Ellenzék, 1923. október (44. évfolyam, 222-247. szám)
1923-10-24 / 241. szám
ELLENZÉK visszarománosítás, mint kisajátítási jogcím Milyen indokolással vették el Homoródfürdőt egy magyar községtől ? Az Ellenzék székelyudvarhelyi tudósítójétól Nem mindennapi indokolással ellátott határozatot bocsátott ki a napokban a székelyudvarhelyi másodfokú vármegyei agrárbizottság. Mint már jelentettük, úgy az első, mint a másodfokú agrárbizottság kisajátította a Kápolnásfalu tulajdonát képező Homoród-fürdőt minden tartozékával együtt. Most a másodfokú bizottság kiadta a kisajátítás jogérvényességét kimondó határozatát 158/1925. szám alatt, melynek indokolása — többek között — az alábbi érdekes dolgokat foglalja magában: „Az építkezések következtében — mondja a másodfokú határozat — a fürdők külseje román jelleget ölt. Egyébiránt Kápolnásfalunak és Szentegyházasfalunak egész vidéke — mint nevük is jelzi eredetüket a román telepítvény, melyet idővel annyira elmagyarosítottak, hogy lakói nemcsak nyelvüket és eredetüket felejtették el, hanem napról-napra nőtt az ellenszenvük a románok iránt és teljesen kiveszett belőlük a románokkal való baráti együttérzés. Ennélfogva azáltal, hogy minél több román embernek sajátítanak ki házhelyeket aszerint, amint feltüntetik a táblázatok, melyeket a Comisiuniei de ocol állított össze a 777—1923. és 861 — 1923. számú határozatának megfelelően, remélni lehet, hogy idővel a vidék lakói az új tulajdonosokkal való naponkénti érintkezés következtében ráeszmélnek a nyelvükre és eredetükre. Kérjük az agrárválasztmányt, hogy a törvény 38-ik szakaszának megfelelően adja beleegyezését az ásványvíz forrásoknak és a községnek a fürdőre vonatkozó egyéb előjogai kisajátításához is, mert amilyen állapotban van ma a fürdő, joggal el lehet róla mondani, hogy nem egyéb romnál, ahol veszélyben van a fürdőzőknek még az egészsége is. Csak az állam a maga pénzforrásaival tudhatna új életet adni ennek a fürdőnek, felhasználván azt, mint üdülőhelyet ezer meg ezer hivatalnok és árva gyermek javára." Ha eddig nem tudtuk, most már megtudhatjuk tehát ebből az indokolásból, hogy Kápolnásfalu és Szentegyházasfalu román telepítvény, hogy ezerötszáz év óta ott lakó székelyei eredetre és nyelvre nézve románok. Ezt"Bizonyítják faluik nevei, miért is jogszerű a birtokainak, mint eredeti román tulajdonoknak a kisajátítása és kötelességszámba megy lakóinak a visszarománosítása. A legvilágosabb naivitással vallja be a határozat az egész kisajátítási akciónak vezérindokát , a nemzetiségi szempontot. De nem volna teljes a törekvése, ha az ásványvizek és előjogok kisajátítását el nem érné. Ezért, hogy komplett fürdője legyen a hivatalnokoknak és árváknak, melegen ajánlja a legfelsőbb fórum, az agrárválasztmány figyelmébe az előjogok és a víz kisajátítását is, talán egyszer a levegőét is. Nem sok reményünk lehet arra, hogy a legfelsőbb fórum, a bukaresti agrárbizottság nem ragadja meg az alkalmat. Hiszen ugyanaz a hatóság hagyta helyben a csíki magánjavak kisajátítását is. Mondanunk sem kell, hogy a másodfokú határozat ellen revíziót jelentett be Kápolnásfalu „elmagyaroz 01,111 millán" lakossága Petőfi-ünnepség Olaszországban, budapesti tudósítónk jelenti. Vasárnap délelőtt tartották meg Triesztben a Petőfi-Ünnepséget. Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lendületes beszéd keretében ismertette Petőfi Sándor életét és költései. Majd rámutatott azokra a kulturális kapcsolatokra, amelyek Magyarországot Olaszországhoz fűzik. 3 Cluj-Kolozsv$r, t9?l. október 24 A kolozsvári kereskedelmi- és iparkamara Erdély életbevágó érdekeiért Mit tárgyal a vasárnapi közgyűlés ? — Az Ellenzék tudósítójától — A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara az elmúlt nyáron fiaskóval végződött kamarai kongresszuson elmulasztottakat vasárnap megtartandó közgyűlésen akarja pótolni. A közgyűlésen, amelyre a kamara tagjain és tagvállalatain kívül a közgazdasági élet reprezentánsait is meghívták, egész sorozata fog tárgyalásra kerülni a megoldatlan aktuális kérdéseknek. A közgyűlést Alegrutiu P. Joan kamarai elnök nyitja meg utána Kiss Béla dr. kamarai titkár számol be az iparkamara múlt évi közgyűlése óta kifejtett tevékenységéről. Azután a jövő évi költségvetési adóirányzatot fogja tárgyalni, majd az egy százalékos forgalmi adó megszüntetésének kérdését teszik vita tárgyává. Fontos pontja lesz a kamarai közgyűlésnek az állam belföldi adósságainak sürgős rendezése érdekében tárgyalásra kerülő javaslat A javaslat az állami tartozások meg nem fizetése miatt csőd szélére jutott vállalatok tarthatatlan helyzetének ismertetése után a kérdést minden oldalról megvilágítva indítványozza a közgyűlésnek, hogy tegyen előterjesztést a kormányhoz az állami szállítások után járó összegek sürgős kifizetése érdekében és sürgesse meg a volt magyar kormány által kibocsátott háborús kölcsönkötvények beváltását is. A vasúti szállítások anomáliát és ennek folytán a kereskedelmi élet katasztrófális helyzete szintén fontos pontját képezi a tárgysorozatnak. Terjedelmes javaslatot fognak megvitatni a CFR határidőre való szállítási kötelezettségének kimondása tárgyában. Kifejti a javaslat, hogy a vasúti árufuvarozás tárgyában még mindig érvényben lévő 1890. évi berni nemzetközi egyezmény világosan előírja, hogy a vasúti árufuvarozást bizonyos határidőkön belül kell lebonyolítania a vasútnak. A nemzetközi megállapodás alapján az egyes vasutak saját szabályzataikban külön is megállapítják a fuvarozási határidőket A fuvarozási határidő túllépése miatt a vasút kártérítéssel tartozik. A CFR 1921. március 4-én kelt rendeletében viszszavonásig való érvényességgel gyorsárukra tíz napi, teherárukra húsz napi póthatáridőt léptetett életbe. Annak dacára, hogy a rendelet indoka, a rendkívüli viszonyok már régen megszűnt, a rendeletet mai napig sem vonták vissza. A kamara erélyesen állást foglal a légi állapot visszaállítása mellett. Véleménye szerint ugyanis a vasút szavatosságának felfüggesztése az egyik fő oka annak, hogy a szállítások pontatlanul mennek végbe és a szállítmányok megdézsmálva érkeznek rendeltetési állomásaikra. Hogy lehet kívánni a vasúti alkalmazottaktól a normális viszonyok közötti gondosságot akkor, amikor maga a CFR vezérigazgatósága is ismételten rendkívüli forgalmi viszonyokra hivatkozik. A kamara javasolni fogja, hogy a közgyűlés küldjön feliratot a kereskedelmi és iparügyi, valamint a közlekedésügyi miniszterekhez, kérve a rendelet visszavonását és a vasutak szavatosságának már régen várt kimondását. Terjedelmes javaslat lesz a közgyűlés előtt az építkezések állami és községi támogatása tárgyában is. Ez alkalommal terjeszti elő a kamara régi tervét is a nyilvánossági joggal felruházott esti kereskedelmi tanfolyamok létesítése ügyében Kolozsvár város közönségét legközelebbről érdeklő pontja a tárgysorozatnak a jövő év nyarán Kolozsváron rendezendő mintavásár kérdése. Az 1921. évi gyengén sikerült mintavásáron okulva, minden lehetőt megtesz a kamara, hogy a kolozsvári mintavásár országos jelentőségűvé emelkedhessék. A kamara ugyanis, mivel első mintavására óta alkalma volt úgy a külföldi, mint belföldi mintavásárokon újabb tapasztalatokat gyűjteni, bizton reméli, hogy a kolozsvári mintavásár a legszebb sikerrel fogja reprezentálni Kolozsvár városának és általában Erdélynek nagyiparát és kereskedelmét. A közgyűlés utolsó pontja községi a városi országos vásárok, illetve hetivásárok rendezetlen ügyének elintézése lesz. A kamarai közgyűlés iránt Erdélyszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. Bérezi színházi titkár* botrányt rendez a főtéren Egy igazságos kritika ügyének fejleményei — Az Ellenzék tudósítójától — Az összes erdélyi lapokat bejárta annak a kínos színházi botránynak híre, amelyet Bérezi Mihály kolozsvári magyar színházi titkár felesége, Dunai Rózsi színésznő rendezett a napokban a Magyar Színház nézőterén. Inzultálta az Ellenzék munkatársát, Indig Ottót egy kritika miatt, amelyben az újságíró meg merte írni, hogy B. Dunai Rózsi a karba és nem magánszereplőnek való. A színházi törvényszék másnap azonnal a színház kötelékéből való elbocsátásra ítélte a magáról megfeledkezett színésznőt. A botránynak ma folytatása lett, mert Bérczi Mihály folytatta a durva terrorizálás útját, amelyet felesége megkezdett. Az új botrány a lőtéren történt. Mikor Ilidig Ottó dr. a Bíró-patika előtt haladt, egyszerre csak elébe toppant Bérczi és terjedelmes termetével elállotta a kilátást - Gazember! - ordította s azután gyalázó szavak özönét rikácsolta hídig felé. Közben a levegőben hadonászott botjával Indig előtt, akit egyszer a karján el is ért, ugyanakkor azonban vékony botja kettétört. Ekkor eldobta a botot, rávetette magát az újságíróra és dulakodni kezdett. Indignek azonban sikerült magát kiszabadítania és három lépést tett hátrafelé. Mikor Bérczi követni akarta, elcsúszott és végigzuhant a földön! Indignek bot volt a kezében, de nem ütött a földön fetrengő orvtámadójára, ki terjedelmessége miatt csak nehezen tápászkodott fel. Közben a járókelők csoportba verődtek és igy ki volt zárva a botrány folytatása. — Gazember, csirkelogó ! — kiáltotta Bérezi - ez csak a kezdet, ezután jön még a többi! — s szitkozódva ment tovább. Ámbár az újabb durva támadás a bírálat szabadságát akarja terrorizálni, s így az egész sajtó sérelme, mégis közvetlenül bennünket érvén az, tartózkodunk minden kritikagyakorlástól, meg lévén győződve arról, hogy a megfelelő teljes elégtétel nem fog elmaradni. Az Újságíró Szervezet azonnal foglalkozott az esettel és elnöksége a következő kommünikét adta ki. — Az Erdélyi és Bánsági Kisebbségi Újságírószervezet megdöbbenéssel értesült, hogy érdemes tagját, Indig Ollót, hivatásának teljesítése miatt Bérczi Mihály színházi titkár részéről újabb inzultus érte. Egy művészeti vállalat vezető tisztviselőjének ilyen eldurvult lélekre valló viselkedése kihívja a legsúlyosabb elítélést. A Szervezet ezennel kijelenti, hogy Bérczi Mihály színházi és színészi működésétől megvár, minden támogatást s ezt a bojkottot a Szervezet központi és vidéki helyein mindaddig érvényben tartja, míg Bérczi Mihály olyan ünnepélyes elégtételt nem ad, mely az újságírótársadalom megsértett közérzületét minden tekintetben megnyugtatja. Egyúttal az Ujságírószervezet változatlan nagyrabecsülésének ad kifejezést Indig Ottó iránt. Mindezekről a Magyar Színház vezetőségét a Szervezet külön is értesíti. Kolozsvár, 1923. okt. 23. Dr. Paál Árpád elnök. A szervezet azonban nem elégszik meg ezzel és a tagok között máris erélyes mozgalom indult meg a szükségesnek látszó további lépések megtételére Jogos-e a kultuszminiszter legutóbbi rendelete ? Kik vehetők fel teológiai akadémiára ? — Az Ellenzék tudósítójától — A református egyházkerület igazgatótanácsa most kapta meg a vallásügyi minisztérium október hó 15-én kelt 53619. számú rendeletét. A rendelet hivatkozik a közoktatásügyi minisztérium értesítésére, mely szerint tíz magyar felekezeti középiskolától a nyilvánossági jogot megvonta. A tíz iskola felsorolása abban a sorrendben történik, amint a nyilvánossági jogot megvonták és amit ismerünk. Folytatólag azt közli a miniszter, hogy ezek az iskolák sem az egyetemre, sem a hadsereg szempontjából érvényes végbizonyítványokat nem állíthatnak ki, mivel nem tarthatnak érettségi vizsgálatokat. Következésképen — folytatja a rendelet — az egyházkerület vezetése alatt álló teológiai akadémiára sem vehetők fel ezeknek az iskoláknak végzettjei. Amíg hisszük, hogy volna a miniszternek erre az utóbbi rendelkezésre minden kétséget kizáró jogalapja. A katholikus egyházban a kánonjog a papképzést teljesen a püspök jogkörébe utalja. Azaz a püspök belátására bízza, hogy kiket, milyen feltételek mellett vesz fel a maga papképző szemináriumába ? A protestáns egyházaknál viszont az egyházkerületek által alkotott egyházi törvények szabják meg a japképzés feltételeit, teljesen autonóm jogkör alapján. Ezek a törvények feltétlenül érvényesek és az államhatóság által is respektálandó!-.. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a minisztérium a katonasággal szemben való viszonyát nem ismeri el az ilyen theológusoknak, vagyis nem ad nekik a katonaság alól mentességet. A másik lehetőség, hogy a minisztérium a konynia, vagyis a papok állami fizetéskiegészítése szempontjából szab olyan feltételeket, hogy csak azok kaphatnak fizetéskiegészítést, akik államérvényes érettségi bizonyítvány alapján iratkoznak be a theológiára. Annak idején a magyar kormány a görögkeleti papok közül azoknak, akik nem érettségivel mentek teológiára, valamivel kisebb fizetéskiegészítést adott, vagyis ezeknél azt az összeget, amelyre az Állam kiegészítette az egyházaktól kapott jövedelmet, alacsonyabban szabta meg. Mindenesetre nyugtalanító a minisztériumnak ez a túlságosan általánosságban tartott rendeleté, amelynek szabatos kiegészítése feltétlenül kívánatos, annál inkább, mert az egyházak ilyen belső szellemi ügyeibe való beavatkozás igen nagy elkeseredést váltana ki. Márpedig alig hisszük, hogy kultúrharc felidézése az állam érdekében volna. Nagy skarlát-járvány Bukovinában. Csernovici jelentés szerint Bukovinában hatalmas skarlát-járvány dühöng. Az egészségügyi hatóságok elrendelték az összes iskolák bezárását, hogy a járványnak véget vethessenek. * Tanítók olvassák el a hirdetési rovat .Tanítók" című hirdetését.