Ellenzék, 1922. január (43. évfolyam, 1-23. szám)
1922-01-28 / 21. szám
lji.|&doz8Tán 1923. január 28. SZOffifetH ^0^ Ff f FAF7Fff | uMjMjJu£V£áJuIx ________ FÜGGETLEN POLITIKAI KAm..W ELŐFIZETÉSI Ara: . I SZEEKTszi eSSoT kTao din v TTtT” Egy hóra .... 25 Lei Fél évre...............130 Lei ALAvITOtTA: | T1IS P A1 ÓTA Negyedévre ... 70 Lei Egész évre . . . .240 Lei BARTHA MIKLÓSI ” Egyes szám ára 1 Leu | |Swikeaztelési telefon 9. Kiadóhlvszsli telefon !TO. 48.-n ért. 21. szám *iawwwMiiW*aiMn^ UOTW^ag ii^ro»SiiBt3SaSaww«^ iiwwwttWMwm'^wTO gg>aná'^^<íéwa'»^>qzí>íarfin«^aÍBdt^^ aaiK» iwiiaiiwiMÍí(itK>aHZM^5ÍHi8rM>iÍBráSraKgpBnBÍn»HBaHÍi5S«>»!iBí^8* * ailrc laTSíwt cmm ijT««* »* W*i * &íiíwBw'i n i *r* i»"nüU»« ■« * ná ^ »**»*■» iíaiáííi^»5>í"* wíno »n ^TírB»arMricai^jirv^aa« vk n*r' *rs *s snasurtn!« a* m* a tr* ■n* "r»a«ttrjT»f*»*' isz mm erSsmk Negyedik esztendejében a papirosbéke beköszöntésének, mért mindig nem halt meg a háborús szellem hadrafeje- A világeset mindig tehetetlenül vívódik vele és lázban hánykolódik a háborút vagy békét szülő mentalitások közöt. A világnak békére van szüksége, mert rettenetes veszteséget várnak, amelyeket nem képes különben kiheverni és hacsak saját gonosz kezével nem akarja kegyetlenül elvágni a civilizáció haladásának boldogulást ígérő útját,szakítani kell minden olyan érzéssel és gondolattal, amelyek hovatovább úl iszonyatos felfordulás, új lángbaborulás buján tenyésző csiráit hordják roagukban. Negyedik esztendeje halljuk mindezt, Felfeldr az emberiség sorsán aggodók emlékeztető szava mindunfalen, azoké, akik már kitörölték szemükből a háború gonosz álma által szuggerált kegyetlen hazugságokét. De a józanok Intelmére csakhamar megnő a másik tábor válasza, azoké, akik még mindig azt hisszik, hogy a népek kölcsönös gyűlölködésében, a túlzott necionalizmusban és telhetetlensáében s a mindezek eredményéül előálló szabályozott egymás nyíl-olásában van a haladás és boldogulás záloga. Most ismét hallosunk egy hatalmi szózatot a belátók és józanok táborából. Olyan hatalmast, amelyeknek igazán be kellene harsognia az egész világot, hogy gondolkodjanak róla mindenütt az emberek. Gondolkodjanak róla és akiknek máris az volt az üdvözítő hitvallása, azok még inkább meg-s erősödjenek benne. Akik pedig eddig a bűnös eretnekség útjain isvelyegtek, magukba szánjanak végre és megtérjenek. Lloyd George mondott a londoni nemzeti liberális párt konferenciáján sok ezer főnyi hallgatóság előtt hatalmas fülpolkát a béke és a békeszelem mellett. Terepszemlét tartott az egész világ helyzete felett, amely a lehető legrosszabb. A gazdasági élet nyomorúsága: általános. Két millő munkanélküli Angliában, öt milliónyi Amerikában. A nagy probléma: a nemzetek közti bizalom helyreállítása. Most enélkül nincs kereskedelem, nincs forgalom, tehát nincsen termelés sem. A békét szilárd alapra, a népek egyetértésére kell felépíteni. Ez a világ gazdasági felépítésének legelső feltétele. És ezzel szemben mit látunk? Állandó háborús fűresztelt- " Ek keringenek a levegőben. Tombolnak a régi gyűlölségek, rivalitások és viszálykodások és ,írjuk maradtak: a régi bizalmatlanságok. Középeurópában morajlás és scardcsörtetés hallható. Pedig Európa máris annyira szegény, vérző, elpusztult sivár és nyomorgó, hogy jobban alig lehet. A nemzeteknek az észnek, nem pedig az erőszaknak a próbakövévé kell válniük, — mondja az angol kormányelnök. Beszélni kell a népeknek egymással, hogy az észre apellálhassanak és láthassák, valjon a testvériségnek az a régi szelleme, amely alapja az egész emberi fajnak, nem Inkább barátságos elvettműködésra fog-e rárérni s nem olyan konfliktusokra, amelyek mindenkit romlásba döntenének. Ész vagy erőszak, e kettő közt kell választani. Lloyd George eddig is az igazi béke és békeszellem apostola volt. Most csak megkezdett útján tett egy újabb nagy és dicsőséges lépést: ő a béke igazi világos derűjét és munkás csendjét akarja. De vannak, akiknek még mindig ágyuk és gránátok füstgomolya, harci zaj és halálhörgések kellenek. Porti caré csak a napokban harsogta utm a régi engesztelhetlenség politikáját s a francia sajtó a Lloyd George marsban röpködő szavaira még mindig csak a földet nézi maga előtt s fáj neki, hogy ez — legalább is a Rajna mentén — nem vérző ilatott. Tovább vívják harcukat a jóság és gonoszság szellemei. De míg harcuk eldől, elvérzik az emberiség. Sorozatos szudarcot valaki a lberánisok Goldis szóba se állt Bratianu megbizottaival Miatt is visszautasította az együttműködést Kolozsvár, jan. 27. (Saját tud.) Bratianu kormányrajutása a nemzeti párt s a liberálisok közötti ellentéteket csaknem az engesztelheti-íre a gyűlölet sokáig Imtérést- tette. Jellemző erre a Hiberritaspárt delegáltjai és Goldis László közötti találkozás lefolyása, amelyről bizalmas jellegű információt sikerült nyernünk. Amikor Bratisna megbízásából Lepadatu közoktatási államtitkár és Zigró Miklós közmunkaügyi miniszter megjelentek Goldis lakásán, hogy az erdélyi miniszteri tárca elfogadásáról vele tárgyalásokba bocsátkozzanak, Goldis épen ágyban fekvő beteg volt. A delegáltak megjelentek Goldis betegágyánál és elő akarták sinni megbízatásukat. Amint azonban kijelentették, hogy Bratianu megbízásából jöttek, Goldis egy mozdulattal félő északitólta beszédüket és kijelentette, hogy nagyon sajnálta, hogy az urak hozzá fáradtak, de egyáltalában nincsen abban a helyzetben, hogy bármilyen alapon is egy liberális kormánnyal tárgyalásokba bocsátkozhasson. Bármilyen ajánlattal jöttek is, eleve kijelenti, hogy nem hajlandó tárgyalni velük. Goldis éles hanon visszautasítása után a kiküldöttek elállottak a megbízás további részletezésétől és azonnal Szászvárosra utaztak, ahol Mlimnak szintén felajánlották az erdélyi miniszteri tárcát. Mihu először betegségére hivatkozott. A delegáltak közölték vele, hogy a kormány hajlandó betegsége időtartamára az erdélyi minisztérium ügykezelését Szászvárosra áthelyezni. Mihu erre azonban kijelentette, hogy elvi indokokból kénytelen visszautasítani a liberálisokkal való együttműködést. Az Osztrák-Magyar Bank nem kapja meg francia követeléseit A párisi 35 millió frank — A szajnai törvényszék elutasító ítélete 51íí1 Bigs Lipánál’ 27. Az Osztrák-Magyar Banknak most a háború kitörése előtt 35 millió frank letétje volt különböző pénzintézeteknél Parisban. A háború kitörése után az állam lefoglaltatta ezeket a letéteket. Még a békekötés után sem szabadultak fel ezek a letétek, mert a békeszerződés lefoglalása jogot biztosít győztes államoknak a legyőzöttekkel szemben minden a területükkön található vagyonra. A békeszerződés állapította az Osztrák-Magyar Bank felszámolásának feltételeit is. A békeszerződés idevonatkozó pontjai likvidáló bizottságot küldtek is, mely a bank felszámolása felettszuverénül rendelkezik. A banknak tulajdonképen két likvidáló bizottsága működik, az egyik az, melyet a nagykövetek tanácsa küldött ki, mely a békeszerződésben érdekelt államokat, így az utódállamokat tartja szem előtt, a másik a részvényesek által választott likvidáló bizottság, mely a részvényesek érdekeit védi. A részvényesek likvidáló bizottságának az a törekvése, hogy a hivatalos lkvidálókkal szemben minél nagyobb előnyöket vívjon ki, így elsősorban az, hogy az ur. likvidációs vagyonba minél többet vonjanak be a bank vagyonából. Nemcsak a bank aranyfedezetéről van szó, melyet a részvényesek képviselete szeretne a felszámolási tömegbe bevonni, de épen a szóban forgó párisi letétekről is. Minthogy azonban ,a politikai utón nem sikerült ezeket a letétek két a lefoglalás hatálya alól feloldani a bank egyszerűen peres útra vitte a dolgot. A párisi szájnál törvényszék előtt indította meg a bank perit a 35 milló iránt és a békeszerződés 203. pontjára hivatkozva azt vitatta, hogy a bank ezen letétjei nem használhatók francia részről fennálló adósságok kiegyenlítésére. A bank két megbízottját is elküldte Párisba, hogy ott a per kimenetelére befolyást gyakoroljanak. A szajnai törvényszék már meghozta ítéletét és a bankot keresetével elutasítota. A szajnai törvényszék a békeszerződés 247. szakaszára hivatkozva utasította el a bankot, mely szakasz alapján a 35 millió francia követelések kiegyenlítésére továbbra is lefoglalva marad. *$$*»•**«*$ ís-ís}* **$`«• Aütjíis pí?$g! aá ftasstriisil London, jan. 27. Az angol kormány az Ausztriának nyújtandó két és fél millió font kölcsön ügyével foglalkozott. (Rt) Mejjl!Íaj?Uo!15| Kíwli? Wanliö Parts, január 27. A nagykövetek tanácsa legutóbbi ülésén Károly exkirály évi apanázsát hat millió francia frankban állapította meg melyet az utódállamok tartósnak fedezni. Zita exkirályné immár 27-én utazik Portugáliába. (Rt.) 5zvi)Ct-019SZKSZ(f| 15 CttfSpi Ma? ftlisstyili Moszkva, január 27. Trockij j az ifju kommunistáik kongresszuson beszédet tiltott, amelyen kijelentette, hogy Európa, és Szovjet-Oroszország két olyan halálos ellenség, akik egy vasúti földében ubiznak mindaddig, míg egyik a másikat ki nem hajítja az ablakon. Oroszországnak a génuai konferenciára törlést meghíváss dokumentálja azt a tényt, hogy Európa nem tudja legyőzni Szovjet- Oroszországot. (MTI)