Ellenzék, 1928. január (49. évfolyam, 1-23. szám)
1928-01-07 / 6. szám
49. év, 6. szám, ELLENZÉK , 1. " A RÉGI KOLOZSVÁR írta: Gyalul Farkas, Csiszár Gyula Sok mindene vész el az embernek. Lassan-lassan eltávoznak barátai, jó emberei, szerettei közül is. Azt hiszem, hogy mint a hulló falevelek egyenként bőljárnak a fa téli álmához, úgy az ember örök álmát is fiatalságának, szeretteinek folytonos elköltözése kezdi meg. Sok mindentől megfosztja az embert a sors rendelése, de ha akar s tud visszaemlékezni eltávozottjainak jóságára, erényeire, fölelevenítheti alakjukat. Most Csiszár Gyula alakját idézem föl s íme, megjelen előttem komoly, nyugodt, férfias arca, hallom szelíd hangját és szeretetteljes szavait. Csiszár Gyula Kolozsvár közéletének egyik legnemesebb, emberszeretettel tele önzetlen munkása volt, aki tudása és tiszta jelleme által a közélet legnagyobb állásában is helyén lett volna. Pályája kulminált abban, hogy főjegyzője lett Kolozs megyének, de ez állásában ő volt a megye egyik legerősebb oszlopa, tekintélye a közigazgatásnak, diszessége az autonómiai rendszernek, fanatikusa kötelességének. Ezt a mély bölcsességű, régi, tisztes típusát a magyar köztisztviselőnek becses családi szellemi örökség képesítette, saját szorgalmán kívül, ily mintaszerű polgári munkásságra és puritánságra. Emlékezéseimben szívesen említem föl szereplőim családi történetét is; úgy tapasztaltam, hogy az elődök jó tulajdonságai, tanultsága képesség alakjában örökséget tesznek az utódok részére. Nem betegségeink fogják gyötörni a következő nemzedéket, az orvostudomány le tudja küzdeni ezt a terhet, de mindaz, amit becsületes munka és szorgalom és tisztességes élet által lelkünkön fejlesztünk, el nem rabolható — csak általunk elsorvasztható szellemi örökség, legtöbbször többet ér, mint a vagyon csupán magára. Csiszár Gyula anyai és apai ágon jeles papi családból származik. Apai ágon nagyatyja Sámuel, aki a nagygörgényi előnevet használta (de a család nemesi előneve görgényszentimrei és görgényfalvi). 1791-ben Darócon, Kolozs megyében született, hol atyja is református pap volt. Csiszár Sámuel Kolozsvárt végezte a rét kollégiumot és Genfben teológiát hallgatott, onnan Kolozsvárra jött segédlelkésznek, majd első papja lett egyházközségének és kolozskalotai esperes. 1852-ben halt meg 60 éves korában, 37 évi papi szolgálat után. Eddig 13 halotti beszédét ismerjük nyomtatásból , mondott egyházi beszédet a kolozsvári ref. eklézsia külső városi templomának (Külmagyar utcában) alapköve letétele alkalmával tartottünnepén, 1829 okt 3-án. Halotti beszédei közül nevezetesebb hívek, akiknek koporsójánál beszélt: Szilágyi Ferenc professzor, Ватта Gábor könyvkereskedő és mások. Csiszár Sámuel felesége, a mi Gyula barátunk nagyanyja, Fábián Dániel szilágycsehi ref. pap és író, nevezetes férfiú leánya volt. Fábián Dániel Fábián András ügyvéd és vásárhelyi tanár fia. 1810-ben született Gyulafehérvárt. 1832-ben végezte tanulmányait a nekünk is oly kedves és mai napig kiváló Bethlen-főiskolában. Segédpap és tanító Kézdivásárhelyt, majd másodpap Nagyenyeden, aztán hittantanár a székelyudvarhelyi főiskolán, honnan Kézdivásárhelyre hívták vissza papnak. 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották. Pestre ment, honnan a képviselőházat vándorlásaiban követte kötelességszerüen. A világosi katasztrófa után az üldözés elől Bukarestbe ment, de midőn onnan hazajött, a Csíkszeredai és pesti haditörvényszékek, a barbár, önállamukat így megölő osztrák haditörvényszékek halálra ítélték, mit kegyelem által 6 évi várfogságra változtattak. Ő is szenvedett Kufsteinban. Amnesztia útján, négy év múlva kiszabadult, 1856-ban, s egy évig kézdivásárhelyi hívei táplálták, majd a szilágycsehi egyház meghívta, hol a 90-es években még élt s miként irta „tengeti alig 500 forint évi jövedelem mellett a fogságból hozott, köszvényes fájdalmakkal terhelt életét“. Nem tudom, mikor halt meg, de történelmi mértékkel mérve, rengeteg idővel tovább élt, mint Ausztria, melyet az olasz és magyar szabadságért küzdők ellen elkövetett kegyetlenségei, a vad butaság, melyet politikájával csinált, szükségképpen, Kossuth jóslata szerint, a máglyára juttattak. Fábián Dániel, Csiszár Gyula anyai dédapja, a harmincas évektől kezdve szépirodalmi munkásságot fejtett ki a pesti és a kolozsvári folyóiratokban, egyházi elmélkedéseket irt egyházi lapokban, 1848-ban pedig cikkeket irt a kolozsvári Ellenőrbe és több cikket Kossuth hírlapjába, majd a kormány lapjába — ezért ítélte el az osztrák szoldateszka. Nyomtatásban megjelent tőle több egyházi beszéde, továbbá imagyűjteménye (1869), egy kötet népszerű egyházi beszéde (Pest 1871) és két kötetben Népszerű halotti beszédek (Pest, 1877—78). Kéziratban számos egyházi beszéde maradt. Csiszár Sámuel és feleségének fia, József, Cs. Gyula atyja, megyei közigazgatási pályára lépett. Részt vett ő is a szabadságharcban, hol félkarját elvesztette. Majd az alkotmányos korszakban nádasmenti főszolgabíró lett, honnan éppen gróf Eszterházy Kálmán főispánsága idején, aki szintén felkarját, vesztette a szabadságharcban, Kolozsvárt választották meg főszolgabírónak. Fia, Csiszár Gyula 1859-ben született Kolozsvárt, tanulmányait Kolozsvárt végezte és 1883-ban lépett K Klozsmegye szolgálatába. 1890-ben áljegyző, nemsokára főjegyző lett. 1901- ben csupán néhány szavazaton múlt, hogy Lázár István gróf után nem ő lett alispán. A megyében azonban mindenki becsülte és szerette. Valóságos szaktekintély lett a közigazgatás terén, a közigazgatási tanfolyamnak vezetője volt, az egyetem a közigazgatási jogi vizsgabizottság tagjául nevezte ki. Szerénysége, csöndes nyugalma fiatal kora ellenére is bizonyos patriarchális tekintélyt adtak neki, melyet feddhetetlen jelleme és önzetlensége nevelt. 1891 őszén feleségül vette Kolozsvár egyik legszebb lányát, Futasfalvi Márton Olgát Három gyermekük született. Egyik lánya, szépséges virágszál, korán meghalt. A csapások nem egyedül szoktak jönni Elkövetkezett a háború és Csiszár Gyula ekkor fejtette ki munkaképességének és kötelességtudásának bámulatraméltó nagyságát A megye élelmezési ügyét is ő vitte s minden dolgában páratlan buzgalommal és példás szorgalommal dolgozott. Soha bizalma, nyugalma nem hagyta el mindenkit erősített lelkileg, megnyugtatott és vigasztalt. Ekkor jóságos lelkét újabb szörnyű csapás érte. Ha, aki Londonban felsőbb kereskedelmi tanfolyamot hallgatott, éppen a háború elején érkezett haza, hogy doktorátust tegyen. Itt behívták a hadseregbe, a fronton 2 esztendeig küzdött s 1916-ban Déltirolban halt hősi halált. Mily emberfölötti önuralommal, mily megadással, mily lelkierővel viselte el ezt a csapást, melyből egy szülő sebzett szíve sohase gyógyul meg teljesen. Fájdalmát titkolta és csak néha-néha, mikor emberszeretetével valamelyik barátját vigasztalta, hasonló szerencsétlenségében, tört ki belőle is az ő elpalástolt szenvedése. Vigasztalása volt családi életében és két szép leányában, akik közül egyik Bokor Károlyné lett, a másik pedig Márta dr. ifj. Szadeczky Gyulához ment férjhez. Csiszár Gyula azonban 1918- ban influenzából tüdőgyuladást kapott és betegeskedett, sokat szenvedett Ám számára a nyugalombavonulás nem volt pihenés. Egyházának, melynek mindig munkás hive volt, kolozsvári presbitere, egyházkerületi igazgatótanácsosa és az igazgatótanács ügyvezető elnökhelyettese volt. Egy-egy súlyos betegségi krízis se tudta munkáját félbeszakítani s arra is ráért, hogy a nyugdíjas tisztviselők ügyét baját munkájával segítse. 1910 dec. 24-én, karácsony szombatján hajnalban felsóhajtott: „Bárcsak már reggel volna és nemsokára elaludt csöndesen, az örök fényesség nappalába elpihenve. Sírjánál Ugrón Istvánt, a magyar párt akkori érdemes elnöke beszélt, méltatva a kolozsvári párttagozatban való buzgóságát; elbúcsúzott tőle Dózsa Endre tisztviselőtársa és jó barátja, akit nem lehet ma sem megilletődés nélkül hallgatni, mikor Csiszár Gyula kiválóságáról és lelki, nagyságáról beszél. Csiszár Gyula egyszerű, nemes alakját mindenikünk előtt, akiket közelebbről ismerjük, a jóság és a szenvedések glóriája veszi körül. , . 13. oldal ASSZONYOKNAK Az újból felfedezett fátyol Félénken, habozva surran be titokban, hogy régi, birodalmát visszahódítsa, de mégis ott van: a rég nélkülözött fátyol. Szerényen próbálkozik a bubifejjel és kicsi kalappal vékony sima csíkként, vagy többé-kevésbbé mintázott félfátyolként, még eddig csupán feketében s csak a szemet takarva. De nem a legkacérabb tőle, hogy éppen a szemet takarja, legélénkebb kifejezőjétaz érzelmeknek. S mégis ott van. Sokat jelenthet, talán azt, hogy az öltözködés megint visszatér a nőiesebb eszközökhöz. Alig van valami, ami jobban aláhúzná a női jellegzetességeket, mint a fátyol. Nem csak azzal, hogy bizonyos tartózkodást, visszahúzódást jelképez; van benne valami titokzatosság, ami legfőbb vonzóereje. A lefátyolozott arc érzékenyen érinti a kíváncsiságunkat, izgatja a fantáziát Ha fátyolnélküli arcot meglátunk, egy pillantással felfogjuk az egészet s tovább megyünk anélkül, hogy egy gondolatot is ébresztett volna bennünk. Ezenkívül van a fátyolnak még egy értékes tulajdonsága: szelídíti, puhábbá teszi a vonásokat, ugyanazt produkálja, amit a nők a világítási effektusokkal, ernyőkkel igyekeznek elérni. Ez nem egyéni szépség kérdése, a legszebb asszony is szebb egy idorapított világításnál,mint a napfény kegyetlen, boncoló világosságánál. A fátyolviselés eredete ha nem is a Korán, de mégis a kelet hiszen az élet minden raffinériája keletről jön. A görög és a római asszonyok ismerik már a fátyolt és élnek is minden koketteriájával. Azóta is úgyszólván minden időnek s divatnak elmaradhatatlan kelléke valamilyen alakban, mint a nő hű kísérője. Az már a nőkre van bízva, hogy ki hogyan él vele, miképen köti vagy csavarja fel, burkolja bele magát, hogy legelőnyösebb legyen. Mennyiféleképen láttuk már a fátyolt, szorosan az archoz simulva, lengén hullva, az arcot csak félig takarva, hátradobva és még Isten tudja, milyen alakban, a legkülönbözőbb ízlések szerint. Nagy változatosságot mutatott színekben, szövésben, volt sima és mintázott é s olyan is, mely szegélyezve volt szép bordűrrel. A mbs* még csak lopva és szerényen jelentkező félfátyol megszámlálhatatlan ősre támaszkodik, s bár akármilyen szerény, igénytelen alakban igyekszik megjelenni, tudja a jelentőségét. Éppen mert mi is előre látjuk, beszéltünk róla ilyen hosszasan, a végére hagyva azt a figyelmeztetést, ami a legfontosabb. Vigyázat, hölgyeim! Szép a fátyol, előnyös, finom, de rendkívüli ügyeletet igényel, nagyon válogatott ízléssel, tapintattal kell bánni vele, mert könnyen, nagyon könnyen tud ízléstelen lenni, s ami ehhez mindig közel áll még nevetséges is. Cidd Mindenül mindenkor mindenkinek könyvet? г наш к тршшошш ¥€$УСЛ! nagyér szépirodalmi és szikönpeti a legnagyobb választékban. Bárhol megtelem nemet könyvet vagy folyóiratot 14 napon belül szállítunk.- ; Divatlapok, valamint rhagyar, német,francia, angol nyelvű IOlSJ0trafGlt; IB0gaziSI#ff állandó nagy raktára. ■. Kérjen örjcépciói l .i . ' ' • Vidéki megrendeléseket soron kívül intézünk! 1