Ellenzék, 1885. július-december (6. évfolyam, 149-302. szám)
1885-09-19 / 216. szám
Kolozsvárt 1885. ..-en fogja átengedni, hangyán a szakáilyok ebbeli ajánlatát a közgyülés eljgrtdjft* Végül elfogadták a szakosztályok a ta- Vj0j abbeli javaslatát, hogy a város egy j *ti kalauzt adasson ki Woerl L. würzigi könyvkiadóval magyar és német nyelv Nevezett kiadó e kalauzban le fogja iratni Kolozsvár történetét, nevezetességeit . Mindazt, ami az idegen utazókat érdekelsíti Tanügy. A bánffi-hunyadi állami felső népiskoláid a Daal Irén lemondása következtében üresedésbe jött segéd-tanítónői állomásra — itt értesülünk — Egéni Jolán, polgárilepezdét végzett tanítónő neveztetett ki. * A Magyar Szlovábon felállított államiskolához tanítóvá Binder János, a gyaji iskola derék tanítója neveztetett ki. — Taitónővé Lasch Josefa, képesített tanitónő. Fábián Gábor. (1795—1877.) Régóta készülődik Aradi városa Fábián Gábor fabilisinak emléktáblával való megjelölésére. Az aradi üldeg-egyesület pendítette meg a kegyeletes eszmét : íméktáblával jelölni meg a klasszikus művek kitűnő siltójának lakóházát. A művészi kivitelű emléktábla [Sémit, a ragyogó aranybetűk messziről hirdetik Arad , üres kegyeletes érzelmeit s a jeles férfin nevét. Fábián Síkor, a műfordító neve országszerte ismeretes, de Vind városa nemcsak a műfordító iránt rójja le a kerylet adóját, midőn ünnepet ül az ő emlékezetére, de rujja kegyeletének adóját egykori országgyűlési képviseője iránt is, ki e minőségében s e minőségén kívül, az a társadalmi mozgalmak lelkes bajnoka, elévülhettlen érdemeket szerzett, s örök hálára kötelezte Arad mit Lapunk megjelenésével egy időben lesz az emlék- Sírj leleplezésének lélekemelő ünnepe. Üdvözöljük az odúkat a kegyeletes ünnep alkalmából. Ezzel a mártúrtáblával az irodalmat tisztelték meg. Fábián Gábor nem volt Aradváros szülöttje. Veszprémmegye Vörösberény nevű községében született 1795 kiember 28-án. Apja itt református esperes volt s a jennek Fábián Gábor szülővárosában kezdette iskoláit, inén Pozsonyba, majd Pápára vitték szülei s végül Pesten fejezé be tanulmányait. Szüleinek az volt a kínns ága, hogy ő is a papi pályára lépjen. Fel is öltötte tógát, de le is vetette, a mint Pestre érkezett s beratkozott a jogi tanszakra. Az ügyvédi vizsgát szép eredménynyel letéve, Bay szeptemvír mellett kezdette meg a jurátuskodást, de nem sokáig maradt a szeptemre oldala mellett, mert Világosra hívta uradalmi gyesinek. Tíz évig, 1824-től 1834-ig, volt a világosi uraidon szolgálatában s e tiz év alatt föl és lefelé közözt életet és szeretetet vívott ki maga részére. A világsták zokon vették, midőn beadta lemondását s elkörülött Aradra. Letelepedett Aradon, de nem azért, hogy ügyvérskedjék. Kurticson földeket vásárolt s élt a gazdaságuk. De hiában erőltette magára a csöndes, elzárkó..5 életet, az aradiak nem engedték pihenni tehetségét, killították a közügyek szolgálatába, megválasztván őt édes törvényszéki táblabirónak. Ez időtől kezdve pedig a nyilvános élet embere. Népszerüsége évről-évre meködik s 1848-ban egyszerre két kerület: a világosi s kisjenői választja meg képviselőjéül s ugyanekkor még más kitüntetés éri: Kossuth felszólítja, hogy legyen neki titkára, Szemere Bertalan belügyminiszter pedig az adi főispánsággal kínálja meg. Fábián egyik állást őt foglalja el, de 1849-ben már mint a hét személyes Szibia egyik bírája szolgálja hazáját. A forradalom lezajlása után őt is mint sok hazait, zaklatják, üldözik. Személyesen jelentkezik a hadi ■wétyszéknél, de kegyelmet nyer. A Bach-kormány ítéelése hivatallal kínálja meg, és ő mindannyit visszafutja. 1865-ben Arad város megválasztotta orsz. képlének. Többé nem is szerepelt a politikai pályán s itének hátralevő részét egészen a klasszikus irodalom Alisának szentelte. Már kora fiatalságában nagy szeretettel foglal-Másnap rögtön a reggelizés után elvakkal fordult Gwenni felém: — Wini, leszel szives elkezdeni a nagy munkát, s dolgozni tanítani . Úgy szeretném megpróbálni! István nem lesz itt tizenket®g. Valami eligazítani való dolga van a városban. Ma kedd van, nem sok időnk mais a tanulásra. Ha a néném beleegyezése megérkezik csütörtökön esküszünk. — Csütörtökön taiáltam, holnapután igen hamar! Van készen holmid? — A kelengye hamar elkészül, volt aMotyogva adott válasz. Holnap elég időm a bevásárlásra, míg István a diszpenátziót megveszi, addig én is eligazítom a másik dolgot. Valóban az idő borzasztóan haladt ,wandolin csütörtökön, Dávid szombaton utazik! Milyen egyedül leszek nem sokára! ** nem szabad magamra gondolni. — Hát akkor mi lesz, ha a Claremont bébi engedélye nem érkezik meg ? kérdem függetlenül. A következő pillanatban szerettem nyelvemet meggondolatlan kérdésemért leharapni. Az az aggályos kifejezés, mi testvérem azczára szállt, megijjesztett; *&z csakhamar elmúlt, s mosolyogva ’•‘»Szolt : — Ő beleegyezik; levelem után bizotrosan megteszi; ma reggel sokáig tünőd, ® * felett, g arra a meggyőződésre jutott j®' hogy néném hajlani fog. Tudod Wini, nagyon szeret, s eddig beláthatta, hogy l°gom a Lord Beandelire házassági sun, elfogadni. Miért ellenkezzék tojj ‘ 'Nem, Wini, én nem félek, és boldog Meglásd holnap reggel egy szép *kapok a nénitől. (Folyt, köv.) A Tiszák násza. Pompás idő kedvezett a Tisza-család boldogsága fényes ünnepének. A vígan lengő lobogók a város lakosságának osztatlan szerencsekivánatait hirdették, melyekhez őszinte szívvel hozzájárulunk mi szintén. Mert ha a politika széles árkot hasít is közöttünk és a Tisza-család között, ha a politikai elvek kötelességévé is teszik, az „Ellenzékinek, hogy a közélet küzdő mezején, a közérdekekért szünet nélkül hangzó csatazajban meghátrálás nélkül támadja Tisza Kálmánt, a miniszterelnököt és szünetlenül megbuktatására törjön, ez nem zárja ki, hogy őt mint apát szerencsekivánatainkkal föl ne keressük, midőn fia nászát üli, és hosszú életet ne óhajtsunk neki, hogy minél tovább örülhesen gyermekei boldogságának. A küzdelem a politikai ember, s nem a családapa ellen foly és készségesen kiáltunk éljent midőn.Tisza Kálmán mint ilyen jó Erdély bérczei közé. Bár örökké a boldogság borutlan kék ege ragyogna a két fiatal pár fölött, kiket az egyház ma egyesített az egész életre, miután a szerelem már korábban összefűzte sziveiket. * A kettős esküvő Tisza István és Tisza Ilonáé s Bethlen Pál gr. és Tisza Joláné, ma délelőtt 10 órára volt kitűzve a farkasutczai ódon, igazi műbecscsel biró gothikus református templomban, melynek belsejét zöld levélfüzérekkel, fehér kasmír-lepellel és a Tisza-, s a Bethlen-család czímereivel díszítették föl. A szentegyházutczát, a Trencsinvártért, a Közép-, Torda- és Farkas-utczákat tíz óra felé kiváncsi csoportok lepték el, mind türelmetlenebbül várva a nászmenetet, melynek ezeken az utczákon kellett keresztül vonulnia. Természetesen legtöbben gyülekeztek a farkasutczába a templom elé, hol 11 óra felé már alig lehetett járni, az ablakok is mindenfelé megteltek kiváncsiakkal, a templomban pedig egymás hátán szorongott a közönség. A kapukat díszruhás rendőrök őrizték. Hogy ki volt ott? Ezt kérdezik olvasóink. Ebben az esetben könnyen megfelelhetünk, mert párisiasan azt mondhatjuk : Tont Kolozsvár, ott volt mindenki, s hogy a hölgyek túlnyomó számban, vajon szükségese említenünk? * Pont tizenegy órakor indult meg a menet a menyasszonyi háztól. Huszonnyolcz fogat robogott egymásután, az elsőben Tisza Lajos gróf násznagygyal. A fényesnél fényesebb magyar díszruhák, melyeken pompás színjátékban verődtek vissza a nap sugarai és szemkápráztatólag ragyogtak a kincset érő drágakövek, valamint a hölgyek elegáns öltözékei a meglepetés és csodálatkiáltásait csalták a főúri menetben gyönyörködő közönség ajkaira. Tizenegy után két-három perccel megérkezett Szász Domokos erdélyi és Szász Károly dunamelléki református püspök kicsi kisérettel, utánuk nemsokára előhajtott a Tisza Lajos gróf kocsija. Tizenegy óra tiz perczkor megnyíltak a templom kapui és bejött a násznagy megyszinti díszmagyarban nagy virágbokrotás násznagyi bottal, gyorsan utána jöttek a többi párok. A meneta kapunál elrendezkedett s a következő sorrendben vonult a templom közepére, hol a násznép számára vastag szőnyegekkel borított négyszegletű hely volt föntartva : elől Tisza Lajos gróf, utána Tisza Ilona k. a. Teleki gróffal és Tisza Kálmánnal. Tisza István Odescalchy herczegkisasszonnyal és Tisza Etelka kisasszonnyal; Tisza Jolán k. a. Bethlen László és Betlen Aladár grófokkal, Bethlen Pál gróf Esterházy Ágnes kisasszonynyal és Tisza Anna kisasszonnyal. Utánuk jöttek az örömszülők, majd a többi násznép, melynek névsorát lapunk tegnapi számában közöltük. * A püspök jobb oldalára Tisza István és menyasszonya, baloldalára Bethlen Pál gróf és menyasszonya állottak; miután a násznép elhelyezkedett és a bevonulás alatt játszó orgona és a színházi opera énekesnek éneke elhallgatott, Szász Domokos püspök beszédet mondott a fiatal párhoz, föltárva előttük most teendő lépésük fontosságát és horderejét, a boldogságot, mely reájuk vár, melyet egymás iránt való hű szeretettel, odaadó ragaszkodással kell kiérdemelniük. A nagy név, a földi és égi adományokban való bővelkedés nagy kötelességekkel jár, inti tehát a fiatal párokat igyekezzenek minél hivebben megfelelni ezeknek a reájuk rótt kötelességeknek; főképen pedig adjanak példát a szép családi élettel, mert a család az egész modern társadalom alapja. Az esküt úgy a vőlegények mint a menyasszonyok határozott hangon mondották utána, mire a püspök áldását adta reájuk és buzgón könyörgött boldogságukért. Ezzel a szertartás véget ért és következtek a szokásos üdvözlések. Az egész czeremónia egy óra hosszat tartott, és a menet egy negyed 1 órakor indult ki a templomból az orgona hangjai mellett. Esküvő után Tisza László házánál nagy ebédet adott, melyre az egész násznép hivatalos volt.• Lapunk egy szeretetreméltó barátnője olvasóinkat azzal lepi meg, hogy a következőkben leír néhány érdekes tór lettet. A két menyasszony: egyforma fehér szatin ruha, elől, fehér csipke fodrok, szatinból a tűnik elő, hátul az uszály drapirozva, a fejen mirtus koszom, illúzión fátyol, hosszú frizura, és a nyakban szintén mirtusz. Fehér rózsa bokréta. A négy nyoszolyú lány egyforma rövid rózsaszín ruha, fehér csipkével egyszerű frizura minden disz nélkül. Fehér és piros rózsákból kötött bokréta. Tisza Kálmánné vadgalambszin bársony ruha, fehér gyöngyös csipkével diszítve, ugyanolyan kalap, bársony szalag kötővel. Tisza Lászlóné bordó faille ruha, ugyanolyan kalap arany lepkével és fekete csipkével. Radvánszky Béláné, Tisza Paula rövid krémszín ruha, drapszin csipkével hasonló csipkéből kalap, balfelöl rózsaszín csokor, ehhez volt erősítve a rózsaszínű selyemszalag kötő, mind a csokron, mind a kötő csokrán gyönyörű gyémánt csatt. Br. Wesselényi Béláné kék bársony ruha, rövid derék és erre reá ránczolva a gazdag kék bársony uszály, kékbe csillogó gyöngy kalap, kék bársony csokorral. Gr. Bethlen Gézáné olajzöld ruha, sottis bársony dísszel és ugyanilyen kalappal. Gr. Teleki Gézáné barna ruha keskeny kék sávokkal, csip**** tuaik nagyon egyszerű barna szalma kalap, oldalt barna és kék tollal, barna gyöngy széllel kötő nélkül. Az ünnepségnek pompás idő kedvezett. Almaviva MINDENFÉLE. Kolozsvár, szeptember 19. Levelezőinket kérjük, hogy a komló, szőlő, törökbúza és sarjatermes viszonyairól, kilátásairól, esetleg eredményéről lapunkat mielőbb értesíteni szíveskedjenek. — Nyilvános kérelem. A kulturegylet czéljaira igen gyakran kap szerkesztőségünk pénzküldeményeket, sokszor nem is utalványnyal vagy revény mellett, hanem egészen egyszerű levélben. Mi e pénzeket természetesen mindig azonnal elküldöttük rendeltetésük helyére s ezen kívül lapunkban nyugtáztuk is. Mégis megtörténhetett, hogy egyik másik nyugtázó kéziratunk vagy az irodában, vagy a nyomdában eltévedt a papírok között s igy ebként nem jelent meg a lapban. Nem tudunk ilyen esetet, de lehetetlennek nem tartjuk. Épen ezért arra kérjük a tisztelt adakozókat, méltóztassanak azon esetben, ha hozzánk küldött pénzük ezideig lapunkban nyugtázva nem lett volna, az iránt minket postafordultával egy levelező lapon értesíteni. Megható dolgok. A kölcsönös üdvözlő beszédek után Kolozsvár város polgármestere az indóháznál kezet csókolt Tisza Kálmánnak. - - A Szász Gerő főjegyzőségi jelöltsége érdekében meleg hangon és lendületes czikket ír a Kolozsvári Közlöny. Az ember koholmánynak vélné, ha igaz nem volna , és tréfára venné, ha olyan megható nem volna. — Dr. 11a Her Károly városunk polgármestere holnap (vasárnap) Gyula-Fehérvárra utazik. A polgármester urai, ki az erdélyi rom. kath. Status közgyűlésére távozik el, távollétében Földessy Sándor tanácsos fogja helyettesitni. — A király szava, Király ő felségének a bródi polgármester előtt a magyar nemzeti zászló hiányára mondott megjegyzése, melyet tegnap közöltünk, egy kis helyreigazításra szorul. A király ugyanis a fekete sárga zászlót nem „birodalma“, hanem „háza“ zászlójának nevezte. A beszélgetés többi részét hiven mondja el a távirat. — Hol a policzia? Tegnap estre 9 és 10 óra közt nehány paraszt ember kanibális lárma közben duhajkodott b.monostor utcza sarkán,de az odagyült közönség a rendőröket mi haszna várta. — A jogászsegélyző egylet folyó hó 22 én d. u. 6 órakor tartja alakuló közgyűlését a joghallgatók II. sz. tantermében, mit azon figyelmeztetés mellett tudatok, hogy csak a tagsági dijt befizetett joghallgatók élhetnek tagsági jogukkal. Kolozsvárit, 1885. szept. hó 19-én. Sztupjár Samu sz. elnök. — Az athleta-viadalt szept. 27-re halasztották. Kár volt. — Öngyilkosság. Tordán a napokban öngyilkosságot követett el K. L. szegény özvegynő. Sok szenvedése vihette végzetes tettének elkövetésére. — Mérgezés. Szebenben a minap egy oláh majoros istállójában egy korsót talált tele pálinkával, melyből úgy ő, mint szolgája jót húztak. Azonban a potya ezúttal megártott, mert a szolga még aznap délelőtt iszonyú kínok közt meghalt, a majoros másnap délutánig kínlódott és akkor ő is meghalt. Alig lehet kétség, hogy a pálinka meg volt mérgezve. Vizsgálatot indítottak a tettes kiderítésére, ami egy kissé nehéz lesz. Az úgynevezett zsemlések malmát, mely a város tulajdona, a Tanács haszonbérbe fogja adni nyilvános árverésen. Az árverés, mint lapunk mai hirdetési rovatában olvasható, hétfőn folyó hó 28-án fog megtartatni a Városház 61 számú szobájában A malom haszonbérének kikiáltási ára évi 400 frt., a malomhoz tartozó (mintegy 21%holdnyi) kert haszonbére pedig 40 frt; megjegyezzük azonban, hogy a kert külön is kiadatik. — Magyar posta — német nyelv. Kassára egy levél ment s a czimzettet bizonyosan nem találták meg és valamelyik magyar kir. postatiszt ezt írta a borítékra: „Obige Adresse retour Szegedin.“ Ha ott nem lett volna a kassai pecsét, bizonyosan senki se hitte volna el, hogy Kassáról jött. — Román irredenta és a L’Indépendence Roumaine. Csiurca Sándort, a Bukarestben megjelenő L’Indépedence Roumaine szerkesztőjét a romániai kormány kiutasította Romániából. A kiutasítást elrendelő miniszteri határozatot Károly király és az összes romániai miniszterek aláírták. A határozat semmivel sem indokolja a kiutasítást, de hivatkozik az idegenekről szóló törvényre, mely a kormányt felhatalmazza, hogy idegeneket, kik az ország békéjének magzavarására törekednek, kiutasíthassa Romániából. Csiurcu, aki különben állítólag magyarországi, a L’Indépendence Roumaine-ben a kiutasítás okául azt adja elő, hogy ő lapjában opponált a román kormánynak s ezért űzi ki őt az idegen származású Károly király minisztériuma. De a valódi ok nem az opponálás, hanem az, hogy Csiurcu nagyon is alaposan áll azon gyanú alatt, hogy a román irredenta ismeretes proklamácziójának gyártásában része volt. Csiurciuval együtt fia is kiutasíttatott Romániából, valamint több más egyéniség, akik szintén az irredenta üzelmeiben való résztvevés gyanúja alatt állanak. — Vakmerő útonálló. Tegnapelőtt este 9 óra felé Budapesten a sugárúton az operaház előtt egy csavargó egy úri nőt tartóztatott fel és nyakáról a lánczot órástól lekapta, aztán futni kezdett. Egy lovas rendőr látta, űzőbe vette és el is fogta. —• Hallatlan, hová jutott már Budapest. — Filoxerát talált a nagyváradi szőlőhegyekben Guzman Dénes vándor tanár. Értesítette rögtön a földm.minisztériumot, ki kormánybiztost fog küldeni a pontos vizsgálatra. — Irtózatos viharok. Francziaországban borzasztó viharok dühöngtek az utóbbi napokban, melyek különösen a csatornán nagy károkat okoztak. A fürdőhelyeken magával vitte a fából épült fürdőket s a könnyebb épületeket. Havrebau több hajót pozdorjává tört, miután a matrózokat a fedélzetről a tengerbe söpörte. De nemcsak a tengerparton, hanem az ország belsejében is dühöngött, tönkre tévén Normandia és Bretagne parasztjainak kilátásait a jó almabor szüretre okozott a klasszikus művek átültetésével. Egymásután ülteti át Ciceró leveleit, Caius Valerius Flaccus hőskölteményét, az Argonautikont, Antilus Claudius útleírását, Lucretius tenkölteményét a természetről; fordítja Hafizt, ismerteti a perzsa és arab költőket, Ossián énekeinek fordítása igazi minta-fordítás, mely egy életírója szerint kiállja a versenyt Ahlwardt fordításával is. Nincs kiválóbb latin klasszikus, kinek műveiből ne ültette volna át, még pedig nem közönséges sikerrel. Nyelve zamatos ett tőrülmetszett magyar, s nem látszik érezni az eredeti nehézségeit. Fábián Gábor megérdemli, hogy nevét az irodalom barátai mindenha tisztelettel emlegessék. b. c. ELLENZÉK Idegenek Kolozsvárit. 1885. szept. 19. Biasini szálloda. Polgár Géza kereskedő, Komárom. Bod Péter tanár, S.-Szt.-György. Malik József lapszerkesztő, S.-Szt.-György. Császár Bálint polgármester, S.-Szt-György. Vályi Lajos ref. lelkész, S.-Szt.-György. Kerekes József tanfelügyelő, Zilah. Mezey Albert k. táblai biró, Zilah. Lőrinczy György képviselő, Zilah. Kis Gábor ref. lelkész, Pápa. Kulinyi Márton színész, Kolozsvár. Pap Márton ref. püspök, Rév-Komárom. Ugrai Gyula lelkész, M.Vásárhely. Bucsy Gyula erdész, Deés. Pap Miklós kjegyző, Apahida. Tokay Jánosné magánzó, M Bogát. Bonis Lajos és családja, Nagy Várad. Erzsébeth szálloda. E. Gönner Manó utazó, Trieszt. Gencsy Sándor polgármester, Zilah. Nagy László ref. esperes, Szilágy Somlyó, Bakcsi Sándor ref. lelkész, Kraszna. Surányi Gyula ref. lelkész, Peér. Kapitán Kudelesku kereskedő, Bukarest. Major Mihály kereskedő, Bukarest. Major Obodesku kereskedő, Bukarest. Pannónia szálloda. Balog Gyula kereskedő, Kézdi-Vásárhely. Mike Benedeke kereskedő, Altorja. K. Csiszár József kereskedő, Kézdi-Vásárhely. Török Bálint kereskedő, K.-Vásárhely. Szőcs József polgármester, K.-Vásárhely. ifj. Kovács Dániel pénztárnok, K.-Vásárhely. Deési Farkas tvszéki biró, M.-Vásárhely. Kovács Mihály birtokos, Érkivás. Török István tanár, Zilah. Kramer Gyula tanuló Besztercze. Kupán József kereskedő, K. V. Szeptember 19. sárhely. Benkő Gyula könyvelő, K.-Vásárhely Szekula Ákos bizt. felügyelő, Budapest. Nemzeti szálloda. Ditrichstein Alerius kereskedő, Bécs. Gr. Toldy Horváth képviselő, Budapest. Visontai Kovách László képviselő, Budapest. Halmágyi Victor kereskedő, N.Várad. Beckert F. utazó, Bécs. Gr. Thoroczkay Miklós és neje birtokos, Gerend. KÖZGAZDASÁG. Brassó megye. A megye közigazgatási bizottságának szeptember havi ülésén gr. Schweinitz közgazdasági előadó a következő fontos indítványt terjesztette elő: „Az ország összes megyéi közül Brassó megyének volt az idén legrosszabb termése és azonfelül több e megyebeli község határán az Olt és mellékfolyói áradása pusztított, mihez még azon körülmény is hozzájárul, hogy a szenvedett károk legalább részben jóvá lettek volna tehetők, hogy ha az ugar használatát a fennálló gazdasági rendszer nem tiltaná. Ezen körülményekre való tekintettel tisztelettel kérem a tek. közig. bizottságot, a m. kir. pénzügyminiszter úr ő nagyméltóságánál odaműködni, hogy ezen megyében a földadó a mezei gazdák legnagyobb kímélésével hajtassák fel, s hogy az Olts mellékfolyóinak áradásai által az idén is kárt szenvedett községek részére az adóleirás megfelelően engedélyeztessék. Miután pedig az Olt áradása majdnem minden évben ismétlődik, tisztelettel kérem, földművelés-, ipar- s kereskedelmi miniszter úrhoz felterjesztést tenni, hogy úgy az Olt folyó, mint az abba szakadó mellékfolyóknál a beerdősítésekre nézve a lehető legnagyobb gond fordíttassék és hogy a kir. erdőfelügyelőség utasíttassék ez irányban a szükségelt tanulmányozások után indítványokat tenni. Továbbá intéztessék a földmivelésügyi minisztériumhoz azon kérelem, hogy ezen folyó és mellékvizes szabályozási terve vagy a kultúrmérnökök vagy állami mérnökök által, de állami költségen olykér készíttessék el, hogy a szabályozási munkálat kevés költséggel végre létesíthető legyen. Az Üb s mellékvezér által majdnem évenként okozott károk tetemesek és érintik az államot is. Ezen károsodások megóvása visszautasíthatatlan kötelesége az államnak s ez annyival is inkább, mivel az okozott károk által nemcsak egy, hanem több megye juttatik s mivel a szabályozással járó költségek kiszámítására, valamint a járuléki arány megállapítására csakis a szabályozási tervezet szolgálhat biztos alapul A szabályozási tervek költségei iránt az egyes megyékkel folytatandó tárgyalások — hihetőleg eredmény nélkül — éveket igényelhetnének. Ennélfogva azon kérelemmel járulok a tek. bizottsághoz, miszerint oda működni méltóztassék, hogy a szabályozási tervek az állam részéről állami közegek által készíttessenek el. Ezenkívül az Olt folyó mentéi, fekvő megyék sokkal szegényebbek, semhogy e költségeket önerejükből fedezhetnék, s különben is ezen vízszabályozási munkálat ahhoz értő és tapasztalt mérnökök által létesítendő, mivel az Olt számos kanyarulatai, tekintettel a folyó nagy esésére, mellőzendők lesznek. Az Olt folyó alsó része legalább tutajok, nem igen mélyen behatoló csónakokra hajózhatóvá tehető és a szabályozás olykép is létesíthető, hogy az Olt vize a határos rétek öntözésére is használható legyen, mely czél az Olt és mellékfolyóinak nagy esésénél bizonyára el is érhető. Ezen ügy felette fontos és az egész Olt területén a megyei gazdaságra nézve a legáldásosabb következményekkel lehet és elérhető lenne ezen szabályozás által a fának jobb értékesítése is. Miután különben a szomszédos Romániát is átszeli az Olt, ennélfogva ezen állam közreműködése jó eleve biztosítandó, de a szabályozás saját területünkön minden esetre foganatosítandó. Méltóztassék azonban az ezen irányban tett intézkedései s lépéseiről az Olt területéhez tartozó összes közig, bizottságokat értesíteni. Végre nem mulaszthatom el tisztelettel kérni, hogy a földmivelési- ipar s kereskedelmi miniszterhez felterjesztés létessék, hogy a mezőrendőri törvény meghozatalával végre megoldást nyerjen a föld szabad használatának és ezzel kapcsolatban a mezei utak szabályozásának kérdése is, hogy lehetővé tétessék a takarmány - kereskedelemre szánt növények vetése megfelelő váltórendszerrel és hogy ezáltal a mezei gazdaság haladásához képest az olcsó gabnaárak előidézte hátrányokat leküzdje, amelyeket csakis egy a mai kor igényelte magaslaton álló mezei gazdaság képes mellőzni, amely lehetővé teszi a váltórendszert és egy intenzívebb marhatenyésztést és mezőgazdaságot megenged. Ehez hozzájárul még az is, hogy csakis akkor gondolhatni az ipar emelésére, ha a mezei gazdaság megfelelően fejlesztetik , ez azonban az ugar és legelő kényszer uralma alatt merőben lehetetlen.“ A gyűlés az előadó e fontos és meszszeható indítványát elfogadta s annak végrehajtásával egyrészt a kir. adófelügyelő, másrészt a két megyei gazdasági egylet meghallgatásával az alispánt bízta meg, kikérve ugyanekkor a törvényhatósági bizotmány támogatását is. FELELŐS SZERKESZTŐ és LAPTLAJDONOS : BARTHA SZIKIX. SEGÉDSZERKESZTŐ: NEOKOLAY KORNÉL.