Ellenzék, 1892. január-június (13. évfolyam, 6-146. szám)
1892-01-09 / 6. szám
JJ a iy I» t' tiie »* d» io« i»' ok 1«. liK iá' MINDENFELE. Kolozsvár, január 9. — Hegedűs Sándor érkezése. Hegedűs Sándor a kormánypárt képviselőjelöltje tegnap este érkezett meg Kolozsvárra, hogy vasárnap megtartsa beszámoló beszédét. A vasúti indóháztól a belvárosig vezető utcza meg volt tömve rendőrükkel és szuronyos zsandárokkal, miáltal a tapintatos kormánypárt újra elárulta rendezői függetlenségét. Az indóháznál többen megjelentek a kormánypárti matadorok részéről és dr. Haller Károly beszéddel fogadta. Hegedűs Sándor, ki az utóbbi időben sokat betegeskedett, minden hosszabb czeremónia nélkül megemelte, köszönésképen a kalapját s azzal behajtatott a városba töméntelen rendőr és zsandár fedezete mellett. — Beszámolnak holnap Kolozsvár kormánypárti képviselői, admondja majd az egyik, hogy miképen költötték el a népek fáradtságos munkáiból kikerült milliókat a hadseregre, hogy alázzák meg a véderővita alkalmával a nemzeti nyelvet és a közigazgatási törvényjavaslattal miképen szándékoznak megerősíteni a kormányhatalom zsarnokságát. A másik, a nagy regálé bérlő, sörfőző, a nagyiparos Dezső, — nohát ő majd megmutatja mire dr. Nagy Mór városi tanácsos tette figyelmessé az országot, megmutatja, hogy „midőn megtért a magyar politikai élet szellempazar csatáiból és a magyar ipar Columbusi kétség utjából, — menynyire lett járatos az állambölcsészet nyílt rejtélyeiben ?“ — Tapintatlanság. A kolozsvári kormánypártban egyik nevetséges és tapintatlan intézkedést a másik után követi el, valami megfoghatatlan bölcsességű intéző. A városi képviselő választások alkalmával nyolcz hordárra aggatott plakátokon hirdették meggyőződésüket az egész város hahotája mellett, az este pedig lovas és gyalog rendőr csapatokkal, szuronyos zsandárokkal várták Hegedűs Sándor képviselőt. Az egész nagyutcza úgy nézett ki, mintha Kolozsvárt ostromállapot volna. Hát kinek nézik ezek az urak Hegedűs Sándort, hogy szuronyos zsandárok és rendőrök között vezetik be abba a városba, hol minden ember ismeri s az ellenkező politikai nézeten lévők is becsülni tudják. Hát így kell hirdetni az önök képviselőjének népszerűségét és a lelkes fogadtatást? Kiváncsi lehet mindenki, hogy ehez a tapintatlan és felesleges s azon felül nevetséges óvintézkedésekhez mit szól Hegedűs Sándor ? Mert hiszen ő is láthatta a száguldozó lovas rendőröket, a csapatokban felállított kihasznákat és az utczai lámpák fényében villogó szuronyokat, de népet, de tömeget, nem látott sehol, sőt az egész utcza teljesen ki volt halva, úgy hogy még járókelő sem mutatkozott esti 11 órakor. Hanem azért a zsandárpárt megcselekedte az ostromállapotot. — Emke estély. Az Emke f. hó 12-iki hangversenye minden tekintetben igen fényesen fog sikerülni. A város valamenynyi szép leánya jelen lesz a hangversenyen, és az ezt követő bálon, melyen Pongrácz Laci fogja húzni a talpalá valót. A 12-iki estélyen a rendező bizottság elnöke gróf Béldi Ferenczné háziasszony, de betegsége miatt az elnöki tiszttel járó teendőket elnök társa Bölöny Józsefné intézi. Mint értesülünk, igen érdekes ponttal szaporodott a Programm is, mert színházunk két művésze egy apró kis vígjátékot fog előadni. — Halálozást. Degenfeld József gró főispánt, az E. M. K. E. Debreczen városi és Hajdúmegyei választmányának lelkes elnökét nagy veszteség érte. Felesége Szilassy Irma tegnap d. u. 3 órakor váratlanul elhunyt. A kiváló és fenkölt szellemű magyar nő az E. M. K. E.-nek alapítója és a debreczeni választmány egyik legbuzgóbb nő tagja volt. A debreczeni nők az ő lelkesítő példája után indulva lettek az E. M. K. E.nek harczosai. A szent ügyért minden alkalommal lelkesülni tudó igaz magyar nő váratlan elhunytat egész Debreczen fájlalja. — Az E. M. K. E. Direktóriuma következő részvéttáviratot küldött Degenfeld József gróf főispánhoz: Az E. M. K. E. Direktóriumának nevében fogadja Méltóságod legőszintébb meleg részvétünket pótolhatlan vesztesége fölött. Az E. M. K. E. alapitó tagját és eszméinek egyik leglelkesebb terjesztőjét gyászolja a nemes elhunytban. Béldi Ákos gróf alelnök, Merza Lajos főtitkár. — Kovácsi Antal temetése. A mily váratlanul és meglepően terjedt el városszerte annak híre, hogy az alig pár hét előtt még oly vidám és oly jó erőben, egészségben levő Kovácsi bácsi meghalt, és oly nagy mértékben nyilvánult az őszinte részvét iránta, és a gyászolók iránt, az alatt még a kedves halott a ravatalon feküdt, s különösen tegnap délután a temetés alkalmával. Az egész nap folyamán a városon levő nagyszámú ismerősök közül igen sokan keresték fel a gyászoló családot őszinte részvéttel. Más délután 2 órakor özönével tódultak a jó barátok, ismerősök, ez elhunyt által gyámolítottak a halottas házhoz valóban éveken át alig lehet oly népes és oly szép temetést látni mint a milyent tegnap déután láttunk. A számos vidéki és helybeli rokonon kivül a város midenik tanintézete a tanári kar vezetése alatt gyászlobogóval vonult ki. Ott volt a megyei tisztikar élén a főispánnal, a pénzintézetek tisztviselői élükön az elnökökkel. A jótékony nőegylet, melynek az elhunyt hosszú időn át buzgó titkára volt, képviselve volt, a jótétemények gyakorlásában fáradhatatlan elnöke és másodelnökével, s ezen kívül több választmányi tagjával, de képviselve volt a sok szegény által is a kiknek ügyét az elhunyt annyira szivén hordozd. Képviselve volt az unitárius egyház, a távoli vidékről bejött ama jóbarátok által is, a kik benne az egyháznak egy oly buzgó harczosát ismerték, a ki soha sem rettent vissza a munkától, hanem mindenkor fáradságot nem ismerve, oly sok bölcsességgel töltötte be elhivatását. A gyászkocsi még alig indult el a halottas háztól midőn a menet első része már a torda utczában volt, a honnan egészen a temető kapuig egy hosszú sorfalat képezve, várták be mig a gyászkocsi elvonult. A halottas háznál az ifjúsági dalárda énekelt egy szép gyászdalt s azután gyászimát mondott Ferencz József püspök Künn a sírnál az ifjúk közül ifj. Ferencz József 8. o. tanuló mondott igen megható szép búcsút a szeretett tanárnak. Ezután elhelyezték a feledhetetlen tanárt, férfit már öt év óta ott nyugvó szeretett neje mellé örök, csendes nyugalomra. A Történelmi Lapokra újabban Ferenczy György, honvéd százados Gergyólszentmiklósról, Kiss Antal nyug. honv. ezredes, Csatáry Lajos tanácsos Bpestről, Kuhl József Kolozsvárról, Miksa Elek képviselő Hadrévről, Tokaji Irma M. Bogátról, Votareh Demi Zsomborból gyűjtöttek. A honvéd egyletek közül a nagybányai, a mármarosszigeti, lázilágy-Somlyói, Zilahi, Dévai, Csik-Szeredai, Fogarasi, Nyitrai, Kézdi-Vásárhelyi, Szathmáry, Szegedy, Lőcsei, Tordai Nagyszebeni, Nagyváradi, Deési, Aradi, Nagyenyedi, Kassai a határidő rövidsége miatt most folytatja és most végzi be a gyűjtést s közelebbről szintén beszámolnak. — Kereskedői bál. Még élénk emlékezetünkben vannak azon ritka fénynyel lefolyt kereskedelmi bálok, melyekben felekezeti különbség nélkül a kolozsvári kereskedelmi világ színe-javát megszoktuk látni. Mint értesülünk, egyelőre szűkebb értekezletben elhatároztatott, a 8 — 9 év előtt lezajlott fényes kereskedői bálok mintájára egy fényes zártkörű táncrestély megtartása, melynek esetleges tiszta jövedelme fele részben a „kolozsvári mentőegyesület* és a „kereskedő ifjak önképzőköre* között lesz felosztva. Eltekintve a kereskedelmi bál üdvös voltától, megelégedésünkre fog szolgálni ha kereskedőinket felekezeti különbség nélkül, bár szórakozásban de mégis sorakozva látandjuk. Az estélyre még legközelebb viszszatérendünk. — Telefon-hálózat. A kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy a telefon intézményt Kolozsvárt államilag rendezi be, és azt ha ugyan hinni lehet, ez év júliusában megnyitja. A kereskedelmi és iparkamara a minisztertől nyert megbízatása következtében felszólítja mindazokat, a hivatalokat, úgy mint egyeseket, akik a telephon hálózatban egy vagy több távbeszélővel belépni óhajtanak, hogy ezen szándékokat legkésőbb folyó hó 16-ig a kamara előtt szóval vagy írásban nyilvánítani szíveskedjenek, ahol a részletes feltétetek is láthatók. Illemi kivüli közgyűlés: Kolozsvár szab. kir. város törvényhatósági bizottsága folyó évi január hó 11-én (hétfőn) délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgya : 0 ce. és kir. Felsége kegyelmes királyi meghívó levelének kihirdetése az 1892—1897. évi országgyűlési cyclusra vonatkozólag. — Botrányok a s.villá hun. A kolozsvári rendőrség ügyefogyott gyámoltalansága és kötelességmulasztása miatt odajutottunk, hogy az utóbbi időben az ország legrégibb színházában. Kolozsvártt az előadások alatt a karzaton olyan skandalumok történnek, melyeknek nem egy ilyen színházban, hanem még egy czirkuszban sem szabadna megtörténniük. A karzatról ugyanis belekiabálnak és beleordítnak az előadásba, mint az tegnap ismételve megtörtént. A közönség fölháborodva nézett a rendzavarók felé, kiket arczátlan magaviseletükben a rendőrség, melynek kötelessége felügyelni a színházi előadások zavartalan rendben való lefolyására, egyáltalán nem háborgatott. Csupán az illető jómadarak tetszésétől függött, hogy még nagyobb botrányt nem csaptak, hogy nem jutott eszükbe például a közönség közé hajgálózni. Megtörténhetett volna ez is, valamint akármicsoda botrány és baj megtörténhetnék, a rendőrség soha sincs úgy képviselve, amint kellene. A rendőrség egyes tisztviselői eljárnak ugyan , mint nézők ingyen mikor jónak látják, de rendszeres színházi felügyeletről szó sincs, a jelenlevő rendőrtisztek mitsem törődnek az előadások alatt folyó rakonczátlankodásokkal, melyek, épen e felügyelet nélkül való állapot miatt napról napra nagyobb mérveket öltenek s a karzaton, néhány oda följárkáló kabátos ura is bántatlanul megbotránkoztatja a kolozsvári nemzeti színház közönségét. (Beküldetett.) A beküldőnek bizonyára nincs tudomása arról, hogy ezen este a rendőrség a Hegedűs Sándor őrizetére volt egy szálig kirendelve, a mi a hatóság együgyüségét fényesen jellemzi. — Ifr. Brencsn Sándor egykor a kolozsvári, utóbb a kassai kir. jogakadémia tanára, mint Kassáról értesítenek ott e hó 4-én influenzából származott tüdőgyuladás következtében meghalt. Halála kolozsvári ismerősei körében is mély részvétet keltett. —Farsang. A magy. kir. államvasutak kolozsvári műhelyének ifjúsága 1892. január 16-án Török Sándor m. kir államvasuti főmérnök és mühelyfőnök ur védnöksége alatt Salamon János népzenekara mellett a Kolozsvárt alakuló mentő egyesület alapjának gyarapítására a „Redout“ nagytermében zártkarü tánczvigalmat rendez. A rendező bizottság élén Dóczy. Miklós b. elnök. Tokody László, b. alelnök. Major János, b. pénztárnok. Daxner Ákos, b. jegyző állanak. Belépti dij személyenkint 1 frt. Családjegy 3 személyre 2 frt. Ablakjegy 1 frt. Karzat 60 kr. — Id. Véber Sándor, állami főszámvevőszéki számvizsgáló, ki Kolozsvárt is széles körben volt ismerve és becsülve, mint a hozzánk is beküldött gyászjelentésből olvassuk, e hó 3-én Budapesten hosszas betegség után meghalt. Derék és köztiszteletben állott főtisztviselője volt a főszámvevőszéknek, kinek tudása és kötelességérzete köztiszteletet szereztek számára. Véber Sándor a régi főkormányszéknél kezdte meg közhivatali pályáját, s a főkormányszék feloszlatása után nevezték ki a belügyi minisztérium számvevőségéhez, honnan a főszámszékhez került Kolozsvárról nősült s néhai Ferenczi Mózes Eszter nevű leányát bírta feleségül. Tetemeit ma délelőtt 11 órakor a helyi indóháztól kisérték örök nyugalomra a kolozsvári köztemetőbe. A családi gyászjelentés igy szól: Özv. Véber Sándorné szül. Ferenczy Eszter úgy a saját, mint gyermekei Sándor és Ilona férj. dr. Morvay Istvánná, veje dr. Morvay István, továbbá az elhunyt testvére Bell Frigyesné szül. Véber Karolina, ennek férje Bell Frigyes nyug. miniszteri titkár és leányuk Erzsi, — végül édesanyja özv. Ferenczy Mózesné és a közeli, valamint a távoli rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelenti a felejthetetlen, szeretett férj édesapa, testvér após és vő idősebb Véber Sándor állami főszámvevőszéki számvizsgálónak e hó 4-én éjjel, élete 63-ik, boldog házassága 24-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytét. A boldogultunk hűlt teteme f. évi január hó 7-én délelőtt 10 órakor fog az elhunytnak lakásán. Vili., Kisfaludy utcza 9. sz. a., az ev. rsf. hitvallás szertartása szerint megáldatni és Kolozsvárra szállíttatván, az ottani indóháztól január 9-én d. e. 11 órakor a köztemetőben örök nyugalomra elhelyeztetni. Budapesten, 1892. január 5-én. Béke poraival! — Farsang. Mint minden különös alkalommal a farsang beálltával is lekötik figyelmünket a Rendes Szidor és testvére főtéri kirakataik, melyekben a szebbnél szebb kelmék tetszetős színekben és kivitelben, valamint számtalan más farsangi díszek és czikkek, mint a legfurfangosabb kiviteli báli legyezők stb. vannak fényes kivilágítás mellett is — közszemlére kitéve. — Tréfás farsangi estélyt rendez a kolozsvári dalkör február hó 1-én a redoutban. A rendező bizottság Biró Béla kanonok plébános és dr. Finály Henrik elnökökkel élén 50 tagból áll. A tréfás hangverseny műsora már össze van állítva, a beavatottak rendkívül mulatságosnak mondják. A meghívók szétküldése folyamatban van. A hangverseny után táncz lesz. — Egyetem Debreczen város Máltán. A millennumm ünnepét azzal a nagy tettel akarnák megünnepelni Debreczen közéletének vezéremberei, hogy egyetemet csinálnának a város híres kollégiumából. A jól hangzó eszme, mint nekünk távirozzák, megtalálta az utat a debreczeniek szivéhez s akadt már áldozatkész ember, a ki jelentékeny adománnyal vetette meg alapját a megvalósításnak Miklóss Mózes debreczeni polgár ez alapítványa pedig nem kevesebb, mint 31 ezer forint. — Újévi megváltás. Ugron Zoltán Fiatfalváról az Újév alkalmával nagyszámú ismerőseit elfoglaltsága miatt nem üdvözölhetvén 5 frot küldött az E. M. K. E.-nek azzal a kéréssel, hogy e mulasztását ismerősei ne vegyék tőle rész néven. — 300 frtos alapítvány az Emilének. Jászberény város képviselő testülete az Elikének 500 frtot szavazott meg, mely összeget a város már mag is küldötte az egyesületnek. — Újévi ajándékok. Az E. M. K. E. Debreczen városi és Hajdú megyei választmánya az Újév alkalmával 1360 frt 17 frt küldött az E. M. K. E.-nek. E szép öszszeg összegyűjtésében kiváló érdeme van Degenfeld József gróf főispán elnöknek. A kolozsmegyei tanítótestület bánffyhunyadi köre I. évi első rendes gyűlését 1892. január 23-án (szombaton) délelőtt tartja meg Bánffy-Hunyadon, az áll. isk. rajztermében. E gyűlésre a tagokat és érdeklődőket e helyen is tisztelettel meghívjuk. A gyűlésnek 14 pontból álló tárgysorozatába az ügyviteli dolgokon kívül egy nyilvános tanítás és három dolgozat felolvasása van felvéve s ezenkivül e gyűlésen lesz a közi tisztviselők választása is a következő egyleti évre. — Pályázatok. A Csíkszeredai törvényszéknél bírói állásra. A kolozsvári egyetemen tanár segéd állásra. A brassói tvszék fogház őrmesteri állásra. — Kinevezés: Molnár Ferencz II. adótiszt a kolozsvári k. adóhivatalhoz ellenőrzve kineveztetett, Fejér Bogdán nagyszebeni adótiszt a deési adóhivatalhoz ellenőrré neveztetett ki. A kolozsvári kirtélőtábla elnöke Aigner Lajost joggyakornokká kinevezte. — A köztársaság ünnepe. Camille Dreyfus képviselő indítvány akar tenni a kamarában, hogy 1092. szeptember 22-én nyilvánítsák nemzeti ünepnapnak. Akkor lesz ugyanis száz esztendeje, hogy a franczia köztársaságot proklamálták. Az első hazai takarékpénztár ellenőrzési reformját azzal kezdette, hogy addig is, amig az uj főpénztárnoki állás betöltetik, Wodiáner Béla ig. tagot bízta meg az összes pénztárak felügyeletével. Ezen kívül egy új ügyosztályt szervez az igazgatóság »kereskedelmi ügyosztály« czime alatt, melynek ügykörébe elsősorban az összes értékpapírok és egyébb értékek kezelése fog tartozni. Ezen osztály állandó főnökévé Wodiáner Béla fog kineveztetni. — Nyolczszoros rablógyilkosság Oroszországban. Mint tagunknak Varsóból tavítják, a radomi kormányzóság abszauka nevű városában Fedel gazdag zsidó kereskedő házát az elmúlt éjjel egy rablóbanda megtámadta. A rablók az egész nyolcz tagból álló családot meggyilkolták, azután a megtalált készpénzt s számos értéktárgyat elvitték. A rablóknak, kiknek nagyrésze álarczut viselt, semmi nyomuk sincs. — Kerestetik holnapra egy gyorsíró. Jelentkezzék még ma a Somodi István ügyvédi irodjában (Sétatér utcza 5. sz.) irodából, a vasutak katonai osztályától olyan jelentést kapott a Felség, Jaiith a Máv elhasznált és nem eléggé renovált teste és mozgó parkja, mozgósítás esetében még a csapatok biztos szállítását is kétségessé tenné a műszaki felszerelést pedig absolute képzetelen volna a maga idejében továbbítani. Harmadik az, hogy a felség semmitől sem irtózik annyira, mint államainak deficitjétől, márpedig mathematikailag bizonyos, hogy miután Baross évek óta tartózkodik a befektetésektől, s csak a legszükségesebb javításokat engedélyezi, hogy így kimutathassa ingatag lábon álló jövedelmeit , a kihasználás oly sokra emelkedett, hogy pár év múlva 18 — 20 millió lesz csak elég a mulasztások pótlására. A deficzit tehát ugyanennyi lesz. (E nagyfontosságu hirünket a „Kolozsvár” holnap megfogja cáfolni. Megteheti A papír eltűri. De jusson eszébe a Kolozsvárnak, hogy mi előre megírtuk a Haller Károly bukását — ő megczáfolt; előre megírtuk a b. Bánffy Dezső bukását — ő megczáfolt; előre megírtuk a Jósika Sámuel báró bukását — ő megczáfolt; előre megírtuk a Tisza Kálmán bukását — ő megczáfolt. Másnap aztán ő is hozta a bukáshirét. — Ezzel is igy lesz. Mert informácziónk alapos — Szerk.) Kairó, jan 9. A sultan Albert herczeget leujabb formánjában, melyet azt ottani hivatalos lap mai száma közöl, kinevezte egyiptomi alkirálynak, kauczióját, a melyet Puissich Lajos fölvett és a saját czéljaira fordított, térítse meg. Evva Lajos három napi gondozási időt kért magának amelyet a bizottság meg is adott. A három nap csütörtökön telt el és Evva Lajos e napon délelőt megjelent Ráth Károly főpolgármesternél és a 10000 frt kaucziót kezéhez letette. A Plufsich-féle lopás ügyében a „Bud. Korr.” a következőket jelenti: Azok a Wertheim-féle kulcsok, melyeket ma a vári polgármester a pesti hazai takarékpénztár igazgatóságának azzal a megjegyzéssel adott át hogy azokat találták anélkül, hogy rendeltetésüket tudnák a mint később kitűnt, nem pénztárkulcsok, hanem vasajtókhoz való kulcsok. Nem érdektelen, hogy Plussich deczember 31-én pénztárzárás után, amint az egész nagy pénzösszeget az ellenőrző hivatalnokkal együtt, mint mindég kosárban ,s szobába vitte, a hivatalnoknak 1500 forintnyi értéket adott át azzal a kérdéssel, hogy ezt az összeget még most gyorsan vezesse be ugyanazon napi kelettel, mint letétet a népszínház nyugdíjalapja részére, minthogy megígérte, hogy ezt föltétlenül még aznap megteszi, eddig azonban akadályozva volt ebben. A hivatalnok nyílt ajtók mellett a szomszéd szobába ment és a tételt bevezette; az egész alig vett igénybe két perczet, és habár az ezreseket tartalmazó csomag legalul volt a kosárban, Plussichnak mégis volt ideje, hogy az 55 darab ezrest tartalmazó csomagot észrevétlenül kivegye és elrejtse. Előbb nem sikaszthatta el azt az összeget, mert pénztárzárás után a meglevő összeg a könyvekkel teljesen megegyezett. A hazai takarékpénztár igazgatása kebelében most az ügykezelések teljes ujjászervezésrre gondolnak. Kolosvár, 1892. ELLENZÉK (23) LEGÚJABB. (AzEllenzék eredeti távirata.) A Baross ügye. Budapest, jan. 9. Baross ministernek Bécsbe való meghívása a Baross elejtését jelenti. Idevaló lapok még mindig tartván öszszeköttetésüket, nem akarnak e fontos politikai eseményről tudomást venni, pedig a Baross miniszterkedése immár csak napokhoz van kötve. Kérdés csak az, hogy választások előtt, vagy választások után történjék-e a fölmentés? Az irányadók nézete megoszlik. Némelyek most akarják, mert ez jó benyomást tenne a vasúti tisztviselőkre; mások választás utánra kívánják a bukás nyilvánosságra hozatalát halasztani, hogy így alkalma legyen Barossnak, ismert vaskezét még egyszer éreztetni alárendeltjeivel — attól is tartván, hogy a mostani fölmentés a tisztviselőkben túlságosan fölébresztené a szabad vélekedésnek kormánypárti veszélyeit. A disgráczió, mely Barosst sújtja, három okra vezethető vissza. Egyik az, hogy a refakcziókkal a német vámszerződést kijátszani akarta s ezzel Magyarország hitelét Európa előtt koczkáztatta. Másik az, hogy a táborkari főnök- Január 9. Felelős szerkeszti: BÁRTHA MIKLÓS. Segédszerkesztő és kiadólaptulajdonos : MAGYART MIHÁLY. NYILTTER. Szakszerű szállítási válalat«. A nagyérdemű közönség b. tudomására hozzuk, miszerint idb Misselbacher J. V. helyi cég szállítási vállalatát reánk ruházta át. Szállítóhivatalunk a kor igényeinek megfelelő szervezettel bir és a szállítmányozás minden ága kellően rendzeresítve van. Szállítmányozási ügyekben díjtalanul szolgálunk felvilágosítással és útbaigazítással. Bel- és külföldi szállítmányok továbbítását, külföldi áruk vámkezelését és helybeli átköltöztetéseket mérsékelt áron foganatosítunk. Szilárd oldalfalú bútorszállító kocsi felett minden időben rendelkezünk. Vasútra feladandó küldeményeket a feladó fél lakásáról hozatjuk el, a befuvarozásokat pedig a szállítmány megérkezése napján foganatositjuk mérsékelt csekély dij ellenében. Kolozsvárt, 1891. január havában. KÖZPONTI SZÁLLÍTÓ-HIVATAL * lőtér 26 szám. JELENTÉS! A farsangra megérkeztek az öszszes divatczikkek: párisi fa satú m 11 ruhaszfiverekbe, himzének, csipkék ás bárba épik stb GlIrENTZY JÁNOS (2 -2 ) diva.t-rakte.ro.ba. 3 A „THE GRESHAM“ életbiztosító-társaság Londonban. Magyarországi fiók : Budapest, Ferencz-József-Ur 5., 6. a társaság házában. Ausztriai fiók : Bécs, Gisellastrasse 1. sz. alatt, a társaság házában. A társaság vagyona 1890. junius hó 30-án . . ftk. 111,610.613.— Évi bevétel biztosítások és kamatból 1890. évi junius hó 30-án . . . Kifizetések, biztosítási és járadéki szerződések s viszszavásárlások stb. után a társaság fennállása óta (1848.) A legutóbbi 12 havi üzleti idő alatt a társaságnál értékig nyújtottak be ajánlatok, miáltal a társaság fennállása óta benyújtott ajánlatok összértéke ........................., _______ értékre megy. — Propedusokat és díjtáblázatokkal, melyek alapján a társaság kötvényeket kiállít, továbbá ajánlatokkal, díjmentesen szolgálnak Erdély minden nagyobb városában az ügyrnök urak és az erdélyi vezérügynökség Kolozsvárig. 20.084.319 -231,804.082- 55,985.275- -1.663,812.555"