Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

TAXA POȘTALĂ PLáVitá IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kifedóhevatil: Cluj, Ca'c­a Moti'or 4.­­szám. — Telefonszám: 11—09 — Levelcím: Cluj, postafiók 86„ Fiókkkdóhivtal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon: ix—99. ux. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szsekeszin: DR. GROSS LÁSZLÓ SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. CLUJ ,KOLOZSVÁR, 1938 JANUÁR 1. A Goya-kente­s intézkedései Általános rendelkezés a sajtóra vonatko­zóan. — Felülvizs­gálják az álampolgárságokat és az orv­osi-gyógyszerészi okleveleket. — A zsidó állampolgárok trafik- és italm­érési engedélyének bevonása. Módosítják a választási törvényt Istrate Micescu külügyminiszter táviratilag üdvözölte a kisantant államokat BUCUREŞTI, dec. 31. Nagyfontosságú bel­poli­tik­ai események sorozatát nyitja meg az a­ két beszéd, mel­y újév éjszakáján­ hang­zik el a Bucures­ti­ rádióban. Éjjel 12 óra­kor gongütés jelzi­ az új esztendő jö­tét, majd — mint jelentettük — őfelsége II. Kéroly király intéz rádiószózatot az ország lakossá­gához. Később Goga Octa­viscim miniszterelnök rádióbeszédben közli a kormány nagy érdek­lődéssel várt részletes programját, mely lé­nyegében­ bizonyára megegyezik a nemzeti­­kereszténypárt által hangoz­tatott gazdasági és szociális programjával. A kormánéhoz kö­zel lá­tó Porunca Vremii című lap jelentése szerint a kormány már i­s több fontos hatá­rozatot hozott ebben­ s a­z irányban, így kirá­lyi dekrétu­mnal a zsidók kezében lévő­­ital­­mérési és dohány-és árusítási engedélyeket be­vonják. A Curentul ezt azzal a magán­jelentésnek tekintendő értesüléssel egészíti ki, hogy a zsi­dók semmilyen monopolterméket nem fognak árusíthataini. Az i­tal­morási engedélyek vissza­­vonásait nemcsak a zsidókkal, hanem az­ ösz­­szes nem-ro­mán állampolgár­okkal szemben alkalmazni­­fogják, minthogy ez a­ jog alkot­­mányos­an csak olyan román állammalpolgáro­­ka­t -Misét meg, akik kiatonbsi szolgálatot telje­sítettek. Ugyancsak a Curentul írja, hogy a kormány első intézkedései közé fog tartozni a szeszgyártás­, val­ami­nt a szeszeloszitási en­gedélyek revidiálása, a keresztény nem­zeti párt politikai felfogásának megfelelően. Bizonyosra vehető, hogy zsidó kereskedők­nek nem adnak letelepülési jog­ot a falvak­ban s az ott élő zsidó kereskedőket valószí­nűleg kiutasítjá­k. Az összes zsidó kézben levő falusi birtokokat kisajátítják s az 1920. évtől szerzett­­állampolgársági jo­gokat felülvizsgálják. Az összes idegenek tartózkodási engedélyét sürgős revízió alá veszik s a külföldi útlevéllel rendelkező idegeneket kiutasítják. Tegnap minis­zter­tanácsi jegyzőkönyvet ír­tak alá, mely szerint a)­ 1919. év óta máig kiállított összes orvosi és gyógyszerészi dip­lomákat felülvizsgálják. Senatulat Bucuresti-i vizsgál­óbíró személyesen tett jelentést dr. Beinu egészségügyi miniszternek a Si­amu­s- dip­lomák ügyében elrendelt bűnügyi eljárás ál­l­á­sá­ról. A Tempo értesülése szerint a trössztöblet és kartelleket feloszlatják. A cukor, gy­apot, vasi, fa és más közszükségl­etű és közhasznú cik­kek árát — minit megírtuk — messzeállítj­á­k. A kormány elhatározott szándéka az, hogy letöri a drágaságot, e célból speciális nem­­­zeti lándzsás osztagokba osztott if­jak ellen­őrzik majd az üzleteket­­és vállalatokat, il­letve az ájnalkia­t. Sajtó-rendszabályok BUCUREŞTI, december 31. A zsi­dó új­ságírók maid megtiilotá­k a minisztériumokba­ való belépést. Az egyet mi mn­isztériumok­ból és állítatná hivatalokból tegnap enn­ak megfe­lelő­en t­öbb a­lijságiróit íkáulasztalitaik".­­A Po­runca Vremii firj® a következőiket: ,,Cuza professzor tetézi kiedése folytáin Mu­­cichescu építész paran­csnnolkisága állatin száz lagu lámidzísiú­s csoport járja be naponta a mim­iszér­uimo­kat és közhatóságokat, figye­lem mit ki­sérve a­ zsidó ujságí­rótkialt­ «iklipo kijárásokat csi­b­álnialk! és feljegyezve ugyan­akkor a kiszlv-tee»­őket is, akik vellülk dolgoz­na­­k. A sláodzsásoik napi­ jelentéseit közv-et­­■lienüil a miniisziterel­nökségen dollgozó A. C. Cuz­a mim­it­sziiterhez kell tovább­­anni. Oda árán­yu­l­an­dóik has­onlók­épén az összes felfe­páráson lentések is a zsidók kizsákmányoló akcióira­­nézve. Cuzia­ mim­iniszter ur személyesein­ fog i­nntézik­edni"­­a mimilis­zitériumoknak a zsidó fé­regtől valló megtisztítása érdekében.“ Az Adeveriri, Dimineaţa és Lupta címü­­topóik betiltása után, am­int a Frontul című Szilveszteri elmélkedés Ma: KEMÉNY JÁNOS Kár, hogy Szilveszter éjszakáján a lány jövendőbelijén­ nem láthatja meg lánc es­küt tükrében s hiába merevedik meg siste­regve a vízbe öntött ólom, a girbe-gurba öntvény mágus­ jelei megfejthetetlenek ma­radnak. Pedig ugy volna jó, ha körülkönyö­kölve a «nosdótálai, egymásba koccanó dió­­héj-hajókkal Távolkelet sorsát ellönthet­­nők magunk s megkötn­etnek Ember örök Békességét fagyöngy árnyékában, csókkal pecsételve! M­ág­user­ők hijján, kurta ember­­ésszel ki mérhetné fel Világ jövendőjét? Jobb s okosabb ezért, leszálltam­­­ a lóról s amúgy gyalogosan inkább magunk portá­ján körülnézni kissé: volt-e bennünk ele­gendő alázat a szellem dolgainak megbe­csülésére, szerénység, hogy ne akarjunk na­gyobbat markolni, mint ami kenyerünkben elfér s fe­l tudnik-e mérni a nyomorúságot? Függetlenek tudjunk-e maradni a dogmákba merevedő világnézetektől, vagy a mi képze­lőtehetségünk is lúdtalpakon járt? Lám, így leszűkítve érdeklődésünk körét, mégis mennyi elmélkedni való jut Szilvesz­ter napjára! Lám, mennyi mindent kell kérdeznünk magunktól, hogy az új esztendő első reggelére nyíltabb szemekkel ébredhes­sünk! Itt, ezekben a kérdésekben rejtőzködik magatartásunk legtöbb feltétele. A kisebb­ségi lét gyökereit táplálja, aki a szellemi magatartás döntő jelentőségét hirdeti, aki hirdeti és szembeállítja a fitymálkodó á-L gya­korlatiasságga­l, hirdeti és rámutat, hogy gyakorlati eredmények csakis a szellemi magatialmáéiból fakadhatnak. Szép s fél­émél­ő dollog a bátor lendület, de ha túl­szárnyalja erőinket, vesztünket jelentiieli,­­ viszont ha terveinket a széles néprét­egek tényleges teherbiróképességéhez mérjük, megsokszorozzuk ez által a siker remény­ségét. De legfőbb veszedelmei a kisebbségi létnek a divatos jelszavak, melyek mint harsonák hangja dübörögnek felénk, vagy mint képmutató szirénák üres dall­amokat duruzsolnak füleinkbe. Ki kell mondani, hogy kisebbségi népnek nem lehet kenye­re a játék a jelszavakkal, kisebbségi nép csak örökérvényű gond­ola­tokra építheti sa­játos életét, kisebbségi nép csak addig hi­het életének jogosultságában, addig hisz a szellemi magatartás igazában. Ez a hit nyújti erkölcsi alapot arra, hogy megma­radhassunk emberként magyarnak s vált­hassuk a meggyőződés erejével­, hogy a mi megmaradásunk magasrendű­ emberi érdek. Magasreindü emberi érdeknek látni a ki­­sebbség,"A nép megmaradását, ez a meggyő­ződés ad méltóságot védekezésünknek s míg egyfelől egyetemes szempontokra utal, magunk s környezetünk felé megszabja vi­táink hangnemét és a bírálat jogának ha­tárait. Ezért til­takozik a kisebbségi magyar, ha itt-ott átszéilt bangot üt meg valaki s miig hangoztatjuk a cselekedeteink felett való bírálat jogát, nem tűrhetjük, hogy zándékaink jóhiszeműségét bárki két­ségbe­­vonja. Nem csak magunk felé, a többségi nép felé is azonosak igényeink. A bírálatot meghallgatjuk. Magunkba nézve, h­ozzámér­­jük a bírálatihoz cselekedeteinket. Igyek­szünk, megismerve a többségi nép állás­pontját, az egyetértés ügyét szolgálni. De amikor epe csorog ii, tollból tinta helyett s az olcsó szónoki sikernek feláldoztunk a jóakarat, begubózva, mint­ a selyemhernyó, kivárjuk a­ pi­llam­atot, amikor naposabb szvals sugároznak felénk a­­többségi m­ép oldaláról s megfüröszthetjük gémbömlelt szárnyainkat a jóindulat fénysugaraiban. A jóindulat iránt ritka fogékonysággal bír a kisebbségi ember. Román írók, intek lekluiejlek komoly barátságát a kisebbségi kulumiunkás nag­yrabecsili , hogy a szel­­ltemi síken kötött barátságnak milyen nagy jel­­ent­ősége van, mi sem bizonyítja azt job­ban, mint az a kulturcsere, mely e kapcso­latok­ révén esztendők óta folyamatban van s ugy a többség, mint kisebbségi szellemi élet gazdagodásához hozzájárul E kulur­­cserének­­jelentősége nem csek gazdagító elitjében van, hanem a példamutatásban: szellemi síkon könnyebb a találkozás. Szükséges szellemi síkba helyezni min­den olyan kísértetiet, mely a többségi és ki­sebbségi nép találkozására irány­ul, s hogy ezt a­z elvet képviselhessük, magunk felé, kisebbségi kérdéseink vizsgálata felé is, magunk között m­aradék nélkül meg kell valósítanunk ezt a magatartást. E szellemi magatartás iskolája a kisebb­ségi kulúra életébe való belekapcsolódás. Távoli áll tőlem, hogy bárkit író-amatőrkö­désre, tudománytalan tudom­ányoskodá­sra vagy éppen világnézetendl,játékra buzzlil­­jak! De váltom, hogy mindenkinek, aki köz­és éleinkben jelenőséget akar biztosítani sza­­vainak, ismer­nie kell irodalmunkat, nem hírből, szóbeszédből, de magukból az írott művekből, az igazi tudom­ányosságra törek­vő tudós-munkálkodást, a kisebbségi szín­padot, minden népnevelési mozgalmat s hír­­detnie kell e kulturális tényezők elsőrendű jelentőségét! A kisebbségi lét gyökereit táplálja, aki a szellemi magatartás döntő jelentőségeit hir­deti. Mlő, hogy Szilveszter éjszakáján meg­fejthetetlen mágus­ jelek helyett e szellemi magtartás lényegét igyekezzünk megismerni. ha p­liltja, a kormány be akarja tiltani mindazokat a lapokat, amelyek mögött zsidó érde­keltség áll és melyek baloldali színeze­­tűek. Azoknál a lapoknál, amelyeknél zsidó tőske is érd­elkelve va­n és működésüket e­n­­gedélyeziü­k, a román­ munkatársaik, és a­ líkak­­­onzolillailki fiztel­ését,­­a lap szerint á­ilami in­­téz­kedéssel állllapn­tjákl meg. Bucuresti-i j­elen­tés szeriin­t a minisztertanács megsemmisítette az összes zsidó újságírók utazási kedvez­ményeit is, bevonta szabadjegyeiket. Nem szüntetik meg a cenzúrát BUURESTI, december 31. Illetékes he­lyei cáfolják, hogy a kormány a cenzúra m­egszüntt­etésén­ek­ tervével foglalkoznia., a Kormány­párti körök* 1 értesülése szeriin­t n­em szüntelik meg az érvényben levő cenzurált és ostromálista polott. Új vezérigazgató az országos ál­­lambiz­ton­sági hivatal élén BUCUREŞTI, december 31. A Tempo ér­tesülése szeriinti­ Eugen C­ost­escu közigaz­ga­tá­si vezérfelü­gyelő­i az országos ál­llambiz­­tonsági hiva­ta­l vezéri­ga­zga­t­ó­j­á­vá neve­zik ki. Leváltják a telefon­társaság és a „Radort” igazgatóját BUCUREŞTI, d­ecember 31. Grigore FTi­­i­pescut, a román-niai­ t­elefonttársaság­­igazga­­tósági elnökét leváltják.­­Filipescu, a kon­­zervativ pánt orsz. elnöke, Man­iuval kötött­­ paktumot a­ mos­t b­ efolyt választ­á­sok­on. — Ugyana­kkor Hurtig főszerkesztői, ia ,,Ra­­dor‘s táviralii irod­a főnökét is kicseréljü­k. Uj római követ BUCUREŞTI, december 31. Elie Radules­­cu dr. uj­ságíróst, a Porunca Viremiii cí­mű lap­­ főszerkesztőjét­ a római román követség ve­zetésével bi­zzák meg. Az Ord­inea- jel­en-tése szer­int a R­adulescu kinevezése rövid időn belül megjelenntik) a hivatalos lapban. A kormány megáll­apítotlta a­ január 1-­i ünnnepségek hiva­la­los programját­. Délelőtt negyedt­izenn egy óraikor Te Deum lesz a Bu­­curestii-­ pát­riá­rkán­, Őfelsége, a király, Mi­hály miagyva­jda -trónörökös, a ki­rál­yi udvar és a kormány tagjainak jelenlétében. Az is­­tentisztelet­ utáni a­z uralkodó fogadja a disz­­szánaid h­iszt-d.'-gését: :a pátriánk­a udvarán, majd a királyi palotába­ni. ,ai trónterem­ben foga­dija: a korm­ány és a. diplomáciai, testü­let újévi üdvözléjét. " Hodor Victor vármegyei prefek­­tus elfoglalta hivatalát CLUJ, dece­meber 31. A kolozsvári pre­fek­­tura élére dr. Hodor Vidtor köziga­zgatásii ve­­zérfelügyelőt delegálták, aki az új prefektus kinevezéséig intézi a vármegye ügyeit. Dr. Hodor vezér­felügyelő csütörtök délelőtt már át is vette a közügyek intézését dr. Anca Cor­nel volt prefektustól. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) &R& 5 Otvenstégo szejetlövet ellen­ indul per aminu­m VARSÓ, december 31. A tol­ gyei főváros lapjai szerint Moszkvá­ban rövidesen megindul a nagyo per Szov­­jetonoszorszáig tömegesen letartóztatott kül­földi képviselői ellen. Ötvanügy követ és na­­­gy­­on­ sok követ­ségi vék­a­lmazott lesz a per­­vádlottja. Lengyel lapok tudni vélik, hogy közelebbről Moszkvába rendelik és letarlóz­­tat­ják Szovjet Bros­zors­zág római követét, Stein Borist is, aki egy ide­ig a Népszövetség főtitkárságánál működött.

Next