Ellenzék, 1882. január-június (3. évfolyam, 2-146. szám)
1882-05-26 / 119. szám
.. Kolozsvárt 1882. 2. Szándékoznak-e a t. miniszter urak ezen felttt. vételessékmulasztásért az említett szolgabirót, s a töri!é,k ill.ti Ujjút lelel.tr. lenni? 1 Az ügynek a fennforgó viszonyok közötti kiszabldatlan horderejénél fogva, szándékoznak-e ezen ügyet , figyelemmel kisérve őrködni a fölött, hogy a most másba hozandó nagy zsidó pénzeszközök daczára, a bűnös zsidó vagy a bűnös zsidók méltó büntetésüket e Tojrsza Kálmán miniszterelnök biztosítja a házat, hogy úgy ő, mint az igazságügyminiter saját hatáskörében meg fogja tenni a szűkülés intézkedéseket az ügy földerítésére.Helyes- Lvi Valamint gondja lesz arra is, amennyire a kormányzat hatáskörébe tartozik, hogy a bűnösök a törvény teljes szigorával jújtassanak. Pauler Tivadar igazságügyminiszter kijelenti hogy már ma felszólította a nyíregyházi törvényszék elnökét, hogy az ügyről jelentést tegyen. (Élénk helyeslés.: Istóczy Győző tudomásul veszi a miniszterek válaszát, de fenntartja magának, hogy szükség esetében az ügyet időről-időre szellőztesse. (Derültség.) A ház erre a választ tudomásul vette. Irányi Dániel mielőtt interpellácziójának tulajdonképeni tárgyára áttérne, mély felháborodásának ad kifejezést azon üldözés felett, melyet az oroszországi zsidók saját polgártársaiktól szenvednek és melyek kétséget támasztanak bennünk az iránt, váljon a civilizált Európában és a 19-ik század vége felé, vagy a középkor sötét századaiban élünk-e. Erről azonban bővebben akkor fog nyilatkozni, ha Szatmár megye kérvénye kerül tárgyalás alá. Felszólalásra az készül, hogy eloszlattassanak azon aggodalmak, melyek részint a kérvények, részint fölmerült más tények következtében izraelita polgártársaink kebelében támadtak. Az egyik tény az ismeretes zólyomi eset ahol falragaszokban hívták föl a polgárokat a zsidóüldözésre. A másik tény az, melyet Onody tegnap felhozott. Szóló nem akar a vizsgálatnak és a törvényszék ítéletének eléje vágni! azt az egyet azonban tiltja, hogy egy dolog nem fog kiderülni: az, hogy a zsidóknak bizonyos vallási szertartásokhoz keresztény vérre volna szükségük. (Mozgás. Egy hang a szélsőbalodalon: Nem lehet tudni!) Az nézetem szerint mese, melyet a középkorban költöttek azok, akik a zsidóknak ellenségei voltak. Az lehet, hogy annak a bizonyos egyénnek — Schwartz Salamonnak hívják, mint az előttem szólt képviselőtársam mondotta — bűnössége ki fog derülni, hogy azt a leányt talán meggyilkolta vagy máskép láb alól ejtette; de figyelmeztetem a t. képviselő urat — őt, ki nagy olvasottsággal bír — arra az esetre, mely ezelőtt 25—30 esztendővel Francziaországban történt, ahol nem egy, hanem — nem emlékszem tisztán — 17 vagy épen 21 ártatlan leányt gyilkolt meg és tett el láb alól egy ember, Troppmann-nak nevezték, tudtommal pedig nem volt zsidó, s a ki midőn az utolsónál rajta vesztett, elvette tüntetését: feje a guillotine lábaihoz hullott. Az tehát lehet, hogy ez esetben ió bűn forog fenn és e bűnt nem lehet, hogy bárki is passtolni akarja; de ismétlem: azt nem hiszem, hogy az derüljön ki, hogy Mózes vallása valamely szertartásihoz keresztényvért követel. Ha ma költöztek volna be a zsidók ez országba, akkor talán lehetne ily babonát, ily balvéleményt elhinni; de hisz századok és századok óta laknak közöttünk és mondja meg akárki, hogy ennyi sok bűn közt, amely zsidóra és nem zsidóra kisült, volt-e egyetlenegy az előadotthoz hasonló eset, amely törvényszerűleg bebizonyíttatott volna? Én, tisztelt ház, nem akarok a törvényszék ítéletének elébe vágni, hanem bevárom azt; mindamelllett szükségesnek tartottam felszólalni, mégpedig ezen padokról szólalni fel, nehogy azon hiedelem terjedjen el, hogy mi is osztozunk azon nézetekben, melyek itt hangoztatva voltak; szükségesnek tartottam azon pártrészéről, amely nemcsak az ország függetlenségét írja fel zászlajára, hanem a szabadságot a jogegyenlőséget és a humanizmus is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én én hiszem, hogy ha nem lenne elegendő sem az emberi érzet, sem a törvények iránti tisztelet arra, hogy polgártársaink oly tettektől tartózkodjanak, aminek Oroszországban előfordultak, akkor elég lesz annak megfontolása, hogy ily tettek nemcsak önmagukat, hanem a nemzeti becsületet is megfertőztetik. Szegeden történt Ráday gr. királyi biztossága alatt, hogy egy gonosztevő, Rózsa Sándor nem akarván bűntársait felfedezni, hogy őt vallomásra bírja, utoljára rámutatott egy csomó német hirlapra, és így szólott hozzá: „Látja, ezekben a német lapokban az áll, hogy Magyarországon nem lehet többé bátorságban utazni, hogy itt székében, falun, városon, pusztán és mindenütt rablók dúlnak, szóval, hogy Magyarország egy vad, barbár ország.” Erre Rózsa Sándor azt kérdezte: „Az áll azokban az újságokban ?“ „Az.“ „No, hát tessék írni a tekintetes urnák“ — és megvallotta, kiderítette bűntársait. Ami egy rablóra nem tévesztette hatását: a nemzeti becsület neve, az nem fogja érzéketlenül hagyni a becsületes hazafiakat. Én, te hát, ezen reményben vagyok és voltam eddig is, és hiszem, hogy úgy a hatóságok, mint különösen a kormány meg fogják tenni kötelességüket, nem csak az irányban, hogy az izgatásokat megelőzzék, a kihágásoknak elejét vegyék, hanem azon nem várt esetre, ha valahol mégis történnék kihágás, azt a legszigorúbban meg fogják fennyittetni. Ezt kívánja a törvény, ezt kívánja az emberiség, ezt kívánja a nemzeti becsület. A t. miniszter úr az imént Istóczy képviselő úr interpellációjára adott válaszában e részben megnyugtatott és én remélem, hogy ezen megnyugtató szavai országszerte visszhangra fognak találni. Interpelláczióm így szól: (Olvassa.) Interpelláció a belügyminister úrhoz. Tekintve, hogy a közelebb múlt napokban közbejött némely tény, illetőleg elterjedt hír, izraelita polgártársainkban aggodalmat képes kelteni; ámbár szeretem hinni, hogy ez aggodalom, a nép törvénytisztelet ée emberséges gondolkozásánál fogva alaptalannak fog bizoonyulni ; mindamellett nem tartom feleslegesnek kérdezni a tisztelt belügyminiszter úrtól: nem tartja-e tanácsosnak, hogy említett polgártársainkat, a személy- és vagyonbiztonságnak s általában a törvényes rendnek bármi körülmények között leendő fentartása iránt különösen is biztosítsa s őket, a mennyire lehet, megnyugtassa? Tisza Kálmán miniszterelnök: Megjegyzem mindenekelőtt, hogy azon bánásmódot, melyben egy szomszéd nagy állam izraelita lakosait részesíti, ő sem ítélheti el keményebben, mint én. Én is a XIX. századon és Európán ejtett szégyenfoltnak tekintem. (Helytslés.) Ami a kérdést magát illeti, ismét csak biztosíthatom a képviselő urat, hogy a kormányzat részéről minden meg fog történni. A Kisfaludy Társaságból. Budapest, május 24. A Kisfaludy Társaság mai ülése díszes és nagyszámú közönség jelenlétében folyt le. Teljes mértékben megérdemelt volt ez érdeklődés, mert a tárgysorozat sokat és elvezetést nyújtott. Bejelentésekkel kezdődött az ülés. Az elnök Gyulai Pál tudatta, hogy megbízás szerint Greguss Ágostnak üdvkivánó táviratot küldött Velenczébe, melyre a megtisztelt már válaszolt is, sőt azóta fölüdülve vissza is tért. Egyúttal fölemlíti az elnök Tóth Lőrincz tagtárs 50 éves írói jubileumát s az ez alkalomból rendezett diszlakomát. Majd Beöthy Zsolt hozta örömmel tudomásra, hogy Pozsonyban irodalmunk termékeit az ottani Toldy-kör nagy gonddal őrzi; igy Kisfaludy Károly szobája, melyben Pozsonyban lakott, ma is olyan állapotban van, mint akkor volt s gondoskodva van róla, hogy ezután is ott változás ne történjék. Gsathó Pál sírját is gondozzák. Beöthy, ki a Dux ünnep alkalmával járt Pozsonyban, a legnagyobb elismeréssel szól, az ottani magyarok hazafias, kegyeletes érzéséről. E jelentések után a fölolvasásokra került a sor, melyeket Szász Károly nyitott meg két szép költemény elszavalásával. Szász Károly már régebben megírta az egyiket, (Húsz év múlva) s most, hogy az újabbat, melynek czíme : Harmincz év múlva bemutatta, összefüggés végett előadta mind a kettőt. A közönség nagy tetszéssel fogadta. Nem csekélyebb érdeket keltett Pulszky Ferencz előadása. Szellemes írónk „Életem és korom“ negyedik azaz végső kötetének bevezető fejezetét : „Flórencz és florenczi társaság“ olvasta fel. E fejezet a szerzőnek 1859 ben írott versével kezdődik, melyet akkor, mint emigráns, levélképen intézett Deák Ferenczhez. E verses levélről azt hitte, hogy elveszett, s csak nemrégiben Deák Farkas írásai közt találta meg. Ezután helyreigazítván a Illik kötet némely kifogásolt téves adatait, az emigratió utolsó politikai tevékenységű napjairól emlékezik meg. Pulszky Cavour haláláig Turinban tartózkodott s csak azután költözött Florenczbe. Sok érdekes adatot beszélt el az itteni életről. Az ő házában abban az időben a művészet és tudomány képviselőinek központja volt, s Garibaldi megjelenése szombati estélyein „vörös” szint adott azoknak. Flórenczben ismerkedett meg Bakunin Mihályisal, a nihilismus atyjával, ki szép nejével együtt gyakran volt vendége. Pulszky mai fölolvasása is bővelkedik mulattató, szellemes részletekben, melyeket folyékonyan, élezetesen tud előadni. Különben megemlítjük, hogy florenczi élményei vázolásában Pulszky kis kitéréssel Kossuth „Iratainak“ szentelt pár szót. Lehetetlen — úgymond többek közt — e három vaskos kötetet fájdalom nélkül elolvasni. Mennyi tevékenység, mennyi lángoló hazaszeretet és semmi eredmény. Az utána következő Ábrányi Kornél két költeményét a „Könnyek“ s a „Várnai csata” Györy Vilmos olvasta fel élénk hatással. Bánfi Zsigmond dolgozatát Musset Alfréd „Éjszakák“ czímű költemény cziklusáról, valamint e ciclusnak legszebb darabja a „Dabreczeni éj“nek verses fordítását Beöthy Zsolt olvasta fel s ez volt a mai ülés utolsó száma. Bánfi dolgozatában Musset lyrai költészetének rövid jellemzése után részletesen tárgyalta a költő életének azon mozzanatát, melyeknek az „Éjszakák“ léteket köszönik. Vázolta szerelmi viszonyát George Sanddal s a fájdalmas csalódásokat, melyek a végleges elválást előidézték. Ezen viszonynak és fájdalmaknak emelt a költő emléket az „Éjszakák világhírű cziklusában, melynek 4 darabja művészi megállapodottság tekintetében kiválik egyéb lyrai alkotásai közül. IRODALOM és MŰVÉSZET. Színházban. Az este egy „Éhesek“ czímű öt felvonásos bohózat08 vígjáték került szinre először, amelyet Winterfeld A.irt és Gabányi Árpád, színházunk tehetséges tagja fordított magyarra. Csekély számú közönség nézte az együgyű bohóságot, melynek ha meséje elmondására vállalkoznánk is, ez által épen oly kevéssé mulattatnék az olvasót, mint amily kevésbé mulattatta a vígjáték az esteli közönséget. Gyarló eredetinek, a másolata jó nem lehet. Nem is az! A darab komikai modora és hatása hasonlít ahoz a művelet hatásához, amelyet valahol leírva olvastunk. A németek — mondja Björne — hasonlók a majmokhoz, melyek százszor is megforgatják a diót a kezükben, a mielőtt megtörnék. Addig játsznak a dióval, míg az magától szétesik, de hamarább elvesztik a belet, mint a türelmüket, azonban mivel jó fogaik vannak, végre is beleférnek. Ez a bél az estéli adoma és ötlet után tapogatózó vígjáték komikai hatása, s a dióhéj maga az estéli vígjáték. A szereplők különben buzgalommal és elismerésre méltóan játsztak. Gabányi hatásosan iparkodott abban, hogy egy éhes német zugprókátort mulatságosan mutasson be. — A kolozsvári m. kir. Középiskolai tanárjelöltek Segélyegyesülete f. hó 27 én szombaton d. u. 5 órakor tartja meg ez évi zárközgyülését a bölcsészeti kar Vili. sz. tantermében, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak s felkéretnek azon minél számosabban megjelenni. Tárgyai: 1. A tisztviselők évi jelentése s lemondása. 2. Szünidei bizottság válaszása. 4. Indítványok. Kolozsvárt, 1881. évi május hó 26-án. Mentovich Ferencz, s e. elnök. Nuricsán Victor, s. e. titkár — Zöld farsang. Egyetemünk román ifjúsága tegnap tartotta meg „Júlia” egyletének javára majálisát a „Stadler“ kertben. A kitünően sikerült tánczvigalman igen sok vidéki intelligens román család volt jelen. A mulatság csak a reggeli órákban ért véget. — Özv. Voith Józsefnét született Tamási Máriát tegnap délután nagy részvét mellett kísérték örök nyugalomra. K Ilondör kerestetik. Apró betörései, garázdálkodások napirenden vannak Kolozsvárt. Rendőreinknek állandó mallheur-je azonban csak későbbi, kevésbé veszélyes, találkozást enged meg az ilyen garázdák s csirketolvajokkal. Oly helyeken, hol a közforgalom, vagy a városrész körülményei megkívánják csak elvétve áll őrhelyén a kirendelt rendőrközeg, minek aztán természetes következménye, hogy naponta ismétlődnek kisebbszerű galibák. Ma reggel is a Széchenyi-téri híd mellett Túrós János hidelvei lakos Ágnes nevű leánya, míg kis egyfogatu szekeréről — a la „Milimari“ — tejes fazakaival egy közeli házba távozott, addig egy termetes oláh csavargó felkapott szekerére és hajtani kezdett. A kijövő leány kérésére, hogy leszálljon — csaknem agyon verte azt, úgy hogy az összegyűlt népség alig tudta megszabadítani a dühöngő oláhtól. Rendőr sehol. — A nagyváradi postaigazgatóság figyelmébe. Lapunk utján figyelmeztetik Szilágy-Szentkirályról a fenntirt postaigatóságot, hogy a postahivatal kezelője Szilágy-Szentkirályon lakik, míg a postahivatal Debren községben van. E hallatlan állapot megszüntetését kéri a nagyváradi postaigazgatóságtól az illető vidék birtokossága és intelligentiája. — Mi is reméljük, hogy a postaigazgatóság belátja ezen abnormiv állapot tarthatlanságát, mielőbb intézkedni fog a közönség óhajának érdekében. — Távirónő szerelme, Ilon kisasszony épen asztala előtt görnyedt s kedvesére gondolt, aki már egy hét óta nyakra főre készül az ügyvédi vizsgára. Szive dobogása versenyre kelt a villanygép zakatolásával s olyan szépen festette ki a jövőt maga elött, hogy az ablakon belopózó napsugár csak amúgy irigyen pislogatott feléje az ablakzugból. Álmodozásai közepette egy fehér kéz nyúl be az ablakon, remegve tartva egy sürgönyt átvétel végett a bájos hivatalnoknő elé. A sürgöny csak a következő szavakat tartalmazta: „B. Ede diófa-utcza 23. Szerdán váratnom kellett téged, bocsáss meg. Ma este az uj utczai czukrászatban a szokott időben. Mari.“ Ilon szive elszorult, kicsi hija, hogy könyekre nem fakadt. Megszámitotta a szavakat s aztán gépiesen kitartá karját, elfojtott hangon susogva: „Hatvan kraj ez ár“. Nem volt képes felemelni szemét arra a nőre, ki ily irtózatos módon kényszeríti hogy maga döfje szivébe a tőrt. Feladta a táviratot,,de mint rendesen azon nap is eljött. Hiába találgatá kedvese kedélyváltozásának okait, nem birt nyomára jönni. Egyszerre véletlenül előmutatja a kapott táviratot, melynek eredete felől, mint mondá, nem bír magának felvilágosítást adni. A leányka szemei megteltek könyekkel, az öröm könnyeivel. Tehát igaz? Csakugyan hihet-e neki ? Nem csalta őt meg ? Nem, az ifjú barátai fogadásból tették e veszélyes próbát, s az ifjú leány azt diadalmasan állta ki, úgy is mint hű nő, úgy is, mint megbízható hivatalnok. — Zsidóellenes mozgalom Pozsonyban. Pozsonyban néhány nap óta, több tekintélyes zsidókereskedő névtelen leveleket kap, melyekre pecsét helyett papiros van ragasztva, e felirattal: „A zsidóban a legtöbb baj nem a vallás, hanem a faj.“ Középen pedig ez a szó áll: „Füstölő“. A levélborítékban a „Szózat“ czimen zsidó gúnydalok vannak, részint nyomtatva, részint vegytani tintával sokszorosítva. Ezeken kívül reggelenként antiszemitikus falragaszokat találnak kifüggesztve, melyeket azonban a rendőrség elkoboz. — Szent-Pétervár ég! A nihilisták felgyújtották mind a négy sarkául E rémhír járta be tegnapelőtt a budapesti tőzsdét, minek az lett a következése, hogy a hitelrészvények azonnal 2 forinttal alább szállottak. Később e hír „alaptalannak bizonyult“, s a részvények ismét visszaszöktek az előbbeni árfolyamra. — Nagy emberek orra. Az itt nem lehet érezni szaglás nélkül, arról bárki meggyőződhetik, ha orrát erősen befogja. A legundorítóbb gyógyszert el lehet fogyasztani e módszer alkalmazása mellet a nélkül, hogy kellemetlenségét érezné az ember. Az inyencz rendszerint finom szaglással bír, és szabályként áll az, hogy a szellemdús embereknek igen érzékeny orruk van, valamint tudvalevő dolog, hogy a görög istenek leginkább a finom illatban gyönyörködtek. Az indus „Mahabaratha“-ban, mikor Mahavida keresi Amrut, követi a szél fugalmát, mely szárnyain illatot hoz. Alberoni bíbornoknak olyan finom orra volt, hogy mikor késő vénségében elvesztette szemevilágát, szaglás útján meg tudta különböztetni a fiatal nőt az Öregtől. Rousseaunak olyan finom érzéke volt a szag iránt, hogy meg akarta írni a szag botanikáját, s ez csak azon múlt, hogy a nyelv nem bir annyi kifejezéssel, mint ahány féle szag van a természetben. Kant nem tűrhette hallgatói közt a szegény sorsú tanulókat, mert nem tudta kiállani olyan embereknek lehellatét, akik rosz étellel táplálkoznak, s azokat, akik fekete kenyeret esznek, „közönséges“ embereknek nevezte. Napóleon olyan fiatlm szaglással bírt, hogy Szt.Ilona szigetére való átszállítása alkalmával beteg lett a kátrány szagától. Csak azért, mert félt a friss olajfesték szagától, száműzetésében inkább egy kényelmetlen régi házban lakott, ahelyett, hogy a számára komforttal berendezett új épületbe költözött volna át. II. Fülöp spanyol király egyáltalában nem birt érzékkel a szag iránt. — József főherczeg, ki a napokban legfölebb június 10-éig utazik Nagyváradra, Lipovniczky püspök vendége lesz, ki pompás, legtágasabb lakosztályát rendezteté be a főherczegi család számára. Eleinte nem volt biztos, hogy Klotild főherczegasszony s a főherczegi gyermekek is mennek-e, mert a főherczegasszony pár napig gyöngélkedett, most azonban már meg van állapítva a terv és aligha szenved változást. A püspök a termeket a legszebb festményekkel érintteté, a legszebb tájképek váltakoznak a főherczegi család számára berendezett termekben. Römer Flórig kanonok pedig rendelkezésre bocsátja ama legújabb műveket, melyekben József főherczeg leginkább gyönyörködik. Egyáltalán vére semmi ünnepélyes fogadás nem lesz, hanem azért a város közönsége fényes fáklyászenét szándékozik rendezni, hogy tiszteletét és szeretetét kimutassa a főherczeg és családja iránt. — Haladunk. Fehérmegyében Nagy-Perkáta községben e hó 21-ikén vezette oltárhoz Krizsán József parasztlegény Mandl Johanna zsidó leányzót, ki előzőleg kitért a kath. hire és keresztségben Kornélia nevet nyert. A keresztelés és a menyegző igen ünnepies volt s az egész falu részvételével tartották meg a lakodalmat. Sarah Bernhardt visszatért Párisba, s a Varietésben a „Kaméliás hölgyében kezde meg szereplését. Az első előadáson az elsőrangú páholyok ára 800, a másodrangúaké 500 frank volt. A művésznő a Vaudeville-hez is szerződött három estére, esténként 1000 frankért. Az első estén egy Sardou darabot, a másodikon a „Kaméliás hölgy“-et, a harmadikon nem bizonyos hogy mit adnak, a művésznő játszani fog Arnault kisasszony „Jane Grey“ czímű drámájában is; ha e darabot egy színigazgató nem fogadná el, Sarah Bernhardt egy színházat fog bérelni s szinte hozza a darabot saját riiseójára. — Repülőgép. Buranovski tanár, orosz léghajós új repülőgépet talált újabban fel, mely alakjára nézve tökéletesen hasonlít a madárhoz. A gép főrésze egy henger, melynek belsejében a gép van elhelyezve. A gépen két ember számára van hely. A henger két oldalán és hátulsó végén egy-egy kerék van, melyek hasonlítanak a szélmalom szárnyaihoz s ezeknek sebes kézfogása irányítja a gép mozgását viszintes vagy függélyes irányban. A henger egyik végén egy nyúlvány van, mely a kormány szerepét játsza s a gépet a kívánt irányban tartja. A henger mindkét oldalán levő két szárny hatalmasan csapkodja a levegőt eszközölve a felszállást s fentartva a gépet a levegőben. A gépnek, mielőtt felemelkednék, a mint a túzoknak, futnia kell a földön egy darabig, miért is hengerek vannak aljára erősítve, melyek felszálláskor hirtelen eltávolíthatók. A madárhoz egészen hasonló gép mozgatható feje a henger belsejében ülő két ember belégzését , a gép fűtésénél szükséges levegő behatását szabályozza. Ez új repülőgép sok hasonlóságot mutat fel a Baumgartenével. — Nagy tűzvészek Oroszországban. A fehér czár birodalmában egymást érik a tűzvészek. Falakat, városokat gyújtanak fel és égetnek hamuvá. Legutóbb Kowno városban tört ki tűz és harmincz óráig tartott. Nyolcz ember odaégett s több mint negyven megsérült. A zsidóknak mindenük odaégett. A tűzoltók szándékosan késleltették az oltást, amiért most vizsgálatot indítottak ellenük. A város ma csak romhalmaz. — A Niagara villanyvilágításban, Rochesterből (Amerika) Írják a „New York Herald”nak azt a különös hírt, hogy a Niagara zuhatagok környékét nem sokára villamossággal látják el. Mint mondják, Henkle Leonard egy új villamos világítási rendszer feltalálója, megvette az összes Niagara zuhatagok parkját a Prospect Park Associationtól egy millió dollárért. A szerződés magában foglalja a zuhatagok használatát, melyek erejének 2 millió lóerő felel meg. Henkle kiváló tőkepénzesekkel áll összeköttetésben és részvénytársaságot akar alapítani 20 millió dollárnyi tőkével. A víz erejét óriási gépek segélyével fogja felhasználni villamosság előállítására, de a műtétet magát egyelőre elárulni nem akarja. A feltaláló 65 amerikai nagyvárosba be akarja vezetni a villamosságot és világításra akarja fordítani. Henkle azt állítja, hogy az elektromosság 500 mérföldnyi távolságban is még egészen jól használandó. Henkle híres feltaláló, ki évek óta foglalkozik a villamos ténynyel. — A cseh főnemesség és a csei irodalom. Közismeretű dolog, hogy a cseh főnemesség a legújabb időkig idegenkedett a cseh nyelvtől és irodalomtól. Még is azok kik cseh nemzetiségüeknek vallották magukat, ignorálták a cseh irodalmat, nem olvastak cseh könyveket és nem pártolták a cseh irodalmi intézeteket. Ezen közöndösségek lassanként szűnni kezd. A prágai „Cech“ örömmel látta, hogy a cseh főnemesség soraiból ezen évben három férfiú lépett a cseh irodalom terére. A prágai „Hospodárski Noviny“ Schwarzenberg Frigyes herczegtől közöl czikkeket. Harrach János gr. az „Osvetában“ útirajzokat közöl és Krakovsky-Kolowrat Zdenek gróf gazdasági lapokba szokott írni. — A Gotthárd-vasút megnyitási ünnepélye szakadatlan egymásutánban foly, nagy érdeklődés mellet. A megnyitó diszvonatok tegnap, kedden indultak vissza Luzernból, Milanóba. Három külön vonat indult rövid időközökben el egymás után, az első reggeli 7 ó. vitte a minisztereket, honoracziorokat és a sajtó képviselőit, a második az olaszokat, s a harmadik a németeket és a svájcziakat. Az út visszafelé valóságos diadalmenethez hasonlított. Az állomások mindenfelé MINDENFELE. Kolozsvárt, május 26. ellenzék a ifj. Szilágyi abban, hogy a zugprókátor írnoka hatás tekintetében gazdája mögött ne maradjon. Dobozi L. asszony, Szentgyörgyi, Krasznai s rövid szerepében Harrach, észrevehető buzgalmat fejtettek ki a darab hatása érdekében. A gyér közönség tapsa alig,alig volt hallható. Május 26. ünnepiesen fel voltak díszítve s óriási néptömeg lelkesült ervivái fogadták mindenütt az érkezőket; különösen szívélyes volt a fogadtatás Schwyz, Iaido és Bellinzona állomásokon. Apró hírek. Dr. Tóth Miklós gör. k. eperjesi püspököt tegnapelőtt reggel nagy pompára temették el székhelyén. — A budapesti . 1?0 .h.1168 Marschalla kitűnő konyháját átviszi Si?'16 AZa”Angol királynődhez) hol állandó frinsít H A Szent-István szoborra eddig 10,590 S Káté STg^üUbe- - ’ Sz°sed népe“ czim népkílifcgépek27„ákk«£2Pfdi- £»■ ?ege4d UyJ ■i»« BÜCSSmfti pV.51n ,0|'ad“ Nyilvános köszönet. tál Azt«o0fVárVUQItor|UÜ fóUnoda ifjúsága által az 1882 év május 22-én rendezett „májusi anczvigalom“ alkalmával összes bevétel volt 526 VTI 4 . A tinta jövedelem 256 frt és 29 kr. Mely tiszta jövedelem fele részben a „Kriza alap” s felerészben az ifjúsági kórház-slap javára fordittatott. Felülfizettek : Kőváry László 8 frt, Schuszter Mihály 3 frt, Kovács János 4 frt, Barla Domokos 2 frt, özv. Bokros Ádámné 2 frt tt ift, Gruls 50 kr, özv- Groisz Gusztáváé 2 frt, n’ tertieZSD 2 frt, Téterffy Dénes 3 frt, Gálffy Endre 4 frt, Északi Károly 3 frt, Ferencz József 5 frt, Végh Mihály 1 frt, dr. Groisz Gusztáv 2 frt, Gálffy Kálmán 4 kr, Hutflesz Károly 7 frt, özv. Donogán Gergelyné 1 frt, Szigethi Miklós 3 frt, dr. Haller Károly 1 frt, Schützer- Nagy József 1 frt, Gyarmathy Miklós 1 frt, Váradi Károly tan. fel. 1 frt, Békes kárály 2 frt, Gyulai László 2 frt, Wagner Euges 2 frt, dr. Veres Vilmos 1 frt, gr. Bethlen Gergely 1 frt, dr. Wachsmann Ede 2 frt, Hütter Alajos 3 frt, Bagaméri Károlyné 2 frt Mózes András 1 frt, Malom Zsigmond 2 frt, Zatureczky István 1 frt, Kolly Viktor 1 frt, Kővári Endre 1 frt, Árkosi Gyula 4 frt, Biasini Sándor 1 frt, Csíki Emánuel 1 frt, Bartha Lajosné 40 kr. Összesen 84 frt 94 kr. Ajándékoztak: Boros György 5 frt, Simon Ferencz 5 frt, Szabó Lajos 1 frt, Albert Zsuzsánna Bélön 1 frt, Székely Sándorné 2 frt, Ürmösi Miklós, Bpest 2 frt, Fekete Pál 2 frt, özv. Kriza Jánosné 5 frt, Kriza Gyula Segesvár 5 frt, Ferenczi Mózesné 2 frt, Vajda Sándor 5 frt, Berde Áron 2 frt, özv. Gyergyai Ferenczné 2 frt, Sárdi József 1 frt, Szabó György Sz.-Fenesi 2 frt, Árkosi Dénes, Rava 2 frt, Kiss Mihály, Árkos 2 frt, Török Sámuel, Sz.Mihály 1 frt, Jánosi Gergely és neje Gedó Ráchel 4 frt. Összesen 49 frt. Fogadják a mélyen tisztelt felülfizetők, ajándékozók s úgyszintén az érdeklődő nagyközönség a nemes ügy érdekében tanúsított áldozatkészségek, nemes buzgalmakért e helyen is köszönetünket. Gábor Albert pénztárnok. Árkony Lajos titkár. TÁVIRATOK. Bécs, máj. 26. Az európai nagyhatalmak abban állapodtak meg véglegesen, hogy Törökország Francziaország és Angliának aegise alatt meg fogja szállani Egyptomot. Az egyptomi krízis ezen bevégzése érdekében leginkább Bismarck fáradozott, kinek a béke fentartása érdekében buzgólkodó Freycinet-kabinetet a fenyegetődző megbukás ellen védeni kellett. Budapest, máj. 26. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága tegnap este tartott ülésben Kovács Albertnek a múlt gyűlés határozatából készült jelentését a középiskolai javaslat visszautasításáról 7 szóval 6 ellen elvetette s új jelentésel készítése Szathmáry Györgyöt bízta meg. NYÁRI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, 1882. május 27. A PÁRBAJ. Dráma 5 felvonásban. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Bartha Miklós. Kiadó: Stein János. Okleveles fogászmester* Dr. B. Máthé Dénes Kolozsvárról. Június 1-én indul körútjára. Júniusban meglátogatja Maros- Vásárhelyt, Beszterczét, Deést; azután Tordát, Dévát, az ősszel Nagyváradot, Szatmárt, Aradot és Temesvárt.Több bel- és külföldi orvosi tekintélyek által kitűnőnek talált „Mentha-fogpora“ kapható: Kolozsvárt, dr. Hintz gyógysz., Csapó S., ifj. Csíki, Demeter kor. Maros-Vásárhelyt: Bernádi D. gyógysz. Brassóban: László L. M. kér. Zilahon: Bogdánffy G. kér. Szatmári: Gillyén I. kereskedő. Somkuton: Hiersch M. kér. Budapesten: Váradi Béla kereskedő urnái. Kolozsvárit rendel bel-monostor utcza 24 sz. d. e. 9—13. d. u. 2—5 óráig. ploitibeur és műfogmester A t. ez. gazda közönség figyelmét felhívjuk a könyvhirdetések rovatában elősorolt „Vörös Sándor, mezei gazdaságtan rövid foglalata“ czímű jeles munka 2-dik bővített kiadására.