Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)
1923-03-28 / 71. szám
1923. március 28. szerda Ára 1 lej Cluj-Kolozsvár, 44. év, 71. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus palota. Telefonszámok: Szerkesztőség : 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Megjelenik hétfő kivételével minden nap Alapította: BARTHA MIKLÓS Előfizetés: havonta 25 lej, negyedévre 70 lej, félévre 130 lej, évente 240 lej. Számonként 1 lej. Bukarestben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. Iimerikte visszaadja a háború alatt lefoglalt magyar tulajdonokat Newyorkból jelentik. A kongreszszus mandátuma ebben a hónapban járt le. Utolsó ülésén, amely a hajnali órákban ért végett, fontos törvényjavaslatot fogadtak el. A háború tartama alatt igen sok magyar értéket foglaltak le Amerikában. Többek között az 1915-iki sanfranciskoi világkiállításra sok magyar festő és szobrász küldött nagyértékű műtárgyakat. Ezeket a háború kitörésével — bár az amerikai kormány hívta meg a kiállítókat —, mint ellenséges tulajdont ugyancsak lefoglalták. Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara akciót indított ezek felszabadítása érdekében. Az ügynek hatalmas protektora akadt Pedrow kapitány személyében. A kamara Washingtonba küldte Székely Bélát Thomas W. Millerhez, az idegen tulajdonok őréhez, hogy előterjessze prepozícióikat. Az idegen tulajdonok legfőbb őre kijelentette, hogy az igazságügyminiszternek a műkincsek felszabadítását fogja javasolni. A felszabaduló magyar tulajdon értéke kezd 15 millió dollárra tehető. Míg annak az össztulajdonnak az értéke, amelyet nemzetiségre való tekintet nélkül kiszabadít ez a törvény, körülbelül 50 millió dollár értéket reprezentál. Cuno betegsége Berlin, március 27. Cuno német birodalmi kancellár váratlanul mellhártyagyulladásban megbetegedett. A kancellár ennek következtében néhány napig nem hagyhatja el az ágyat, ennek dacára azonban az ügyeket továbbra is intézi. A németek vitája a jóvátételi bizottsággal Berlin, márc. 27. Reichman svéd bíró, a nemzetközi törvényszék tagja, elvállalta a döntést abban a viszályban, amely a német kormány és a jóvátételi bizottság között a versaillesi szerződés annak a szakaszának magyarázatára vonatkozóan merült fel, amely szerint a jóvátételi bizottságnak joga van egy éven belül azt követelnie Németországtól, hogy a német állampolgároknak bármily közhasznú vállalkozásban való jogát és érdekeit, nemkülönben Magyarországon, Ausztriában, Oroszországban, Bulgáriában és Törökországban meglévő koncesszióit lefoglalhassa és egészben a jóvátételi bizottságra ruházza át. Nem engedik be Nápolyit Amerikába Budapestről jelentik: Gróf Károlyi Mihály környezetéből kiszivárgott hír szerint az „emigráció” vezére amerikai agitációs utat tervezett, hogy az amerikai magyarság körében Magyarország ellen agitáljon. Számítását azonban keresztülhúzta az amerikai követség, amely tőle, mint alkalmatlan idegeitől, megtagadta az útlevél láttamozását. Károlyi újabban igen nagy anyagi zavarokkal küzd. Eddig néhány olasz és francia arisztokrata látta el pénzzel, ezek azonban nemrégiben beszüntették Károlyi támogatását. Károlyi Mihály most egy olasz bankárral tárgyal, aki előtt birtokai elkobzását a mai politikai rezsim buszújának tünteti föl és kölcsönt akar szerezni elkobzott birtokaira. A kamara megszavazta az alkotmányreformot Megvan a kétharmad többség. — Ismét bűzbombák a parlamentben. — Iorga elismeri az alkotmány törvényességét — Erdély autonómiája mellett akarták kimondani az egyesülést Az Ellenzék tudósítójától Bratianu kormányelnöknek az szívós törekvése, hogy új alkotmánnyá ajándékozza meg Romániát, újabb állomáshoz jutott: a kamara megszavazta az alkotmányreformot. Mint Bukarestből jelentik, a kamara keddi ülésén megszavazták az alkotmányreform hátralevő szakaszait, amelyekhez Iorga, Jecu és Bratianu szólalnak fel. A zsidók honosításáról szóló 133. szakaszt is elfogadják, Mandrescu és Florescu tiltakozása dacára is. Iorga a zsidók jogai mellett beszélt. Ezután az alkotmányreformot névszerinti szavazásban részleteiben is megszavazták. 262 szavazattal 8 ellen, vagyis a szükséges kétharmad többséggel. . A szavazás ideje alatt a tribünről újabb bűzbombát dobtak az ülésterembe, az ülést azonban ennek dacára folytatták. A szavazás eredményének kihirdetése után Bratianu köszönetet mondott a kamarának a kormány nevében, Iorga pedig kijelenti, hogyha az új alkotmányt a király szentesíteni fogja, úgy elismeri annak törvényességét. Az ülés este 8 órakor ért véget. A szenátus ülésén folytatták az alkotmányreformot, Sanilovics a zsidók nevében kijelenti, hogy a 133. szakaszt megszavazzák. Goldis leleplezése “Gyulafehérvárról Costa-Foru, román publicista érdekes cikket írt az Adeverul-be Goldis Lászlónak az erdélyi politikai viszonyokra vonatkozó nyilatkozatai alapján. — A zsarnokságot — mondja Goldis — senki sem kívánja, kivéve azokat, akik gyakorolják és hasznát ők látják. Azon a napon, amelyen a király szentesíti és kihirdeti Bratianu alkotmányát, egész Erdély dönteni fog magában. Ma Erdély sokféle nemzetiségeivel teljesen együtt érez. A románok, magyarok, szászok és Svábok között való meghasonlások kezdenek eltűnni. Az egyesülésnek és kibékülésnek valamennyiek közt ugyanaz az általános és közös elégedetlenség az alapja. — Holnap, az alkotmány kihirdetése után, az egyesült és mondhatjuk Erdély együttesen fog tiltakozni az ország többi részével együtt a Bratianista királyi alkotmány ellen, amelyet az egész ország egyhangúlag elfogadhatatlannak tart. Erdély sohasem gondolt arra, hogy valakinek erőszakos uralma alá hajtsa a fejét; szabad intézmények alatt akart élni, szabadabban, mint a magyar uralom idején. — Ezekkel kapcsolatban — írja tovább Costa-Foru — történelmi fontosságú tényt mondott el Goldis. Őt bízták meg ugyanis a gyulafehérvári határozatok megszerkesztésével. Az elvek felett egyetértő erdélyi vezérférfiak egészben elfogadták fogalmazványát. Amidőn azonban az okmány elveit megállapító világos és előrelátó okosság, a feltételek nélkül való unióért égő és lármás lelkesedéssel került szembe, Maniu és Vajda, az okmány első pontját, amely az önkormányzat kikötése mellett akarta az uniót kimondani, maguk változtatták meg. — Az autonóm Erdélynek — mondotta Goldis — tehát ma meglehetne az álmodott alkotmánya, amelyet a kisebbségek is kivonnak. Olyan alkotmánya, amely a gyulafehérvári okmányban egybefoglalt elveken nyugodnék. Most pedig erről az okmányról mit sem akarnak tudni, akik beszámíthatatlanságukban azt képzelik, hogy vitézségük révén ők hódították meg a szép és termékeny vidéket s most nem szégyellik magukat jogot formálni rá, hogy leigázott országok módjára bánjanak velük. Lloyd George a rajnai tartomány demilitarizálása mellett Franciaországnak új szövetségest kell keresni — Újabb összeütközés a franciák és a lakosság között — Franciaországban nő a szénhiány — Az Ellenzék távirata — A Daily Telegraph szerint szerdán az alsóházi vitában külügyi kérdések fognak sorra kerülni, különös tekintettel a Ruhr-helyzetre és az angolfrancia viszonyra. A vitákon előreláthatólag Lloyd George liberális pártja tervet fog előterjeszteni, amely a rajnai tartomány demilitarizálását célozza. Lloyd George maga is beszédet fog mondani a Ruhr-kérdésben és az azokkal kapcsolatos kérdésekben és behatóan meg fogja indokolni Shears tábornok terveit. Ez a terv azt célozza, hogy a rajnai tartományt demilitarizálják és nemzetközicsendőrség által tartsák megszállva, továbbá a Népliga egy bizottsága vezesse annak gazdasági és közlekedéstechnikai igazgatását. Lloyd George is felszólal, akinek beszédére Bonar Law fog válaszolni. Az angol sajtó élénken foglalkozik a párisi Figaro cikkével, amely Franciaország elégedetlenségét fejezi ki Bonar Law magatartásával szemben és azt hangoztatja, hogy Franciaországnak új szövetségesekkel kell biztosítania jövőjét még pedig olyan hatalmakkal, amelyeket az érdekek kölcsönössége köt össze. Tegnap a Ruhr-területre érkezett hét belga szocialista kiküldött, akik közül Wentera úgy nyilatkozott, hogy a német munkások aligha kényszeríti . • A §A hetők az ellenállás megszüntetésére. Ők viszont szeretnék, ha a német kormány az első alkalmat megragadná a tárgyalásra. Münsteri távirat szerint Wetterben tegnap agyonlőttek egy francia káplárt. Frankfurti jelentések alapján a lapok megírták, hogy Wiesbadenben a megszállók letartóztatták Mudra gyalogsági tábornokot, aki a világháborúban az argonnei német esreg vezére volt. Egy páratlanul álló drákói ítéletről számol be a legutóbbi Dortmontból érkezett jelentés. A kastropi francia törvényszék egy német városi hivatalnokot hat hónapi fogházra és egymillió márka pénzbüntetésre ítélt egy berlini újság olvasásáért, amelynek terjesztését a megszállott területen a francia hatóságok eltiltották. Ez az első eset, hogy Degoutte tábornok rendelete alapján valakit elítéltek. A túl szigorú ítélet német és antant körökben egyaránt megdöbbenést és felháborodást váltott ki. Düsseldorfban a francia megszálló csapatok provokáló magatartása következtében ma újabb összeütközés volt a francia katonaság és a lakosság között. Wittenben egy francia tisztre több revolverlövést tettek. A lövések a tettes izgatottsága következtében célt tévesztettek. A tettes eli meinfuit, de a társaságában lévő két egyént a francia katonai hatóságok letartóztatták. A Matin lillei jelentése szerint Franciaország északi részén a szénhiány nagymértékben fokozódott, melynek közvetlen oka az, hogy szállítóeszközök csak csekély mennyiségben állanak az országrész rendelkezésére. Az üzemek nagy mértékben kénytelenek munkájukat korlátozni, ami sok munkás elbocsátását teszi szükségessé. A munkanélküliség Észak- Franciaországban hozzájárul a gazdasági krízis kiterjedéséhez. Egy francia képviselő nyilatkozata A budapesti szociáldemokrata kongresszuson jelenlévő Jouhaux francia képviselő az újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: " A francia munkásságnak az a véleménye a Ruhr megszállásáról, hogy a francia hivatalos körök részéről azért indult meg ez az akció, mert a német ipari nagytőke a jóvátétel megfizetésénél ellentállást tanúsított, így a francia kormány kényszerülve volt ennek a lépésnek megtételére. Azonban ez az akció aligha intézheti el a német jóvátétel ügyét. A francia munkásság az erőszak ellen van. Véleménye szerint a jóvátétel csak egy kis részlete Európa újjáépítési problémájának, amelynél nemzetközi megoldásra van szükség. Csakis a népek együttmunkálkodásával érhető el az, hogy előteremtsék azokat a pénzösszegeket, amelyekkel a háborús károk pótolhatók lesznek. Ez áll a reparációs kérdések összességére. i'W Az osztrák kancellár Rómában Bécs, március 27. Seypel kancellár szerdán Rómába utazik, hogy Mussolinival és a szakminiszterekkel kereskedelem-politikai kérdésekről tárgyaljon. A kancellár megjelenik a pápa