Ellenzék, 1890. január-június (11. évfolyam, 1-146. szám)

1890-06-03 / 124. szám

Kolozsvárt 1890. fülnek az udvar fogadására. A király­­ a fogadd termeket rendbe hoz­óén szépen van parkírozva a palotá­dé kert, hol a király sétálni szokott gal­et mostanában sűrűn keresett föl a A király eddigi megállapodás sze­rni 6-án, pénteken reggel 6 órakor Budapestre. E hó 9-én és 12-én ál­­l kihallgatásokat ad majd ő Felsége. .-Fekete Gábor, a m-vásárhelyi táblához a naposban kinevezet tanácsel­­jü­n­teletére a k­ r. tábla bírói kara szám­­s Nagyerdőn diszebédet rendezett, me­­gírókon kívül több intabilitás is meg- A hangulatot szellemes felköszöntök ,tették.­­ Tisztújítás Gyulafehérvárt. János alispán elnöklete alatt a múlt 8.«1 tartott képviseleti gyűlésen ejtették ki Gyulafehérvárt a tisztújítást. Első­sorban ,Igh­uittternek nagy lelkesedéssel ismét No­­é Ferenczet választottak meg, a­ki meleg­­ntán köszönte meg a tagok bizalmát. A állomások következőleg töltettek be: ugrilssitattak. Tanácsnokká Sárdi Miklós, párti ülnökké Kádár Miklós, számvevő Ágoston, ellenőré Csecskedi József, adó­­gnr Dính Károly, rendőrbiztossá Dergán­­ Tiszti ügyésszé Issekutz János Velikán sorral szemben, pénztárnokká Beregh Ká­­t, jegyzővé Höhn Károly, levéltárnokká I­jer János, rendőrbiztossá Gyulafi Albert,­­ portási rendőrbiztossá Hom­masék János, rubel rendőrbiztossá Dr. Cserni Béla. Este­i utetári kiokszban a választó polgárság fé­­­ost bluquettet rendezett, melyen mintegy­­30-an vettek részt.­­ Hagy Béla lemondása. A sza­­asvölgyi vasut­társulat szombati ülésén az dn­ felolvastatta Nagy Béla volt kolozsvári aligazgató vasuttársulati igazgatósági­­ levelét, melyben tudtul adja, hogy válto­­ztt körülményeinél fogva igazgató tagsági ,hsától való felmentését a kormánynál ké­­tsze­s felmentését megnyerte. Az igazga­­tág őszinte sajnálattal vette tudomásul Nagy­­i távozását, ki 10 éven át a vasút társa­­■í ügyei iránt meleg érdeklődéssel viseltetett.­­ Esküvő. Lakatos Sámuel a arárvásárhelyi ev. ref. főiskola tanára a na­ndun tartotta esküvőjét Kolozsvárt özv. dr. Kits Sándorné úrnővel. - A debreczeni Csokonai-kör mepélye. Debreczenben nagyszerű ün­­­epségek között lépett vaszárnap először a kivánosság elé az ifjú Csokonai-kör. Del­ikt tizenegy órakor a színházban fényes uttam volt, a színház zsúfolásig megtelt in­­aái ünneplő közönséggel. A dalárda­iuh után Komócsy »Csokonai« czímű al­­ket ódáját szavalta, Komlóssy Arthur Te­ll Sándor visszaemlékezéseit olvasta fel, Ábrányi Emil »Föld» czímű költeményével hatást keltett. Vértesi Arnold »Hűség« mai novelláját Karczig Vilmos olvasta föl; X­­ novella nagy tetszést keltett. Meglepő­blt a Jankó János Csokonai köszöntői e czi­­m­ i rajza után rendezett képlet. Nagy hatást jutszt Ábrányiné éneke. A »Szevillai bor' 4.§-ból egy áriát és »Madárdal az er­űben« czimű dalt énekelte, melyeket népda­lai kellett megtoldania. Két órakor a nagy élőben százötven terítékű fényes bankér volt. A alsó pohárköszöntőt Vértesi mondotta a vendégekre. Este jól sikerült táncz vigalom volt.­­ Hátszegen az ottani műkedvelők diai hangversennyel egybekötött tánczmulat­rendeztetik junius hó 8-án a plébánia T«döglő mulató kertjében melynek tiszta jö­vedelme, felerészben az ottani »rom. kath. fiú holt« , felerészben pedig a tűzoltó egy * javára fog fordittatni.­­ Emlék Sárosy Gyulának. Az ‘Aranyk­ombi­a« Sikes költőjének szülőházát domnéban az aradi Kölcsey egyesület emlék órával jelölte meg, a a leleplezés most va­slap volt. Aradról külön vonaton sokan ütik Borossebesre, hol a szolgabiró fogad­­is az oda rándult díszes, kegyeletes közönsé­­get, mely harangzúgás közt indult d. e. 11 m­kor az ünneplés színhelyére, hol a Köl­­ni-Erkel himnusz után s Parecz István szép­­ azónoklata közben hűlt le a lepel a nehéz ■iók tüzes éneklőjének emlékkövéről. Majd Barjassy emlékbeszéde következett, melyet ábrányi Emil ez alkalomra irt költé­sire váltott fel, Ponory Thewrewk Ist­izavalatában. Végül a hatóság hivatalosan kvette a márványtáblát gondozás végett. Dél­ból 2 órakor 100 tentékű társasebéd volt a­z­uinó helyiségeiben. A főtéren nagy ünne­pe este fényes tánczmulatság rendezte­lek Az ünnepélyen jelen volt Sárosy Gyula Wiga, özvegy Viczmándyné leányával Irma­i ennek vőlegényével Konta Józseffel, to­­vábbá Szatmári Gyula alispán s a Kölcsey- Sznület számos tagja.­­ Az államtitkár ünnepeltetése Szalovszky Gyula az újonan kinevezett bel­eülő államtitkár tiszteletére vasárnap Nyit *00 fényes ünnepélyek voltak. Ez alkalomból * Budapesten időző nyitra megyei képviselők távirati üdvözletet intéztek az ünnepelthez. — Kaszinó a havasion. A topán­alvi magyar kaszinó a múlt hó végén tar­totta idei rendes közgyűlését, melyen a To­­pánfalváról eltávozott Kovács Lajos helyébe Z­ándi Károly főerdészt választották meg titkárnak. A kaszinó tagjai a távozó titkár tiszteletére Kovács Gyárfás plébános házáná­­fuvacsorát rendeztek, melyen sok felkö­­■ döntő mondatott. Az estély emlékére gyűj­tés utján 20 frtos alapítványt is tettek. —­EHICE-máját la. A hegyaljai if­­juság által M.­lyenben az EMKE leány­isko­la javára rendezett majálisa anyagilag nem annyira, de erkölcsileg igen jól sikerült.­­ Jelen volt a hegyaljának majdnem egész in­­teligencziája, s a különben is jó kedvű fiatal­ság kedvét fokozta a jó zene és a hegyalja kitűnő kora. A patriarchális vacsora közben nem hiányoztak a pohárköszöntők sem, a si­került és kedélyes majálisnak csakis a pirka­­dó hajnal vetett véget. — Az egyetemről. A dékánvá­lasztások a bpesti tudomány­egyetemen va­sárnap ejtették meg. A hittudományi karnál Kisfaludy Béla Árpád, a jog- és államtudo­mányi karnál dr. Herczegh Mihály és a böl­csészeti karnál dr. Beöthy Zsolt tanárok vá­lasztottak meg dékánokká. Az egyetem jog- és államtudományi kar szombaton tette meg a megüresedett büntetőjogi tanszék, hármas je­lölését. Első helyen Wlasich Gyulát jelölték ki 8 szavazattal, a Kautz G. 5 és Fay­er László 2 szavazattal, második helyen Kautz Gusz­távot 16 szavazattal a Fayer László 5 sza­vazata ellenében, harmadik helyen Fayer Lászlót, a­ki 11 szavazatot nyert, míg Lu­kács Gyula és Werner Gyula 2—2 szavazatot kaptak. — A honfoglalás ünnepélye. A kovásznai iskolák egyetértve a helybeli és vi­déki intelligencziával, a magyar nemzet ezred­éves honfoglalásának emlékezetére folyó évi június 8-án jótékonyczélű tánczmulatsággal egybekötött ünnepélyt rendeznek. — Egyetemi tanszékek ürese­désben. A budapesti tud.­egyetemen a jog- és államtudományi karnál a magyar alkot­mány- és jogtörténeti tanszékre, — a ko­lozsvári Ferencz­ József-egyetem orvosi kará­nál az általános kór- és gyógytani, valamint a gyógyszertani tanszékre pályázat hir­­dettetik. — Fekete-sárga. A Győri Hirlap írja: »A Lajtha nevű hadihajó városunknál a Dunán horgonyoz. Orrán osztrák zászlót lobogtat, a miért is figyelmébe ajánljuk a közjogot«. Annak drasztikusabb szert kell ajánlani. — Rejtély. Meringhi, volt garibal­­dista őrnagy Milanóban agyonlőtte magát. A lövés zajára befutott barátainak, azt mondta a haldokló: Egy titkom volt, melyet rajtam kívül még csak Cavuer és Viktor Emánuel tudott. Ezt a titkot erőszakkal ki akarták venni belőlem, hogy ez meg ne történjék, azért lőttem meg magamat. — Nagy vihart jelentenek Szófiából. Szombaton borzasztó vihar, záporeső és jég­­eső dühöngött, mely óriási kárt okozott. A World ágyuk és talpak felvételeire szolgáló szín bedőlt, mi­által két katona életét vesz­tette, tizenegy pedig megsebesült. A város éjszaki részében alig van ház, mely kárt ne szenvedett volna. A palotában tett a kárt 150,000 frankra becülik.­­ A bud­ari-mihályi rabló­gyilkosok orgazdájánál Varga Gábor mó­dos gazdánál — mint Debreczenből sürgöny­zik — 1033 forintot találtak az elrabolt pénzből. Találtak továbbá sok álruhát, lopott szalonnát, Csürki Molnár fej maszkját, melye­ket a rablógy­ilkosság után Só­vágó vitt oda. — Beteg regényíró. Tolsztoj Leo gróf, a világhíres orosz regényíró — mint a Novoje Vremja jelenti halálosan beteg. Tol­sztoj a fivérénél volt vendégségben Jasznaja- Paljánában, s ott úgy megbetegedett, hogy május 25-én kocsin vitték Moszkvába, ahol jó ápolásban lehet része. A betegnek valami súlyos belső baja van, de nem tudják, hogy mi, mert Tolsztoj nem akar semmiféle patika­szert bevenni s orvost a közelébe se­enged. Attól tartanak, hogy a betegség vérmérgezést okoz, s akkor Tolsztoj Lev Nikolajevics szá­mára nincs minezálás a halálból. A súlyos betegség Tolsztoj grófot máris nagyon meg­viselte; arcza sárga, egészen lesoványodott, s olyan gyenge lett, hogy mozdulni se tud. — Király és csizmadia. Nagy János uram becsületes csizmadia-mester Debre­­czenben az igazságot keresvén bizonyos telekvált­­sági ügyben ő »szent Felségéhez, a királyhoz« menesztett egy teljes három évre terjedő fo­­yamodást, melyben angol berket előhozó őszinteséggel beszél »a szent Felségével.« A­olyamodás most a hatóságnak lett vissza­­küldve. Folyamodó különben valami közeli egy ismerős az udvar lakói előtt, mert ki­sebb-nagyobb ügyeiben már több, mint két évtized óta meg sem állott »a fejéig,« s hol kihallgatásra jelentkezett — eredménytelenül, hol pedig alázatos instancziával gyötörte a kabinet­irodát. Többek közt egyszer Bécsbe is felment, s ott sikerült is neki gróf For­­gách-csal beszélni, a ki megkérdezte tőle hogy mennyibe került az útja! Mikor meg­mondta, hogy 30 frtba, — a gróf elküldte, hogy csak jöjjön haza nyugodtan, minden rendben lesz. Itthon aztán meg kapta a — 30 frtot. — A hol nincs „és“. Nagy Mi­­hályon, a mint írják az ottani ujjonnan épült lovassági kaszárnyán a »k. k. Cavallerie-Ka­­serne« felirat látható, holott tudtunkkal már rég ki van hirdetve a király legmagasabb el­határozása, mely a »k. k.« helyett a »k. und k.« használatát rendelte el. A mai gyors va­súti és postaközlekedés mellett szinte hihe­tetlennek tartjuk, hogy a rendelet ne érke­zett volna még Nagy-Mihályra.­­ A meiszeni porczellán. 1710- ben állították fel Meiszenben az első ilynemű gyárat, a porczellán föltalálója Bettger Já­nos Frigyes vezetése alatt. A gyár fennállá­sának tizedik évében 9094 tallér volt csak a gyár évi forgalma, de már 1746-ban 222,560 tallérra emelkedik. A forgalom azóta sok hul­lámzásnak volt alávetve, különösen a forra­dalmi években sokat szenvedett a meiszeni porczellángyártás, de 1867-ben újabb felvi­rágzás kezdődött, mely a múlt év 1,911.744 márkányi forgalmával érte el eddigi legmaga­sabb fokát.­­ Észak-Amerika islakói, az indiánok, évről-évre fogynak. Az Egyesült­ Államok kormánya meghatározott területekre szorította őket s kényszeríti a megtelepedésre és földmivelésre. A vad kalandok, szilaj va­dászatok és rablások megfékezése az indiáno­kat meglehetős tunyává tette. De nem ez a baj, hanem a pálinka. E­l­tizedeli az indiáno­kat, kiknek erős és nyers természete rend­kívül sok szeszes italt kíván, de ők sem bírják sokáig és pusztulnak Az egykor oly hatalmas csippve-indiánok Minnesota északi részében kijelölt nagy területen élnek, hol rendes falvakban laknak, gazdálkod­nak, de a legutolsó népszámláláskor mind­össze már csak 6193-an voltak. A számukra rezervált terület nagy része erdő, de használt venni nem tudják. Az Egyesült­ államok kor­mánya most másfél millió területet vásárolt vissza az indiánoktól, legn­agy­obb részt erdőséget melyeket a kormány ki akar irtani és a te­rületet betelepíteni. Három millió dollárt fi­zet a kormány a csippve-indiánoknak. Éven­­kint 90,000 dollárt kap a törzs, mig nem az egész ár kitelik. E törzs tehát vagyonos lett csakis rajta múlik, ha nem boldogulhat. — Promoveált ikrek. A bécsi egyetemen tegnap délben N. Adolf és Ignácz ikertestvéreket promoveálták jogtudorokká. Évek előtt egyszerre léptek az elemi iskolá­ba, később szintén egyszerre a gimnáz­umba, s az érettségi vizsga sikeres lététe után az egyetemre. Szombaton az ikertestvéreket ugyanazon órában promov­álták jogtudorokká. A promoci­ónál jelen voltak az anya, egy özvegy nő, és testvéreik, nem különbn számos jóbarátjuk és ismerősük, kik a tudorrá ava­tott ikreket szívélyesen üdvözölték. A két fi­vér külső hasonlósága­ is oly nagy, hogy csak nehezen lehet őket egymástól megkülömböz­­tetni. — Kolumbus tornya, Chicagóban 1893-ban tudvalevőleg világkiállítás lesz. A bizottság elhatározta, hogy ez alkalomra szin­tén építtet egy tornyot, melynek azonban az Eiffel-toronynál impozánsabbnak kell lennie. A chicagói tornyot a Columbus tower”-nek, Kolumbus tornyának, fogják nevezni s 1500 láb magas lesz, alapja pedig 480 láb széles. Az építési költségek 50 millió frankra van­nak előirányozva. Az óriási torony terveit Charles Kinkle és Richard Pohl washingtoni mérnökök — a filadelfiai kiállítás építői, ké­szítették ; a toronynak a kiállítás megnyitása előtt hat hónappal készen kell lennie. — Kedélyes ország. Bengáliában a rendőrség a következő »figyelmeztetést« al­kalmaztatja a vasmi indóházakra: »Figyel­meztetjük az utazókat, hogy ismeretlen egyé­nektől ne fogadjanak el ételeket és italokat, mert sok ember az utasok megmérgezésébe él. Ezek ugyanis ismerkedést iparkodnak köt­ni, s mikor utitársaik bizalmát megnyerték, mérgezett étellel, vagy itallal kínálják, s mi­kor a gyanútlan áldozatok eszméletüket vesz­tik — kirabolják azokat.« A kik hitelezőik­­től szabadulni akarnak, ennélfogva jól teszik, ha elküldik őket Bengáliába — hát ha nem veszik észre a »figyelmeztetést.« — Rémhír. Mint Newyorkból távirják a távoli nyugatról iszonyú rémhír érkezett oda, melyről a newyorki lapok rémes részleteket közöl­nek. E szerint Taxaszban a fortworthi kiállítás épületben a daltársaság hangversenye alkalmával nagy bált rendeztek, melyben az ottani előkelő­ség szine-java, közte Harrison elnöknek a fia is részt vett. A daltársaság, a zsúfolásig megtelt teremben, egy meglehetős magas színpadszerű emelvényen, éppen egy nagy figyelemmel hallga­tott dalt énekelt, midőn egyszerre valaki elkiál­totta magát, hogy tűz van. De ugyan abban a pillanatban már sziporkák é­s égő farészek hul­lottak le a tetőről, s a második pillanatban a száraz lombozat, lobogók, girlandok, a­mikkel a csarnok fel volt díszítve, lánggal égtek.­­ A megrémült énekesek kétségbeesetten ugráltak le az emelvényről, mások meg a nagy za­varban, mely erre támadt, épen az emelvényre kapasz­kodtak ; néhány énekes az emelvényről leugorva, elesett; ezek többé fel nem kelhettek, mert a tolongó, halálra rémült tömeg, agyontaposta őket. A helyzet iszonyú volt. Valóságos tűzeső hullott az emberekre, melytől az asszonyok és fér­fiak ruhája is csakhamar meggyuladt s lánggal égett. A kétségbeesettek jajveszékelve igyekeztek az égő ruhát darabonkint testükről letépni, de kezeiket nem mozgathatták a kétségbeesett tolon­gásban. Végre kívülről fejszékkel vágtak néhány nyílást a csarnok oldalaiba a menekülésre. A kik lélekjelenlétüket el nem vesztették s a nyílások­hoz közel voltak, kimenekültek, de az emelvé­nyen egyre nőtt a nagy zavar. Többen az abla­kokon ugráltak ki, s hárman közülök összezúzott koponyával halva terültek el az aszfalton, hár­man pedig súlyosan megsebesültek. Armin, Hirschfeld György, Horovitz Sámuel, Já­nosi Gerő, Kiss Ferdinánd, Kiss Sámuel, dr. Ko­­lozsváry János, Korbuly József, Kreszta József, dr. Mansberg Sándor, Mátyás Frigyes, Meiszner József, Merza Joachim, Merza Lajos, Mihály, László, Molnár József ifl. Nagy János, négy N. N., Pánczél Imre, Petrovics György, Keil Dániel, dr. Sárkány Lajos, Szamosy János, özv. Szilly Alajosné, Stein Bertalan, özv. Tauffer Józsefné, dr. Tutsek Sándor, Tóth József, Wagner Ferencz, dr. Vályi Gyula Varga Dániel, Végh Bertalan, Weisz Mór, dr. Wesselényi Istvánné dr. Zsögöd Benő, Züllich István. A spártolásért a sétatér ne­vében köszönetet mond. A sétatéri bizottság : Dor­­gó Albert, dr. Groisz Gusztáv, Kővári László igazgató, Biró János pénztárnok. ELLENZÉK (501) — Nyilvános számadás. A séta­téri pünkösdi perselyezés alkalmával a bevétel volt 393 frt 1 hr, a kiadás 142 frt 60 hr, melyből 66 frt a két napi katonazenére 36 frt a tűzi­játékra, 16 frt a rendőrségre, 26 frt 60 kr, kezelési költségekre esett, maradt a sétatér szépítésére 250 61 kr. Nagyobb összegeket adtak: Br. Bánffy Dánielné 10 frt. Gr. Esterhá­­zi Miguel 6 frt. Kiss Sándor olaj­gyáros 6 frt. Dr. Concha győző 3 frt. Biasiny Sándor 2 frt. Dorgó Albert 2 frt. Br. Huszár Sándor 2 frt. Dr. Gajzágó Joachim 2 frt. Orbán József 2 frt Peille Róbert 2 frt Szabó Lajos 2 frt. Szász Domokos 2 frt Gr. Wass Albert 2 frt. Egy forintot fizet­tek: Dr. Abt Antal, Albach Géza, Babos Sándor, Bakk Lajos, dr. Bakonyi József, Bartha Anna, Bartha Kálmán, dr. Berki János, Bálint Gyula, Berde Mózes, özv. Benkó Ferenczné, gr. Bethlen Gergely, Csernátoni Gyuláné, Csiky Teréz, Dobál Antal, Dombrádi Gyula, Eck Pál, Eibel Gusztáv, Endstrasser B. Ferencz, Fritz Jósef Salamon Gajzágó Ferencz, dr. Gálffy Endre, Gamenczy János, Gyár­fás Benedek, Geréb Márton, Gergely Ferencz, dr. Genersich Antal, Göllner Antal, dr. Groisz Vik­­tor, Grünfeld Sámuel, Gunthardt Lipót, és Albert, Hajós János, Hallér Rezső, Hille tábornok, Hiller KÖZGAZDASÁG. Biztosítási ügyek. A »Magyar-franczia« biztosító társulat­nak e hó folyamán megtartott közgyűlése al­kalmából az »EMs« következő rövid czikket közli: »A küszöbön álló közgyűlés alkalmából illetékes helyről értesülünk, hogy a régi igaz­gatóságtól annak idején átvett tengeri-tűzbiz­­tosítási szerződések lebonyolítása az 500.000 frtnyi A. sorozatú részvénytőkét mely erre a czélra volt szánva, majdnem felemésztő. Azon­felül a mostani igazgatóság jelenlegi üzlet­köréből kizárt tengeri szállítmány-üzlet meg­szüntetése a B. sorozatú részvénytőkétől is tetemes áldozatokat követelt. A régi igazga­tóság által válalt kötelezettségekből származó teher annak teljes lebonyolítása előtt biztosí­tás­­­technikai szempontból számszerűleg megállapítható nem volt és csak most, a meg­történt leszámolás után lehetett az abból ere­dő károkat egész terjedelmükben áttekin­teni. Ez idő szerint azonban a társaságra nézve ezen annyira végzetessé vált üzletág­ból származott koc­kázatok megszűntek lé­tezni. E veszteségek kiegyenlítésére az A. so­rozatú részvények egy bizonyos minimumra és hogy tőketartalék is alkottassák a B. so­rozatú részvények névleges értékük felére való lebélyegzése czéloztatik. A társaság által jelenleg kultivált élet és elemi üzlet már a múlt évben kielégítő eredményt hozott volna, azonban az érintett terhes körülmény, hogy a múlt év augusztus óta működő új igazgatóság által az ügykeze­lésben létesített nagymérvű megtakarítások természetszerűleg csak az 1890 évben érvé­nyesülhetnek az 1889 évi üzlet végeredményére kedvezőtlen befolyást gyakoroltak, úgy hogy a mérleg üzleti veszteséggel zárul. Tekintettel az 5 millióra rugó tartalé­kokra, a még megmaradó részvénytőke és elegendő volna az üzletnek tovább vezetéséra mindazáltal a jelenlegi igazgatósághoz közel álló tőkepénzesek az igazgatóságnál odaha­­tottak, hogy tegyen indítványt 750000 frtnyi új részvények kibocsátására és e kibocsátást saját körükben legnagyobb részben jegyzéseik­kel már eleve biztosították is.« Ennyit tartalmaz egész terjedelmében az a közlemény, mely mint levezető soraiból kitűnik, de annak tartalmából is megállapít­­ható — az érdekelt társulattól nyert értesü­lésen tehát hiteles adatokon alapszik. Mindenesetre szokatlan jelenség, hogy egy biztosító társulat, mely csak imént küz­dötte ki magát egy elhibázott és épen ennek következtében nagyobb koc­kázattal járó vál­lalat anyagi bajaiból, most midőn a rekons­­t­rukc­iót követő évről s ennek üzleti ered­ményeiről kell beszámolnia, nem folyamodik a szépítgetés szokásos eszközeihez, hanem őszintén és­ leplezetlenül mutat reá a még egé­szen le nem küzdhetett bajokra és ez után kíván tiszta képet rajzolni az érdekelt rész­vényesek és az üzleteiben résztvevő biztosító felek előtt. A­ki a jelen idők rohamos és ép ezért könnyelmű haladási törekvéseit megfigyeli, a­ki főleg a nagyobb és koc­káztatottabb üzleti vállalatok körében lábra kapott törekvési irányzatokból a konzekvenc­iákat levonni ké­pes, csak az tudja értéke szerint megbecsülni mit jelent valójában az őszinteség és a létező helyzet számolás készsége egy olyan üzleti vállalatnál , a­mely reális alapon kí­vánja fejlődésének megadni a szükséges biz­tosítékokat. Minden olyan üzletág, a­mely mint az élet- és elemi károk biztosítása — az elérhető anyagi előnyökkel szemben nagy koc­kázatok terhét hordozza, már azon egyetlen tény által, hogy a létező komoly helyzettel szemben is megmarad az őszinteség útján, s a­helyett, hogy — ami sokszor olyan könnyen megy — a számadatok mesterséges csoportosítása mellett kimutatott eredményekkel vesztegetné meg az érdekeltek jóhiszeműségét — rámu­tat a sebhelyekre, de egyúttal az orvoslás módjaira is. Ez az őszinteség és reális alapokon való működés készsége kétségkívül még a tényleg létező anyagi bajok daczára is megbecsülen­­dőbb és bizalmat keltőbb, mint azok a köny­­nyelműen papírra vetett százezernyi hasznok, a­melyek legtöbb esetben a papíron marad­nak, de a­melyek csak az érdekelteket teszik igen szomorú tapasztalatokkal gazdagab­bakká. Hogy a magyar-franczia részvénytársa­ság — daczára a megelőző igazgatóság elhi­bázod és terhes vállalataiból eredeti bajok­nak a biztosító felekkel szemben — mint azt igen sok esetben a nyilvánosságnak is alkal­ma volt megbírálni — a jogosság és méltá­nyosság legszélsőbb határáig elment , a fe­lekkel szemben elvállalt kötelezettségek telje­sítésében egyáltalán nem zavartatta meg ma­gát ama bajokkal való küzdés által a melyet Június 3. két a megőző igazgatóság koc­kázott vál­lalatai felidéztek, de a melyekből — mint a jelenlegi működés és ennek eredményei is mu­tatják — nagyon rövid idő alatt szerencsésen kibontakozni képes. A nemsokára egybehívandó közgyűlés­nek alkalma lesz a beterjesztendő üzleti je­lentés nyomán tiszta képet alkotni a társu­lat új igazgatóságának működése és az elért valamint a várható eredmények felől, ugyan­ekkor azonban azt a tapasztalatot is megsze­rezhetik az érdekelt felek, hogy az átörök­lött anyagi bajokból való teljes kibontakozás már csak rövid idő kérdése, s a társulat, mely szolid és reális eszközökkel dolgozik hova­tovább teljesebbb készletét szerzi meg a fej­lődés biztosítékainak, melynek birtokában az­után joggal hivatkozhatik a biztosító felek bizalmára. Gyümölcsészeti értesítés. A mezőkovácsházi kísérleti gyümölcste­lepet, melyet már három év óta megsemmi­sülés veszélye fenyegetett, sikerült valahára ügy gyes-bajjal, legalább egy időre megmen­tenem. Hála hazai gyümölcsészetünk egyik lelkes barátja közbenjárásának­ a magas kor­mány megengedte, hogy gyümölcstelepemet megvehessem — a minthogy meg is vettem azt, — örök áron. Midőn hazai gyümölcsészetünkre nézve ezen örvendetes hírt köztudomásra hoznám, a gyümölcsészet barátait tisztelettel értesítem arról, hogy kipróbált, hiteles gyümölcsfajaim­ról, már 1. évi junius végétől kezdve aug. vé­géig, a nálam szokásos föltételek alatt, szem-,­zővesszővel mindenkinek szivesen szolgálok. Kelt Mező-Kovácsházán, 1890. máj. végén. BERECZKI MÁTÉ, Legújabb. (Ai .Ellenzék* eredeti távirata) Országgyűlés, Budapest jun. 3. Ma a képviselőházban napirend előtt Csatár Zsigmond szólalt fel és ki­jelenti, miszerint sajnálja, hogy a kor­mány által subventionált­­Nemzet, melyet az ő adójából is fizetnek, — tegnap este az ő felszólalását hazug­ságnak bélyegzi. Ezután kijelenti, hogy az ügyet Gajáry Ödön szerkesztővel majd a há­zon kivül fogja elintézni. Csatár beszédje után segédeit gr. Károlyi Gábort és Hentaller Lajost Ga­­járyhoz küldte, ki szintén megnevezte a maga segédeit: gr. Horváth Toldi és Rosner Ervin dr. személyében. Az ülés végén Gajáry személyes megtámadtatás czimén emelt szót és kijelentette, miszerint nem csodálja, hogy Csatár oly lenézőleg szólt a köz­ségi jegyzőkről. Ennek indokát abban találja, hogy Csatár nem jó szántából távozott a körjegyzőségből. Csatár Zsigmond a Gajáry által mondottakat rágalomnak bélyegzőmért , azért ment el a körjegyzőségből, hogy miután az ügyvédi vizsgát letet­te,­­ azt kötésnek találta. Erre elnök végét vetette a vitá­nak, az ülést berekesztette és ,holnapra kitűzte a letárgyalt javaslatoknak har­madszori felolvasását. Felelős szerkesztő BARTHA MIKLÓS. Segédszerkesztő és kiadólaptulajdonos : MAGYART MIHÁLY. Nyilttér. A mi jó, az mindig olcsó! Több ezer pár saját készitményü a** jó czipőimre felhivom a n. érd. közönség figyelmét. Nagy választék minden fajta és nagyságban­. Vidéki megrendeléseket pontosan eszközlök. (396. 7—x) FERENCZI IGNÁCZ, czipész Kolozsvárit, Zongora raktár Kolozsvárt! KELLER GÁBOR zongora­tanár, Zongora-, Harmonium- és Czimbalom­­raktár tulajdonos Kolozsvárt. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, miszerint szakismere­temnél fogva újból tetemesen bővített s a legnagyobb gonddal berendezett Zongora-, Harmonium- és Czimbalom-raktárokon lévő hangszerek, u. m. Rösendorfer-és Ehrbar-féle konczert zongorák Mikula, Pokorny, Matauschek, stb. kitűnő zon­gorái, szóval 300 írttól egész 1000 írtig foly­ton leszállított gyári árakon alul adatnak el. A legjobb amerikai és bécsi harmoniu­­mok 5 nap alatt kaphatók. Mind bécsi gyárakból valók. Mindkét hangszerért 6-7 évi kezes­séget tálalok. Ócska zongorák becseréltetnek és részletfi­zetésre is adatnak el zongorák. Kívánságra bármely bécsi vagy külföldi gyár­­ból zongorák 8 nap alatt rendeltetnek mugt

Next