Ellenzék, 1928. február (49. évfolyam, 24-47. szám)

1928-02-13 / 34. szám

12. oldal. ELLENZÉK 49 év, 34. szám. 1 ahol rövid id5 múlva kényelmes állás­hoz jut egyik minisztériumban. Ez le­hetővé teszi, hogy keiiő nyugalma le­gyen az irodalmi munkához és rövid idő múlva kiadja egyik nagy mester­müvét, a ..Tárász Bulybá“-t, amely rátereli Puskin figyelmét is. A dicső­sége teiyében levő Puskin legnagyobb szeretettel támogatja Gogolt és erős szatirikus tehetségét látva, ő veszi rá két nagy szatirikus müvének, a „Re­vizorinak és a „Halott lelkekn-neii megírására. Ez a két remek mi! azonban inkább árt, mint használ Gogolnak Az orosz közönség nem érti meg az iróniát és belyesl; a ez ü Idejű kritikusok fegyver­tárában mindig készen álló nerazet­­elienességi vádat, melyei természetesen siettek Gogol szatirikus müvei ellen is nagy lármával felsorakoztatni.Azonban, alighanem Puskin közvetítésére, maga i. Miklós cár veszi a megtámadott írót védelmébe s a cári védelemmel szemben a nacionalisták is kényszerülnek be» szüntetni támadásaikat. Mi több, kineve­zik Gogolt a pétervári egyetem tanárá­nak. Alig huszonöt éves s a jövője gya­korlati szempontból is már gyönyörűen megalapozottnak látszik. De valami démon él benne, amely nem enged neki pihenést és megszakítja a rendes kerékvágásban szépen megindult kar­riert. Gogol egyetemi tanárságával olyan keveset törődik, hogy rövidesen kény­telen lemondani róla és nem sokkal rá, mindent otthagyva, elmegy Péter­­varrpl is. A Gogolban szüntelenül bennelakó démont, a nomádság démonjának le­hetne nevezni. Nem tud soha sehol huzamosabban egy helyen maradni, különösen nem, ha valahol megálla­podott, nyugodt, kedvező életformák várnak rá. S ha egyszer rájön a ván­dorlási kedv, semmi, de semmi ettől visszatartani többé nem tudja. A no­­mádságnak $z az ellenállhatatlan szen­vedélye túljár mindazon, amit írók és művészek utazási szenvedélyéről is­merünk. Gogolnál ezt már a beteges jellegű, ellenállhatatlan menekülési bényszerképzetek közé lehet sorozni, 1836-ban, huszonhat éves korában, már mint hires iró hagyja el Orosz­országot és nem tér oda vissza csak halála előtt három évvel, 1848-ban. Közben kcresztiil'kasul szaladja több­ször is Európái. Németországból Svájc­ba, innen Olaszországba, majd Francia­­országba és Spanyolországba megy. Es végül, Oroszországba visszatérése előtt, Jeruzsálembe zarándokol. Utazásáról nem sokat tudunk. Csak annyit, hogy a külföldön jobban érezte magát, mint otthon Oroszországban. Ez azonban távolról sem jelent annyit, hogy ne szeretné tovább egész leiké­vel az orosz földet és az orosz népet. Ellenkezőleg, minél távolabb van Orosz­országtól, minél több idő óta járja a külföldet, annál forróbb szeretettel gondol rá szüntelenül. Leveleiben nem szűnik meg a legapróbb részletekbe menő felvilágosításokat kérni minden­ről, ami az orosz dolgokkal valami­képpen kapcsolatban van és jótormán minden érdeklődését külföldön is an­nak az Oroszországnak szenteli, mely­ből önkéntes száműzetésbe menekült hosszú évekig. Külföldi utazásai alatt fejlődött ki benne a speciálisan orosz miszticizmus is, mely jeruzsálemi zarándoklásakor már hatalmas erővel lobog a leikében. Oroszországba c zarándokút nyomán betegen kerül vissza. Folyton láza^ testileg és idegileg összeroppan. Misz­ticizmusa azonban tovább lángol. 1852-ben, egy lázas februári éjszakán, deliriumban ugrik föl az ágyából, ke­resztet vet és minden kéziratát össze­­nyalábolva, bedobja a kályhába és hamuvá égeti az egészet. Megbízható adatok szerint hosszú évek írói mun­kásságának gyümölcse pusztult igy el rövid pillanatok alatt. Szolgája meg­próbál menteni, könyörög neki, hogy kegyelmezzen a kéziratoknak. De Go­gol dühösen visszautasít minden ké­rést, vad szenvedéllyel fejezi be az autodafét, újra keresztet vet és zo­kogva visszafekszik az ágyba. Tiz napra rá, február 21-ikén, negyvenkét éves korában rettenetes szenvedések után meghal. Teljes megőrüléte, vagy csak az orosz lélek szinte normáiis fejlődése аг ön­sanyargató miszticizmus felé. Gogol éiettragédiája mindenesetre tipikusan orosz dolog Dosztojevszkij, Tolsztoj és az orosz szellemi élet sok más nagysága hasonló leiki válságokon mentek át, iegfennebb iokozatf különb­ségek vannak köztük. Az európai in­tellektus számára, mely a lelki egyen­súlyon alapuló görög kultúrából nőtt ki, mindez megérthetetlen és hozzáfér­hetetlen misztérium. A lázadó merész­ségnek és a porbaesésig menő lelki megadásnak, a kegyetlen szatírának és az orosz hibák kritika nélküli imá­datának ezek a hirtelenü! változó al­ternatívái a megfejthetetlen rejtélyek közé tartoznak számunkra, Gogol vallomásai a legkevésbé sem járulnak hozzá n rejtély megvilágítá­sához. Ellenben igen érdekes leivilá­­gosifásokat nyújtanak írói technikájá­nak műhelytitkaiból. Ezek között kü­lönösen kiemeli Gogol, hogy írásaiban mindig a realizmus irányította őt első­sorban, „Soha semmit nem teremtet­tem tisztán a képzeletemből. Ehhez különben hiányzott volna a tehetségem is. Alakjain csak akkor sikerültek, ha a valóság után mintáztam, ha olya­noknak állítottam be, amilyeneknek én láttam az életben. Csak akkor tudtam a lelkűkbe belehelyezkedni, ha nem­csak nagyjában, hanem teljes íészle­tességgel Ismertem őket még külső megjelenésükben is. Róluk szóló por­tréim mégsem egyszerű másolatok, meri mindannytukai magamból terem­tettem. Nem a képzeletemmel, hanem úgy, hogy belsőleg éltem át őket.“ Gogol minden irói szabadságol erre a realizmusra akar korlátozni. A gon­dolat számára már alig jut ebből a szűkén mért szabadságból valami. A gondolattal szemben, mint a legtöbb orosz, gyanakvó, szűkkeblű, sőt néha szinte rosszindulata Gogol szerint, minéi erősebb gondolkozó egy író, annál keményebben kell fékeznie a gondolatait. Mert ki tudja mi lesz az iró gondolataiból, ha egyszer útjukra indultak az emberek között. Egy orosz közmondást is citál az egyszer kimon­dod szóról, mely „olyan, mint a ve­réb: ha szabadon bocsátották, többé nem lehet megfogni.“ S a gondola! iránti nagy ellenszenve lassanként el­vágja irói teremtőerejének igazi gyö­kereit is. Nem érzi többé szükségéi annak, hogy gondolatait az emberek tudomására hozza. írásai ezért mind ritkábban jelennek meg. Egész erejé­vel csak „szolgálni“ akar. Szolgálni az orthodoxia vallás, fanatizmusa ér­telmében. „A szolgálás gondolata — írja vallomásaiban — soha nem ha­gyott el engem.“ S az az egyetlen gondolat, amellyel szemben nem volt gyanakodó, belevitte őt élet- és mü­­j vészetpusztitó miszticizmusába és val- i lási őrületébe. L, ASSZO^NYOKNAK Séta a divat műhelyeiben S£it Шпак ü лацу párisi szabóknál két szezon között Talán semmi sem olyan érdekes, mint a két saison közötti modellek. Főleg érdekes ilyenkor végigjárni a nagy szabókat, a figyelni az ő kutató arcukat, amint igyekeznek a vevők kifejezéséből meglátni, hogy mi az, ami a fantáziát megkapja, hogy aztán a valóságosan kialakult saisonban eze­ket a megfigyeléseket érvényesítsék. Ilyenkor úgyis még csak a legnagyobb öltözködő!» járják a szalonokat, akik soha egy percig nem pihennek a divat gondjaitól. Tegyük meg mi is ezt a kis ismerkedési sétát Molyneuxnél nagyon sok délelőtti „ensemble“ van. Alj, derék (bluzféie), hosszukabát. Anyagban Tamisea, Mau­­rélia, angol tweed, krepdesin, zsorzsett, muszlin bársony (főleg feketében, de ez persze csak estére). Színek: fekete, drapp, sötétzöld, a piros különböző árnyalatai. Prém: szürke asztrakár,, hód. Nagyon használja a géppel le­rakott ráncokat az egész ruhán, csí­pőben tüzdeléssel fogja le őket, sze­reti az aljat egymás feletti részekből összeállítani. Legkedvesebb egy nagyon egyszerű délelőtti ensemble voll. Drapp és barna tweedből. Sima, oldali csu­kódó szoknya, oldalt három gombbal- Elől csukódó egyszerű blúz, sálgallér­ral. Hosszú egyenes kabát, hosszan lenyúló sálgallérral hódból. Worthnak egyenes szabású kabátai nervürref és apró ráncokkal vannak ékesítve, melyek a bőséget előre tö­mörítik. Majdnem mindegyik kabátja sarp-galiérra! ellátott, még pedig gaz­dagon, boaszerüen csavarodik a nyak körül s hosszan lenyúlik. Nagyon csi­nos pgynevezett „tai!leur“-jei vannak, nagyon rövid kabáttal, egyenes, néme­lyik kis bluzszerüen visszahajló sza­bással, kis egyenes magas nyakkal, vagy szintén sálgallérral, persze prém­ből. Szövetei: diagonal, kashador, kas­­hatulla, saten, taffota, tüli, csipke, sif­­fonselyem (ezek természetesen estére). Színei: fekete, lilásbarna, szürke és kék, s a többi pasztell-szinek. Cheruitnél, Mme Wönnser már sok­kal komplikáltabb remekműveket mu­tat. Rengeteg kisebb-hosszabb lenyúló darab, lekerekített csikók, selycinszé­­lek, kicakkozott díszítések, háromszög rátétek, tunikák, fodrok adják meg ennek a szalonnak már specialitássá vált vonalait. Néha egész meglepő ki­találások vannak s mégis pompásan festenek az 6 alkamazásukban. Persze rajz nélkül nehéz ezt pontosan meg­értetni, de ennyit mégis kénytelen vol­tam mondani ról annyira híresek az első alkotásai. Volt nála egy kabát, melynek a háta hónaljtól az aljközépig konkáv vonalakban félkörbe menő csikókkal volt díszítve, a csikók széle selyem szalaggal befogva. Szövetei: mintás krepp, könnyű szövet, posztó. Színei; hód, vörösbarna, aranypiros, fekete. Suzanne Talbot a részekből való dolgozásnak hjve, szoknyái, sőt kabá­­tai apró részekből vannak összeállítva, lefelé kiszélesedő tendenciával. Vona­lai hátrafelé lenyúlnak; kabát, derék, szoknyahossz stb. Derekai bluzszerüek. Szövet: kashabür, szatén, lamé, mü­­bársony, krepp, romain. Színei: fekete és arany, világos drapp, szürke, sötét­kékek árnyalatai. Louise Baulangert legjobban jellem: zem, ha leirom egy délutáni ruhájái. ő olyan egyéni, hogy minden darab­ján rá lehet ismerpj. Flameng és zöld­selyem összeállítás. A derék fehérnemű ráncokkal egész széliében meg van szegőzve, a szok­nya bősége oldalt lerakott ráncokkal jön létre, a nyak hosszúkásán kivágva, világos színnel beszegve, s ugyan­abból az anyagból nyakkendő. A szok­nya és aij különböző anyagból, az ujj szintén, úgy hogy a könyökig jövő rész szűk és a derék anyagából, a könyökön alóli rész bő, s az alj anya­gából van. A délutáni ruhához, találó nem egészen hossza kabát, csípőben feszes. Anyagai: mintás szövetek, krep­desin, kreppszaten, chiffonselyem és szatén szíré. Színei: drapp feketével, fehér, élénk zöld, rózsaszín, erős kék. Jenny szereli az áttetsző anyagokat, melyeket aztán teljesen befed szövet vagy krepdesin rátétekkel. Természe­tesen az egész ensemble egymáshoz találó, például kreppzsorzset anyag feliéi és kék, teljesen befedve selyem poplin rátéttel. Érdekes, hogy egy uj princessz vonalat hoz, főleg a sötét repsz ruháiban, a ruha hossza hatá­rozottan rövidebb elöl. Szövetei: krep­desin, zsorzsett, krep romain, marokén, alpakka. Színei: drapp, matt zöld, sötét kék, fekete, fekete-fehéi vagy rózsa­színnel. Lelongi a hegyben végződő díszí­tések jellemzik. De mindig önmagából az anyagból, nervüi, rátét, fehérnemű szegő. Színei szelídek, letompitottak: zöld, szürke, fekete, fekete-fehér. Drekollnúl nagyon kedves krepdesin együttesek vannak, mintás krepdesin­­ből. Sok anyaggal dolgozik, akár egy­beszabottak a ruhái, akár bluzos for­­májuak. Szövetei: repsz, krepdesin, szatén, szövet, csipke, selyemből vagy lémmel. Szinel: sötét-kék, fekete, szürke, fehér díszítéssel, elmosódott színek, mandarin és piskóta. Díszítései zsinorozás és azsur. Martial és Armand egészen speciális lazonokat hoz. Bő anyagból dolgozik, s oldalra hozva a szövetet, ott zsabó­­val fejezi be, illetve olyan dísszel, mely a deréknál zsabó, az aljnál pedig ugyanilyen slakban ránc. Rendesen a szövel széle még feltűnőbbé teszi min­tája vagy elütő bevégzése által ezeket a zsabókat, ráncokat. Ezenkívül leg­feljebb valami kis nervür ékesíti még a ruhát, Szövetei: kashatulla, krepde­sin (sima és mintázott) zsorzsett, krepp­­szalen, ftamenga. Színei: fekete, man­dulazöld, erős zöld, drapp, bezs, vilá­gos szürke, piros. Bemard is előszeretettet hozza a zsabókat, derékon és szoknyán egy­aránt, de neki még egy külön szabása van. A szoknyái ugyanis vagy haran­goznak, vagy egyenetlen részekből vannak összeállítva, némelyik ki van cakkozva, vagy géppel plisszirozva. Anyag: zsorzsett, (gyapjú) repsz, zser­­szé, szatén, marokén. Színek: hód, rózsaszínű árnyalat, fekete és sötét kék. Diszei: méhkas ráncolás, tüzde­­lés, zsinórozás, paplan tüzdelés. Gitta. Mat fertőtlenít, molytalanit, portalanit, kiválaszt és foszt teljesen uj rendszerű villanyerőre be­rendezett gépeivel TOLL mepunháló-gyór Sír: lallor (v. Nagyszamos-u.) 14. в Zsebkálylia 9 9 §I I уоМго ti sporthoz J i ■ beru:n melegítéssel. Nem. tűz­veszélyes. Kapható: Pallos és Marke oki. gépész­mérnököknél, Sír. N. I о r jjj a 7. Т»гтт? ▼▼▼ i «я ess вгявдаез sara* В в Iв Iв I PAPÍR laktál* LEPAGE, Kvár. Mérjen oJáBleíci!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék