Ellenzék, 1892. január-június (13. évfolyam, 6-146. szám)

1892-01-09 / 6. szám

JJ a iy I» t' t­ii­­e »* d» io« i»' ok 1«. liK iá' MINDENFELE. Kolozsvár, január 9. — Hegedűs Sándor érkezése. Hegedűs Sándor a kormánypárt képviselő­­jelöltje tegnap este érkezett meg Kolozsvárra, ho­gy vasárnap megtartsa beszámoló beszédét. A vasúti indóháztól a belvárosig vezető utcza meg volt tömve rendőrükkel és szuronyos zsandárokkal, miáltal a tapintatos kor­mánypárt újra elárulta rendezői független­ségét. Az indóháznál többen megjelen­tek a kormánypárti matadorok részéről és dr. Haller Károly beszéddel fogadta. He­gedűs Sándor, ki az utóbbi időben sokat be­tegeskedett, minden hosszabb czeremónia nél­kül megemelte, köszönésképen a kalapját s azzal behajtatott a városba töméntelen rend­őr és zsandár fedezete mellett. — Beszámolnak holnap Kolozsvár kormánypárti képviselői, admondja majd az egyik, hogy miképen költötték el a népek fáradtságos munkáiból kikerült milliókat a hadseregre, hogy alázzák meg a véderővita alkalmával a nemzeti nyelvet és a közi­gazgatási törvényjavaslattal miképen szán­dékoznak megerősíteni a kormány­hata­lom zsarnokságát. A másik, a nagy regálé bérlő, sörfőző, a nagyiparos Dezső, — nohát ő majd megmutatja mire dr. Nagy Mór vá­rosi tanácsos tette figyelmessé az országot, megmutatja, hogy „midőn megtért a magyar politikai élet szellempazar­ csatáiból és a ma­gyar ipar Columbusi kétség utjából, — meny­nyire lett járatos az állambölcsészet nyílt rejtélyeiben ?“ — Tapintatlanság. A kolozsvári kormánypártban egyik nevetséges és tapin­tatlan intézkedést a másik után követi el, valami megfoghatatlan bölcsességű intéző. A városi képviselő választások alkalmával nyolcz hordárra aggatott plakátokon hirdették meg­­győződésüket az egész város hahotája mel­lett, az este pedig lovas és gyalog rendőr csapatokkal, szuronyos zsandárokkal várták Hegedűs Sándor képviselőt. Az egész nagy­­utcza úgy nézett ki, mintha Kolozsvárt os­tromállapot volna. Hát kinek nézik ezek az urak Hegedűs Sándort, hogy szuronyos zsan­­dárok és rendőrök között vezetik be abba a városba, hol minden ember ismeri s az el­lenkező politikai nézeten lévők is becsülni tudják. Hát így kell hirdetni az önök kép­viselőjének népszerűségét és a lelkes fogad­tatást? Kiváncsi lehet mindenki, hogy ehez a tapintatlan és felesleges s azon felül ne­­vetséges óvintézkedésekhez mit szól Hegedűs Sándor ? Mert hiszen ő is láthatta a szágul­dozó lovas rendőröket, a csapatokban felállí­tott kihasznákat és az utczai lámpák fényé­ben villogó szuronyokat, de népet, de töme­get, nem látott sehol, sőt az egész utcza teljesen ki volt halva, úgy hogy még járókelő sem mutatkozott esti 11 órakor. Hanem azért a zsandár­párt megcselekedte az ostromálla­potot. — Em­ke estély. Az Emke f. hó 12-iki hangversenye minden tekintetben igen fényesen fog sikerülni. A város valameny­­nyi szép leánya jelen lesz a hangversenyen, és az ezt követő bálon, melyen Pongrácz Laci fogja húzni a talpalá valót. A 12-iki estélyen a rendező bizottság elnöke gróf Béldi Ferenczné háziasszony, de betegsége miatt az elnöki tiszttel járó teendőket elnök társa Bölöny Józsefné intézi. Mint értesü­lünk, igen érdekes ponttal szaporodott a Programm is, mert színházunk két művésze egy apró kis vígjátékot fog előadni. — Halálozást. Degenfeld József gró főispánt, az E. M. K. E. Debreczen vá­rosi és Hajdúmegyei választmányának lelkes elnökét nagy veszteség érte. Felesége Szi­la­s­s­y Irma tegnap d. u. 3 órakor váratla­nul elhunyt. A kiváló és fenkölt szellemű magyar nő az E. M. K. E.-nek alapítója és a debreczeni választmány egyik legbuzgóbb nő tagja volt. A debreczeni nők az ő lelkesítő példája után indulva lettek az E. M. K. E.­­nek harczosai. A szent ügyért minden alka­lommal lelkesülni tudó igaz magyar nő vá­ratlan elhunytat egész Debreczen fájlalja. — Az E. M. K. E. Direktóriuma következő rész­véttáviratot küldött Degenfeld József gróf főispánhoz: Az E. M. K. E. Direktóriumá­nak nevében fogadja Méltóságod legőszintébb meleg részvétünket pótolhatlan vesztesége fö­lött. Az E. M. K. E. alapitó tagját és esz­méinek egyik leglelkesebb terjesztőjét gyá­szolja a nemes elhunytban. Béldi Ákos gróf alelnök, Merza Lajos főtitkár. — Kovácsi Antal temetése. A mily váratlanul és meglepően terjedt el vá­rosszerte annak híre, hogy az alig pár hét előtt még oly vidám és oly jó erőben, egész­ségben levő Kovácsi bácsi meghalt, és oly nagy mértékben nyilvánult az őszinte rész­vét iránta, és a gyászolók iránt, az alatt még a kedves halott a ravatalon feküdt, s külö­nösen tegnap délután a temetés alkalmával. Az egész nap folyamán a városon levő nagy­számú ismerősök közül igen sokan keresték fel a gyászoló családot őszinte részvéttel. Más délután 2 órakor özönével tódultak a jó ba­rátok, ismerősök, ez elhunyt által gyámolítot­tak a halottas házhoz valóban éveken át alig lehet oly népes és oly szép temetést látni mint a milyent tegnap dé­után láttunk. A számos vidéki és helybeli rokonon kivül a város midenik tanintézete a tanári kar ve­zetése alatt gyászlobogóval vonult ki. Ott volt a megyei tisztikar élén a főispán­nal, a pénzintézetek tisztviselői élükön az el­nökökkel. A jótékony nőegylet, melynek az elhunyt hosszú időn át buzgó titkára volt, képviselve volt, a jótétemények gyakorlásá­ban fáradhatatlan elnöke és másodelnökével, s ezen kívül több választmányi tagjával, de képviselve volt a sok szegény által is a kik­nek ügyét az elhunyt annyira szivén hordo­zd. Képviselve volt az unitárius egyház, a távoli vidékről bejött ama jóbarátok által is, a kik benne az egyháznak egy oly buzgó harczosát ismerték, a ki soha sem rettent vissza a munká­tól, hanem mindenkor fáradságot nem ismer­ve, oly sok bölcsességgel töltötte be elhivatását. A gyászkocsi még alig indult el a halottas háztól midőn a menet első része már a torda utczában volt, a honnan egészen a temető kapuig egy hosszú sorfalat képezve, várták be mig a gyászkocsi elvonult. A halottas ház­nál az ifjúsági dalárda énekelt egy szép gyász­dalt s azután gyászimát mondott Ferencz Jó­zsef püspök Künn a sírnál az ifjúk közül ifj. Ferencz József 8. o. tanuló mondott igen meg­ható szép búcsút a szeretett tanárnak. Ezután el­helyezték a feledhetetlen tanárt, férfit már öt év óta ott nyugvó szeretett neje mellé örök, csendes nyugalomra. A Történelmi Lapokra újabban Ferenczy György, honvéd százados Gergyó­­lszentmiklósról, Kiss Antal nyug. honv. ez­redes, Csatáry Lajos tanácsos Bpestről, Kuhl József Kolozsvárról, Miksa Elek képviselő Hadrévről, Tokaji Irma M. Bogátról, Vota­r­eh Demi Zsomborból gyűjtöttek. A honvéd egyletek közül a nagybányai, a mármaros­­szigeti, lázilágy-Somlyói, Zilahi, Dévai, Csik-Szeredai, Fogarasi, Nyitrai, Kézdi-Vá­­sárhelyi, Szathmáry, Szegedy, Lőcsei, Tordai Nagyszebeni, Nagyváradi, Deési, Aradi, Nagy­­enyedi, Kassai a határidő rövidsége miatt most folytatja és most végzi be a gyűjtést s közelebbről szintén beszámolnak. — Kereskedői bál. Még élénk emlékezetünkben vannak azon ritka fénynyel lefolyt kereskedelmi bálok, melyekben fele­kezeti különbség nélkül a kolozsvári keres­kedelmi világ színe-javát megszoktuk látni. Mint értesülünk, egyelőre szűkebb értekez­letben elhatároztatott, a 8 — 9 év előtt lezaj­lott fényes kereskedői bálok mintájára egy fényes zártkörű táncrestély megtartása, mely­nek esetleges tiszta jövedelme fele részben a „kolozsvári m­e­n­t­ő­e­g­y­e­s­ü­l­e­t* és a „kereskedő ifjak önképzőköre* között lesz felosztva. Eltekintve a kereskedelmi bál üd­­vös voltától, megelégedésünkre fog szolgálni ha kereskedőinket felekezeti különbség nél­kül, bár szórakozásban de mégis sorakozva látandjuk. Az estélyre még legközelebb visz­­szatérendünk. — Telefon-hálózat. A kereske­delmi miniszter elhatározta, hogy a t­elefon intézményt Kolozsvárt államilag ren­dezi be, és azt ha ugyan hinni lehet, ez év júliusában megnyitja. A kereskedelmi és ipar­kamara a minisztertől nyert megbíza­tása következtében felszólítja mindazokat, a hivatalokat, úgy mint egyeseket, a­kik a te­lephon hálózatban egy­ vagy több távbeszélő­vel belépni óhajtanak, hogy ezen szándéko­kat legkésőbb folyó hó 16-ig a kamara előtt szóval vagy írásban nyilvánítani szíveskedje­nek, a­hol a részletes feltétetek is láthatók. I­llemi kivüli közgyűlés: Ko­lozsvár szab. kir. város törvényhatósági bi­zottsága folyó évi január hó 11-én (hétfőn) délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgya : 0 ce. és kir. Felsége kegyelmes királyi meghívó leve­lének kihirdetése az 1892—1897. évi ország­gyűlési cyclusra vonatkozólag. — Botrányok a s­.villá­ hun. A kolozsvári rendőrség ügyefogyott gyámolta­lansága és kötelességmulasztása miatt odaju­tottunk, hogy az utóbbi időben az ország legrégibb színházában. Kolozsvártt az elő­adások alatt a karzaton olyan skandalumok történnek, melyeknek nem egy ilyen színház­ban, hanem még egy czirkuszban sem szabad­na megtörténniük. A karzatról ugyanis be­lekiabálnak és beleordítnak az előadásba, mint az tegnap ismételve megtörtént. A közönség fölháborodva nézett a rendzavarók felé, kiket arczátlan magaviseletükben a rend­őrség, melynek köt­elessége felügyelni a színházi előadások zavartalan rendben való lefolyására, egyáltalán nem háborgatott. Csu­pán az illető jómadarak tetszésétől függött, hogy még nagyobb botrányt nem csaptak, hogy nem jutott eszükbe például a közön­ség közé hajgálózni. Megtörténhetett volna ez is, valamint akármicsoda botrány és baj megtörténhetnék, a rendőrség soha sincs úgy képviselve, amint kellene. A rendőrség egyes tisztviselői eljárnak ugyan , mint né­zők ingyen mikor jónak látják, de rendszeres színházi felügyeletről szó sincs, a jelenlevő rendőrtisztek mitsem­ törődnek az előadások alatt folyó rakonczátlankodások­­kal, melyek, épen e felügyelet nélkül való állapot miatt napról napra nagyobb mérve­ket öltenek s a karzaton, néhány oda följár­káló kabátos ura is bántatlanul megbotrán­koztatja a kolozsvári nemzeti színház közön­ségét. (Beküldetett.) A beküldőnek bizonyára nincs tudomása arról, hogy ezen este a rend­­őrség a Hegedűs Sándor őrizetére volt egy szálig kirendelve, a mi a hatóság együgyü­­ségét fényesen jellemzi. — Ifr. Brencs­n Sándor egykor a kolozsvári, utóbb a kassai kir. jogakadémia tanára, mint Kassáról értesítenek ott e hó 4-én influenzából származott tüdőgyuladás következtében meghalt. Halála kolozsvári is­merősei körében is mély részvétet keltett. —­­Farsang. A magy. kir. államvas­utak kolozsvári műhelyének ifjúsága 1892. január 16-án Török Sándor m. kir állam­­vasuti főmérnök és mühelyfőnök ur védnök­sége alatt Salamon János népzenekara mel­lett a Kolozsvárt alakuló mentő egyesület alapjának gyarapítására a „Redout“ nagy­termében zártkarü tánczvigalmat rendez. A rendező bizottság élén Dóczy. Miklós b. elnök. Tokody László, b. alelnök. Major János, b. pénztárnok. Daxner Ákos, b. jegyző állanak. Belépti dij személyenkint 1 frt. Családjegy 3 személyre 2 frt. Ablakjegy 1 frt. Karzat 60 kr. — Id. Véber Sándor, állami fő­számvevőszéki számvizsgáló, ki Kolozsvárt is széles körben volt ismerve és becsülve, mint a hozzánk is beküldött gyászjelentésből ol­vassuk, e hó 3-én Budapesten hosszas beteg­ség után meghalt. Derék és köztiszteletben állott főtisztviselője volt a főszámvevőszéknek, kinek tudása és kötelességérzete köztisztele­tet szereztek számára. Véber Sándor a régi főkormányszéknél kezdte meg közhivatali pá­lyáját, s a főkormányszék feloszlatása után nevezték ki a belügyi minisztérium szám­vevőségéhez, honnan a főszámszékhez került Kolozsvárról nősült s néhai Ferenczi Mózes Eszter nevű leányát bírta feleségül. Tetemeit ma délelőtt 11 órakor a helyi indóháztól kisérték örök nyugalomra a kolozsvári köz­temetőbe. A családi gyászjelentés igy szól: Özv. Véber Sándorné szül. Ferenczy Eszter úgy a saját, mint gyermekei Sándor és Ilona férj. dr. Morvay Istvánná, veje dr. Morvay István, továbbá az elhunyt testvére Bell Frigyesné szül. Véber Karolina, ennek férje Bell Frigyes nyug. miniszteri titkár és leányuk Erzsi, — végül édesanyja özv. Fe­­renczy Mózesné és a közeli, valamint a távoli rokonok nevében mélyen megszomorodott szív­vel jelenti a felejthetetlen, szeretett férj édes­apa, testvér após és vő idősebb Véber Sán­dor állami főszámvevőszéki számvizsgálónak e hó 4-én éjjel, élete 63-ik, boldog házassá­ga 24-ik évében, hosszas szenvedés után be­­követke­zett gyászos elhunytét. A boldogult­unk hűlt teteme f. évi január hó 7-én dél­előtt 10 órakor fog az elhunytnak lakásán. Vili., Kisfaludy­ utcza 9. sz. a., az ev. rsf. hitvallás szertartása szerint megáldatni és Ko­lozsvárra szállíttatván, az ottani indóháztól január 9-én d. e. 11 órakor a köztemetőben örök nyugalomra elhelyeztetni. Budapesten, 1892. január 5-én. Béke poraival! — Farsang. Mint minden különös alkalommal a farsang beálltával is lekötik figyelmünket a Rendes Szidor és testvére főtéri kirakataik, melyekben a szebbnél szebb kelmék tetszetős színekben és kivitelben, va­lamint számtalan más farsangi díszek és czikkek, mint a legfurfangosabb kiviteli báli legyezők stb. vannak fényes kivilágítás mel­lett is — közszemlére kitéve. — Tréfás farsangi estélyt ren­dez a kolozsvári dalkör február hó 1-én a redoutban. A rendező bizottság Biró Béla kanonok plébános és dr. Finály Henrik el­nökökkel élén 50 tagból áll. A tréfás hang­verseny műsora már össze van állítva,­­ a beavatottak rendkívül mulatságosnak mond­ják. A meghívók szétküldése folyamatban van. A hangverseny után táncz lesz. — Egyetem Debreczen város Máltán. A millennumm ünnepét azzal a nagy tettel akarnák megünnepelni Debreczen köz­életének vezéremberei, hogy egyetemet csi­nálnának a város híres kollégiumából. A jól hangzó eszme, mint nekünk távirozzák, meg­­találta az utat a debreczeniek szivéhez s akadt már áldozatkész ember, a ki jelenté­keny adománnyal vetette meg alapját a meg­valósításnak Miklóss Mózes debreczeni pol­gár ez alapítványa pedig nem kevesebb, mint 31 ezer forint. — Újévi megváltás. Ugron Zoltán Fiatfalváról az Újév alkalmával nagyszámú is­merőseit elfoglaltsága miatt nem üdvözölhet­vén 5 frot küldött az E. M. K. E.-nek azzal a kéréssel, hogy e mulasztását ismerősei ne vegyék tőle rész néven. — 300 frtos alapítvány az Em­ilének. Jászberény város képviselő testü­lete az Elikének 500 frtot szavazott meg, mely összeget a város már mag is küldötte az egyesületnek. — Újévi ajándékok. Az E. M. K. E. Debreczen városi és Hajdú megyei vá­lasztmánya az Újév alkalmával 1360 frt 17 frt küldött az E. M. K. E.-nek. E szép ösz­­szeg összegyűjtésében kiváló érdeme van De­­genfeld József gróf főispán elnöknek.­­ A kolozsmegyei tanítótes­tület bánffyhunyadi köre I. évi első rendes gyűlését 1892. január 23-án (szombaton) dél­előtt tartja meg Bánffy-Hunyadon, az áll. isk. rajztermében. E gyűlésre a tagokat és érdek­lődőket e helyen is tisztelettel meghívjuk. A gyűlésnek 14 pontból álló tárgysorozatába az ügyviteli dolgokon kívül egy nyilvános tanítás és három dolgozat felolvasása van fel­véve s ezenkivül e gyűlésen lesz a közi tiszt­viselők választása is a következő egyleti évre. — Pályázatok. A­ Csíkszeredai tör­vényszéknél bírói állásra. A kolozsvári egye­temen tanár segéd állásra. A brassói tvszék fogház őrmesteri állásra. — Kinevezés: Molnár Ferencz II. adótiszt a kolozsvári k. adóhivatalhoz ellen­­őrzve kineveztetett, Fejér Bogdán nagysze­beni adótiszt a deési adóhivatalhoz ellenőrré neveztetett ki. A kolozsvári kir­­télőtábla elnöke Aigner Lajost joggyakornokká kine­vezte. — A köztársaság ünnepe. Ca­mille Dreyfus képviselő indítvány akar tenni a kamarában, hogy 1092. szeptember 22-én nyilvánítsák nemzeti ünepnapnak. Akkor lesz ugyanis száz esztendeje, hogy a franczia köz­társaságot proklamálták.­­ Az első hazai takarékpénz­tár ellenőrzési reformját azzal kez­dette, hogy addig is, a­mig az uj főpénztár­­noki állás betöltetik, Wodiáner Béla ig. ta­got bízta meg az összes pénztárak felügyele­tével. Ezen kívül egy új ügyosztályt szervez az igazgatóság »kereskedelmi ügyosztály« czime alatt, melynek ügykörébe első­sorban az összes értékpapírok és egyébb értékek ke­zelése fog tartozni. Ezen osztály állandó fő­nökévé Wodiáner Béla fog kineveztetni. — Nyolczszoros rablógyilkos­­ság Oroszországban. Mint tagunknak Varsóból tavítják, a radomi kormányzóság abszauka nevű városában Fedel gazdag zsidó kereskedő házát az elmúlt éjjel egy rabló­banda megtámadta. A rablók az egész nyolcz tagból álló családot meggyilkolták, azután a megtalált készpénzt s számos értéktárgyat elvitték. A rablóknak, kiknek nagyrésze ál­­arczut viselt, semmi nyomuk sincs. — Kerestetik holnapra egy gyors­író. Jelentkezzék még ma a Somodi István ügyvédi irodjában (Sétatér­ utcza 5. sz.) irodából, a vasutak katonai osztályát­ól olyan jelentést kapott a Felség, Jaiith­­ a Máv elhasznált és nem eléggé re­novált teste és mozgó parkja, mozgó­sítás esetében még a csapatok biztos szállítását is kétségessé tenné a mű­szaki felszerelést pedig absolute képze­­telen volna a maga idejében továbbí­tani. Harmadik az, hogy a felség sem­mitől sem irtózik annyira, mint álla­mainak defic­itjétől, már­pedig mat­­hematikailag bizonyos, hogy miután Baross évek óta tartózkodik a befek­tetésektől, s csak a legszükségesebb javításokat engedélyezi, hogy így ki­mutathassa ingatag lábon álló jöve­delmeit , a kihasználás oly sokra emelkedett, hogy pár év múlva 18 — 20 millió lesz csak elég a mulasztások pótlására. A deficzit tehát ugyanennyi lesz. (E nagyfontosságu hirünket a „Kolozs­vár” holnap megfogja c­áfolni. Megteheti A papír eltűri. De jusson eszébe a Kolozs­várnak, hogy mi előre megírtuk a Haller Károly bukását — ő megczáfolt; előre meg­írtuk a b. Bánffy Dezső bukását — ő meg­czáfolt; előre megírtuk a Jósika Sámuel báró bukását — ő megczáfolt; előre megírtuk a Tisza Kálmán bukását — ő megczáfolt. Más­nap aztán ő is hozta a bukáshirét. — Ez­zel is igy lesz. Mert informácziónk alapos — Szerk.) Kairó, jan 9. A sultan Albert herczeget leujabb formánjában, melyet azt ottani hiva­talos lap mai száma közöl, kinevezte egyiptomi alkirálynak,­­ kauczióját, a melyet Puissich Lajos fölvett és a saját czéljaira fordított, térítse meg. Evva Lajos három napi gondozási időt kért magának amelyet a bizottság meg is adott. A három nap csütörtökön telt el és Evva Lajos e napon délelőt megjelent Ráth Károly főpolgármesternél és a 10000 frt kau­­cziót kezéhez letette. A Plufsich-féle lopás ügyében a „Bud. Korr.” a következőket jelenti: Azok a Wert­­heim-féle kulcsok, melyeket ma a vár­i pol­gármester a pesti hazai takarékpénztár igaz­gatóságának azzal a megjegyzéssel adott át hogy azokat találták anélkül­, hogy rendelte­tésüket tudnák a mint később kitűnt, nem pénztárkulcsok, hanem vasajtókhoz való kul­csok. Nem érdektelen, hogy Plussich deczem­­ber 31-én pénztárzárás után, a­mint az egész nagy pénzösszeget az ellenőrző hivatalnokkal együtt, mint mindég kosárban ,­s szobába vitte, a hivatalnoknak 1500 forintnyi érté­ket adott át azzal a kérdéssel, hogy ezt az összeget még most gyorsan vezesse be ugyanazon napi kelettel, mint letétet a nép­színház nyugdíjalapja részére, minthogy meg­ígérte, hogy ezt föltétlenül még az­nap megteszi, eddig azonban akadályozva volt ebben. A hivatalnok nyílt ajtók mellett a szom­széd szobába ment és a tételt bevezette; az egész alig vett igénybe két perczet, és ha­bár az ezreseket tartalmazó csomag legalul volt a kosárban, Plussichnak mégis volt ideje, hogy az 55 darab ezrest tartalmazó csomagot észrevétlenül kivegye és elrejtse. Előbb nem sikaszthatta el azt az összeget, mert pénztárzárás után a meglevő összeg a könyvekkel teljesen megegyezett. A hazai takarékpénztár igazgatása ke­belében most az ügykezelések teljes ujjászer­­vezésrre gondolnak. Kolosvár, 1892. ELLENZÉK (23) LEGÚJABB. (Az­­Ellenzék­ eredeti távirata.) A Baross ügye. Budapest, jan. 9. Baross ministernek Bécsbe való meghívása a Baross elejtését jelenti. Idevaló lapok még mindig tartván ösz­­szeköttetésüket, nem akarnak e fontos politikai eseményről tudomást venni, pedig a Baross miniszterkedése immár csak napokhoz van kötve. Kérdés csak az, hogy választások előtt, vagy vá­lasztások után történjék-e a fölmen­­tés? Az irányadók nézete megoszlik. Némelyek most akarják, mert ez jó benyomást tenne a vasúti tisztviselők­­re; mások választás utánra kívánják a bukás nyilvánosságra hozatalát halasz­tani, hogy így alkalma legyen Baross­nak, ismert vaskezét még egyszer érez­tetni alárendeltjeivel — attól is tartván, hogy a mostani fölmentés a tisztvise­lőkben túlságosan fölébresztené a sza­bad vélekedésnek kormánypárti veszé­lyeit. A disgráczió, mely Barosst sújtja, három okra vezethető vissza. Egyik az, hogy a refakcziókkal a német vám­szerződést kijátszani akarta s ezzel Ma­gyarország hitelét Európa előtt koczkáz­­tatta. Másik az, hogy a táborkari főnök- Január 9. Felelős szerkeszti: BÁRTHA MIKLÓS. Segédszerkesztő és kiadólaptulajdonos : MAGYART MIHÁLY. NYILTTER. Szakszerű szállítási vá­lalat«. A nagyérdemű közönség b. tudomására hozzuk, miszerint idb Misselbacher J. V. helyi c­ég szállítási vállalatát reánk ruház­ta át. Szállítóhivatalunk a kor igényeinek meg­felelő szervezettel bir és a szállítmányozás minden ága kellően rend­zeresítve van. Szállítmányozási ügyekben díjtalanul szolgálunk felvilágosítással és útbaigazítással. Bel- és külföldi szállítmányok továbbí­tását, külföldi áruk vámkezelését és helybeli átköltöztetéseket mérsékelt áron foganatosí­­tunk. Szilárd oldalfalú bútorszállító kocsi felett minden időben rendelkezünk. Vasútra feladandó küldeményeket a fel­adó fél lakásáról hozatjuk el, a befuvarozá­­sokat pedig a szállítmány megérkezése nap­ján foganatositjuk mérsékelt csekély dij el­lenében. Kolozsvárt, 1891. január havában. KÖZPONTI SZÁLLÍTÓ-HIVATAL * lőtér 26 szám. JELENTÉS! A farsangra megérkeztek az öszszes divat­­czikkek: p­árisi fa sa­t­ú m­­ 11 ruha­szfiverekbe, himzének, csipkék ás bár­ba épik stb GlIrENTZY JÁNOS (2 -2 ) d­iva.t-rak­te.ro.­ba. 3 A „THE GRESHAM“ életbiztosító-társaság Londonban. Magyarországi fiók : Budapest, Ferencz-Jó­­zsef-Ur 5., 6. a társaság házában. Ausztriai fiók : Bécs, Gisellastrasse 1. sz. alatt, a társaság házában. A társaság vagyona 1890. junius hó 30-án . . ftk. 111,610.613.— Évi bevétel biztosítások és kamatból 1890. évi ju­nius hó 30-án . . . Kifizetések, biztosítási és járadéki szerződések s viszszavásárlások stb. után a társaság fennál­lása óta (1848.) A legutóbbi 12 havi üzleti idő alatt a társaságnál értékig nyújtottak be ajánlatok, miáltal a tár­­saság fennállása óta be­nyújtott ajánlatok össz­értéke ........................., _______ értékre megy. — Proped­usokat és díjtáblá­zatokkal, melyek alapján a társaság kötvé­nyeket kiállít, továbbá ajánlatokkal, díjmen­tesen szolgálnak Erdély minden nagyobb vá­­rosáb­an az ügyr­nök urak és az erd­élyi vezérügynökség Kolozsvári­g. 20.084.­319 -231,804.082­- 55,985.275- -1.663,812.555"

Next