Ellenzék, 1931. április (52. évfolyam, 75-97. szám)

1931-04-01 / 75. szám

Szerda, 1931. április 1. ELLENZÉK HflDfiDY KfiLHPOK ! Krijtonsigait 11910 olcsó árakban. Az aradi rendőrkutyás botrány csendes pincér- és cigányzenész kihallgatásokba szelidül A vármegyei prefektus és rendőrprefektus a legszigorúbb vizsgálatot ígérték Iancu Traian rendőrigazgató ellen, akit azonban még ma sem függesztettek fel állásából Arad. (Az Ellenzék tudósítójától.) Orszá­gos megbotránkozást keltett az a rendőr­­kutyás jelenet, amely néhány nappal ezelőtt az egyik aradi szórakozóhelyen játszódott le és amelynek­ főhőse az aradi rendőrség lánca Traian nevű igazgatója, a bűnügyi osztálynak a főnöke volt. Emlékeznek rá az Ellenzék olvasói is, amint megírtuk a tör­ténetet: láncú rendőrigazgató különböző kötekedése után a rendőrkutyájával vo­nult be a bárhelyiségbe és ott egy szórako­zó asztaltársaság egyik tagjára, dr. Pietsch Béla előkelő aradi ügyvédre uszította a borjú nagyságú vérebet, amely az ügyvédet olyan súlyosan sebesítette meg, hogy jelen­leg a budapesti Pasteur-intézetben kezelik. Mindenki azt várta volna, hogy az aradi rendőrigazgató ellen, amint azt a brutális jelenet után maga a vármegyei prefektus is megígérte, a legszigorúbb eljárás indíttas­sák meg és ennek során elsősorban felfüg­­gesztessék az az ember, aki hivatalos funk­ciójában, hatalmi körében befolyásolni tud­ja a vizsgálat menetét. Ezzel szemben lán­cú rendőrigazgató — akinek egyébként ez már jónéhányadik hasonló botránya —, még ma is zavartalanul ül hivatalában és nem lehet ettől a ténytől semlegesíteni azt a körülményt, hogy a vizsgálat során most, mint aradi tudósítónk jelenti, a bárhelyi­ség bérlője, az alkalmazottai, valamint a zenészek is a rendőrigazgató mellett tesz­nek vallomást. Köztudomású dolog, hogy egy rendőrigazgatónak, a bűnügyi osztály főnökének milyen hatalma van egy éjsza­kai lokál fölött, várjon, aki ezt a vizsgálatot szigorúan és a tárgyi igazságot keresve akarja levezetni, az nem ismeri-e azt a ha­talmi összefüggést, amely egy rendőrigazga­­tó és egy bér bérlője, annak alkalmazottai és cigányzenészei között fennáll?­ ­ Нища öndli*an mi! Köd till — mondja a bár tulajdonosa A rendőrségen kihallgatták ezeket az em­bereket, akiknek vallomása szinte szó sze­­rint megegyező és úgy szól, hogy lánca Traian teljesen ártatlan módon került a botrányba és nem bűnöse, hanem sértettje ennek az ügynek. A vallomások szerint, dr. Pietsch Béla volt az, aki agresszíven vi­selkedett a rendőriga­zgatóval szemben, vi­szont lánca nem volt ittas és esze ágában sem volt belekötni a társaságba. A véreb szerepére vonatkozólag a bár bérlője és pincéreinek vallomása úgy szólnak, hogy a kutya verekedés közben berontott és így ugrott rá az ügyvédre, mielőtt megakadá­lyozhatták volna. A rendőn­dazgató uszí­totta a vérebet Ezekkel a pincér és cigányzenész vallo­­másokkal szemben a megsérült ügyvéd ta­núi, akik mindannyian a város előkelő tár­sadalmának fedhetetlen tagjai, azt vallják, hogy a rendőrigazgató teljesen ittas állapot­ban lépett a helyiségbe, sőt azt is állítják, többen, hogy megelőzőleg egy másik kávéházban is volt, ahol szintén botrányosan viselke­dett. Ezek szerint a tanúvallomások szerint a Fehérkereszt-bárban lánca belekötött a tár­saságba és annak egyik tagja, Pucher Zol­tán, még szép szóval igyekezett láncát rá­bírni, hogy ne zavarja a szórakozásukat. Iancu ellenben Puchert félredobta és ez után a jelenet után heves szóváltások tör­téntek. Maga a rendőrkresztor, aki szintén jelen volt a helyiségben, erélyesen közbelé­pett és hazaküldte Ianeu rendőrigazgatót. Ianeu néhány óra múlva visszaérkezett a bár hátsó bejáratán a hatalmas kutyájával és megtörtént az a brutális támadás, hogy a kutyáját ráuszította az ügyvédre. Mikor aztán a kutyát valahogy letépték az ügyvéd­ről, Pietsch doktor összemarcangolva, véresen, ráugrott Iancu rendőrigazgató­ra és — ez való igaz — hatalmas üté­sekkel földrevágta, azután a fejét és ar­cát összevissza verte, láncának .jz ideig semmi baja sem volt ezúton jónak látta agyrázkódással kórházba feküdni Másnap délelőtt Iancu Traian­den járt a rendőrségi hivatalban, ahol ő maga mondotta el nevetve éjszakai ka­landját ismerőseinek. A mikor azonban a hírlapi szellőztetések so­rán „a kaland“ súlyosra fordult. Iancu igaz­gató az aradi közkórházba vétette föl magát Néhány napig ott is feküdt és ezzel bizony­ságot szerzett a súlyos testi sértésről és ar­ról az „életveszélyes“ támadásról, amely őt érte a mulatóban. Az a helyzet eben a kínos ügyben, hogy nagyon sokáig húzódik a vizsgálat, anél­kül, hogy az a bizonyos megtorlás a leg­erélyesebb és a leggyorsabb tempóban megtörténjék. láncának már régen meg kellett volna kapni a felfüggesztéséről szóló végzést annál is in­kább, mert ez nem az első esete, sőt állandó szórakozása ennek a rendőrségi főtisztviselő­nek, hogy a város éjszakai életét botrányok­kal zavarja. A pincéreket, bártulajdonost és a cigányzenészeket azután kellene majd újból kihallgatni, amikor a felfüggesztés megtör­tént, így követelné ezt az objektív és a köz­rend megnyugtatását célzó igazságszolgál­tatás. A király sem helyesli Voicu Nitescu drákói saj­t­ór­e­for­mj­át Közhangulat Bukarestben, hogy a javaslatnak sok módosításon kell keresztülmennie. — Voicu nyilatkozik az Ellenzéknek javaslatáról Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A szűkebb sajtókörökön túl az egész közvéle­ményt osztatlanul Voicu Nitescu sajtótörvény tervezete ellen forrong. Ez a sajtótörvény olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a legnagyobb terrorral gúzsba kötnék a szólás­­szabadságot. Az a vélemény alakult ki, még a legszelídebb kormánypárti körökben is, hogy csak diktatúrás kormányzatnak lehet ilyen sajtótörvénye. Egyébként legmagasabb helyen sem nézik jó szem­mel ezt a torz javaslatot. Mavrodi, az egyik bukaresti sajtószindikátus elnöke tegnap királyi kihallgatáson volt a sajtótörvény ügyében. Károly király kije­lentette, hogy az ő véleménye is az, hogy a törvény­javaslat a jelenlegi formájában nem sza­vazható meg. Sok módosításra szorul, hogy egy alkotmá­nyos államban csak valamennyire is meg­felelő legyen. A kamara folyosóján az Ellenzék munka­társa interjút kért Voicu Nitescu igazság­ügyminisztertől a törvényjavaslatra vonatko­zólag. Az igazságügyminiszter kijelentette az Ellenzék bukaresti munkatársának, hogy a parlamenti bizottságnak arra az ülésére, amelyen a sajtótörvényt le fogják tárgyalni, meghívókat küld a sajtószervezetek számára is, hogy delegálják a megbízottaikat. Általá­ban az a vélemény, hogy a sajtótörvényt eb­ben a formájában Voicu Nitescu csak kísér­letnek szánta és alapos módosítások, jelentős enyhítések fognak történni, amelyeknek maga az igazságügym­iniszter sem fogja eré­lyesen az útját állni. A kormány tanácsadó szervet létesített a kézműipari kérdések megoldására Hat ipartestületi elnök vesz részt az informáló­ bizottságban Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától) Megírtuk, hogy a kolozsvári ipartestület köréből országos mozgalom indult ki a végveszedelem előtt álló kézműipar érde­keinek megvédése érdekében. Az akció keretében az erdélyi kézműiparosok az ipartörvény egységesítését és a mai kí­vánalmaknak megfelelő módosítását, a kézműipar minden ágának képesítéséhez kötését s végül parlamenti képviseletet követeltek maguknak. Úgy látszik, hogy ettől az akciótól függetlenül a kormány is ráeszmélt arra, hogy a kézműiparosok munkátlan tömegei nemcsak a közren­det fenyegetik, de nemzetgazdasági szempontból is mérhetetlen kárt jelente­nek és ezért a saját kezdeményezéséből olyan szerv megteremtését határozta el, amely a jövőben tanácsadóul fog szol­gálni a kormánynak mindama kérdések­ben, melyek a kézműiparral vannak kapcsolatban. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a kereskedelmi és iparügyi minisz­ter a kolozsvári, aradi, nagyváradi, bras­sói, szebeni és temesvári ipartestületek elnökeiből Vid­u nagyenyedi inspektor general elnöklete alatt tanácsadó szer­vet létesített, amely évenként felváltva más és más városban tanácskozásra * 9PV«. Rosszul ápolt fogak Csak a rendes, szokott módon kefével nem lehet eltávolítani a fogakról a mucin (nyálka) réteget. A modern tudomány azon­ban egy készítményt bocsájt rendelkezé­sünkre a mucin eltávolítására. Ezt úgy éri el, hogy a készítményt a mucin réteget elbontja és ezután fogkefével gyengén dör­zsölve a fogakról, rögtön eltávolítható. Ha nincsen többé mucin, a fogak fehé­­redni kezdenek. Kellemes meglepetésben lesz része. Fogai visszanyerik fényes fe­hérségüket. A mosolyának nagyobb varázsa lesz. Személyének vonzóereje egy nagy lépéssel fog előrehaladni. A legnagyobb és legszebb mozicsillagok csúnya és visz­­szataszító fogakkal sohasem érvényesül­hettek volna. Hófehérek fogai, ha GELLÉ EUERES fogpasztát és soff­­szappant használja gyűlve össze megvitatja a kézműipar, legsürgősebb problémáit, javaslatokat tesz a kormánynak, ellátja mindama fel­világosításokkal, melyeket ez a szerv az iparfejlesztés érdekében célszerűnek tart. Ezeken a tanácskozásokon az ipartes­tületi jegyzőknek konzultatív jogai lesz­nek. Részt vehetnek a tanácskozásokon, javaslatokat tehetnek, de nem szavaz­hatnak. A törvény szerint ezeket az informáló értekezleteket évenként nemcsak egyszer lehet megtartani. Ha négy tag vagy az elnök szükségesnek látja, úgy soronkívül értekezletre hívhatja össze a bizottságot és ez az értekezlet nemcsak azokban a városokban folyhat le, amelynek ipar­­testületi elnöke tagja a bizottságnak, hanem más ipartestület székhelyén is és ebben az esetben a tanácskozáson sza­vazati joggal részt vehet a helyi ipartes­­tü­let elnöke is. leghosszabbá tették a román—magyar kereskedelmi szerződés hatóivá! BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A Budapesti Közlöny mai száma közli a kereskedelmi minisztérium rendeletét, mely szerint a Románia és Magyar­­ország között tavaly augusztus 10-én lét­rejött ideiglenes kereskedelmi megálla­podás lejárt március 31-én és ezért a két kormány jegyzékváltás útján abban ál­lapodott meg, hogy az augusztus 10-i ideiglenes megegyezés hatályát további három hónappal meghosszabbítják. A tavalyi ideiglenes megállapodás tehát 1931 június 30-áig érvényes. A rendelet április 1-én lép életbe. Tüntető sztrájkot rendeztek a kommunista szak­­szervezetek Északfrantia­­ors­zgban Páris. (Az Ellenzék távirata.) A kommu­nista szakszervezetek 24 órás északfranciaor­szági részleges bányász-sztájkja reggel vé­get ér. A sztrájkban sok kommunista bá­nyász nem vett részt.

Next