Ellenzék, 1925. március (46. évfolyam, 48-73. szám)
1925-03-29 / 72. szám (71. szám)
46. évi 72. szám, ELLENZÉK Dédunokák ünnepelnek... Kriza-emlékünnepély az unitárius kollégiumban. — Dr. Gál Kelemen és Ferencz József püspök beszéde (Cluj—Kolozsvár, március hó 27-én.) Zsúfolásig telt meg közönséggel a kolozsvári unitárius kollégium díszterme csütörtök délelőtt. Annak dacára, hogy odakünn, a széles és magas ablakokon túl, az elkésett márciusi nap teljes pompájú mosolyával ragyogott a tavaszra s már egy-két bátor pillangó is fürösztötte hímes-szárnyu kis életét a megújuló ragyogásban, a csillogó szemű, de már komoly szájú diákok ünnepi csendre halkulva ültek a díszterem komoly padsorai között, tanáraikkal, illusztris vendégeikkel együtt, — a székely néplélek soha el nem hervadó virágai költő-kertészének, az unitáriusok egykori, fenkölt idealizmusú püspökének, Kriza János halála ötvenedik évfordulójának díszes emlékünnepélyén, mert kétségkívül több volt ez egy egyszerű ifjúsági dísz-önképzőkörnél, több volt, mint az erdélyi unitárius egyház kegyeletesen szép megemlékezése egykori nagyszerű püspöke előtt: az igazi, nagy egyéniségek félszázados időtávlatban nyilatkoznak meg legelőször, igazi emberek igazi emberek számára, s most, az idők kerekének félszázados, nehéz fordulásán Kriza János szelleme először nyilatkozott meg demonstratíve azok között a falak között, melyeket az erdélyi unitáriusok lelkében még az ő nemes munkássága alapozott meg az erdélyi földön. A díszes emlékünnepély közönségében ott láttuk a kolozsvári magyar főgimnáziumok nyolcadik osztályait, vezető tanáraikkal egyetemben, de ott voltak egyházi és politikai kisebbségi életünk vezetőférfiai is, így Ugrón István, dr. Balázs András róm. kath. kanonok és még sokan, Kriza János szellemében — Azok az eszmék, melyek Kriza János lelkét eltöltötték, melyek áldott életet és munkásságát irányították, ma is életünk sarkcsillagai kell, hogy legyenek — mondotta dr. Gál Kelemen, az unitárius kollégium igazgatója, mélyenjáró megnyitó beszédében. „Önzetlen jó szive, tiszta és fenkölt idealizmusa, forró hazaszeretete, nyílt egyszerűsége ma is olyan értékek, melyek eltorzult életünkre világosságot hintenek s sziszifuszi küzdelmeinkben lankadó erőnket megacélozzák. Erdővidéken született, a Cserey Farkasok, Mikó Imrék, Bölöni Farkas Sándorok szülőföldjén. Iskoláit Torockón kezdi s Székelykeresztúron — Kolozsváron át — Berlinben fejezi be. 1861-ben választják meg püspöknek az unitáriusok, hogy tizenöt néhány esztendőn át kormányozza egyháza hányatott hajóját. Ám Kriza elsősorban székely volt és költő, akinek a Vadrózsák múlhatatlan szépségű népdalait és balladáit köszönheti az egyetemes magyar irodalom. A harmincas évek nemzetépítő és kulturális forrongása itt Erdélyben, sőt épen Kolozsvárt egy kiválóan képzett, a haladás eszméi iránt fogékonylelkü, lelkes iftui tudós gárdát állított a munka barázdáiba s nem véletlen, hanem a történelem - etnográfiai helyzet diktálta, szinte logikai következetességgel, hogy itt Erdélyben nem Kossuth lárnglelke gyújtott, hanem mindig Széchenyi hideg értelme világított. — Csak most eszmélünk rá — mondotta Gál dr. fejtegetései során —, hogy az erdélyi sajátosságok, értékek mennyire észrevétlenül ésértékelés nélkül jutottak be a nagy magyar óceánba. Most eszmélünk rá, hogy ezeket az értékeket ki kell emelnünk a feledés homályából, hogy ráépíthessük falunk jövőjét s fenyegetett nemzeti kultúránk fejlődését. Itt vannak az első könyvsajtók, az első protestáns főiskolák, itt alakulnak az első irodalmi központok, az első színjátszó társaság, az első nyelvmivelő társaság. Itt szenved és itt áldoz a magyar művelődés szent ügyéért az első magyar nyelven iró filozófus, ktt gyújtja lángra Vörösmarty lelkét az első eposz-iró Aranyosrákosi Székely Sándor. És végül, itt él — jóval Petőfi előtti — a nép hamisítatlan lelke a dal tiszta, üde hangjain s éppen Kriza János, Szentiváni és Gálfy Sándor lelkén keresztül. Mennyire Erdély fátuma volt Kriza életének fátuma! Az erdélyi poéták öregen születnek. Ez nehezedik Kriza lelkére is, ez húzza le ólomsúlyával, ez lankasztja szárnyait, szegi kedvét, mielőtt még kibonthatta volna teljes ragyogásában a székely géniusznak lelkében rejlő őserejét. — Nekünk egy-egy évforduló megbecsülhetetlen, drága alkalom arra az elhatározásra, hogy el nem csüggedve törhetetlenül dolgozzunk, építsünk tovább a Kriza Jánosok nyomdokain. . . Gál dr. szavai után a gimnázium zenekarának zeneszáma következett, majd Kríza János VII. g. o. t. olvasta fel sikerült dolgozatait, melynek címe: Emlékezés Kriza Jánosra Kriza János dédunokája az egykori püspöknek s a jelek szerint méltó is lesz hozzá. A gimnáziumi énekkar száma után Kádár Kata c. székely balladát szavalta el a Vadrózsákból Ütő Lajos VII. g. o. t. Kedves volt Kovács Margitka, a másik dédunoka zongoraszáma; Reményi Repülj fecském c. dalát játszta el a beözönlő napsugarakban. Fikkel János VIII. g. o. t. Kőműves Kelemennét szavalta el, majd az énekkar száma után az unitárius egyház ősz püspöke, Ferencz József lépett a pódiumra. Együtt az emlékezés kegyeletében Ferencz József, az egész világ egyetlen unitárius püspöke, jelenleg kilencven éves. Ennek dacára hangja friss és tiszta s ha szól, még mindig arra kényszerit, hogy fiatalságának s férfikorának nagyszerű szónokára gondoljunk vissza. — Szinte sajnálom, hogy ilyen hamar be kell zárni ezt az ünnepélyt, — mondotta, — hiszen minden évforduló valóságos ünnep számunkra. Miként Petőfi, Madách, Jókai, — úgy Kriza János is megérdemli az emlékezést. — Nem hiszem, hogy bárki is személyileg jobban ismerte volna nálam Kriza Jánost (Éljen !) Mint tanuló ültem egykor lábainál s büszkén vallom, hogy tőle kaptam a vallásos érzést és az Istenbe vetett hitet és bizodalmát, mely munka közben később vezetett. Sokszor biztatott, sokszor tanított, sokszor megdicsért, ha egy-egy jó prédikációt mondottam s akkor sem változott meg, midőn követtem őt a püspökségben. — Nem akarok sem költészetével, sem tudományos működésével foglalkozni : ezt megtették mások. És csupán csak hálás kegyelettel emlékezem meg arról a szerepről, melyet mindnyájan éreztünk s mely egyéniségét oly felejthetetlenné tette. És végezetül is üdvözlöm úgy a református, mint a katholikus kollégiumok ifjúságát, akik megjelentek itt tanáraikkal együtt s ezzel megmutatták azt, hogy velünk együtt dobog szivük minden nagyért és nemesért. Szükség is van rá, hogy szíveink együtt dobogjanak minden nemesért és nagyért, mert nem szabad semmi körülmények között sem elcsüggednünk ebben az aggodalmasan fájdalmas életben. Emlékezzünk a Kriza Jánosokra ! Az ősz püspök szavait elnyomta az egybegyült hallgatóság fellobbanó tapsvihara. Odakint pedig, a kollégium kapuja előtt, hol a homlokzaton aranybetűsen égett a „Musis et virtutibus" klaszszikus felirata, túl a kapu előtti rácson, túl az utcán, a házak felett, diadalmasan ragyogott az örök megújulás zengő szimbóluma, a tavasz, a tavaszi napsugárözön. Jakab Géza Máramarosban még egy penge-vonal lesz Megnyílik a kőrösmező— delatini vasútvonal. A tornán—csek—lengyel vasúti konferencia eredményei (Sighetul-Marmatiei, március 23. Saját tud.) Tudvalevő, hogy Csonka- Mámaros kereskedelmét és iparát a békeszerződés úgyszólván a tönk szélére juttatta. Máramaros megye hajdan virágzó kereskedelme teljesen gúzsba van kötve. A békeszerződés a Tiszát vette határul és a tiszántúli részét — a számottevő román lakossággal együtt — Csehszlovákiának ítélte oda. Rahó, Huszt, Nagybecskő, Visk kereskedelmének irányító székhelye Máramarossziget volt, most azonban — a határ miatt — ez a vidék teljesen el van vágva a központjától. A kormány is belátta, hogy a békeszerződés Mármaros lakosságát agyonnyom ontotta és még 1920-ban abban az előnyben részesítette Máramaros lakosságát, hogy 25 százalék kedvezményt adott a CFR vonalain úgy a teher-, mint a személyszállításoknál. A CFR-vonat Halminál az úgynevezett penge-vonalon folytatja útját jó carabig, egész Hosszúmezőig, mintegy nyolcvan kilométer hosszúságban, csehszlovák területen. Most a napokban Pilsenben lezajlott vasúti konferencián, amelyen a román, cseh és lengyel delegátusok vettek részt, elhatározták, hogy Máramaros megyét bekapcsolják a Lengyelországgal való forgalomba. A forradalom idején, a zűrzavaros napokban ugyanis Kőrösmezőn túl megszűnt teljesen a vasúti forgalom, most azonban, hogy az ukránok által felrobbantott kőrösmezői alagutat és a voroninkai vasúti hidat helyreállították, lehetővé tették, hogy a forgalom megindulhasson Kőrösmezőn át Csehszlovákiával, illetve Lengyelországgal A pilseni konferencián - mint szigeti tudósítónk jelenti — a román kormány azt javasolta, hogy a Visóvölgytől kiinduló, két országot átszelő és a bukovinai határig húzódó vasútvonalat pengevonallá deklarálják, ami azt jelentené, hogy a román utasok Máramarosból román vonaton tehát útlevél nélkül tehetik meg az utat Bukovinába, a máramarosiakat ez az újabb pengevonal szerfölött érdekli, főképen a kőrösmezői-delatini vonal megnyitása, mert ezektől Máramaros kereskedelme és ipara nagy előnyöket vár. Már az a körülmény, hogy A máramamarosszigetnek közvetlen összeköttetése lesz Csernovítz, Stanislau és Kelemen városokkal, ezekkel az igen nagyjelentőségű kereskedelmi gócpontokkal, a kereskedelmi és ipari forgalom nagy fellendülését fogja jelenteni. Amint értesülünk, a máramarosszigeti állomásfőnökség utasítást kapott a CFR vezérigazgatóságtól, hogy dolgozzon ki egy javaslatot arra az esetre, ha június elsejétől megnyitják a közös mezei-delatini vasútvonalat. A három állam delegátusai pilseni konferenciájának eredményei Máramaros kereskedelmi és ipari világában nagy örömet keltettek és talán így a vasútforgalomnak Lengyelországgal és Bukovinával való felvétele esetén remény van arra, hogy újra felelevenedik Máramaros jelenleg teljesen pangó kereskedelmi és ipari élete. 3. oldal. Egy fiatal leány tragédiája Cluj—Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megrendítő öngyilkosság ügyében vezette be a nyomozást a kolozsvári rendőrség. K. Anna 18 éves hivatalnok leány Mikó utcai lakásán tegnap délután öngyilkosságot akart elkövetni. Este 7 óra tájban szomszédai kínos hörgésre lettek figyelmesek. Be akartak menni a leány szobájába, azonban zárva volt és a zörgetésre sem nyitotta ki. A szomszédok erre feltörték az ajtót és borzalmas kínok között találták. Annál Azonnal telefonáltak a mentőállomásra, ahonnan dr. Runceanu mentőorvos szállott ki a helyszínre. A mentőorvos megállapította, hogy a hivatalnoknő nagymennyiségű marószódaoldatot ivott meg. A gyomormosást csak nagy nehezen lehetett alkalmazni nála, mert a leány nem akarta, hogy megmentsék. Beszállították a belgyógyászati klinikára, ahol elmondotta, hogy szerencsétlen szerelme miatt lett öngyilkos. Viszonya volt egy tisztviselővel, akitől titkos bajt kapott. Efölötti elkeseredésében akart a halálba menekülni. Állapota súlyos. Hatóság elleni erőszakoskodásért elítélt kereskedő Cluj—Kolozsvár. Két évvel ezelőtt történt hogy repure törvényszéki bíró, aki annak idején ügyész volt a kolozsvári ügyészségen és az üzleti árak ellenőrzésével volt megbízva. Detektív kíséretében sorra járta a kolozsvári üzleteket és így eljutott Veres Gyula főtéri csemege-üzletébe is. Itt felülvizsgálva az árjegyzéket, úgy találta, hogy Veres Gyula túlságosan drágán adja az árucikkeket, jegyzőkönyvet vett fel tapasztalatairól és miután magas pénzbüntetést helyezett kilátásba Veres Gyulának, távozni készült az üzletből. A kereskedő, aki az iparkamarára telefonált, kérte az ügyészt, hogy ne távozzék a helyiségből és lehúzza a redőnyt. Je-J sure ebben hatóság elleni erőszakot átélt és miután később Kiss Béla iparkamarai titkár is megérkezett az üzletbe, azzal távozott, hogy hatóság elleni erőszak miatt is feljelentést tesz az ügyészségen. A kolozsvári törvényszék az elmúlt évben dr. Kiss Béla iparkamarai titkár és több tanú vallomása alapján felmentette a vádlottat. Felebbezés folytán az ítélőtáblához került az ügy, amely Manescu tanácselnök elnökletével tartotta meg a főtárgyalást. A vádat Tanasescu Teodor királyi főügyész képviselte, a védelmet dr .Erdélyi János ügyvéd, volt miniszter látta el. Az ügy ismertetése után Tanasescu főügyész részletesen kiterjeszkedett a vádra s azt fejtegette, hogy Veres Gyula eljárása hatósági elleni erőszak és semmivel sem menthető. Kéri a kereskedő megbüntetését. Dr. Erdélyi János a siferítő tanúkra és vádlott betegségére hivatkozva felmentést kért. Veres Gyula a tárgyalás alatt kétszer is rosszul lett nagy nehezen sikerült csak lecsillapítani. A bíróság hosszas tanácskozás után megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, Veres Gyulát hatóság elleni erőszak vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért nyolc napi elzárásra és ezer lej pénzbüntetésre ítélte. Veres Gyula és védője az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentettek be. Hősi halottak exhumálása. Nagykárolyból jelentik: A polgármesteri hivatal a napokban hirdetményt tett közzé a hősi halottak exhumálására vonatkozólag. A rendelet szerint mindazok, akik hősi halott hozzátartozóik sírhelyét ismerik, igényt tarthatnak arra a kedvezményre, hogy a halottat ingyen hazaszállítsák.