Ellenzék, 1924. április (45. évfolyam, 74-97. szám)
1924-04-26 / 94. szám
Szombat Cluj-Kolozsvár, 1994. ápril. 96. XLV. évfolyam 94# ayám. : ' / ’ / '’■••• **' ' ·r# jf 'yy‡«jf^#f~Fy £fry hónapra 50 lej. Negyedévre 140 lej. dPM KafxiriMty M Mtm. (v. Király utca) 22. szám. — Telefon: 9. Félévre 260 lej. Egész évre 500 lej. * n jm.jat.j ■«»/.* y4« és 204. KIADÓHIVATAL: Str. I. EGYES SZÁMÁRA 2 LEJ. Js^ifLS§1/4 f / JV Atoma A. Szentegyház-utca) /. szám. - Mágnáspárt-e a Magyar Párt? Ezeket az érdekes fejtegetéseket a magyar imperium alatt nagy szerepet játszó előkelő erdélyi politikustól kaptuk, akinek hosszú hallgatás után ez az első publicisztikai megnyilatkozása. I. Tatarescu államtitkár a legutóbbi napokban méltán nagyobb érdeklődést kiváltott nyilatkozatában mint elsőrendű vádat sújtotta a Magyar Párt fejéhez azt az állítását, hogy a Magyar Párt a mágnások vagyonát védi. A Keleti Újság pedig erre reflektálva, a fagyhéthez méltó bűnbánattal hajtja illeg fejét Tatarescunak a villáma előtt s mellét, verve ismeri be, igaz, elkövettük a nagy bűnt, „védtük a mágnások vagyonát". Tatarescu az ugyan közéleti tényező, kinek a szigorú pártatlanság alapján kellene állania, de hát egyben egyik politikai pártnak is a szolgálatában áll és így neki megbocsátható, ha pártja érdekeinek védettére nem mindig találván kellő súlyú érveket, tehát jobbnak hiányában, az emberi gyengeségekre építi számításait s a magyarság egységét igyekszik megosztani. A Keleti Újság azonban, melynek bevallott célja és feladata a kisebbségek érdekeinek védelme, szerény nézeteim szerint nem kellett volna, hogy Tatarescu urat nyomon kövesse. A Tatarescu úr nyilatkozatából és így folytatólag a Keleti Újság kifejezéseiből azt lehet — sőt talán egyebet sem lehet következtetni, mint hogy magyar mágnásnak lers ki, már önmagában véve bűn; hogy a magyar mágnás, legyenek az ő egyéni értékei bármilyen nagyok, a közéletben szerepet nem vihet, mert születésével eredendő bűnt hozott magával, a magyarság érdekeit nem képviselheti, vagyona pedig, az meg épen oly visszaélések láncolatos sorozatából született, hogy annak fennállása nem tűrhető , annak védelme egy demokrata érzelmű honpolgárhoz, vagy épen párthoz nem méltó. Jól jegyezzük meg, hogy amikor ilyektelveket igyekezik mint természeteseket, mint csak az ósdi, elavult felfogás előtt meg nem érthetőket a mágnásság ellen szárnyra bocsátani, akkor minden királyi dekrétum nélkül mágnássá nevez ki minden magyar földbirtokost, kinek legalább 200 hold, sőt sajnos igen gyakran, még e számon alul is levő kisbirtokocskája van, vagy talán csak volt, mert hiszen az agrárreform erre is vonatkozik s ha a Magyar Párt ezeknek érdekeit védte volna, akkor is magyar mágnások latifundiumaiért akarja a népek százezreit — de hát persze eredménytelenül síkra állítani. Nemcsak nekem nem feladatom, de ittinsa helye annak, hogy a mágnásoknál, az örökölhető címek jogosultsáait történelmi alapokon, szociológiai megvilágítással ismertessem vagy vitassam, de azt igenis helyénvalónak találom leszögezni, hogy mágnásnak , mni még nem hűn, még nem szégyen és hogy mikor az agrárreformnál minden kisbirtokost mágnássá ütnek, azt csak azért teszik, hogy számítva a társadalom kicsinyes, egyéni érdekeket szolgáló politikájára, a vagyonbevonásnak a történelemben eddig alig ismert mását, attól a kevés rokonszenvtől is megfosszák, mellyel egyik ember a másiknak szerencsétlenségét kisérni szokta. Annak a körülménynek, hogy valaki mágnásnak született, nem szabad eltiltatnia, épp a demokrácia nevében, attól, hogy a közéletben szerepet játszon, amennyire helytelen és ferde volna, ha viszont csak egyedül, maga a születés adná meg hozzá a kellő képesítést. A mágnások épp annyira egyenlő jogú tagjává kell legyenek a társadalomnak, mint bárki más. Az egyenlőség elve, melyen állunk, zárja ki azt, hogy a mágnásokra ebből akár kedvező, akár hátrányos vonatkozás ne származzék. Ha tehát egyenlők vagyunk, aminthogy azoknak kellene lennünk mindnyájunknak, egyes osztályok vagyoni érdekeinek megvédésénél sem szabad közöttük különbséget tenni. Ha kötelessége a magyar pártnak a munkások anyagi érdekeinek megvédése s ő ezt nem teljesítené, ez mindenesetre hiba volna, épp oly hiba, mintha a mágnások érdekeit hanyagolta volna el. De akár a munkások, akár a mágnások érdekeinek védelme nem teszi jóvá a hibát, melyet a másik osztály érdekeinek elhanyagolásánál követtünk, vd£y követtünk volna el. Hogy az egyiknek védelme talán népszerű, a másiké pedig nem az, az a dolog érdemén mit sem változtat. Mamu és Goldis László szembekerültek egymással Miért ellenzi Mánia a fáziét a Parasztpárttal ? Mánia szerint a kormányutódlás biztosítva van pártja számára Bucurestiből jelenti az Ellenzék tudósítója . Az Ellenzék minapi feltűnést keltő eredeti információja felfedte a Parasztpárt és Nemzeti Párt trgyalásainak eddig ismeretlen kulisszatitkait. Az Adeverul most érdekes részletekkel egészíti ki az Ellenzék informámációit A lap szerint a liberálisokat követő kormányt a Nemzeti Párt alakítja meg. Kormánykörökben azt állítják, hogy az Erdélyből érkezett megbízható hírek szerint az ellentétek kiéleződtek Maniu Gyula és Goldis László között. A minapában Aradon tartott tanácskozások alkalmával a Parasztpárttal való fúzió kérdésének tárgya-lása alkalmával a két vezető politikus nem tudott megegyezni egymással- s Akik ezeket a híreket bizonyosság tanánt terjesztik, azt állítják, hogy Oldis László ragaszkodik a parasztpártiakkal való fúzióhoz, viszont Mária Gyula forma szerint biztosította politikai barátnakt, hogy a kormányutódlás végleg biztosítva van a Nemzeti Párt számára. jj, utcsúri&UX. Maniu szerint sokkal előnyösebb lesz a Nemzeti Pártra nézve, ha majd a kormány átvétele pillanatában tárgyal a többi pártokkal s közöttük a Parasztpárttal is. Az a véleménye, hogy a Nemzeti Párt tekintélyének is ez fog javára szolgálni. Az aradi értekezleten a vitás kérdésről nem határoztak véglegesen, nehogy ez pártbomlásra vezessen. Mussolini a megszállás minimumra csökkentését sürgeti Új nehézségek a jóvátételi kérdés megoldása előtt Páris. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az antant nagyhatalmainak kormányai között megbeszélés kezdődött a Ruhrvidék gazdasági helyzetéről és a szövetségközi adósságokról. A szakértők javaslatainak sorsa ezeken a tárgyalásokon fog eldőlni. Úgy látszik, újabb nehézségek tornyosulnak a jóvátételi kérdés rendezése elé. Franciaország azt kívánja, hogy engedjék el Amerikával és Angliával szemben fennálló huszonhétmilliárd frankot kitevő adósságát. A szövetségközi adósságok kérdésének ez a felvetése nem más, mint törekvés a szakértőijavaslatok elintézésének elodázására. A szakértői javaslatok közzététele után úgy látszott, hogy végre rendezés előtt áll a kérdés, most azonban egyre-másra merülnek fel nehézségek Az antanthatalmak között továbbra is fennállnak az ellentétek s ezek konfliktusa a szakértői javaslatok következtében csak kitolódott, de nem szűnt meg. Ellentétes irányú ezúttal a francia és az olasz politika is. A Daily Telegraph értesülése szerint Mussolini határozottan kívánja a megszállási költségek, valamint a rajna-tartományi szövetségközi bizottságok adminisztrációs költségeinek minimumra szorítását. Ezek a költségek Németországot terhelik és feleslegesen sokban hozzájárultak a német pénzügyi helyzet leromlásához. Ezért kívánja Mussolini a megszállás redukálását és sürgeti egyre nyomatékosabban a Ruhr-vidék katonai és gazdasági kiürítését. Újra tárgyal a román-orosz bizottság a Dnyesztermenti htatárkérdésekről Bukarestből jelentik: A Dnyesztermenti határkérdések elintézésére kiküldött román-orosz vegyes bizottság román tagjai Kamenec Podolskból haza érkeztek és jelentést tettek a kormánynak. Jelentésük szerint „az oroszok igen udvariasan fogadták őket és kifejezést adtak azon kívánságuk . , nak, hogy a bizottságok ezután is AÁ"' folytassák tevékenységüket úgy, mint a bécsi konferencia előtt. Poincaré új távirata Csicserinhez Párisból jelentik: Poincaré Csicserinhez újból táviratot intézett az elvért kiewi tudósok ügyében. Poincaré kegyelmet kérő táviratára ugyanis Csicserin nagyon éles hangon válaszolt és visszautasította a „spionok érdekében való közbenjárást". Újabb táviratában Poincaré kijelentette, hogy a francia kormány csak nagyszámú francia tudós nevében kért kíméletességet az orosz állampolgárok számára s nem volt célja beavatkozni Oroszország belső politikájába. Emlékezteti Csicserint a francia szenátusban tett kijelentésére, hogy a francia kormánynak nem kell Oroszország belső életével foglalkoznia, mert a mostani rezsimhez semmi köze. A szovjet kormány dolga az emberiesség kérdését, melyre afrancia kormány hivatkozott, figyelembe venni vagy figyelmen kívül hagyni. Végül megállapítja Poincaré, hogy teljesen hamis az az állítás, mintha az elítéltek a francia titkos kémszolgálat javára közreműködtek volna. A wembley-i kiállítás az angol birodalmi egység himnusza Londonból jelentik. A király ma délelőtt Wembleyben óriási néptömeg jelenlétében megnyitotta a brit birodalmi kiállítást Az uralkodó avatóbeszédét rádió útján terjesztették. A kiállítás elnöke a walesi herceg volt, aki beszédében azt mondotta, hogy ez a nap meg fogja mutatni a világnak, hogy Anglia a béke szolgálatában áll és az emberiség javára törekszik. György király megelégedését fejezte ki a nagyszerű rendezésen és kijelentette, hogy a kiállítás gyakorlati úton tett tanúbizonyságot a világ előtt arról a szabad együttműködésről, amely a különféle fajú, vallású és szinti népeket egy közösségben való egyesülésre bízta. György királynak megnyitó beszéde drótnélküli telefon atján hallható volt egész Angliában, este pedig az angol drótnélküli állomások esperanto nyelven tolmácsolták egész Európa számára. I Törvény a görög köztársaság védelmére Athénből jelentik: Görögországban ma tíz évi időtartamra törvényt léptettek életbe, amely szigorú büntetéseket ró a köztársaság ellen elkövetett üzelmekre.