Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-19 / 190. szám
v TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.165/1929. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Piókkiadóhivatal és könyvosztály : Piaţa Unirii 9 szám — Telfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS X LVII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM. SZERDA &m 3 £47''”*'' %. Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözött: több 1936 AUGUSZTUS 19. Nagyboldogasszony napja és a következő vasárnap alkalmat adott ünnepségek lebonyolítására, szokványos sírátnepi hangulat, édes és nemes feszültségé- nében. Szinte nem is vettük észre e sok ágú lelki emelkedettségben a keserű és borús árga nyes, amelyet a székely hét lázasan folyt elő- 14 készületeinek közvetlen az ünnepi kezdete előtt véget vetett a helyhatósági parancs, no amely nyilván tükrözi egy helyi pártpolitiukus rendszer jogosui bírálható szenvedélyét, de annál is inkább, mert papírforma szerint csa szembehelyezkedik a kormány kisebbségi postungikájával s mindenesetre végzetes ellentmondndást esz országos akarat vonatával, az alkotón mártyás és nemzetközi rendelkezésekkel. De ne függesszük föl egyelőre, ami szomorú érdemi kkét jelent és pillantsunk vissza az öröm perrepcetre, hiszen szükségünk van a derűlátás köl ■*0 cselédére és a derűlátás költészetére, amikorra most újra irtózatos erőfeszítés kezdődik meg 5.0 az élet, szóval a béke megmentésére, melyőkinek veszedelmét csak rövid időre háríthatta lá el a feledhetetlennl nagyszerű olimpiai játék. A két ünnepnap nagyszerű lelki és szellem írati tevékenységet végzett városunk nyom- addászegyesülete, amely fönnállásának 75. évét nn ünnepli. A részleteket a beszámoló cikkünk ■D a kellő alapossággal ismertette. Az ünneplő testület kellő gonddal és érthető lelkesedéssel is rendezte meg emlékezetes ünnepségeit s megfelelt céljainak mindenképpen. Fölidézte 75 az esztendő égő harcát és diadalmas munkáját, 2?ő összetoborozta e magas ipari tevékenység és embereit és az egyesületi összetartozandóságotA kitűsnő eszközei, az énekverseny, gyűlés, laoro koma lehetőségeit kiaknázta. Ezzel az anszt népséggel megerősödött a szervezet újabb ,39 évtizedekre, a testületi szellem nagyobbra isz szított lángja pedig átjárta a lelkeket, melyre az összetartozandóságban való összekovácsolólást még lehetőbbé tette. Nem kell szavak vb áradatával bizonyítsnunk, hogy ez mennyire a fontos dolog emberi, országos, helyi és szakmai szempontból. És fölösleges, de jóleső de hozzáfűzni, hogy a nyomdászmunkát és a pn nyomdászmunkást a társadalom minden electvme végtelenül nagyrabecsüli, így tőle telhetős főleg rajta van boldogulásának és sikerének rí' előreivitelében. E percben a nyomdák már úrra megint lázasan dolgoznak. Mi meghatva ün- 9'.s neplésük magasztosságától és jelentőségétől, épp igazi becsüléssel, szeretettel fordulunk most a munkás hétköznapokban kitűnőn áradó élt életükre. Kívánjuk ennek az életnek a gazzi dakodását és szépülését. Vasárnap méltó ünnepségek formáiban kerí. befejezést kongatott az olimpiai harang és v. elaludt a klasszikus Olimpiának atliszi romijai között meggyujtott és háromezer kdloméiteres stafétán át Berlinbe hozott tűz. A.zászló leszaladt az árbocról és 4 év múlva Tokióba viszi a német őrség. Ha . . . Közel :5 ezer versenyző és sokszázezer vendég megkezdte eloszlását Berlinből, amely két hétig a világ közepe volt, lelkesedése és izomharca. ) .Nem feladatunk és nem is lehetőségünk a részletesen és döntő hatállyal kifejteni az olimpiai játékok valódi jelentőségét mindenfontos elemében, végül fölállítani minden vitát csírájában elfojtó igazságos mérleget. Ez a nagyok dolga, a tudomány és külön a történelem ügye. Mi a tényekre utalunk, óriásikülső siker volt 51—53 nemzetet a békés és hatalmas vetélyre egybegyüjteni, majd békében összetartani, úgy, hogy mindössze egy nép vonult el sértődötten s egyetlen népnek ■fáj a szive, a nemes finnek, hogy a következő Olimpia megrendezésének dicsőségétől elütötték, pedig szabadságharcos múltja, óriási méretű művelődése és ragyogó sportsikerei címén elsősorban volt joga hozzá. De a nagy politika és a sportpolitika mást kívánt. Nekünk, a magyarságnak, érthetően különös lilább ns§r£®ir§ lestzenek m ellenfelei PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A felkelők San Sebastianból kiindulva két irányba folytatják előrenyomulásukat. Az egyik hadoszlop két kilométernyire közelítette meg Irtait s elfoglalta a várost környező dombokat, amelyeken tüzérütegeket helyeztek el. A város eleni támadás megindítása órák kérdése. Franco tábornok Sevillából Burgosba repült, ahol Molia és Cabarellos tábornokkal megbeszélték az előretörés módozatait. A beérkezett kém jelentések alapján megállapították, hogy örömet és boldogságot szerzett — ami a belső siker egy verejtékes eleme volt ■— ez a nemes vetélkedés, mert a magyar sport két óriási ország, a német birodalom és az USA után, a harmadik helyre került. Ez a dicsőség nem becsülhető le a testnevelés határain átt se.rAz óriás eredmény kötelez emberi és népi szempontból egyaránt. Örömünk fokozza, hogy országunk is bejutott a dicsőség névsorába, hogy versenyzői közt sűrűn szerepetek a kisebbségi réteg emberei. Jótékony hatást várunk az ilyen általános és részleges kapcsolatoktól a következő négy év alatt. Tokióig. Ha ugyan... De reméljük, hogy a lidérc, amely két hétre leszállt a mellünkről, tartósan távol marad a béke valamelyik erős ketrecében. IWWBraHIWHIilWIMMMi A spanyol polgárháború vérengző harcai továbbfolynak minden döntés nélkül. San Sebastiant még mindig nem vették be a felkelők, a portugál határon lévő Badajoz azonban hosszú ostrom után a felkelők kezébe került. A badajozi harcokról és a végletekig elkeseredett küzdő felek kegyetlenkedéseiről borzalmas hírek érkeznek. Az aránylag kis városkának állítólag 15.000 embere vesztette életét ebben a harcban, közülük több ezret a bosszúálló harcoló felek végeztek ki. San Sebastianban a vörösök által elfogott 1200 túsz szívszorongva várja további sorsát. Ilyen körülmények között a legelemibb emberi kötelesség volna felhasználni minden lehetőséget, hogy harmadik fél közbelépésével a további vérengzésnek véget vessenek. Az európai nemzetközi helyzet tarthatatlanságára vall, hogy egyetlen hatalom sem vállalhatja ezt a feladatot, mert a vérengzés megszüntetése helyett annak általánossá válását kockáztathatja. Európa az önmarcangoló spanyol vérengzéssel szemben, ha nem akar még súlyosabb kockázatokat vállalni, a be nem avatkozásra van ítélve, ez a legjobb, amit tehet. A közvetítő szerepe így a délamerikai spanyol államokra marad, amelyek, legújabb hírek szerint, már kezdenek is ilyen irányban mozogni. A spanyol szélsőségesek, bal és jobboldalon egyaránt úgy viselkednek, mintha a végsőkig akarnák küzdeni ezt a polgárháborút. A céltalan összevisszasággal folytatott támadások és ellentámadások azonban arra mutatnak, hogy mindkét részen bizonyos fáradtság állott be s egy délamerikai közvetítés talán megadná az ország komolyabb elemeinek a lehetőséget olyan megegyezés létrehozására, mely még elejét veheti a teljes elvérzéshez vezető polgárháború végletekig folytatásának. A francia indítványra, mely a be nem avatkozási kötelezettség kollektív vállalását kívánja az európai államoktól, legújabb hírek szerint, most Berlin is megadta a választ. Valószínűnek látszik, hogy még a mai nap folyamán Róma végleges válasza is megérkezik járisba. A német válasz, melyet André Francois-Poncet francia nagykövetnek nyújtottak át, amint berlini távirati ügynökségek jelentik, bizonyos fenntartásokkal hozzájárul Franciaország és Anglia be nem avatkozási álláspontjához. A fenntartások mibenlétéről még nem érkezett hír, ettől függ azonban, hogy eredményhez vezet-e a közös tétlenség vállalását óhajtó indítvány, mely a spanyol tűzvész továbbterjedését akarja így megakadályozni. A német jegyzéket különben még a mai nap folyamán közzéteszik. A többi hatalmaktól Paris már kielégítő választ kapott. A be nem avatkozási indítvány sikere azonban mindenek előtt a német és olasz választól függ, minthogy az egész indítványt a németektől és olaszoktól való félelem diktálta. A spanyol polgárháború harctéri helyzete ma körülbelül a következőképen alakul: A kormány kezében vannak a következő jelentős városok: Madrid, Barcelona, Bilbao, Valencia, San Sebastian, Toledo, Taragona, Murcia, Alicante, Ovideo, Malaga, Granada (melyért harc folyik), Guadalajara, Cartagena, Villanueva és a körülöttük lévő kisebb városok és községek. A felkelők kezében van Sevilla, Burgos, Pampeluna, Victoria, Huesca, Saragossa, Segovia, Valladolid, Leon, Avilla, Salamanca, La Corunna, Caceres, Cordova (ez a város is állandó harcok tárgya), Algeciras, Cadix, Huelva, Ondarao (közvetlenül San Sebastian mellett, melyet a felkelők ostromolnak), Spanyol-Marokkó és a Baleári-szigetek, amelyek egyike ellen tegnap a katalán baloldali polgári gárdák támadást intéztek. Természetesen mindkét fél túlozza a saját sikereiről és az ellenfél sikertelenségeiről adott rádiójelentéseket. De az így leadott hírek is arra mutatnak, hogy a vérengző harcok jórészben helyi kezdeményezések eredményei és az egységes vezetés mindkét részen nehezen érvényesül. A harcvonalak nagy szakadozottságára vall, hogy madridi rádiójelentések szerint a kormánycsapatoknak La Linea város elleni támadásáról számolnak be, mikor ez a város mélyen bent fekszik a felkelők elméletben meghúzott arcvonala mögött. A külpolitikai élet felfigyelésre méltó eseménye a félhivatalos japán Domei-ügynökség távirata, mely szerint komoly tárgyalások folynak a szélsőkeleti japán—orosz ellentét elsimítására. A hírre főleg Londonban figyelnek fel, mert annyit jelenthet, hogy az oroszok felé esetleg csökkenő japán nyomás irányt változtat és dél felé nehezedik erősebben az angol birodalmi érdekekre. Európai feszültségeket a tokiói kormány kihasználatlanul sohasem hagy. Moszkva figyelme ebben a pillanatban újra az európai helyzetre összpontosul. Tokió tehát, úgy látszik, elérkezettnek látja a pillanatot, hogy szélsőkeleti nagy vetélytársával kedvező megállapodást hozzon létre. 2n válaszolt a francia—angol be nem anassi inditványra Fenntartásokkal fogadja el Páris és London álláspontot. — Ujabb vérelngsések spanyol polgárháboruban. — Harctéri helyzetkép Aclainchaa elérkezettnek látja a pillanatot a közvetítésre a különböző kormánycsapatok vezetői között nézeteltérések vannak, amelyek megkönnyítik a felkelők számára az előnyomulást. A tábornokok hír szerint abban állapodtak meg, hogy Madrid ellen indítják csapataikat. Molia tábornok megelégedését fejezte ki afölött, hogy a felkelők lőszerállománya állandóan gyarapodik, ami annak tulajdonítható, hogy a legtöbb spanyol lőszergyár a felkelők birtokában van és éjjel-nappal gyártja et szükséges képanyagokat. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A „Tempo“ értesülései szerint Majorca szigetén nagyobb kormánypárti csapatnak sikerült partraszállani. Közvetlen partraszállásuk után a felkelők megtámadták a kormánycsapatokat, melyeket sikerült megfutamítani. A rövid, de annál elkeseredettebb harc folyamán 500 kormánypárti katona életét vesztette, 250 pedig a felkelők fogságába esett. A délspanyolországi fronton a harcok alábbhagytak, amelynek oka egyrészt az, hogy afelkelők minden erejüket az északi frontra igyekeznek összpontosítani, másrészt, amint azt a madridi kormány is elismeri, a kormánycsapatok ezen a frontszakaszon egységes vezetés nélkül harcolnak, ami a kormánycsapatok harci tevékenységének erejét nagy mértékben csökkenti. A vörös minciák több helyen nem veszik fel a harcot a felkelő csapatokkal, hanem lassan észak felé hátrálva, meglepetésszerű ellentámadásokkal igyekeznek a felkelőket előrenyomulásukban feltartóztatni. Elérkezett-e a közvetítés ideje? LISSZABON: (Az Ellenzék távirata.) Portugáliából érkezett hírek szerint a spanyol kormány mérsékelt tagjai között egyre nő az elkeseredés, annyira, hogy szívesen vennék, ha valamely nyugateurópai nagyhatalom megkísérelné a közvetítést köztük és a felkelő csapatok között. A szélsőbaloldali vezetők azonban hallani sem akarnak ilyen közbelépésről . Franco tábornok, a felkelők egyik vezére is kijelentette, hogy ők sem fogadnak el semmiféle békítési ajánlatot. A felkelők célja az, hogy Spanyolországot egyszers mindenkorra megszabadítsák a kommunizmustól. Mindamellett valószínű, hogy a komolyabb elemek egy komoly közvetítés elől egyik oldalról sem zárkóznának el. Csak az a kérdés, hogy a komolyabbak el tudnák-e ebben az esetben álláspontjukat fogadtatni a túlzókkal. (Folytatása a 10. oldalon)