Ellenzék, 1886. július-december (7- évfolyam, 146-299. szám)

1886-07-01 / 146. szám

34 k ■J ’e 18 1-37. T­a­n­ü­g­y. A kolozsvári fa- vas- és építő­­ipari tanműhelyek vizsgálatai a következő napok­ban fognak megtartatni: 1. Julius 1-én, csütörtökön, d. u. 3— 6 óráig az építő-, fa- és vasipari tanulók rajzvizsgálata az ábrázoló mértanból a polg. fai iskola rajztermében. 2. Julius 2-án d. e. 8—12 óráig az asztalos- és épitő­ipari tanulók rajzbeli vizs­gálata a szakrajzból az iparosok piaczi épü­letében levő tanteremben. Ugyanakkor a vasipari tanulók rajz­beli vizsgálata a polgári fiúiskola rajzter­mében. 3. D. u. 3—6 óráig az építő-, fa- és vasipari tanulók szóbeli viszgálata a ma­gyar nyelvből, számtanból és ábrázoló mér­tanból. 4. Julius 3-án d. e. 8—12-ig a vas­ipari tanulók szóbeli vizsgálata a szakrajz­ból és fémtechnologiából; az asztalos-ipa­rosoké a szakrajzból és fatechnologiából; az építő­iparosoké a szakrajzból, építési anyag-isméből és építési alaktanból. 4. D. u. 3—6-ig az egyes műhelyek­ben, hol a tanulók gyakorlati oktatásukat nyerték, gyakorlati vizsgálat. P ni 8-ij­ik li­ft l­. le­is« a n­ié­öl* a k » ol; női no-3 » jel­en­lett sor­iné­ra*' u* ina jc*' is kko­mo»' ■a*8“ niii * e * Városi ügyek. Kolozsvár város törvényhatósági bi­zottsága július hó - án délután 3 órakor ülést tart. Tárgysorozat : 1) Szentesített tör­­vényczikkek bejelentése. 2) Belügyminisz­teri leiratok: a) főtéri róm. kath. templom körüli épületek kisajátítása, b) az egyete­mi vízvezeték tárgyában. 3) Közoktatási miniszter leirata a vízvezeték tárgyában. 4) Iskolaszék javaslata a községi iskolák gond­noksága tárgyában szakosztályi vélemény­nyel. 5) Tanácsi előterjesztés és a katonai állomásparancsnokság átirata a sétatéri vá­rosi uszoda tárgyában. 6) A zsemlés-ma­­lom bérlőjének kérelme bérleengedés iránt, szakosztályi véleménnyel. 7) Szabályrende­­leti javaslatok: a) a pálinka-korcsmajog, l) a sör-regale kezelése tárgyában. 8) Taná­csi előterjesztés a gr. Wass-féle bérház vé­telárának fedezete iránt. 9) Szakosztályi ja­vaslat az adóhivatali főnök tiszteletdija iránt. 10) Tanácsi jelentés és előterjesztés: a) Az iskolaszék újjáalakítása, b) Szarvas­­sy György m. kir. állam vasúti főfelügyelő­nek a közmunka-bizottségi tagságról tör­tént lemondása, c) a nagy laktanyai kantin tárgyában. 11) a) A kolozsvári Athletikai klubbtól támogatás, b) Weinhold Paulától kegydij, c) Szongott Jánostól rendkívüli fizetési előleg iránt. 12) Számvevőszék je­­lentése a vámjavadalom 1885. évi száma­dásai vizsgálatáról. 13) Polgármesteri jelen­tés a pénztárak vizsgálatáról. 14) Nyugdíj­alapot ellenőrző bizottság javaslatai: a) Filep Sámuel volt árvaszéki elnök végki­elégítése, b) özv. Szentes Mártonná özvegyi nyugdija tárgyában. 15) Zólyom megye át­irata a községi pénzkezelés tárgyában a törvényhozáshoz intézett felirat a pártolás iránt. 16) Szabadságidő iránti kérelmek: a) Szvacsina Géza tanácstól, b) Kászonyi Gé­za adótiszttől, c) Kilin Márton írnoktól. 17) Orvostudori és bába-oklevelek kihirdetése. ff »I** U'B •aj1* 8'1lit' W rr ífi# ríi»‘ Ap 1­ó»'t ]el' . v*' Tudomány és művészet. * Színház. Gabányi Árpád úr most a budapesti nemzeti színház, egykor pedig a mi színházunk kedvelt tagja, tegnap lépett föl először mint vendég „A párizsi rongy­­szedő­­ hős, a boldog emlékű Pynt Félix egy antidiluviális drámájában. Még a mi fran­­czia comedie-k által kicserzett idegeink is megremegtek ama romantika borzalmaitól, mely „A párisi rongy szedő“ cselekményében a jellemeiben kísért. Az ilyen irodalmi ava­­tékok valóban arra jók csupán, hogy egy­­egy kiváló művész alakító erejét, ábrázoló tehetségét ragyogtassa bennök, Gabányi úr beválik az ilyes föladatra. Kitűnő zsáner- színész, igazi humoros vénával. Jean atyust, a becsületes rongyszedőt, sok apró, de igen finom, mély megfigyelésre valló vonással áb­rázolta. A házat jól megtöltő közönség Ga­­bányi urat az előadás egész folyamán sokat tapsolta. * Gabányi Árpád úr szombaton az elő­­re hirdetett „Richelieu bíbor nők“ helyett Jó­­*#„ Arany emberé“-ben fog föllépni és Brázovi­­°0ot játszv­­a Moser „Doktor bácsi‘ czimü ’”játékában lép föl. * Londoni magyar bazár. Londonban a magyar vásárt tegnap nyitotta meg Be­ Kolozsvárt 1886. A kőhalmi állami népiskola a ma­gyar nyelv gyors elsajátítására igen jó al­kalmat nyújt a kőhalmi valamint vidéki szász és román lakosságnak, ezért növen­dékeinek létszáma a jelenlegi 34-ről még jövő évben is bizonyosan emelkedni fog. Ezen iskola fejlődése körül maradandó ér­demeket szerzettek : megyénk érdemes és tevékeny tanfelügyelőjén kívül az iskola tappintatos igazgatója és köz­tiszteletnek örvendő tanítónője. Igen nagy szerencse ezen iskolára nézve, hogy vezetése oly ke­zekbe van helyezve, s oly emberekre bízva, mint a minő Téglás István igazgató és Hoffmann Erzsi tanítónő, azért óhajtandó lenne, hogy ezen derék tanerők továbbra is ezen intézetnél maradjanak, sőt jövőre a tanerők létszáma hozzájuk hasonlókkal gyarapíttassék, mert csak úgy remélhető, hogy ezen iskola fontos hivatásának és a hozzá kötött várakozásoknak minden tekin­tetben megfelelhessen. Gyertyánosig Ferencz P­atrice herczegnő. Ez alkalomból Felbermann Lajos szerkesztésében és a „Life“ czímű lap kiadásában egy könyv jelent meg, mely ad­ja a bazár leírását, s némely hazánkra vo­natkozó irodalmi közleményeket. Tennyson a poéta laureatus, egy négy soros versecskét írt hazánkról. Cotterell Györgynek „Magyar­­ország“ czimü költeményében e következő rokonszenves sorok fordulnak elő : „Van egy ország, mely soha sem haj­tott térdet a gőgös kenyur vagy a zsarnok király előtt, sohasem keresett kegyet és nem szolgált hatalomért ; egy ország, mely a legveszélyesebb órában is megállította a hóditó kart, a zsarnok szándékát könnyű szerrel megtörte és melyet a vihar felhői nem aláztak meg. A te dicsőséged ez is, oh Anglia­­ te vagy az, mely legszívesebben azzal kérkedik, hogy mindenka szabad volt. Azok közül, melyeket veled együtt kell megnevezni, melyeket népeik vitézsége és hősiessége nagyokká tett, hadd álljon legközelebb hozzád Magyarország, a büszke, szabad, harczias férfiak országa, mely szét­törte békéit és megőrizte hírnevét, egy or­szág, mely nem ismerte a szégyent és a mely nem válik szégyenedre. Míg másutt száz és száz fejedelemség emelkedik és bukik, birodalmak és dynas­­tiák elenyésznek, ez a régi királyság és vaskoronája; (!) tovább élnek és történetük túlragyog mindent. Oly hősies e történet, oly merész e faj, hogy Ausztria, noha biro­dalma magába foglalta fél Európát és bár sasai keleten és nyugaton üdvözlék a sváj­­cziakat és a turkománokat (!), a büszke Ausztria leteszi császári koronáját és fel­teszi ezt a koronát, mely legjobban ékesíti, mely közel ezer esztendős, — az új csá­szárság egy régi királyságra támaszkodik és Ausztria átváltozik Ausztria-Magyaror­­szággá. Van e versben egy pár lapsus valami, Szent­ István vas­koronája, a Busugaton lakó turkománok, de ezeket ellensúlyozta bőven a fajunk iránt nyilatkozó rokonszenv. Ezt követi Felbermann Lajos számos színes rajz­zal illustrált czikke, mely leírja és rajzok­ban bemutatja hazánk nemzetiségeit, nép­viseleteit, népies szokásait és lelkes szavak­ban szól Magyarország múltjáról. Rajzokban be vannak mutatva: eger­­vidéki parasztok, a vásárról hazatérő al­földiek, ruthének, alföldi magyarok, mág­nások, különböző román typusok, székelyek, csabai tótok, bakonyvidéki parasztok stb. Továbbá a Munkácsy, Blaháné, Jászai és Székely Kornélia k. a. arczképei. NYÁRI SZÍNHÁZ. Kolozsvárit, 1886. julius 2-án. Gabányi Árpád 3-ik fellépte. ILL’ A BEREK. Bohózat 3 felvonás. E­LLENZÉK (581) kedvezett; az eső csak egy pár perczig esett s lehűtvén a rekkenő forróságot, még fokozta a jó hangulatot. A mulatság az iskolának szépen jövedelmezett. Minden toaszt után 20 krt fizettek az iskola alap javára. Haller Rezső családi gyásza miatt nem szólhatván, ma­gát a szólástól 1 arannyal váltotta meg. Sokat jövedel­mezett még az iskolának a „Kolozs-Barakka“ cz. újság eladása is. Július 1. KÖZGAZDASÁG. Kiállítási mozgalmak. Az első fecske — illetőleg bejelentés! Az állatkiállítási szakosztály buzgó elnöke, Báró Bánffy Ádám már be is jelentette vá­­laszuti félvér ménesének egy 12 darabból álló kollekczióját. A válaszuti ménes a jelen száz elején alapittatott dr. Bánffy György által az akkori időben méltán hires Dániel- és Eszterházy-féle tiszta erdélyi táj kau­­czákból és azóta pontos törzskönyv vezette­tik. A negyvenes évekig kizárólag erdélyi származású ménlovak voltak használva mint apaállatok; ezen időn túl azonban felváltva angol telivérek és félvérek. A ménes 1870- ben jött jelenlegi tulajdonosának kezére, ki az utóbbi években gróf Kornis, hadadi báró Wesselényi és gernyeszegi gróf Teleki ménesekből vett kanczákkal szaporította, úgy hogy ezen félvér ménesnek jelenlegi lét­száma 30 darab. Ezen felül ugyancsak Válaszúton tenyésztőinek angol telivérek 12 drb anyakanczával. Az utóbbi években kí­sérlet létetik igás lovak előállítására, a mennyiben 7—8 többnyire norfolki eredetű kancza egy nori mén által fedeztetik. Mint halljuk már eddig is a követ­kező urak ménes-kollekczióira van kilátás : báró Bánffy Ernő, Borsa; gr. Bánffy György, Bonczhida; báró Bánffy György, Szilágy- Nagyfalu; Tholnay Regináld, Folyfalva ; gróf Béldi Ákos, Méhes; gróf Béldi Kál­mán, Báld ; gróf Kornis Viktor, Szent Bene­dek ; Fehérváry Károly, Sajó-Szt.­András ; báró Wesselényi Miklós, Görcsön. A bejelentések tehát megindultak és hogy minél tömegesebb és gyorsabb folyta­tást nyerjenek ez azért oly kívánatos és sürgős, hogy a katalógus mielőbb összeál­lítható és a vévókül megnyerni szándékolt egyénekhez idejekorán megküldhető legyen. A programm értelmében minden beje­lentéshez az esedékes helypénz és a többi illeték melléklendő, e nélkül a bejelentés tekintetbe vétetni nem fog. FELELŐS SZERKESZTŐ és LAPTULAJDONOS BARTHA is Kolozs-Barakka. A magyar állam­vasút keleti vonalán, a kolozs­­barakkai állomáson pár év alatt egy valóságos kis pa­radicsom keletkezett. Felszerelése, berendezése e telepnek mintaszerű. Megvan minden kellék arra, mi szükséges, hogy a telep munkásainak, az osztálymérnökség tisztviselőinek életét széppé, helyzetét jóvá tegye. És az osztálymérnökségnek, különösen Marchart főmérnök úrnak odaadó, buzgó fáradozása iskolát terem­­tett e telepre, a jelen tanév elején. Mintegy 40 növendékkel nyílt meg az iskola októberben, Bácsi Frigyes tanító vezetése alatt. Megalakult iskolaszéke is, buzgón támogatva min­denben a tanítót. És a Bácsi Fr. odaadó buzgalmának, az iskolaszék helyes irányú támogatásának meg volt a kívánt, megle­pően szép eredménye. A f. hó 29-én tartott közvizsgálat után bátran kimondjuk ezt. A közvizsgálatra, melyet a vasúti ész találékony­sága, Marchart főmérnök fáradtságot nem ismerő tevé­kenysége ünneppé varázsolt, sokan rándultak ki váro­sunkból is. Ott voltak többek között­ Szarvassy György, főfelügyelő, az iskolaszék érdemes elnöke, Váradi Ká­roly, Kolozs megye buzgó tanfelügyelője, dr. Haller Ká­roly, egyet, tanár, dr. Szamossy János egyetemi Rector magnificus, Haller Rezső ügyvéd, Virányi István for­galmi főnök stb. Midőn a vendégeket hozó vonat berobogott, az iskola tanulóinak harsány „éljen“-e rezgettette meg a levegőt. A vendégek először a pazar fénynyel feldíszített telepet tekintették meg. A csinos berendezés minden­kit meglepett. Pedig e berendezés alig pár napi mun­kának az eredménye, de itt mindent a gőz gyorsaságával a „vasutas“ lázas tevékenységével végeztek. Négy nap alatt új épületet épített és rendezett be itt az alkotók munkás keze. Hja, „tehetyi mert vasutyi“. Különö­sen a faiskola czélszerű berendezése lepte meg a ven­dégeket. A telep megtekintése után kezdetét vette a köz­vizsgálat. Bácsy Fr. tanító betegsége miatt akadályozva volt a kérdezésben, helyette Benedek János kérdezett, a kolozsi állami iskola igazgatója. A közvizsgálaton az el­nöki tisztet Váradi Károly tanfelügyelő vitte tap­­pintattal, ritka szakismerettel, közmegelégedésre. A nö­vendékek meglepően értelmes és szabatos feleletei a Bácsi Fr. ügybuzgóságáról fáradhatatlanságáról tettek Szép tanúbizonyságot. Sok ily lelkes tanítót kívánunk Magyarországnak. A vizsga után a nagyszámú jutalmak kiosztása következett. Ezután ebédre gyűltek össze a vendégek. Az ebéd a szép eredmény által keltett emelke­dett hangulatban folyt le. Az első felköszöntőt Szarva­ssy György mondta a vendégekért, a másodikat Várady Károly Szar­vas­syért (és nem Lukács Béláért —— amint ezt egy helybeli lap írta. Toasztokat mondottak még Virányi István, Künig István, dr. Haller Károly stb. Ebéd után a vendégek elszéledtek mulatni. Volt tánc*, kuglizás, lövöldözés. — A mulatságnak szép idő MINDENFÉLE. Kolozsvár, julius 1. — „Rendnek muszáj­­ennyi !*• Előfizetőink kéretnek, levelezési lapon tu­datni a kiadóhivatallal, ha lapunk valame­lyik számát nem­ vagy pontatlanul kapnák. — Ajándék könyvek az E. ül K. E.-nek. A kulturegylet igazgató vá­lasztmánya fölszólította a fiókokat, hogy (eladható) terményekben és kisorsolható tár­gyakban is gyűjtsenek. Elfogadhatók jóra­­való ajándékkönyvek is. Jók lesznek ezek jutalomkönyvekre s népkönyvtárak számára. Legközelebb Moldován Gergely kir tan., tanfelügyelő ajándékozott 120 drb. „Koszo­rú“ czimü művet, melyek a román népköl­temények fordítását tartalmazzák. Detre Pál végzett jogász 5 drbot adott a „Harmat- Cseppek* czimü műből. — A városi képviselőtestü­let jog- és pénzügyi szakosztályai tegnap dél­után Albach G. polgármester elnöklete mel­lett tartott ülésükben a tőr- és pálinka­­korcsmáriás kezeléséről készített szabályren­deleti javaslatot tárgyalták s egész terje­delmekben el is fogadták. A pálinkaregálé­ra vonatkozó szabályrendeletnél hosszú vi­tát keltett az, hogy a rumnak, melyet a kereskedők is árulhatnak, az ár­minimumát­­ írtra javasolja a tanács fölemelni. De a tanácsnak, mint Szvacsina Géza tanácsos kifejtette, meg kelle tenni ezt a javasla­tot, mivel e tárgyban a város határozott ígéretet tett volt a bérlőknek, midőn azok­nak az ajánlatát az új bérbevétel tárgyá­ban elfogadta. Tudniillik kijelentette a vá­rosi képviselőtestü­let, hogy a rum kérdés­ben fenntartja korábbi álláspontját (t. i., hogy annak ára emeltessék föl), de nem vállal felelősséget azért, hogy ez az irány­ban teendő lépések sikerre vezetnek-e vagy nem. E felvilágosítás után a szakosztályok többsége elfogadta ugyan a tanácsi javas­latot, de egy része külön véleményt jelentett. — Beszámoló: Bz Orbán Balázs, a berettyó­ujfalusi választó­kerület országgyű­lési képviselője, a függetlenségi eszmék tán­toríthatatlan bajnoka a napokban tartotta beszámolóját választó­kerületében. A derék választók, kiknek hazafias érzelme fölött a nagy Bocskay István szelleme őrködik, le­írhatatlan lelkesedéssel hallgatták szeretve tisztelt képviselőjüket, kinek beszédét óriási tetszéssel fogadták mindenütt, hol csak meg­jelent. — A debreczeniek erdélyi kirán­dulására nagyban folynak az előkészületek. Mint a Debreczen ifjai, a kirándulásban Debreczen város hölgyei közzül többen vesz­nek részt. , ,Román színek” czím alatt la­punk 141 számában figyelmeztettük az ille­tékes köröket, hogy Beszterczén egy közmu­­­latság alkalmával, néhány román ifjú tün­tetőleg viselte Románia színeit. Figyelmez­tetésünknek eredménye lett. A tüntetők bíró­ság elé állítattak, és érdemük szerint meg lettek büntetve. Ugyanazon czikkben azt is fölemlítettük, hogy a beszterczei cs. és kir. garnison néhány tisztje részt vett a mu­latságban, nyugodtan elnézte a tüntetők színeit — nem csak, de azt is fölemlítet­tük, hogy a tüntetőknek aggodalmuk volt, azonban a Beszterczén szájról szájra járó hír szerint, a garnison néhány tisztje salvus conducinat ígért v­olna nekik. Éhez adtuk, hogy informatiónk nem tartalmaz positív adatot, mi által a saját kételyünknek kí­vántunk kifejezést adni, de a dolgot feltű­nővé tette, hogy a tisztek közül néhány je­len volt és hogy a katonai zenekar ingyen muzsikált. Ez ügyre vonatkozólag, teljesen megbízható oldalról most azt a felvilágosítást nyerjük, hogy a katonatiszteknek a legkisebb részük sem volt a tüntetésben. Igaz, hogy megjelentek ott, igaz hogy a katonai zene­kar ingyen játszott, de megjelentek a tisz­tek egyéb közmulatságokon is s zenekaruk a szász diákok majálisán is ingyen játszott. E felvilágosításnak készséggel adunk he­lyet. Mi nem a bajnak örvendünk, hanem annak, ha nincsen baj. A katonatiszteknek annyival kevésbé lehetett részük a tünte­tésben, mivel a helyőrségnek nem is román ajkú, hanem német ajkú tisztjei vettek részt a mulatságban, a­kiknek csakugyan nem lehet közük Románia szineihez.­­ Ritka vizsgálat volt tegnap a helyi Kereskedelmi Akadémián. Fejér Róza k. a. dr. Fejér Dávidnak, Gyó-Ditró jeles orvosának a huga tette le ugyanis a vizs­gálatot a következő tantárgyakból: keres­kedelmi ügyvitel, könyvitel, keresk. számtan, franczia nyelv és keresk. levelezéstanból, még­pedig mind a három évf.-ból egyszerre. A vizs­gálat kivétel nélkül minden tárgyból kitűnő eredménnyel végződött s úgy a tanári kar mint a szép számú hallgatóság a legna­gyobb elismerését fejezte ki a k. a. talpra­esett és kiváló értelemről tanúskodó felele­tei felett. — Ez volt Kolozsvárt első eset, hogy egy nő kereskedelmi tanulmányokkal foglalkozzék, — s még hozzá ilyen kiváló szép eredmény­nyel. — Gratulálunk. — Ki a felelős? G. J. helybeli te­kintélyes kereskedő ezég 1884 ik év őszén egy csomagot küldött a pástéii Budapestre 11 frt értékben. A csomag hogy-hogy nem elveszett. Kellő időben reklamálták, felírtak­­ Budapestre, átirtak, N.- Szebenbe­n a pos­­­­taigazgatóság azt válaszolta, hogy felszólítja a bpesti főállomást, stb. Az eredmény szinte két év óta semmi, a csomag elveszett, a czégnek kára van a posta felelős de kárté­rítésről — arról hallgat a krónika. Váljon ki a felelős az ilyen — rendetlenségért? — Ez I.« titulu«. „A szamosujvári önképző fúvó zenekar részére szükségel­ető Vezénylő (Tambour) Bot javára, szombaton, 1886. julius 3 i- a .Détatári szinkörben zárt­körű nyári tánczvigalom rendeztetik.“ Tehát a „tambour-bot“ javára ? Oh, világositó Szent Gergely könyörögj érettünk! íme a nagy hazafias czél: egy tambour­ bot a fúvó ze­nekarnak. Egyéb hiányosságot nem látnak a jó szamosújváriak Nem látják a mezítlá­bas iskolás gyermekeket, a menhely nél­küli árvákat, a betegeket közkórházak nél­kül, a kolduló nyomorékokat, Petőfi jelte­len sírját és az erdélyi kulturegyletet! Ők a „bot” javára dolgoznak. Igazán megható! — A brassói iparegylet három tagját név szerint Hornunk, Heinrich és dr. Jekelius urakat Bulgáriába küldötte, hogy tanulmányozzák az ottani piaczokat, külö­nösen pedig azt, hogy Erdélyből mit lehet­ne az ottani piaczokra kivinni. — Sorvadásban vám az erzsébetvá­rosi középiskola. Van szám szerint hét taná­ra és­­ huszonöt tanulója. Minden tanárra jut három és fél tanuló. Az iskola fentartá­­si költsége 4000 frt évenként, a­mi nem volna sok, ha a tanulók száma nem lenne ily kevés. Miért kínlódnak ezzel az algym­­náziummal? A város tehetős. Nem lenne czélszerűbb ipariskolává alakítani át? Hi­szen a kinek kalap kell, most Segesvárra, s a kinek láttni kell, Medgyesre megyen. Egy ajtózárt nem tudnak csináltatni idegen város segítsége nélkül , sem pedig egy te­kegolyót. Hagyják föl azt a kétes értékű gymnáziumot, mely csak nyomorral küzdő napdíjasokat termel és állítsanak gyakor­lati iskolát az élet számára.­­ A kulturegylet közgyűlésére folynak az előkészületek. Vasárnap a szál­lásoló bizottság Markó Ede tanácsos elnök­lete alatt ülést tartott s konstatálta, hogy már 136 személyre van előkelő szállás. Ko­lozsvár hölgyei a bizottság tagjait — a­mi természetes — igen előzékenyen fogadták és fogadják. A kiküldött kerületi 5 bizott­ság közül legbuzgóbb volt a külmonostor­­külszéni bizottság. Ez működését be is fe­jezte. Elismerés illeti ez odaadó buzgalom­ért Ajtay Lajost, kiről legyen följegyezve, hogy hosszú tisztes szolgálata alatt, mint városi tisztviselő a 9-dik polgármestert érte meg , s Harmathy Istvánt, ki a kultur­­egyleti eszmének folyton buzgó támogatója. E kerületben van 100 személyre szállás, megváltás czimén befolyt 34 frt. A központi bizottság Deáky Albert elnöklete alatt a jövő vasárnap kezdi meg működését. — Eljegyzés: Kovács József kolozs­vári kereskedő , a jövő hóban megnyitandó Azbey és Kováts c­ég üzlet­társa, vasár­nap jegyezte el Gajzágó Rebi kisasszonyt Czetz Péter polgártársunk sógornéját. Sze­rencsét és boldogságot kivánunk a szép Irigyre — Papválasztás. A gyósztmiklósi örm.­szert. egyházmegyében az üresedésbe jött lelkészi állomás folyó évi junius hó 27. délután 3 órakor tartott megyegyülé­­sen választás útján ejtetett meg. A 109 jogosult választó közül 47-en jelentek meg. A beadott 47 szavazatból legtöbb szavaza­tot nyertek és így a hármas jelölésbe be­választottak : Ávedik Lukács erzsébetvárosi plébános 47, Görög Joacim a kolozsvári egyetemnél tanári vizsgát tett jeles kép­zettségű lelkész 46 és Csákány Adeodat Szolnok-Doboka egyházmegye kerületi es­peres 31 szavazattal. A választás mind­végig a legszebb rendben és jó egyetértés­ben folyt le.­­ A helybeli unitárius főtano­­dában az érettségi vizsgák tegnap fejez­tettek be. Érettségire állottak 29-en, kik közül érettnek nyilváníttattak 27-en, 2-en szeptemberben leteendő javítóvizsgára visz­­szavettettek. Az érettségi vizsgálatokat Fe­­rencz József püspök vezette. A közokt. kor­mány képviseletében jelen volt dr. Berde Áron, a helybeli egyetem tudós tanára, kí­vüle még dr. Brassai Sámuel, a magyar tudományosság Nesztora, Petrisevich-Hor­­váth Kálmán és Kőváry László felügyelő gondnokok teljesítették ritka tappintattal, kiváló szakértelemmel, odaadó buzgósággal a vizsgálói tisztet. A vizsgálatok meglepő­en szép eredménye az intézet buzgó tanárait dicséri. — Láposy Mártonné magánleány­­intézetében az évi rendes közviszgálatok a napokban tartattak meg. A minden tekin­tetben jól sikerült vizsgálatok az intézet helyes irányú vezetéséről tanúskodnak. — A panganét. Úgy látszik, a ka­tonai virtusoskodás e dicső eszközének nem sokára állandó rovatot kell nyitnunk. Teg­napelőtt ismét szaporodott eggyel azon ál­dozatok száma, kik testi épségükkel fizetik meg azt az otrombaságot, mely minden fel­cseperedett katonának fegyvert ad a kezébe, szolgálaton kívül is. S a legujabb áldozat nemcsak testi épségével, hanem életével fi­zetett. Neve Blazsek Ferencz, kőműves le­gény. A vitéz közlegény, ki oly fényes fegyver­ténnyel szaporította az Armee ezekben oly szomorúan gazdag krónikáját, Spacsek Já­nos nevet visel. Spacsek úr sok bort ivott, felbuzdult benne a katonai virtus, belekö­tött 2 czimborájával egy védtelen nőbe s midőn ezt Blasek bántalmazni nem engedte, oldalfegyverével keresztül szúrta. Az áldo­zat pár óra múlva meghalt. A közösségyes logika ökör komolysága erre is azt mond­ja, hogy ilyen tettet polgár is követhetne el. Na hát leihatná magát a polgár ember is, még meg is szúrhatná társát verekedés közben, midőn a verekedő felek egyenlő ereje áll szemben, de rendkívüli okok kel­lenek arra, hogy egy polgár másikát meg­ölje. Nos a katonának nincs szüksége rend­kívüli okokra ahhoz, hogy polgárvért ont­son. A katona, mindig előnyben van a pol­gár felett, mert hisz a polgárnak nincs ol­dalfegyvere ; a polgárnak van oka tartani a szigorú megtorlástól, a katona nem szá­míthat erre; ő azt hallja folyton, hogy a „czibil“ csak az ő eltartására való, megkü­lönböztetve látja magát attól minden tekin­tetben Csoda-e aztán, ha ily szellemű ne­velés, ily visszás helyzet után sokban az a gondolat érlelődik meg, hogy az ily kö­rülmények között is oldalán hagyott pan­­ganet nem egyébre való, mint a polgárok vérének ontására. — Pusztulunk. A nagy idők derék tanúja szállt sírba barátosi Tóth Károly 1848—49-iki honvédhadnagyal. A boldogul­­tat gyászolják: Özv. barátosi Tóth Károly­­né szül. Kovács Mária és gyermekei: Otti­lia néhai Kovács Ignáczné és gyermeke, Soma V. éves orvostanhallgató, Réza és Ju­liska ; a bánatos szülők: barátosi Tóth Sa­mu 1848—49. honvéd százados, m. kir. pos­tamester, és neje szül. Szibó Ottilia, a bol­dogult testvérei: Ottilia, férje id. Szőcs Já­nos és gyermekei; László, neje Altorjai Csoboth Berta és gyermekei; Albina, férje Máriási Kristóf és gyermekei; Jusztina, fér­je Török Sándor és gyermekei; néhai Amá­­liának férje Nagy Gyula, ennek leánya Ró­za férjével, ifj. Benkő Pállal; — továbbá : özv. Kovács Áronné szül. Papp Terézia mint anyós ; az elhunyt nejének testvérei ; néhai Kovácsy Bálintné szül. Kovács Ilona férje és gyermekei; Jancsó Károlyné szül. Ko­vács Károlin, férje é gyermekei; Kozma Dénesné szül. Kovács Amália, férje és gyer­mekei ; Kovács Áron stb. A boldogult bait tetemei folyó hó 30-án d. u. 3 órakor he­lyeztettek Örök nyugalomra az ev. ref. egy­ház szertartása szerint Kézdi­vásárhelyen. Béke poraira! — Halálozás. Mihálka László, Má­­ramarosvármegye alispánja, kinek nevét az utóbbi időkben sokszor emlegették, a na­pokban 90 éves korában elhunyt. Mihálka élete java­ részét a megye szolgálatában töltötte. — A béczi gobelinek. Majláth Bé­la, a történelmi kiállítás rendezője, Bécsben a császári kincstárból személyesen válasz­tott ki négy darab történelmi alakzatokkal díszített óriás gobelint, melyeket a király ő­felsége a történelmi kiállításra átenge­dett. Az átadás a főudvarmesteri hivatal közbe­jöttével történt , s jegyzőkönyvet vet­tek fel róla s az átvételről elismervényt kellett kiállítani. A gobelinek közzül kettő Budavár bevételére vonatkozik, a másik ket­tő korábbi időkből való, de szintén magyar­­országi történelmi jelenetet ábrázol. A go­belineket csak a napokban fogják a rende­ző bizottság jelenlétében felbontani és Tor­ma Károly részletesen le fogja írni. A 4 kiváló műtárgy értéke az átadási jegyző­­köny szerint 60 000 írt. A műcsarnokban a két középső terem falai lesznek elhelyezve. A bécsi történelmi kiállításban szintén csak négy darab gobelin volt kiállítva. — A kolera Triesztben. A legu­tóbbi 24 óra alatt nem fordult elő kolera­eset. Velenczében egy személy betegedett meg kolerában; a vidéken 12 betegedési és 3 haláleset fordult elő.

Next