Ellenzék, 1928. február (49. évfolyam, 24-47. szám)
1928-02-13 / 34. szám
12. oldal. ahol rövid idő múlva kényelmes álláshoz jut egyik minisztériumban. Ez lehetővé teszi, hogy kellő nyugalma legyen az irodalmi munkához és rövid idő múlva kiadja egyik nagy mesterművét, a ..Tárász Bulybá“-t, amely rátereli Puskin figyelmét is. A dicsősége teljében levő Puskin legnagyobb szeretettel támogatja Gogolt és erős szatirikus tehetségét látva, ő veszi rá két nagy szatirikus művének, a „Revizorinak és a „Halott lelkek”nen megírására. Ez a két remek mi azonban inkább árt, mint használ Gogolnak Az orosz közönség nem érti meg az iróniát és helyesl; a ez idejű kritikusok fegyvertárában mindig készen álló nevezetellenességi vádat, melyet természetesen siettek Gogol szatirikus művei ellen is nagy lármával felsorakoztatni.Azonban, alighanem Puskin közvetítésére, maga I. Miklós cár veszi a megtámadott írót védelmébe s a cári védelemmel szemben a nacionalisták is kényszerülnek beszüntetni támadásaikat. Mi több, kinevezik Gogolt a pétervári egyetem tanárának. Alig huszonöt éves s a jövője gyakorlati szempontból is már gyönyörűen megalapozottnak látszik. De valami démon él benne, amely nem enged neki pihenést és megszakítja a rendes kerékvágásban szépen megindult karriert. Gogol egyetemi tanárságával olyan keveset törődik, hogy rövidesen kénytelen lemondani róla és nem sokkal rá, mindent otthagyva, elmegy Pétervárról is. A Gogolban szüntelenül benne lakó démont, a nomádság démonjának lehetne nevezni. Nem tud soha sehol huzamosabban egy helyen maradni, különösen nem, ha valahol megállapodott, nyugodt, kedvező életformák várnak rá. S ha egyszer rájön a vándorlási kedv, semmi, de semmi ettől visszatartani többé nem tudja. A nomádságnak ez az ellenállhatatlan szenvedélye túljár mindazon, amit írók és művészek utazási szenvedélyéről ismerünk. Gogolnál ezt már a beteges jellegű, ellenállhatatlan menekülési kényszerképzetek közé lehet sorozni, 1836-ban, huszonhat éves korában, már mint híres író hagyja el Oroszországot és nem tér oda vissza csak halála előtt három évvel, 1848-ban. Közben keresztül kasul szaladja többször is Európát. Németországból Svájcba, innen Olaszországba, majd Franciaországba és Spanyolországba megy. És végül, Oroszországba visszatérése előtt, Jeruzsálembe zarándokol. Utazásáról nem sokat tudunk. Csak annyit, hogy a külföldön jobban érezte magát, mint otthon Oroszországban. Ez azonban távolról sem jelent annyit, hogy ne szeretné tovább egész lelkével az orosz földet és az orosz népet. Ellenkezőleg, minél távolabb van Oroszországtól, minél több idő óta járja a külföldet, annál forróbb szeretettel gondol rá szüntelenül. Leveleiben nem szűnik meg a legapróbb részletekbe menő felvilágosításokat kérni mindenről, ami az orosz dolgokkal valamiképpen kapcsolatban van és jóformán minden érdeklődését külföldön is annak az Oroszországnak szenteli, melyből önkéntes száműzetésbe menekült hosszú évekig. Külföldi utazásai alatt fejlődött ki benne a speciálisan orosz miszticizmus is, mely jeruzsálemi zarándoklásakor már hatalmas erővel lobog a lelkében. Oroszországba e zarándokút nyomán betegen kerül vissza. Folyton lázas testileg és idegileg összeroppan. Miszticizmusa azonban tovább lángol. 1852-ben, egy lázas februári éjszakán, deliriumban ugrik föl az ágyából, keresztet vet és minden kéziratát összenyalábolva, bedobja a kályhába és hamuvá égeti az egészet. Megbízható adatok szerint hosszú évek írói munkásságának gyümölcse pusztult így el rövid pillanatok alatt. Szolgája megpróbál menteni, könyörög neki, hogy kegyelmezzen a kéziratoknak. De Gogol dühösen visszautasít minden kérést, vad szenvedéllyel fejezi be az autodafét, újra keresztet vet és zokogva visszafekszik az ágyba. Tíz napra rá, február 21-ikén, negyvenkét éves korában rettenetes szenvedések után meghal. Teljes megőrüléte, vagy csak az orosz lélek szinte normális fejlődése аг önsanyargató miszticizmus felé. Gogol élettragédiája mindenesetre tipikusan orosz dolog Dosztojevszkij, Tolsztoj és az orosz szellemi élet sok más nagysága hasonló lelki válságokon mentek át, legfennebb fokozati különbségek vannak köztük. Az európai intellektus számára, mely a lelki egyensúlyon alapuló görög kultúrából nőtt ki, mindez megérthetetlen és hozzáférhetetlen misztérium. A lázadó merészségnek és a porbaesésig menő lelki megadásnak, a kegyetlen szatírának és az orosz hibák kritika nélküli imádatának ezek a hirtelenül változó alternatívái a megfejthetetlen rejtélyek közé tartoznak számunkra, Gogol vallomásai a legkevésbé sem járulnak hozzá a rejtély megvilágításához. Ellenben igen érdekes felvilágosításokat nyújtanak írói technikájának műhelytitkaiból. Ezek között különösen kiemeli Gogol, hogy írásaiban mindig a realizmus irányította őt elsősorban. „Soha semmit nem teremtettem tisztán a képzeletemből. Ehhez különben hiányzott volna a tehetségem is. Alakjain csak akkor sikerültek, ha a valóság után mintáztam, ha olyanoknak állítottam be, amilyeneknek én láttam az életben. Csak akkor tudtam a lelkükbe belehelyezkedni, ha nemcsak nagyjában, hanem teljes részletességgel ismertem őket még külső megjelenésükben is. Róluk szóló portréim mégsem egyszerű másolatok, mert mindannyiukat magamból teremtettem. Nem a képzeletemmel, hanem úgy, hogy belsőleg éltem át őket.“ Gogol minden írói szabadságot erre a realizmusra akar korlátozni. A gondolat számára már alig jut ebből a szűken mért szabadságból valami. A gondolattal szemben, mint a legtöbb orosz, gyanakvó, szűkkeblű, sőt néha szinte rosszindulatú Gogol szerint, minél erősebb gondolkozó egy író, annál keményebben kell fékeznie a gondolatait. Mert ki tudja mi lesz az író gondolataiból, ha egyszer útjukra indultak az emberek között. Egy orosz közmondást is citál az egyszer kimondod szóról, mely „olyan, mint a veréb: ha szabadon bocsátották, többé nem lehet megfogni.“ S a gondolat iránti nagy ellenszenve lassanként elvágja írói teremtőerejének igazi gyökereit is. Nem érzi többé szükségét annak, hogy gondolatait az emberek tudomására hozza, írásai ezért mind ritkábban jelennek meg. Egész erejével csak „szolgálni“ akar. Szolgálni az orthodoxia vallás, fanatizmusa értelmében. „A szolgálás gondolata — írja vallomásaiban — soha nem hagyott el engem.“ S az az egyetlen gondolat, amellyel szemben nem volt gyanakodó, belevitte őt élet- és művészetpusztító miszticizmusába és valási őrületébe. L. ELLENZÉK 49 év, 34. szám, 1 ASSZONYOKNAK Séta a divat műhelyeiben S£it Шпак a лацу párisi szabóknál két szezon között Talán semmi sem olyan érdekes, mint a két saison közötti modellek. Főleg érdekes ilyenkor végigjárni a nagy szabókat, a figyelni az ő kutató arcukat, amint igyekeznek a vevők kifejezéséből meglátni, hogy mi az, ami a fantáziát megkapja, hogy aztán a valóságosan kialakult saisonban ezeket a megfigyeléseket érvényesítsék. Ilyenkor úgyis még csak a legnagyobb öltözködőkk járják a szalonokat, akik soha egy percig nem pihennek a divat gondjaitól. Tegyük meg mi is ezt a kis ismerkedési sétát Molyneuxnél nagyon sok délelőtti „ensemble“ van. Alj, derék (bluzfére), hosszúkabát. Anyagban Tamisea, Maurélia, angol tweed, krepdesin, zsorzsett, muszlin bársony (főleg feketében, de ez persze csak estére). Színek: fekete, drapp, sötétzöld, a piros különböző árnyalatai. Prém: szürke asztrakár,, hód. Nagyon használja a géppel lerakott ráncokat az egész ruhán, csípőben tűzdeléssel fogja le őket, szereti az alját egymás feletti részekből összeállítani. Legkedvesebb egy nagyon egyszerű délelőtti ensemble volt. Drapp és barna tweedből. Sima, oldalt csukódó szoknya, oldalt három gombbal- Elől csukódó egyszerű blúz, sálgallérral. Hosszú egyenes kabát, hosszan lenyúló sálgallérral hódból. Worthnak egyenes szabású kabátai nervürrel és apró ráncokkal vannak ékesítve, melyek a bőséget előre tömörítik. Majdnem mindegyik kabátja sarp-gallérral ellátott, még pedig gazdagon, boaszerüen csavarodik a nyak körül s hosszan lenyúlik. Nagyon csinos úgynevezett „taileur“-jei vannak, nagyon rövid kabáttal, egyenes, némelyik kis blúzszerüen visszahajló szabással, kis egyenes magas nyakkal, vagy szintén sárgallérral, persze prémből. Szövetei: diagonal, kashador, kaskatulla, saten, taffota, tüll, csipke, siffonselyem (ezek természetesen estére). Színei: fekete, lilásbarna, szürke és kék, s a többi pasztell-színek. Cheruitnél, Mme Wennser már sokkal komplikáltabb remekműveket mutat. Rengeteg kisebb-hosszabb lenyúló darab, lekerekített csikók, selyemszélek, kicakkozott díszítések, háromszög rátétek, tunikák, fodrok adják meg ennek a szalonnak már specialitássá vált vonalait. Néha egész meglepő kitalálások vannak s mégis pompásan festenek az ő alkamazásukban. Persze rajz nélkül nehéz ezt pontosan megértetni, de ennyit mégis kénytelen voltam mondani ról annyira híresek az első alkotásai. Volt nála egy kabát, melynek a háta hónaljtól az aljközépig konkáv vonalakban félkörbe menő csikókkal volt díszítve, a csikók széle selyem szalaggal befogva. Szövetei: mintás krepp, könnyű szövet, posztó. Színei: hód, vörösbarna, aranypiros, fekete. Suzanne Talbot a részekből való dolgozásnak híve, szoknyái, sőt kabátai apró részekből vannak összeállítva, lefelé kiszélesedő tendenciával. Vonalai hátrafelé lenyúlnak: kabát, derék, szoknyahossz stb. Derekai blúzszerűek. Szövet: kaskabár, szatén, lamé, műbársony, krepp, romain. Színei: fekete és arany, világos drapp, szürke, sötétkékek árnyalatai. Louise Boulangert legjobban jellemzem, ha leírom egy délutáni ruháját, ő olyan egyéni, hogy minden darabján rá lehet ismerni. Flameng és zöldselyem összeállítás. A derék fehérnemű ráncokkal egész széltében meg van szegezve, a szoknya bősége oldalt lerakott ráncokkal jön létre, a nyak hosszúkásán kivágva, világos színnel beszegve, s ugyanabból az anyagból nyakkendő. A szoknya és alj különböző anyagból, az ujj szintén, úgy hogy a könyökig jövő rész szűk és a derék anyagából, a könyökön aluli részből s az alj anyagából van. A délutáni ruhához, találó nem egészen hosszú kabát, csípőben feszes. Anyagai: mintás szövetek, krepdesin, kreppszatén, chiffonselyem és szatén szívé. Színei: drapp feketével, fehér, élénk zöld, rózsaszín, erős kék. Jenny szereli az áttetsző anyagokat, melyeket aztán teljesen befed szövet vagy krepdesin rátétekkel. Természetesen az egész ensemble egymáshoz találó, például kreppzsorzset anyag fehér és kék, teljesen befedve selyem poplin rátéttel. Érdekes, hogy egy új princessz vonalat hoz, főleg a sötét repsz ruháiban, a ruha hossza határozottan rövidebb elöl. Szövetei: krepdesin, zsorzsett, krep romain, marokén, alpakka. Színei: drapp, matt zöld, sötét kék, fekete, fekete-fehér vagy rózsaszínnel. Lelongi a hegyben végződő díszítések jellemzik. De mindig önmagából az anyagból, nervüs, rátét, fehérnemű szegő. Színei szelídek, letompítottak: zöld, szürke, fekete, fekete-fehér. Drekollnál nagyon kedves krepdesin együttesek vannak, mintás krepdesinből. Sok anyaggal dolgozik, akár egybeszabottak a ruhái, akár blúzos formájúak. Szövetei: repsz, krepdesin, szatén, szövet, csipke, selyemből vagy fémmel. Színei: sötétkék, fekete, szürke, fehér díszítéssel, elmosódott színek, mandarin és piskóta. Díszítései zsinórozás és azsúr. Martial és Armand egészen speciális fazonokat hoz. Bő anyagból dolgozik, s oldalra hozva a szövetet, ott zsabóval fejezi be, illetve olyan dísszel, mely a deréknál zsabó, az aljnál pedig ugyanilyen alakban ránc. Rendesen a szövet széle még feltűnőbbé teszi mintája vagy elütő bevégzése által ezeket a zsabókat, ráncokat. Ezenkívül legfeljebb valami kis nervül ékesíti még a ruhát. Szövetei: kashatulla, krepdesin (sima és mintázott) zsorzsett, kreppszalon, flamenga. Színei: fekete, mandulazöld, erős zöld, drapp, bezs, világos szürke, piros. Bernard is előszeretettel hozza a zsabókat, derékon és szoknyán egyaránt, de neki még egy külön szabása van. A szoknyái ugyanis vagy harangoznak, vagy egyenetlen részekből vannak összeállítva, némelyik ki van cakkozva, vagy géppel plisszírozva. Anyag: zsorzsett, (gyapjú) repsz, zserszé, szatén, marokén. Színek: hód, rózsaszínű árnyalat, fekete és sötétkék. Diszei: méhkas ráncolás, tüzdelés, zsinórozás, paplan tűzdelés. Gitta. kat fertőtlenít, molytalanit, portalanit, kiválaszt és foszt teljesen új rendszerű villanyerőre berendezett gépeivel TOLL mepunháló gyár Sír: lallor (v. Nagyszamos u.) 14. Zsebkályha 9 9 § I I уоМго ti sporthoz J i ■ berun melegítéssel. Nem. tűzveszélyes. Kapható: Pallos és Marke oki. gépészmérnököknél, Str. N. I о r jjj a 7. Т»гтт? ▼▼▼ i «я ess вгявдаез sara* В в Iв Iв I PAPÍR laktár* LEPAGE, Kvár. Mérjen orá Blíci!