Ellenzék, 1892. január-június (13. évfolyam, 6-146. szám)
1892-03-26 / 70. szám
SZÉF.KESZTŐI IP.IlUA Belmagyar-utcza 47-dik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények azimsendok. AZELLENZÉKI ELŐFIZETÉSI DIJA: Egész évre Falévre 16 frt. 8 frt. Negyedévre . . 4 frt. Egy hóra helyben 1 frt 50 kr. 70 szánt Egyes szám ara 5 kr. Megjelenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI És TÁRSADALMI NAPILAP. Kolozsvár, szombat, márczius 26. 1898 KIADÁSTALI Kolozsvárit, Belközép-utcza 33. szám. HIRDETÉSI DIJAK: Egy 1~ czentimeternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedői és iparosok árkedvezményben részesülnek. Reclam sora: I frt. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyílttéri czikkek: garmond sora után 20 kr. fizetendő. Az Ugrón diadala. Nem vélünk indiskrétiót elkövetni, ha Bartha Miklósnak egy magánleveléből, melyet egyik politikai bmtankhoz intézett, közöljük az Ugrón Gábor beszédére vonatkozólag a következő részleteket .Az Ugrón beszéde, a vitának zárköve, hazánk függetlenségi eszméinek alapköve, a 48-as párt krédója. Veszter Imre a bétletben így nyilatkozott: .Ilyen beszéd talán soha sem hangzott el a magyar parlamentben.“ A beszéd elején a kormánypárt zajongott. Mesterségesen előkészítettfigyelmetlenséggel kellett a szónoknak az elsőöt percz alatt megküzdeni. Talán ez a körülmény hatványozta a Gábor őstemperamentumát a fenségig. Lelke elborult mint a haragos természet, szemei szikrákat hánytak, egyedül érezte szemben egy egész táborral, s mintha élete, becsülete, jövője---------sem, nem!-----------mintha hazájának minden nagy érdeke e pillanatnak sikerétől függött volna: hangja fergeteggé változott át s minden mondatában tüzes és gyilkos villámokat szórt ellenfeleire. Ez a vihar kerek egy óráig tartott Politikailag megdöbbentő, eszthétikailag fenséges egy óra volt ez. A véderő-vitánál mondott emlékezetes beszéde eltörpült ehez képest. Itt már nem a kicsiszolt, a kimért, a formákhoz kötött parlamenti vivőt láttuk ripostokkal, cselekkel, mestervágásokkal. Itt a háborgó őstermészet nyilatkozott meg, midőn megrendül a föld, csattogva zúzódnak össze a szirtek , az izzó mélységből a láva tűzfolyama megered. Magyarország függetlenségi törekvése — békés időben — soha ily erővel meg nem nyilatkozott. A jogi- a politikai- az államtudományi- a közgazdasági érveknek ily nagy sokaságát, ennyi tömörséggel, ennyi hévvel, enynyi igazsággal soha senki még összenem halmozta abból a czélból, hogy a függetlenségi törekvések szükségessége, törvényessége, jogosultsága és lehetősége igazoltassák. Ez az erő minden akadályt halomra döntött. Ez a vihar minden szemetet elsöpört. Ez a tűz minden ellennézetet hamuvá égetett. Ez a fény minden kérdést megvilágított. Ez a csodálatos érvelés minden problémát megoldott. Gábornak nincs lapja, a 48-as pártnak nincs a fővárosban orgánuma. Ezt a beszédet tehát azt hiszem egyetlen hírlap sem fogja egész terjedelmében közölni, sőt valószínű, hogy tartalmát és hatását sem fogja az időszaki sajtó a megérdemelt méltatásban részesíteni. De a 48-as párt ki fogja e beszédet nyomatni és szét fogja küldeni az ország minden részébe. Addig is azEllenzék“ bizonyára ” közölni fogja e korszakos beszédet. Olvasd el figyelemmel. Látni fogod, hogy elragadtatásomban nincs semmi túlzás. Egyet fogsz velem érteni abban, hogy egy ilyen beszéd, ott, hol a politikai erkölcsök még nem zülöttek el, arra alkalmas, hogy megmozdítson egy egész országot, s nagy aspiratióihoz közelebb tolja egy egész évtizeddel. Ne azokat a csapásokat nézd, melyeket sűrűn osztogatott a csatának hősi hevében, mert ezek a háborgó szenvedély számlájára tartoznak, hanem figyeld meg okoskodását, mérlegeld azokat a nyomós érveket, melyek az örökigazság erejével pattantak ki e lángoló agyvelőből, s bizonyára igazat adsz nekem, hogy álláspontunk így megvédelmezve, hazánk jogai így előtérbe tolva, ellenfeleink törpe lelke és satnyult politikai idegzete így megvilágítva még soha sem volt. Az egészséges levegőjű Angliában egy ilyen beszéd pártbomlást, kormányválságot , a politikai rendszernek teljes módosulását vonja maga után. Mert ott a párteszközök és a pártczások nem nyomják háttérbe a politika nagy igazságait s a haza nagy érdekeit. A megokolásnak ott még súlya, az igazságnak ott még ereje van. Ott az ilyen beszéd nem kerül, mint egy lánczra vert bűnös, a parlamenti levéltár jól őrzött tömleczébe, hanem szárnyakat kap a sajtó útján, klubokban, egyletekben, meetingeken felolvastatik, magyaráztatok , baigtatják iskolai olvasó könyvekbe, sorakoznak igazságai mellé, pártok alakulnak, kérvényeznek, agitálnak s a közvélemény hullámai megostromolják a Westminster palotát. Nálunk . . . ? Nos, nálunk is meg lesz a hatása. Sokan elolvassák, tovább adják, megbeszélik, átlátják igazát és a meggyőződésnek deleje átáramlik egyik lélekből a másikba s habár észrevétlenül, de mégis csak fölépül az a hit, hogy állami függetlenség nélkül hazánk öszszezsugorodik és végkép elsorvad.“ Ugron Gábor beszéde. (Tartotta a képviselőhöz márcz 24-iki ülésén.) T. ház ! A lefolyt felirati vita azon tanúságot tette, hogy minél kevesebb sikert mutathatott fel a kormánypárt szónokainak érvelése, azon felirati javaslat mellett, amely egy nagy közjogi botlást tartalmazott, amely közjogi botlás helyreigazítására később a bizottsági elnök úr is beleegyezését nyilvánította, e kudarcz első feltűnése, nem hogy arra kényszerítette volna a kormánypárt szónokait, hogy sokkal szerényebbek legyenek, (Helyeslés balfelől.) és beismerjék azt, hogy a közjogi kérdések vitatása terén azok, akiknek értekezletén egy ily lényeges közjogi botlás és botrány keresztül mehetett, azok, mint tekintélyek, nem léphetnek a képviselőház elé . (Úgy van! Úgy van ! balfelől.) hanem minél súlyosabbak voltak a csapások, melyeket az ellenzék szónokaitól kaptak, annál elszántabban és vakmerőbben fordultak az ellenzék és annak politikája ellen. (Igazi Úgy van! balfelől.) Úgy tűntek fel előttem, mint a sűrített levegővel telt gummi labda. (Élénk derültség balfelől.) amely annál nagyobbat ugrik, mennél jobban ütik a földhöz. (Élénk derültség és tetszés, a bal és szélső baloldalon.) A vitatkozás rendén, mondhatom, a valóságos érv mennél kevesebb volt. (ügy van! Ügy van! balfelől.) És az utóbbi napokban maga a pénzügyminiszter úr lépett a síkra, elhagyta azt a csendes révet, a pénzügyek révét, a melyben otthon van, és kiszállt a tenger széles vizére, a hol már a szelek játszadoztak kis hajójával s könynyen röpítették hol ide, hol oda, mert gyönge volt a kormányos arra, hogy ellenállhasson azon szeleknek, melyek a közjogi kérdés megvitatásában hajóját dobálták. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Azt kérdi Wekerle Sándor pénzügyminiszter úr, hogy mi az oka annak, hogy a 48-as párt a maga felirati javaslatába egyedül csak közjogi kérdéseket vett fel. Ennek oka az, mert a trónbeszéd s a trónbeszédre adott válasz nem célzott egyebet, mint a 67-iki kiegyezés ünneplését, ünneplését akkor, midőn annak balsikereit a nemzet saját szemeivel láthatta. (Helyeslés balfelől.) nem vettünk fel a felirati javaslatba a közjogi kérdéseken kívül egyebet azért, mert előbb szükséges, hogy a korona viselője ezen kérdések iránt teljesen tájékozva legyen, mert csak ezen kérdések alapos ismeretével lehet Magyarország regenerációját, reformáló újjáalkotását egészséges alapokon a természetes fejlődés rende keresztülvinni. (Élénk helyeslés balfelől.) mert csak akkr lesz lehetséges, hogy a nemzet a maga belső organizációját akként alkossa meg, hogy érdekeit, minél inkább csoportosítla, fejlessze, és az országot minél előbbre vezesse, a nemzeti feladatok útján, hogyha a nemzet vissza van adva önmagának, ha kizárólag maga rendelkezik saját ügyei felett, ha egyedül csak a saját érdekeire kell tekintettel lennie. (Élénk helyeslés balfelől.) A közjogi kiegyezést önök ma akként tüntetik fel, hogy annak változatlannak kell maradni. És miért? Nem azokért az elvekért, amelyek benne foglaltatnak, hanem, hogy az a párt is, amely ezen elvek alapján jut kormányra, a hatalmat örökre változatlanul megtartja. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem azért hirdetik önök, hogy a 67-iki kiegyezés rendelkezései maradandók és változatlanok, nem azért hirdetnek annak nemzedékekre kiható hosszú életet, mintha annak elveit olyanoknak tartanák, amelyek a nemzet életének és szükségleteinek megfelelnek. Hiszen a pénzügyminiszter úrnak, midőn Ausztriával vám avagy fogyasztási adó, vagy más közgazdasági kérdésben tárgyal, naponként éreznie kell azon nyűgöt és békét, amelyet ezen törvények az ő kezére kötnek és korlátot emelnek előtte, hogy e nemzet érdekeit akármely közgazdasági kérdésben minden korlát és akadály nélkül ne érvényesíthesse. Úgy van! I így van! a szélsőbaloldalon! De önök állandóaknak hirdetik az 1867-iki kiegyezés rendelkezéseit, hogy állandóan a hatalom élvezetében maradhassanak. De az. előadó tovább megy, midőn tegnapi beszédében újból feltette a koronát, azt mondta, hogy nem arra van szükség, hogy a pártok váltakozzanak, hanem, hogy a többség akarata feltétlenül érvényesüljön. (Zaj jobbfelől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon. Ezt mondta!) A parlamentarizmus azon alapszik, hogy az ország többségének akarata érvényesüljön. (Úgy van ! Úgy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) De egy parlamenti többség akarata érvényesítésének nem szabad feltétlennek tenni, annak feltételei vannak. Az első feltétel az, hogy azon többség, mely a parlamentben helyet foglal, valóban a nemzet többségének legyen kifejezése. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Bartha Miklós: Még elhitetik magukkal ! Ugron Gábor: Szükséges arra az, hogy az a többség ne a piaczon legyen öszszevásárolva. (Zajos helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. Nagy mozgás jobbfelől.) Szükség van arra, hogy az a többség a népnek akaratából és ne a hatalomnak erőszakoskodásából (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon) szülessék. Hogy a többség elveiért nem a főispánok kegyelméből foglaljon itt helyet. (Élénk helyeslés jobbfelől. Zaj.) Az erkölcstelenség, bűn. (Nagy zaj a jobboldalon.) Kérem, nagyon szép állati hangokat hallok. (Derültség a szélsőbaloldalon.) úgy tudom, hogy nem választottak állatokat képviselőkké. (Felkiáltások jobbfelől: Rendre ! Rendre!) Ugron Gábor: Mit tesz az, kimondani, hogy a többség akaratának kell érvényesülni ? Azt, hogy az egyes uralkodók absolutizmusa helyébe egy parlamenti többség absolutizmusát lépteti. Miért ? Mert annak a többség akaratának erkölcsi feltételekkel is kell bírni, nemcsak eredetére nézve, de azon akaratnak, amelyet ők, mint többség, érvényesíteni kívánnak, a nemzet többsége akaratának is meg kellene felelnie. Kell, hogy a közvélemény őket abban támogassa, akkor az az akarat, bsfimity- többség álljon megötte, törvény szerint érvényesülhet, de jogosulatlan marad. (Úgy van! Úgy van a szélsőbaloldalon.) De voltak és vannak többségek, amelyeknek akarata, mert e föltételek nélkül érvényesült, a világhistóriában szomorú napokat tüntetett fel. Hiszen a franczia konvent szintén azokat az elveket hirdette, hogy a többség akaratának feltétlenül teljesülnie kell, s a ki a többség akarata elé mert állni, azt guillotinehoz vezették. Avagy t. előadó úr, Károly angol királyt nem-e a parlament többsége végeztette ki, várjon XVI. Lajost nem a többség akaratából hurczolták-e vérpadra? (Ugy van ! Ugyvan ! a szálsőbaloldalon.) A többségnek feltétlen uralkodása s a kisebbségnek egyúttal feltétlen elnyomása mindebből következik. (Úgy van a szélsőbaloldalon.) Ez nem a parlamentarizmus alapelve, hanem igenis az, hogy a parlamenti kormánynak compromisszumokból kell élnie, hogy a két párt a kormányon levő és az ellenzék egymást kellőképen kiegészítse s hogy azok egymást nem legyőzendő ellenségnek, hanem munkatársnak tekintsék. (Igaz! Úgy van a bal- és szélsőbaloldalon. Zajos helyeslés a jobbelől.) Az egyik az állam hajójának kormányát kezében tartja ta adja az irányt, a másik pedig, mint a vitorla, felfogja a levegő áramlatot és adja a mozgató erőt az állam hajójának előbbre viteléhez. (Élénk tetszés szélső balfelől.) A pártok felváltó gazdasága pedig azon a czélon és érdeken alapul, hogy egy pártnak sokáig a kormányon való uralkodása ne teremtené meg a klikk uralmát, hogy a fogadott barátoknak rendszere szűnjék me, és hogy az állami hatalom kezelésében az az örökös tudat álljon mindig a kormányférfiak előtt, hogy következni fognak az ellenzékiek a kormány padjaira, akik majd be fognak tekinteni az akták tömegébe és ott meg fogják találni a mi visszaéléseinket. (Zajos tetszés a szélsőbaloldalon ) A parlamenti pártok felváltott uralmának helyessége és indoka abban is rejlik, hogy mindenki előtt álljon az a jövendő hogy az ország kormányának részese lehet, ha erőit kellőképen ki tudja fejteni, hogy ha a nemzet törekvéseinek élére áll, ha a nemzet aspirátióit ki tudja fejezni, ha a nemzet akaratát legpregnánsabbul fel tudja mutatni a törvényhozás előtt. (Zajos tetszés és helyeslés a szélsőbalon.És itt épen ellenkezőleg azok, akik a nemzeti törekvéseket bénítják, akik a nemzeti aspiratiókat elhallgatják, azoknak vezérszónoka azt mondja, hogy már nincsen a nemzetnek aspiratiója, mely ki ne volna elégítve, ha ezek az emberek, akik, midőn az ország ily állapotban van, a nemzetet boldognak, közjogilag teljesen kielégítettnek mondják, akarják a párturalmat meghonosítani, akkor nem tesznek egyebet, mint előidézik a visszamaradottságnak, reactiónak, visszaesésnek és azon közjogi szolgaságnak, amelyben ma Magyarország, van huzamos időre való fentartását. (Hosszantartó zajos tetszés és taps a szélsőbalon.) Hiszen t.hát, Magyarországon, ahol minden hónapban előfordul egy eset már szégyenük is feljegyezni, hogy magyar honpolgárokat Magyarország területén, Horvátországban vagy Magyarországban azért insultálnak, mert magyarok, hogy magyar polgárok az állam által fentartott intézményekben azért bántalmaztatnak, azért tétetnek hátra, mert magyarok, midőn megtörténik Magyarországon, hogy míg egyik intézménytől, mint a közös hadsereg intézményétől, éveken keresztül folytonos sérelmeket és bántalmakat kell, hogy eltűrjünk, akkor azzal állanak elő, hogy ez a nemzet nem bír semmi ki nem elégített aspiratióval, hogy a nemzet minden aspiratiója ki van elégítve, ez a meghunyászkodásnak és az ámításnak legnagyobb mértéke. (Úgy van ! ügy van! Zajos tetszés a szélső baloldalon.) Hiszen Francziaország nagy állam s Anglia is nagy hatalmas állam — Francziaország egyike a legrettegettebb continentális államoknak. Anglia uralma a tengeren kizárólagos és el van ismerve mindenki által. Es t. hát, melyik angol vagy melyik franczia államférfin venné magának azt a bátorságot, hogy az angol vagy franczia parlamentben azt mondja, hogy az angol nemzetnek vagy a franczia nemzetnek minden aspiratiói teljesen ki vannak elégítve. (Mozgás a jobboldalon.) Hiszen jól tudjuk, hogy a franczia nemzetnek politikai törekvései vannak visszaszerezni integritását, jól tudjuk, hogy az angol nemzetnek politikai törekvése ismeretlen világrészeket hódítani. És legyenek meggyőződve, amely nemzetnek nincsenek vágyai, nincsenek aspiratiói, az a nemzet meghalt, az nem tud élni, mert vágyak és czélok nélkül nincs semmi, a mi akaraterejét összegyűjtse, nincs a mi vezesse, nincs a mi irányítsa.Élénk helyeslés a szélsőbalon. Zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbalon: Hadd beszéljék ki magukat! Onnan tessék csendet kérni! Elnök csenget.) Meg van ezekben adva a felelet, hogy miért nem tartottam szükségesnek felirati javaslatomban a közjogi kérdésekben túlmenni, mert igen jól tudom, hogy az lesz hangoztatva, hogy a közjogi kiegyezést, — vagyis amint szokták mondani alapot, holott az nem alap — fenn kell tartani. Nem alap az, mert az a nemzetnek majdnem ezredéves múltjából alakult alkotmány, a magyar nemzet alkotmány történetéből leszármazott törvények és jogok összesége , az nem 1867-ben keletkezett. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) 1867 — csak egy fattyú — hajtás rajta. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj és mozgás jobbfelől.) Az alap, melyen a nemzet politikai élete nyugszik az az ezredéves alkotmány, melyre őseink annyiszor és ismételten hivatkoztak és a melyet őseink ismételten és ismételten törvénykönyvbe iktattak, hogy királyaink azt végre valahára megtartani szíveskedjenek. (Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon.) De hát az 1867-iki kiegyezés változatlan fenntartása a czél és érdek, amelynek nevében a kormány és a kormányelnök által vezetett párt magának mindent megenged azért, mert szerinte a kiegyezés veszélyeztetve van, ha fejlesztetik; megengedi magának azt, hogy azt a pártot üldözze és elnyomja, amely a kiegyezés védelmére vele együtt sorakozik, azon czélból és érdekből, mert a kiegyezést a függetlenségi törekvések veszélyeztetik; megengedi, hogy z egész adminisztrácziót hatalmába kerítse, hogy a közigazgatás ne legyen egyébb, mint nagy korteskedés, mely a bűnök egész szövetségét, egész lánczolatát hozza létre, melyet öt év alatt megtisztítani és a közigazgatásból kiirtani nem lehet, hanem a maga romboló hatásával működik tovább, (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) és azok, akik egymás ellenőrzői, felettes hatóságai kllene, hogy legyenek, lesznek czinkostársak. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon Egy hang a szélsőbaloldalról: Ott van Csongrád megye. Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Miután a t. túloldalnak figyelme nincsen eléggé lekötve, felhívom becses figyelőjét egy kérdésre. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Jól tudjuk, hogy megjelent a „Budapesti Hírlapban“ban egy közlemény, amely szerint a kormány 700.000 és néhány ezer forintot küldött szét postán választási czélokra, az is meg volt nevezve, hogy kiknek (Igaz! Úgy van a szélsőbaloldala.) Erre jött egy félhivatalos közlemény amely azt mondta, hogy a pénz sem a belügyminiszter, sem a miniszterelnök által nem küldetett el. De várjon akkor ki által küldetett el ? Én jól tudom, hogy a választásokra, a kormánypárt hívei érdekében nemcsak azon összeget költötte el, hanem annak több mint háromszorosát. (Igaz! Úgy van a szélsőbaloldalon.) Azt kérdem én önöktől, hol szerezték ezt e pénzt ? (Nagy derültség a jobboldalon.) Ki adta ezt a pénzt? (Élénk derültség a jobboldalon.) Az arisztokratia tette össze önöknek ? a főpapok írták alá ? vagy a külföldi bankárok adták . (Derültség a jobboldalon. Tetszés a szélsőbaloldalon.) Aki azt a pénzt adta, annak önök viszontszolgálattal tartoznak. (Igaz ! Úgy van a baloldalon.) Azt ingyen önöknek nem adták, az egy megfizetés, az egy bér, melyet újból megszolgálni tartoznak itt a törvényhozásban ahová önöket küldötték. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ha az arisztokráczia adta, s akkor nem beszélhetnek önök demokráciáról, az arisztokrácziának vannak zsoldjában annak akaratát kell teljesíteniök. (Tetszés a szélsőbaloldalon. Derültség jobbról.) Ha a főpapok adták, ne harczoljanak az elkeresztelési rendelettel, tépjék le a liberalizmusnak ok nélkül viselt álarcát, álljanak a püspökök pásztorbotja mellé és teljesítsék azt, mire azon pénz fejében vállalkoztak. Vagy a külföldi bankárok adták ? Miért ? üzletért, haszonért, vagy a múltban tett szolgálatokért? A bankárok nem olyan oktalan emberek, hogy a már kapott szolgáltokat megfizessék utólag, hanem a jövőben teendő szolgálatokért adták. (Derültség jobbról.) Eiírt biztosítani tudok, hogy e pénzt önöknek a magyar nép nem adta (Élénk tetszés szélsőbalról.) Bárkitől kapták, oly helyről kapták tehát, amelyet meg kell szolgálni. De hát ha ellenségünktől Ausztriától, hátha az udvari körökből kapták a pénzt? (Zajos derültség jobbfelől.) Nagyon természetes, hogy most felzudulnak önök. (Derülség jobbról. Felkiáltások: Nevetünk!) felzudulnak, midőn azon pénz eredetét kutatjuk, mert nem tudják kinek bélyegét sütötték az önök homlokára. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Károlyi Gábor úr: Mondja meg mindenki kitől kapta ? (Derültség.) Ugron Gábor: Azt mondja az előadó úr, hogy én ragyogó fantáziámmal lerajzoltam Magyarország jövendő képét és azt írtam le egész káprázatosan. A pénzügyminiszer úr pedig azt mondja, hogy a függetlenségi tendenciák nem bírnak egy komoly politika minden attribútumával; továbbá, hogy ezt az aktuális politikába vittük be, bizonyítsuk be tehát politikánk valószínűségét, különben csak akadémikus vágyódás marad , hogy politikánkból a legelemibb kellékek hiányoznak, hogy gyakorlatban meg nem való ithható, hogy ha az elfogadtatnék, őscödrangú kis keleti állam színvonalára sülyednénk, hogy mi csak theoretikus kérdések vitatása terén vagyunk. Hát te hát, mikor Róma meghódította Hellaszt, arra igyekezett, hogy minden görög városban két párt legyen. Az egyik a természet rendje szerint a görög városok szabadságát akarta, a másikról a rómaiak gondoskodtak, — nem tudom, hogy választási pénzek által-e, — amely párt azt hirdette, Róma profesziója többet ér a görög szabadságnál, Róma akaratát kell, mint törvényt elfogadnunk. S azt mondja erre a történetíró e tanok befolyása alatt folyton sülyedt Athénről, a világ bámulatát többé nem tetteivel ébresztette fe, hanem azon hízelgéssel mellyel a rómaiak elé borult. Azon szószékről melyről, Demosthenes a nemzet szabadságát hirdette az előtt, a legundokabb hízelgéseket mondták el a római procenzuloknak. És én tudom a múlt század történetéből, hogy Lengyelországban szintén voltak országgyűlések, mely országgyűlések összegyűltek az orosz cár protektorátusa alatt, s melynek hatátározatai abban végződtek, hogy ők rendkívül örülnek azon, hogy Oroszországnak bölcs gondviselése Lengyelországot a szabadságtól s a szabadsággal járó fáradalmaktól megmentette. És most tekintsenek önök át a Vistula partján és láthatják, hogy azon szabad nemzetnek az a meghunyászkodása és az utolsó országgyűlésnek ezen szolgaiassága hová vitte ezt a nemzetet? A 21 millióból álló nemzet teljesen szét van tiporva és most Szibéria jégsivatagjain, az ólombányákban, vagy itthon a börtönökben kell, hogy arról gondolkozzék, mily bűnösek és gonoszak voltak azon ősök, kik Lengyelország szabadságát az orosz protekturátusnak feláldozták. (Igaz! Úgy van a szélsőbaloldalon.) Ez a bizelkedés, ez a meghunnyászkodás, ez a lemondás jut nekem eszembe, mikor a magyar törvényhozás termében azt halljuk emlegetni, hogy az ország nem való arra, hogy önálló, hogy független legyen, és azt mondják reája, hogyha Magyarország önállóvá lesz, akkor ötödrendű állammá kell, hogy alakuljon. Hát miért van itt ez a nemzet az állam keretében? Miért él? Azért, hogy fegyverhordozója legyen Ausztriának? Nem! Várjon a nemzet van-e a királyért, a nemzet van-e az alkotmányért! Nem! a király van, és az alkotmány van a nemzetért. (Élénk helyeslés a szélsőbalon) ... És ez a nemzet miért él itt a földön egy ezredév óta ? Azért mert a maga alkotmányát maga hozta meg úgy, hogy saját erőit minél szabadabban kifejthesse, és nem azért, hogy egyeseknek, tetszését és kedvét, megnyerje, hanem, hogy erői minél hatalmasabb érvényesülést nyerjenek a világ előtt, és a maga életképességét minél fényesebben bebizonyítsa. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Hiszen Magyarország nem oly kicsi állam; Magyarország nagyobb, mint Nagy-Británia, Magyarország nagyobb, mint Törökország. Népessége majdnem akkora mint I’Oroszországé volt akkor, midőn 1866-ban megindult, hogy a német hegemóniát megszerezzze és Ausztria császárját megverje. (Igaz! Úgy van a szí 1,6 balon.) Ha nem Bismarck vezette volna, hanem