Ellenzék, 1892. január-június (13. évfolyam, 6-146. szám)

1892-04-16 / 87. szám

s egyházi énekeket adja eld­r .Region Coe­­li* Kleén Ferencitől. „Tantum ergo“ Zsasszovszkytól. ,T­e D­e­u­m*. A lamentá­­cziókat szerdán V­i­z­i Gizella k. a., Réger Ede és dr. Hant­ Mihály, csütörtökön P­a­­t­a­k­y Ottilia k. a., Bardóczi Gyula és Szi­lágyi Ferencz, nagy­pénteken P­a­t­a­k­y Ot­­tilia k. a . Antal József és Szilágyi Ferencz énekelték, a dalkör pedig a „M­i­s­e r­e r­e“ és,Krietus factus est.* négyes karokat, nagy­pénteken délelőtt pedig a,Passiót“ és a ,P­o­p­u­l­e­men­s*-t adta elő. A passióban t1 evangélistát Szilágyi Ferencz, a kiesebb solókat pedig dr. Bogdán Péter (Christus), dr. Gergely Albert és Székely Sándor éne­kelték. Mindannyiszor nagy közönség hall­gatta végig a kiváltó precizitással előadott énekeket, melyek nagyban emelték az áhí­tatot. Á­llásvét első napján délelőtt 9. érakor lesz a főtéri templomban az ünnepé­lyes szent­mise, melyen Biró Béla apát-ka­nonok plébános celebrál. A kolozsvári dal­kör a katona zenekar kísérete mellett „Theo­dor de la Hache* miséjét adja elő. Betétek lesznek : V­i­z­i Gizella k­ a­­solója és a „Mi­­atyánk* férfi négyes dr. a z ő 1 1 ő­s­i Atilá­­tól zene kiséret mellett. — Hangverseny a kolozsvári nőegylet javára. Halmágyi Fanni kis­asszony fellépte iránt, mely e hó 20-án, ün­­nep negyed napján lesz a kolozsvári színház­ban nagy az érdeklődés Kolozsvár köreiben, s a vidéken. A kisasszony amaz elhatározása hogy külföldre teendő művészi körútja előtt közvetlenül, szülő­földjén, egy jótéttel kíván­ja megkezdeni a pályáját mindenütt a legked­vezőbb hangulatot keltette. A kisasszony az ünnepek alatt jön le Kolozsvárra tanítója Balázsné Bognár Vilma asszony társaságában. A hangverseny igen érdekesnek ígérkezik. — A nyaralók a Kolozsvár felett levő gyalui havasokon örvendetesen szaporodnak Bethlen András gr. földmivelési miniszter, mint nekünk jelentik, Horváth Kálmán, Pa­­taky Viktor, Rózsahegyi Aladár, Szabó Sá­muel, Szabó Péter, Szabó Klára Kovács Já­nosáéval villa telkek iránt szerződést kötött. Ezenkívül: Lengyel Béla, Széky Miklós, dr. Plosz Pál vettek még a reketói s magurai klimatikus helyeken villatelepeket. Horváth Kálmán fürdőt szándékozik Reketóba épí­teni. — A kolozsvári közúti vasút tavasz beálltával be­fagyott. A helyi pénz­intézetek mint halljuk, nem hajlandók a magas díjat a koczesszióért megfizetni, mert nincs reményük, hogy a forgalom azt kihajtsa E miatt tehát ha sietős a dolgunk, tovább is ráláthatjuk magunkat rozoga fiákereken a komisz utczai kövezeten, vagy pedig a mi­­olcsóbb is, kényelmesebb is, járhatunk ezen­túl is a magunk költségén gyalog. — A közszolgálatban állók fo­gyasztási szövetkezetének tagjai az összes ko­lozsvári gyógytárokban 20 százalék­ mellett kapnak orvosságot. A szövetkezet árudája és mészárszéke május 1-én a széchenyi-tér 20 sz. házban megnyílik. — Nyomdászok majálisa. A ko­lozsvári könyvnyomdászok május 1-jén a Lövöldében zártkörű majálist rendeznek. Ez az első fecske, mely a zöld farsang kedves előhírnöke gyanánt jelent meg a tánct ked­velő közönség örömére. A könyvnyomdászok derék testülete megérdemli, hogy majálisán sokan élvezzék a szép tavaszi mulatság lélek­emelő gyönyöreit.­­ A csolnakázás a kolozsvári sé­tatéri tavon nemsokára kezdetét veszi. A tét kitisztították, a csolnakokat gyökeresen kijavította a sétatér egylet s igy meg lesz adva a mód és az alkalom arra nézve, hogy ez az egészséges sport népszerűvé váljék. — Mikor én ért Nagy Szombat Péntekre ? Ezt a múltkor felvetett kérdést száznál több kalendárium csináló s más prof­­feszionatua és amateur igyekezett meg­fej­teni azonban egynek sem sikerült helyesen megoldani e kérdést. Ez az eset akkor tör­­tént, a­mikor egy Nagyszombat nevű úri­ember egy Péntek nevű úrral a korcs­mába ment. A korcsmában berúgott mind a kettő, mbolyogva s egymásba kapaszkodva mentek haza felé. Útközben nem bírták le küzdeni a földnek vonzó erejét s Péntek irá­nyát vágta magát. Magával rántotta Nagy­szombatot is, a ki Péntekre esett. Azóta ha­sonló dologra a legöregebb emberek sem em­lékeznek. — Szink­ázi hírek. Vasárnap d. u. gyermek és népelőadásul: „Piros tojások látványos tündérrege. Este a karszemélyzet jutalomjátékául rendkívüli bérletszünetben .Tékozló* látványos tündérrege. Betétül: Jó­key-táncz. Hétfőn d. u. „Piros tojás“. Este .Falu rossza“ (Finom Rózsi szerepében Schiff Etel.) Kedden Lászy Vilmosné szerződött taz első felléptéül: „Nagymama“. Szerdán a kolozsvári jótékony nőegylet javára Halmá­gyi Fanny hangversenye és Megyeri D. vígjá­téka: „Az első perc. — A balesetek napja volt a teg­napi nap. Nem kevesebb mint négy fordult elő, melyek közül a legsúlyosabb az Ort­y­á­n Péteré volt, ki a nagymalom utczában egy állványról oly szerencsétlenül esett le, hogy egyik alszárában csonttörést szenvedett. A dr. Csausz Károly vezetése alatt kivonult mentők (K. Papp Ernő és Hirsch­feld Jenő) a sérültet bekötözték és a Karolina kórház sebészetifőosztályára szállították.­­ A második eset a külmagyar utczában fordult elő hol D­e­n­z­s­ő György, nagyfoku görcsös tünetek közt összeesett az utczán ; a telephon utján oda hivott Danubi J. és Imerek D. mentők a kellő segély nyújtása után a beteget Pur­­j­e­s­z tanár belgyógyászati osztályára szál­lították. — Délután fél 3 órakor, esés követ­keztében, súlyos sérülést szenvedett a fején S­ő­c­s János, .... aki Konczivald V. mentő által a mentő­állomásra vezettetvén, bekötöztetett és haza szállíttatott.­­ Végül a negyedik eset a Pap utczában fordult elő, hol d. u. 3 órakor egy vasúti munkás esz­méletlen állapotban találtatott. Dr. P­a­t­a­k­y Leo vezetése alatt Kunczvald V. és Eck­ert Jenő mentők vonultak ki kik a beteget eszméletre hozván, szállására szállították.­­ A trencsintéri park épül és szé­pül, most egy szép kioszkot épített a közép­re az átellenben levő kávéház és czukrászat bérlője, Csath Károly. A fák már szépen nő­nek, a nyáron árnyékot is fognak adni. Kí­vánatos lenne, ha a katona­zene hetenkint legalább egyszer játszanék e központon. — Lan­a Tennis labdajáték ütésére egy Kolozsvárt alakult Lana Tennis társaság a lövölde nagy köröndjét berendezte. Egy négy szögű területet kavicscsal és czementtel erre a czélra már el is készítettek.­­ — Meghalt tudós. Dr. Budenz Jó­zsefet a budapesti egyetem hírneves tanárát s a magy­r tudományos akadémia tagját, csütörtökön délelőtt baloldali szélhűdés érte. Budenz már ez év eleje óta betegeskedett. Előbb influenza s utóbb tüdőbaj kínozta, de a j­eles tudós leküzdve fájdalmait, pontosan teljesítette kötelességeit. Eljárt az akadémiába s szorgalmasan megtartotta előadásait, daczára, hogy orvosai eltiltották tőle. Tegnap reggel 9 órakor még jókedvűen reggelizett s mikor fél tizenegykor szobájába mentek, ott feküdt a földön eszméletlenül. Ma vett távirati ér­tesülés szerint elhunyt. — Az erdélyrészi Kárpát egy*­let titkári irodája átköltözött eddigi be Jó­ságéból a belkirály-utczai 22 számi­ házba. Ott van az egyesület hivatalos lapjának, az „Er­dély *-nek szerkesztősége is. — Halálozás. Szabó Péter m. k. kincstári alügyész, folyó hó 14-én este fél kilencz órakor, 40rik, boldog házassága 11-ik évében, hosszas szenvedés után Kolozs­várt meghalt ; az elhunytat ma d. u. 3 óra­kor temették el. Haláláról, a család és a kjupsz. ügyészség is adott­­ gyászjelentést. — Székelyek segedelme. A ke­reskedelmi miniszter leiratot intézett a ma­rosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamarához, mellben oly munkásokat keres, kiket az ál­lamvasutak gépgyárában, mint ügyes eszter­gályosokat, kovácsokat, géplakatosokat alkal­mazni lehetne. A kamara megmozdított min­den követ, hogy lehetővé tegye a székelyek gyámolitását , illetve, hogy ily munkásokat előteremtsen. De hiába. Ha a székely föld­nek előkelt­ gyápi munkásai volnának, akkor nem volna szükség a kormány kegyeire, a kormány pedig, ha ilyen székely munkáso­kat alkalmazna, nem atyáskodást gyakorolna a székely földdel. — A polgári dalegylet husvét másodnapján, az iparosok főtéri palotájában rendezendő dalestélyének műsora: 1. Nyitány Csikai jó hírnevű zenekara által. 2. Dalár induló (vocelkától) előadja a dalegylet. 3. Falu végén kurta korcsma, (szöv. Petőfi S.­­tól zenéje Vuschingtól.) 4. Édes lánykám. (Huber K.-tól.) 5. Fehér galamb. Népdalok. (Szentirmai E.-től) 6. Szabadság dal. (Huber K.-tól) Részvétjegy nem pártoló tagoknak személyenként 1 frt. Az estély kezdete pont 8 órakor. — A millenium és Babreczen. A Csokonaikor irodalmi szakosztálya behatóan foglalkozott a honfoglalás ezredéves forduló­jának Debreczen által leendő megünneplésé­vel. A szakosztály egyhangúlag a mellett nyilatkozó­­, hogy Debreczen a honfoglalást a debreczeni kollégiumnak egyetemmé fejlesztése által ünnepelheti meg leg­méltóbban. Azt javasolja tehát, hogy a Cso­­konai-kör választmánya keresse meg úgy a tiszántúli ev. ref. egyházkerületet, mint Debreczen sz. kir. város törvényhatóságát az iránt, hogy a honfoglalás emlékére a debre­­czeni kollégium meglevő tanszakait egyetemi rangra emeljék és bölcsészeti fakultással égés­,­ítsék ki.­­ A bánffy­hunyadi képvise­lő- válassz­ ön alkalmával előfordult zavar­gások miatt megindított vizsgálat rendén le­tartóztatott vádlottak közül tegnap hét egyént szabad lábra helyezett, a törvényszék. A vádlottak védelmét Ferenczi Mik­lós helybeli tekintélyes ügyvéd vállalta el s az ő előterjesztésére helyeztettek szabad­lábra a letartóztatott bánffy-hunyadiak. Hat ember azonban továbbra is, egész a vád alá helyezési határozat meghozataláig fogva ma­rad a helybeli ügyészség börtönében. — Kosán­yi és Tisza a párisi szalonban. A párisi szalon idei tárlatára, — mint lapunk párisi levelezője írja — Kos­suth Lajosnak és Tisza Kálmánnak az arcz­­képeit is beküldték, s ha a binító-bizottság nem tesz kifogásokat, ki is lesznek állítva. Mind a két kép ismert nálunk. Az 1885-iki országos kiállításon voltak kiállítva. Kossuth­nak az a képe ez, a melyet Parlaghi Vilma festett, s a mely bejárta már Európának ösz­tárlatait Tisza Kálmánnak Benczúr által HZ 08 szik a rendezés alatt levő képek közöttt. Par­­laghi Vilma saját arczképét is elküldte a pá­risi szalonnak. — Tisztn­yilás. A kolozsvári orsz. izraelita hitközség tegnap tartotta tisztújító közgyűlését, megválasztottak : elnök ifj. Ro­senfeld J., alelnök Smiel Dávid. 1-fő curator Herman Salamon 2-ik kurator Kaufmann J. pénztárnok Koku Zsigmond, ellenőr Herman Salamon. — Figyelmeztetés. A sz.-udvarhe­­lyi ref. kollégium elöljárósága az érdekeltek tudomására hozza, hogy a Gidófalvi Gábor­­féle alapítvány, melynek egyebek mellett jó igyekezete székely tanulók segélyezése a ren­deltetése, az 1891-ik polgári évben 81- frt 75 krral gyarapodott. Elmaradt pirostojások. Bu­dapestről írja egyik levelezőnk, hogy a com­pact és egységes szabadelvű párt belső conso­­lidatiójának szétbomlása — minden szépit­­getés daczára, — oly közel fekvő lehetőség, mikép csupán a közbeeső húsvéti időnek kö­szönhető, hogy a dr. Podmaniczky Gyula — napi üdvözlete nagyobb vihart nem támasz­tott. A Tisza-klikk egyes tételei által élesen blamálva látja magát s a Sz­apáry pártvezér­­ségét proklamáló, igen hangsúlyozott részletek (épen most, midőn az ellenzéki pártok soli­­daritását oly szépen demonstrálja a kepzeli győzelem) megdöbbentő hátással voltak a volt „generális“ gárdájára Most már az a c­élja Szapárynak, hogy a vidéken is mindenütt keresztül vigye pártvezérségének elismerteté­sét. Ez magyarázza meg azt a feltűnő jelen­séget, hogy míg egy-egy helyen kitünteté­sek egész sora követte a kormánypárti, Sza­­páry hű jelölt győzelmét, addig másutt a Tiszaista jelölt érdekében kifejtett buzgalom nem honoráltatik. Kolozsvárit is elmaradt a húsvéti piros tojáskép várt ordó, stb., mi­után tudvalevőleg Kolozsvár két mamelukja is a Tiszagárdához tartozik. — A p apácza gyaponcz irtására mely a múlt évben a görgényi erdőségeket elárasztotta és pusztítással fenyegeti, nagy előkészületeket tétetett gr. Bethlen András m. kir. földm­ivelésügyi miniszter. Az irtást szakszerűen megkezdeti az összes megtáma­dott erdőkben Az erdők fáit hernyó enyv övvel vonatja be, mely czélra több méter­­mázsa hernyó enyvet szereztetett be Fischer Bernádi marosvásárhelyi vegyintézetéből. A hernyók pusztítására, az enyv övek felkenése körüli munkálatok vezetésére szakférfiakat rendelt ki és kirendelte az összes erdőőri szakiskolák növendékeit. Azt irtás a köze­­lebbi hetekben kezdetét veszi. Is gazdái kort na­k a magyar nagybirtokosok ? Főuraink és magyar nagy­birtokosaink egy része egyetemben azokkal az egyházi és más erkölcsi testületekkel, me­lyeknek a kezén nagyobb vagyon van s a melyek ezt házilag kezelik, keveset törődnek még ma is a gazdaság okszerű vezetésével a jövedelem észszerű kihasználással és a tőke czélszerű forgatásával, vagy helyes befekte­tése esetleg közgazdasági érdekeket előmoss­zító elhelyezésével. Azért szállanak az ősi birtokok az unokák kezeiről oly ijjesztő arány­ban idegen kezekre s többbnyire zsidó föld­­birtokosok tulajdonába. A zsidó b­ár­menyire szaporította is tőkéjét, nem szűnik meg ele­­ven ésszel dolgozni vagyonának fejlesztésén. Íja egy milliója van, czélszerü és szakadat­lan forgatás, adás ve­rés által pár év alatt csinál belőle más felet, ha két milliója van, csinál hármat. A magyar főuraknak, ha egy két milliójuk van, s ezek közé tartozik Ti­sza Kálmán is, elhelyezi, hogy biztos helyen legyen, az angol bankba két perc­entre. Az­tán ha valami czélszerű befektetésre, tőkére van szüksége, kölcsön vesz 1—2 száz­ezer litot 5­6 perczentre hazai bankokból. Az ilyen gazdálkodás, hogy nemzet­gazdasági szempontból mennyit ér a­z országnak, nagyon szembetűnő. Eszünkbe juttatja ez a bibliának azt a példa­beszédét, hogy a­kinek egy ta­lentuma volt, azt a földbe ásta, hogy el ne lopják tőle. — Halálozás. Makfalvi Dósa Irén élete 20-ik évében, hosszas szenvedés után, 1892. év ápr. hó 14-én délután 3 órakor M.-Vásárhelyt meghalt­— Az Andrássyiak — hercze­­gek. Berlini lapok budapesti hirei szerint ő felsége magyar királylyá történt koronázásának huszonötéves jubileuma alkalmából a fényes kitüntetések egész sora várható. A többi közt gr. A­n­d­r­á­s­s­y Gyula utódjai h­e­r­ez­e­g­i rangot kapnának.­­ Baross Ctábor kereskedelmi mi­niszter nagyfokú lázban szenved és az orvo­sok attól tartanak, hogy has­tífuszszá fog fajulni a baj. A beteg minisztert sokan láto­gatják, de csak névjegyeiket hagyhatják ott, mert a betegágyhoz az orvosok tilalma kö­vetkeztében nem bocsátanak senkit.­­ Kiss Áron püspök székfog­lalója. A debreczeni ev. ref. egyház új lelkésze. Kiss Áron püspök, az eddigi meg­­állapodások szerint május hó 15-dikén vasár­nap fogja új állomását elfoglalni a debreczeni nagytemplomban tartandó prédikác­ióval. Más­nap hétfőn kezdődik a tavaszi egyházkerületi közgyűlés, amelyen ünnepélyességgel iktatják be püspöki székébe, - s­­ köpenyeg-katon­áknak. A füstnélküli lőpor behozatalával mindenütt arra törekednek, hogy a katonaság körében a rikító színű ruházatot, a napsugárban fénylő tárgyakat eltöröljék. A legnagyobb haladást festett arczképe Pap Henrik másolatában fék-­­ e tekintetben Francziaország tette. Mint a „Militärzeitung“ írja, nálunk is újabb lépés történt e czél elérésére, a­mennyiben a had­ügyminisztérium az eddigi sötétszintű köpe­­nyeg behozatalára szánta el magát. Ez újításra különbe­n a posztó jobb minősége is bírta a vezető köröket. — Magyarfalu főpap. Fehértemp­lomból jelentik, hogy egy Vlaics nevű gim­nazista temetésénél Szojadinov gör. keleti fő­pap botrányos jelenetet idézett elő. A teme­tésen megjelent a gimnázium tanári kara, ifjúsága és a beszentelés után Niamessny Mihály, a fehértemplomi királyi közjegyző fia előlépett, hogy társai nevében elbucsuz­­tassát az elhunyt pajtást. De alig szólt néhány szót, Szojadinov főpap feléje rohant és a ke­zében l­évő feszületet magasra emelve igy ki­áltott : — Nem tűröm, hogy itt magyarul beszéljen ! A fiatal­ember egy perezre meg­hökkent, de aztán igazgatója bátorítására folytatni akarta beszédét. A főpap azonban oly sértő szavakat kiáltott felé és oly botrá­nyosan viselkedett, hogy a fiatal szónok m­egdöbbenve elhallgatott. Az egybegyűltek hangosan kifejezést adtak megbotránkozá­suknak és gondoskodtak arról hogy az eset, mely Fehértemplomban rendki­vüli izgatott­ságot keltett, mérvadó helyen is tudomásul vétessék. Azt hisszük, hogy kellően fogják megtorolni ez­t a hazafiatlan és paphoz nem illő viselkedést. Szerkesztői üzenetek. Rózának. — Az udvarnál tartott bálok három osztályra oszlnak a., Kamarabálok (Kammerball­) b., udvari bálok (Hofball) c. bálok az udvarnál. (Balber­hoff). Az elsőben az uralkodó ház tagjain, idegen fejedelmeken, kir. herczegek és herczegnőkön kiviül, csak is az udvarnál legbensőbb viszonyban álló ma­gas urak és hölgyek hivatnak meg. Az u­d­­vari bálokra csak udvarnál bebocsátást nyert egyének hivatalosak. A bálok az udvarnál intézményét uralkodónk 1863-ban hozta be. Ez konczeszio a haladó korszellemnek, — mely által alkalom adatik a polgári világ ki­tünőségeinek, hogy az udvarral érintkezésbe jussanak, —­y. r. A fogadást megnyerte. Műveit társaságban társadalmi állással biró egyénnek nem mondják, hogy Szekeres ur, Szirmai ur, — hanem biró ur, elnök ur, — tanár ur, mér­nök ur, stb. vagy kissé bizalmasabb viszony­nál az ur elhagyásával tisztán a nevén szó­lítják, különösen nők, Nemo. — A legrégibb magyar grófi család E­r­d­ő­d­i 1511-ből; tehát egyetlen ma­gyar grófi család mely nem a Habsburg di­nasztia által lett e rangra emelve. Aztán jönnek a Csákyak 1560. Bathyányi­­ak 1603. Bethlenek 1622. Legújabb ma­gyar gróf Tissa Lajos. Kálvinistának.­­ Inkább egyházi lapba való. Különben az elég sajnos, hogy a ko­lozsvári ev. ref. egyház vezetésénél párt­po­litika az irány­adó, s hogy mint irja ellen­zéki ember nem hogy a presbitériumba de a képviselőtestületbe is alig jut be. Ennek aztán az a következménye, hogy a népnél terjed az anabaptizmus s az inteligentiánál a vallási­ közöny. Különben a kérdést köze­lebbről szellőztetni fogjuk. K. S. — Lapunk tudvalevőleg a köz­­igazgatási tisztviselők államosítása ellen van, — de ebből nem következik, hogy ellene lenne egy hagyományainkkal, s az antonimia elvével meg­egyező közigazgatási reformnak. Úgy­szintén melegen óhajtjuk a közigazga­tási tisztviselők tisztességes dotálását — mert a jelenlegi nem fizetés, legfentebb tisztelet díj. — Előfizetőnek.­­ Bellamy E. híres köny­ve a „Visszapillantás“ a napokban hagyta el a sajtót. E mű ez­előtt 3 évvel jelent meg Bostonban a már 300 ezer kiadást ért és 74 nyelvre van lefordítva. A munka kérdés nagy problémájával foglalkozik regény alakban,­­ kitűnő elme éllel. E könyv egész irodalmat vont maga után. Ideje, hogy a magyar olvasó közönség is megismerje. Nagy baj azonban, hogy a fordítás minden kritikán aluli. Rátonyi egyszerre meghódította a közönséget , de bármily előnyösen is mutatta be magát, bizonyos modorosság egész játékán keresztül vonult, éreztette, hogy a néző közönség-Túlságos igyekezete a természetesség rová­sára ment s erősen színezett élénksége itt-ott szinte szögletessé tették. A könnyelmű a szeleburdi Rejtei beszéde közbe szaporán hányta fejét s túlságosan színpadi környezetén kívül nek is mondja szerepét. De felsorolt előnyei mellett elenyésző csekély hibák ezek, melyeket a gyakorlat teljesen elsimít. Ditrói igazgató úr Ráto­­nyiban határozott művészi erőt nyert, ki­nek föllépteit bizonyára a közönség érdek­lődéssel fogja kisérni. Sok elismeréssel kell megemlékeznem az előadás többi szereplőiről is, kik közzül Hunyadi Margit assszony játszott igazi művészi bravourral. Szigligetinek ebben a víg­­játékában nem a helyzet komikuma dominál, hanem az író vénája, az író költői ereje, és ez erő nyilvánulása: a poésis hatalma. Meny­nyi esprit, menyi szellem és milyen tökéle­tes magyar humor lengi át minden sorát. A­ki egy ilyen darabban játszik, annak nem­csak a szereptudásra, nemcsak routinra, ha­nem kiváló költői érzékre is szüksége van, mert e nélkül nehezen tudná magát megér­tetni és még nehezebben tehetné játékát él­vezetessé. És valamenyi szereplő félreérthetetlen bi­zonyítékát adta annak, hogy szerepének nem csak szavaival, de szellemi tartalmával is tisz­tában van. K. Gerő Lina asszony, Szerémi Gizella Ivánfi Jenő és Gál Gyula egyen­­egyen érdemesek a telj­es elismerésre. Általában véve az estéli előadás egészen mű­vészi niveam­ állott és sok élvezni valót nyúj­tott a szép számú közönségnek. (­ P ) Kolozsvár, 1892. A l. l. E M­ 7 JS K (847) Színház. T gn . „Fenn az ernyő nincsen kas“ Szigligetinek e kedvesen és poetikus n irt vig­átóba került előadása Rátonyi Ákos most szerződött tag fölléptével. Rátonyi Áko­s Rejtei szerepében mutatta be magát a kolozs­vári közönségnek, mely a fiatal művészt rokonszenvesen fogadta s abban a koronként felhangzó tapsban nemcsak a jó indulatu biz­tatás, hanem az elismerés hangja is nyilatko­zott. Rátonyi a Rejtei bonvivant szerepében kiváló művészi erőnek bizonyult. Játékában műves­i öntudatosság, mozdulataiban elegantja és sok színpadi routin van. A­mit mond an­nak ismeri jelentőségét; a­mit tesz, annak czéljával tisztában van. Alakja csinos, arcza ki­fejező­­ hangja tiszta é­s csengő. Mindezek olyan előnyök, melyek kétségkívül egyikévé teszik őt azoknak, kiket a közönség szívesen lát a színpadon. Az estéki fogadtatásból ítélve | Április 16. LEGÚJABB. (Az „Ellenzék eredeti távirata“.) Budapest, április 16. Budenz József egyetemi t­anár meghalt. Felelős szerkesztő : BIRTHA MIKIÉS gegédiserkeesté és kiadólaptulajdonoa ■ RAfiVART i­ml­.v NYILTTER. Fői H erczego¥iiiiiha!­S Van szerencsém a n. a. közönség be­cses tudomására hozni, hogy a N­EBFZEtrOVINA czimü nyári mulató helyet átvettem és azt f. hó 17-én vasá­rnap megnyitom. Ezen alkalommal és minden ünnep- és vasárnapon KÓCZO Antal kedvelt zenekara játszik. Becses pártfogását kéri Kiváló tisztelettel : BEREGI SÁMUEL, vendéglős. COGNAC gróf Keglevich István Promontor eredeti töltésű palackokban mindenütt kapható. Ezen gyár, mely 1882-ik évben alapit­­tatott az osztrák-magyar monarchiában a legjelentékenyebb a az összes kiállításokon, melyeken versenyzett, kizárólag csak a leg­magasabb kitüntetésekben részesült. A gyár­­nak, forgalomban levő minőségei a m.: * v# * * * vg * * * * nemcsak kitűnő élvezeti ital gyanánt vannak elismerve, hanem orvosi tekintélyek által is, gyomor-, tüdő-, mell- és fertőző­ betegségek­nél legjobb óvszerként ajánltatnak. 883 (2—4) 01 5° 10 Takarék­ pénz 5­­0 betéteket elfogad 5V.-ra az Érd. Magyar Jelzálog Hitelbank Kolozsvártt. Alaptőke 400,000 förnt. Igazgatóság: Gróf Bethlen Gábor, dr. Bánffy Dezső, Lukács László, Péterffy Zsig­­mond, gr. Vass Béla, Horváth Gyula, dr. Kiss Mór, Merza Lajos, Deáky Albert, Dal­mai Géza, dr. Weisz Miksa. Felügyelő bizott­ság : Gróf Kornis Victor, Szász Domokos, gr. Bethlen Bálint, Sombory Lajos, Pelitze Zsigmond. Legelőnyösebb tőke elhelyezés. Az erdélyrészi Magyar Jelzálog-Hitel­bank 5 százalékos óvadékképes zálogleve­leket ad el parin alóli árfolyamon. Ezen záloglevelek tehát nemcsak a legbiztosabb tőkebefektetést képezik, hanem egyszersmind az összes piaczon levő zálogleveleknél ma­gasabb kamatot hajtanak. Iroda és pénztár: Kolozsvártt Belszén­­utcza 3. sz. I. emelet, 170 (19-32)

Next