Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)
1923-03-24 / 68. szám
1923. március 24. szombat Ara 1 főr Cluj-Kolozsvár, 44. év, 68. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota, Telefonszánsok, Szerkesztőség : 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Megjelenik-hétfő kivételével minden nap Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 25 lej, negyed*évre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Színenként 1 lej. Bukarestben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. lönös felizgatottság Végóráit éli az alkotmányreform vitája a parlamentben, talán mire ezek a sorok napvilágot látnak, be is fejezik a nem mindennapi epizódokkal és ugyancsak nem közönséges érdekességű kijelentésekkel bővelkedő tárgyalást. Bratianu kormányelnök kiadta a jelszót a vita bezárására híveinek. Ne fárasszák magukat, eleget megtárgyalták már a javaslatot a bizottságokban, ilyen bagatell dologra kár több szót vesztegetni. Az ellenzékkel pedig majd elbánnak az eddigi módszer szerint. Ha a romániai kisebbségekre ennek a vitának nincsenek is megköszönni való eredményei, érdekes és feljegyzésre érdemes megjegyzésekben,mint mondottuk, nem szűkölködött. Említeni se kell, hogy ezek az érdekes, jobban mondva fura érdekességű megjegyzések és kijelentések a többségi párt padjairól hangzottak el. Kezdve természetesen magán a kormányelnökön. Aki Románia alkotmánytörténetét meg fogja írni, jó lesz ha színes bokrétába köti ezeket a csodavirágokat, mert azok ékesen és színesen fogják illusztrálni, micsoda mentalitása volt is itten az uralkodó többségi pártnak azokban az ünnepélyes, az ország egész jövőjére jelentőségteljes órákban, amikor a legnagyobodott Románia számára sajáolkormányt kellett készíteni. Most csak egyet ragadunk ki ezekből az ámulatkeltésre alkalmas, fura megjegyzésekből. A szenátus legutóbbi ülésében Schuserus szász szenátor ismét javaslatot tett, hogy minden egyes romániai nemzetnek biztosítsák nemzeti szabadságát. Minden nemzet közigazgatását és bíráskodását saját nyelvén, saját kebeléből vett egyének vezessék. Minden nemzetnek számarányához képest legyen meg a parlamenti képviselete. Mindez, mint látni való, a gyulafehérvári határozatoknak felel meg. Az elnöknek arra a közbeszólására, hogy Románia egységes nemzeti állam — harminc százalék kisebbséggel, de ezt már mi mondjuk — a legtermészetesebb és legjogosabb volt a szász szenátor riposztja. — Bocsánatot kérek, ezek a gyulafehérvári határozatok, amelyek mint törvény, épen a mai kormány fejének, Bratianu Jonesnek ellenjegyzése mi mellett jelentek meg. Szólásra emelkedik most egy szenátor úr — Pangratzi, a bukaresti egyetem rektora — és szemére veti a javaslattevőnek, hogy folyton olyanokkal áll elő, amik csak izgatott atmoszférát teremtenek, mert az ilyen követelések felizgatólag hatnak. Következett aztán százegyedikszer a már százszor hallott, agyoncsépelt, liberális házi használatra kitalált frázis: nem lehet államot az államban megengedni stb. A bukaresti egyetem bizonyára tudós — ha állami dolgokban nem is tudós — rektora egész fölösen kijelentette még, hogy „mi fogunk az urak lenni ebben az országban". Amit senki nem vont kétségbe, csak épen annyit akartak elérni az egyharmadnyi kisebbségek, hogy az ő szabad életük és fejlődésük is biztosítva legyen az alkotmányban. Sok mindenféle érvnek nevezett ürügyes kifogást hallottunk már a kisebbségek legjogosabb követelései ellen. Sokféle, végeredményben mind egyre kimenő megítélését és jellemzését hallottuk mit ezeknek. De azt most hallottuk először, hogy ezek a követelések egyenesen izgatott atmoszférát teremtenek és felizgatólag hatnak. A szenátor úr annak megmondásával adós maradt, hogy várjon annak idején Gyulafehérvár is hasonlóképpen felizgatta-e az ő felizgulásra fölös mértékben hajlamos idegeit. A szenátor úr rossz bizonyítványt állított ki. Sajnos nemcsak önmagáról Az alkotmányvita utolsó órai ferdinand király nincs bekötve a javaslat mellett — Bratianu kellemetlen helyzetbe hozza a koronát — Rövidesen változások lesznek a kormányban — Az Ellenzék tudósítójától — Az alkotmányjavaslat vitájától a romániai nemzeti kisebbségek már semmit sem várhatnak Nem szűkölködik ezzel szemben a vita olyan mozzanatokban, amelyek éppen arra mutatnak, hogy egyáltalán nem akarnak tudomást venni az itteni kisebbségek létezéséről. A kamarában Mandrescu kéri az alkotmány első fejezetének ilyetén megváltoztatását: „Románia egységes és oszthatatlan nemzeti állam". Iorga kijelenti, hogy ő nacionalista, de mint ilyen tiszteli a mások nacionalizmusát is, vagyis a kisebbségekét. Még stílusformában sem enged meg koncessziókat Románia nemzeti államisága szempontjából. Kéri az első fejezet ilyen formában való megváltoztatását. A kamara elfogadja Mandrescu indítványát. Ez a hozzáadás részint felesleges volt, részint nem felelmeg a tényeknek. Hogy Románia egységes és osztatlan állam, magától értetődő. Ha nem ilyen lenne, nem lenne állam. A nemzeti államiságot azonban hiába mondják ki az alkotmányban, mert, azt a tényt, hogy itt közel egy harmadnyi kisebbségek vannak, semmiféle alkotmányi kijelentéssel nem lehet eltüntetni. „Román" és „román állampolgár“ A 2., 3. és 4. fejezeteket módosítás nélkül elfogadják. Az 5. fejezet szövege ez: „A románok népi, nyelvi és vallási eredetre való tekintet nélkül részesülnek lelkiismereti, oktatási, sajtó, gyülekezési, társulási, valamint a törvények adta összes szabadságokban". ~ Thelssohn besszarábiai kéri a „román" kifejezés megváltoztatását „román állampolgárára. Marzescu miniszter kijelenti, hogy ezt a fejezetet levesen magyarázzák. A „román állampolgár“ kifejezésben csak a nagykorúak foglaltatnak (tehát a kiskorúak a miniszter szerint nem román állampolgárok ?), márpedig a felsorolt szabadságjogokban a kiskorúakat is részesíteni kell A kisebbségeknek nem kell félniök. Kéri a szöveg változatlan elfogadását. Roth a megváltoztatást kéri A fejezetet odamódosítják, hogy a „szabadságok mellé bevezetik a „jogokat" is. A 6. fejezetnél beveszik ezt a szöveget: A nők polgári jogait a két nem közötti teljes egyenlőség alapján fogják megállapítani. Új kisajátítások Az alkotmányreform-bizottság tegnap délelőtti ülésén a függőben levő kérdések ügyében úgy határozott, hogy a jövőben új kisajátítások csupán a régi alkotmányban előírt formák betartásával történhetnek, vagyis csakis alkotmányozó országgyűlés összehívásával, amely egyedül dönthet a kisajátítás ügyében. A kisajátítási árakat a bíróság tagja megállapítani. Orleanu javasolta, hogy vegyék fel az új alkotmányba azt is, hogy városi kisajátítások csakis közszükséglet esetében és a bíróságok által megállapított és előzetes kártérítés ellenében történhetnek. Az altalaj nacionalizálására vonatkozólag a minisztertanács csak ma fog dönteni. A sajtószabadságról szóló résznél elfogadták a szenátusban már megszavazott módosítást Megfejelik a kormányt Az Adeverul szerint a kormányban a húsvéti ünnepek után több változás lesz. Inculetz és Nistor eddigi tárcanélküli miniszterek resszortminiszterekké lesznek, azonkívül belépnek a kormányba * Antonescu és Saveanu. Viszont a kormány egyik tagja, a Kamara elnökévé lesz. Vajda Sándor a politikai helyzetről Az Adeverul szerkesztője felkérte Vajda Sándor volt miniszterelnököt, hogy mondja el véleményét a politikai helyzetről. — Romániára nézve az alkotmány megalkotása, — mondotta Vajda — a jövőbeli fejlődés meghatározása. Minden hiba, legyen az kicsiny vagy nagy, a közeli vagy távoli jövőben győzelmet vagy összeomlást idézhet elő, mégpedig úgy a belső, mint a külső fronton. A mai törvényhozótestületek törvénytelen eszközökkel nyertek többséget és ezért teljes mértékben nélkülözik az erkölcsi minősültséget, hogy alkotmányt készíthessenek. Másrészről a csatolt tartományok, valamint a régi királyságnak is nagyrésze ki lévén közösítve az alkotmányos életből is akadályozva lévén az alkotmány megalkotásánál való közreműködésben ennek kötelező ereje csak a most Hatalmon levőkre terjed ki. — A király a jelen pillanatig hivatalosan nincsen egy irány baj, sem lekötve. — Az alkotmányjavaslat parlamenti kezdeményezés alapján került a törvényhozás elé. A kormányelnök mozgásba hozta egész fegyvertárát, hogy a csecsemő veleszületett fogyatkozásait eltakarja, biztosítva mindenkit hogy a királ mindenesetre és minden körülmények közt szentesíteni fogja alkotmányukat, minthogy az udvarnál való pozíciója erős, erősebb az udvarnál is. A legutóbbi népgyűléseket követő tüntetések, ha nyugodtan folytak volna le, az lett volna a rendeltetésük, hogy igazolják a király előtt az ellenzéki pártoknak és a népnek fegyelmezettségét és rendszereidet. Ezek a tüntetések a legfőbb alkotmányos tényezőnek erkölcsi erőt nyújthattak volna a liberális ostrommal szemben való ellenállásra, , akik aztakarják, hogy a király szolidáris legyen velük, illetőleg a liberális érdekekkel. Ennek a hatásnak a megbénítása végett mozgósította a kormány a hadsereget. — Ma az egész ország a belső megszállás terrorja alatt áll. Polgári jogok nincsenek többé. A kiutasítások és verések azok a módszerek, amelyek mellett az új alkotmány megszületik. Amidőn a kormány védelmezi a királyt a saját hűséges alattvalói ellen, ezek körében azt a benyomást kelti, hogy a király helyesli a maga hatalmát megerősíteni törekvő liberális párt valamennyi erőszakosságát, jóllehet — mondotta Vajda — tudom, hogy a király mindenkor arra törekedett hogy a kínzásoknak és veréseknek legyen vége. Az alkotmánytervezet ellen folyó harc tartani fog, amíg ezt az alkotmányt félre nem teszik." — A korona helyzete a kormány nagyzási hóbortja következtében igen kellemetlen, mivel ha szentesíti az alkotmányt a liberálisok telekürtölik a világot, hogy mint mindig, most is velük egyet akar a király is. Az ellenzék megtette a kötelességét az ország, a nemzet és a király hárít. Ha mégis szentesítést nyer a liberális alkotmány, nem az ellenzék lesz az oka a bekövetkezhető krónikus forrongó állapotoknak. ' Új puccstervet akadályozott meg a német rendőrség A rohamcsapatok Berlin ellen akartak vonulni — Az Ellenzék berlini távirata — A berlini kormány messzeágazó összeesküvést fedezett fel, melynek vezetője Rosbach, szolgálatonkívüli főhadnagy, a rohamcsapatok egyik vezére. Rosbachot a napokban letartóztatták, a lakásán házkutatást tartottak, ami szenzációs felfedezésekre vezetett. A Rosbach lakásán talált adatok alapján a német párt irodáiban is alapos kutatást tartottak, amelynek során a kormány közegeinek kezébe került az összeesküvés egész terve. Az összeesküvés nemcsak merényletekre, hanem egész forradalomra irányult. A Kapp-féle puccshoz hasonlóan akarták a német birodalmi kormány és a porosz kormány eltávolítását, a birodalmi gyűlés és porosz tartománygyűlés szétkergetését, a weimari köztársasági alkotmány hatályon kívül helyezését és helyébe a német nemzetiek és a nemzeti szocialisták diktatúrájának felállítását. Az összeesküvés vezérei már mozgósították a német nemzetiek és a nemzeti szocialisták egész szervezetének táborát A Berlin elleni felvonulás terve a legapróbb részletekig ki volt dolgozva, bár semmi adat sem bizonyítja, hogy a puccsot milyen időre tervezték. A német birodalmi kormány most erélyes intézkedéseket tesz, hogy az államcsínyre irányuló törekvéseket csírájában elfojtsa. Állítólag adatok vannak arra is, hogy a francia kormány az erőszakos tervekről értesülve volt. A franciák az államcsíny idején meg akarták valósítani a Berlinbe vonulás tervét.