Ellenzék, 1924. április (45. évfolyam, 74-97. szám)

1924-04-26 / 94. szám

Szombat Cluj-Kolozsvár, 1994. ápril. 96. XLV. évfolyam 94# ayám. : ' / ’ / '’■••• **' ' ·r# jf 'yy‡«jf^#f~Fy £fry hónapra 50 lej. Negyedévre 140 lej. dPM KafxiriMty M Mtm. (v. Király­ utca) 22. szám. — Telefon: 9. Félévre 260 lej. Egész évre 500 lej. * n jm.j­a­­­t.j ■«»/.* y4« és 204.­­ KIADÓHIVATAL: Str. I. EGYES SZÁM­ÁRA 2 LEJ. Js^ifLS§1/4 f / JV Atoma A­. Szentegyház-utca) /. szám. - Mágnás­párt-e a Magyar Párt? Ezeket az érdekes fejtegeté­seket a magyar imperium alatt nagy szerepet játszó előkelő erdélyi politikustól kaptuk, akinek hosszú hall­gatás után ez az első pub­licisztikai megnyilatkozása. I. Tatarescu államtitkár a legutóbbi napokban méltán nagyobb érdeklődést kiváltott nyilatkozatában mint első­rendű vádat sújtotta a Magyar Párt fejéhez azt az állítását, hogy a Magyar Párt a mágnások vagyonát védi. A Keleti Újság pedig erre reflektálva, a f­agyhéthez méltó bűnbánattal hajtja illeg fejét Tatarescunak a villáma előtt s mellét, verve ismeri be, igaz, elkövettük a nagy bűnt, „védtük a mágnások vagyonát". Tatarescu az ugyan közéleti tényező, kinek a szigorú pártatlanság alapján kellene állania, de hát egyben egyik politikai pártnak is a szolgálatában áll és így neki megbocsátható, ha pártja érdekeinek védettére nem min­dig találván kellő súlyú érveket, tehát jobbnak hiányában, az emberi gyenge­ségekre építi számításait s a magyarság egységét igyekszik megosztani. A Keleti Újság azonban, melynek bevallott célja és feladata a kisebb­ségek érdekeinek védelme, szerény nézeteim szerint nem kellett volna, hogy Tatarescu urat nyomon kövesse. A Tatarescu úr nyilatkozatából és így folytatólag a Keleti Újság kifejezései­ből azt lehet — sőt talán egyebet sem lehet következtetni, mint hogy magyar mágnásnak lers ki, már önma­gában véve bűn; hogy a magyar mágnás, legyenek az ő egyéni érté­kei bármilyen nagyok, a közéletben szerepet nem vihet, mert születésével eredendő bűnt hozott magával, a ma­gyarság érdekeit nem képviselheti, vagyona pedig, az meg épen oly visszaélések láncolatos sorozatából született, hogy annak fennállása nem tűrhető , annak védelme egy demokrata érzelmű­ honpolgárhoz, vagy épen párthoz nem méltó. Jól jegyezzük meg, hogy amikor ily­ektelveket igye­kezik mint természeteseket, mint csak az ósdi, elavult felfogás előtt meg nem érthetőket a mágnásság ellen szárnyra bocsátani, akkor minden ki­rályi dekrétum nélkül mágnássá nevez ki minden magyar földbirtokost, kinek legalább 200 hold, sőt sajnos igen gyakran, még e számon alul is levő kisbirtokocskája van, vagy talán csak volt, mert hiszen az agrárreform erre is vonatkozik s ha a Magyar Párt ezeknek érdekeit védte volna, akkor is magyar mágnások latifundiumaiért akarja a népek százezreit — de hát persze eredménytelenül síkra állítani. Nemcsak nekem nem feladatom, de itt­­­in­­sa helye annak, hogy a mágná­soknál, az örökölhető címek jogosult­­sá­ait történelmi alapokon, szocioló­giai megvilágítással ismertessem vagy vitassam, de azt igenis helyénvalónak találom leszögezni, hogy mágnásnak , mni még nem hű­n, még nem szé­gyen és hogy mikor az agrárreform­nál minden kisbirtokost mágnássá üt­nek, azt csak azért teszik, hogy szá­mítva a társadalom kicsinyes, egyéni érdekeket szolgáló politikájára, a va­gyon­bevonásnak a történelemben ed­dig alig ismert mását, attól a kevés rokonszenvtől is megfosszák, mellyel egyik ember a másiknak szerencsét­lenségét kisérni szokta. Annak a körülménynek, hogy valaki mágnásnak született, nem szabad el­­tiltatnia, épp a demokrácia nevében, attól, hogy a közéletben szerepet ját­szon, amennyire helytelen és ferde volna, ha viszont csak egyedül, maga a születés adná meg hozzá a kellő képesítést. A mágnások épp annyira egyenlő jogú tagjává kell legyenek a társadalomnak, mint bárki más. Az egyenlőség elve, melyen állunk, zárja ki azt, hogy a mágnásokra ebből akár kedvező, akár hátrányos vonatkozás ne származzék. Ha tehát egyenlők va­gyunk, aminthogy azoknak kellene lennünk mindnyájunknak, egyes osz­tályok vagyoni érdekeinek megvédé­sénél sem szabad közöttük különbsé­get tenni. Ha kötelessége a magyar pártnak a munkások anyagi érdekei­nek megvédése s ő ezt nem teljesí­tené, ez mindenesetre hiba volna, épp oly hiba, mintha a mágnások ér­dekeit hanyagolta volna el. De akár a munkások, akár a mágnások érde­keinek védelme nem teszi jóvá a hi­bát, melyet a másik osztály érdekei­nek elhanyagolásánál követtünk, vd£y követtünk volna el. Hogy az egyiknek védelme talán népszerű, a másiké pe­dig nem az, az a dolog érdemén mit sem változtat. Mamu­ és Goldis László szembekerültek egymással Miért ellenzi Mánia a fáziét a Parasztpárttal ?­­ Mánia szerint a kormányutódlás biztosítva van pártja számára Bucurestiből jelenti az Ellenzék tu­dósítója . Az Ellenzék minapi feltűnést keltő eredeti információja felfedte a Parasztpárt és Nemzeti Párt trgyalá­­sainak eddig ismeretlen kulisszatitkait. Az Adeverul most érdekes részletek­kel egészíti ki az Ellenzék informá­­mációit A lap szerint a liberálisokat követő kormányt a Nemzeti Párt ala­kítja meg. Kormánykörökben azt ál­lítják, hogy az Erdélyből érkezett meg­bízható hírek szerint az ellentétek kiéleződtek Maniu Gyula és Goldis László között. A minapában Aradon tartott ta­nácskozások alkalmával a Paraszt­párttal való fúzió kérdésének tárgya-­­­lása alkalmával a két vezető politikus nem tudott megegyezni egymással- s Akik ezeket a híreket bizonyosság t­­anánt terjesztik, azt állítják, hogy Oldis László ragaszkodik a paraszt­pártiakkal való fúzióhoz, viszont Mária Gyula forma szerint biztosította politikai barátn­akt, hogy a kormányutódlás végleg biztosítva van a Nemzeti Párt számára. jj­, utcsúri­­&UX. Maniu szerint sokkal előnyösebb lesz a Nemzeti Pártra nézve, ha majd a kormány átvétele pillanatában tár­gyal a többi pártokkal s közöttük a Parasztpárttal is. Az a véleménye, hogy a Nemzeti Párt tekintélyének is ez fog javára szolgálni. Az aradi ér­tekezleten a vitás kérdésről nem ha­tároztak véglegesen, nehogy ez párt­bomlásra vezessen. Mussolini a megszállás mini­mumra csökkentését sürgeti Új nehézségek a jóvátételi kérdés megoldása előtt Páris. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az antant nagyhatalmainak kormányai között megbeszélés kezdődött a Ruhr­­vidék gazdasági helyzetéről és a szö­vetségközi adósságokról. A szakértők javaslatainak sorsa ezeken a tárgyalá­sokon fog eldőlni. Úgy látszik, újabb nehézségek tornyosulnak a jóvátételi kérdés rendezése elé. Franciaország azt kívánja, hogy engedjék el Ameri­kával és Angliával szemben fennálló huszonhétmilliárd frankot kitevő adós­ságát. A szövetségközi adósságok kér­désének ez a felvetése nem más, mint törekvés a szakértői­javaslatok elintézésének el­odázására. A szakértői javaslatok közzététele után úgy látszott, hogy végre rende­zés előtt áll a kérdés, most azonban egyre-másra merülnek fel nehézségek­ Az antanthatalmak között to­vábbra is fennállnak az ellen­tétek s ezek konfliktusa a szak­értői javaslatok következtében csak kitolódott, de nem szűnt meg. Ellentétes irányú ezúttal a francia és az olasz politika is. A Daily Te­­legraph értesülése szerint Mussolini határozottan kívánja a megszállási költségek, valamint a rajna-tartományi szövetségközi bizottságok adminiszt­rációs költségeinek minimumra szorí­tását. Ezek a költségek Németországot terhelik és feleslegesen sokban hoz­zájárultak a német pénzügyi helyzet leromlásához. Ezért kívánja Mussolini a megszállás redukálását és sürgeti egyre nyomatékosab­ban a Ruhr-vidék katonai és gazdasági kiürítését. Újra tárgyal a román-orosz bizottság a Dnyesztermenti hta­tárkérdésekről Bukarestből jelentik: A Dnyeszter­­menti határkérdések elintézésére ki­küldött román-orosz vegyes bizottság román tagjai Kamenec Podolskból haza érkeztek és jelentést tettek a kormánynak. Jelentésük szerint „az oroszok igen udvariasan fogadták őket és kifejezést adtak azon kívánságuk­ . , nak, hogy a bizottságok ezután is AÁ"' folytassák tevékenységüket úgy, mint a bécsi konferencia előtt. Poincaré új távirata Csicserinhez Párisból jelentik: Poincaré Csicse­­rinhez újból táviratot intézett az el­vért kiewi tudósok ügyében. Poincaré kegyelmet kérő táviratára ugyanis Csicserin nagyon éles hangon vála­szolt és visszautasította a „spionok érdekében való közbenjárást". Újabb táviratában Poincaré kijelentette, hogy a francia kormány csak nagyszámú francia tudós nevében kért kíméletes­­séget az orosz állampolgárok szá­mára s nem volt célja beavatkozni Oroszország belső politikájába. Emlé­kezteti Csicserint a francia szenátus­ban tett kijelentésére, hogy a francia kormánynak nem kell Oroszország belső életével foglalkoznia, mert a mostani rezsimhez semmi köze. A szovjet kormány dolga az emberiesség kérdését, melyre a­­francia kormány hivatkozott, figyelembe venni vagy figyelmen kívül hagyni. Végül megál­lapítja Poincaré, hogy teljesen hamis az az állítás, mintha az elítéltek a francia titkos kémszolgálat javára közreműködtek volna. A wembley-i kiállítás az angol birodalmi egység himnusza Londonból jelentik. A király ma délelőtt Wembleyben óriási néptömeg jelenlétében megnyitotta a brit biro­dalmi kiállítást Az uralkodó avatóbe­szédét rádió útján terjesztették. A ki­állítás elnöke a walesi herceg volt, aki beszédében azt mondotta, hogy ez a nap meg fogja mutatni a világ­nak, hogy Anglia a béke szolgálatá­ban áll és az emberiség javára tö­rekszik. György király megelégedését fejezte ki a nagyszerű rendezésen és kijelentette, hogy a kiállítás gyakorlati úton tett tanúbizonyságot a világ előtt arról a szabad együttműködésről, amely a különféle fajú, vallású és szinti né­peket egy közösségben való egyesü­lésre bízta. György királynak meg­nyitó beszéde drótnélküli telefon at­­ján hallható volt egész Angliában, este pedig az angol drótnélküli állo­mások esperanto nyelven tolmácsolták egész Európa számára. I Törvény a görög köztársaság védelmére Athénből jelentik: Görögországban ma tíz évi időtartamra törvényt lép­tettek életbe, amely szigorú bünteté­seket ró a köztársaság ellen elkövetett üzelmekre.

Next