Ellenzék, 1929. március (50. évfolyam, 48-74. szám)
1929-03-01 / 48. szám
A saisi fátyol amelyet készakarva teregettek a készülő közigazgatási törvényre, úgylátszik megtartja minden saisi fátyol örök törvényét és nagy csalódást takar. Viszont mi is kisebbségi sajtó, hiven követtük az elmúlhatatlan emberi szokást és illúziókkal telien loholtunk a titokzatos fátyolba burkolt törvényjavaslat után és mármár repeső örömmel fedeztük fel a fátyol mögött az egészséges decentralizáció csábító körvonalait. Most azután Bukarestben fellebentették a fátyol egyik csücskét. Ami kikukkan alóla, az jóformán semmi. Kiderül, hogy hiába szőttünk guberniumokról, a történelmi tartományok bizonyos mérvű közigazgatási önállóságáról hiúságos álmokat. Hiába mutattunk rá, hogy a készülő közigazgatási reformjavaslatban végre alkalma lesz a Maniu-kormánynak alkotó demokratikus szelleméről bizonyságot tenni s ugyanakkor, amikor talán új érát kezdeményez az ország életében, egyszersmind a felé, a külföld felé jelentős mértékben növeli az országnak s magának a kormánynak a presztízsét. Valahogy szívügyünkké lett ez a készülő törvényjavaslat, minthogy szívügyünkké szerettük volna tenni a Maniu-kormány szép programját is és mindig lestük-vártuk, hogy mikor valósít már meg belőle valamit, amire büszkén mondhatjuk, íme ez az, ezt vártuk tőle ! De napról-napra kisebbnagyobb kiábrándulások értek bennünket. Kezdtünk már belefáradni a sok szóba, a sok ígéretbe. Mindig vigasztalhattuk azonban magunkat azzal, hogy majd jön a nagy közigazgatási reform, amely sodró erejével minden kishitűséget, minden kételyt elseper. A Maniu-kormány elveket hozott. Ilyen nagy elvi ténye lett volna ez a reform. Lehetetlennek tartottuk, hogy abból engedhessen, ami épen kormányzati hitelének egyik pillére. Ha hitelesek bukaresti forrásaink híradásai, ha hiteles a liberális Ordinea fenhéjázó cikke — akkor a kormány ugy látszik mégis engedett. Engedett gyökeres elveiből s megint vak megtoldotta azt a távolságot, amely közte és Gyulafehérvár között egyre nő mindaddig, amíg a gyulafehérvári határozatok teljesen el nem foszlanak, mint a be nem vallott, ifjúkori álmok. Kétségtelen, hogy a kormány közgazdasági téren a kölcsön megszerzésével nagy szolgálatokat tett az országnak. De ez i mns csonka és befejezetlen, ha a központosító kormányzat központi szervei továbbra is ellenőrzés náthái, vagy igen gyarló ellenőrzés mellett herdálhatják el a nehezen szerzett milliárdokat, melyek biztos...! gyümölcsözőbbek lennének az V. nkv. iar.'yzi'.ok e készséges ellene,a rendszere mellett. Ára 5 lej ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 1C0 lej. Negyedévre 300 lej Hévre 600 lej. Egész évre 1200 lej. %' тлргттт: BIRTWA MIKLÓS Csítj-Kolozsvár, 1929 március L Péntek L. évfolyam 48.szám SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Str. Universitásis (volt Egyetem utca) 8. sz. Telefon sz.: 109. és 204. A minisztertanács az agrárügyek tisztogató munkájában Dobrescu mellé állott Esküdtbíróság elé utalták az alminisztert vádoló bukaresti lap szerkesztőjének rágalmazási perét „Dobrescu nem tudja, milyen veszedelemnek teszi ki magát az agrár-visszaélések megbolygatásával“ — mondja Argetoianu. — Több minisztériumi főtisztviselőt felfüggesztettek és vád alá helyeztek. — A kisebbségi parlamenti tagoktól bekérték az agrársérelmek egész anyagát Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Részletesen megemlékeztünk tegnap arról a sajtóhadjáratról, melyet politikai ellenfelei Dobrescu Aurel földmivelésügyi alminiszter ellen felújítottak abból az alkalomból, hogy Dobrescu erélyesen hozzálátott a földreform végrehajtása körül elkövetett visszaélések megvizsgálásához. Az ügyben a tegnapi nap folyamán az a fordulat állott be, hogy az alminiszter a bukaresti Ordinea című lap szerkesztőjét, Burileanut, bíróság elé állíttatta. A vizsgálóbíró, ki is hallgatta a szerkesztőt és az ügy letárgyalására esküdtbíróság delegálását kérte. A kihallgatás kapcsán a vizsgálóbírónak rendelkezésére bocsátott adatokból a következők derültek ki: 1923-ban a kolozsvári törvényszék 2021 szám alatt ugyanebben az ügyben rágalmazásért elítélte Hodos Alexandru, akkori kolozsvári újságírót. A Hodos által felhozott vádak Dobrescu ellen ugyanazok voltak, amelyeket ma az Ordinea emelt. Ugyancsak 1923-ban március 1-én a kamara külön bizottság elé utalta a Dobrescu-ügyet, amely bizottságban az összes pártok és az akkori Averescu-kormány képviselői vettek részt. Ez a bizottság hosszas tanácskozások után megállapította, hogy abszurdum ilyen vádakat emelni Dobrescu nemzetipárti képviselő ellen, mivel a törvényszéki vizsgálat már egy ízben kiderítette a vádak teljes alaptalanságát. Ugyancsak 1923- ban a bukaresti hadbíróságnál is vádat emeltek Dobrescu ellen, hogy mint tartalékos tiszt, adjon számot a sajtóban ellene felhozott gyanúsításokról. A hadbiróság még ez évben az eljárást beszüntette azzal a határozattal, hogy nem áll hatáskörében vád alá helyezni e hírek terjesztőit s ezért Dobrescunak azt ajánlja, hogy ügyével forduljon polgári bíróság elé. Végül 1923 végén a bukaresti királyi tábla a főügyész javaslatára elrendeli, hogy ezt az ügyet végleg zárják le és ezentúl minden Dobrescu ellen emelt hasonló vádat rágalmazásnak minősítve, hivatalból üldözzenek. Dobrescu alminiszter tegnap délelőtt hosszas tanácskozásokat folytatott Mihalache földmivelésügyi miniszterrel, aki az ügyet minisztertanács elé vitte. A minisztertanács helyeselte Dobrescu eddigi eljárását az agrárügyekben és arra kérte őt, hogy tántoríthatatlanul folytassa tobb publikációs munkáját. A határozathoz tudni kell, hogy Dobrescu alminiszter ellen a csúnya, kampányt azért elevenítették fel, mert darázsfészekbe nyúlt bele, mikor a liberális éra alatt elkövetett agrárvisszaélések megvizsgálása során több liberális magasrangú miniszteri hivatalnokot felfüggesztett és néhányat közülük vád alá is helyeztetett. Ezek a visszaélések többnyire a kisebbségi állampolgároktól kisajátított területek körül játszódtak le, amelyek ugyan nem maradtak meg az eredeti tulajdonos kezén, de nem jutottak el az igényjogosult falusiak birtokába sem. Az ilyen területekre gazdag és előkelő regátiak tették rá a kezüket, akik a földreform rendelkezéseivel ellentétben összevásárolták az ilyen területeket és nagybirtokosok lettek Erdélyben. Hogy milyen veszedelmes helyzetet teremtett Dobrescu saját magára nézve ezzel a vizsgálattal, arra a legjellemzőbb Argetoianu volt földművelésügyi miniszter kijelentése, aki arra intette Dobrescut, hogy jobb volna ezeket a régen elaltatott dolgokat aludni hagyni, mert felébresztésükkel nem is tudja az alminiszter, hogy milyen veszélynek teszi ki magát. Dobrescu azonban úgy látszik nem retten vissza ellenfeleinek fenyegetéseitől és szilárd elhatározása, hogy az így elbirtokolt területek egykori tulajdonosainak a kisajátítási bonok ellenértékét mielőbb és teljes összegben kifizetteti, a földeket pedig az igényjogosult falusiak között szétoszlatja. Felhívta egyidejűleg a legkiválóbb kisebbségi képviselőket és szenátorokat, hogy ebben az ügyben minden sérelmes anyagot a lehető legrövidebb időn belül bocsássanak rendelkezésére, hogy ezek alapján megkezdett akcióját radikálisan lefolytathassa. A Kormáén elejtette kiterelék közigazgatási reformjavaslatot . Állítólag a régenstanács nem egyedfele a tartományi kormányzóságok megalakítására Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Maniu kormányzásának első nagy próbáját a közigazgatási reform jelenti, amelynek érvényt kellett volna szereznie az ellenzéki sorsban hangoztatott demokratikus elveknek. A demokrácia nagy próbája azonban, úgy látszik, elbukott. Bukaresti lapok jelentése szerint a kormány elejtette azt a közigazgatási reformtervezetet, amelyet Stere Constantin, Paul Negulescu és Beth Zacharias dolgoztak ki és amely a decentralizációt szinte ideális formában valósította volna meg. Elejtette pedig — amint az Ordidési jelenti — a régenstanács parancsára, amely nem egyezett bele a tartományi kormányzóságok megalkotása . Buzdugan régensről írja az Or.t -nea, hogy „vita nélkül utasította vissza a törvényjavaslatot, amely guberniumokra akarta felosztani az országot, ami tartományi önállóságot jelentett volna és amely komoly engedményeket irányzott elő a kisebbségeknek nyelvi és kulturális kérdésekben. Ez a visszautasítás azoknak a pártvezéreknek az akarata ellen történt, akik kételkedtek abban, hogy a korona képviselőinek joga volna a miniszterek ellenőrzésére. Lapunk mai száma 12 oldal