Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1881-04-06 / 79. szám

at ik dar 5 It 1. tt, z­­a- 7 »re er­sg­e«i« e­)k !• al­•gr­őz­eyt len gát reá Dé­ta­ils-W tok ér­ié­sis ár­aik ág­iét­; a így ben jat­ben ke­in olsi mi­sor isok )íisz, it»ini» fő»' ítói«' IRODALOM és MŰVÉSZET. Petőfi gyermekkoráról Újlaki István • „f­i.ikósz » következő érdekes adatokat koz­­verje­r,inimeevei Közlöny* felhívása következ- 11 * 1 is. K^Kun-Szabadszállásra az akkori idő t s­zerint 1830. tavaszán Gergely-napra men­­y iskola-rektornak, hol az alsó gymnáziális­­rivakat kelle tanitanom. Volt ugyan egy úgy- SS val rom is, ki a gyermekeket a la­­p nvelv elemeibe Laugius colloquiuma szer­nt ve­­lve Tanításommal a szülők és környék előtt jo­bb’vergődtem. Ugyanazon időben a szabadszál-E JW« *w*. -7 Liádi néven Petro­vics —Kis-Kun-Félegy hazáról,­­ szintén jó hirben álló bérlő volt. Szabadszál­lási hivataloskodásom kezdetén még Petrovics Félegyházán lakott—ha ugyan emlékem a régi időből nem csal, —de Szabadszálláson is volt de­rék polgárháza, hol zsellért tartott és talán föld­birtoka is volt. Utánam a nemsokára tevén át lá­tását, engem felkért, hogy Sándor fiát, ki Kecs­keméten tanul, s kit a költségkímélés tekinteté­ből szeretne haza hozni, tanítanám , melyre én sotolkozván, iskolámba a gyermeket befogadtam s mivel korához képest mélyebb tanulmányra vett fogva, én őt tanítványaim legkisebb osztályába soroztam, hol többen voltak nála jelesbbek. A gyermek szelíd magaviseletü, de kissé nyakas, önfejű, minden nagyobb vétség nélkül magába vonuló, közlekedői egy tanulótársával sem szerelő volt. M­­or a játék idején a többiek ját­szódtak, ő magát az iskola egy kilábához vonva, minden vágy nélkül nézte társai vigságát és fel­szólításomra: „Eredj Sándor, játszszál te is!“, ,nem szeretek “-kel válaszolt. Ilyen vét az atyai háznál is, kerülte a szomszéd- és utczagyermeke­­ket Bár tanuló nem volt a legjobb, de erkölcse sohasem adott okot kemény feddésre. Fél évet nálam töltvén, atyja elvette, azon szándékkal, hogy Aszód, Kecskemét, vagy Békés­­kerén­y­be viendi. Atyja szabadszállási lakoi lévén, mindig fenntartottuk későbbre is az ismeretséget, még antán is, hogy én Szabadszállásról 3 év múlva Fülöpsiállásra mentem. Az öreg Petrovics tud­tommal sok ideig megtartotta a haszonbérletet nemcsak a fogadó és húsvágásra, hanem a város úgynevezett szigeti tanyájára és a város alatt­i földjére is. igen pontos, raisokat becsülő, tiszta jellemű ember vo­t. Neje hasonlókép szor­galmas házinő, minden munkájában igen tiszta ; folytást könnyü fehér fakötőben járt. Mindkettő pületésre szláv, nyelvre pedig magyar volt; azon ““ * l®rl nejénél jobban birta a magyar nyel­­v disznójuk volt s egykor igen sok ma­­nuk. Egy ízben felmerült a kérdés: mit csinál­­-s ások malaczczal? mire a férj azt mondát ityarera hozzuk 3 raece873Zak ' “ felesége azoa­­p’ felelt az indítványra: „bizon, Petrovics, Ylf ■Z ^ ^gárs Pestre vár.“ A haszonbérletnél szerencsétlenség érte, terméketlenség és mos­te J #‘ házukat a Duna árja elsöpör­ik egytntá­s lakhatatlanná téve ; ekkor kiment loldilM 1Pami bányájára, melynek az ő béres­­utaim:820!!0!^1 Tolt» h°l több : szoba lévén, , “*ly® Tolt. Ekkor szomorú napok ko­­kjjjjj,,® d e náluk, mikor féltőbb neműit Fa­lj^ 800 Q^n®mn®i rejte el s több ideig ott lól táUrl^v a'alb Nándor fia miatt is, ki tanú­ié«, btíis iu6y’ hol más­oknál f°gva (sz‘­­lenté hn *’ el^aSyta, sokat zúgolódott és kije­­lt#»|L| Jp ueal S0Qdol vele többet. Ámde a ki­­k­jyali/t. anya* szeretet még titokban is mindig Tirrasztott felette, mire szavaim is kibékiték'« ° . ^ogy Petrovicsot is olykor l0Síz helye^“41111* akkor azután szidta : „az a fábról, hovi Y.s orsa Í°M ^fordultával Szabadszál- S Lackk­í, kijött a család : Szalk-Szent-Már- Pömsödre tette át lakását, baráti családunkhoz igen kö­^0Dünket mZOnyban ^11^* elmenete után soha ?181 Táltottó^ nCm keresett m oly igen res'elte azontúl’ mer'1 p8ykor­­d módban voltak, hrott emlékük I e^6R7'en elszegényedtek, Legyen • igen jó emberek voltak, m­indenféle. Kolozsvár, ápr. 6. "8îteUt^Pr'e^c Cornelia színművésznőnk tározgij. ^ rendezendö banquete bizottsága, elba­­"Mtart’ ■ y a szinmüvésznőnkhöz méltó fény, réazt-6u88ek meg, abban hölgyek is vegyenek klneru v°®JazQem eb­re mint tervezve volt délbe­­» Vihadt.asárnaP estve f. hó 10-én tartaasék meg tisztiül '•eretében; alólirt rendező bizott- Va a t9n! . Elkéri mindazon hölgyeket, min­­külön tn#*î. bizottság az idő rövidsége miatt rv ■ .l nem küldhet szét — hogy , a Adóban8w°* ko­ozsvári köz- és polgári tar­­aett ivekre becses neveiket vagy ír­juk be, vagy pedig alólirolt bizottsági tagok bár­­me­ll­y­nél pénteken délig magokat elője­gyeztetni méltóztassanak. Kolozsvár april 1881 an­, em,íny ^jQdro. Szász Béla tanár, Dorgó Miklós* ^e°0t^s István, Mátrai Béla, Széky­­ í­­r„Szacsvay Imrének holnap lesz a ju­­talomjátéka. Az előadásnak kétszeres érdeke lesz. ^■'í -°®y kifejezhetjük őszinte elismerésünket e­g­y­séges­ és komoly törekvésű színészünk iránt, ’­ „Hamlet alakításával magvas élvezetet szer­­ze­egnap is u tan­értő közönségnek ; másik, hogy í­teletet mondhat a közönség a „Farkasok közt“ czimű­ dráma felöl, mely zajos irodalmi vitára szolgáltatott alkalmat már megjelenése előtt. La- Pu,n., t!Z uj drámát a 72-ik számban közölt tár­­czájában már méltatta aesthetikai szempontból. “■ A kolozsvári jót.­ndegylet márczius 11-én és X.9-én tartott üléseiből. 1. A márczius « ki ai víz által károsultak felsegéllésére a választ­­ásll.,ay a mult árviz alkalmával gyűjtött s külön kezelt pénzből a választmány felhatalma­zásából a városi tanács megkeresésére az elnök­ség 300 forintot utalványozott. 2. A választmá­nyi tagok egyharmada kilépvén, az uj választás végrehajtatott. 3. Két szegény tanulónak ruházat­tal és könyvekkeli ellátása, valamint egy fiúnak mesterinassá szegődtetése és egy anyátlan leány­kának varrásban leendő kiképeztetése elintéztetett: e czélokra 82 frt utalványoztatott. 4. Segedelemül egy folyamodónak egyszer mindenkorra 6 frt, hu­szonöt folyamodónak havi részletekben kiadandó­­lag b­ó, frt — a három czimen együtt 238 frt utalványoztatott. Kovácsi Antal, titkár. — Az erdélyrészi okszerű „méhészegylet“ alapszabályai miniszteri jóváhagyást nyervén, azon már tagokul iratkozott s iratkozandó társakat, kik ügyünk iránt érdeklődnek, tisztelettel értesítjük, hogy az Egylet rendes alakuló közgyű­lését folyó ápril hs 10-én azaz virágvasárnap d. u. 3 órakor fogja tartani a városház nagyter­mében melyen a tisztelt tagokat s általában"min­den ügytársat megjelenni tisztelettel kérünk. Tár­gyai a közgyűlésnek: 1. Elnöki megnyitó. 2. Tit­kári jelentés s ennek kapcsán az alapszabályok felolvasása, s illetőleg szétosztása. 3. A rendes tisztikar és 12 helybeli s 12 vidéki igazgató vá­lasztmányi tag megválasztása. 4. Költségvetés. 5. Indítványok. Az egylet ideigl. igazgatóságának Kolozsvárit ápril­is 2-án tartott üléséből. Voith Gergely s. k. ideiglenes igazgató alelnök. Szent­­györgyi Lajos s. k. ideigl. főtitkár. — A helybeli távirdaigazgatóságtól Fü­­löp Sándor titkár Kassárra és a táv. főállomástól Russu József tiszt Szegedre helyeztettek át, előbbi helyét Paskai Emil kassai titkár foglalván el. A két hivatal tisztikara, eddigi szokásához híven, úgy amazok eltávozásakor márczius 10 én bucsuzásul, mint tegnap este, a jött titkár collegialis beava­tására barátságos estélyt rendezett a „Hungáriá­ban.“ A kedélyes felköszöntőknek egész özöne fűszerezte Salamon János szép zenéje mellett a fesztelen időtöltést, fénypontját Weinlein igazgató azon, felköszöntésébe szőtt, önmagát is megtiszte­lő kijelentése képezte, hogy büszke rá, ily tiszti­karnak lehetni elöljárója , mi mindenesetre a tes­tületi jószellem bizonyítéka. Mint örömmel hal­lottuk, Paskai úrban az erdélyi závírda kerület jó erőt, a tisztikar pedig egy barátságos elöl­­járót és jóakaró collegát nyert. Úgy legyen ! — Diák zavargások Toulouseban. A toulouse-i jogászok strikeolnak. A hallgatóknak nem tetszett bizonyos házs­zabályok szigorú al­kalmazása és azonkívül néhány tanárral sincse­nek megelégedve, és ez okból e hó 2-án körül­belül 500 egyetemi hallgató Toulouseban gyűlést tartott, melyben elhatározták, hogy az előadáso­­kat nem hallgatják. A tanárokat kidobálták és le­hetetlenné tették az előadások megtartását, sz­­keket és padokat összetörvén. A kihágások mély folyton tartanak.­­ A márczius 15-ei ünnepély alkal­mával a Kolozsvárit felállítandó szabadsászobor javára a következő adakozások történtek. Eszter­­házi Kálmán gr. 5 frt, Hancz Pálné 1 frt, Hancz Nina 1 frt, Kozma József 1 frt, Kozma Józsefné 1 frt, Pálfiné 1 frt, Leövey Klára 1 frt, Elekes­­né 2 frt, Gracza György 1 frt, Tóth Lajos 1 frt, Gamauf Vilmosné 1 frt, özv. Kiss Lajosné 1 frt, Lönhardtné 1 frt, Körnerné 1 frt, Schemmelné 1 frt, Züllich István 1 frt, Bécsi Emilné 1 frt Andrásofszki Lajosné 1 frt, Szigeti Anna 1 frt Berde Béla 1 frt, Tóth István 1 frt, Nyerges Józsefné 1 frt, Huszár Ferencz 1 frt, Jaczki Károly­né 1 frt, Schwarz 1 frt, Nagy Mihály ügy­véd 1 frt, Regeni Ferencz 50 kr, Walter Gusztáv 50 kr, Schwarzel Adél 50 kr, Salamon Klára 50 kr, Puskás József 50 kr, Bogdán István 2 frt Ferenczi Zoltán 1 forint, Török István 1 fo­­rint, H­­edia István 1 forint Magyar­ Mi­hály 1 forint, Ábrahám Antal 50 kr, Végh Bertalan és neje 5 frt, Csákány László 1 frt, Harmathi József 50 kr, özv. Régeni Györgyné 50 kr, ifj. Régeni Györgyné 50 kr, Cserna­k Ist­­vánné 50 kr, Szeszák Ferenczné 50 kr, Sebes Sára 50 kr, Jenei Albert 40 kr, Rinsburgné 50 kr, Komáromi János 50 kr, Elekes J.-né 60 kr, Porsé Ferencz 50 kr, Kilin Miklós 60 kr, Vis­­kiné 50 kr, De Gerando Antonia 1 frt, Gr. Te­leki Miksáné 5 frt, Dr. Máthé Dénes 1 frt, Ve­res Klára 1 frt, özv. Donogánné 1 frt, Dr. Hő­gyes Endre 1 frt, Somodi István 2 frt, Szacsvai Dénes 1 frt, Csiszár Lajos 1 frt, Tóth Tamás 1 frt, Frölich Vilmos 1 frt 50 kr, Fanghné Gyúj­tó Izabella 2 frt, Gégenbauer J. C. 2 frt, Pap Jánosné 1 frt 80 kr, Gégenbauer Mari 1 frt, Ferenczi Ida 1 frt, Tauffer 1 frt, Knöpfler L 2 frt, Koleszár Sándor 1 frt, Silling Rudolf 2 frt, Graf Jakab 4 frt, Dr. Csiky Viktorné 1 frt, Indali Péter 1 frt, Bagamériné 1 frt, Kovácsi Ro­­­zália 2 frt, Kovács János 1 frt, Hígnál S. 1 frt, Boár Gergely 1 frt, Bartha Miklós 1 frt, Biró Mihály 1 frt, Maizner nővérek 1 frt, Deák Jó­zsef 50 kr, Női képezde 3 frt 30 kr, Mózes An­alné 1 frt 50 kr, K. Papp Miklósné 2 frt, Mer­­za Joachim és György 2 frt, Bokros Ádám­né 2 frt, Velics Lajos 2 frt, Schopf Gyula 2 frt, Ga­zsi József 1 frt, Pap Rozália 1 frt, Sárkány Fe­rencz 2 frt, Dr. Nagy Józsefné 3 frt, Csákány Ádám 1 frt, Debreczeni J. 1 frt, Szász Gerő 1 frt, Kassai Gábor 1 frt, Váradi Károly 1 frt, Laszlo Józsefné és Cseh Mariska 1 forint, Mi­­norich Károly 1 frt, Olasz Károly 1 frt, Bányai Vitális 2 frt, Beczkei 1 frt, Szabó Ádám 1 frt, Szász Béla 1 frt, Magyari Géza 1 frt, Sánta Ist­ván 1 frt, Filker Elek 1 frt, Dorgó Albert 2 frt, Gyarmathi Miklós 1 frt, Derzsi József 1 frt. Ezen kívül adakoztak még igen sokan, kiknek neveit a közönség nagy száma miatt feljegyezni nem le­hetett. Az összes bevétel tett 333 frt 36 frt, melyből levonva az 52 frtnyi kiadást, maradt tiszta jövedelem 281 frt 36 kr, mely a mult évi 204 frtnyi bevétel és az ezután esedékes 7 frt 84 krnyi kamattal együtt 493 frt 20 krt teszen. Fogadják a t. adakozók meleg köszöne­tünket. A márcz. 15-ki állandó bizottmány nevében. De­­áky Albert elnök, Ferenczy Zoltán jegyző. — A zene­ conservatoriumi most követ­kező vasárnapon (10-én) tartja meg, mint érte­sülünk, ez idényben utolsó házi hang­versenyét. A hangverseny, tekintve az intézet pártoló tagjainak, mint kiknek részére ez kizáró­lagosan rendezi étik, nagy számát, a redout nagy­termében rendeztetik. A műsorban két kamarai­­zeneszám, (Mendelssohn kiváló műbec­csel bíró B- dúr vonós ötöse s Rubinstein színgazdag F-dúr zongora triója) ezeken kívül három, esetleg négy solo-piece (köztük zongora, sipola és varázskürt) lesz felvéve. A hangverseny sikeréről annál ke­­vésbbé van okunk kétkedni, mert az előadók vá­rosunk úgyszólva legelső diletánsai s mert meg lehetünk már eléggé szokva a zene conservato­­rium­ előadásaitól csak szépet és jót várhatni. A hangverseny részletes programmját közelebbi szá­munkban hozzuk.­­ Kapcsolatosan a fenebbi hírünkkel városunk tanbarátait már most figyelmessé tesz­­szük azon a műélvezetre, mely húsvétkor rájuk vá­rakozik. Ez alkalommal ugyanis a zene-conserva­­torium vegyes kara kitűnő képzettségű karmes­terük , Farkas Ödönnek nagy vocal-miséjét (E-dúr) fogja a piaristák templomában bemutat­ni. A mise főleg polyphonikus kidolgozásban dús­gazdag s nagy sikert igér. A próbák belőle szor­galmasan folynak. — Egy jó házból való, már éltesebb ko­rú özvegy asszony keres felügyelőnői vagy más hasonló állomást szerény feltételek mellett. Tuda­kozódásra szerkesz­tőségünk ad felvilágosítást. — Árvizhirek. Szegedről az O. É.­­nak táviratilag a következőket írják ápril 4-ről : A viz szünet nélkül árad. Ma reggel 6 órától este 6-ig 6 c­entiméterrel nőtt a vízmagas­ság. A Tisza folyam felső áradási viszonyai foly­tán arra lehet kilátás, hogy nálunk ez idén még az 1879-ikinél is magasabb lesz a víz. A helyzet komoly. A védekezéshez nagyobb­­mérvű intézkedések léteznek. A szegedi honvéd­­zászlóaljból 200 katona behivatott és intézkedé­sek léte­nek a közmunkaerő kirendelése iránt. Vízállás este 6 órakor 7.74 méter Már csak 32 c­entiméter hiányzik az 1879-iki legmagasabb vízállásból. Az időjárás nagyon kedvezőtlen. Nagy esőzések vannak. Gyu­­­­a: ápril 4. d. u. 1 óra. Gyula-Varsánd és Nagy- Pél aradr megyei községeket végveszély fenyegeti. Fájdalommal kellett tapasztalnunk a lefolyt és ismét fenyegető árvízveszélyek alkalmából, hogy a miniszter úr bennünket felette mostoha bánás­módban részesít és ezáltal ki vagyunk téve an­nak, hogy négyezer lelket számláló két községünk tönkre menjen, önhibáján kívül. Ennek oka ab­ban rejlik, mert Békés megye főispánja ellenszenv­vel viseltetik irántunk, mert egyoldalú belvizsza­­bályozási czéljait meghiúsítottuk s ő most azon szerencsés helyzetben van, hogy a közlekedési mi­nisztérium egyedül az ő tanácsára hallgat, így ásatik meg sírja két munkás és szorgalmas ma­gyar községnek. Gyom­a április. 4. Békés nincs veszélyben, a gyomai körtöltést nagy erő­feszítéssel védik Bár a lakosság kifáradt, a ka­tonák lankadatlanul dolgoznak. Mindazáltal a men­tővonatot Szolnokról iderendelték. Az élelmiszer el­­fogyott. A legújabb tudósítások szerint Gyománál a Körös 3, a külső árvíz pedig 8 c­entimétert apad. Már minden veszélyes hely meg van erősít­ve. A város ez idő szerint, ha csak valami vé­letlen nem jön közbe, biztosítottnak te­kinthető.­­ Egy csodadoktort tartóztatott le a fővárosi rendőrség, ki a főváros VIII. kerületét boldogította csodaszereivel. Régóta gyakorolhatta boszorkány mesterségét a rendőrség éber szemei előtt, mert egy kis vagyonkát is szerzett ma­gának. Neve e csodadoctornak : Fritz Ede. — Pál­may Ilka asszony Aradon a „Kor­­novillei harangokban“ lépett fel először tele ház elött. — Erdélyi Mariettának márczius hó 30- án volt a jutalomjátéka Szabadkán. A „Kornevilli harangokéban lépett fel mint Serpelett. A kö­zönségnek igen tetszett, sz­mos bokrétát és egy óriási babérkoszorút nyújtottak át neki. Bár van­­nak sokan írják onnan — kik az igazgatásá­val nem­ voltak megelégedve, de senki sincs, ki mint művésznőt, szívesen ne tapsolná. Társulatá­val Szabadkáról Zomborba megy. Társulatánál lesznek: Traversz István, Szakáll, Kendi, Balassa, Dombay, Erdélyi Gizella, Balassáné, Bácsné stb. E társulatnak Zomborban hazafias missziója is van, csak óhajtandó, hogy az ottani magyar kö­zönség is támogassa. — Liszt Ferenczet Pozsonyban, hová Zi­chy Géza gróf kíséretében érkezett meg tegnap­előtt délben nagy óvátiokkal fogadták. A­­város egész intelligentiája kivonult tiszteletére a vasút­hoz. A hangversenyen Zichy nem játszhatta el darabjait, mivel kezén egy kis sérülés esett. He­lyette Liszt ült a zongorához, eljátszva Schubert­ak „Magyar ábránd“-ját, és Rossini „La chari­té“ czímű szerzeményét. A tapsvihart és lelkese­dést, mely Liszt minden darabja után kitört fe­lesleges is felemlítenünk. — Omnibusz vonatok. Az alföld-fiumei vaspálya társaság igazgatósága alföldi vonalain különösen pedig Szeged és Szabadka, és Szeged s Csaba között közelebb omnibusz vonatokat fog indíttatni. Jelenleg arról folynak a tárgyalások hogy az említett állomások között fekvő mely községek tarthatnak számot arra, miszerint az omnibusz vonat eme községek alatt megálljon • a­mint ezen tárgyalások befejeztettek, az “omnibusz vonatok közlekedése megkezdetik. — Művészek nyugdíj intézete. A főváros­ban élő művészek jövő vasárnap a képzőművésze­ti társulat ülés­termében értekezletre gyűlnek egy­be, hogy egy nyugdíj­intézet létesítése felett ta­nácskozzanak. Az előkészítő bizottság kész terve­­zettel fog az ülés elé járulni, a­mely nagy rész­ben a h­írlapírók nyugdíj szabályzatával megegyez. — Az erőszakos halálesetek statisztikája. A fővárosban 1880. évben 381 erőszakos halále­set fordult elő, és pedig 17 gyilkosság, (eléggé csinos szám s furcsán jellemezi közbiztonsági és erkölcsi érzületünk hanyatló állapotát) 134 bal­eset, 89 esetben pedig az erőszak neme nem volt kipuhatolható. — Halál az árulókra, kik a czukor­­ra, kávéra és sörre a fogyasztási adót megszavazták!! E szavak voltak olvashatók azon falragaszokon, melyeket Zágrábban a legközelebb napokban ismeretlen tettesek kifüg­gesztettek. A rendőrség nyomozza a czukros összeesküvés tagjait. — A szerajevói érseki székre kijelöltékül Antii no­vics kalocsai kanonokot, dr. Stadler zágrábi egyetemi tanárt és Rác­ki kanonokát, a délszláv akadémia elnökét emlegetik. — Kertészeti kiállítás Bpesten. Az orsz. magy. iparegyesület kebelében alakult kertészeti szakosztály a jövő év tavaszán (május hó végével) kertészeti kiállítást rendez a fővárosban , sőt fel i­s merült azon indítvány is, nem lenne e kertészeti iparunk érdekében kívánatos, — mint ez évekkel ezelőtt a vigazda helyiségében volt — állandó kertészeti kiállítást, illetve árucsarnokot fenntar­tani. Azonban ezen messzeható s nagy anyagi ál­dozatot igénylő kérdés megoldása a kertészeti szakosztály végmegizmosodása idejére halasz­­tatott. — Sárközy zenekarának útja. Említtetett, hogy S­á­r­k­ö­z­y, az egykor oly nagyhírű czigány prímás odahagyta a Rácz Pali zenekarát s több fő­rangú pártfogója segélyezése mellett a fővárosi első zenekarok legtehetségesebb tagjaiból önálló zene­kart szervezett. Az uj „közkereseti szövetkezet“ ma Bukarestbe indul, hol Sárkozy még a régi jobb időkből „grata persona“ , terv szerint a zenekar ott be fogja várni Károly „király“ koronázási ünnepé­lyét, hogy rázendíthesse a magyar „tuss“-t. Út­közben megállapodnak Czegléden, Kecskeméten, Szegeden, Szabadkán, Nagy-Lomborban, Újvidé­ken s még a többi alsó magyarországi városok­ban is, hogy művészetüket ott is bemutathassák. — Uj Operette. A­ budapesti népszínházban jövő vasárnap egy új franczia operette kerül szín­re ; czime: „Üdvöske.“ — A fiatal trónörökös pár május 18-án jön Bpestre, hová a belga királyi pár is le fogja kísérni. — A jóslat. A megölt orosz czár egy al­kalommal vadászat közben kérdé egy jós czigány­­leánytól : „Mikor fogok meghalni.“ A czigányle­­ány pillanatnyi szünet után felelé: „Benne van uram a halálos év születése évének számá­ban“ . 1818-1881. L de jdé ff»­.ÓZt­­es*­­.. A Jóst iun-SSS2- i­iit fel- 11«* De­» tan­­itás*' i»r­isit»' ikse­itáti' tíoí est" bír­ált» irt fitil? £0!o79Trr’ 1881. lelaiéoseit visszautasitsák, s e részben az al­ai Sztorzsok nemcsak bátor,tast nyertek a tL' ríszt, tanén, fegyvereket és pénzsegélyt is, hogy paires támadást intézzenek a franczia csánatai ellen, mielőtt azok erösbitést nyernek. ‘­k A bey környezetében egyes kisebb fegrver lények halására szám,tanok, sőt rend szabályok lé­tesittettek, hogy több algmai törzset a franczia unióm elleni fölkelésre robb­­anak. Ezen fenyegető helyzet következtében Darthé Haj »• Hita‘ri “«szemen« békeszeretetéül tanára a minisztertanácsnak Tunis katonai , Z szállását ajaa/a. meg-4 minisztertanács után zárh­ati/a^ L-nn^. parancsok Algíri­a, melyek szerint ott i «*« rendszabályok megtétessenek. Emmy is“, Kenyáig uralkodik ennek következtében a had­­gimm­enuban is, miután csapaterösbitések kül­öne. Algírba kormánykörökben attól tartana, hogy számos algiri törzs felkelése a * . ' J*» «¡* intíbb »4 41, ra„x ellenzék Táviratok. Budapest, ápr. 6. Chiosban roppant nagy földren­gés volt, mely alkalommal négyezer ember meghalt és 40,000 hajlékta­lanná lett. L­ó­n­y­ai a sorsolási kölcsönügy­­ben ma válaszol Kerkápolyi­­n­ak. Tisza miniszterelnök az új vi­­déki szabadelvű párt egy töredéke által neki felajánlott képviselője­löltséget nem fogadta el. A belvárosi független­ségi párt szervezkedő gyűlésé­nek váratlan sikere az ellenpár­tokra igen lehangolólag hatott, a függetlenségieket pedig a többi ke­rületekben tevékenységre buzdító. A lipótvárosi függetlensé­gi párt szervezése érdekében csü­törtökön értekezlet lesz. Határőrvidék bekebelezésé­nek végrehajtása személyi kérdések miatt késik. Philippopovics az egész határ­őrvidéki hivatali kar átvéte­lét kívánja, Pejacsevich pedig eb­be nem egyezik bele, mert az egye­sítés sok hivatalnokot felesleges­sé tesz. Athén ápril 4. A király által elrendelt nagy csapatszemle hatodikára, a görög függetlenségi nyilatkozat év­­fordulójára halasztatott el. Egy része a csapatok­nak azonnal a határra indul és a zászlók ünne­pélyes átadását a hadsereghez intézett proclamá­­tió fogja kisérni. (Corr. de Pest.) Párizs ápril 4. A touisi kormány nem engedett Franczia­­ország követelményeinek. Utóbbi képtelennek lát­szik a határtörzsek által megtámadt vasutakat meg­védeni, a franczia csapatok kényszerülve voltak támadóikat tunisi földön üldözni. A felkelő tör­zsek főnökei kijelentették, hogy nem engedelmes­kednek a bey által a határra küldött adjutánsá­nak Rash­id Pasa-nak. (Corr. de Pest.) Budapest april. 6. Szathmármegyei alispánná tegnap Ujfalusi főjegyzőt választották m­eg 78 szavazattöbbséggel Domahidy István ellenében. GAZDASSZONYOKNAK. A tyúkoknak a lóhussal való hizlalása. A lóhus Leguerriere kísérletei szerint a lo­vak etetésére is használható. Egy Novák nevű aprómarha-hizlaló tapasztalatai szerint azonban nem kevésbé becses anyagot szolgáltat az az ap­rómarha hizlalásnál is. E czélra a lóhús izom­rostjai először is kalapálás által megpuhíttatnak oly módon, mint a konyhában a többi marhahússal történik az, s igy meglágyított állapotban szét­­dörzsöltetvén e húshoz annyi korpa adatik hoz­zá, a mennyit csak dagasztás utján felvehet az magába. E tömeg azután reszelő lapon szé­tmorzsoltatik, mely czélra akár a konyhá­­an használt apró tésztareszelők, vagy pedig, no nagyobb mérvben történik ez anyag al­­kalmazása, káposztagyalu-féle eszköz használ­­tatik­. A finomra aprított tömeg aztán vagy a na­pé!°' Vagy Pedig erősen sütött szobában meg­­azstatlalik, ez utóbbit e közben gyakran kell szel-­z..?!' ,Ez l‘fon Piszkos, barna port kapunk, mely későbbi használatra is eltehető. A tyúkok e kor­­pashusmorszalékot nagy mohósággal eszik s napon­­ént rostaatylyal váltakozva kétszer adható az nej­ik, mi­közben elegendő friss vízről is kell szá­mukra gondoskodnunk. NEMZETI SZÍNHÁZ Kolozsvárt, április 7. 1881. SZACSVAY IMRE j­uta­l­o­m j­á­té­ka. Farkasok közt. Színmű 5 felv. Újvári Bélától — itt először. — SZEMÉLYEK: Földi Bertalan Olivia, leánya Feketéné Fekete Kálmán Szacsvay Szacsvayné. T. Farkas Irma Gyenes. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bartha Miklós. Kiadó: Stein János.­ ­ KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*) Tisztelt szerkesztő úr ! Becses lapja folyó év ápril 3-iki számában megjelent nagyenyedi levelező X. álarcza czikké­­nek az adóhivatali pénztárra vonatkozó részét nem lehet megjegyzés nélkül hagyni egyfelől azért, hogy az adóhivatali kezelést még nem is sejtő levelező tanuljon valamit s főleg azt, hogy addig semmiről se írjon, mig nincsen tisztában aval a tárgygyal, a miről írni akar, másrészről pedig azért, mert azon czikk a­mig ferde nézeteket kelt az adóhivatal iránt, addig azon fensőbb hatósá­got is compromittálja a mely az adóhivatal vé­letlen rovancsolására hivatva van. Ugyanis leve­lező azt állítja, hogy mikor a postán volt rovan­­csolás, az adótárnok az adópénztárból segítette ki a postamestert s az viszont, mikor az adóhiva­talnál volt rovancsolás. Ha tudta volna levelező, hogy az adótár­nok az adóelllenőr jelenléte nélkül az adópénz­tárba nem nyúlhat nem írta volna azt a mit irt, csak olyan pénztárról lévén fogalma, mint a pos­ta­pénztár, melybe akkor nyúlhat bele a posta­mester a mikor akar, s annyit vehet ki belőle a mennyit akar s a mennyi van. Az adóhivatali pénztárnál mindennap meg­állapítják, hogy mennyi és miféle pénznemekben kell hogy legyen a pénztárban, s ezt a megálla­pítást nemcsak a tárnok teszi egyedül, hanem az összes bevételi és kiadási naplóknak a főnaplókba leeendő egyesítése alapján teszi a pénztárnok és az ellenőr. Ha mégis a tárnok segítette volna a postamestert rovancsolások alkalmával, azt csak olyan pénzekkel tehette, a­melyek már az adóhi­vatal részéről a postára feladattak, tehát a pos­tamester felelőssége alatt állottak, miután ő az átvételt elismerte s viszont, ha a postamester segítette a pénztárnokot, azt csak oly szükségle­tek fedezésére adhatta, melyek magánérdekűek voltak, vagy pedig azon pénzek fedezésére, me­lyek postára adva lévén az adóhivatal által, a pos­tamester s talán a tárnok által is ideiglenes szük­ségleteik fedezésére használtattak fel. Ezekről pe­dig az adóhivatalnak s az adóhivatali ellenőrnek semmi tudomása nem volt, valamint nem volt czikkirónak s ez esetet most széltében beszéli a kö­zönségnek addig, mig a dolog felszínre nem ke­rült. Az adóhivatali pénztár mindig rendbe volt s rovancsolások alkalmával is mindig rendbe talál­tatott. Hogy valósággal minő összeköttetésben állott a tárnok a postamesterrel, az a vizsgálat rend­jén fog kitűnni. M. kir. adóhivatal Nagyenyeden 1881. ápril 4. Nagy Ferencz m. kir. adóhiv. ellenőr. Cseresznyés Gyula, m. kir. adótárnok *) E rovat alatti közleményért a szerkesztőség csak a sajtó­törvények értelmében vállal felelősséget. : r. közgazdasági Bécsi marhavásár, apr. 4- A felhajtás a vásárra igen nagy, 4104 db szarvasmarha van a piaczon, e szára így oszlik meg : 2356 db ma­gyar, 1030 db galicia orosz, 718 db német fajú. A mult héthez képest az ár 5 írttal hanyatlott. Fizettek : magyar hízott ökörért 47 frttól 58 írt­ig, galíciaiért 49 írttól 53 írtig, németért 47 ír­tél 54 írtig 100 kilogrammonkint. Egyesült Erdélyi Takarékpénztár for­galmi kimutatása 1881-ik évi márczius hóról. Be­vétel. Pénztármaradvány áthozatal 12,941 frt 27 kr. Betétekből 14,385 frt 37 kr. Leszámíto­lásokra tett visszafizetésekből 165,557 frt 62 kr. Nyilt rovatokra 5,000 frt. Kamat és földíjakra 3,878 frt 26 kr. Értékpapírokra 7,520 frt. Érték­papírok kamatjából 454 frt Összesen 209,736 frt 52 kr. Kiadás. Betétekbőli kivételre 29,499 frt 54 kr. Leszámitolásokra 159,630 frt 72 kr. Vissz­­leszámitolásokra 7,000 frt. Jutalékra 712 frt 77 kr. Osztalékra 1,023 frt. Folyó kamatokra 189 frt 46 kr. Irodai, kezelési költségre 6,719 frt 88 kr. Pénztármaradvány 4,961 frt 15 kr. Összesen 209,736 frt 52 kr. ■ •

Next