1877 55893 42890; 9057 19226 4350 2000 20244 — 153600 1876 44445 35707] 11786 21311 5352 2288 15011 -- 135900 1876 66959 39130 10811 13051 2384 5371 16767 — 154473 1874 51727 26370 21373 26472 2895 2430 16062 — 147329 1873 62055 34397| 17801 14495 3512 3615 12297 — 148172 1872 56280 36745 15262 20946 1900 2937 12319 — 146389 KÖZLEMÉNYEK. A magyar gazdák társasköre ma tartotta alakuló közgyűlését. Korizmics László üdvözölte a megjelent tagokat a magyar gazdasági egyesület nevében és sikert kívánt azon fontos eszme kiviteléhez, minek czéljából összegyűltek. Ezután korelnöknek Somssich Pált, körjegyzőnek Lederer Sándort kiáltották ki. A szervező bizottság bemutatja az ügyrendszabály-javaslatot, a tisztviselőkre megejtett kandidálást és jelenti, hogy a gazdák társasköre számára helyiség után is látott. Először az ügyrendszabályt tárgyalták, melyet általánosságban egyhangúlag elfogadtak, részleteiben azonban némi módosításokat tettek. Választásra kerülvén a sor, megválasztottak elnökké: Somssich Pál, alelnököknek: Széchenyi Pál gr., Károlyi Sándor gr. és Bujanovics Sándor. Igazgatósági tagok lettek : Andaházy Pál, Apponyi Albert gr., Bánffy Albert b., Blaskovich Miklós, Dessewffy Aurél gr., ifj. Festetich Tasziló gr., Gaál Jenő, György Endre, Huszár István, Karpelesz Albert, Kégl György, Kemény Gábor br., Kemény János br., Koppély Géza, Korizmics László, Krausz Izidor, dr. Lederer Sándor, Laczenbacher Pál, Miklós Gyula, Morócz István, dr. Neményi Ambrus, Neumann Frigyes, id. Ráday Gedeon gr., Szapáry Gyula gr., Sennyey Pál br., Széll Kálmán, nógr. Szontágh Pál, Sztáray Antal gr., Tarnóczy Gusztáv, Tisza Kálmán, Tormay Béla, Türr István, Máday Izidor, Wenckheim Frigyes br., Zichy Jenő gr., Zichy Nándor gr. és Szávoszt Alfonz. A kör helyiségének beszerzése az igazgatóságra bízatott. Végül Somssich Pál elnök lelkes beszéddel fordul a megalakult közgyűléshez s lelkéből üdvözli az országos magyar gazdasági egyesületnek ezen új sarját, mely bár hamarosan nem fog nagy eredményt felmutatni, de fontos feladata van. A budapesti kereskedelmi és iparkamara az egeri (Csehország) kereskedelmi és iparkamara részéről azon értesítést vette, hogy e kamara vezetése alatt és több tekintélyes egylet és múzeum közreműködése mellett Egerben (Csehország) folyó évi augusztus hóban gazdászati és ipari kiállítás fog rendeztetni, mely elsősorban vidéki jellegű ugyan, de amelyben bármely ország gazdái, iparosai és egyletei is részt vehetnek. Azon magyar gazdák, iparosok és egyletek, kik ezen kiállításban részt venni szándékoznak, a kiállítás részletes programmját a budapesti kamara irodájában (Mária Valéria utcza, új tőzsdeépület) a délelőtti hivatalos órákban megolvashatják. Iparkiállítási szakosztály. Az orsz. magyar iparegyesület legutóbb tartott igazgató-választmányi ülésében elhatározta, hogy az egyesület kebelében eddig is működött iparkiállitási szakosztály újjá alakíttassék s ezen intézkedés keresztülvitelével Posner Károly Lajos igazgató-választmányi tag bízatott meg. A szakosztály újra alakítását megelőzőleg tegnap délután értekezlet tartatott, mely alkalommal tekintettel arra, hogy az ipar terén buzgólkodók ez idő szerint a közeljövőben öszszeülendő gyárosok orsz. értekezletének, valamint az orsz. nőipar-kiállítás létesítésén fáradoznak, s elhatároztatott, hogy a szakosztály megalakítása a jövő őszre halasztassék. A Tiszavölgyi Társulat keretébe lépett ármentesítési egyletek és magánöbölzetek, valamint a központi bizottság tagjai a Tiszavölgyi Társulatnak 1881. ápril 2-án d. e. 10 órakor Budapesten a posta- és távirdaépület dísztermében (IV. belváros, gránátos- és zsibárus-utcza sarkán) tartandó rendkívüli közgyűlésére meghivatnak s felkéretnek, hogy e közgyűlésen megjelenni, illetőleg magukat megbízó levelekkel ellátandó meghatalmazottjaik által képviseltetni szíveskedjenek. A közgyűlés tárgya: A közmunka- és közlekedési minisztérium által a Tiszavölgyi Társulatnak véleményezés végett kiadatott s a Tiszaszabályozás szervezésére vonatkozó törvényjavaslat, illetőleg a központi bizottságnak ezen törvényjavaslatra vonatkozó jelentése. Budapesten, 1881. márczius hó 2. Gr. Lónyay Menyhért, elnök. Dr. Darányi Ignácz, titkár. Budapesti áruforgalom. A cs. k. szab. osztrák államvasuttársaság budapesti pályaudvarában levő tárházak áruforgalma 1. év február havában a következő volt: Raktárban volt jan. 31-én: gabona 105.128 méter mázsa, repere 24.512 mm., különféle 32.379 mm., összesen 162.019 mm. Biztosítási érték 1.927.327 frt. — Beraktároztatott febr. 1-től febr. 28-ig: gabona 47.730 mm., repeze 3159 mm., különféle 4416 mm.,összesen 55.305 mm., biztosítási érték 674.060 frt. — Összesen: gabona 152.858 mm., repeze 27.671 mm., különféle I 36.795 mm., összevéve 217.324 mm., biztosítási érték I 2.601.387 frt. — Kiraktároztatok: febr. 1-től 28-ig: gabona 74.316 mm., repeze 9151 mm., különféle 8154 mm., összesen 91.621 mm., biztosítási érték 1.120,586 frt. Raktárállás febr. 28-án: gabona 78.542 mm., repeze 18.520 mm., különféle 28.641 mm., összesen 125.703 mm., biztosítási érték 1 480,801 frt. Az állandó phylloxera-bizottság tegnap d. u. 5 órakor tanácskozást tartott a földmivelési minisztériumban, Kerntler Ferencz elnöklete alatt. Részt vettek benne Szabó József, Szalay Imre, Miklós Gyula, dr. Horváth Géza, Máday Izidor és dr. Lederer Sándor. Az ülés első érdekes tárgyát dr. Horváth jelentése képezte a múlt hóban foganatosított munkálatokról. A jelentésből közöljük a következőket: A kísérleti telepek felállítása és berendezése iránt megtétettek a szükséges lépések, a farkasdi, szendrői és istvántelki területek tulajdonosaival a tárgyalások kielégítő eredménynyel befejeztettek, úgy, hogy az egyes telepeken a szükséges munkálatokat immár meg lehet kezdeni. A Nedeczky Jenő által megrendelt amerikai szőlővesszők első szállítmánya — 6000 sima vessző — Fiumén keresztül már Budapestre érkezett és most megy a farkasdi telepre. Tekintve azt, hogy a Nedeczky által megrendelt többi amerikai szőlővessző minősége és fogamzási képessége iránt nem vagyunk eléggé tájékozva, a kísérleti telepen eszközlendő ültetések biztosítása czéljából szükséges volt az Amerikából érkezendő vesszőkön kívül bizonyos menynyiségű amerikai szőlővesszőt még Francziaországból is beszerezni. Ezért Francziaországban a leginkább tekintetbe veendő főbb ellentálló fajokból 23,000 sima vessző s azonkívül még egy lehetőleg teljes amerikai szőlőgyűjtemény rendeltetett meg. További tanácskozásaiban kimondotta a bizottság, hogy a múlt év folyamán teljesen kiirtott területek a tavasz kezdetével újból, szakszerű pontossággal átvizsgáltassanak és az esetleg mutatkozó kisebb rész szénkéneggel való mérgezéssel azonnal elfojtassék , ugyancsak folytatandó a szénkénegezés Fehértemplomon is, fentartja azonban a bizottság magának e helyre a helyszíni szemlét, melyben való részvételre Kerntler Ferencz és Szalay Imre tagok kérettek fel. E bizottság ez útjában szemle alá veszi a déli vidéken levő összes inficziált területeket. A szarvasmarha- és juhtenyésztés előmozdítása érdekében a földmű-, ipar és kereskedelemügyi miniszter Budapesten f. évi május hó 6., 7., 8 és 9. napjain szarvasmarha és juhtenyész állatokból vásárt tartat. A vásár czélja az, hogy a tenyészállatokat venni szándékozók a jeles állatok beszerzési forrásaival megismerkedjenek, hogy a vásárláshoz kívánatos választékkal rendelkezzenek, viszont, hogy az eladók állatjaikat nagyobb számú vevővel megismertethessék, egyszóval, hogy a tenyészállatok adás-vevése megkönnyíttetvén, ezáltal azok tenyésztése és terjesztése előmozdíttassék. A tenyészállat-tulajdonosoknak a vásárban való részvétét fokozandó, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi k. miniszter a jeles tenyészállatok díjazására pénzbeli jutalomdíjakat engedélyezett. A vásár és kiállítás rendezésére az e végre felkért országos gazdasági egyesület közbejöttével egy vásárrendező bizottság alakíttatott, mely Budapesten a Köztelken székel. A vásárra, amely Budapesten a fővárosi marhavásártéren tartotik, a korra való tekintet nélkül bocsáttatnak : A) Szarvasmarha, bika, bikaborjú, tehén, üsző és üszőborjú. I. Magyar, II. nyugati fajta. B) Juh, kos, kosbárány, nőstény juh és bárány. I. Merino: a) electoral negretti, b) hazai fésűs gyapjas vagy franczia irányú. II. Racka, III. Angol husjuh. IV. Egyéb fajták. Magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulajdonosok birtokában lévő állatok is vásárra bocsáttatnak. A díjakra azonban külföldön nevelt állatok csak az A) II. és B) III. IV. alatti csoportokban versenyezhetnek. Hizlalt vagy tenyészképtelenné tett, vagy egyéb okból tenyésztési czélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáthatók. A bejelentett állatok május hó 6-án estig okvetlen beállítandók. Az állatok Budapestre érkezés után azonnal állatorvosiig a kiállító megterhelése nélkül újból megvizsgáltatnak, s ha betegeknek találtatnak, a budapesti állatorvosi tanintézetnek adatnak át orvoslás végett. Az állatokat a vásár utolsó napja május 9-én d. u. 6 óra előtt a vásárról elvinni nem szabad. Az állatok takarmányozásáról és ápolásáról a kiállítók gondoskodnak. A vásár utolsó napja — május 9-e déli 12 óráig el nem kelt állatok aznap árverezésre bocsáttatnak. A jeles állatok díjazása czéljából az e czélra felkért országos gazdasági egyesület közbejöttével két bíráló bizottság alakíttatik, egyik a szarvasmarhák, másik a juhok számára. Mindkét jury május 7-dikén kezdi meg működését, és aznap be is fejezi, úgy, hogy május 8-án reggel 10 órakor már a díjazott állatok állása felett a díjak jelezhetők legyenek. A díjazott állatok elővezetése mellett a díjak kihirdetése és kiszolgáltatása május 8-án déli 12 órakor történik. A földmivelési miniszter által adományozott díjak a következő osztályokra tűzetnek ki: A) Szarvasmarha. 1. magyar fajta: Bika : 1. dij 100 db 10 frankos arany. 2. dij 40 db 10 frankos arany. 3. dij 20 db 10 frankos arany. Bikaborju: 1. dij 10 db 10 frankos arany. 2. dij 5 db 10 frankos arany. Tehén: 1. dij 50 db 10 frankos arany. 2. dij 20 db 10 frankos arany. 3. dij 10 db 10 frankos arany. II. nyugati fajta, a) Berni, kuhlandi, pinzgaui, allgaui. Bika: 1. dij 100 db 10 frankos arany. 2. dij 40 db 10 frankos arany. 3. dij 20 db 10 frankos arany. Bikaborju: 1. dij 1Ó db 10 frankos arany. 2. dij 5 db 10 frankos arany. Tehén: 1. dij 50 db 10 frankos arany. 2. dij 20 db 10 frankos arany. 3. dij 10 db 10 frankos arany, b) Egyéb cuktur fajták: 1 db bikára 30 arany. 1 db tehénre 20 arany. B) Juhok: I. a) Merino electoral negretti: 1. dij 25 db 10 frankos arany, b) hazai fésűs, gyapjas vagy franczia irányú: 1. dij 25 db 10 frankos arany. II. raczka: 1 dij 25 db 10 frankos arany. III. angol: 1 dij 25 db 10 frankos arany. IV. egyéb fajták : 1 dij 25 db 10 , frankos arany. Juhok csupán csoportokban nyerhetnek díjat. Egy csoport legalább három darabból álljon, ezek közt legalább egy kos. A pénzbeli dijak mellett oklevelek is adatnak, melyeken a jutalomdij megemlítve van. Pénzbeli dijakon kivül elismerő oklevelek adatnak. A vásár látogatása díjmentes. Magyarországi sörgyárak. A hazai sörgyártás mint ,egy 10—15 év óta mindegyre apadni kezd, és különösen az úgynevezett kisebb sörfőző-telepek száma felére olvadt. Anélkül, hogy a hazai sörgyártás következetes hanyatlásának okait fürkészni akarnék, egyedül azon körülményre hivatkozunk, hogy míg 1857-ben a szoros értelemben vett Magyarországban 393 sörgyár és sörfőzőtelep volt, addig ma a gyárosok orsz. értekezletére történt s az ország összes kereskedelmi és iparkamarái által eszközölt összeírást vevén alapul, alig van száz ily gyár, illetve sörfőző-telep. A napjainkban működésben levő legtekintélyesebb gyárak — a fővárosiakat és az ennek vidékén levőket kivéve —következők: Szikszai József Debreczen, dr. Guttmann Ede Nagyvárad, Kahán József és társa M.-Sziget, Melki apátság Margita, Sigmond testvérek Kolozsvár, özv. Wermeschei Mihályné Szászrégen, Hubermann András Besztercze, Kraft Károly Marosvásárhely, Goldschmid János Naszód, Székely Elek örökösei és társuk Aranyos Pólyán (Tordam.), Penser Frigyes Székesfehérvár, Döbrentei Sándor Galgócz, Ehrlich és Popper Szenicze, Spiczer Mór Szakolcza, Juszth György Neczpál (Turócz), Sztrakoniczky Károly Zsarnócz (Bars), Epstein Samu Nagy- Bittse (Trencsén), gróf Königsegg Ágoston Illáva, Schaeffer Károly Zombor, ifj. Haggenmacher Henrik Promontor, érseki uradalom Kalocsa, Vaudl József Apafin (Bács-Bodrogm.), Reichl Benjamin Ó Becse, Freund Henrik Kula, Feiger Vitus Titel, Winkle István és fia Újvidék, Büchler Salamon Bátorszék (Fehérm.), Weisz Jónás B.Gyarmat, Dreher Antal Kőbánya, Mauthner Mór Kálmáncsa. (Somogym.), Liptay Antal Lovrin (Torontálm.) Mauthner S. Szigetvár (Baranyam.), Részvénytársaság Igló, Schanner Károly Zombor, Deutsch József Győr, Részvénytársaság Nagy-Szeben, Netter M. Kőszeg, Reichl V. Keszthely, Spitzer és Deutsch Pozsony, a főherczegi uradalom M.-Óvár, Feil Gáspár Kézdivásárhely, Netter Adolf N.Czenk, Valentsik Ferencz Székely-Udvarhely, Schneider Gyula Barcza (Abaúj megye), Büchler Salamon Bátorkeszi (Komárom megye), Beczás János Bárót Parajóth Mihály Bogsabánya, Heinitz Rezső Beszterczebánya (Zólyommegye), Feiger Lajos Fehértemplom, Kohári L. Felső- Vissó (Máramaros), Fischer M. G.Csiklovabánya, Deutsch József Győrsziget, Biringer Mátyás Kapuvár, Dunder Alajos Kuzics (Fehértemplom mellett), Mecse Vincze Késmárk, Welnereiter György Kézdi-Vásárhely, Spitzer Sándor Moór (Fehérm.), Haidekker József Ercsi (Fehérm.), Katz Lajos Zircz, Job Bonifácz Kismarton (Sopron), Raithl Károly Hosszu-Hetény (Baranya), Hirschfeld Samu Pécs, Scholcz Antal Pécs, Néhr Márton Siklós, Weidl Károly Tevel-Kovácsi (Tolna), Glózer Pál Pinkafő (Vas), Schwartz Károly Kőszeg, Freystädter Antal Kaposvár. Az alburzin-gyártás Kolozsváron már néhány év óta áll fenn és nem csekély befolyással van a baromfitenyésztés előmozdítására. A kolozsvári albumin gyártók évente 5—6 millió darab tojást vásárolnak, melyet részint friss állapotban, részint feldolgozva szállítanak Angol- és Francziaországba. A feldolgozás abból áll, hogy a tojásfehérjét beszállítják és mint fehérje táblákat küldik a szövetgyárakba. A sárgáját pedig sóval s preparálva a bőrgyárak veszik meg. Állati fehérjét különben Kolozsváron még vérből is állítanak elő a vágóhidakon. A friss vért lapos edényekben felfogják s félre teszik, mig megolvad. Ekkor összeaprítva egy pléh szűrőbe kerül, melyből a vérsavó leszivárog. E vérsavót Prágába szállítják, hol az e czélra készített kemenczékben az enyvhez hasonló vékony táblákká beszáritják. A magyar földhitelintézet éremértékü zálogleveleinek f. é. február 18-án tartott 16. kisorsolásán a kormánybiztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében a következő záloglevelek húzattak ki a következő számokkal : 483 darab 120 forintos. 149 771 772 784 802 810 814 815 821 823 828 829 833 875 891 905 906 921 932 938 940 954 957 959 962 974 983 1011 1017 1019 1026 1035 1039 1043 1047 1049 1068 1069 1087 1092 1093 1107 1115 1119 1125 1126 1129 1138 1144 1152 1155 1160 1166 1169 1170 1182 1192 1198 1199 1200 1206 1207 1216 1226 1230 1232 1238 1240 1253 1254 1270 1272 1274 1277 1278 1284 1285 1294 1301 1323 1327 1329 1334 1336 1387 1395 1397 1405 1407 1432 1439 1452 1456 1459 1467 1474 1488 1492 1493 1496 1507 1524 1528 1549 1574 1589 1590 1592 1598 1611 1612 1620 1623 1627 1637 1646 1647 1650 1662 1665 1667 1669 1673 1685 1687 1690 1692 1693 1695 1696 1698 1713 1740 1802 1812 1858 1859 1877 1878 1886 1888 1902 1912 1918 1928 1929 1936 1951 1965 1966 1977 1985 2038 2043 2048 2052 2069 2074 2079 2090 2099 2126 2129 2145 2160 2164 2165 2175 2176 2181 2188 2196 2198 2202 2215 2240 2242 2247 2259 2260 2274 2296 2308 2312 2393 2406 2412 2413 2415 2417 2443 2459 2476 2487 2510 2518 2531 2539 2544 2547 2551 2644 2685 2700 2709 2714 2727 2742 2756 2763 2776 2778 2790 2801 2838 2921 2946 2948 2958 3001 3024 3031 3040 3052 3064 3103 3115 3131 3136 3137 3150 3159 3178 3197 3203 3210 3265 3267 3270 3299 3328 3347 3355 3464 3472 3491 3496 3502 3514 3518 3531 3570 3626 3647 3652 3656 3657 3674 3710 3742 3768 3835 3842 3864 3878 3883 3901 3938 3947 3956 3971 3975 3977 3992 (Folytatása követkeik.) Vásári tudósitások. Budapesti marhavásár. Márczius 3-án felhajtatott összesen 1748 darab nagy és 1620 db apró marha. Ebből eladatott: 32 db bika, darabja 60—118 írzig; 1092 db ökör, párja 194—300 írtig; 452 darab vágó tehén, párja 140—230 forintig; 158 darab fejős tehén, dobja 80—170 írtig; 14 db bivaly párja 138—190 írtig; 406 db borjú, darabja 9—26 írtig; 1214 db bárány párja 3 —6 írtig. — Ökörhús 100 kiogr.-ja 45—50 frt, tehénhús 100 kilogr.-ja 42—47 frt, borjúhús 100 kilogr.-ja 60—80 frt, bivalyhús 100 kilogr.-ja 40—44 frt, nyersszalonna 100 kilgr-ja 68—70 frt, disznózsír 100 kilgr.-ja 70—72 frt. Budapesti lóvásár, márczius 3-án. A mai lóvásár kisebbszerű felhajtás mellett is elég élénknek bizonyult. Az összes felhajtás volt 276 db, melyből uj lólevél mellett eladatott 26 db, átiratás mellett 83 db, összesen 109 db. Ebből a bécsi vágóra vásároltatott 16 db, 10 írttól 45 írtig. A többi jó igáslovak keresettek voltak s 50 írttól 200 írtig fizettettek. Budapesti áru- 68 értéktőzsde. — Márczius 3. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Délután elkelt 2500 mm. usancelouza április-májusra 11 frt 37 kron, 2500 mm, bánáti-tengeri május-júniusra 5 frt 93 kron és 1400 mm. usancezab Győrben átvéve márczius-áprilisre 6 frt 35 kron. A hangulat csendes. Berlinben a gabonaárak ma 1 , márkával csökkentek. Értéktőzsde. (Az IEHeners tudósítása) Esti tőzsde Úgy látszik, hogy az osztrák hitelbank mérlege és a kihírdtott osztalék a külföldön igen kedvező hangulatot keltett, s a tetemes vételi rendeletek úgy Bécsben mint nálunk is ma délután jóval felemelték az árakat; ez a járadékokra is igen kedvezően hatott Magyar járadék 112.85-ig, Papírjáradék 84 65-ig kelt és így zárult. Osztrák hitelr. 290.80 (prolongált) áron nyílt meg, és 292.50 után 292.10-en zárul. A hangulat általában igen jóra fordult.