Ellenzék, 1883. július-december (4. évfolyam, 143-297. szám)
1883-07-17 / 162. szám
Kolozsvárt, 1883.é vei a mohamedán vallásra tértek át. Ötöt közülök 3—6 évi kényszermunkára, hármat pedig Szibéria keleti részeibe való deportatióra ítélt. — Szerencsét fenség. Siófokról írják e hó 15-iki kelettel. Perlaky hajója már néhány nap óta vesztegelt a Sió torkolatánál. A ma délben támadt heves vihar arra készte Perlakyt, hogy hajóját megerősítette. E czélból Perlaky matróza és két siófoki napszámos, név szerint: Bulics János és Kaiser József csolnakon a vitorlás hajóra mentek és lebocsátották a horgonyokat. Ezt elvégezve a fedélzetről a csolnakba, ugrottak, először Bulics, utána meg a matróz, de mikor Kaiser leugrott egy hatalmas hullám elcsapta a hajó mellől a csónakot és Kaiser a Balatonba esett. Hiába volt minden segítség, mert egy újabb hatalmas hullára, mely a csolnakban ülőket megfüröszté, tova ragadta a szerencsétlen napszámost, kinek holttestét nemsokára a partra vetette ki. A matróz és Bubics szerencsésen megmenekültek ? —i mikor a finánczot rászedik. Bajomban egy dohánycsempész lakott, ki faluról- falura szekérrel járt évenkint keresztül, dohánynyal kereskedve. Szerencsés csilagzat alatt születvén, sohasem kapták rajta a tiltott kereskedésen. Egyszer azonban a finánczok hírét vették, hogy az illető nagymennyiségű dohánynyal a szomszédvárosba ment, s bizonyos fogadóba szállt. Útnak indulnak, s a városba érve, egyenesen a nevezett fogadónak tartanak, hol a csempészt megtalálják szekerestől, dohányostól. A szegény ember megijed, kéri a finánczokat, hogy engedjék el őt, s ne kisérjék be. A finánczok nem engedtek. Az ember pézzel is kínálja őket, de a finánczok szóba sem állanak vele. „Noha pénz sem kell, megbánják.* „Üljenek hát fel a kocsira, menjünk, vigyenek !“ Midőn a szekér hátsó részére felültek, az ember megcsapja a lovakat, a szekér gyorsan elrobog emberestül, dohányostól, a finánczok pedig a földön hentzegnek, bámulatok, ijedtségük s boszúságokról szólni sem tudva. A dolog úgy történt, hogy a furfangos csempész még alkudozott a finánczokkal, a könnyen lejáró kas végét egy jó erős kötéllel a kocsiszín oldalához kötözte, s mikor a lovakat megcsapta s a szekér megrántódott, a kas hátsó része a finánczokkal együtt a földre esett. — Villámcsapások Folyó hó 11- én a hátszegi (Hunyadvám) völgyön iszonyú vihar tombolt keresztül, tetemes károkat okozva úgy a gyümölcsfákban és szénarétekben, valamint a vetésekben. Alsó- Farkadinon egy dolgozó munkás asszonyt rögtön agyon sújtott a villám, egy másikat féltestére bénávé tett. A babonás oláh nép között roppant mérvű az ijedség, mert az Isten kezét véli látni az elemi csapásokban. Általános és ki verhetlen meggyőződése az, hogy az égből (vagy a pokolból) egy manó szállt a földre, ki a felhőből alákapkodja a villámokat. Hányadról és még több helyről is jelentik, hogy villám csapott le. — A miniszterelnök párbaja. A Lanterne szerint Cassagnac Fái elküldötte segédeit Jules Ferry miniszterelnökhöz, hogy tőle a képviselőház legutóbbi botrányos ülése alatt ellene elkövetett sértésért elégtételt kérjenek. Cassagnac segédei de Mungr és Larochefoucauld-Bizaccia herceg, a párbajra kitűzött hely pedig az enghieni kastély. Cassagnac hír szerint utasításul adta segédeinek, adják tudtára a miniszterelnöknek, hogy az esetre, ha még nem verekszik vele, nyilvánosan megkorbácsolja. Tudvalevőleg Cassagnac ezt egyszer Gambettával is megcselekedte. Egy másik érdekes párbaj a napokban ment végbe Aréna Emanuel a Paris és Boubée Simon a Clairon munkatársa között egy Chamborder.-ra vonatkozó hírlapi polémia következtében. Boubée két könnyű sebet kapott. Beszélik, hogy Marion képviselő szintén a legutóbbi botrányos képviselőházi ülésben történtek következtében kihitta Cassangnacot, végül hallatszik, hogy Judet, a France munkatársa és Dreyfus tanácsos a Leuterne szerkesztője közt egy hírlapi polémia következtében párbaj van készülőben. — Kibukott a vasúti kocsiból, ezután áttért a csatorna ügyére. Dicsérte 26-án bűnösnek ítélt nyolcz orthodoxot, mint angol kormány lojalitását, de — úgymond — az angol nép mindig önző. Neki kizárólagos szerződése van a csatornára, de Mm fog azzal visszaélni és kész mindent megtenni, mi a kereskedelem érdekét előmozdítja. Beszédét e szavakkal végzi: „A panamai csatorna is kiépül, és akkor úgy megyünk Ausztráliába, mint Parisból Versaillanba.“ Ismételve üdvözli a magyarokat. Ezután a bemutatások következtek. Lesseps családjáról beszélt és hivatkozva 78 éves létére, megcsókolta a fehér ruhába öltözött Bálint Juliska és Pestitfizela kisasszonyokat. Lesseps meghívta a társaságot a panamai csatornatársak holnap tartandó gyűlésére s az akadémiába. A magyar társaság délután a párisi magyar egylet szép kiállítását tekintő meg, mely alkalommal az egylet nevében Cziriák, a társulat részéről pedig Pulszky, Borostyásg, Hentaller és Siposs szóltak. Az írók és művészek társasága a párisi magyar egyletnek 300 frankot adott, Hadik grófné pedig 110 frankot. A Théatre Francais esti Niki előadását a színlapok ekkér hirdetik: „Aux écrivains et artistes hongrois.“ Ez estély nagyszerű volt. Az előadásban Got Delaunay, Monnet, Sully, Coquelin stb. működtek közre. Az előadás alatt nagyszerű meglepetésben részesültünk. A felvonások között megjelent a színpadon Dudlay kisasszony, a Theatre Français kitűnő tagja, gyönyörű szép ifju hölgy, antik jelmezben és elragadó beivel s a legnemesebb páthoszszal alkalmi verset szavalt. A vers czíme a következő: „Am voyageurs hongrois szerzője: Henrik de Bornier. A költemény elszavalása után 10 perczig tartó zajos taps és éljenzés keletkezett. A magyarok állva tapsoltak, sóba pedig az örömtől zokogtak. A Gyéreg-tordai szárny vasút mutati-rendőri bejárása. A Gyérestordai szárnyvonal kiépíttetvén, a közmunkaés közlekedésügyi miniszter e szárnyvonal mitan-rendőri bejárását folyó hó 18-ára rendelte el s a bejárás vezetésével Reviczky Konrád miniszteri titkárt bízta meg, mellé műszaki tanácsadóul Landan Gusztáv orsz. középitészet felügyelőt küldvén ki. A bejáránál a m. kir. államvasutak igazgatóságát s kolozsvári üzletvezetőség fogja képviselni, ezenkívül a magyar kir. vasúti főfelügyelőség és Torda-Aranyos megye közigazgatási bizottsága hivatott meg. A bizottság holnap délelőtt 10 órakor a m. kir. államvasutak gyéresi állomásán jön össze. A „polgári dalegylet“ pártok tagjai részére ez évi 11-ik rendes tánczeni egybekötött dalestélyét augusztus 5 -én,Lövöldei helyiségében fogja megtartani. Szörnyszülött. Lapunk egy barátja írja Mezö-Nagycsánból, hogy ott egy K. Vasziliáné nevű oláh asszony valóságos szörnyszülöttet hozott világra. A gyermeknek teste nyakig embertest, feje azonban válságos disznó fő úgy, hogy szopni nem tol, hanem a tejet tányérból nyalja föl. Bágyoni Farkasa Albert, magy. kir. távirdatiszt gyászjelentését vettük ma. A balig 30 éves fiatal embert hosszas tüdőjért vitte sirjába. Elhunytéról a kolozsvári távírda főállomás tiszti kara is adott ki gyászlapot. Temetése ma lesz a múzeum-utcza 1. sz. háztól, - Liptó-Szent-Miklós pusztulás. A város július 13-án a szó szoros érelmében porrá égett. Délelőtt hal 1 órakor a szomszédos Vrbicz községben tűz támadt, pedig állítólag háron helyen egyszerre. Az itteni faépületek bő táplálékot nyújtottak a kén elemnek, s a felkerekedett szél ragadta tüzet magával mindenfelé, úgy, hogy délután 2 órakor már a szomszédos Orbicz, Hunták és Liptó-Szt-Miklós tökéletesen porti égtek. A tűz által okozott kárt ma még ilelítőleg sem lehet meghatározni; a kárgy-két millió. Emberi élet is igen sok esett odozatul. A leégett épületek száma a meléképületekkel együtt meghaladja az 1500- at A megye területén levő összes tűzoltótületek jelen voltak ugyan, de segíteni csak a helybeli egylet tudott volna a vész kezde’•«, ha t. i. ilyan egylet léteznék nálunk ; ti azonban a pánszláv agitáczió miatt itt járn örökre pium desiderium marad. A takarékpénztár épülete, melyet csak most fejeztek be, romokban hever. Az egyik futárkereskedésben a petróleum tüzet fogott, kirobbant s az épület egyik szárnyát tönktette. A szegény földmives nép nagyobbat csak a rajta való gúnyával menekült. " Egyesek kára igen nagy, így Holéczy bácsmesternek tegnap befejezett uj épületei félig égtek s ráadásul még vagy 2000 db prémes bőr is ott veszett. A város kinézése megrenditő. Égbe meredező kéményeknél egyebet nem látni. — Vonat-kizökkenés. A magyar Illim-vasutaknak hatvan budapesti személy'r'ttata, melynek ma vasárnap d. u. hetedül órakor kellett volna a fővárosba érkeziiíi teljes háromnegyed órai késedelemmel l°tt meg. E késedelemnek, mint értesülünk, volt oka, hogy a Hatvanból Budapestül, kevéssel a személyvonat előtt megindított tehervonatból három teherkocsi a batyui állomás közelében kizökkent, s elállt a személyvonat előtt az ut. Három óra leltbe került a kocsik visszahelyezése, egyéb baleset nem történt, csak a vonat levő nyaralóhelyekre kirándult buda.•'tisk türelmét tette kemény próbára a házas késedelem. — A vallásszabadság Oroszortv'ágban. Az orosz kormány igen szívesen lárja, hogy az orosz papok a balti tartommányokban, a lutheránus parasztokat min^Kle hitegetések és ígéretek segélyével a keleti vallásra térítik, de azt, ki az ‘^^rvallásból kitér, a legszigorúbb bünte- Rlljtja. így a kazani bíróság múlt hét július hó 15-én reggel 7 óra 15 perczkor Budapestről Esztergom felé elindult 361. osztr. magyar államvasúttársulati vonatnak egy II- ed osztályú kocsijából kalauz által eszközölt menetjegy vizsgálás alkalmával egy Grauer Adolf budapesti lakos 4 éves fia Palota és Dunakeszi között az ajtón át kibukott. A gyermek a pályatesten levő kocsisra esett, alig észrevehető sérülést szervedett. — Halálos kimenetelű párbaj. Würzburgból írják fzó 13-ról: Moschl egyetemi hallgató a Mocuania burschenschaft tagja, a Bavaria-egyesület egyik tagjával a Guttenbergi erdőben ma reggel pisztoly párbajt vívott. A felek tíz lépésről vontcsövű pisztolyokkal lőttek. Moschl altestében sebesült meg, a golyó jobb oldalról hatolt testébe, s a baloldalon jött ki. A fiatal tanuló azonnal összerogyott, az orvos bekötözte sebét, de a szerencsétlen nemsokára kiadta lelkét. Ellenfele elmenekült. — Pánszláv mozgalom. Nyitramegye legközelebbi közgyűlésén dr. Kállai felemlítette, hogy Vágújhely környékén, (Túra mellett évenkint mintegy 600 pánszláv gyülekezik össze nemcsak Magyarország minden részéből, hanem Prágából, Varsóból s más helyekről s az itt egybegyűltek olyanokat hirdetnek és fejtegetnek, melyet valóságos merényletek a magyar államiság ellen. A panslavismus terjesztésére nézve itt beszéltetnek meg a módok s az izgatók szétoszolva, terjesztik tanaikat. A szónok felkérte a megye törvényhatóság bizottságát, hogy e merénylet ellen a legnagyobb erélylyel lépjen fel. A felszólalás, mint önálló indítvány, formahibák miatt nem volt tárgyalható , az elnöklő főispán annyit azonban kijelentett, hogy a megye törvénhatóságának rendszabályokat alkotni felesleges, mert van gyülekezési törvényünk, melyben meg van adva a jog és meg van hagyva a kötelesség, hogy mit és hogyan tegyen a politikai hatóság. — Lefűzött feladau. Esotonban sok minden megtörténhetik. Ez a kis história is ott esett meg. A ló vonaton vakmerően szemüvegezett egy hölgyet egy vele átellenesen ülő úr. A hölgy tűrte a dolgot egy darabig, de mikor látta, hogy a seladonnak nincs szándékában abbanhagyni a dolgot, erősen nézett pár perczig kabátja gallérjára — épen a füle alatt — aztán utálattal elfordult, végre hangos kacagásban tört ki. Az úr rögtön abbanhagyta a szemüvegezést, nyugtalanul mozgott ülésén, forgatta fejét, hogy azt a gyanús valamit megláthassa, szemei majd kidülledtek, kezével simogatta gallérját, végre elrohant egy közeli korcsmába. Megnézi magát a tükörben, de bizony a kabáton semmit sem tudott felfedezni. — Lécz szeget hordott a fejében. Rózsahegyről jelentik, hogy múlt héten az ottani törvényszéki börtönbe egy betöréses lopással vádolt fegyenct szállíttatott s habár legcsekélyebb testi bajt sem érzett, kénytelen volt magát a szabályszerű orvosi vizsgálatnak alávetni. Mily nagy volt a meglepetés, midőn a börtönorvos konstatálta hogy a csudaember fejébe egy a szokottnál nagyobb léczszög van beleszarva. E léczszög haladéktalanul eltávolíttatott, az operáczió azonban emberünket annyira megviselte, hogy annak következtében agyvelőgyuladásba esvén, örökre megszabadult a büntetéstől. Nyikulaj, a medve és a málna. Egy szegi (Hányad m.) illetőségű oláh paraszt, kinek kezében tán sohasem járt rozsdás muskéta sem, nemrégiben a határban fekvő, vadakban elég dús, erdőre ment málnát szedni, hogy a közeli városban pénzt szerezzen vele. Szerencsésen meg is töltötte kosarát. Midőn azonban egész megelégedéssel pipáját tömné útravalónak, holmi gyanús recsegést hallott. Oda fordul, hát tőle alig 4 lépésnyire egy csinos maczkó csemegézett a dús málna forrásból. Nyikulájnak inába szállt a bátorsága s óvatosan visszavonult a közeli fa mögé, várva, hogy mi lesz ebből A maczkó pedig egész diadallal elfoglalta az oláh elhagyott helyét, tapasztalva pedig, hogy a kosárból sokkal kényelmesebben falatozhatik, kiürite azt. Nikulás persze kissé savanyú pofával nézte a dolgot, ■, de később nagyot nevetett rajta. Persze csak akkor, mikor már a medve jóllakva odébb állott e llenzék CSARNOK. A vetélytarnok. Wachsman K. után: Szabó Nándor. (Folytatás.) E közlemények roppant mély benyomást tettek Máriára. Átlátta, hogy, ha ellensége is Rafaelnek Sebastiano, közlései mégsem lehetnek költöttek. Ezen kívül bizonyos volt, hogy az idegen hölgy és a czigánynő egy és ugyanazon személy, hogy Rafael már rég ismerte, s közel viszonyban állott hozzá, s hogy ez ismeretség még folyton tart. Csak nagy nehezen szedhette magát annyira össze, hogy Sebastianonak megköszönje közleményeit s hallgatásra kérje. Alig távozott ez utóbbi a szobából, midőn Neri doktort jelentették be. A bibornokot szándékozott meglátogatni, de nem találván otthon, Máriánál akarta visszatértét bevárni. Mária meg volt győződve, Nerinek iránta való jóakaratáról, s azért szívesen fogadta. Elmondta, hogy egész bizalommal fordul hozzá szorongatott helyzetében, s kéri bölcs tanácsát. — Legyen meggyőződve, mondá Neri hévvel atyailag fogok tanácsolni, mintha csak szeretett leányom volna. — Ön tudja, hogy Rafael Sanzio jegyese vagyok. Daczára ennek, vagy jobban mondva épen ezért kérem, beszéljen nyíltan velem. — Beszéljen, signora, viszonzá Neri uyug°dEan; nyílt szóra, nyíltan szoktam felelni. — Ismeri Rafael jellemét, jó tulajdonait és gyengéit? kérdé Mária. — Jelleme nemes, gyengéit pedig nem leplezgeti; könnyű tehát mindkettőt megítélni, viszonzá Neri. — Akkor ismeri a nők iránti vonzalmát is, nevezetesen ama fiatal urbinoi hölgygyel való viszonyát? — Ismerem; Rafael fiatalkori szeretője az, ki jegyváltásának hírére sietett ide. Furcsa teremtés ez a leány. Rafael nőül vette volna, mikor Urbinoból eljött, de megtagadta tőle kezét, állítván hogy a művészet, melyben nemcsak kortársait, de a messze jövőnek minden festőit felülmulandja, sokat szenvedne, ha házasság által családias élethez kötné le magát. Míg nők iránti vonzalmának szabadon hódolhatott, míg egyiktől a másikhoz csapodároskodhatott, addig távol maradt tőle, de mihelyt hírül vette, hogy nősülni akar, azonnal ide sietett, hogy, ha mindjárt saját jólétének és hírnevének - mert jó családból való — feláldozásával is, Rafael szerelmére való igényeit érvényesíthesse. __ X1gy hát nőül akar hozzá menni? kérdé Mária bámulva. — Nem, viszonzá Neri. Ma is úgy gondolkozik mint egykor. Úgy vélekedik most is, hogy a házas élet, a családi gondok tünkre tennék Rafaelben a művészt. „Nejévé soha sem leszek , szokta mondani. „Hadd éljen a művészetnek, a szépnek, az élvezeteknek. Lehet, hogy ennek következtében korán hal el, de legalább úgy fog meghalni, hogy elért dicsőségének tetőpontjáról le nem száll.“ — Meg vagyok győződve, hogy a „Fornarina”, mint a fiatal művészek nevezik, szívesesen eltűri, hogy mennyasszonya, szeretője legyen kegyed Rafaelnek, de minden erejéből megakadályozni iparkodnék azon férfiúval való egybekelését, kit oly rajongó odaadással szeret. Lehet ez eszmét túlzottnak, esztelennek, sőt bűnösnek is tartani, de el nem vitazható, hogy erős és határtalan szerelemről tanúskodó léleknek szülöttje, s azért csakis ilyen lélek képes azt méltányolni, s fölötte ítélni. — Mit gondol, kérem, visszavonulna az a lány, ha Rafaellel való egybekelésem ténynyé válnék ? — Feltétlenül, viszonzá Neri. E büszke lélek szentesített jogokat sok nem fogna érinteni. — S valljon igaza van-e Fornarinának Rafael jelleme megítélésében ? Kérdé Mária ünnepélyes hangon. — Igaza van! viszonzá Neri hosszabb szünet után. — Rafael nemes lelkületű ember, egy gyengéje azonban megvan: a féktelen élvvágy. — Két dolog lehetséges : vagy legyőzi a házas életben e szenvedélyt, vagy nem győzi le. Az első roppant erőltetésébe kerülne, a második boldogtalanná tenné s bármelyik a kettő közül tönkre tenné mint utolérhetlen művészt. Nem szavai roppant mély benyomást tettek Máriára, szép arcza halvány lett, de azért el nem veszté, lélekjelenlétét. Amint Neri beszédét befejezte, kezét nyújta neki. — Köszönöm mester, mondá. Tudom most, mit kell tennem. Nyíltan és őszintén beszélt velem, s ez őszinteséget megfontolva, aszerint fogom magamat elhatározni. — Isten áldása legyen Kegyeddel, mondá Neri fájdalmas hangon, mialatt Mária kezét ajkaihoz emelé. — Legyen erős, signora, téve hozzá, legyen erős, mint a szerelem, mint a halál. — Mivel a bíbornok hazatértét jelentették be, Neri elhagyta a szobát. Mária pedig nyugvó helyére veté magát, arczát két kezével eltakarván. Néhány óra múlva a bibornok lépett be unokahuga szobájába. Barátságosan nyújtá kezét Máriának, kérve, foglalna helyet mellette, mivel őt érdeklő fontos közölni valója van. — Tudod édes Mária, kérdé hogy az év, melyet Rafaellel való egybekeléstekre vonatkozólag gondolkozási időül tűztem ki, néhány nappal ezelőtt lejárt. Azt hivem, hogy Rafael, ha házasságtokat óhajtaná e határidő leteltével maga jövend el annak végrehajtását sürgetni. Ez nem történt meg, ennélfogva alig kell említenem e mulasztás jelentőségét. — Nem szeret többé, s egybekelésünk terhére lesz, mondá Mária csendes odaadással. — Én is úgy hivom, s azért czélszerűnek tartám e dolgot vele tisztába hozni, folytatá Bibiena. Azonban ne gondold, hogy megfeledkeztem volna arról, amivel neked és magamnak tartozom. Tisztelem Rafael Sanziot, magasan áll ő, de nem oly magasan, hogy unokahúgomat ráerőszakolni akarjam. Régóta gyanítám, hogy Rafael a határidő leteltével veled szakítani szándékozik. Megtudtam — véletlenül — e szándék okát is, s hogy bizonyosságot szerezzek magamnak róla, egész őszinteséggel beszéltem vele a dologról. — Úgy hát aza Fornarináról beszélt vele ? rebegő Mária. — Ugyan hova gondolsz ? viszontá megvető mosolylyal a bibornok. Okaim valának komolyabb dolgokról beszélni, mint e lányról, kit Urbinoba visszaszállittatni két sor írásomba kerülne ! Sokkal komolyabb alapja van a dolognak. Úgy értesültem, — s eleintén elhinni sem akartam — a pápa véres kalapot szándékozik Rafaelnek adni. S ez nagyon fontos dolog, mert első eset a maga nevében. S hogy megtudjam, mi igaz rejlik e hírben, megragadtam az alkalmat, s „beszélve Rafaellel, megmondom, hogy az általam kitűzött határidő lejárt, s most határozott nyilatkozatot várok mindkettőtöktől. Feleletéből ama tervnek mibenlétét akarom megtudni. KÖZGAZDASÁG. Budapesti szarvasmarha és sertéstenyészállat-vásár. A földmivelési minisztérium díjazással egybekötött szarvasmarha- és sertéstenyészállat-vásárt tart Budapesten, 1883-ik évi szeptember hó 22., 23. és 24. napjain. E vásár hivatalos programmja a következő : I. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a szarvasmarha- és sertéstenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten f. évi szeptember hó 22., 23. és 24. napjain szarvasmarha- és sertéstenyészállat-vásárt tart. H. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárrendező bizottság alakíttatott, mely Budapesten, a Köztelken székel. A vásár Budapesten, a fővárosi marhavásár téren tartotik. III. A vásár szeptember hó 22., 23. és 24-dik napjain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor végződik. IV. A vásárra bocsáttatnak korra való tekintet nélkül. A) Szarvasmarha: bika, bikaborjú, üsző és üszőborjak. I. Magyar. II. Nyugati fajták. B) Sertés: kan, kocza. I. Hazai. II. Nyugati fajták. Magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is vásárra bocsáttattak, a dijakra azonban külföldön nevelt állatok csak az A) II. és a B) II. alatti csoportokban versenyezhetnek. Hizlalt vagy tenyészképtelenné tett, vagy egyéb okból tenyésztési czélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáttatnak. V. A vásárra a bejelentések a vásárrendező-bizottság által szétküldött, illetőleg attól nyerhető bejelentési minták felhasználásával, két példányban, legkésőbb augusztus 27-ig bezárólag, a vásárrendező-bizottsághoz czímezve, a Köztelekre küldendők. Minden bejelentéshez a tenyészet egészségi állapotát igazoló egészségi bizonyítvány csatolandó. Az állatok szállítására nézve a vasutak kedvezményeket engedélyeztek. Az erre jogosító igazolványok a vásár-rendezőbizottság által a bejelentőknek megküldettek. VI. A bejelentett állatok szeptember hó 21-én estig okvetlenül beállítandók. Az állatok Budapestre érkezés után azonnal a kiállító megterheltetése nélkül újból állatorvosiig megvizsgáltatnak s ha betegeknek találtatnak, a budapesti állatorvosi tanintézetnek adatnak át orvoslás végett. VII. Az állatokat a vásár utolsó napja, szeptember hó 24-én délután előtt a vásárról elvinni nem szabad. Vili. Az állatok takarmányozásáról és ápolásáról a kiállítók gondoskodnak. Intézkedés történema végre, hogy a szükséges takarmány és ólomszalma mérsékelt s a vásártéren közzéteendő árakon, a vásártéren helyben kiszolgáltassék. IX. A vásárra hozott tenyészállatok állása felett azok ára is kiteendő, s az a bejelentési ívén is megemlítendő, hogy az ár a katalógusba felvehető legyen. X. A kitett áron az állat az első jelentkező vevőnek mindenesetre eladandó és többé árverésre nem bocsátható. IX. Ha valamely állat tényleg eladatott a történt eladás a vásárrendező-bizottságnak a helyszínén levő irodájában azonnal bejelentendő, s a vevő nevével együtt az állástáblán feljegyzendő. XII. A vásár utolsó napja, szeptember hó 24-re reggeli 10 óráig el nem kelt állatok aznap árverésre bocsáttatnak. A kikiáltási ár a tulajdonos által határoztatik meg, mely ár azonban a bejelentett eladási árnál nagyobb nem lehet. Ha kikiáltási áron felül ígérnek, eladó tartozik az állatot átadni. XIII. A jeles állatok díjazása czéljából az e czélra felkért országon gazdasági egyesület közbejöttével két bíráló bizottság alakíttatik, egyik a szarvasmarhák, másik a sertések megbírálására. XIV. Mindkét jury szeptember hó 22- én kezdi meg működését, és aznap be is fejezi — úgy hogy szeptember hó 23-án reggel 10 órakor már a dijazott állatok állása felett a dijak jelezhetők legyenek. XV. A dijazott állatok elővezetése mellett a dijak kihirdetése és kiszolgáltatása szeptember hó 23-án déli 12 órakor történik. XVI. A földmivelési miniszter által adományozott dijak a következő osztályokra tűzetnek ki : A) Szarvasmarha. I. Magyar fájta. Bika: 1. dij 100 darab 10 frankos arany, 2. dij 40 darab 10 frankos arany, 3. dij 20 darab 10 frankos arany. Bikaborju : 1. dij 10 darab 10 frankos arany, (1 éves korig) 2. dij 5 darab 10 frankos arany. Tehén: 1. dij 50 darabb 10 frankos arany, 2. dij 20 darab 10 frankos arany, 3. dij 10 darab 10 frankos arany. II. Nyugati fajta, a) Berni kuhlandi, mariahofi), pinzguai (möllthali) allgaui. Bika: 1. dij 80 darab 10 frankos arany, 2. dij 40 db 10 frankos arany, 3. dij 30 darab 10 frankos arany, 4. dij 10 darab 10 frankos arany. Tehén: 1. dij 50 darab 10 frankos arany, 2. dij 20 darab 10 frankos arany, 3. dij 10 darab 10 frankos arany. Bikaborjú: 1. dij 10 darab 10 frankos arany, 2. dij 5 darab 10 frankos arany, b) Egyéb kulturfajták és keresztezések: 1 darab bikára 30 arany, 1 darab tehénre 20 arany. B) Sertések 1. Hazai kondor sertés: a) szőke: kan 1 dij 20 2 dij 10, korza 1 dij 15, 2 dij 8; b) fekete: kan 1 dij 20, kocza 1 dij 15. II. Nyugati fajták. Kan 1 dij 20, kocza 1 dij 15 drb arany. XVII. Valamennyi dij csupán abszolút becsű állatnak adható ki. XVIII. A pénzbeli dijak mellett oklevelek is adatnak, melyeken a jutalomdij megemlítve van. XIX. Pénzbeli dijakon kivül elismerő oklevelek adatnak. XX. A vásár látogatása díjmentes. NYÁRI SZÍNHÁZ, Kolozsvárt, szerda 1883. julius 18-án. PRY PÁL: Vígjáték 5 felvonásban. Felelős szerkeszti és kiadótulajdonos: RIRTH, MIKLÓS. (Folyt. követ.) Julius 17.