Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)

1923-03-28 / 71. szám

1923. március 28. szerda Ára 1 lej Cluj-Kolozsvár, 44. év, 71. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszám­ok: Szerkesztő­ség : 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Meg­jelenik hétfő kivételével minden nap Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 25 lej, negyed­évre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Számonként 1 lej. Bukarest­ben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. Iimerikte visszaadja a háború alatt lefoglalt magyar tulajdonokat Newyorkból jelentik. A kongresz­­szus mandátuma ebben a hónapban járt le. Utolsó ülésén, amely a hajnali órákban ért végett, fontos törvényja­vaslatot fogadtak el. A háború tartama alatt igen sok magyar értéket foglaltak le Amerikában. Többek között az 1915-iki sanfranciskoi világkiállításra sok magyar festő és szobrász küldött nagyértékű műtárgyakat. Ezeket a há­ború kitörésével — bár az amerikai kormány hívta meg a kiállítókat —, mint ellenséges tulajdont ugyancsak lefoglalták. Az Amerikai Magyar Ke­reskedelmi Kamara akciót indított ezek felszabadítása érdekében. Az ügynek hatalmas protektora akadt Pedrow kapitány személyében. A ka­mara Washingtonba küldte Székely Bélát Thomas W. Millerhez, az idegen tulajdonok őréhez, hogy előterjessze prepozícióikat. Az idegen tulajdonok legfőbb őre kijelentette, hogy az igaz­ságügyminiszternek a műkincsek fel­szabadítását fogja javasolni. A felsza­baduló magyar tulajdon értéke kezd 15 millió dollárra tehető. Míg annak az össztulajdonnak az értéke, amelyet nemzetiségre való tekintet nélkül ki­szabadít ez a törvény, körülbelül 50 millió dollár értéket reprezentál. Cuno betegsége Berlin, március 27. Cuno német bi­rodalmi kancellár váratlanul mellhár­­tyagyulladásban megbetegedett. A kan­cellár ennek következtében néhány napig nem hagyhatja el az ágyat, en­nek dacára azonban az ügyeket to­vábbra is intézi. A németek vitája a jóvátételi bizottsággal Berlin, márc. 27. Reichman svéd bíró, a nemzetközi törvényszék tagja, elvállalta a döntést abban a viszály­ban, amely a német kormány és a jóvátételi bizottság között a versaillesi szerződés annak a szakaszának magya­rázatára vonatkozóan merült fel, amely szerint a jóvátételi bizottságnak joga van egy éven belül azt követelnie Németországtól, hogy a német állam­polgároknak bármily közhasznú vállal­kozásban való jogát és érdekeit, n­emkü­lönben Magyarországon, Ausztriában, Oroszországban, Bulgáriában és Török­országban meglévő koncesszióit lefog­lalhassa és egészben a jóvátételi bi­zottságra ruházza át. Nem engedik be Nápolyit Amerikába Budapestről jelentik: Gróf Károlyi Mihály környezetéből kiszivárgott hír szerint az „emigráció” vezére ameri­kai agitációs utat tervezett, hogy az amerikai magyarság körében Magyar­­ország ellen agitáljon. Számítását azonban keresztülhúzta az amerikai követség, amely tőle, mint alkalmatlan idegeitől, megtagadta az útlevél lát­­tamozását. Károlyi újabban igen nagy anyagi zavarokkal küzd. Eddig néhány olasz és francia arisztokrata látta el pénzzel, ezek azonban nemrégiben be­szüntették Károlyi támogatását. Ká­rolyi Mihály most egy olasz bankárral tárgyal, aki előtt birtokai elkobzását a mai politikai rezsim­ buszújának tünteti föl és kölcsönt akar szerezni elkobzott birtokaira. A kamara megszavazta az alkotmányreformot Megvan a kétharmad többség. — Ismét bűzbombák a parlamentben. — Iorga elismeri az alkotmány törvényes­ségét — Erdély autonómiája mellett akarták kimondani az egyesülést Az Ellenzék tudósítójától Bratianu kormányelnöknek az szívós törekvése, hogy új alkotmánnyá­ ajándékozza meg Romániát, újabb állomáshoz jutott: a kamara megszavazta az alkotmányreformot. Mint Bukarestből jelentik, a kamara keddi ülésén megszavazták az alkotmányreform hátralevő szakaszait, amelyekhez Iorga, Jecu és Bratianu szólalnak fel. A zsidók honosításáról szóló 133. szakaszt is elfogadják, Mandrescu és Florescu tiltakozása dacára is. Iorga a zsidók jogai mellett beszélt. Ezután az alkotmányreformot névszerinti szavazásban részleteiben is megszavazták. 262 szavazattal 8 ellen, vagyis a szükséges kétharmad többséggel. . A szavazás ideje alatt a tribünről újabb bűzbombát dobtak az üléste­rembe, az ülést azonban ennek dacára folytatták. A szavazás eredményének kihirdetése után Bratianu köszönetet mondott a kamarának a kormány nevében, Iorga pedig kijelenti, hogyha az új alkot­mányt a király szentesíteni fogja, úgy elismeri annak törvényességét. Az­ ülés este 8 órakor ért véget. A szenátus ülésén folytatták az alkotmányreformot, Sanilovics a zsidók nevében kijelenti, hogy a 133. szakaszt megszavazzák. Goldis leleplezése “Gyulafeh­érvárról Costa-Foru, román publicista érde­kes cikket írt az Adeverul-be Goldis Lászlónak az erdélyi politikai viszo­nyokra vonatkozó nyilatkozatai alapján. — A zsarnokságot — mondja Gol­dis — senki sem kívánja, kivéve azokat, akik gyakorolják és hasznát ők látják. Azon a napon, amelyen a király szentesíti és kihirdeti Bratianu alkotmányát, egész Erdély dönteni fog magában. Ma Erdély sokféle nemzeti­ségeivel teljesen együtt érez. A romá­nok, magyarok, szászok és Svábok között való meghasonlások kezdenek eltűnni.­ Az egyesülésnek és kibékü­lésnek valamennyiek közt ugyanaz az általános és közös elégedetlenség az alapja. — Holnap, az alkotmány kihirde­tése után, az­ egyesült és mondhatjuk Erdély együttesen fog tiltakozni az ország többi részével együtt a Bratia­­nista királyi alkotmány ellen, amelyet az egész ország egyhangúlag elfogad­hatatlannak tart. Erdély sohasem gon­­dolt arra, hogy valakinek erőszakos uralma alá hajtsa a fejét; szabad in­tézmények alatt akart élni, szabadab­ban, mint a magyar uralom idején. — Ezekkel kapcsolatban — írja to­vább Costa-Foru — történelmi fontos­ságú tényt mondott el Goldis. Őt bíz­ták meg ugyanis a gyulafehérvári hatá­rozatok megszerkesztésével. Az elvek felett egyetértő erdélyi vezérférfiak egészben elfogadták fogalmazványát. Amidőn azonban az okmány elveit megállapító világos és előrelátó okos­ság, a feltételek nélkül való unióért égő és lármás lelkesedéssel került szembe, Maniu és Vajda, az okmány első pontját, amely az önkormányzat kikötése mellett akarta az uniót ki­mondani, maguk változtatták meg. — Az autonóm Erdélynek — mon­dotta Goldis — tehát ma meglehetne az álmodott alkotmánya, amelyet a kisebbségek is kivonnak. Olyan alkot­mánya, amely a gyulafehérvári ok­mányban egybefoglalt elveken nyu­godnék. Most pedig erről az okmány­ról mit sem akarnak tudni, akik be­­számíthatatlanságukban azt képzelik, hogy vitézségük révén ők hódították meg a szép és termékeny vidéket s most nem szégyellik magukat jogot formálni rá, hogy leigázott országok módjára bánjanak velük. Lloyd George a rajnai tartomány demilitarizálása mellett Franciaországnak új szövetségest kell keresni — Újabb összeütközés a franciák és a lakosság között — Franciaországban nő a szénhiány — Az Ellenzék távirata —­ A Daily Telegraph szerint szerdán­­ az alsóházi vitában külügyi kérdések­­ fognak sorra kerülni, különös tekin­tettel a Ruhr-helyzetre és az angol­francia viszonyra. A vitákon előrelát­hatólag Lloyd George liberális pártja tervet fog előterjeszteni, amely a raj­nai tartomány demilitarizálását célozza. Lloyd George maga is beszédet fog mondani a Ruhr-kérdésben és az azok­kal kapcsolatos kérdésekben és beha­tóan meg fogja indokolni Shears tá­bornok terveit. Ez a terv azt célozza, hogy a rajnai tartományt demilitarizál­­ják és nemzetközi­­csendőrség ál­tal tartsák megszállva, továbbá a Népliga egy bizottsága vezesse­­ annak gazdasági és közlekedés­­technikai igazgatását. Lloyd George is felszólal, akinek beszédére Bonar Law fog válaszolni. Az angol sajtó élénken foglalkozik a párisi Figaro cikkével, amely Francia­­ország elégedetlenségét fejezi ki Bo­nar Law magatartásával szemben és azt hangoztatja, hogy Franciaországnak új szövetsége­sekkel kell biztosítania jövőjét még pedig olyan hatalmakkal, ame­lyeket az érdekek köl­csönössége köt össze. Tegnap a Ruhr-területre érkezett hét belga szocialista kiküldött, akik közül Wentera úgy nyilatkozott, hogy a német munkások aligha kényszerít­i . • A §­A hetők az ellenállás megszüntetésére. Ők viszont szeretnék, ha a német kormány az első alkalmat megragadná a tárgyalásra. Münsteri távirat szerint Wetterben tegnap agyonlőttek egy francia káplárt. Frankfurti jelentések alapján a lapok megírták, hogy Wiesbadenben a meg­­szállók letartóztatták Mudra gyalog­sági tábornokot, aki a világháború­ban az argonnei német esreg vezére volt. Egy páratlanul álló drákói ítéletről számol be a legutóbbi Dortmontból érkezett jelentés. A kastropi francia törvényszék egy német városi hivatalnokot hat hónapi fogházra és egymil­lió márka pénzbüntetésre ítélt egy berlini újság olvasásáért, amelynek terjesztését a megszállott te­rületen a francia hatóságok eltiltották. Ez az első eset, hogy Degoutte tábor­nok rendelete alapján valakit elítéltek. A túl szigorú ítélet német és antant körökben egyaránt megdöbbenést és felháborodást váltott ki. Düsseldorfban a francia megszálló csapatok provokáló magatartása kö­vetkeztében ma újabb összeütközés volt a francia katonaság és a lakosság között. Wittenben egy francia tisztre több revolverlövést tettek. A lövések a tettes izgatottsága követ­­keztében célt tévesztettek. A tettes el­i meinfuit, de a társaságában lévő két­ egyént a francia katonai hatóságok le­tartóztatták. A Matin lillei jelentése szerint Franciaország északi részén a szénhiány nagymértékben fokozó­dott, melynek közvetlen oka az, hogy szál­lítóeszközök csak csekély mennyiség­ben állanak az országrész rendelke­zésére. Az üzemek nagy mértékben kénytelenek munkájukat korlátozni, ami sok munkás elbocsátását teszi­ szük­ségessé. A munkanélküliség Észak- Franciaországban hozzájárul a gazda­sági krízis kiterjedéséhez. Egy franc­ia képviselő nyilatkozata A budapesti szociáldemokrata kon­gresszuson jelenlévő Jouhaux francia képviselő az újságírók előtt a követ­kező nyilatkozatot tette: " A francia munkásságnak az a véleménye a Ruhr­ megszállásáról, hogy a francia hivatalos körök részéről azért indult meg ez az akció, mert a német ipari nagytőke a jóvátétel meg­fizetésénél ellentállást tanúsított, így a francia kormány kényszerülve volt en­nek a lépésnek megtételére. Azonban ez az akció aligha intézheti el a né­met jóvátétel ügyét. A francia munkásság az erőszak ellen van. Véleménye szerint a jóvátétel csak egy kis részlete Európa újjáépítési problémájának, amelynél nemzetközi megoldásra van szükség. Csakis a népek együttmunkálkodásával érhető el az, hogy előteremtsék azokat a pénz­összegeket, amelyekkel a háborús ká­rok pótolhatók lesznek. Ez áll a re­­parációs kérdések összességére. i'W Az osztrák kancellár Rómában Bécs, március 27. Seypel kancellár szerdán Rómába utazik, hogy Musso­linival és a szakminiszterekkel keres­kedelem-politikai kérdésekről tárgyal­jon. A kancellár megjelenik a pápa­

Next