Ellenzék, 1924. április (45. évfolyam, 74-97. szám)
1924-04-16 / 86. szám
luj-Kolozsvár, 45. év, 86. szám ítélet egy mesés örökség perében Az újságkirály milliókat hagyományozott alkalmazottainak London. (Az Ellenzék tudósítójától). Lord Northcliffe végrendeletének ügyében a bíróság meghozta az ítéletet. Az újságkirály halálának utójátéka is szenzációs volt, mint élete és alkotásai. Több mint ötven ügyvéd képviselte a feleket a perben, amelyet egy egész ország kísért figyelemmel. Az újságkirály ugyanis testamentumában mesés ajándékokat osztogatott. Nemcsak rokonairól emlékezett meg fejedelmi bőkezűséggel, hanem azoknak a vállalatoknak igazgatóiról és alkalmazottairól is, amelyet vezetett. Minden igazgatósági tagnak ezer font sterlinget (körülbelül nyolcszázezer lej) hagyományozott, minden egyes alkalmazottnak pedig három havi fizetését. Ez a bőkezűség nagy feltűnést keltett, azok a rokonok azonban, kikre az örökhagyó a rendelkezése végrehajtását bízta, azon a véleményen voltak, hogy az elhunyt akaratát nem lehet végrehajtani. Viszont az Amalgamated Press Ltd. és az Associated Newspaper Ltd. igazgatói, valamint az Amalgamated Press Ltd. 1927 alkalmazottja nem volt hajlandó a nekik jutó hagyományokról lemondani. Így keletkezett a monstre-per, melynek során a rokonok azzal érveltek, hogy Northcliffe, a halála idején, már nem volt az Associated igazgatója, tehát az Associated igazgatóit nem illetik meg a hagyományok. Az igazgatók ugyan azt vetették ellen, hogy habár Northcliffe visszavonult az igazgatói állásból, mégis tovább foglalkozott az óriási vállalat ügyeivel. Lemondása tehát csak formális volt, de semmiesetre sem tényleges. A bíró azonban annak alapján, hogy az Associated igazgatótanácsa el is fogadta lord Northcliffe lemondását, a végrendelet végrehajtóinak álláspontja mellett döntött és az Associated igazgatói elestek a mesés ajándéktól. Ami az Amalgamated Press-et illeti, a bíró megállapította, hogy a társulat igazgatóinak azért nincs joguk az ajándékokra, mert a társaságot 1922-ben átalakították és lord Northclite akkor megszűnt a társulat igazgatója lenni. Másként áll az alkalmazottak dolga. Az 1927 alkalmazottnak a bíró megítélte a hagyományokat, még pedig a következő mérlegelés alapján: Az alkalmazottak az új társasági alakulás ellenére az elhunyt halála idejében még mindig a régi társulat alkalmazottai voltak. Az igényjogosultak kérdése ezzel az ítélettel el van döntve. Hátra van azonban még az a kérdés, hogy milyen vagyonból elégítsék ki az igényeseket. Erről is a bíróságnak kell döntenie s minden kilátás megvan arra, hogy a per, melynek (fejben) több tucat millióról kell döntenie, még nagyobb arányokat és még érdekesebb színezetet ölt. De, mint az eddigi eljárás során, egyáltalában nem bizonyos, hogy az örökhagyó akarata fog-e érvényesülni, mert hiszen Northcliffe minden bizonnyal a munkatársait akarta megajándékozni s csak formai jogok akadályozták meg azt, hogy igazgatótársai megkapják a nekik szánt összegeket. Duca tárgyalásai Paincaréval Párisból jelentik. Paincaré tegnap kihallgatáson fogadta Duca külügyminisztert Antonescu Victor párisi román követtel együtt. Politikai körök nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a találkozásnak, amely kétségkívül a két ország külpolitikájának közös problémáival foglalkozott. 4 2 f.ut.v?'-~ ' Fajvédők offenzívája a szanálási javaslat ellen Kiss Pezsnyhérttal megvonták a szót. — Viharos ülés a magyar nemzetgyűlésen Budapestről jelentik. A magyar nemzetgyűlésen Kubák Lajos a szociáldemokrata a munkásság teherbírását félti a szanálási javaslattól. A javaslatot nem fogadja el. Utána Erdélyi Aladár egységespárti képviselő azt fejtegeti, hogy a magyar földbirtokos osztály nem antiszociális. Minthogy a szanálási javaslatnál a nemzet érdekéről van szó, ezért elfogadja a javaslatot. Ezután Kiss Menyhért fajvédő beszélt, de miután a tárgytól eltér, Zsitvay házelnök harmadik figyelmeztetés után megvonja tőle a szót. Erre az ellenzéken nagy felzúdulás támad. Zsitkay, Pikler, Horváth és Gömbös Gyula erélyesen tiltakoznak az elnöki intézkedés ellen, Zsitvay elnök átadja a szót Lénával István fajvédőnek, de Kiss Menyhért nem akar leülni, ezért az elnök a mentelmi bizottság elé utasítja. Közben ismét nagy kavarodás támad, mire az elnök felfüggeszti az ülést. Az ülés újból való megnyitása után Bethlen miniszterelnök kijelenti, hogy meg van győződve róla, hogy az elnök helyesen cselekedett, amikor megvonta a szót Kiss Menyhérttől, mivel a képviselő eltért a szanálási javaslat tárgyától. Ha az ellenzék objektíven akart volna tárgyalni a javaslatról, hajlandó lett volna vele vitába bocsátkozni, de így a kormány semmiféle kisebbségi terrornak nem enged. A nemzetgyűlésen rendnek kell uralkodnia, nem pedig anarchiának. Gömbös Gyula a házszabályokról szólva nyíltan kijelenti, hogy még a huszonnégy órás üléseken is mindent el fognak követni a javaslatok tárgyalása ellen. Bethlen miniszterelnök ismét felszólal és kijelenti, hogy a szanálási javaslattal kapcsolatosan csak az ezzel a kérdéssel összefüggő dolgokról engedhető meg a felszólalás. Zsitvay elnök ezután kéri Lendvay Istvánt, hogy kezdje meg beszédét, mire a baloldal folytonosan ezt kiabálja: — Halljuk Kisst! A nagy lármában mind a két szónok felállt. Kiss Menyhért azon a címen, hogy mentségét akarja előadni, beszélni kezd, de mivel határozati javaslatot akar felolvasni, az elnök ezt is megtiltja. Kiss Menyhért erre leül. Az utolsó szónok, Lendvay István kifejti aggodalmait a szanálási javaslattal szemben, felsorolja annak hibáit, kijelent, hogy a részletes vitától sem vár sem s határozati javaslatot nyújt be. Végül kijelenti, hogy a szanálási javaslatot nem fogadja el. Ezután Valkó kereskedelmi miniszter benyújtja javaslatát a szanálási javaslatban foglalt vagyonváltságra vonatkozó redelkezések helyébe teendő új rendelkezésekről. Az éjszakai ülésen éjfél után Nagy Ernő, Farkas Tibor és Kiss Menyhért képviselők interpellációt nyújtanak be, mire az ülés hajnali 1 órakor véget ért. Ellenpallamentt Jugoszláviában Radics megvesztegetését híresztelik Belgrád. (Az Ellenzék tudósítójától.) A jugoszláv parlament összes ellenzéki pártjai, a délszerbiai törökök és a szociáldemokraták kivételével együttes ülést tartottak. Az ülés tiltakozott a kormánynak azon eljárása ellen, hogy nem igazoltatja a Radics-párti képviselők mandátumait, nem hívja össze a szkupstinát és ezáltal egy alkotmányellenes, nem parlamentáris rendszert vezetett be. Ez az eljárás lábbal tiprása az alkotmánynak, a népszabadságnak és a polgári jogoknak. Az ellenzék többségben lévő képviselői, folytatja a határozat, elítélik a parlamentarizmusnak ezt a szabotálását s felszólítják az összes törvényes tényezőket, hogy ennek a helyzetnek véget vessenek. A jugoszláv ellenzéki pártoknak ezt a határozatát utolsó kísérletnek tekintik arra, hogy többségi jogaikat érvényesítsék. Biztosra lehet ugyanis venni, hogy nemsokára kiírják az új választásokat, melyek a Pasics—Pribicsevics kormány alatt fognak lefolyni. Egy belgrádi hír, mely szerint a horvátok vezére, Radics egy külföldi hatalom zsoldjában áll, óriási feltűnést keltett egész Jugoszláviában. Az erre vonatkozó okmányokat a szlovén klerikális párt vezére, dr. Korosec állítólag a király elé is terjesztette. A zágrábi lapok azt írják, hogy a belgrádi kormánynak kötelessége lett volna ezen adatok alapján Radicsot bíróság elé állítani. Ha pedig az okmányok nem eléggé megbízhatók, akkor meg kellett volna kímélni az ország népét az általuk okozott izgalomtól. A horvátoknak joguk van gyors és teljes felvilágosítást követelni a kormánytól. Feloszlatják a zalaegerszegi tábort• Az Ellenzék budapesti tudósítója jelenti: A szomorú nevezetességre vergődött zalaegerszegi tábor lassanként elsorvad. Halálra ítélte az idők változása, az emberi lelkek lehiggadása, a forradalmi és ellenforradalmi atmoszféra megenyhílése. A Bethlenkormány utolsó intézkedései óta fokozatosan veszít jelentőségéből az internáló telep. A barakok közül már néhányat lebontottak és az őrszolgálatot teljesítő személyzetnek is elbocsátották a legnagyobb részét. Ma már csak néhány rovott múltú csavargó lézeng a táborban, a kommunista gyanús politikai foglyok száma alud több 25-nél. Március végén a belügyminisztérium internálási osztályának vezetősége revízió alá vette a fogva tartottak lajstromát és megállapította a következőket: A zalaegerszegi tábor foglyainak száma 510. Ezek közül 267 rovott múltú csavargó, 27 olyan kommunista gyanús egyén, akik valamennyien büntetőtörvénybe ütköző vétséget követtek el, 7 Oroszországból visszaszökött magyar kommunista, 8 kémgyanús magyar állampolgár, 2 csempész, 2 családtag és 207 kiutasított külföldi. Az internált külföldiek legnagyobb része szerb, mert az S. H. S. állam mindeddig késlekedett állampolgárainak hazaszállításával A zsidói közül csak az 1914 óta bevándorolt és honosságot nem szerzett sikerek kerültek az internálás rendszabályai alá. Hír szerint a magyar kormány továbbra is olyan intézkedéseket fog kiadni, amelyek a zalaegerszegi tábor teljes likvidálására vezetnek. A rongyos papírpénzt Aradról jelentik : Az aradi adóhivatal és a Banca Nacionala nem hajlandó elfogadni a rongyos egy- és kétlejeseket. Emiatt az aradi kereskedők és kisebb üzemek, ahol a kisebb papírpénzeket kénytelenek elfogadni, orvoslással fordulnak az illetékes tényezőkhöz. Ne mulassza el rendelésénél arra hivatkozni, hogy a hirdetést az Ellenzékben olvasta mi f :,%0 8 •*! / n * / | * jf ■ . II R - ' E N II A ■ I S s I s A N C E I I %H £ Cluj, \ C a 1 e a ^ & Regele Perdinand (Wesse-i ** lényi iM.-u.) 15. sz. . Bútor szövetekben és^^iyegekben O állandón^^^^^ ^OESSSIO^ *SMB8®aSBIBBn*IE3SS!í3!E0H8®ffi®*E® Garantált, fajtiszta I Erfurti éstioSianüial g főzelék és virágmag- ® ‘ vak, nágyban és H .1 kicsinyben kaphatók fj j estás öíhél i 3 1 S r cégnél, Cluj-Kolozsvár. ^ | Oradea-Mara Vitéz Mihály-tér 4. sz. I® Árjegyzéket kívánatra | | ingyen és bérmentva M | | Harisnyát || ^ legelőnyösebben $ vásárolhat csakis az | IMRE LAJOS | I I 1 3 1