Ellenzék, 1921. december (42. évfolyam, 265-289. szám)

1921-12-08 / 271. szám

­71^(Kolozssfa) 871. 6$. Csütörtök 1921. XIII-lfe évfolyam FÜGGETLEN POLITIKAI KAPILAP Cenzúrát: A. Móra. Előfizetési ára: Egy hóra . 25 Lei Negyedévre 70 Lei Fél évre . .130 Lei Egész évre . 240 Lei Egyed szám ára 1 L. — Bucurestiben 1*50 _ ___ Németországban 1 M. — Ausztriában 15 K. ALAPITOTTA, Csehszlovákiában 3 Cd, Jugoszláviában~d 5 Cd. BARTHA MIKLÓS Magyarországon 3 korona. Bwwrinia-ÜM wroira** k wm ^wö»w^?h^#sB^botw»1ÍSwbm'Íw 'íim^iíwSnír^w wTiív^ HraSríl'' iíinSaSiíiwffinu Szerkesztőség-kiadóhivatal :­ Státus-palota Talajonszántok; Saerknastence *•­­ Kiadói­lootai KB.­­ Hirdetések díjszabás szériát. Léte©sfí®atés fennőrknivel A washingtoni konferencia tulaj­­donk­éppen már be is fejeződött. Briand és a francia delegátusok egy pár udvarias kiszól­ás után vissza­vitorláztak Franciaországba. A konferencia, amely az általános leszerelés jegyében indult, újabb háborúk rongyát vetette a nehezen megteremtett béke talajába. A konferencián képviselt álladok egyszerre sutba dobták békés elveiket s a fegyverkezés jelszavát tűzték zászlajukra. Az új angol­­-japán-francia-kinai-amerikai szö­­vetség diktatúra alá akarja hajtani a világot s ez a diktatúra előbb­­utóbb az egész emberiség felhör­dülését fogja maga után vonni. Ami a fegszembítünöbő, Olasz­országot nem vették fel az új ha­llam­­i alakulatba. A régi szövetsé­gest elhajítottál­, mint a kiver­rt Icitr­­mot. Olaszország az utóbbi­­időben nagyon is hangosan kezdte­­követelni a békét s a nagyantant­­és kisantant leszerelését, ami ter­­­mészetesen­ nincs ínyére a diadal­­fm­ámorban úszó Franciaországnak.­­Egyes körök még Rilandban sem­­bíznak s nem tartják alkalmasnak­­a francia gloire képviselésére. A reakció mindenáron kormányra­­akar jutni s a jobboldali pártok­­diadalmasan hangoztatják, hogy Briand még ezen a héten megbuk­jik. Briand bukása esetén Poin­­­caré alakítaná meg az új kabine­tet, aki máris erősen készülődik a kormány átvételére. Ha ez meg­történik, a világpolitikában súlyos fordulat várható, mert Poincaréval­­együtt ismét felszínre vetődne a­­háborús uszilók egész tömege.­­ Az új ötös szövetség különbért sincs arra predeszlinálva, hogy hosszú életű legyen. Japán és Ame­rika örökös torzsalkodása előbb­­utóbb szétrobbantja az­ uj nagy­­antantot, amely a régi hatalmi te­re­­k és viágimperializm­us fer- Toiját akarja az emberiségre erő­szakolni. A leszerelési konferencia csak egy kom­bináltabb előcsatá­­rozás, a fortély és ravaszság láng­­­szellem­einek­ mérkőzése, hogy már jó eleve megáshassák a jövendő világháború csapdáját.. . A Földközi-tenger zárt meden­­céjébe szárított Olaszországra nicse? [szüksége az uj szövetségnek, mert [Franciaország és Anglia akarata ]nélkü­l Olaszország hadserege és [hadiflottája meg sem moccanhat.. Olaszországot a szövetségesek a­­szó szoros értelmében kilökték maguk közül, mert komolyan gon­dolt a békére. A magára maradt Olaszország most új orientáló­dá­jra van kényszerülve s mivel i­s egyelőre más kiút nin­cs, való­színűleg Németországnak és a, volt központi hatalmaknak fog békejobbot nyújtani. Ha fegyveres kapcsolatot létrehoznia nem is si­kerül, olyan erős gazdasági szö­vetséget teremthet maga körül, amely sikeresen vehetné fel a harcot az ötös szövetség szuronyai ellen. A hatalmi egyensúlyozódások azonban még­sem hozhatják meg a várva-várt békét. Nem hatalmi le­­egyenlítődések kellettek és nem evé­gett alapított imperializmusok. hft. nem az egész­ emberiségre, a népek vitás összességére egyformán ráhe­­lyezkedő erkölcsi erő és az emberi­ség egymásra utalt és egymástól függő szervességének óriási tudata. Nem egyensúlyozóflásokról vsa szűk­,­ség, mikben ez ellentétek nekifsszü­­lései lehúzzák egymást. A hatalmi rendszerré nyomorított kialakulás és kibontakozás helyett a béke őszinte rendszerét várja­­­ világ népe. E héten dől el Németország sorsa Anglia és Írország megegyeztek Kolozsvár. dec. 7.( Saját tud.) Az európai politika legégetőbb kér­dése még mindig a német jóváté­telek ügye. Londoni jelentés sze­rint az angol pénzügyi köröket állandóan foglalkoztatja Német­ország januári fizetési kötelezett­sége és ezzel kapcsolatban a mo­ratórium kérdése. Tisztában van­nak azzal, ha a németek nem kapnak moratóriumot, rom­hadnak get tenni fizetési kötelezettsé­güknek, és ez újabb bonyodalmakat idézne elő. Wirth a sajtó képviselői előtt tartott beszédében kifejtette, hogy egy megfelelő kölcsön biztosítása, amely lehetővé tegye Németország részére a csőd elkerülését, a kül­földtől füig. Ugyancsak Londonból jön jelen­tés, hogy Rathenau ottani missziója meghiúsult, Németország helyzete válságos és csakis a nemzetközi va­lutaszövetség közbelépése mentheti meg a katasztrófától. Lord Curson a napokban Párisba érkezik, hogy Brisnddal a német moratóriumról tárgyalásokat folytasson. Az Ir­ánsral előzetes meg­egyezést kedden délután 2 órakor aláírták. A fontos történelmi jelentőségű ok­mányt az angol és ír parlamentek elé terjesztik ratifikálás végett. Hogyan áll a magyar kisebbségi színek használatának ügye? Gróza miniszter nyilatkozata (Saját ind.) Gróza erdélyi mi­niszter tegnap délután több ak­tuális kérdésben nyilatkozott a sajtó képviselőinek. A tisztviselő kérdésben kijelentette, hogy az ügyben eddig tett intézkedéseknek egy részével nem ért egyet. A tisztviselők ügyét mihamarább megoldatni kívánja. A nyugdíjba kerülő tisztviselőkre az e-király­ságbeli nyugdíjtörvények alkalma­zásáról nem lehet szó, mert a tisztviselők szerzett joguknál fogva az előnyösebb erdélyi nyugdíjakra tarthatnak igényt. A Magyar Szö­vetség működésének­ beszüntetése ügyében­­ azt a már nem első íz­ben hallott kijelentést ismételte meg a miniszter, hogy a kormány kívánatosnak tartja a magyarság politikai szervezkedését. A köz­­igazgatási hatóság azért avatko­zott a szövetség működésébe, mert a szövetség túllépte a ha­táskörét. Szóval ugyanaz az indo­kolás, amelyet már a prefektustól hallottunk. Hogy erről a hatáskör túllépésről nem lehet szó, épen keddi vezető cikkünkben mutat­tuk ki és így feleslegesnek talál­juk az ott elmondottakat ismételni. Igen érdekes nyilatkozatot tett ezután a miniszter a magyar ki­sebbségi színeknek Erdélyben és a többi lecsatolt területeken való használatáról. — Az egyik kisebbségi lap sze­rint — mondotta Gróza — Ígéretet tettem arra, hogy a nemzeti ki­sebbségek nemzeti lobogójukat használhatják, de ígéretemet nem váltottam be. — Tény az: kijelentettem,­ hogy a kisebbségi színek használatét megengedhetőnek tartom, mert összefér az egységes állam érde­keivel. Ha egyesek ezt a nyilat­kozatomat ígéretnek vették, úgy helyénvalónak látom a dolgokat a m­aguk valóságában megvilágítani. Erdélyi körutam alatt tett kijelen­téseimet a minisztertanácsban is megismételtem, azért, hogy ebben a kérdésben is szabályszerű dön­tést provokáljak. A minisztertanács pedig határozatában kifejezetten megengedte a kisebbségi színek használatát és így természetesen a magyar színek használatát is. A kormány e döntése után ilyen értelemben utasította a közigazgatási hatósá­gokat.­­ A határozat meghozatalánál a kiinduló pontot az a régi magyar törvény, képezte, amely a legalitás alapján a többi fennálló ren­deletek­kel egyetemben még ma is érvény­ben van Erdélyben. Ez a rendelet csak az idegen államok színeinek a használatát tiltja el, következés­­képen,­­ ha valamely kisebbség színe azonos egy külföldi állam színeivel, alaki változtatá-­­ sokat kell eszközölni a nem­zetiségi zászlón is. Természetesen ezek az alaki változ­tatások a kisebbség színeit nem for­gathatják ki eredeti színeikből.­­ A nemzetiségi zászlókat pari­tásos alapon használhatják a ki­sebbségek, ami oncijit jelent hogy a kisebbségi lobogó ngysága egyenlő lehet a román lobogó nagyságával, de állaniok kell a állam szu­verenitására. Hogy milyen formája legyen az utalásnak, azt majd később állapítjuk meg. E­ddig a miniszter nyilatkozata • ■Mi voltunk az a kisebbségi lap, amely Grózának a magyar kisebb­ségi színek használatára vonatkozó ígéretét vasárnapi számunk vezető cikkében szóvátettük, azt a meg­jegyzést fűzve hozzá: „Mennyi vált valóra ezekből az ígéretekből, min­denki íudja°. Akkor sem vontuk, prost sem vonjuk kétségbe Groza miniszternek a magyar ügyekkel szemben megértő jóindulatát. De ugyanily tárgyilagossággal kényte­lenek vagyunk rámutatni arra, hogy ennek az ígéretnek valóra válása érdekében voltaképen mégsem tör­tént semmi. Sietünk mindjárt azt is kijelenteni, hogy nem Gróza miniszterre akarjuk hárítani a mu­lasztás ódiumát, bár azt is termé­szetesnek találtuk volna, ha érdek­lődik az­ ügynek a minisztertanácsi határozaton ’ túl is további sorsa iránt. Mert azzal az ügy valóban nin­csen elintézve, hogy meghozták a minisztertanácsi határozatot a mi­niszter mindenképen igen dicséretes kezdeményezése folytán és „a kor­mány ilyen értelemben utasította «s közigazgatási hatóságokat­. Tény az, hogy ezzel az ügy el is aludt, mert a közigazgatási hatóságok mit sem tettek a végrehajtás érdekében. Ki olvasta az itteni magyarság kö­réből ennek a minisztertanácsi hatá­rozatnak végrehajtására vonatkoz­ó rendeletét ? Ilyet soha közzé nem tettek. Már­pedig a dolog bizonyára van olyan fontos, mint például a lakásügyekben sűrűn megjelenő rend LsfieWek mai száma 8 oldal

Next