Ellenzék, 1886. január-június (7. évfolyam, 1-145. szám)
1886-06-30 / 145. szám
Kolozsvárt 1886. szakosztály megalakíthatása végett tárgyalásba bocsátkozni, főleg a kapcsolati módozatok részletes feltételeit megállapítani, és az óhajtott eredmény elérhetése végett véleményes jelentését a legközelebbi rendes, esetleg rendkívüli nagygyűlés elébe érdemleges határozathozatalra beterjeszteni kötelességének ismerje.1. E határozati javaslatra élénk és hoszszu eszmecsere keletkezett, melynek során a titkár igyekezett a központi választmány eljárását igazolni és bárha a kölcsönös támogatást hangsúlyozta mégis ezen határozati javaslatot elvetvén indítványozta, hogy a központi választmány eljárása helyettekén, ha a kölcsönös támogatás esetenként iromtatnék, a központi választmány az egyesülés határozott kikerülésével tárgyalásokba bocsátkozza ad a kultur-egylettel, s ennek eredmtőjét a közgyűlésnek határozatra beterjesztőn.“ Most következett néhai dr. Apor Károly fölötti emlékbeszéd, amelyet tudós Deák Farkas hozszélére eresztve tartott, igen furfangosan kerülgetve a német-orosz világbeli szereplésének némely főbb mozzanatait, úgy a hírhedt tófalvi és lázárfalvi erőszakolt kitelepítéseket. A többi tárgyak hamar lejárván, a közebéd is a felköszöntőkkel eggyütt szerencsésen lefolyván, délután a Székelyföldi Ilmmúzeum ünnepélyesen megnyittatott, amikor is Hajós, Ráth, Győrfi, Kovács és Sütő hosszabb-rövidebb beszédei után e szép technológiai és iparművészeti gyűjtemény s közhasználatnak átadatott azon forró óhajtással, vajha iparosainknak sikerülne önképzésük által saját termékeiknek fogyasztó közönséget szerezni, mit szívünkből kivírunk. A székelyföldi iparmúzeum érdekében lázár Ádám által a vidéki választmánybon beadott és a központi választmány által pártolt következő határozati javaslat fogadtatott el a közgyűlés által : a helyi polgári iskolában egy ipar szakosztály felállítása a városi hatósággal egyetértőleg a közoktatás és iparügyi minisztériumoknál kérelmezendő iparossegédek és tanonczok részére esetenkint ösztön — illetve jutalondijak adandók az egylet által ; — a távolabbi iparosok látogatása czéljából esetenkint a közlekedési minisztériumtól nyerendő mérsékelt vasúti menettérti jegyek eszközlendők ki, a helyi s hazai hírlapok , iparmúzeum fölkarolására, minden azt érdeklő közleményeknek közlésére felhívandók. Ugyanekkor osztattak ki a múlt évi országos kiállításon nyert érmek és oklevelek a kitüntetteknek, mely fontos műveletnél nem ártott volna a polgármesternek néhány buzdító szóval magát megerőltetni. Góbé könyvtáblája arabs hímzéssel; Karácsonyi Mariska tv. hímzése; Naszta Eliztől a László Józsefné igazgatónő mintája után régi mintázat bécsi keresztöltés varrású terítő ; Czernyi Emilia könyvtáblája járina hímzéssel, mind szép előmenetelt s nagy szorgalmat tanúsítottak. A vizsga rendin be lettek mutatva a gépek kezelése, varrás azokon, kötés, a ruha szabás minták előállítása, rajzok sal. Örömmel győződtünk meg hogy a László J.-né Csah Berta úrnő igazgatása s vezetése mellett gyakorlati és helyes irányban indul a működés. Általában azt tartjuk közérdekű helyesen felfogott iránynak, ha nem csupán s nem annyira tanítókat akar ez intézet előállítani , hanem neveljen az iparnak hasznos és képes munkaerőket, legyen ez egy minta-tanműhely. — Ha egy pár növendék képes leend varrás-, hímzés-, virág készítés stb. bármely munka ágában életképes üzletet nyitni s teremteni, ez lesz a hasznos eredmény s a biztosító reklám ez intézet érdekében. A megélhetéshez szerzésképességet tanuljanak és szerezzenek a növendékek, ez legyen a fő czél s ezért örömmel áldozand a közönség is. —. d. — A kolozsvári női ipariskola. A ki jelen volt 29-én délután a női ipariskola vizsgáján s megtekintette a még pár napig most is látható munkakiállitást, örömmel győződött meg ezen közérdekű üdvös intézet életképességéről, növendékeinek szép h eladása felől. Fehérnemű varrások; kötések; ruha készítés, úgy a női ruhák mint gyermek öltözékekben; rajzok; bogozás; szalma fonás; virágkészítés ; hímzések, fehér és színes selyem és arany, és annak minden faja, u. m. pompeji renaisence, china, görög, arab, japáni, journoi, spanyol, indiai; az aplicatiók román és kézen; ajour varrások . A női kézi munkák mindezen hasznos és szép fajai kiváló szakképzettséggel voltak tanítva, s a növendékek által szép eredménnyel munkálva. A fehérneműek varrásában kiváló eredményeket mutattak fel Szigeti Ilona, Elek Janka, Heizer Aranka, Hegevold Mari. A vtó terén Turcsányi Anna és Szigethi Horna tűntek ki. A ruhaszabás és varrásban kiváló előmenetellel munkáltak Gyurich Manci, Puskás Etelka, Ábrahám Ilona, s a rördkívüli tanulók közt Csáki grófnő, dr. Kovácsné, Pákeiné úrnők s a Gráf k. a . ^ I A bogozásban, Turcsányi Anna, Széay Klára, Elek Ilonka és Hegovald Marius hallunk szép munkákat. A hímzések terén első helyen kiváló‘Vet nyújtanak azon szép minta munkák melyeket az intézet kiváló tanárnője Sirk niTir*,k a. mint saját munkáit mutatott be A szép érzék s ízlés fejlesztésre nagy folyással bir ily munkák s ily vezetés mllett tanulhatni, igazán szerencsések kik r használják ez alkalmat. Örömmel győződtünk meg a munkák 'hatásából hogy Sirk k. a. szép művészetét ő tudja adni növendékeinek. A kiállított tárgyak közt külön eml -:ik méltók : a Puskás Etelka fehér és arany "Másé és finom spanyol csipkéből készi- Útlegyelője, a fonott kalapja virágokkal gyurich Matild ráfestése, arab és renais'f* varrásai, arany varása bársonyra, vi*?bokrétái, virágkosara, melynek szalma,aalAt is ő készítette oly szép haladást ta- J'sitnak, mely meglep és gyönyörködtet . Eliz és Ella-nak arabs hímzésű kis iniája és fehér ajour varrása, mint kendőkiváló figyelmet érdemeltek. Miklós llerji tyl*c* párnája arabs és janina himzés-I,,' Abrahám Ilonának sötét zöld peluche durva spanyol csipke varással, fehímzései és tűfestései; Merza Gizella arabs hímzéssel, Greskovits Margit tradia arabs és janino hímzéssel ; ‘Anzé.Aurelia atlacz párnája és vászon **ei; _ Orbán Rózának Jpárnája s Tudomány és művészet. * Színház. Tegnapelőtt három egy felvonásos vígjátékot játsztak színházunkban, kettejében Gerő Lina k. a. először lépett föl budapesti vendégszereplése után. Mind a „Reggeli előtt, mind pedig a ,Szikra“ czímű apróságban igen bájosan alakította az érzelmes Málit, a pajzán Tomon-t. Ezek Gerő Lina kisasszonynak ismertebb alakításai, semhogy részleteznünk kellene. Csupán azt említjük meg, hogy a nagyon is gyér közönség sokat tapsolta s a viszontlátás örömének egy szép virágcsokor képében adott kifejezést. * A ,,Magyar Salon“ czimű havi folyóirat a következő gazdag tartalommal jelent meg: Petőfi Sándor arczképe, Szana Tamás: Barabás Miklós, Reviczky Gyula: A szív (költemény), Jókai Mór: A ki holta után áll hosszat. A magyar börtönügy. Justh Zsigmond : Paul Bourget, Herrmann Antal: Erdélyi czigány népmesék .Concha Károly:A tébi honvéd. Ábrányi Emil : Gyónás (vers). T on ay Á k o s : A rozsok között (kép). P. Szathmáry Károly: Rangon alul (elbeszélés). Bulla János: A „Gül-Babá“-ból (vers). Veres Erzsi: A kis torkos (kép). Kardos Albert Kisfaludy Sándor szerelme. Alphonse Daudet: Tartarin az alpesek közt. Egyveleg. A késő renaissanceról. Természettudományi szemle. * „A Ludovica Akadémia Közlönyeinek júniusi száma a következő tartalommal jelzett meg : Nagyobb dolgozatok. A vasutakért való harczról. Szatmárvárt Fülek Henrik nyug. honvédezredestől.— A szolgálati szabályzat tanításának módszere az altisztképző és legénységi iskolákban, továbbá Olvasókönyv a legénység használatára. Vághó Ignátz hadnagytól. — Az erődített helyek valódi haszna. — Az ismétlő fegyverek harczászati értéke. Schenze 11 Károly őrnagy, törztiszti tanfolyamobeli tanártól. — Szemle: I. A kémkedésről Francziaországban — II. Folyó állapotban levő fűtőanyag. — al. Lényegesebb változások a külföldi hadseregek szervezetében az 1885. évben. — IV. Az orosz hadseregek fegyvergyakorlatai az 1886. évi összpontosítások alatt. NYÁRI SZÍNHÁZ. Kolozsvártt, 1886. július 1-én. Gabányi Árpád 2-ik fellépte. DOKTOR BÁCSI. Dráma 5 felv. Városi ügyek. A főtéri rolv. kath. temploma körüli épületek ügye a szakosztályok előtt. A nagyfontosságu ügy, mely a legutóbbi időben annyi port vert föl, hétfőn délután végre ismét a városi hatóság elé került. A jog- és pénzügyi szakosztály tartott együtt ülést Albach Géza polgármester elnöklete mellett , ezen az ülésen került szőnyegre ismét a templom körüli épületek lebontásának kérdése. Az ügyet Szvacsina Géza tanácsos terjesztette elő, bemutatván a belügyminiszter abbeli leiratát, melylyel a templom köreli épületek lebontása, azoknak kárpótlása s helyükbe négy saroképület építése iránt a város, a katholikus eklézsia és a mészáros társulat között létrejött u. n. kisajátítási szerződést a miniszter nem hagyja helybe. A belügyminiszter azt rendeli, hogy a város először hozza tisztába az alap jogviszonyát a várossal szemben, azután pedig hozzon az ügy érdemében, a kellő formaságok megtartása mellett, újabb határozatot. Továbbá bemutatta előadó a legutóbbi közgyűlés azon határozatát, melylyel az összes ügyiratoknak a szakosztályok elé leendő terjesztése rendeltetett volt el a Bartha Miklós rárbízott, tag interpellácziója következtében. Mi történjék már most? Efölött indult ez előterjesztésre hosszú eszmecsere a szakosztály tagjai között, melyben többek között dr. Groisz G., Bartha Miklós, dr. Fischer Lajos, dr. Jenei Viktor, az előadó, a polgármester s mások vettek élénk részt. Dr. Groisz Gusztáv tett először is hoszszabb fejtegetés után indítványt, mely szerint ő a szakosztályok kebléből egy szőkébb körű bizottságot óhajt kiküldeni avégett, hogy az az alap jogi természetét, különösen pedig azt, hogy afelett ki és minő célra rendelkezhet, vegye az okmányok alapján vizsgálat alá és adjon mielőbb szakszerű véleményt. Dr. Jenei V. egyetért az indítvánnyal, csak azt szeretné, hogy ne a szakosztály küldje ki a bizottságot,, hanem a közgyűlés. Bartha Miklós és Szvacsina Géza azt is indítványozzák, hogy a bizottság járjon el gyakorlatilag s az eklézsiával, mészárostársulattal és az alap jelenlegi kezelőivel ELLENZÉK (577) folytatandó tárgyalások után adjon részletes javaslatot arra nézve, hogy miként oldassák meg a kisajátítás kérdése már most az ügy jelen stádiumában. Végre is hosszú diskusszió után a szakosztályok abban állapodtak meg, hogy a közgyűlésen indítványozni fogják : I. A leirat tudomásul vételét. II. Egy szűkebb körű bizottság kiküldését, mely az alapiak jogi természetét és a városhoz való jogi viszonyát lesz hivatva az ügyiratok alapján, az alap jelenlegi kezelőivel együtt földerütni s e tekintetben szakvéleményt mondani. E bizottság tájaiul ajánltatnak : Albach G. polgármester, Bokros Elek, dr. Fischer Lajos, dr. Groisz Gusztáv, Haller Rezső, Kővári Mihály, és Tamási Sándor tisztiügyész. III. A belügyminiszteri leiratot másolatban közölni az ekklézsiával, a mészárostársulattal és alap kezelőivel azon kijelentés mellett, hogy a város hajlandó a kisajátítás és térrendezés ügyét, újabb tárgyalások alapján, minden jogosult érdek tiszteletben tartása mellett, megoldásra juttatni. Ezzel az indítvánnyal fog a nagyfontosságú ügy a legközelebbi közgyűlés elé kerülni. A jog- és pénzügyi szakosztály tegnapelőtt még két ügyet tárgyalt. Ugyanis ajánlják a szakosztályok, hogy a gr. Wassféle bérház vételárának fedezetéül az erdőigazgatósági palota számára eladott Radnóthfai-féle telek vételára (mintegy 12 ezer forint) fordíttassék. A zsemlésmalom bérlőjének a szakosztályok 100 frt bérbeengedést ajánlanak, mivel a bérlő a malom melletti kertet nem használhatta az idén azért, mert azon a területen a tervezett vízvezeték számára szükséges víz megvizsgálása végett próbakutak ásattak. A szakosztályok ma folytatni fogják tanácskozásukat s a sör- és pálinkaregále kezelése tárgyában készített szabályrendeleti javaslatokat fogják tárgyalni. MINDENFÉLE. Kolozsvár, junius 30. -- A magunk ügye. Helyzetünket mindig úgy fogtuk föl hogy bizonyos eszméket szolgálva, a közönség érdekeit szolgáljuk. Tehát szolgák vagyunk kötelességérzetből, de nem cselédek engedelmességből. E megkülönböztetésből foly, hogy több igényünk lehet, mint azoknak, kik cselédszámban vannak. A kalotaszegi cseléd ambitiója az, hogy midőn kitelt az ideje, hallgat és nem ajánlja föl további szolgálatát, hanem bevárja, míg a gazda teszen ajánlatot. A mi gazdánk az olvasó közönség. E régi gazdánkat arra kérjük, hogy becsüljön meg minket annyira, mint amennyire magát a kalotaszegi szolga becsüli, s ne várjon tőlünk most az új félév elején előfizetési fölhívást. Minden olvasónk tudja, hogy az Ellenzék ára egész évre 16 frt, félévre 8 frt, negyedévre 4 frt, egy hóra 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek az Ellenzék kiadóhivatalába küldendők, legczélszerűbben postautalvánnyal. — Nem kötszőni hanem hájoni vásárról van szó mai vezérczikkünkben. — A székelyegylet az E. M. K. E.-tel való egyesülést tervben elfogadta. A Maros-Vásárhelyt tartott közgyűlésen ugyanis Lázok Ádám felszólalására hosszabb vita keletkezett a culturegyletnek adott ismert válasz fölött, melynek Beák Lajos egyszerű tudomásulvételét indítványozá. A közgyűlés azonban Sándor Kálmán és az egyleti titkár indítványára egyhangúlag kimondta elvben az egyesülés szükségességét s utasította a választmányt a további módozatoknak az E. M. K. E.-tel való megbeszélésére. A nemzetiségi lapoknak káröröme tehát rövid volt és korai. Erdély és a székelység érdekében adja isten, hogy a székely-egylet határozata ne csak határozat maradjon ! — A Szépné-egylet és a városi hatóság figyelmét kell különösen felhívnunk a trencsintéri parkra, mely ugyanis igen szépen fejlődik ugyan, de olyan apró csemetékkel ültették be, hogy bizony még évtizedek múlva is csak pusta díszítés marad az egész park, de árnyat adó fája egy sem lesz. Szakértők meg tudják mondani, hogy 10 —15 éves fákat igen könnyen át lehet helyezni a sétatérről a parkba minden nagyobb költség nélkül; biztosan tudjuk, szakértőktől, hogy egy-egy ilyen fa áthelyezése 8—10 írtnál többe nem kerülne. Ajánljuk tehát a Szépítő-Egylátnak és városi hatóságnak, hogy legalább 20—25 darab 10—15 éves fát helyeztessen át a sétatérről, ahonnan úgyis ingyen lehet kapui, a parkba amire elégséges fedezetet nyújtana már az az 500 frt., amit évenként a város a befásításra szokott előirányozni. — A várom! képviselői cut i'ilit pénteken (júl. 2.) rendes közgyűlést tart, melynek napirendjére a többek között ki fog tűzetni a templom körüli épületek kisajátításának kérdése, a vízvezeték ügyében érkezett, közoktatási és belügyminiszteri leiratok. A részletes tárgysorozatot holnap közöljük. — Eljegyzés. Ifj. gróf Teleky Sán-dor, gróf Teleky Sándor ezredes fia, mint a „Debreczen“ irja, a napokban tartotta eljegyzését Kende Juliska kisasszonnyal, Kende Kanut birtokos leányával a szatroár- megyi Czégényben Áldás és boldogság frigyekre ! — A kolozsvárakkai tegnapi ünnepélyről tudósitsunk a mai lap számára későn érkezett — s ezért jövő számunkra maradt. — A székelyföldi iparmuzeumban 360 bel- és külföldi czég van képviselve készgyártmányaival, — ipari nyersanyagaival és ipari segéd eszközeivel. — Az egyes tárgyak több ezerre rúgnak s a most már kész székelyföldi iparmuzeum értéke 12—15 ezer forintra tehető s részben oly specialitásokat tartalmaz melyek a budapesti kir. technológiai iparmuzeumban fel nem találhatók. — Blaháné asszony hétfőn délután igen szívélyes búcsúvételek közt távozott körünkből férjével, dr. Sprinyi Ödönnel Budapestre. Színházi körökből is sokan jelentek meg az indóháznál. Ezenkívül ott volt a „Mária Valéria“ árvaház választmánya, melynek nevében Sigmond Dezsőné egy gyönyörű csokrot nyújtott át szép beszéd kíséretében a távozó művésznek. — Ugyanazon vonattal utazott Gyöngyösi min. tanácsos is Budapestre, s a pályaudvarban meglátván Blahánét, olyan előzékeny volt s a művésznőnek felajánlotta szalon kocsiját Budapestig, a mit az köszönettel el is fogadott. — Fellegvár. A következő szombat, julius 3-ára eső tiszti mulatság a Fellegváron Stuwer tűzjátéka miatt elmarad. — A román vámháború folytán Pautz brassói harisnya és kertyűgyáros a román kereskedelmi miniszterhez folyamodott azzal a kéréssel, hogy gyárát román területre tehesse át. Kérésének helyet adtak és a román vasutakat utasították, hogy a gyár átszállításánál legyenek kedvezménynyel. — AKolozsvári Dalkert július 3 án szombaton tartja ez évi rendes, tánczcal egybekötött dalestélyét a Stadler-kert nagy tánctermében. Tekintettel azonban arra, hogy ugyanazon napon este tűzijáték lesz a lövöldében, a dalkör estélyét fél tíz órakor kezdi, hogy a közönség a tűzijáték után ide is elérkezve élvezhesse a dalkör által szokott precizitással előadott darabokat. — Halálozás. Szelestey Károly, m. kir. csendőrszázados, özv. Lovas Jánosné és dr. Lovas László, mint férj, anya és fivér, mély fájdalommal tudatják: Szelestey Károlyné szül. Lovas Mária úrnőnk f. hó 2- án este 8 órakor, elte 32-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Hült tetemei külmagyar-utczai 5-ik számú háztól f. hó 3- án u. u. 4 órakor fognak az ev. ref. szertartás szerint örök nyugalomra tétetni. — Erdélyi lovak bravurja. Harminczhat mérföldet tett meg két nap alatt egy négyes fogaton Vay Dénes gróf. Gróf Vay Dénes, bájos feleségével múlt hó 24. és 25- én (azaz két nap alatt) egy úgynevezett Eszterházy-féle vadászkocsin, melyben 4 sáromberki (Teleky-féle) ló volt befogva, Gyöngyösről (Budapesten át) a Pozsonytól egy órányira fekvő birtokába hajtott. Eme körülbelől 36—37 mérföldet tevő útból az első napra, Gyöngyösről Budapesten át Pi- Hs Csabáig 16 mértföld jutott; a második napon déli pihenő stácziónak Komárom volt kiszemelve, honnan is egy hajtásban az egész Caalóközön át történt a kocsizás Majorházáig. — Választás: Brassó megye közelebbről tartott tavaszi közgyűlésében a megyénél üresedésben volt állomásokra egyhangúlag, közfelkiáltással megválasztottak : I. aljegyzővé Eitel Henrik (kit a főispán tiszteletbeli főjegyzővé nevezett ki), felvidéki szolgabiróvá Kostend Vilmos, árvaszéki ülnökké dr. Jekel Frigyes, II. aljegyzővé Wendl Márton és I.szolgabiróvá Szonda János. — A „Hlaros Finlasi“ önkéntes tűzoltó egylet f.hó 27-én, saját pénztára javára, a csinossan díszített állami iskola kertjében igen sikerült nyári mulatságot rendezett; az első négyest 56 pár tánczolta, jelen voltak asszonyok: Dr. Vaja Dánielné, Orbán Györgyné (M. Madaras), Lachegyi Frigyesné, Keresztes Áronné, Horváth Albertné (Radnóth), Dohi Sándorné, Ferencz Józsefné, Donhoffer Józsefné, Dottkos Demeterné, Brom Tamásné. Leányok : Császár Róza, Horváth Róza (Radnóth), Lachegyi Berta és Jolán, Keresztes Gizella, Dohi Anna, Pellett Róza (Radnóth), Naláczi Mariska, Benkő Ilona (Csúcs), Keczkeméti Piroska, Kiss Sarolta, Szőcs Ottilia, Finta Gizella, Biró Róza (M.-Vásárhely), Esztegár Nina, A magyar kerékpárosok Bécsben. A magyar kerékpáregyesület tagjai vissza fogják adni bécsi kollegáiknak a látogatást, amennyiben a július hó 3-án tartandó nyári kerékpárversenyekre testületileg rándulnak fel. A train pár nap óta erősen folyik s valószinű, hogy a budapesti nemzetközi versenyen nyert csorbát ki fogják köszörülni. — A „Uragy engedi a I»*lkör.“ folyó hó 27-én a „Kápolnán“ saját pénztára javára sikerült dalastályt rendezett. A precizitással előadott énekdarabok után, kezdetét vette a táncz, mely körülbelül reggeli 3 óráig tartott. A négyeseket mindvégig mintegy 60—80 pár tánczolta. A szép és elegáns közönségből a következőket jegyeztük föl: Ott voltak asszonyok: Vajna Károlyné, Folgovits Sándorné, özv. dr. Splényi Gézáné, dr. Splényi Henrikné, dr. Bocz Józsefné, Cirner Józsefné, dr. Nagy Albertné, dr. Magyari Károlyné, Telmann századosné, Török Bálintné, dr. Kovács Ödönné, Tóth Miklósné, Fogarasy Albertné, Müllerné, Papp Gyuláné, Gajzágó Simonná, leányok: Balogh Ilona (Kolozsvárról) Varró Róza, Barcsay Tímea, Bocz Irma, Cirner Laura, Papp Cecilia, Török Gyöngyike, Ludvig Olga, Balogh nővérek (Celnáról) Szöllösi nővérek (Sárdról) Weisz nővérek, Dancs Evelin, Bokor Klára, Bárdi Irén stb. Anyagi tekintetben is sikerültnek nevezhető, mert mintegy 80 irtot eredményezett a dalkör pénztárának. — Halálos párbaj. Lőcsén Petróczy Pál, hadnagy, egyik tiszttársával kardpárbajt vívott, mely oly szerencsétlenül végződött, hogy Petróczy halva maradt a viaskodás színhelyén. Az elkeseredett párbaj oka eddig ismeretlen. — A szultán és a tanítók. A pérai görög gimnázium junius 22-én tartotta évi vizsgáját. Ez alkalommal Aristoteles igazgató egy beszédben ezt említé fel. Egy napon a közoktatási miniszternek nem volt pénze a tanítókat fizetni. A szultán ekkor elrendelte, hogy a tanítókat fizessék az ő pénztárából, mert, úgymond, inkább én leszek pénzzavarban, semhogy azok szűkölködjenek, kik az ország szellemi fejlesztésén működnek. Tanulhatna Trefort a szultántól. — Pályázat tanári állomásokra. A mezőtúri ev. reform, hatosztályu gymnasiumnál levő két tanári állomásra az egyház mint fentartó testület pályázatot hirdet. Ezen állomások tantárgyai a következőleg vannak csoportosítva: 1. Mennyiségtan és természettudományok (ez idő szerint főleg természetrajziak) hetenként 24 órán. 2. a) Rajzoló geometria, szabadkézi rajz és szépírás ; b) Mennyiségtan az alsóbb osztályokban, jelenleg heti 26 órán. Mindkét állomás javadalma külön-külön 900 o. é. frt, évnegyedenként egyenlő részletekben előre fizetve. A pályázók képesítésük és egyéni hajlamaik szerint a kitett tantárgyaknak a fennebbitől eltérő csoportosítását kérhetik s az a körülmények kedvező találkozása esetén figyelembe fog vétetni. A rajzoló geometria és szabadkézi rajz tanítására megválasztandó tanár az iparos növendékeknek vasárnapi rajztanításáért mellékes díjazásra is számíthat, ami ez idő szerint évi 80 frt. Ezen állomásokra okleveles, illetőleg az országos törvény által középiskolai tanításra képesített ev. reform, vallásu egyének pályázhatnak. Állandósíttatásuk egy évi sikeres működés után következik be. Képesítéssel még nem biró egyének csakis esetleg és ideiglenesen választatnak meg. A kellően felszerelt pályázati kérvények a folyó 1886 ik évi julius hó 24 ik napjáig elölított iskolaszéki elnökhöz küldendők. Mezőtúron, 1886. junius hóban Turgonyi Lajos iskolaszéki elnök. — Halálos szúrás. Vasárnap Budapesten ismét véres verekedés volt katonák és polgár emberek között és pedig oly szerencsétlen kimenetellel, hogy a katonák szuronyától egy kőmives legény halálos sebet kapott, s rövid szenvedés után meg is halt. — Sándor fejedelem, mint bolgár uralkodó 600.000 franknyi civillistát kap ; azonfelül a keletruméliai költségvetésben kormányzói fizetése 90.800 frankban, udvartartási költsége 6200 frankban és útiköltsége 18.160 frankban van megállapítva. — Egy milliomos agglegény Kiss Dávid Szeged város legnépszerűbb s legrokonszenvesebb alakja halt meg a napokban. Visszavonultan élt kerülve minden feltűnést s vagyonát nem igen fitogtatta. Azonban melegen érdeklődött minden közdolog iránt, — 1877-ben mikor Szeged város meg volt szorulva a vízvédelemre 50 ezer irtot adott a városnak, — a szegény tanulók segélyző egyletének 30 ezer irtot adott, — s most végrendeletében ismét tetemes összeget hagyott közezékokra. Halála nagy és általános részvétet keltet egész Szegeden. — Kiveszett egy fehér batiszt, csipkés zsebkendő hétfőn Piger úrtól a Belmonostor utcza végéig. A szives megtaláló kéretik Király és Császár úrhoz beadni. Illő jutalmat kap. Június 30. KÖZGAZDASÁG. Az „equitable“ egyesült államokbeli életbiztosítótársaság e napokban küldte szét a lefolyt működésének 26-ik évéről szóló üzleti kimutatását. Biztosítási állaga a lefolyt évben 122 millió osztr. írttal 911,212,527 osztr. értékű írtra emelkedett. Az intézet bevételei 1885-ben kitettek 41,475,122 osztr. értékű írtot, mi az 1884. évvel szemben 3,966,432 osztr. értékű frtnyi bevételes emelkedést jelent. A kiadások kitettek 25,100,649 frtot és pedig : Esedékes kötvényekért és osztalékokért a biztosított feleknek fizettek 17,846,722 frt; a részvényeseknek alapszabályszerű osztaléka fejében 1,7500 frtot és végre kezelési költségek fejében — (beleszámítva az összes incassoprovisiókat és az 1885. évben kötött 244 millió frtnyi új biztosítások után szerzési provisiót) — 7, 236,427 frt. A halandóság igen kedvező volt, a társulat vagyona 21,398,228 frttal emelkedett és igy kitett 1885 év végével 169,711,138 frtot. Az előbb említett vagyonnövekedésből 12,532,99 frt juttatott a díjtartaléknak és 8,866,129 frt a nyereség tartaléknak, mely utóbbi — a tartalékot 4 százaléknyi kamat oszlatás alapján kiszámítva — 1885 év végével 35,848,710 frtot tett ki. Az Equitable, mely ez évi január óta működését magyar korona országaira kiterjesztette, figyelemmel az itteni üzletének kielégítő menetére elhatározta, hogy letétét a magyar általános hitelbanknál 100 ezer forintról 250 ezer forintnyi magyar 5 százalékos papírjáradékra felemeli és az erre vonatkozó intézkedéseket tényleg már meg is tette. Az Equtable Magyarországban ez időszerint már az összes nevezetesebb városokban képviselve van. Magyarországi vezérképviselősége pedig Budapest Andrássy út 12. sz. FELELŐS SZERKESZTŐ és LAPTULAJDONOS KIRTES A MIKLÓS.