Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)

1923-03-24 / 68. szám

1923. március­ 24. szombat Ara 1 főr Cluj-Kolozsvár, 44. év, 68. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota, Telefonszánsok, Szerkesztő­ség : 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Meg­­jelenik­­-hétfő kivételével minden nap Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 25 lej, negyed*­évre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Színenként 1 lej. Bukarest­ben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. ­lönös felizgatottság Végóráit éli az alkotmányreform vi­tája a parlamentben, talán mire ezek a sorok napvilágot látnak, be is feje­zik a nem mindennapi epizódokkal és ugyancsak nem közönséges érde­­kességű­ kijelentésekkel bővelkedő tár­gyalást. Bratianu kormányelnök kiadta a jelszót a vita bezárására híveinek. Ne fárasszák magukat, eleget megtár­gyalták már a javaslatot a bizottsá­gokban, ilyen bagatell dologra kár több szót vesztegetni. Az ellenzékkel pedig majd elbánnak az eddigi mód­szer szerint. Ha a romániai kisebbségekre ennek a vitának nincsenek is megköszönni való eredményei, érdekes és feljegy­zésre érdemes megjegyzésekben,­mint mondottuk, nem szűkölködött. Említeni se kell, hogy ezek az érdekes, jobban mondva fura érdekességű megjegy­zések és kijelentések a többségi­­ párt padjairól hangzottak el. Kezdve ter­mészetesen magán a kormányelnökön. Aki Románia alkotmánytörténetét meg fogja írni, jó lesz ha színes bokrétába köti ezeket a csodavirágokat, mert azok ékesen és színesen fogják illusztrálni, micsoda mentalitása volt is itten az uralkodó többségi pártnak azokban az ünnepélyes, az ország egész jövőjére jelentőségteljes órákban, amikor a leg­­nagyobodott Románia számára s­aj­áol­kormányt kellett készíteni. Most csak egyet ragadunk ki ezek­ből az ámulatkeltésre alkalmas, fura megjegyzésekből. A szenátus legutóbbi ülésében Schus­erus szász szenátor ismét javaslatot tett, hogy minden egyes romániai nemzetnek biztosítsák nem­zeti szabadságát. Minden nemzet köz­­igazgatását és bíráskodását saját nyel­vén, saját kebeléből vett egyének ve­zessék. Minden nemzetnek számará­nyához képest legyen meg a parlamenti képviselete. Mindez, mint látni való, a gyulafe­hérvári határozatoknak felel meg. Az elnöknek arra a közbeszólására, hogy Románia egységes nemzeti állam — harminc százalék kisebbséggel, de ezt már mi mondjuk — a legtermészetesebb és legjogosabb volt a szász szenátor riposztja. — Bocsánatot kérek, ezek a gyulafehérvári határozatok, amelyek mint törvény, épen a mai kormány fejének, Bratianu Jonesnek ellenjegy­zése mi mellett jelentek meg. Szólásra emelkedik most egy sze­nátor úr — Pangratzi, a bukaresti egyetem rektora — és szemére veti a javaslattevőnek, hogy folyton olyanok­kal áll elő, amik csak izgatott at­moszférát teremtenek, mert az ilyen követelések felizgatólag hatnak. Követ­kezett aztán százegyedikszer a már százszor hallott, agyoncsépelt, liberális házi használatra kitalált frázis: nem lehet államot az államban megengedni stb. A bukaresti egyetem bizonyára tudós — ha állami dolgokban nem is tudós — rektora egész fölösen kije­lentette még, hogy „m­i fogunk az urak lenni ebben az országban". Amit senki nem vont kétségbe, csak épen annyit akartak elérni az egyharmadnyi kisebb­ségek, hogy az ő szabad életük és fejlődésük is biztosítva legyen az al­kotmányban. Sok mindenféle érvnek nevezett ürügyes kifogást hallottunk már a ki­sebbségek legjogosabb követelései ellen. Sokféle, végeredményben mind egyre kimenő megítélését és jellemzé­sét hallottuk mit ezeknek. De azt most hallottuk először, hogy ezek a követelések egyenesen izgatott atmosz­férát teremtenek és felizgatólag hatnak. A szenátor úr annak megmondásával adós maradt, hogy várjon annak ide­jén Gyulafehérvár is hasonlóképpen felizgatta-e az ő felizgulásra fölös mér­tékben hajlamos idegeit. A szenátor úr rossz bizonyítványt állított ki. Saj­nos nemcsak önmagáról Az alkotmányvita utolsó órai f­erdinand király nincs bekötve a javaslat mellett — Bratianu kellemetlen helyzetbe hozza a koronát — Rövidesen változások lesznek a kormányban — Az Ellenzék tudósítójától — Az alkotmányjavaslat vitájától a romániai nemzeti kisebbségek már semmit sem várhatnak Nem szűköl­ködik ezzel szemben a vita olyan moz­zanatokban, amelyek éppen arra mu­tatnak, hogy egyáltalán nem akarnak tudomást venni az itteni kisebbségek létezéséről. A kamarában Mandrescu kéri az alkotmány első fejezetének ilye­tén megváltoztatását: „Románia egy­séges és oszthatatlan nemzeti állam". Iorga kijelenti, hogy ő nacionalista, de mint ilyen tiszteli a mások nacionalizmusát is­, vagyis a kisebbségekét. Még stílus­formában sem enged meg koncessziókat Románia nemzeti álla­misága szempontjából. Kéri az első fejezet ilyen formában való megvál­toztatását. A kamara elfogadja Man­­drescu indítványát. Ez a hozzáadás részint felesleges volt, részint nem felel­­meg a tények­nek. Hogy Románia egységes és osz­tatlan állam, magától értetődő. Ha nem ilyen lenne, nem lenne állam. A nemzeti államiságot azonban hiába mondják ki az alkotmányban, mert, azt a tényt, hogy itt közel­­ egy har­madnyi kisebbségek vannak, semmiféle alkotmányi kijelentéssel nem lehet el­tüntetni. „Román" és „román állam­­polgár“ A 2., 3. és 4. fejezeteket módosítás nélkül elfogadják. Az 5. fejezet szö­vege ez: „A románok népi, nyelvi és vallási eredetre való tekintet nélkül ré­szesülnek lelkiismereti, oktatási, sajtó, gyülekezési, társulási, valamint a tör­­­­vények adta összes szabadságokban". ~ Th­elssohn besszarábiai kéri a „ro­mán" kifejezés megváltoztatását „ro­mán állampolgárára. Marzescu miniszter kijelenti, hogy ezt a fejezetet levesen magyarázzák. A „román állampolgár“ kifejezés­ben csak a nagykorúak foglaltat­nak (tehát a kiskorúak a minisz­ter szerint nem román állampol­gárok ?), márpedig a felsorolt szabadságjogok­ban a kiskorúakat is részesíteni kell A kisebbségeknek nem kell félniök. Kéri a szöveg változatlan elfogadását. Roth a megváltoztatást kéri A fejezetet odamódosítják, hogy a „szabadságok mellé bevezetik a „jo­gokat" is. A 6. fejezetnél beveszik ezt a szöveget: A nők polgári jogait a két nem közötti teljes egyenlőség alapján fogják megállapítani. Új kisajátítások Az alkotmányreform-bizottság tegnap délelőtti ülésén a függőben levő kér­dések ügyében úgy határozott, hogy a jövőben új kisajátítások csupán a régi alkotmányban előírt formák betartásá­val történhetnek, vagyis csakis alkot­­mányozó országgyűlés összehívásával, amely egyedül dönthet a kisajátítás ügyében. A kisajátítási árakat­ a bíró­ság tagja megállapítani. Orleanu javasolta, hogy vegyék fel az új alkotmányba azt is, hogy városi kisajátítások csakis közszükséglet ese­tében és a bíróságok által megállapí­tott és előzetes kártérítés ellenében történhetnek. Az altalaj nacionalizálására vonat­kozólag a minisztertanács csak ma fog dönteni. A sajtószabadságról szóló résznél elfogadták a szenátusban már meg­szavazott módosítást Megfejelik a kormányt Az Adeverul szerint a kormányban a húsvéti ünnepek után több változás lesz. Inculetz és Nistor eddigi tárcanélküli miniszterek resszortminiszterekké lesz­nek, azonkívül belépnek a kormányba * Antonescu és Saveanu. Viszont a kor­mány egyik­ tagja, a Kamara elnökévé lesz. Vajd­a Sándor a politikai helyzetről Az Adeverul szerkesztője felkérte Vajda Sándor volt miniszterelnököt, hogy mondja el véleményét a politi­kai helyzetről. — Romániára nézve az alkotmány megalkotása, — mondotta Vajda — a jövőbeli fejlődés meghatározása. Min­den hiba, legyen az kicsiny vagy nagy, a közeli vagy távoli jövőben győzel­met vagy összeomlást idézhet elő, még­pedig úgy a belső, mint a külső fronton. A mai törvényhozótestületek törvénytelen eszközökkel nyertek több­séget és ezért teljes mértékben nélkü­lözik az erkölcsi minősü­ltséget, hogy­­ alkotmányt készíthessenek. Másrészről a csatolt tartományok, valamint a régi királyságnak is nagyrésze ki lévén kö­zösítve az alkotmányos életből is aka­dályozva lévén az alkotmány megal­kotásánál való közreműködésben en­nek kötelező ereje csak a most Hatal­mon levőkre terjed ki. — A király a jelen pillanatig hi­vatalosan nincsen egy irány baj, sem lekötve. — Az alkotmányjavaslat parlamenti kezdeményezés alapján került a tör­vényhozás elé. A kormányelnök moz­gásba hozta egész fegyvertárát, hogy a csecsemő veleszületett fogyatkozá­sait eltakarja, biztosítva mindenkit hogy a kirá­l mindenesetre és min­den körülmények közt szentesíteni fogja alkotmányukat, minthogy az ud­­varnál való pozíciója erős, erősebb az udvarnál is. A legutóbbi népgyűlése­­ket követő tüntetések, ha nyugodtan folytak volna le, az lett volna a ren­deltetésük, hogy igazolják a király előtt az ellenzéki pártoknak és a nép­nek fegyelmezettségét és rendszereidet. Ezek a tüntetések a legfőbb alkot­mányos­ tényezőnek erkölcsi erőt nyújt­hattak volna a liberális ostrommal szemben való ellenállásra, , akik azt­­akarják, hogy a király szolidáris legyen velük, illetőleg a liberális érdekekkel. Ennek a hatásnak a megbénítása végett mozgósította a kormány a hadsereget. — Ma az egész ország a belső meg­szállás terrorja alatt áll. Polgári jogok nincsenek többé. A kiutasítások és verések azok a módszerek, amelyek mellett az új alkotmány megszületik.­­ Amidőn a kormány védelmezi a királyt a saját hűséges alattvalói ellen, ezek körében azt a benyomást kelti, hogy a király helyesli a maga hatal­­mát megerősíteni törekvő liberális párt valamennyi erőszakosságát, jól­lehet — mondotta Vajda — tudom, hogy a király mindenkor arra töreke­dett hogy a kínzásoknak és verések­nek legyen vége. Az alkotmánytervezet ellen folyó harc tartani fog, amíg ezt az alkotmányt félre nem teszik." — A korona helyzete a kormány nagyzási hóbortja következtében igen kellemetlen, mivel ha szentesíti az alkotmányt a liberálisok telekürtölik a világot, hogy mint mindig, most is velük egyet akar a király is. Az ellenzék megtette a kötelességét az ország, a nemzet és a király h­árít. Ha mégis szentesítést nyer a liberális alkotmány, nem az ellenzék lesz az oka a bekövetkezhető krónikus forrongó állapotoknak. ­ ' Új puccstervet akadályozott meg a német rendőrség A rohamcsapatok Berlin ellen akartak vonulni — Az Ellenzék berlini távirata — A berlini kormány messzeágazó összeesküvést fedezett fel, melynek ve­zetője Rosbach, szolgálatonkívüli fő­hadnagy, a rohamcsapatok egyik ve­zére. Rosbachot a napokban letartóz­tatták, a lakásán házkutatást tartottak, ami szenzációs felfedezésekre vezetett. A Rosbach lakásán talált adatok alap­ján a német párt irodáiban is alapos kutatást tartottak, amelynek során a kormány közegeinek kezébe került az összeesküvés egész terve. Az összeesküvés nemcsak merény­letekre, hanem egész forradalomra irányult. A Kapp-féle puccshoz hasonlóan akarták a német birodalmi kormány és a porosz kormány eltávolítását, a birodalmi gyűlés és porosz tartomány­­gyűlés szétkergetését, a weimari köz­­társasági alkotmány hatályon kívül helyezését és helyébe a német nemze­tiek és a nemzeti szocialisták diktatú­rájának felállítását. Az összeesküvés vezérei már mozgó­sították a német nemzetiek és a nem­zeti szocialisták egész szervezetének táborát A Berlin elleni felvonulás terve a legapróbb részletekig ki volt dolgozva, bár semmi adat sem bizo­nyítja, hogy a puccsot milyen időre tervezték. A német birodalmi kormány most erélyes intézkedéseket tesz, hogy az államcsínyre irányuló törekvéseket csí­rájában elfojtsa. Állítólag adatok van­nak arra is, hogy a francia kormány az erőszakos tervekről értesülve volt. A franciák az államcsíny idején meg akarták valósítani a Berlinbe vonulás­­ tervét.

Next