Ellenzék, 1923. október (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-24 / 241. szám

ELLENZÉK visszarománosítás, mint kisajátítási jogcím Milyen indokolással vették el Homoród­fürdőt egy magyar községtől ? Az Ellenzék székelyudvarhelyi tudósítójétól Nem mindennapi indokolással ellá­tott határozatot bocsátott ki a napok­ban a székelyudvarhelyi másodfokú vármegyei agrár­bizottság. Mint már jelentettük, úgy az első, mint a másod­fokú agrár­bizottság kisajátította a Kápolnásfalu tulajdonát képező Ho­moród-fürdőt minden tartozékával együtt. Most a másodfokú bizottság kiadta a kisajátítás jogérvényességét kimondó határozatát 158/1925. szám alatt, melynek indokolása — többek között — az alábbi érdekes dolgokat foglalja magában: „Az építkezések következtében — mondja a másodfokú határozat — a fürdők külseje román jelleget ölt. Egyébiránt Kápolnásfalunak és Szent­­egyházasfalunak egész vidéke — mint nevük is jelzi eredetüket a román te­­lepítvény, melyet idővel annyira elma­­gyarosítottak, hogy lakói nemcsak nyelvüket és eredetüket felejtették el, hanem napról-napra nőtt az ellen­szenvük a románok iránt és teljesen kiveszett belőlük a románokkal való baráti együttérzés. Ennélfogva azáltal, hogy minél több román embernek sajátítanak ki ház­helyeket aszerint, amint feltüntetik a táblázatok, melyeket a Comisiuniei de ocol állított össze a 777—1923. és 861 — 1923. számú határozatának meg­felelően, remélni lehet, hogy idővel a vidék lakói az új tulajdonosokkal való naponkénti érintkezés következtében ráeszmélnek a nyelvükre és eredetükre. Kérjük az agrárválasztmányt, hogy a törvény 38-ik szakaszának megfele­lően adja beleegyezését az ásványvíz forrásoknak és a községnek a fürdőre vonatkozó egyéb előjogai kisajátításá­hoz is, mert amilyen állapotban van ma a fürdő, joggal el lehet róla mon­dani, hogy nem egyéb romnál, ahol veszélyben van a fürdőzőknek még az egészsége is. Csak az állam a maga pénzforrásaival tudhatna új életet adni ennek a fürdőnek, felhasználván azt, mint üdülőhelyet ezer meg ezer hiva­talnok és árva gyermek javára." Ha eddig nem tudtuk, most már megtudhatjuk tehát ebből az indoko­lásból, hogy Kápolnásfalu és Szent­­egy­házasfalu román telepít­vény, hogy ezerötszáz év óta ott lakó székelyei eredetre és nyelvre nézve románok. Ezt"Bizonyítják faluik nevei, miért is jogszerű a birtokainak, mint eredeti román tulajdonoknak a kisajátítása és kötelességszámba megy lakóinak a visszarománosítása. A legvilágosabb naivitással vallja be a határozat az egész kisajátítási akciónak vezérindo­kát , a nemzetiségi szempontot. De nem volna teljes a törekvése, ha az ásványvizek és előjogok kisajátí­tását el nem érné. Ezért, hogy kom­­plett fürdője legyen a hivatalnokoknak és árváknak, melegen ajánlja a leg­felsőbb fórum, az agrárválasztmány figyelmébe az előjogok és a víz kisa­játítását is, talán egyszer a levegőét is. Nem sok reményünk lehet arra, hogy a legfelsőbb fórum, a bukaresti agrár­­bizottság nem ragadja meg az alkal­mat. Hiszen ugyanaz a hatóság hagyta helyben a csíki m­agánjavak kisajátí­tását is. Mondanunk sem kell, hogy a másodfokú határozat ellen revíziót jelentett be Kápolnásfalu „elmagyaro­­z 01,111 millán" lakossága Petőfi-ünnepség Olaszországban, budapesti tudósítónk jelenti. Vasárnap délelőtt tartották meg Triesztben a Petőfi-Ünnepséget. Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke lendületes beszéd keretében is­mer­tette Petőfi Sándor életét és köl­­tés­ei­. Majd rámutatott azokra a kulturális kapcsolatokra, amelyek Ma­gy­arországot Olaszországhoz fűzik. 3 Cluj-Kolozsv$r, t9?l. október 24 A kolozsvári kereskedelmi- és ipar­kamara Erdély életbevágó érdekeiért Mit tárgyal a vasárnapi közgyűlés ? — Az Ellenzék tudósítójától — A kolozsvári kereskedelmi és ipar­kamara az elmúlt nyáron fiaskóval végződött kamarai kongresszuson el­mulasztottakat vasárnap megtartandó közgyűlésen akarja pótolni. A köz­gyűlésen, amelyre a kamara tagjain és tagvállalatain kívül a közgazdasági élet reprezentánsait is meghívták, egész sorozata fog tárgyalásra kerülni a megoldatlan aktuális kérdéseknek. A közgyűlést Alegrutiu P. Joan kama­rai elnök nyitja meg utána Kiss Béla dr. kamarai titkár számol be az iparkamara múlt évi közgyűlése óta kifejtett tevékenységéről. Azután a jövő évi költségvetési adóirányzatot fogja tárgyalni, majd az egy százalé­kos forgalmi adó megszüntetésének kérdését teszik vita tárgyává. Fontos pontja lesz a kamarai köz­gyűlésnek az állam belföldi adóssá­gainak sürgős rendezése érdekében tárgyalásra kerülő javaslat A javaslat az állami tartozások meg nem fizetése miatt csőd szélére jutott vállalatok tarthatatlan helyzetének ismertetése után a kérdést minden oldalról meg­világítva indítványozza a közgyűlés­nek, hogy tegyen előterjesztést a kor­mányhoz az állami szállítások után járó összegek sürgős kifizetése érde­kében és sürgesse meg a volt magyar kormány által kibocsátott háborús kölcsönkötvények beváltását is. A vasúti szállítások anomáliát és ennek folytán a kereskedelmi élet ka­tasztrófális helyzete szintén fontos pontját képezi a tárgysorozatnak. Terjedelmes javaslatot fognak megvi­tatni a CFR határidőre való szállítási kötelezettségének kimondása tárgyá­ban. Kifejti a javaslat, hogy a vasúti árufuvarozás tárgyában még mindig érvényben lévő 1890. évi berni nem­zetközi egyezmény világosan előírja, hogy a vasúti árufuvarozást bizonyos határidőkön belül kell le­bonyolítania a vasútnak. A nemzetközi megállapo­dás alapján az egyes vasutak saját szabályzataikban külön is megállapít­ják a fuvarozási határidőket A fuva­rozási határidő túllépése miatt a vasút kártérítéssel tartozik. A CFR 1921. március 4-én kelt rendeletében visz­­szavonásig való érvényességgel gyors­árukra tíz napi, teherárukra húsz napi póthatáridőt léptetett életbe. Annak dacára, hogy a rendelet indoka, a rendkívüli viszonyok már régen meg­szűnt, a rendeletet mai napig sem vonták vissza. A kamara erélyesen állást foglal a légi állapot visszaállítása mellett. Vé­leménye szerint ugyanis a vasút sza­vatosságának felfüggesztése az egyik fő oka annak, hogy a szállítások pont­­atlanul mennek végbe és a szállít­mányok megdézsmálva érkeznek ren­deltetési állomásaikra. Hogy lehet kívánni a vasúti alkal­mazottaktól a normális viszonyok kö­zötti gondosságot akkor, amikor maga a CFR vezérigazgatósága is ismétel­ten rendkívüli forgalmi viszonyokra hivatkozik. A kamara javasolni fogja, hogy a közgyűlés küldjön feliratot a kereskedelmi és iparügyi, valamint a közlekedésügyi miniszterekhez, kérve a rendelet visszavonását és a vasutak szavatosságának már régen várt ki­mondását. Terjedelmes javaslat lesz a közgyű­lés előtt az építkezések állami és köz­ségi támogatása tárgyában is. Ez al­kalommal terjeszti elő a kamara régi tervét is a nyilvánossági joggal felru­­házott esti kereskedelmi tanfolyamok létesítése ügyében Kolozsvár város közönségét legkö­­zelebbről érdeklő pontja a tárgysoro­zatnak a jövő év nyarán Kolozsváron rendezendő mintavásár kérdése. Az 1921. évi gyengén sikerült mintavá­sáron okulva, minden lehetőt meg­tesz a kamara, hogy a kolozsvári mintavásár országos jelentőségűvé emelkedhessék. A kamara ugyanis, mivel első mintavására óta alkalma volt úgy a külföldi, mint belföldi mintavásárokon újabb tapasztalatokat gyűjteni, bizton reméli, hogy a ko­lozsvári mintavásár a legszebb siker­rel fogja reprezentálni Kolozsvár vá­rosának és általában Erdélynek nagy­iparát és kereskedelmét. A közgyűlés utolsó pontja községi a városi országos vásárok, illetve hetivásárok rendezetlen ügyének elin­tézése lesz. A kamarai közgyűlés iránt Erdély­­szerte nagy érdeklődés nyilvánul m­eg. Bérezi színházi titkár* botrányt rendez a főtéren Egy igazságos kritika ügyének fejleményei — Az Ellenzék tudósítójától — Az összes erdélyi lapokat bejárta annak a kínos színházi botránynak híre, amelyet Bérezi Mihály kolozsvári magyar színházi titkár felesége, Dunai Rózsi színésznő rendezett a napokban a Magyar Színház nézőterén. Inzul­­tálta az Ellenzék munkatársát, Indig Ottót egy kritika miatt, amelyben az újságíró meg merte írni, hogy B. Dunai Rózsi a karba és nem magánszerep­lőnek való. A színházi törvényszék másnap azonnal a színház kötelékéből való elbocsátásra ítélte a magáról m­eg­­feledkezett színésznőt. A botránynak m­a folytatása lett, mert Bérczi Mihály folytatta a durva terrorizálás útját, amelyet felesége megkezdett. Az új botrány a lőtéren történt. Mikor Ilidig Ottó dr. a Bíró-patika előtt haladt, egyszerre csak elébe top­pant Bérczi és terjedelmes termeté­vel elállotta a kilátást - Gazember! - ordította s azután gyalázó szavak özönét rikácsolta hí­dig felé. Közben a levegőben hado­nászott botjával Indig előtt, akit egy­szer a karján el is ért, ugyanakkor azonban vékony botja kettétört. Ek­­kor eldobta a botot, rávetette magát az újságíróra és dulakodni kezdett. Indignek azonban sikerült magát ki­szabadítania és három lépést tett hátrafelé. Mikor Bérczi követni akarta, elcsúszott és végigzuhant a földön! Indignek bot volt a kezében, de nem ütött a földön fetrengő orvtámadójára, ki terjedelmessége miatt csak nehe­zen tápászkodott fel. Közben a járó­kelők csoportba verődtek és igy ki volt zárva a botrány folytatása. — Gazember, csirkelogó ! — kiáltotta Bérezi - ez csak a kezdet, ezután jön még a többi! — s szitkozódva ment tovább. Ámbár az újabb durva támadás a bírálat szabadságát akarja terrorizálni, s így az egész sajtó sérelme, mégis közvetlenül bennünket érvén az, tar­tózkodunk minden kritikagyakorlástól, meg lévén győződve arról, hogy a megfelelő teljes elégtétel nem fog el­­maradni. Az Újságíró Szervezet azonnal fog­lalkozott az esettel és elnöksége a kö­vetkező kommünikét adta ki. — Az Erdélyi és Bánsági Kisebb­ségi Újságírószervezet megdöbbe­néssel értesült, hogy érdemes tag­ját, Indig Ollót, hivatásának telje­sítése miatt Bérczi Mihály színházi titkár részéről újabb inzultus érte. Egy művészeti vállalat vezető tiszt­viselőjének ilyen eldurvult lélekre valló viselkedése kihívja a legsúlyo­sabb elítélést. A Szer­vezet ezennel kije­lenti, hogy Bérczi Mihály színházi és színészi működésétől megvár, minden támogatást s ezt a bojkot­tot a Szervezet központi és vidéki helyein mindaddig érvényben tartja, míg Bérczi Mihály olyan ünnepé­lyes elégtételt nem ad, mely az új­­ságírótársadalom megsértett közér­zületét minden tekintetben meg­nyugtatja. Egyúttal az Ujságírószer­­vezet változatlan nagyrabecsülésé­nek ad kifejezést Indig Ottó iránt. Mindezekről a Magyar Színház ve­zetőségét a Szervezet külön is ér­tesíti. Kolozsvár, 1923. okt. 23. Dr. Paál Árpád elnök. A szervezet azonban nem elégszik meg ezzel és a tagok között máris erélyes mozgalom indult meg a szük­ségesnek látszó további lépések meg­tételére Jogos-e a kultusz­­miniszter legutóbbi rendelete ? Kik vehetők fel teológiai aka­démiára ? — Az Ellenzék tudósítójától — A református egyházkerület igaz­gatótanácsa most kapta meg a vallás­ügyi minisztérium október hó 15-én kelt 53619. számú rendeletét. A ren­delet hivatkozik a közoktatásügyi mi­nisztérium értesítésére, mely szerint tíz magyar felekezeti középiskolától a nyilvánossági jogot megvonta. A tíz iskola felsorolása abban a sorrend­ben történik, amint a nyilvánossági jogot megvonták és amit ismerünk. Folytatólag azt közli a miniszter, hogy ezek az iskolák sem az egyetemre, sem a hadsereg szempontjából érvé­nyes végbizonyítványokat nem állít­hatnak ki, mivel nem tarthatnak érett­ségi vizsgálatokat. Következésképen — folytatja a rendelet — az egyházke­rület vezetése alatt álló teológiai aka­démiára sem vehetők fel ezeknek az iskoláknak végzettjei. Amíg hisszük, hogy volna a minisz­­ternek erre az utóbbi rendelkezésre minden kétséget kizáró jogalapja. A katholikus egyházban a kánonjog a papképzést teljesen a püspök jogkö­rébe utalja. Azaz a püspök belátására bízza, hogy kiket, milyen feltételek mellett vesz fel a maga papképző sze­mináriumába ? A protestáns egyházak­nál viszont az egyházkerületek által alkotott egyházi törvények szabják meg a j­apképzés feltételeit, teljesen autonóm jogkör alapján. Ezek a tör­vények feltétlenül érvényesek és az államhatóság által is respektálandó!-.. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a minisztérium a katonasággal szemben való viszonyát nem ismeri el az ilyen theológusoknak, vagyis nem ad nekik a katonaság alól mentességet. A másik lehetőség, hogy a minisztérium a kon­ynia, vagyis a papok állami fizetés­­kiegészítése szempontjából szab olyan feltételeket, hogy csak azok kaphatnak fizetéskiegészítést, akik államérvényes érettségi bizonyítvány alapján iratkoz­nak be a th­eológiára. Annak idején a magyar kormány a görögkeleti papok közül azoknak, akik nem érettségivel mentek teológiára, valamivel kisebb fizetéskiegészítést adott, vagyis ezeknél azt az összeget, amelyre az Állam kiegészítette az egy­házaktól kapott jövedelmet, alacso­nyabban szabta meg. Mindenesetre nyugtalanító a minisztériumnak ez a túlságosan általánosságban tartott ren­deleté, amelynek szabatos kiegészítése feltét­lenül kívánatos, annál inkább, mert az egyházak ilyen belső szellemi ügyeibe való beavatkozás igen nagy elkeseredést váltana ki. Már­pedig alig hisszük, hogy kultúrharc felidézése az állam érdekében volna. Nagy skarlát-járvány Bukoviná­ban. Csernovici jelentés szerint Bu­kovinában hatalmas skarlát-járvány dü­höng. Az egészségügyi hatóságok el­rendelték az összes iskolák bezárását, hogy a járványnak véget vethessenek. * Tanítók olvassák el a hirdetési rovat .Tanítók" című hirdetését.

Next