Ellenzék, 1928. május (49. évfolyam, 98-121. szám)
1928-05-24 / 116. szám
oldal Hamburgot ?Éz fenyegeti, hogy ész lakosságai Megmérgezi a sárgakeresztes gáz Hamburgból jelentik : Hamburg idejében tegnap délután felrobbant hány hordó pirosgén-gáz. A sűrű, rura gáz, mint valami alacsonyan üsző felhőréteg, nem oszlott szét, hanem a város fölött maradt. Hamburg lakossága nem törődött a dologgal, pedig a pirosgén ugyanaz a gyilfos!S anyag, amelyivel a háború idején az úgynevelett sárgakeresztes gránátokat töltötték. Eire a veszedelem tudatára ébredt a nép, néhány ember már meg is halt pirosgén -mérgezés következtében. Sokan pedig súlyosan megbetegedtek. A veszedelem hírére Berlinből Sok vagon gázmaszkot küldöttek a lakosság számára és így könnyen bekövetkezhet az a különös látvány, hogy Európa egyik legnagyobb városának minden lakosa gázmaszkkal fog járni az arcán, mintegy előre megmutatva a képét annak, hogy milyen lesz a jövendő háborúja, amelyet már a technika új eszközeivel fognak vívni egymással a harcoló felek. A német tűzoltóság aminomákgázokkal próbálja szétoszlatni a még mindig a város fölött terjengő pirosgénfelhőket. Eddig tizenegyen haltak meg és kilencven embert súlyos mérgezéssel a kórházban ápolnak. A város déli részében az összes iskolák zárva vannak. Hamburg munkásnegyedéből a lakosság pánikszerűen menekül. Ш házból sem ntántozhallatt az МШтит füzekül! Ne Kopien de щцкоти! A helyes táplálkozás szabályai. Pontos Útmutatást kaphat az olvasó e füzet elolvasásával, hogyan tarthatjta meg karcsúságát valaki, anélkül, hogy ez a fogyasztás az egészsége rovására menne. Melléklet teljes étlap kalória táblázattal. ütöngegen részre e füzet egyenesen néiüSilOziidcfien. íré 54 lei. Óén Щ. Hasznos tanácsok 20—70 éves férfiak számára arról, hogy miként őrizhetik meg testük rugalmasságát. E füzet a dolgozó férfi számára nyújt értékes tanácsokat a helyes test- és egészségápolás szempontjából. A füzet gazdag illusztrációkkal és eredeti fényképfelvételekkel jelent meg s nélkülözhetetlen útbaigazítója lesz nemcsak a sportembernek, de minden férfinek, aki teste és egészsége ápolását fontosnak tartja. Ara 34 Kaphatók ül ELLENOZŐi Hősigvosztályeimn шмш&г Str. Universität» (v. Egyetem-u.) 8. szám. vittm 60 lej előzetes beküldése mellett vagy utánvéttel szállítjuk a füzeteket. аз Шаавк-Ьэа Legelőnyösebben feléthet. KLUW/jfils 41. év, П6- szám. ^■»аамиак*- даавашяюввиват ь Sogai mindig szép fehérek és egészségesek maradnak.. **&&&*vm&&*i*&**0k**t 0*0*to Kínos botrány a város vezetőinek taníremjei körül Százezrekkel jv.talfixaztik magukat a városi állami ó választmány tagjai» — A tanács elrendelte a jogtalanul fölvett százezrek visszafizetését, de nem hajtják végre a tanács határozatát Szatmár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A szatmári közéletet igen kínos botrány foglalkoztatja most. A város állandó Választmányának tagjai százezreket vettek föl a városi üzemektől jogtalanul és nem akarják visszafizetni ezeket a hatalmas összegeket, noha a városi nagytanács, amelynek végrehajtó szerve az állandó választmány, elrendelte a visszafizetést. A kínos ügy előzményeiről annak idején az Ellenzék is beszámolt, amikor megírta, hogy a szatmári városi tanács ülésében igen élesen kikeltek a tanács tagjai az ellen, hogy a delegatia permanente választott tagjai százezrekre menő összegeket vettek föl a városi üzemektől. Megállapította a városi tanács, hogy az öttagú állandó választmány, amelyek mindegyik tagja évenként százötvenezer lej fizetést és tíz fo Jкчп ” ”•*rostót, nem elégedett meg ezzel a fizetéssel, hanem a ereatsNoT«tfí\ a villamogr‘ e] —„.«'A' fejenként másik százötvenezer lejt utaltattak ki maguknak. A várisi tanács akkor kimondatta, hogy az összegeket lomtalanul vették el az állandó választmány tagjai, s a pénz visszafizetésére kötelezte őket. Igen visszás hatást keltett a város egész társadalmában, hogy az állandó választmány tagjai megfélebbezték a tanácsnak ezt a határozatát és a vármegyénél keresztül is vitték, hogy mentesítették őket a nyay tanács határozatával szemben a jogtalanul felvett összegek visszafizetése alól. A vármegyei prefektusának ez a különös határozata csak véletlenül került nyilvánosságra, mert a határozatot ki sem függesztették, hogy ingerőre emelkedjék, mielőtt a város lakossága tudomást szerezhetne róla. A tanács tagjai azonban megtudták ezt és amikor nyilvánosságra hozták, hogy a jogtalanul fölvett százezrek visszafizetése alól szabadulni akaró állandó választmányi tagok a tanácscsal szembehelyezkedtek, városszerte kínos meglepetés támadt. Most a tanács tagjai a belügyminiszterhez fordultak és kérik, hogy szerezzen érvényt a városi tanács határozatának és kötelezze az állandó választmány tagjait a jogtalanul fölvett pénzek visszafizetésére. A tanácsnak a felebbezést aláíró tagjai, akik mindannyian vezető tagjai a szatmári Magyar Pártnak, arra mutatnak rá, hogy a tanács megalakulása után az akkor megválasztott állandó választmány föloszlatta a városi üzemeket ellenőrző bizottságokat avval, hogy ezeknek az üzemeknek az ellenőrzése az állandó választmány hivatalos kötelessége. Ezektől a bizottságoktól megvonta az üzemektől addig szedett tiszteletdíjakat és azokat busásan megszerezve. Önmagának utalta ki, noha a miniszter is megtiltotta az állandó választmány tagjainak, hogy a tanács által megállapított fizetésükön fölül bármilyen címen jövedelmet húzzanak a várostól. Fölhívja a felebbezési miniszter figyelmét arra, hogy lehetetlen helyzet, hogy ebben a városban, ahol a lakosság tízezrei a legelhesszedettebb küzdelmet vívják a mindennapi kenyerükért, az állandó választmány tagjai, akiket a városi vagyon őreiként állított a lakosság erre a polcra, fizetésükön felül százezrekre menő tandemeket vegyenek föl, amely összegeket az ezerféle adóval és taxával megnyomorított lakosságnak kell kiizzadnia. Az önkormányzatnak ez a kihasználása, amely mellett csak az állandó választmány mintegy kétmillió fejébe kerül évenként a város lakosságának, nagyon alkalmas arra, hogy meggyűlöltesse a lakosság előtt az autonómiát és teljesen lejárassa azt. Egész megoldást kérünk a klinikák igazgatóságától. Az egyetemnek a földreform birtokot és legelőt adott. Ezek kint vannak a városon kívül. Miért nem helyezik oda el az istállókat és disznóólakat ? Az ilyen nagy gazdaságoknak, ahol annyi trágya terem, mint a helyük a városon kívüli ч Kérje meg Szerkesztő úr lapjában az egyetemi professzor urakat és a klinika igazgatóját, ne engedjenek csináltatni félmunkát A hizlaldát pedig ne helyeztessék egyik rossz helyről a másik még rosszabb helyen, azért ezzel a kérdést nem oldja meg. A városi mérnöki hivatalt tessék felszólítani, hogy erre az épületcserére ne adjon engedélyt. Egy környékbeli lakó. ТШ a panasza? Igen tisztelt Szerkesztő úr! A múlt héten e rovat alatt leközölte egy panaszos levelemet, amely a Tanár utcában lévő klinikai disznóhizlaldára vonatkozott. A levél leközlésének meg volt a hatása, mert a klinikák igazgatósága másnap már helyszíni szemlét tartott és elhatározta, hogy a disznóólokat elköltözteti a gyermekklinika és az elmegyógyintézet közötti kertből. Hálásak lehetünk az egyetemi professzor uraknak, hogy belátták a helyzet tarthatatlanságát. De mi történik mostan? A klinikák igazgatósága a Kökért utcai egyetemi kertészet telepére akarja a disznóhizlaldát költöztetni. A kertészet telkén istálló van hat ló részére. Ezt le akarják rombolni és az anyagból új istállót akarnak építeni ugyanazon a helyen, ahol a sertéshizlalda volt, vagyis a gyermek- és elmebetegklinikák közül. Az istálló régi helyén, fronttal az utcára, akarják a disznópajtákat felépíteni. A disznókat szokták ugyan cseberből, aztán vederből etetni, de a klinikai negyed lakosait mégsem illik egyik fajta edényből a másikba dobálni. A síőkertutcai kertészet épúgy beletartozik a klinikai negyedbe, mint a Tanár-utca. Emitt, az elmebajosokhoz volt közel a hizlalda, a csecsemőktől kétszáz méternyire lehetett. A Kőkert utcában a kertészettől pár száz lépésre a tüdőbajosok klinikája foglal helyet. Ami tehát nem volt jó az elmebajosoknak, kevésbé lehet jó a tüdőbetegeknek. Azt a szagot, amit a hizlalda áraszt, aligha bírják el a szegény tuberkulótikusok. Hogy egészségtelen-e vagy nem egy ilyen hizlaldának elhelyezése a kórház közelében, azt döntsék el az orvosprofesszorok és a városi doktorok, de hogy a tüdőbajos kórházban egyetlen beteg sem fog megnyugvással napfürdőt venni, amikor a kertészet udvarán elhelyezett disznóólból feléjük terjeng a penetráns bűz, az bizonyos. Széelyudvarhely sportpálya nélkül áll Székelyudvarhely. (Az Ellenzék tudósítójától.) Különösen hangzik, hogy Jelenleg Székelyudvarhelynek nincs sportpályája, noha a sport fejlesztése nevelési szempontból egyike a legfontosabb kérdéseknek. Ma, amikor még a legkisebb és legelmaradottabb községek is arra törekszenek, hogy az ifjúság sportigényeinek kielégítésére pályákat biztosítsanak, ugyanakkor Udvarhely megye székvárosa ma teljesen sportpálya nélkül áll. A sportközönségnek nem szükséges külön ismertessük Erdély egyik legjobb hírnevű sportegyesültét, a „Hargitát“, amely Székelyudvarhelyen küzd a sport minél magasabb nívóra való felemeléséért. És ma ez a kiváló sportegyesület tétlenül tölti a nyarat, mert nincs ahol a mérkőzéseket megtartsák. A sportpálya megszűnésének oka az, hogy a régi bérelt pályát, amely a református kollégium játszókertje volt, a tavasszal a „Hargitának“ felmondották azzal az indokolással, hogy a református tanítónőképzőnek a kertre szüksége van. A sporttelep felmondása meg is történt, sőt már az oda ültetett vetemények is szépen nőnek a volt pálya területén. A »Hargita“ vezetősége mindent elkövetett, hogy pályát szerezzen. Kéréssel fordult a városi tanácshoz már több ízben is, de az mindig a legmerevebben visszautasította a »Hargita“ kérését, annak ellenére, hogy az agrártörvény is úgy intézkedik, hogy a városok sporttelep részére kötelesek megfelelő területet kisajátítani és a sportoló egyesületek rendelkezésére bocsátani, ami persze nem úgy értelmezendő, hogy például a székelyudvarhelyi sportpályát a tizenöt kilométerre fekvő Hargita-tetőn bocsássák az egyesület rendelkezésére, ismételve csak azt hangoztatjuk, hogy manapság a sport fejlesztése egyenesen államérdek és éppen ezért figyelmébe ajánljuk Székelyudvarhely illetékes közegeinek azt, hogy a jelenlegi lehetetlen állapotokon segítsen és bocsásson a sportegylet rendelkezésére egy olyan területet, amely közvetlenül a város mellet fekszik. Tudomásunk szerint Székelyudvarhely városának lenne is egy e célra igen alkalmas tere, amely közvetlenül a sétatér mellett a városi fürdő szomszédságában van. E terület alkalmas fekvésénél éppen sportpályának való volna és ezenkívül a sétatér értékét is nagyban emelné. Dr. Veress Endre. Ha eredményt akar, hirdessen az Ellenzékben.