Ellenzék, 1930. június (51. évfolyam, 122-148. szám)
1930-06-01 / 122. szám
. offer. Ma ülnek össze a színházi válság doktorai A Színészszövetség mond véleményt arról, hogy kik kapjanak koncessziót . Utolsó hozzászólás az Ellenzék színházi ankétjához Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ma délelőtt az erdélyi magyar színészet képviselői értekezletre gyűltek össze, hogy közösen határozzanak a magyar színészet jövő szezonjáról. Minden színtársulat elküldte a színész-szövetség értekezletére egy-egy képviselőjét, hogy társulatuk nevében szóljanak hozzá a napirendre kerülő fontos és aktuális kérdésekhez. Megjelentek természetesen az ülésen a direktorok is, hogy védjék érdekeiket, takargassák hibáikat és ígérjék meg a több művészetet adó és kevesebb döccenővel lezajló szezont. A tanácskozások alkalmából megszívlelendő levelet küldött az Ellenzék szerkesztőségéhez Szakács Árpád, a marosvásárhelyi és brassói színtársulat főrendezője. Hangsúlyozza hozzászólásában, hogy koncessziót annyit kell adni, ahány anyagi és erkölcsi garanciát felmutató pályázó akad. A fontos csupán az, hogy új emberek jöjjenek a mostani többszörösen kompromittált konjunktúra-direktorok helyett és megtűrni csak jó színházakat kell, szem előtt tartva a közönség és a városok teherbíró képességét. A társulatot a városok válasszák meg, az állam pedig adjon szuvenciót szállítás, utazás formájában. Töröljék el a 13 százalékos adót, ha pedig ez nem lehetséges, úgy állapítsanak meg pausálét, mert a leglehetetlenebb helyzet, hogy színházaink sorsát fináncok intézzék. Levelének további részében elmondja, hogy baj az is, hogy az előadások nem mindig nívósak és ebben vezetnek a kolozsvári, temesvári és nagyváradi színházak is. Ha ugyanis összehasonlítást teszünk 10—16 évre viszszamenőleg, meg kell állapítanunk, hogy a kisebb városok ugyanolyan nagyságú társulatot tartanak fenn mint azelőtt, míg a nagyvárosok társulatai a felénél kisebbre vannak leépítve. „Bennünket senki se véd“ A koncessziókat lehetőleg három évre adják ki, hogy az igazgatóknak érdemes legyen befektetéseket eszközölni. A mostani igazgatóknak nincs díszletük, ruhatáruk, könyvtáruk, csak régi bűneik és adósságaik vannak. Ezenkívül csak a kijárók által kipanamázott koncessziójuk van meg. Szakács Árpád érdekes hozzászólását az alábbiakban fejezi be: Csak hivatásos színészt szabadjon szerződtetni és csak egész évre. Lehetetlenség, hogy egy színész 8—9 hónapi papíron ígért éhbérből egész éven át éljen meg. A 100.000 lejes kaució felesleges, hagyják meg forgótőkének ezzel szemben fizessék félhavonként előre a gázsikat, akiknek ennyi tőkéje nincs az ne legyen igazgató, mert mégis csak lehetetlen, hogy hitelvesztett, fizetésképtelen egyének milliós forgalmú vállalatokat alapítsanak. A színház törvényszékileg bejegyzett cég legyen, hiteles könyvekkel. Munkást az ipartörvény, cselédet a cselédtörvény, csak minket nem véd senki és semmi. Új kerületi beosztás Osszák be a városokat kerületekbe — folytatja Szakács — vigyázva a városok közelségére és teherbíró képességére. Szerintem így volna a legjobb: I. Temesvár—Arad—Lugos—Déva. II. Kolozsvár—Brassó—Nagyszeben—Marosvásárhely. III. Nagyvárad—Szatmár — Máramarossziget— Nagybánya. Ezeknél a társulatoknál kötelező: 12 férfi, 12 nő elsőrendű színész, 16 karnő, 6 férfi kardalos, 2 karmester, 2 rendező, 2 súgó, 2 ügyelő, 12 zenész legalább: IV. Szászrégen — Maroshéviz — Gyergyószentmiklós—Csíkszereda— Kézdivásárhely — Kovászna —Ditró—Szárhegy—Bárót—Homoród —Tölgyes — Borosnyó — Hosszufalu — Fogaras—Erzsébetváros—Medgyes—Segesvár—Dicsőszentmárton —Marosujvár—Marosludas. V. Szamosujvár—Beszterce — Bethlen — Dés— Zsibó—Zilah—Szilágysomlyó — Szilágycseh — Tasnád — Nagykároly — Margitta — Nagyszalonta — Bánffyhunyad—Nagyenyed—Gyulafehérvár—Szászváros—Piski— Hátszeg — Petrozsény — Vulkán — Lupény. Ezeknél a társulatoknál kötelező 6 férfi, 6 női elsőrendű színész, 6 karnő, 4 férfi kardalos, 1 rendező, 1 súgó, 1 zongorakarmester és 4 zenész. VI. , VII. Két egész kis társulatot lehetne még szervezni a következőkkel: 4 férfi, 4 női elsőrendű színész, 4 karnő, 2 férfi kardalos, 1 súgó, 1 zongorakarmester. Hét koncesszió talán elég is lenne, mert nem hiszem, hogy több társulatot jól meg lehessen szervezni. Ezek meg tudnak élni, tisztességes előadásokat lehetne velük produkálni. A kerületek beosztását szigorúan be kell tartani, hogy ne zavarja egyik igazgató a másik időbeosztását. Hogy osszák ki a koncessziókat A színészek nem mehetnek az ankétokra, pedig tőlük kellene elsősorban megkérdezni, hogy kikre bízzák sorsukat. Úgy vélem a kérdést megoldani, hogy küldje szét a szindikátus a tagok között a pályázók névsorát, pályázatuk főbb érveit és hogy hová pályáznak. A színészek tegyék meg észrevételeiket írásban, a válaszokból, illetve szavazatokból majd az illetékes hatóság megállapíthatja, kik érdemesek arra, hogy színigazgatói engedélyt kapjanak. Szavazzanak a magyar lapok szerkesztői, az irodalmi és kulturegyesületek vezetői és a városok kulturtanácsosai. Megfogunk szabadulni a színészet parazitáitól és nem lesz többé színházválság. Adja Isten, hogy így legyen. Szakács Árpád hozzászólása nagyon megszívlelendő vélemény, mert ilyen fontos kérdésben jó lenne meghallgatni az érdekelt társulatok minden tagjának véleményét. Hiszszük azonban, hogy a társulatok kiküldöttei teljes lelkiismeretük és meggyőződésük szerint fogják szolgálni a színészet ügyét és módot nyújtanak arra, hogy a színész-szindikátus minden tekintetben kielégítő határozati javaslatot terjesszen a szépművészeti minisztérium elé. mXBNZSK Baj van a cselé Senki sem tudja, f hogy mihez tartsa magát és csak a büntetés k.'rovásakop élni* *ad arra, hogy szabálytalanságot követett el .Mit mondanak a rendőrségen? Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári bejelentőhivatal és a cselédügyosztály már hetek óta nagy ellenőrzést kezdett meg a városban, amelynek az a célja, hogy az összes kolozsvári lakosok jelenlegi lakásáról és helyzetéről pontos adatokat szerezzen. Ez ellen nem is lehet senkinek kifogása és a közönség számára mindenesetre sokkal jobb, ha a hatóság emberei mennek ki a helyszínre és szemlét tartanak a polgároknál, mintha minden év júniusában az egész város lakosságát felcitálnák a bejelentőhivatal elé, hogy új személyazonossági igazolványt szerezzenek, ahogy azt a törvény eredetileg előírja. A jelenlegi személyazonossági igazolvány ugyanis elsősorban lakásbejelentő igazolvány, így tehát minden lakásváltozást a legrövidebb időn belül a bejelentőhivatal tudomására kell hozni. Ha a lakásellenőrzések alkalmával ilyen szabálytalanságokat találnak, úgy azt a legszigorúbban megbüntetik. Másként áll a helyzet a cselédbejelentések ügyével. Itt majdnem minden második embernél szabálytalanságot találnak azon egyszerű oknál fogva, hogy a cselédbejelentési törvényeket senki sem ismeri. A hivatal ellenőrző szervei egyre-másra kobozzák el a cselédkönyveket, küldik ki az idézőket és sózzák a büntetéseket, de a tulajdonképeni szabályokkal senki sincsen tisztában. Érdeklődtünk az illetékes rendőrségi közegeknél, hogy mit jelent a cselédügyben elkövetett szabálytalanság? Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy szabálytalanságot követ el az a cseléd, illetve munkaadó, aki nem gondoskodik arról, hogy az alkalmazott minden munkaadó-változást bejelentsen, nem láttamoztatja évenként a cselédkönyvet és minden három évben nem vált új cselédkönyvet. Érdekes, hogy ezek a rendelkezések, bár a hatósági szervek törvényre hivatkoznak, nagyobbrészt merőben újak előttünk és így a közönség előtt is. Eddig ugyanis csak azt tudtuk, hogy a helyváltozásnál volt kötelező a cselédbejelentés, az évi vízumot még elfogadnánk valahogy, viszont azt a tényt, hogy minden három évben új cselédkönyvet kell váltani, nem helyeselhetjük. Hiszen a munkaadónak a régen jól bevált rendszer szerint a cseléd megbízhatóságáról és erkölcséről éppen a cselédkönyv adott útmutatást, ahová minden munkaadó beírja megjegyzéseit. A megbízhatatlan cselédnek nagyszerűen jön ez a rendelet, hiszen a rendőrség minden három évben bevonja a cselédkönyvet és így egyszerűen hivatkoznak arra, hogy nagyszerű szolgálatkészségükről már a hivatalos irattárban van a bizonyítvány. Ezeken a szokásokon nemcsak a közönség szempontjából kellene változtatni, hanem abból a vezérelvből kiindulva is, hogy a hivatal számára is sokkal világosabb lehet az áttekintés, ha nem minden pillanatban kell új cselédkönyveket kiadni és ezáltal a cselédnek három éves szolgálatáról szóló dokumentum elveszti érvényességét. * A budapesti Szent Imre-év óriási utazási kedvezményei. A magyar fővárosban máris erősen lehet érezni az idegenforgalom fellendülését, ami nyilván a Szent Imre-év alkalmából engedélyezett utazási könnyítéseknek az eredménye. A magyar határt vízum nélkül lehet átlépni, a vízumot utólag egyharmad áron adják meg Budapesten. Minden magyar vonaton Budapestre és vissza, vagy Budapestről akármelyik határállomásra (legalább 1 napon budapesti megszakítással) féljeggyel lehet utazni. Az igazolvány, a Szent Imre levelezőlappal 190.elejért az ELLENZÉK könyvosztályában szerezhető be, (vidékiek 205.élej beküldése ellenében ajánlott levélben kapják), melynek alapján az utazási és vízumkedvezményeket igénybe lehet venni. * Megjelent az „Új Élet“ vegetárius folyóirat júniusi száma. E kitűnő és a vegetárius eszméknek megfelelő lapot nem szükséges olvasóinknak külön figyelmébe ajánlanunk, mert rövid fennállása óta közkedveltté lett. Főbb tartalma: 1. Hívjuk a fiatalságot. 2. Nyerstáplálkozás és a rákbetegség. Irta: dr. Stanca Constantin, egyetemi m. tanár. 3. Ovidius: A vegetárizmus elgondolása. 4. A nyerskoszt elkészítése. J. Schlickeizen: Együnk sok gyümölcsöt. 6. Miként lett Schröter, híres állatfestő vegetárius. 7. Júniusi nyerskoszt receptek: Bene Emilné Arad. 8. Eszmefuttatás: Lőrinczéné Olga, Oradea stb. Kapható a kiadóhivatalban: Cluj, Str. Gelu 20. és az „Ellenzék" könyvesboltjában. ■■ BRITANIA ANGOL BÚLÁR BIZTOSÍTÓ R.T. Bucuresti Galea Victoriei S3. A Commercial Union Anglia legnagyobb tűzbiztosító társaság koncernjében. Karteren kívül ! Aki gyorsan és jó áron akar venni, vagy eladni, hamar akar megfelelő álláshoz jutni, alkalmazottat szerezni stb . csak az Ellen Kék apróhirdetései utján juthat célhoz. fs kémiai legalább vívmánya szerint lesi, tisztitázni% Шп] A PÁPA AUTOMOBILJA. XI. Pius pápa megszemléli a Németországból ajándékba kapott gyönyörű melyen gyakran tesz sétakocsizást a vatikáni városban. automobilt. Vasárnap, 1139 strkta 1.