Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-19 / 190. szám

v­ TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.165/1929. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Piókki­adóhi­vatal és köny­vosz­t­ály : Piaţa Unirii 9 szám­ — Telfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS X LVII. ÉVFOLYAM, 19­0. SZÁM. SZERDA &m 3 £47''”*'' %. Előfizetési árak: havonta 70, n­egyedévre 210, félévre 440, évente 840 — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözött: több 1936 AUGUSZTUS 19. Nagyboldog­asszony napja és a következő vasárnap alkalmat adott ünnepségek lebonyolítására, szokványos sír­­átnepi hangulat, édes és nemes feszültségé- né­ben. Szinte nem is vettük észre e sok ágú lelki emelkedettségben a keserű és borús ár­­ga nyes, amelyet a székely hét lázasan folyt elő- 14 készületeinek közvetlen az ünnepi kezdet­e­ előtt véget vetett a helyhatósági parancs, no amely nyilván tükrözi egy helyi párt­politi­­uk­­us rendszer jogosui­ bírálható szenvedélyét, de annál is inkább, mert papírforma szerint csa szembehelyezkedik a kormány kisebbségi po­­stun­gikájával s mindenesetre végzetes ellentmon­­d­n­dást esz országos akarat vonatával, az alkot­ón mártyás és nemzetközi rendelkezésekkel. De n­e függesszük föl egyelőre, ami szomorú érde­mi k­két jelent és pillantsunk vissza az öröm per­­rep­cetre, hiszen szükségünk van a derűlátás köl ■­­*0 cselédére és a derűlátás költészetére, amikor­­ra most újra irtózatos erőfeszítés kezdődik meg 5.0 az élet, szóval a béke megmentésére, mely­­őki­nek veszedelmét csak rövid időre háríthatta lá el a feledhetetlenn­l nagyszerű olimpiai játék. A két ünnepnap nagyszerű lelki és szellem íra­ti tevékenységet végzett városunk nyom- ad­dászegyesülete, amely fönnállásának 75. évét nn ünnepli. A részleteket a beszámoló cikkünk ■D a kellő alapossággal ismertette. Az ünneplő testület kellő gonddal és érthető lelkesedéssel is rendezte meg emlékezetes ünnepségeit s meg­­felelt céljainak mindenképpen. Fölidézte 75 az esztendő égő harcát és diadalmas munkáját, 2?ő összetoborozta e magas ipari tevékenység és embereit és az egyesületi összetart­ozandóság­otA kitűsnő eszközei, az énekverseny, gyűlés, la­­oro koma lehetőségeit kiaknázta. Ezzel az an­­szt népséggel megerősödött a szervezet újabb ,39 évtizedekre, a testületi szellem nagyobbra isz szított lángja pedig átjárta a lelkeket, mely­re az összetartozandóságban való összekovácso­­ló­­lást még lehetőbbé tette. Nem kell szavak vb áradatával bizonyít­­snunk, hogy ez mennyire a­ fontos dolog emberi, országos, helyi és szak­­­m­­ai szempontból. És fölösleges, de jóleső de hozzáfűzni, hogy a nyomdászmunkát és a pn nyomdászmunkást a társadalom minden ele­­ct­v­me végtelenül nagyrabecsüli, így tőle telhe­­tős fől­eg rajta van boldogulásának és sikerének rí' előreivitel­ében. E percben a nyomdák már úrra megint lázasan dolgoznak. Mi meghatva ün- 9'.s neplésük magasztosságától és jelentőségétől, épp igazi becsüléssel, szeretettel fordulunk most­­ a munkás hétköznapokban kitűnőn­­ áradó élt életükre. Kívánjuk ennek az életnek a gaz­zi d­akodását és szépülését. Vasárnap méltó ünnepségek formáiban ke­rí. befejezést kongatott az olimpiai harang és v. elaludt a klasszikus Olimpiának atliszi rom­ijai között meggyujtott és háromezer kdlomé­­i­­teres stafétán át Berlinbe hozott tűz. A­­.zászló leszaladt az árbocról és 4 év múlva Tokióba viszi a német őrség. Ha . . . Közel :5 ezer versenyző és sokszázezer vendég meg­kezdte eloszlását Berlinből, amely két hétig a világ közepe volt, lelkesedése és izomharca. ) .Nem feladatunk és nem is lehetőségünk a részletesen és döntő hatállyal kifejteni az olimpiai játékok valódi jelentőségét minden­­fontos elemében, végül fölállítani minden vi­tát csírájában elfojtó igazságos mérleget. Ez a nagyok dolga, a tudomány és külön a tör­ténelem ügye. Mi a tényekre utalunk, óriási­­külső siker volt 51—53 nemzetet a békés és hatalmas vetélyre egybegyüjteni, majd béké­ben összetartani, úgy, hogy mindössze egy nép vonult el sértődötten s egyetlen népnek ■fáj a szive, a nemes finnek, hogy a követke­ző Olimpia megrendezésének dicsőségétől el­ütötték, pedig szabadságharcos múltja, óriási méretű művelődése és ragyogó sportsikerei címén elsősorban volt joga hozzá. De a nagy politika és a sportpolitika mást kívánt. Ne­künk, a magyarságnak, érthetően különös lilább ns§r£®ir§ lestzenek m ellenfelei PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A felkelők San Sebastianból kiindulva két irányba foly­tatják előrenyomulásukat. Az egyik hadosz­­lop két kilométernyire közelítette meg Irtait s elfoglalta a várost környező dombokat, amelyeken tüzérütegeket helyeztek el. A vá­ros eleni támadás megindítása órák kérdése. Franco tábornok Sevillából Burgosba re­pült, ahol Molia és Cabarellos tábornokkal megbeszélték az előretörés módozatait. A be­érkezett kém jelentések alapján megállapítot­ták, hogy örömet és boldogságot szerzett — ami a bel­ső siker egy verejt­ékes eleme volt ■— ez a nemes vetélkedés, mert a magyar sport két óriási ország, a német birodalom és az USA után, a harmadik helyre került. Ez a dicső­ség nem becsülhető le a testnevelés határain átt se.­rAz óriás eredmény kötelez emberi és népi szempontból egyaránt. Örömünk fokoz­za, hogy országunk is bejutott a dicsőség névsorába, hogy versenyzői közt sűrűn szere­petek a kisebbségi réteg emberei. Jótékony hatást várunk az ilyen általános és részle­ges kapcsolatoktól a következő négy év alatt. Tokióig. Ha ugyan... De reméljük, hogy a lidérc, amely két hétre leszállt a mellünk­ről, tartósan távol marad a béke valamelyik erős ketrecében. IWWBraHIWHIilWIMMMi A spanyol polgárháború vérengző harcai továbbfolynak minden döntés nélkül. San Sebastiant még mindig nem vették be a f­elkelők, a portugál határon lévő Badajoz azonban hosszú ostrom után a felkelők kezébe került. A badajozi harcokról és a vég­letekig elkeseredett küzdő felek kegyetlen­kedéseiről borzalmas hírek érkeznek. Az aránylag kis városkának állítólag 15.000 embere vesztette életét ebben a harcban, közü­lük több ezret a bosszúálló harcoló felek végeztek ki. San Sebastianban a vörösök által elfogott 1200 túsz szívszorongva várja további sorsát. Ilyen körülmények között a leg­elemibb emberi kötelesség volna felhasználni minden lehetőséget, hogy harmadik fél közbelépésével a további vérengzésnek véget vessenek. Az európai nemzetközi helyzet tarthatatlanságára vall, hogy egyetlen hatalom sem vállalhatja ezt a feladatot, mert a vérengzés megszüntetése helyett annak általánossá válását kockáztathatja. Európa az önmarcangoló spanyol vérengzéssel szemben, ha nem akar még súlyosabb kockázatokat vállalni, a be nem avatkozásra van ítélve, ez a legjobb, amit tehet. A közvetítő sze­repe így a délamerikai spanyol államokra marad, amelyek, legújabb hírek szerint, már kezdenek is ilyen irányban mozogni. A spanyol szélsőségesek, bal és jobboldalon egyaránt úgy viselkednek, mintha a végsőkig akarnák küzdeni ezt a polgárháborút. A céltalan összevisszasággal folytatott támadások és ellentámadások azonban arra mutat­nak, hogy mindkét részen bizonyos fáradtság állott be s egy délamerikai közvetítés talán megadná az ország komolyabb elemeinek a lehetőséget olyan megegyezés létre­hozására, mely még elejét veheti a teljes elvérzéshez vezető polgárháború végletekig folytatásának. A francia indítványra, mely a be nem avatkozási kötelezettség kollektív vállalását kívánja az európai államoktól, legújabb hírek szerint, most Berlin is megadta a választ. Valószínűnek látszik, hogy még a mai nap folyamán Róma végleges válasza is meg­érkezik járisba. A német válasz, melyet André Francois-Poncet francia nagykövetnek nyújtottak át, amint berlini távirati ügynökségek jelentik, bizonyos fenntartásokkal hozzájárul Franciaország és Anglia be nem avatkozási álláspontjához. A fenntartások mibenlétéről még nem érkezett hír, ettől függ azonban, hogy eredményhez vezet-e a közös tétlenség vállalását óhajtó indítvány, mely a spanyol tűzvész továbbterjedését akarja így megakadályozni. A német jegyzéket különben még a mai nap folyamán közzé­teszik. A többi hatalmaktól Paris már kielégítő választ kapott. A be nem avatkozási indítvány sikere azonban mindenek előtt a német és olasz választól függ, minthogy az egész indítványt a németektől és olaszoktól való félelem diktálta. A spanyol polgárháború harctéri helyzete ma körülbelül a következőképen alakul: A kormány kezében vannak a következő jelentős városok: Madrid, Barcelona, Bilbao, Valencia, San Sebastian, Toledo, Taragona, Murcia, Alicante, Ovideo, Malaga, Granada (melyért harc folyik), Guadalajara, Cartagena, Villanueva és a körülöttük lévő kisebb városok és községek. A felkelők kezében van Sevilla, Burgos, Pampeluna, Victoria, Huesca, Saragossa, Segovia, Valladolid, Leon, Avilla, Salamanca, La Corunna, Caceres, Cordova (ez a város is állandó harcok tárgya), Algeciras, Cadix, Huelva, Ondarao (közvetlenül San Sebas­tian mellett, melyet a felkelők ostromolnak), Spanyol-Marokkó és a Baleári-szigetek, amelyek egyike ellen tegnap a katalán baloldali polgári gárdák támadást intéztek. Természetesen mindkét fél túlozza a saját sikereiről és az ellenfél sikertelenségei­ről adott rádiójelentéseket. De az így leadott hírek is arra mutatnak, hogy a vérengző harcok jórészben helyi kezdeményezések eredményei és az egységes vezetés mindkét részen nehezen érvényesül. A harcvonalak nagy szakadozottságára vall, hogy madridi rádió­jelentések­ szerint a kormánycsapatoknak La Linea város elleni támadásáról szá­molnak be, mikor ez a város mélyen bent fekszik a felkelők elméletben meghúzott arcvonala mögött. A külpolitikai élet felfigyelésre méltó eseménye a félhivatalos japán Domei-ügy­­nökség távirata, mely szerint komoly tárgyalások folynak a szélsőkeleti japán—orosz ellentét elsimítására. A hírre főleg Londonban figyelnek fel, mert annyit jelenthet, hogy az oroszok felé esetleg csökkenő japán nyomás irányt változtat és dél felé nehe­zedik erősebben az angol birodalmi érdekekre. Európai feszültségeket a tokiói kor­mány kihasználatlanul sohasem hagy. Moszkva figyelme ebben a pillanatban újra az európai helyzetre összpontosul. Tokió tehát, úgy látszik, elérkezettnek látja a pillana­tot, hogy szélsőkeleti nagy vetélytársával kedvező megállapodást hozzon létre. 2n­ válaszolt a francia—angol be nem anassi inditványra Fenntartásokkal fogadja el Pár­is és London álláspontot. — Ujabb vérelngsések spanyol polgárháboruban. — Harctéri helyzetkép Aclainch­aa elérkezettnek látja a pillanatot a közvetítésre a különböző kormánycsapatok vezetői kö­zött nézeteltérések vannak, amelyek meg­könnyítik a felkelők számára az előnyomu­lást. A tábornokok hír szerint abban állapodtak meg, hogy Madrid ellen indítják csapataikat. Molia tábornok megelégedését fejezte ki afölött, hogy a felkelők lőszerállománya ál­landóan gyarapodik, ami annak tulajdonít­ható, hogy a legtöbb spanyol lőszergyár a felkelők birtokában van és éjjel-nappal gyártja et szükséges képanyagokat. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A „Tempo“ értesülései szerint Majorca szigetén­ nagyobb kormánypárti csapatnak sikerült partraszál­­lani. Közvetlen partraszállásuk után a felkelők megtámadták a kormány­csapa­tokat, melyeket sikerült megfutamítani. A rövid, de annál elkeseredettebb harc folya­mán 500 kormánypárti katona életét vesz­tette, 250 pedig a felkelők fogságába esett. A délspanyol­országi fronton a harcok alábbhagytak, amelynek oka egyrészt az, hogy a­­felkelők minden erejüket az északi frontra igyekeznek összpontosítani, másrészt, amint azt a madridi kormány is elismeri, a kormánycsapatok ezen a frontszakaszon egy­séges vezetés nélkül harcolnak, ami a kor­mán­ycsapatok harci tevékenységének erejét nagy mértékben csökkenti. A vörös min­ciák több helyen nem veszik fel a harcot a fel­kelő csapatokkal, hanem lassan észak felé hát­rálva, meglepet­ésszerű ellentámadásokkal igyekeznek a felkelőket előrenyomulásukban feltartóztatni. Elérkezett-e a közvetítés ideje? LISSZABON: (Az Ellenzék távirata.) Por­tugáliából érkezett hírek szerint a spanyol kormány mérsékelt tagjai között egyre nő az elkeseredés, annyira, hogy szívesen vennék, ha valamely nyugateuró­­pai nagyhatalom megkísérelné a közvetítést köztük és a felkelő csapatok között. A szélsőbaloldali vezetők azonban hallani sem akarnak ilyen közbelépésről . Franco tábornok, a felkelők egyik vezére is kijelen­tette, hogy ők sem fogadnak el semmiféle békítési ajánlatot. A felkelők célja az, hogy Spanyolországot egyszers mindenkorra megszabadítsák a kom­munizmustól. Mindamellett valószínű, hogy a komolyabb elemek egy komoly közvetí­tés elől egyik oldalról sem zárkóznának el. Csak az a kérdés, hogy a komolyabbak el tudnák-e ebben az esetben álláspontjukat fo­gadtatni a túlzókkal. (Folytatása a 10. oldalon)

Next