Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-03 / 254. szám

4. Látogatás a százhuszonhatéves bucureştii magyar elemi iskolában Nagyobbrészt iparoscsaládok gyermekei tanulnak az iskolában.­­ Négy­­osztályos fióktagozatai is működnek a hétosztályos központi elemi iskolának BUCUREŞTI, november hó. A bucureştii református egyház­köz­­ség Sfinţii Voevozi­ utcai központi ele­mi iskolája előtt állok. Fél nyolcat a az egyik közelii templom órája s­as „oltári“-ok. Bucureşti jellegzetes gyü­mölcs- és zöldségárusai utolsó körút­jaikat végzik. Pár tejes kocsl kocol még tova, majd hivatalba és munka­helyre sietőkkel népesedik be az utca Nemsokára ki­pirosodott arcú iskolás gyermekek tűnnek fel az utca szöglé­­zén, pajkosan nevetgélve, meggy­orsí­tott léptekkel sietnek az iskola felé Zamatos székely beszédet hallunk.. Messzi földről, a Maros, a Külküllő, az Olt és a Szamos menüjéről Bucurestibe szakadt magyarok gyermekei fordulnak be az iskola vaskapuján. Hosszasan elnézem ezeket a részben vidékről bekerült és részben már 1 milliós román fővárosban született gyermekeket. A mindennapi élet gond­­jaival küzködő iparosok, munkások és háztartásbeliek ivadékai ezek, akiknek szülei valahol mess­ze, il­ a Gara, de Norden, a Grivitati gyárnegyedben, vagy a külvárosok gyil­kossé vegétű­ mű­helyeiben verejtékezve robotolnak. A gyermekek ruházatát figyelem. Fer­vo­szerűen és tisztán vannak felöltöztet­ve. Nagyrészt a szegényebb osztályhoz tartoznak. Percek alatt benépesül a nagy iskola udvar... a tanit­­s kezdetéig, a cucu­­resti? kis magyarok hangos jókedvvel kéreget­őznek, vsigy kiseb­b»nagyobb cso** portokba verődve beszélgetnek. Nem­sokára megszólal az iskola csengője s a vígan játszadozó gyermekek sorba«« áljának és néma csendben a tantermek­be vonulnak» A lépcsőh­ázból még ki hallatszik az apró kis cipők kopogása, majd mély csönd borult az iskolaud­varra. 126 ÉVVEL EZELŐTT... A bucureştii református egyházköz­ség elemi kikalá­sának megalapítása egybeesik az egyháziközség megalaku­­lásáva. Az egyházközség irattárában levő okmányok szerint­ 1813-ban, vagyis 126 esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit az első bucureştii magyar is­­ú­kola.­­ Az egyházközség és az iskola a hívek áldozátkészsétre folytán csakhamar vi­rágzásnak indult és immár egy és egy­ negyed századon át mint a magyar kul­­túra legkeletibb védbástyája dacolt a történelem viharálain. Az iskola az alapítási évtől kezdve csaknem megy czakkvis nélkül működött­ a v­ághábo­­rú kezdetéig. A kormány a háborús és a hadviselő felek közötti állapotra hivatkozva, 1916,bárt az iskolát bezáratta és az iskola vagyonát, valamint az ép­ület­­tét zár alá helyezte. A világháborút követő években a ro­­mániai kisebbségi magya­rság vezetői és az Erdélyi Református Egyházkép­­ület akciót indítottak az iskola meg­­nyitása érdekében. A vezetők hosszas tárgyalásokat folytattak a különböző kormányok illetékes minisztereivel, míg végül is 1929 őszén a semmitőszék döntése folytán megnyithatta kamu­t a bucu­­resti­ református elemi iskola.­­ Az iskola megnyitása a főváros ma­­a­gyarságának széles rétegeiben nagy megelégedést keltett és a távoli külvá­­ro­sok­ban lakó magyar szülök feleke­zeti különbség nélkül siet­tek gyerme­keiket az egyetlen magyar iskolába be­íratni. ,A növendékek száma egyre növeke­­dett és végül az egyházközség vezető­­sége elhatározta, hogy a központi is­­kola mellett a külvárosokban az úgy­­nevezett „templom" iskolákban“ fiók- iskolákat létesít. Két évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Vatra Luminoasa-i fiókiskola, majd ez évben a Sosea­ni Mor­ti­ti templom* iskolában kezdődött meg a magyar* nyelvű tanítás. ( AZ ISKOLÁK FELÜGYELETE­­ ÉS ELLENŐRZÉSE A bucureştii református elemi isko­lák felügyeletét és ellenőrzését az­ is­kolaszék végzi, melynek elnöke Nagy Sándor lelkész, tagjai pedig: Bakk Elek dr., Bittay Sándor, az elemi iskola igazgatója, Boer Lajos, Huszár András, Horváth László dr., Imre Lajos, Jani Dénes, Kon­áth András, Kövér Márton, Mihály Albert, Pápay Lajos, Simon Já­nos, Szigethy Béla, Tóth Géza és Ütő Gáspár. Az iskola felsőbb egyházi ha­tóságai: az ó-romániai református egy­­házmegye esperese és az erdélyi refor­­mátus egyházkerület igazgatótanácsa. Az állami felügyeletet a magánoktatás vezérfelügyelősége és a fővárosi tan­felügyelőség végzi. 1939 november 71 Kraif 2 Át ©!©f €S3lf 5uf a A „Bacsi f­as va­­dászok“ és „Akik életükért harcoltak** világfilma szerzőjének új, remek körny»­ve: a gyermekparalizis, szülési fertő­zések és vérzések, tuberkulózis, véri baj, pellagra, stb. elleni küzdelem leg­újabb eredményeiről számol be. Kraif sajátos írásmodorű, magávalragadó elő­adása, a mű minden fejezetét önállóan érdekes és lebilincselő regénnyé ala­kítja. A remek kötet egész vászonkö­­tésben 238 lej az ELLENZÉK KÖNYV­­OSZTÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piaţa Uni­rii. Vidékre utánvéttel is azonnal szál­lítjuk. Kérje a könyv újdonságok jegy# ELLENZEK Nyilatkozik az igazgatótanító Az iskola működésével kapcsolatban felkerestük Bitay Sándor igazgatótsm­e­tet, aki a következő nyilatkozatot tette: " Jelenleg három iskolánk működik. A központi iskola 7 osztályos, míig a fi­ókiskolák csak 4 osztályosak. Jövő­re a fiókiskolákat is kétosztályúakká bővítjük ki, hogy ezzel m­egkönny­ít­­tsüik a magasabb osztályú növendékek­­ iskolalátogatását. A növendékek szá­­­­ma a mult iskolai évben 277 volt, míg­­ az idén ez a ts­zám 292-re emelkedett.­­ Iskolánkat felekezeti különbség nélkül­­ látogathatják a növendékek. A mult­­is­­­­kola évben a református tanulók száma 164 volt, míg ez évben a kálvinista­­ növendékek száma 178-ra emelkedett­. A tanulók szüleinek foglalkozása fe­­­­lől érdeklődünk.­­ —­ Sajnos, a módosabb szülők gyer­­mekeiket nem a református iskolába,­­ hanem a francia, német és olasz iskol­a fákba járatják. Növendékeink legna­­­­gyobb száma iparoscsal­ádékból kerül­t ki. Ennek dokumentálására idézhetem az elmúlt iskola­ év adatait. 37 tiszt­­­­viselő, 167 iparos, 3 kereskedő, IS sofőr, 17 házmester, 10 kenyeres, 24 munkás­­ és 21 háztartási alkalmazott gyermeke látogatta az iskolát. A módosabb szíté­lök szégyellik gyermekeiket olyan is­­kolába járatni, ahol együtt kell tanult­janak a sofőr, vagy esetleg a szakácsnő gyermekeivel A tandíjkedvezményekkel kapcsolat­­­­ban Bitay igazgató a következőket mondja: «— Az évi tandíj 1500 lej. A szegé­­nyebb tanulóknak a prezsbitérium ten­díjkedvezményt nyújt. A múlt iskola­­évben a központi iskolában 225 tanuló közül 126­ mik, a keleti fiókiskolában pedig 52 tanuló közül 50-nek adtunk tendíjkedvezm­ényt. Tandíjkedvezményt kapott tehát összesen 176 tanuló, amin teljes tanulói létszám 63 százaléka. Emellett a tanul­ókat ruhasegélyben, ingyenrejű akcióban és tankönyvsegély­ben részesítettük. .A tavalyi karácsony­faünnepély alkalmából kiosztottunk 24 télikabátot, 15 fiúruhát, 10 leány ruhát, 31 pár cipőt, 2 nadrágot, 16 egyenkö­­tényt stb. mintegy 49 ezer lej értékben. Megrázó esetet beszél el Bitay igaz­­g­ató.­­ — Sajnos, gyakorta megtörténik, hog­’ a beíratások alkalmával olyan ma­gyar gyermekeket is kell felvegyünk, akik bizony anyanyelvüket csak fö­ rsdezve beszélik. Előfordul az is, hogy olyan magyar gyermekek is kér­hetnek hozzánk, akik egyáltalán nem beszélnek magyarul. — iskolánk — folytatja Bitay igaz­gató — fővárosi nívón áll. Külön ro­mán tanítókat szerződtettünk a román nyelv és a nemzeti tárgyak tanítására. Ezenkívül német és francia nyelv, va­lamint hegedű- és zongoraleckéket is adunk.­­ Az iskola jövő célkitűzéseiről beszél az igazgató. — Tervbe vettük, hogy az iskola ke­retében a külvárosi gyermekek részére internálást állítunk fel. Az internálást a jövő tanévben nyitjuk meg — fejezte be nyilatkozatát Bitay Sándor igaz­gató,­­ Szász Hívass. „Kedves téli esték az elsötétített városban“ A Daily M­­ail érdekes és korszerű tanácsai LONDON, november 2. A Daily Mail tanácsokat­ ad olvasóinak, hogyan tehet k kényelmessé és kedvessé a hosszú eg­ékek melyeket az elsötétített vá­rosban egyedül kell ítölteniök. „Ne mondja, hogy unalmas és szomorú ősz­éről estére egyedül üldögélnie, ha­mar leszállt «a sötétség és az elsötétített utcák látványa visszataszító. Ha akarja» alkalmaz­­kodhat az uj viszonyokhoz, otthonát olyan kényelmessé tehetik, amilyen azelőtt talán sohasem vo­lt Az elő tennivaló, hogy a szobák kö­zönséges és kissé­­rideg képét megváltoz­­tassuk. Például azoknak a­ belső függönyök­nek,, melyek a fényfogó készüléket elrejtik, miért kell ciy hangulattonnak, termiök? Miért me használhatna v­dám mintájú Füg­gönyöket, mely­ek életet vinnének a szobá­ba? Ugyanez a'H­­ai diványtorítőre és a‘ bú­torokra. Nem baj, ha­­karneváli hangulat’ lesz a szobában. Ez felvidítja majd. Sok időt kell töltenie a konyhában is. Gondoskodjék hát, hogy a­ tűzhelye szé­pen meg legyen fisztítva. A ragyogó tűz­­holy örömmé teszi a főzést. Igen fontos a világítás- Mindenütt taka­­rékos­kodjék a világítássak hogy pazarol­hassa­­a fényt azo­kban a szobákban, ahol állandóan tartózkodik. Az unalmas lámpa­ernyőket cserélje élé­nkebb színűek­re. Te­gye kényelmes­é a szobáit. A hosszú üldö­­gélés fárasztóvá válik, ha az ember tűncs teljes íké­nyelemiben. Ezért nagyon jók a mély, pirha karosszékek, melyekben ki nyújtózhat. Hamut­artó­ asztalkat is h­elyez­­hat melléjük, ezek nagyon kényelmesek a dohányzó embereik. Rendkívül fontos a fűtés is ,s a­rra ked törekednie, hogy a leggya­koriatibb és leg­takarékosabb módon használja ki készle­tek . . . Visz­on­t nagyon jó szolgálatot tesz a melegvizes palack. Még egy fütetlen há­lószoba fagyos levegőjét is könnyen el le­het viselni, ha az ágyat előbb melegvizes palackkal megmeleghedtük. A melegvizes palack arra emlékeznek hogy nagyon jó, ha kéznél van néhány thermos meleg le­vessel, tejjel, teáva­l, kávéval, kakaó­val, stb Arra is kell gondolni, hogyan fog szóra­­kozni családjával együtt a hosszú estéken. A rádiókészülék nélkülözhetetlen, így hozzájuthat minden hírhez. Zenei szem­pontból azonban nem szabad a BBC vagy a­­külföldi rád­ók műsorára korlátoznia ma­gát- A mérhetetlen változatosság és gramm fonlemezek lehetővé teszik, hogy saját ze­nei ízléséhez mért­ hangversenyeket rendez­hessen, amikor kedve van. Annyiféle ház­­szórakozás van még, hogy a lószájuk szinte végtelen. Olvasás, kézimunka, rejtvényfej­­tés kártya, sa­kk, biliárd, tivoli, másféle játékok — csak válogatnia kell Újabban gyakran mondogatták, hogy az orrhon olyan hely­­ett, amelyen kívül töl­­tik el életüket az embereik. Lehet, hogy így is vol , de ma már nincs így. Akár tetsz­k, a­kár nem, amét fel kell fedeznünk otthoniunkat és a lehető légik­ed­ve­sebbé kell te­nnü­nk . Argeroianu minszterelnöti portu­gál hitn­etete e BUCUREŞTI,­­november 7. (Rador­) Fernando Quartin de OUveira Basto­s bu­cureştii por­rugál meghatalmazott miniszter átnyújtotta Argeroianu­­miniszterelnöknek a „L’statt logo ele Spada“-rend nyakláncát és nagyszaki gyáv, mdföt-l , portugál köztársa­sági elnök Hintette ki­­a­­miniszterelnököt. Az ősi rendet' H70'ben Casciliában alapí­tották és a kitüntetést csak igen, kivétető, esetekben adományozzák. Nemzetközi kiállítást rendez­és Munka és Jtthedt szer­vezet­ ­ BUCUREŞTI november 2. (Rador.) A „.Munka és Jókedv”­ ke­retében szervezendő nemzetközi kiál­lítás ügyében bizottságot alakítottak. A bizottságban a pénzügyi, nemzetgaz­­da­ságügyi s munkaügyi minisztériu­mok, valamint a bucureştii Primăria és a jegybank kiküldöttei v­esznek részt. Cornateanu miniszter meggyógyult BUCUREŞTI november 2. (Rador.) Cornateanu földművelés­­ügyi miniszter felgyógyult betegségé­ből és átvette tárcájának vezetését. A földművelésügyi minisztérium szervei­nek ellenőrzését továbbfolytatja. UJ KÖNYVEK Emőd Tamás versei. A halk szavú, fínom érzésű Em­őd Tamás Ady End­re és * Nyu* gac gárdájához tartozok Költészete «tiszta', áhuntos nemes és bocsihe’es. ,,Az igazak­nak, a keveseknek, a­ csöndeseknek, a he* vesetkrnek“ a verskötet bevezető mottó.­ A verskötet Emőd Tamás kötészetének tel­jes gyüjteménye. Benne­stemn * Magányom hímek, A tűnt­­ők holt városa, Otthon 1910-ben, A Ho­lnap ünnepei, Az én Adym, (Harangok, nóták, cimborák, Hajnal Ady* val, A roharogrott Ady, Ady memoárok,­ Levéli Adynak, Ady árnyának, stb., stb­)» Korszerű rímek, A pénz himnusza, A nyár pillangói, Gio­tónál Páduában, A nevető Bacchos, Görög kórusok, Az uj Lyszt Tará­­ból, Busz az üldözött, Ó siralmak, uj siral­mak, Az uj Aesopusból, Sárga folt, Apám anyám, Könnyű múzsa nehéz időkből, A sebes forgószél Történelem, Az utolsó szó jógáin, Versek egy régi Bókból, Berek- Böszörmény, Fejfák a falu végén, Csokonai bém mellett. A pompás verskötete­íimdy 360 old­ig, az Officia könyvkiadó vaskos bibliofil kiadásában jelent meg. Emőd Ta­más versei fűzve 15­3 lej, szép amatőr vá­­szenkötésben 191 tej minden könyvkeres­kedésben. Kérje az Officina-könyvek teljes jegyzéskét. Trzan a föld szívében, Janson Gridley, egy fiatal gazdag amerikai felkeresi az ős­erdő mélyén Grey­s the Lordot, akit Tarzan néven­­ismerne­k a dzsungel majm­ai és vad­jai. Gridley fantasztikus tervet közöl Tar** zannel. Ei­beszéli, hogy­ tudósaik szerint a föld mélyében, a világunkhoz hasonló vi­lág élt a Pell­ucidák. Ez a különös vő ág a tu­dósok szerint olyan fejlődési fokon áll, ami­lyenen a föld állott néhány ezer esztendő­vel ezelőtt és amelynek legutolsó jelent­ős eseményt, hogy David Innest, Pelucidát ■eüjso császárát, elfogták és börtönbe vetet­ték a korszárok, Pel­ucidár egyik néptör­zse. Tarzan vállalkozik, hogy részt vesz a kirándulások­. Mintegy húsz főnyi társaság, Zupner kapitánnyal az élén, útnak indul a­z Északi sarkon keresztül a föld mélyébe. Izgalmas kalandokon esnek át a­z ismeret­len, őskori világban. Óriási majmokkal is vállálkozik­ Tarzan, akiknek beszéli ú­tnyel­­vét, de a lóik mégis rabul esik. Innen a majmok egyik vezére későbbi jóbarátja, Tar­gesh menti meg. Megismerkednek Tap­­arral, az ábrándostelkű és mégis féktelen­ül bátor harcossal, Zorán vörös virágával a gyönyörű pelluc­dári leánnyal, eztán elő­kerülnek az irtózatos, kígyó-ostu, goribor nevű szörnyetegeken lovagló hor­ibok, inn­.-n pedig a kegyetlen korszárok birodalmába jutnak el, hogy végül kalandok és vesze­delmek után az expedíció elérje a célját és megszabadítsa P­elle­dar császárát. A Tu­­ran*kötelek ára Pantheon-kiadásban, szép kiállt­ásban, fűzve öt lej, kötve 96 lej min­den könyvkereskedésben. Kérjen panthon­­ujdonságok jegyzékét*

Next