Ellenzék, 1882. január-június (3. évfolyam, 2-146. szám)

1882-05-09 / 105. szám

havi vizsgálati fogság után kieszközölhette lábra helyezését. Ez a fölumentés oly gya­­^*1«okra adott alkalmat, melyek megkeseritet­­agg katonának utolsó éveit. * Emlékiratain kívül több katonai művet adott melyekért a magyar tudományos akadémia tag­jai választotta. ^ Nyolczvan esztendőt élt, nehéz küzdelmek, , ft. csapások, kevés örömök közt. A síron túl 7 senki sem fogja bántani. A magyar fegyve­rt történetében pedig mindig lesz egy lap, me­re* 1 , „„„„ m­,r míronimni Ijenaz ő neve fog ragyogni Az elhunyt holtteteme Lugoson fog örök «utalomra helyeztetni, — a megáldás kedden történik Budapesten. Béke porainak ! ''^Törvényszéki csarnok. Tegnap délután 3 órakor tovább folytattatott msrcseli bünper végtárgyalása, melynek folyamán Lázár Ilié elmondja, hogy nem tudja egész hi­ányosan, hogy hányan vettek részt a rablásban, mert Lyon sötét éjjel volt. Elindulásukkor arról, hogy alakit megöljenek nem volt szó. Előbbeni becsmeré­­s szerint 290 írt és egy néhány tallért kapott az osztozásnál. Ávrám Petru a vizsgáló bíróság előtt tett vallomásával ellentétbe jön. Akkor ugyanis azt vallotta, hogy Harhula azt javasolta a tanácsko­zásban, hogy a bírót meg kell ölni, mert külön­ben addig nem nyugszik a­míg mindnyájukat fel sem akasztatja. Szintén részt kapott a pénzből. Kerd a Dumitru. A többiekkel egyértelmű­­ség vallja, hogy nem határozták el a bíró megölését. Bök Petrucz, Harhuláról vallja, hogy azt határozta, hogy ha nem adja elő a pénzt, akkor megölik a bírót. Harhula ügyetlenül tagad. Ávrán Juon, a rablás végbemente alatt a kapu előtt állott. Részt kapott a pénzből. Szintén nem tudja, hogy a bíró megöletését elhatározták volna. Lázán Tódor „Zsakebinyót“ nevezte meg, mint olyant, a­ki csábította. Tagadja, hogy nála lándzsa lett volna. Míg az egyik vádlott határo­zottan rá vall, hogy nála volt lándzsa. —»Mondj igazat már!“ szólott oda békétlenül. A tárgyalás további folyamán kihallgatott vádlottak többnyire hasonló vallomást tesznek és beösmerésben vannak. Lesán Anna, nagy zavarban alig tördeli eleinte a szavakat és nem tud visszaemlékezni előbbi vallomására. Lázán Tódor, a férje, figyelmezteti, hogy mondjon igazat. Előmutattatván egy kis fadeberke, melyben pénzük volt elrejtve, kijelenti, hogy azt férjé­vel együtt vette el a házi­gazdások istálló padlá­sa alá. Stan Tudorné, a meggyilkolt bíró felesége, állítása szerint mintegy 20.000 főnyi összeg volt a Wertheim szekrényben. Előbbi bevallásakor 6000 forintot nevezett meg. Felolvastatik Gyelán körjegyző írásbeli nyi­latkozata, ki a rablás estéjén a bíróval vacsoráit. Egy szintén Kis Ferencz kőmivese is ki azon es­te ott bált az udvaron. Az eset részletes leírását adják. Tíz percznyi szünet után Tischler Do­mokos törv. jegyző felolvassa a kiszállt birói­ or­­vosi bizotság látleletét, miután H­o­r­v­á­th Kál­mán törv.­biró a S­t­a­n Tódor bullájáról kiállított szemle jegyzőkönyvet olvasta fel, mely konstatál­ja, hogy Stan Tódor biró erőszakos hal­ál­la­­ múlt ki. A végtárgyalás mai folytatásán, a kerte­­nyesi oláh papnak Mojszának a kiraboltatása került szőnyegre, melyben a mariseli rablás tet­tesei közül egy néhányan vettek részt. Délelőtt 9 órakor Harhula vezettetett be először a tárgyalási terembe, ki elbeszélvén az esetet, a rablott összegre nézve, ellenkezésbe jön a vizsgáló bíróság előtt tett korábbi vallomásával, mely alkalommal 1400 forintra volt bevallva a kirabolt pap összes kára, míg most elütőleg más összeget emleget. Vulturán Nikuláshoz a vallatást vezető biró, Cumanescu, kérdést intéz, hogy ki kötözte meg a rablás lefolyása alatt a nőcselédet, kiről állíttatik, hogy csak áltatásból köttette meg magát a rablók által, hogy magáról minden gya­nút elhárítson. Különben egyetértett velük. A kir. ügyész e kérdést majd a Harhu­la fiához kéri intéztetni. Dr. Zsáky kérdezteti, hogy az osztozásnál hányán voltak jelen? Vulturán Nikulás: Vagy hatan. Dobra Tódor alul Juon szerint a papot először G­ója Vaszi ütötte fejbe egy pisztoly agyá­val. Kitol később 13 forintot kapott. De aranyat 5 nem kapott kezéhez.­­ Későbbi szavai szerint a rablást megelőzőleg a pap megöletéséről nem volt szó. (A pap tudvalevőleg csak megsérült a támadás közben.) A kir. ügyész megjegyzi, hogy a cseléd kiáltásai is csak a félrevezetésre voltak kigondolva. Dobra Tódor bevallja, hogy nem is ütöt­ték a cselédet. A kir. ügyész, Goja Vaszi azt vallja, hogy te ütötted fejbe a papot a pisztolylyal. Dobra Tódor: Nuj drept! Nuj drept! (Nem igaz.) Vajda Tódor alul Tógyer. Vallató biró: Hárhula, ösmered ezt az embert? (Vajda Tódorra mutat.) Hárhula: Ösmerem. Vallató biró: Mióta ? Hárhula: A kertenyesi rablásnál talál­koztam vele először. Vajda Tódorra még két tettes is rávall, hogy részt vett a rablásban. Vajda Tódor: Nem ismerem őket! Nem láttam a mióta vagyok. Küld a Juon, Gója Vaszit már régebbe­ne­meri, de Hárhulával szembesítve tagadja, hogy Hárhulát ismeri. Hárhula reá vall, egy másik tettessel. Küld a ez utóbbival szóváltásba elegyedik, ő végül egészen fenyegetve mondja oda: — Moji (Tel) Újabb reávallások közben is folyton tagadja, hogy részt vett volna. Hot a Juan Csűrük: Rendkívüli nyugodt­sággal mondja, hog­ ő nem volt jelen a rab­laSDUI. Hárhula részletes epizódok fölemntésével vall reá. Bota folyton tagad. Gója Petru Hárhulával szembesítve, a reá valló Hárhulának s még egy másik tettesnek többször oda kiálltja: — Adjeverat m­inte! Tagadja részvételét. Zsomfea Szálvina a pap volt cselédje, (egy derék, magas nő) vallomása szerint a­mint a belépő Goja Vaszi kimondta a „szarabune“-t (jó estét), a pap kérde, hogy : miféle emberek vagy­tok ? Mire Gója Vaszi azt felelte, hogy „jó em­berek“, s e szavak után rögtön nyakon ragadta a papot és Dobra Tódor fejbe ütötte pisztolyá­val. — További vallomása alatt erősíti, hogy őt valósággal megkötözték és semmi közössége sincs a rablókkal. Több rendbeli szembesítés alatt is, megma­rad ez állítása mellett. Goja Vaszi felolvasott vallomása szerint a rablás után 10 részt osztottak az elrablott ara­nyokból. Melyben Zsomfea Salvina cseléd is ré­szesült. Ez írásbeli vallomás oláh nyelven történt felolvasása után, melyben az 1880 november ha­vában elkövetett kertenyesi rablás részletesen van előadva, a kirabolt pap nyilatkozata olvastatik fel, mely valószínűnek mondja, hogy a rablásban a házi körülményekkel ismerős egyénnek is részt kellett venni, mert a tyep társa (bárány bőrös kis ködd­ön) zsebéből nagy hamar vették ki a szekrény kulcsát, melyben megtakarított aranyai voltak. A nyilatkozat végén 1400 forint kárt vall be. A pap fiának írásbeli nyilatkozatában czél­­zás tétetik egy volt cselédjének részességére, ki igen rovott előéletű volt. Különben szintén a házi viszonyokkal ismerőst jelöl ki a kutatás ve­zetésében részesnek. Felolvastatik a kirabolt pap fiáról Mánovics Demeterről felvett orvosi látlelet, mely szerint ez a rablás alatt történt bántalmaztatásai miatt csak könynyű testi sértést szenvedett. Ezután Bota Mihály Bocsok kihallgatásá­val kezdve, egy — ezen végtárgyalással egyesí­tett — lótolvajlási bűnper tárgyaltatott le. Eirre a vádlottak összesen bevezettettek. Ekkor valamenynyinek erkölcsi bizonyítványa olvastatott fel. „Morale rev“ és „fartye rév“ kife­jezések sűrűn váltakoztak e dokumentumokban, mely kifejezések oláhul az erény és erkölcs aggasztó fogyatkozását jelentik. Ezenkí­vül egy csomó rablás, verekedés, gyilkossági kí­sérlet hivatalos konstatálása olvastatik az akasztó­fa virágok fejére, kiknek még ezzel szemben is volt kifogásolni valójuk és e közben egy-egy „gal­­gen humor“ deríti fel a fülledt levegőjű kis te­remben izzadó közönséget. Újabban beterjesztetett az özvegy birónó kár költségvetése, mire elnök a bizonyítási­­ eljárást befejezettnek jelenti és az ülést öt perezre felfüggeszti. Az ülés folytatása kezdetén dr. Biró Já­nos kir. ügyész megtartja vádbeszédét. Az eset historikus részét mellőzi, s az alanyi bi­zonyítékra vonatkozólag konstatálja, hogy a mariseli esetnél, a vádlotttak beismerés­ben vannak s csakis a d­olog mi módon történt végbemenetelének előadásában térnek el. Felso­rolja névleg a tényleges közreműködőket, tettük qualifikátiója szerint. Dobra Juon H­á r h­u­­­a a rablógyilkosság tervezőjének tényleges közreműködése, inkább a vezetésben nyilvánul. A kertenyesi esetben szintén beisme­­rik az illetők a tény elkövetését, s a tárgyalás rendén Gója Petru bizonyult be értelmi szerző­nek és vezetőnek. Zsomfea Salvinára vonatkozólag, tagadása daczára, a tárgyalás rendén fölmerült körülmények­­ bűnrészes voltát bizonyítják. Részletesen felsorolt vádjai után, dr. Biró János ügyész kért vádlottakra bűnöst kimondani és a büntetés kimérésénél első húsznál 15 évi f­egy­házat kér alkalmazni, tekintetbe véve a bünténybeni részvétel nagyságát. így a többiek közt, Dobra Juon Hárhu Sára a kir. ügyész, 15 évre terjedő fegyházat kér kimondani. Ezen kívül, a kár, sértés és fájdalomdíj költ­ségnek megtéríttetését kéri A rablásból fennmaradt, illetőleg megtalált összeget kéri a helybeli vidéki járásbírósághoz áttenni. Egyszersmind az ítéleteket, a­menynyiben vád­lottak honvédek vagy közös hadseregbeli katonák, az illető két, parancsnoksághoz kéri felterjesztetni. Elnök által felszólítva Kővári Mihály tartja az első védbeszédet, kijelölt védenczei mel­lett. Tartalmas beszédje végén a mariseli rab­lásban elkövett bűntettben 10 védenczét (köztük H­ár hulát) csak mint segédkezüket kéri el­marasztalni. Míg a kertenyesi rablásban mint bűn­részeseket kéri tekintetni. Utánna K­om­ár­om­i Ferencz — kéri — a védenczeire szabott büntetést tekintélyesen le­szállítani. Pol­cz Rezső sikerült védbeszédében hatás­sal érvelt két védencze érdekében. Papp Elek, Nagy Mihály és dr. Isaku védbeszédei után vádlottaknak felolvastatott a kir. ügyész vádirata. Elnök ezután kijelentette, hogy a végtárgya­lás befejezése, — illetve — az ítélet kihir­detése d. u. fél 6 órakor lesz. Ülés vége 2 óra után. MINDENFÉLE. Kolozsvárt, május 9. — Választóink ügyeletébe ajánljuk következő: „Hirdetményit. Az országgyűlési kép­viselők választóinak névjegyzékeit az 1874. XXXIII. törvényczikk 29. §. évenként hivatalból rendelvén kiigazittatni, e végre a központi választmány, f. hó 5-én 2. j. k. száma alatt kelt határozatánál fogva az 1876 XVII. törvényczikk 1.§. értelmé­ben a választók összeírása végett városunk mind­két választó kerületére nézve városrészenként az alábbi küldöttségeket választotta meg s munkála­tuk befejezésére határnapul 1. évi május 31 -ét tűzte ki. Az 1874. XXXIII. tervez. 32 §. értel­mében ennélfogva közzététetik, hogy az említett összeíró küldöttségek, az illető városrészek kerü­leti kapitányságainak segédkezésével, működésüket általában f. év május ds 8-án kezdik meg s az alábbi helyeken fognak megjelenni: u. m. I. A belvárosban, melybe tartoznak belközép, bel­­magyar, belszen, belmonostor és óvár tizedek: Dobál Antal, dr. Mály István, Adler Antal, Kál­­lay Lajos kerületi kapitány házánál; II. Külkö­­zép-külmagy­ar kerületben: Kőváry Mi­hály, doktor Weiss József, Szabó István , Rischányi János kerületi kapitány házánál ; III. Ká­­­sz­on-k­ülmo­nos­to­r kerületben: dr. Szász Béla, Szentes Márton, Spalier Károly, — Mamicza János kerületi kapitány házánál; IV. H­i­d­e­­­v e kerületben : dr. Hintz György, Mó­ricz István, Szenkovich Márton — Csíki Mihály kerületi kapitány házánál; V. Kétvizközti kerületben : Biró Mihály, Béligni Sámuel, Széky Miklós, — Philippi Gyula kerületi kapitány há­zánál, a választói jogosultság igényeinek érvé­nyesítése a törvénynek arra illő határozmányai alapján, a 36. §. értelmében, a fennebbi küldött­ségek által és előtt történik, mire nézve az igény­­tartók városrészeik illető küldöttsége előtt a fenn kitűzött időben jelentkezhetnek. Kolozsvárit, má­jus hó 6-án 1882. Minorich Károly, polgármester. — A tanképesitő vizsgálatok a helybe­li állami tanitóképezdében f. évi junius 20-án és következő napjain fognak megtartatni. A kellően bélyegzett folyamodványok keresztlevéllel, iskolai, orvosi, szolgálati és erkölcsi bizonyítványokkal fölszerelve­­. évi május 27 kéig azon tanfelügye­lőhöz nyújtandók be, a­kinek a tankerületiben az illető tartózkodik, és a­ki azokat a maga véle­ményének hozzácsatolásával június 4-kéig a ká­­pezdei igazgat-tanács elébe terjesztés végeit alól­­irolthoz beküldi. Az ig. tanács határozatából, Ko­lozsvárt, 1882. május 8-án. Paal Ferencz, t. képezdei igazg. — Brassó város magyar lakossága teg­napelőtt— mint ezt már említettük— népgyülést tartott, melyen a magyar állam­eszme érvényesí­tése és terjesztése s a magyar érdekek felkarolá­sa és támogatása érdekében való tömör egyesü­lést egyhangúlag elhatározta és az intéző bizott­ságot megválasztotta. Elnökké Harmath Lajos ügyvéd, alelnökké K­o­ó­s Ferencz tanfelügyelő, jegyzővé dr. Weisz Ignácz ügyvéd és aljegy­zővé Nagy Gyula államerdész választatott meg. Elhatároztatott, hogy a párt terjeszkedésének és munkálkodásának alapja az állam­eszme le­gyen ; miért is nemcsak a magyar születésű, ha­nem minden igaz magyar honpolgár, — legyen az szász, vagy román születésű­ — ezen pártnak tagja lehessen. Határoztatott továbbá, hogy a végrehajtó bizottság alapszabályokat készítsen és módokat ta­láljon ki a magyar állameszme, az anyagi és szel­lemi érdekek, a nemzeti, ipari és kereskedelmi viszonyok fejtésére és javítására. Végre egy m­­a­­gyar lapnak életbeléptetése Brassó­ban elkerülhetlen szükségesnek kimondatott. — Kihallgatás. Ő felsége a király teg­nap délelőtt 10 órakor a budai várpalotában ál­talános kihallgatást adott, melyen mintegy 100 személy nyert kihallgatást. Ott voltak : Tisza Lajos kir. biztos, Dulánszky pécsi püspök, Stoj­­kovics gör. keleti püspök, Forgách Antal gróf, Gyürky gr. főispán, Zalabéri Horváth altá­bornagy, Horváth Gyula országos képviselő és kormánybiztos s többen. A kihallgatás 12 óra­kor ért véget. — Udvari ebéd. Tegnapelőtt udvari ebéd volt, melyen Kálnoky gr. külügym miniszter, E­d­e­l­s­h­e­i­m Gyulay főhadparancsnok, G­r­a­e­f táborszernagy, F­o­r­i­n­y­á­k, D­ö­r­y és B­e­n­k­ő honvédezredesek stb. is jelen voltak. — Revolver lap a fővárosban jelenleg — a »Függetlenség" feljegyzése szerint — ti­zenkettő van, melyek közt négy magyar. E lapok, melyek tisztán revolverezésből élnek, a következők: „Vasárnapi Lapok“, „Hazánk és Külföld", Magyar Hon“, „Nemzeti Lap“ ; a né­metek pedig ezek : „Oest. Ung. Adelszeitung“, „Hungária“, „Haus ForgeU, „Morgenpost“. „Bu­­dapaster Salonblatt“, „Allgemeine Sportzei­tung“, „Budapestet- Illustrirte Zeitung“ és „Bu­­dapester Extrablatt.“ — Bosnyák zsidók. A londoni Mansion House-bizottság küldöttei, K. Montague és dr. Ascher Budapestről Bécsbe érkeztek, hogy a kor­mánynyal az orosz zsidóknak Boszniába való lete­lepítése felett értekezzenek. — A m. kir. honvédelmi minisztérium a honvédcsapatoknak az ország összes raktáraiban elhelyezett, több mint 16 millió forintnyi értéket képviselő ruha-, fegyver- és egyébb felszerelési készleteit közelebbről az Első magyar ál­talános biztosító­társaság és a Fon­­ciere, Pesti biztosító­intézet két hazai társulatnál egyenlő részben 10 évi tartamra biztosította. — A debreczeni orsz. dalárünnepély igen fényesnek ígérkezik. Már eddig is 600-nál több működő dalár részvétele van bejelentve „A deb­reczeni dal- és zeneegylet“ legutóbbi választmá­nyi ülésében elhatározta, hogy a dalversenyre két pályadíjat tűz ki. Az első díjat Debreczen város díja fogja képezni, melyre valamint az ünnepély körül felmerülő egyleti költségekre 600 frtot utal­ványozott a városi pénztárból. A második díjat Debreczen lelkes hölgyeinek „versenydíja“ fogja képezni. A versenydíjakhoz az országos magyar daláregyesület elnöke, Bartay Edi is, mint eze­lőtt, úgy ez alkalommal is hozzájárul egy ver­senyárral. Ezeken kívül egyik versenydíjat Lé­­deczy Sándor előnyösen ismert zongoragyáros dí­­szes kiállítású s hordozható „miniatűr-zongorája“ fogja képezni. — Távlovaglás Madridba. Fraczke ur Bécsből távlovaglást tesz Madridba. A lovaglás tartalma 24 nap, naponkint 12—13 földrajzi mértföldet haladva, a lónak azonban minden na­pi végállomásra oly állapotban kell érkeznie, hogy esetleg még tovább is mehessen. Az e végből ki­szemelt ló, a „Fecske“, magyar nevelés, sötétpej, 6 éves, 15 marok és 2 hüvelyk magas s négy hét óta gyakorolják. Franzke in Semmeringen, Villedhon, Pontafelen, Trevison, Mantuán, Pia­­censan, Perpignanon, Puigcerdán és Saragossán át teszi meg az utat Madridba.­­ Meleg időjárás uralkodik egész Euró­pában, kivéve Franc­ia- és Németország északi részét, mely helyeken még mindig zivataros, hű­vös idők járnak. A múlt héten a legmagasabb hőmérsék Bécsben 28, Bregenzben 25, München­ben 29, Bambergben 30, Páriában 17, Budapes­ten 26, Triesztben 22, Rómában 24, Peruban 26 fok volt, Celsius szerint, árnyékban. A legkö­zelebbi napokra igen meleg időjárás várható, né­ha futóesővel.­­ A gáz jövője. A gázgyártás jövőjé­ről igen érdekes felolvasást tartott dr. Willi­­a­m Siemens s bebizonyítani igyekezett, hogy a villamos világítás elterjedése daczár­ a gáz­gyártás még csak ezután fog nagy lendületet venni, mert ugyanis a gáz, ha alkalmas készüléken át égettetik el, tízszeres hőt és fényt képes kifejte­­ni s igy a gáz nemcsak mint világítási, de mint melegítő anyag is a legolcsóbb lesz. — Egy megszökött kath. papot köröz­tet a franczia rendőrség. Mauraret Kázmér ez, a St. Etienne intézet igazgatója, ki a szemé­rem ellen elkövetett bűntények miatt ugrott meg. Az a gyanú, hogy M. Ausztriába menekült. M. 34 éves, magas, halvány arczu, barna hajú. — A semináriumi nagy lopás ügye mind bonyolultabb lesz. Újabban felmerült ada­tok alapján ismét több elfogatás történt, úgy hogy jelenleg már 10 egyént letartóztattak, ezek közt egy nőt is. A legutóbbi letartóztatás tegnapelőtt az egyetemi könyvtárban történt, hol . .... ez könyvtári kiadót fogták el. Megelőzőleg a curia portását fogták el.­­ Tragikus eset történt közelebb a pá­risi Odeon-színházban, „Othello“ előadása alkal­mával. A második felvonásban, midőn Brabantino szemére hányja Desdemonának, hogy elhagyta ősz atyját, hogy Othellot kövesse, Desdemona sze­­mélyesítője, Tessandier kisasszony ájultan rogyott össze. A művésznő ugyanis épen e felvonás előtt kapott távsürgönyt, a­mely atyjának halálát tudatta vele és ezért hatott reá oly megrendítő­­leg az említett jelenet. Az előadást azután tete­mes rövidítésekkel fejezték be. — Tanár és miniszter. Nápolyban tör­tént a minap, hogy Sbarbaro egyetemi tanár Bacceli közoktatásügyi miniszterrel az utczán szó­váltásba elegyedett s végül szeme közé köpött ne­ki. Okot erre az adott, hogy a miniszter a tanár nejétől bizonyos magára nézve kompromittáló ira­tokat akart kicsalni. Sbarbatot elfogták s rövid uton felmentették tanári állása alól. — Tóthvárady István elmezavarodott lu­­gosi ügyvédet tegnapelőtt szállították Budapestre megfigyelés végett. — Ájtatoskodás és verekedés. Székes­fehérvárott a felsővárosi templomból f. hó 1-én Máriaczellbe indult magyar processióval menő leányok a főoltár előtt összeverekedtek az elsőbbségen, mikor épen az offertoriumot járták.­­ A bécsi sikkasztót Heimann Izidor 20 éves kereskedő segédet, ki Seckbach Gyula kiviteli kereskedőtől 20,000 márkát elsikkasztott, tegnapelőtt délelőtt Pécsen elfogták s 16,000 márkát találtak nála. — Eugénia császárné Páriából, a­hova múlt csütörtökön érkezett, alig 12 órai tartózko­dás után Emsbe utazott. Párisba érkezése alkal­mával néhány régi hívén kivül csak kevesen vár­ták a lyoni indóházban. Monchy herczeg palotá­jába szállt és a nap folyamán több bonapartista főnökkel s ezek között Roucherval értekezett. Apró hírek. A királyné tegnap­­délelőtt meglátogatta a budapesti József fiárvaházat, hol egy fél óráig időzött.— Patti Adelina, ki tudvalevőleg nem rég tárt vissza amerikai körútjából a Wales I grófságban fekvő Craig-y-Nestle falusi kastélyába,­­ már ismét új amerikai körútra áll alkudozásban. — Kemény Gábor báró miniszter a budapesti állatkertnek egy magyar faj­bikát és tehenet aján­dékozott. — A ragályos kórok még mindig nagy mértékben uralkodnak a fővárosban. —Far­kasok garázdálkodnak Tisza Polgár községben. A napokban fényes délben több juhot ragadtak el. — Jankó Pál magyar zongoraművész, a jövő hónapokban Csehországban fog hangversenyezni. — Apát-felavatás Freiberger újonan kinevezett apátot tegnapelőtt délelőtt fényes segédlettel avatta fel a budapesti egyetemi templomban Dulavszky püspök apáttá. El vannak immár veszve az összes vívmányok. Az ír párt vezérférfiai az angol nép részéről szörnyű reakc­iótól tartanak. Ezen kívül e gyilkosság ártani fog az ír ügynek Amerikában, Ausztráliá­ban és mindenütt. Arra a kérdésre, hogy van-e fogal­muk a bűntény indokairól, azt felelték, hogy sem a bűntényt, sem annak indokait nem épesek felfogni, de azt hiszik, hogy a gyil­kosok valószínűleg csak Rourke államtit­kárt akarták megölni, ki igen népszerűtlen volt , csak a véletlen, hogy vele volt Ca­­vendish­ is, okozta ennek halálát. Arra a további kérdésre, vájjon a liga nem volna-e képes kifürkészni a gyilkoso­kat, azt felelték, hogy ha a gyilkosság a vidéken történt volna, bizonyosan meg tud­nák találni a tetteseket, mert ők csakis a vidéken hatalmasok. Parnell megjegyzi még, hogy Írország történetében még soha sem fordult elő késsel való gyilkosság. Budapest, május 9. Dublinből sürgönyzik. Dublin városa nagy jutalmat készül kitűzni a gyilkosok kézrekerítésére. A kor­mány is jutalmat tűz a gyilkosok fejére. Budapest, május 9. Londonból sürgönyzik. A kocsist, ki a merénylőkkel elhajtatott a gyilkosság szín­helyéről, a rendőrség kézrekerítette. Ez azt állítja, hogy a gonosztevők külseje utazó idegenekre vallott. A Phön­ix park felügye­lője, ki szintén látta a gyilkosokat, ameri­kaiaknak tartja őket. Forster felajánlotta szolgálatait Spencer-nek. Az ellenzéki pártvezérek elhatározták, hogy a mostani válság közepette a kormányt támogatni fogják. A kormány bizonyságot szerzett arról, hogy nem csupán Bourkót akarták meggyilkolni, hanem a fénnek m­eg­­akarták mutatni, hogy még van hatalmuk hatalmuk Írországban, ha Parnel békét köt is Angliával. Greauvex katonatiszt, ki a merényletet látta, azt mámoros emberek verekedésének vélte, s az előtte elhajtó gyilkosok után azt kiáltotta: „Tér inget­tet, ez ugyancsak­­ kemény munka volt!“ A kocsiban ülők közül egyik így felelt: „Valóban ke­mény!“ A gyilkosok és áldozataik küzdelmét Spencer alkirály fia is látta többedmagával, a­mint az alkirályi palota előtt sétált, de mindenki csak közönséges verekedésnek tar­­tartotta a dolgot. Spencer fia a birkózók kö­zé akart menni, de társai nem eresztették. Mikor Caulfield ezredes és Grauvex kapitány a halottakat megtalálták, akkor ezt kiáltotta egy ember: „gyilkosság!“ , azzal el­illant. Budapest, május 9. Londonból sü­rgönyzik. Az alsóházban Parnel sajnálkozását fejezte ki ez eset felett és azt mondá, hogy belátja a kényszer rend­szabályok szükségét. Cavendis nem volt egészen halott, de nem sokára kimúlt. 8 súlyos sebe van. Bourke 11 döfést kapott. Budapest, május 9. Dublinből sürgönyzik. Maymo­­ul libán, Dublin közelében Charles Moove nevű egyéni gyilkosság gya­núja miatt elfogták, s Dublinba vit­ték. Charles Moore pénteken jött haza Amerikából. TÁVIRATOK. A­ dublini gyilkosság Budapest, május 0. London­ból sürgőnyzik. A dublini rémtett híte az ír párt ve­zetőit igen megdöbbentette. Előre látszik, hogy most m már alig lehet angol kormány, mely Írország politikai vezér férfiaival békés uton alkudozzék. Egy londoni levelező tegnap már be­szélt is Parnell lakásán a vezérférfiak­­kal. Mindnyájan azt mondták, hogy a gyil­kosság hite m­enykő­ csa­pásként hatott reájuk s egyhangúlag annak az aggodalomnak ad­nak kifejezést, hogy a gyilkos nem csu­pán Cavendish­t, hanem az ír népet is megölte legalább egy ember­öltője. Május 9. Kalocsa, május 9. A férj gyilkossági bűnperben kihirdet­ték az ítéletet: Vargaczné Bernáth Julist 15, Kovács Jánost 15, Baksa Pált örök és Bernáthnét 5 évi fegyházra ítélték. Budapest, május 9. Zágrábból sürgönyzik, hogy Z­s­i­v­k­o­­v­i­c­s osztályfőnök ablakait múlt éjjel be­verték. Eszékről írják: A „Drau“ Budapest­ről azt a hírt veszi, hogy Starcsevics Dávidot több magyar legközelebb ki fogja hivni. Budapest, május 9. A király pénteken, 12-én, a királyné pedig 16-dikán utazik el Budapestől. I­­emzeti Színház. (A NYÁRI SZÍNHÁZBAN) Kolozsvárt, 1882. május 10. FÁY SERENA 4-ik vendégföllépteül:: Czigány. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Bartha Miklós. Kiadó: Stein János.4

Next