Ellenzék, 1923. június (44. évfolyam, 121-144. szám)

1923-06-10 / 128. szám

i­l ____________________Ip Ars 2 Ist Cluj-Kolozsvár, 41 év, 128. százft Szerkesztőség és kiadóhivatal:Státus Előfizetés: havonta 40. negyedévre palota. Telefonszámok: Szerkesztő- Alunlm­fm­* B4PTH­A MIKI­Ó­S 110, félévre 210, évente 400 lej. Szá­ség: 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Meg- Alapította: DÁK 1 ti A iVl 1 KLU 1 monként 2 lej. Hétköznap és vásár­jeleiik hétfő kivételével minden nap nap és 2 lej. Bukarestben 2­50 lej. Kegyes csalás A világháborút győztesen befejező nyugati hatalmak, amikor megvonták az új politikai határokat, egészen új ábrázatot adva Közép-Európának, Kenttel meg voltak győződve, hogy új éden korszaka következend­ő a világnak mindenek előtt azáltal, hogy biztosítják szerintük igazságos béke­­m­ivtik fenmaradását és kizárják a háború véres rémének ijesztgetését minden időkre. Odabiggyesztették az összes békediktátumok elejére a nagy békebiztosítónak és igazságfentartó­­nak, a Népligának szabályzatát. De juttattak különösen egy szerepet a genfi világfórumnak, amely a leg­közelebbről éppen azokat érdekli, a­kiket mint kisebbségi sorsra utaltakat kebeleztek be új államkeretekbe. Azo­kat a szerződéseket, amelyeket az új vagy megnagyobbodott államok nem valami szívesen ugyan, sőt egyenesen parancsszóra kötöttek a nyugati nagy­hatalmakkal, a Népliga garanciája alá helyezték. A kisebbségi sorsba szo­rultakat tehát a legközelebbről érdekli, hogy váljon ez a garancia valóban garancia-e, vagy csak hozzátartozik a békediktátumok igazságot mimén­t szem­fényvesztési rekvizitumához. Aféle írott malaszt, aminek komolyságában maguk alkotói sem hittek, de meg­csinálták, hogy legalább az igyekezet­tel könnyítsenek valamit a lelkiisme­­retükön. Aféle kegyes csalás, melyet menteni vélnek a szándék jóravaló­­ságával. Rég nyilvánvaló, hogy a genfi vi­­lágfórum­hoz fűzött várakozások tá­volról sem váltak be és most Közép- Európa, sőt az emberiség sorsán ko­molyan aggódók kínos türelmetlen­séggel keresik a módokat, hogyan le­hetne ezen segíteni. Különösen angol politikusok­­ körében mind általáno­sabbá és élénkebbé válik a meggyő­ződés, hogy­­ ehhez mindenekelőtt Amerikának a Népligába való belé­pése lenne szükséges. Amerikának ugyanis nem kell a Népliga, amely a győztesek birtokállományának bizto­sítását tűzte fő célul, úgy, hogy Ame­rikának, ha tagja lenne a ligának, is­mét csapatokat kellene küldenie Euró­pába, hogy a franciák rajnamenti uralmát fentartsa. Erről azonban ma már az Óceánon túl hallani sem akarnak. A Wilson által annak idején becsapott amerikai közvélemény ma undorral fordul el Európától, államférfiaitól, akik Wilsont megcsalták s az összes itteni politikai rendszerektől, amelyek ma képtelenebbek, mint valaha, a népek békéjét és így a gazdasági felemelke­dést biztosítani. Európa ma csak es­deklő kezekkel fordulhat a nagy ten­­g­erentúli demokrácia felé. De az mind­addig nem ad semmit, amíg a népek békétlenségében sötéten gomolygó fel­hőt lát a vén földrész felett, melynek pusztító vihara minden pillanatban kitörhet és semmivé teheti az ő hideg gazdasági számításait. Ez az új kiadású „fényes elszige­teltség", amellyel Washington népe az új Európával s az ennek új rendjét biztosítani hivatott Népligával szem­ben viseltetik, sajnosan súlyos a ki­sebbségi sorsra jutott nemzetekre. A világ legnagyobb demokráciájának csatlakozása a nemzetek feletti igaz­ság fórumául megtervezett intézmény­hez bizonyára közelebb hozná azt valódi rendeltetéséhez, kiemelné mai dísztelen szerepéből, amikor hallgatag asszisztálója a minden volt militariz­­musoknál nagyobb és féktelenebb francia militarizmusnak. Erélyesebb védelmezője lehetne a kisebbségi nem­zetek biztosított, de tiszteletben nem tartott jogainak is. Ma e részben is csak kegyes csalás — örömére a meg­erősödött új nacionalizmusoknak, ke­servére az új államokba utaltaknak, mérhetetlen kárára Középeurópa nyu­­galmának és igazi békéje visszatéré­sének, mert megoldani nemakarásuk­kal ezt a kérdést nyílt sebévé tették Repülőjáratok: Budapest—­Bukarest között A Magyar Légiforgalmi Társaság tervei — Tárgyalások a román kormánnyal — Budapestről Bécsbe és Belgrádba is lesznek repülőjáratok — A magyarországi repülésügy mai állása — Az Ellenzék budapesti tudósítójától — Budapesten eddig a pénzes embe­rek nem igen ácsorogtak, még a há­ború alatt sem. Most őket is utolérte a végzet. Vasárnap és csütörtökön a Gellért-szálló előtt sorakoznak az elő­kelően öltözött hölgyek és urak és vágyó szemeket vetnek a kis kikötő előtt ringó karcsú hidroplánok felé. Nem sajnálják az öt- vagy tízezer koronát a pár perces útért, az sem riasztja őket vissza, hogy az első napokban egy gép lezuhant és négy ember el­pusztult, a pesti ember nyugtalan kí­váncsiságával akarják megkóstolni a légi út különös, kellemes izgalmait. Főkép vasárnaponként, délelőtt-dél­­után szakadatlanul a levegőben kerin­genek a fehér gépek és mégsem győ­zik mind elvinni a közönséget. Hidroplán forgalom a Duna és Balaton fölött A magyar közönség nem élvezheti régóta a repülést. A békeszerződésben Magyarországra kényszerített repülési tilalmat csak múlt év novemberében oldották fel. Külföldön már mindenütt megszokott közlekedési eszköz volt a repülőgép, amikor nálunk az első tár­saságok alakulhattak. Addig csak a Francia—Román Társaság járatai kö­töttek ki a Paris—­Bukarest közötti útban Budapesten. A hidroplánokat, melyek most a budapesti közönséget mulattatják, az Aero Express társaság szerezte be Németországból. Az Aero Express engedélyt kapott hidroplán forgalomra a Duna magyarországi szakaszán, a Budapest—Balaton balatoni körforgalom vonalra, száraz­földi gépek részére Budapest—Prága­, Budapest—Zágráb és Budapest—Bu­karest között Aradon keresztül. Jú­nius 15-étől kezdve már repülőgépen mehetnek ki családjaikhoz Siófokra és Füredre a Pesten izzadó családapák és a kis balatoni gőzösök irigykedve fogják látni a konkurrenciát amit a somogyi és zalai partok közt kiszálló madarak számukra jelenteni fognak. Az Aero Express, melyben német tőke is érdekelve van, Junikers típusú gé­pekkel röpül. A gépeket Dessauból az ott kiképzett magyar pilóták már a levegőn át hozták haza. A Junkers-gyártmányok világszerte hí­resek. Nemrégiben volt Nápolyban egy nemzetközi hidroplán-verseny. A küzdelemre az amerikai, angol, fran­cia repülők heteken át készültek a helyszínen és az utolsó percben ver­senyre engedték a németeket is, akik az egyik leghíresebb német pilótát, Zimmermann századost küldték el Junker-gépen. Zimmermann az Alpo­kon át repült Nápolyba egy nappal a verseny előtt. Ottó a szárazföldi gépét átszerelte hidroplánra és másnap meg­nyerte az első díjat. Érdekes, hogy ez a Zimmermann hozta 1921-ben, ugyan­csak Junkers gépen Svájcból Magyar­­országra Károly királyt és Zita ki­rálynét és csak az ő páratlan ügyes­ségének sikerült akkoriban a motor­defektus ellenére a gépet a levegő­ben tartani. szolgálna két még fiatal vállalat is, a Massáng dr. vezetése alatt álló társa­ság, mely a München—Odessza sza­kasz magyar részére Szombathelyen, Budapesten és Debrecenen át kapott koncessziót és Fred Chamier dr.­ an­gol társasága, mely Budapest—Mis­kolc—Varsó közt akar járatokat léte­síteni. Budapest nemzetközi repülési központ Budapest légiforgalmi kikötője most Mátyásföldön van, ez azonban nagyon messze esik a fővárostól és ezért az új légi kikötőt Nagyrákoson akarják berendezni. Természetesen a legmo­dernebb igényeknek megfelelően, me­teorológiai és kísérleti állomásokkal, szállókkal az átutazók részére, amint az Párisban van. Minden befektetés jövedelmező lesz nemsokára, mert külföldi szakemberek szerint is Budapest elsőrangú központi fekvésénél fogva jelentős pontja lesz a világ légiforgalmának. Budapestért menne keresztül a franciák által már­ részben üzembehelyezett Páris—Kon­stantinápoly vonalon kívül az ango­lok által most létesítendő London— Indiai vonal, a német Berlin—Szalo­­niki— Kairó, az olasz Róma —Moszkva vonal. Budapesten kívül csak Bécs és Prága jöhetne szóba. Különösen Prága dolgozik erősen ily irányban, de előre­láthatólag a magyar fővárost fogják előnyben részesíteni. új jegyár repülőgép-típusok A magyar repülők most óriási erő­feszítést tesznek, hogy a négyévi kény­szerű szünet után a külföldet utolér­jék. Megfelelő pénzeszközök nélkül ma, mikor egy gép harmincmillió ko­ronába kerül, ez természetesen nehéz feladat. Mégis kikerültek az albertfal­vai Neuschloss-Lichtig gyárból az első magyar iskolagépek Oravecz Béla és Szebeny György mérnökök tervei sze­rint A tökéletesítési munkálatok állan­dóan folynak és csak a pénz kérdése, hogy mikor szárnyalnak fel a magyar Sárkány-típusú kereskedelmi gépek a levegőbe, hogy felvegyék a versenyt a legjobb német és holland találmány­ok­kal. Pilóta, zseniális tervező volna elég, de a magyar állam nem követ­heti a francia állam példáját, mely polgári repülésére évente 150, katonai repülésre 300 millió frankot fordít. Repülés a szelek szárnyán A magyar pilóták most ép úgy, mint a hasonló helyzetben lévő németek, nagy érdeklődéssel fordulnak a motor­nélküli vitorlázó repülés felé. A baj Magyarországon az, hogy bi­zonyos korlátozások még mindig ér­vényben vannak a magyar repülőgép­­gyártásra. Négyezer méteren felül nem szabad magyar gépnek emelkedni, 170 km-es sebességnél nagyobb gyor­saságot szintén nem engedtek meg,­ mikor a rekord a 400 km-t megha­­­ladja, csak hat utast szabad vinni,­ mikor a La Manche felett húsz utas­sal járnak a gépek. Remélhetőleg a repülésügy érdekében megszűnnek ezek a tilalmak és a pesti embernek nem kell megelégednie a szerény hid­­roplánnal a Gellért-szálló előtt, hanem rábízhatja majd magát a magyar re­pülőgépekre, ha esetleg kolozsvári is­merőseit kell sietősen meglátogatnia. A budapest—arad—bukaresti repülőjárat A­ másik nagy magyar vállalkozás a híres hollandi Fokker-gépekkel re­pülő „Magyar Légiforgalmi Társaság mely Bécs—Budapest és Budapest— Belgrád között bonyolíthatja le a for­galmat. úgy a Légiforgalmi, mint az Aero Express jogosult az ország fölött minden irányban magánforgalmat fen­­tartani és ha most valamelyik buda­pesti üzletembernek eszébe jut, hogy két óra múlva Miskolcon van fontos ülése, csak kitelefonál Mátyás­földre és egy óra múlva már starttól vele a gép. A társaságok nemzetközi vonalai még nem működhetnek, mert a szóban­lévő más államokkal, így Csehország­gal, Romániával és Szerbiával a ma­gyar kormánynak még nem sikerült megállapodnia. Legelőször valószín­ű­­leg a Bécs—Budapest vonalat adják át a forgalomnak. Állandóan folyik a tárgyalás a román kormánnyal is és a magyar társaság nagyon szí­vesen bevonná hálózatába nemcsak Aradot, hanem Kolozs­várt és Nagyváradot is. A magyar forgalom élénkítésére Mai számunk 16 oldal.

Next