Ellenzék, 1886. január-június (7. évfolyam, 1-145. szám)
1886-03-18 / 62. szám
ora 63-e, a se el izi ja feit, / 03 intorig az eredetink is ;ott szerzelmektől áthatott közönség viharos tapsokkal fogadta, Kerekes Sámuel ez alkalomra írott gyújtó hatása prologját, melyet Egri Géza hatásos szavalatával teljesen érvényre juttatott. A prolog végén az egész kar rázendítette hogy: „A magyarok Istenére esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! ” Leírhatatlan azon jelenet lelkesítő hatása, midőn a királyt körülvevő díszruhás személyzet kardot rántott, s görögtűzfény mellett együttesen hangoztatta az esküt, mellett együttesen hangoztatta az esküt, melyet a Rákóczy-induló velőtlázó, szivetemelő accordjai követtek. Perczekig tartott az éljenzés, taps és kihívás. Maga az előadás egyike volt a legsikerültebbeknek, mit e saisonban látni alkalmunk volt. S. Torda márcz. 15. 1848 után a mai nagy nap emlékét Tordán nem ünnepelték meg — és ma is csak néhány lelkes iparos polgár indítványa vetette szőnyegre márczius 15-ének megünneplését s az ünnepély e naphoz fűzött nagy történelmű nevezetességhez méltóan fényesen sikerült. Reggel az utczák, kivált a főtér, nemzeti szinü lobogó díszben állottak, a főtér közepén pedig egy fényű gályákkal és zászlókkal körülvett emelvény volt felállítva. 1848-ban harczolt agg hősök, a neves tordai daláregylet, a polgári zenekar és több ipartársulatok d. u. 2 órakor kiindultak egyesületi helyiségeikből a főtérre, hol az emelvény körül sorba állottak fel. A polgárság szinejava előtt a polgári zenekar és dalegylet elénekelte a „Talpra magyart“, „Szózatot“, „Hymnust.“ Ezt követte Vajna Ödön fiatal iparos meleg szavú beszéde, melyben az idők történetét újította fel mindnyájunk emlékében és az erdélyrészi magyar közművelődési egyletet „mindnyájunk szerető figyelmébe ajánlotta.* Az ezerekre menő nép, kiválóan 48-as agg harczosok mindezt éljenezve és könynyezve hallgatták. A „Rákóczi“ induló előadása után, az agg hősök nemzeti jelvényekkel és zászlókkal bejárták az egész várost és azután úgy maguk, valamint a különféle egyletek társas vacsorára gyűltek össze, hol kedélyes mulatozással telt el az idő. V. A. A sz. udvarhelyi ref. kollégium önképző köre márczius 15-ét szép közönség jelenlétében ünnepelte meg. Egyszersmind az E. M. K. E. javára rendezett sorsolás is megtörtént és 80 frtot jövedelmezett az egyletnek. A collegium ifjúsága ez összeget 100 frtra fogja kipótolni és igy mint alapitó lép be a kulturegyletbe. A sorsolásnál a következő számok huzattak ki: 360, 482, 368. Arad azon városok egyike, amelyek a hazában legfényesebben ünnepelték meg a máreziusi napok emlékét. Az ünnepélynek két része volt: a városházán délelőtt, és a színházban este. Az elsőnek legfontosabb momentumát dr. Jancsó Benedek gyönyörű alkalmi beszéde képezte. Fényben páratlan volt este a színházban rendezett ünnepély. A függöny felgördültekor az előtérben két allegorikus csoportozat volt látható: Petőfi, amint a „Talpra magyart“ szavalja, meg egy ujonczozási jelenet, a háttérben pedig az aradi tizenhárom vértanú, középen Danjanics martialis alakjával; egy másik képletben Bem apó és Petőfi a pieksi hídon. Aztán középütt megjelent :Kossuth Lajos képe. E képleteket Bánk bán előadása követte. Vasárnap este a város lobogó díszt öltött, s a házak kivoltak világítva s a gyermek zenekar járta be az utczákat, magyar indulókat játszva. Gyomait, a magyar Alföld hazafias városában is megünnepelték márcz. 15-ikét. A sikerült ünnepélyen a fővárosból Horsi Bál orsz. képviselő vett részt, Ferenczy Miklósnak, a tordai választókerület "tűnő képviselőjének kíséretében. Az ünnepélyt közvacsora zárta be, melyen az első toasztot Hoósy Pál mondta, a szabadig eszméjének élő apostoláért, a nagy Kossuth Lajosért. Esztergomban szintén ünnepet szentelek márczius15 ikének, melyen az ünnepi szónoklatot Orbán Balázs báró, pártunk kitűnő hive tartotta, tehetséges költő tollából került ki. Maga a vígjáték tárgya, a jelenetezés, a dialogok nem tárnak ugyan elénk sok eredtséget vagy szellemest, de a czímszerep pompás humorral és igen jó jellemzéssel van megírva. Különösen a Szentgyörgyi kezében valóságos remekké lön. Mellette azonban Balog Etel (Bicike), Császár (Szabam), Váradi Albert (Koppants) és Nagy Mari (Náni) is igen derekasan betöltötték helyöket. * A Rónaszékiné jutalomjátéka ma este nem töltötte meg ugyan zsúfolásig a színház nézőterét, de a páholyok mind tele voltak elegáns válogatott közönséggel, mely a jutalmazott primadonnát meleg ovácziókkal, a szép zenéjű darabot pedig igen rokonszenvesen fogadta. A Gascogne-i nemes fölelevenítése igen jó gondolat volt s az élénk szövegű darabot és bájos zenéjét még sokszor meg fogja nézni a közönség. Az előadás igen jó volt, úgy a magánénekesek, mint a karok és zenekar teljes dicséretet érdemlőleg oldották meg feladatukat. Az elismerés és siker oroszlán része azonban Rónaszékinét illette. Igen szépen, ízléssel, sőt bravóurral énekelte végig egész pártját, úgy hogy majd minden piécent zajosan tüntetőleg megtapsolta a közönség, sőt a második felvonásbeli szép duettjét (Váradi Miklóssal) zajosan meg is újráztatták. Azt szinte fölösleges is fölemlítnünk, hogy első megjelenésekor percekig tartó tapssal és egy csomó gyönyörű élővirág koszorú és csokorral fogadták. Szóval az elegáns közönség valóságos demonstrácziót vitt véghez a kedvelt primadonna iránt. A többi szereplők közül Váradi Miklós (Croustillac) és Könczö Etel (Cascarita) élénk s könnyed játékukkal valamint szabatos énekükkel, Mezei tiszta éneklésével és Makó jó alakításával méltán kiérdemelték a zajos tapsokat. * Beethoven estély az E. M. K. E. javára. Müller Ottó színházi karnagy márczius 26 án Beethoven estélyt rendez a színházban. A hangverseny tiszta jövedelme az E. M. K. E. javára fordíttatik. A műsorozat a következő : I. Egmont-nyitvány, előadva a katonai zenekar és műkedvelő urak által. II. Nyolczskét dal, zongora-, hegedű-és gordonkakíséret mellett előadják: Szilasy Irén és Lang Etel kisasszonyok, Mezei M. és Kovács Endre urak. A kíséretet eszközük : zongorán Müller Ottó, hegedűn Pospischer Vilmos és és gordonkán T onházi J. III. Coriolan-nyitány. IV. Második (Ddur) symphonia, mindkettő előadva a katonai zenekar és műkedvelő urak által. A hangverseny bérletszünetben lesz,leszállított helyárakkal. jda jen; k‘ aett e®' p®1; ,lye e®ü an«' gzést rlat; 0.» eu ati' gyű °k kivetett a*‘! Példa* filk»‘ * r IS S*8. Kolozsvárt 1886. Művészet és tudomány. » Nemzeti Színház. Tegnap három kis vígjátékon mulatott a közönség. A három jóságból egyik franczia és kettő magyar termék. A Fal tövében czime a franczia vígjátéknak. Nem egyéb egy párbeszédnél egy zárdabeli ifjú lány és egy fiatal tiszt között. Gerő Lina és Iván is személyesítették a két csevegő szerelmest, olyan pompás könnyed játékkal, hogy csupa élvezet v°lt meghallgatni a kis apróságot, s a vébe 11 zajosan megtapsolta az előadókat. A második vígjáték : két év múlva iktási Tihamértól. Ez is nem egyéb dialP*41, de már kevesebb szellemmel, mint í 'ujacé, szellemes ötletek és fordulatok díjával. Medgyasszai Evelin és Csíki László adták elő s előadásukban épen oly volt a vigjátékias könnyedség és élénkig, mint a darabban. .. A harmadik, szintén egyfelvonásos vig- játék: A végrehajtó. Ábrányi Emil, a A táviratok rovatja. A képviselőháziból. Budapest, márcz. 17. (Az Ellenzék ered. táv.) A képviselőház ma kezdte meg a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A napirend előtt Madarász József kérte a miniszterelnököt, hogy lehető rövid idő alatt tegyen előterjesztést az iránt, hogy a kormány mily törvényjavaslatokat óhajt a nyári szünet előtt tárgyaltatni ? Tisza miniszterelnök ígéri, hogy pár nap múlva megteszi az előterjesztést. Következik a tvjavaslat részletes tárgyalása. A p p o n y i Albert gr. indítványozza, hogy az első fejezet czime az 1. §. után tétessék. Egyúttal reflektál a szónok az előadó zárbeszédére, s megjelöli azt a törvényt, mely a conseil generálénak általa említett hatásköréről intézkedik. Úgy látszik, hogy az előadó tanulmányaiban 1870-ben megálott, mert nem ismeri az 1871-iki franczia törvényt, vagy ismeri és akkor szántszándékosan félre akarta vezetni a házat, midőn a szónokkal polemizálva állításait kétségbevonta. (Helyeslés a baloldalon.) Dárday Sándor előadó hozzájárul az Apponyi indítványához, egyúttal észrevételeket tesz az Apponyi szavaira. A ház az indítványt elfogadja. Az 1. §-nál, mely a törvényhatóságokat név szerint sorolja fel, szót emel Thay Kálmán. Sokalja a 63 megyét, s azt hiszi, hogy a régi számra (52) való megszorítás czélszerűbb lenne, mert egyik-másik megyének területi beosztása határozottan káros a közigazgatásra. A kisebb megyéknek más megyékhez való csatolása sikeresen volna keresztül vihető, s ez egyik-másik vidéken a magyarosodás szempontjából is igen hasznos lenne. Ehhez járul, hogy az apró megyék fentartása igen költséges. Ugrón legutóbb Jupiternek nevezte a miniszterelnököt, a szónok óhajtaná, hogy legalább kis időre Szaturnussá váljék, s felemészszen néhány megyét, különösen a nemzetiségiek közül. Tisza Kálmán miniszterelnök azt tartja, hogy ennek a törvényjavaslatnak a keretében a Thaly által kívánt intézkedést megtenni nem lehet, azonban, ha ily nemű intézkedés szükségessé válik, azt e törvényjavaslat,ha törvényerőre emelkedik,nem fogja gátolni. Védekezik egynémelyvád ellenében, amit Thaly a megyék kikerekítése dolgában felhozott. Ezúttal semmiféle kikerekítésre nézve ígéretet nem tesz és hangsúlyozza, hogy az állam érdeke egyáltalán nem kívánja a nagy nemzetiségi területek kikerekítését. (Helyeslés jobb felől.) Thai Kálmán tudomásul veszi a miniszterelnök nyilatkozatát. Sztojacskovics a törvényhozói joggal felruházott városokról szóló csoportnál Versecz város érdekében szólal fel, s módosítványt ad be az iránt, hogy Versecz város a szab. kir. város jogaival ruháztassék fel. Tors Kálmán azt a módosítást ajánlja, hogy Abaúj-Torna megye helyett Abaújvár-Tornamegye tétessék, Tisza Kálmán ellenzi mindkét módosítványt. A ház az ered. szöveget elfogadja. A 2-ik § észrevétel nélkül elfogadtatik. A 3-ik §-nál indítványozza Irányi Dániel, hogy mivel e szakaszban a 8- ik §-ra létetik hivatkozás, amelyet sokan elleneznek, hagyassák e hivatkozás függőben. Dárday előadó hozzájárul az indítványhoz, sőt az egész §-nak függőben hagyását kívánja. A 2-ik § tárgyalása függőben hagyatik. A 4-ik § nál, amely az iránt intézkedik, hogy a belügyminiszter a törvényhatóságoknak az önkormányzati hatáskörben követelt eljárását stb. saját kiküldött közege által bármikor megvizsgáltathatja, felszólal Horváth Lajos és indítványozza, hogy a szövegből e kifejezés: — „az önkormányzati hatáskörben követett eljárását* — hagyassák ki, s a többi megmaradhat. Tisza Kálmán miniszterelnök felvilágosító észrevételeket tesz és hogy a félreértések kikerültessenek azt a módosítást ajánlja, hogy tétessék bele a szövegbe a „közigazgatási“ szó, s akkor így hangzanak : „az önkormányzati hatáskörben követett közigazgatási eljárását.” A ház a miniszterelnök módosításával fogadja el a szakaszt. Feltűnést keltett, hogy Szilágyi Dezső Horváth L. ellenében a miniszterelnök módosítványára szavazott. Az 5-ik § észrevétel nélkül elfogadtatik. A 6-ik §-nál felszólal Enyedi Lukács és az intézkedés enyhítése végett módosítással ajánl, melyet Tisza miniszterelnök ellenzése után a ház nem fogad el. A 7—9 §§. észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 10-ik §-nál felszólal Grüntald Béla és egy lényegtelenebb módosítást ajánl. Polemizál Bartha Miklóssal, s azt mondja, hogy ne keresse Bartha ő benne az önkormánzat veszélyét hanem keresse azt a miniszterelnökben. Sokkal üdvösebb lenne ha a két ellenzék a közszabdság érdekében együttműködnék. Reflektál ezután azokra amiket a nemzetiségi kérdésben az előadó és a miniszterelnök zárbeszédeikben neki válaszoltak. Részben tiltakozik, s részben védekezik a túlzás vádja ellen, s azt bizonyítgatja, hogy a nemzetiségi viszonyok csakugyan olyanok, amilyeneknek ő vázolta- A szónok hoszszasan polemizál Tisza Lajossal és a miniszterelnökkel; hangsúlyozza, hogy a szabadd.párt kebelében a törvényjavaslat benyújtása megdöbbenést keltett. Tisza Lajos gr. észrevételeket tesz Grünwald beszédére. Tagadja, hogy a javaslat megdöbbenést keltett volna. Ezután Tisza Kálmán szólalt fel, s tiltakozott az ellen, hogy a házon kívül álló többséget szembeállította a házon belül lévő többséggel. Ellenzi a Grünwald módosítványát s kéri a javaslatnak változatlanul való elfogadását. Gullner, Szederkényi, Apponyi, Szilágyi s még mások felszólalása után a ház névszerinti szavazással elvetette Grünwald módosítását és elfogadta a Szilágyi Dezsőét. Budapest, márcz. 17. (Az Ellenzék ered. táv.) A Gazdagh-féle gyilkosság ügyében a rendőrség kiderítette, hogy Gazdaghné férje megölése után elpusztította Támártól való magzatját. Ez a vádlottak ellen legsúlyosabb bizonyíték. Zalaegerszegen a kormánypárt Fazekas József birtokost lépteti fel képviselőjelöltnek. A választás márczius 24-én lesz. ELLENZÉK (243) Kolozsvár, márczius 17. — Kossuth Lajos szép és érdekes levelet írt Helfy Ignácz képviselőhöz. E levélből örömmel értesülünk, hogy vagy hazánkfia teljesen fölgyógyult abból az aggasztó betegségből, melyet a légváltozás és a nápolyi éghajlat idézett volt elé. Most már megint visszatért Turinba, régi lakására (via dei mille) s azt írja, hogy „legény legyen, a ki őt onnan huzamosabb időre kimozdítja.“ — Az E. M. K. E. alapitó oklevelei. A mi egyesületünknek alapító oklevelei remekek lesznek, ha t. i. a páratlanul nagy művész, ki a megrajzolásra fölkéretett, teljesíti az egyesület kérését. S ismerve Munkácsy Mihályt — mert ő kéretett föl — az ő lángoló honszeretetét, kételkedik-e valaki, hogy a kérés teljesítve lesz ? Még az idő rövidsége miatt Párisból válasz nem érkezett, de mihelyt a levél megjön közölni fogjuk a sorokat, valamint a tervet, mely megörökíteni fogja a legmagasztosabb magyar egyesület nagylelkű alapítóinak nemes tettét, akkor mikor Bartha Miklós legutóbbi parlamenti frappáns kijelentése szerint „oly leleményesek az emberek, midőn ürügyet keresnek az áldozatkészség megtagadására.* Alapító már is több lévén 1000-nél, remélhetőleg az oklevél több ezer példányban fog a rajzhoz méltó valamely intézetben sokszorosittatni. — Az E. M. K. E. perselyei. Csak most határozta el az igazgató-választmány, hogy a perselyes gyűjtést terjeszteni fogja, s már a Királyhágón túlról előznek meg ebben. Szegeden — mint írtuk — egy fogorvosi műteremben tétetett ki javunkra persely, most a szabadkai „Lloyd“-társulat határozta el helyiségében állandó persely kitételét. A gráczi magyar egylet már korában kért perselyt, s egyik Királyhágón túli Kaszinóban állandó ily szekrényre van kitéve. Az eszme terjed és hódit. — Lukács Béla, az államvasutak igazgató elnöke, már 17 évet helyezett el hazafias vasúti tisztviselőinknél. Ma újabb 14 évet kért. — Sándor József úr, az E. M. K. E. önfeláldozó titkára több hétig hagymázban feküdt, s mint őszinte örömmel értesültünk, már annyira javult, hogy ma elhagyta az ágyat. Az óriási erőmegfeszítéssel él és a szent ügy érdekében csodálatos lelkierővel folytatott munka tették beteggé. A titkár úr betegsége miatt szüneteltek úgy a directorium levelezései valamint a lapok kulturegyleti közleményei is. Az E. M. K. E. irodája a jövő negyedévben is jelenlegi helyén Főtér 7 szám alatt marad, s a titkári irodához vagy directoriumhoz intézendő levelek ide czimzendők. — A városi tisztújítás napjául, mint értesülünk, 1. évi Ápril hó 5-e fog kitűzetni. A választás sorrendjének megállapítása tárgyában a jövő héten közgyűlés lesz. Addig is dr. Haller Károly polgármester a főispán felszólítására az összes tisztviselői állomásokra, melyek ezúttal választás alá kerülnek lapunk mai számában pályázatot hirdet ; ezek a következők: polgármester, főkapitány, 4 tanácsos, 1 főjegyző, 1 aljegyző, 1 tanácsjegyző, 2 alkapitány, rendőrbíró, mezei rendőrfőnök, 5 kerületi kapitány, 6 kerületi jegyző, főorvos, 3 városi orvos, 2 állatorvos, árvaszéki elnök, 2 árvaszéki ülnök, árvaszéki jegyző, közgyám, községi bíró, adóhivatali főnök, adópénztárnok, adópénztári ellenőr, házi pénztárnok, házi pénztári ellenőr, számvevő, tiszti ügyész, városi mérnök, városgazda, városi erdész, vám- és borjövedéki hivatali főnök, ugyanezen hivatal ellenőre. A választás törvény értelmében hat évre szól A folyamodványokat f. hó 27-ig egyenesen dr. Jósika Sámuel főispánhoz kell benyújtani. — A városi bizottság I. (szervezési) és rt. (pénzügyi) szakosztályai holnapután (pénteken) ülést tartanak, melynek legfőbb tárgya: a szervezeti szabályrendelet módosítása tárgyában javaslat kidolgozására még tavaly kiküldött albizottság javaslata lesz. Az albizottság, a rövid idő miatt, minélfogva a tisztujitás a törvény szerint már a jövő hóban megtartandó, azt javasolja, hogy a szervezeti szabályrendelet ezúttal hagyassák érintetlenül s a tisztujitás a jelen szervezet keretében vitessék keresztül, mindazonáltal úgy, hogy ne prejudikáljanak a szabályrendelet és a jelen szervezet módosításának. Ennél fogva ajánlja az albizottság két állomás (1 tanácsos és 1 aljegyzői állás) betöltését ezúttal függőben hagyni s az aként megtakarítandó fizetéseket némely főbb állomások (tanácsosok, tiszti ügyész, tanácsjegyzők, adóhivatali főnök, árvaszéki ülnökük) fizetéseinek javítása fordítai lakpénz czímei, a többi tisztviselői állások fizetéseinek ilyetén javítása, a város pénzügyi helyzetének szem előtt tartásával a végleges szervezésre tartazván. E javaslat felett fog véleményt mondani pénteken a jogi és pénzügyi szakosztály. — Érdekes két angol vendége van Kolozsvárnak tegnap óta. S. E. Bouverie Pusey esquire Pusey nagy hirü angol tudós unokája, és H. B. Collins R. N. orvos. Mindketten Magyarországot jöttek megnézni, több napot töltöttek Budapesten s tegnap Kolozsvárra jöttek. Ma már Kovács János igazgató szives és előzékeny kalauzolása mellett megtekintették a várost, holnap az egyetemi könyvtárt fogják megtekinteni s este az angol klub vendégei lesznek. Kolozsvárról Toroczkóra utaznak onnan Bukarestbe, Konstantinápolyba s úgy vissza ismét Budapestre, melyet annyira megszerettek, hogy ott szándékoznak tölteni egy néhány hónapot. — Bürkösröl 66 frt 70 krt vettünk az E. M. K. E. javára a következő sorok kíséretében: Számadási kimutatás a f. hó 8-án Bürkösön az E. M. K. E. javára rendezett zártkörű batyu bál bevételeiről és kiadásairól. Bevétel a bürkösi fiókegyesület levéltárában elhelyezett eredeti bevételi napló szerint a jegyek és felülfizetések árából 101 frt 70 kr. Kiadás: az ugyanoda elhelyezett eredeti nyugták szerint 45 frt. E szerint tiszta jövedelem : 56 frt 70 kr. azaz Ötvenhat frt 70 kr a. é. mely összeget van szerencsénk az erdélyi magyar közm. egyesület javára tisztelettel beküldeni. Bürkös 1886 évi, márczius 13-án . Horváth Miklós, b. b. tag. Gilyési István b. b. pénztárnok. Horváth István ellenőr. — Igazságot kereső székelycsángók. Csikgyimesből két székelycsángó járt a napokban Budapesten. „Informálni mentek azt a septemvirt, aki telepítvényesi pöröket referálja. „Méltóságos uram, nem kérünk egyebet, csak hallgassák ki tanúinkat.“ Ennnyi az, amiért a moldvai határszélről a fővárosba mentek. Visszamenőt megpróbálták a vasúton, hogy „utánvésttel„vigyék el őket Héjjasfalváig, közel az állomáshoz, Betfalván van a szekerük, lovuk, szerszámjuk, jót áll az mindenért. Megfizetnek ők becsülettel. Hanem persze ezt az ajánlatot nem fogadhatta el a vasúti pénztáros, a helyett utasította őket képviselőjükhez, Györffy Gyulához, akit föl is kerestek s elbeszélték neki ügyük-bajokat. Györffy gyűjtést indított a Házban s pár percz alatt összejött a szükséges 44 frt menetdij. A székelycsángók meghatva fogadták az összeget — a mi szükvilágban, ott a havasok között, egy pár tehénnek az ára, s midőn Györffy a pénzt a gyűjtő ívbe akarta csomagolni, oda szól az egyik : „instálom ide külön azt a papirost, (már tudta, hogy az adakozók nevei vannak rajta), drágább ez nekünk, mint ez a pénz.“ Utolsó darab szalonnájukat tegnapelőtt ették meg, de kenyerük volt a tarisznyában, a hálásért naponként egy piezulát fizettek ketten. „Két-két piezuláért jó vetett ágyat adtak volna ott uram, de mi már csak elhaltunk a földön. Ezt kellett piezulájával megfizetni. Bizony drágán élnek itt az urak.“ így keresi igazságát a székely. És ha már Budapesten voltak meg is néztek mindent. Jártak az országházban, láttak eleven minisztert, grófot, bárót, herczeget. Sokáig keresték a lánczhidat, kaptak három vashidat is, de „láncz“-hidat egyet sem találtak, pedig fölmentek Újpestig és lementek a Csepelig. Márczius 18. FELELŐS SZERKESZTŐ és LAPTULAJDONOS BARTHA MIKLÓS. NYÍLTTÉRI Tény az. I. h°gy Péchy Károly a Bogyó vendéglőjében közte és Andrássy Péter ur közt történteket a valóságtól eltérőleg regéli el a tegnapi „Ellenzék“ nyíltterében, pedig tudnia kellene, hogy a történteknek szavahihető tanúi vagyunk. Groisz Viktor Bakó Károly Téchy Kálmán Lévay Ede Tény az is, hogy vannak esetek, midőn kénytelen valaki a vén kisasszonyok fegyvere a nyelvelés ellen begombolkozni. Bogár után nem mennénk. Da Péchy Károly szigorló orvos és úz vakmerő u. n. tényekre hivatkozva, vádolva, nyilvánosság előtt hazudni. Szóba állunk, de csak „drei Schritt von Leib.“ Andrássy Péter barátunk minket vasárnap d. n. felkért, hogy lovagias ügyben tegyünk neki egy szívességet. Megütötte , elégtételt nem akar adni az illető úriember (?), kérdőre akarja vonni, legyünk annak tanúi. Ez kötelesség. Felmentünk az illető úri ember lakására, nem találva, vártuk néhány perczig. Jött. Meglátja Andrássyt, uczczy! a színház előtt futni kezd. És Péchy úr remekül fut. Mulattunk. — „Uram !“ — kiált utána Andrássy. De Péchy úr fut, mint egy agár. S futtában visszaszól: „Tessék utánam jönni !“ Mentünk. Befut az egyetemre, keresztül a nagy udvaron s kinyit egy ajtót, még egyszer visszaszól „tessék ide jönni, ha mernek !“ Mentünk. Már akkor ott áll egy rakás üveg közt és szaval „én itt savak és mérgek közt vagyok, merjenek valamit!* A helyzet előttünk váratlan, de mulatságos és meglepő. Az az úr szepeg és fázik a hideg vérétől. Nincs időnk elmagyarázni neki, hogy a lovagias ügyben nem szokás a féltékeny szakácsnék vitrioljára appellálni, mert Andrássy elébe lép, hogy, mint utóbb velünk tudatta, érintse vállát egy lovagostorral, in effigie elégtételt veendő. De az az úr felkap egy vas botot, leverve egy csomó üveget. Andrássyra emeli, egyikünk odaugrik, kifogja. Andrássy érinti, az az úr ismét ütni készül, provokálva Andrássy részéről a történteket. Egyikőnk sem bántotta. — Ez a tény, amit az az úr az „Ellenzék“ tegnapi számában mesél, nem igaz! Erősíteni ezen mondottak igazságát becsületszóval — nincs kinek. N. B. Azzal az úrral egyáltalában nem fogunk még egyszer szóba állani. Malonyay Dezső, Téchy Kálmán. Tény az III, hogy Péchy Károly erkölcsi végelgyengülésében vére helyett tintája hullatásával kisérti meg a nagyközönség rehabilitáló könyörületét kierőszakolni. — Bizonyítják ezt az „Ellenzék“ 61-ik számú nyiltterében közzétett aanyi reflexiói. — Hogy erre képes? tudtam! De mert még a természetes halál után is végez a physicum reflex mozgásokat, hogy vehetném rossz néven tehát, ha Péchy Károly éppen erkölcsi megsemmisülése kínos közvetlenségében legalább lelki üdvéért rugdalózik !. . . Szegény tatár!... Nyugodja csak csendesen hős babérait. Nem háborgatom többé lázas álmait ! Kolozsvártt 1886. Márczius 17-én Andrássy Péter III. éves orvos-növendék. * Ezen rovattartalmáért nem vállalunk felelősséget. Szerk.