Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-15 / 62. szám
* 1Q41 március 77* ottt MTI.K Lélekfiemarkoly ünnepen szentelték fel az alsóvárosi hajdú leszármazottaknak küldött lobogót KOLOZSVÁR, március 17. (Saját tűk.) Felejthetetlenül szép ünnep volt a magyar szabadság első igazi emléknapja, az alsóváros református hívei számára. A felszabadulás emlékére az alsóvárosi református egyház gyülekezetének tagjai gyönyörű díszzászlót ajándékoztak a kolozsvári alsóvárosi gyülekezetnek. Ezzel az ajándékkal akarták kifejezésre juttatni szeretetüket és ragaszkodásukat az alsóvárosi gyülekezetben és általában Kolozsváron élő Bocskay hajdúk leszármazottai iránt, akiket valamikor Hajduhadházáról telepített Kolozsvárra a nagy fejedelem. Az aranybojtos hatalmas selyemlobogót Molnár Zoltán hajdúhadházi református lelkész és dr. Hadházy Ferenc ügyvéd, a hajdúhadházi egyház főgondnoka vezetésével számos tagból álló küldöttség hozta városunkba. A hóstáti földészek, a Bocskay hajdúk utódai, a távoli testvérek kedves ajándékát magyaros pompával fogadták. Pénteken, március 14-én délután 5 órakor ünnepélyesen, zenekari kísérettel, lovasbandériummal mentek az állomásig az autón érkező küldöttség elé. Az állomás előtti téren Zágoni Szabó Mihály templomgondnok köszöntötte a küldöttséget, majd díszmenetben vitték a zászlót a templomba, amelynek ajtajában Tárkányi György, a kolozsvári református egyház főgondnoka üdvözölte az érkezőket, majd az iskolásnövendékek megkoszorúzták a zászlót. A gyönyörű hímzésű, nemzetiszinti zászló átadási és megszentelés! ünnepe március 15-én délelőtt istentisztelet keretében történt a kétágú templomban. A zászló közepére pompás hímzéssel a nagy magyar címert hímezték a hajdúhadházi református asszonyok és lányok. A címer felett a következő felirat olvasható: „A hajdúhadházi református hajdúk a kolozsvári református hajdúknak“. Alul pedig a következő szöveg: „E zászló alatt Bocskay apánk sírja mellett mielőbb találkozzunk Az istentisztelet, közének után. Kádár Géza lelkipásztor imájával kezdődött, aki rövid fohászában hálát adott a Teremtőnek azért a nagy ajándékáért, amely által házban a régi nyegyvennyolcas márciusig újra megengedte, hogy az igazi szabadság boldog feltámadását testvéri szívvel ölelkezve ünnepelhessük. A Bethlen Gábor földészdalkar karéneke után Molnár Zoltán hajdúhadházi református lelkész lépett a szószékre és Pál apostolnak a rómabeliekhez irt levele nyolcadik részének 28-ik és 31-ik verse alapján tartotta meg lélekemelően szép szentbeszédét. Lélekbemarkoló szavakkal fejezte ki azt a testvéri közösséget, amely az alsóvárosi gyülekezet és a hajdúhadházi református gyülekezet tagjai között van. Az alsóváros Bocskay és Bethlen földész dalkarok, valamint a hidelvci földesz dalkar egyesített karéneke után dr. Hadházy Ferenc, a hajdúhadházi egyházfőgondnoka ünnepélyesen átadta a zászlót az alsóvárosi gyülekezetnek. A Jidelvei földész dalkar éneke után Kádár Géza ref. lelkész vette át a zászlót és megköszönte ezt a drága jelvényt, amely — mondotta Kádár Géza — mint minden jelvény: eszmények hirdetője. Azután Kádár Gézáné, a lelkész neje az alsóvárosi gyülekezet nevében, Zágoni Szabó Mihályné, a templomgondnok neje a Bocskay hajdúk utódai nevében, majd a Bocskay dalkar és a Bethlen Gábor dalkar megbízottai szalagokat kötöttek a zászlóra. Utána Tárkányi György főgondnok intézett néhány köszönő szót a hajdúhadházi testvérekhez, majd az egyesített dalkarok karéneke után dr. Tavaszi Sándor püspökhelyettes megáldotta a zászlót az Atya, Fiú, Szentlélek, Isten nevében. A zászlószentelési ünnep a Hymnusszal ért véget, amely után a gyülekezet zárt sorokban felvonult a Mátyás szobor elé, ahol részt vett a március 15-i ünnepségen. Hasonlóan szép ünnepük volt március 15-én a hidelvei református elemi iskolásoknak is. A hidelvei református elemi iskola számára ugyanis a pécsi polgári leányiskola és Kiss Lajos berettyóújfalusi főjegyző ajándékoztak egy-egy szép zászlót. A zászlók ünnepélyes átvétele és felszentelése március 15-én délután a hidelvei református templomban volt. Biró Mózes lelkipásztor rövid bibliamagyarázata után Máté Ákos református igazgatótanító köszönte meg a zászlókat adományozóiknak, majd dr. vitéz Berde Károly egyetemi orvoskari dékán, a pécsi polgári leányiskola volt igazgatótanácsosa és a pécsi gyülekezet presbitere tolmácsolta a pécsi református egyház és a polgári leányiskola növendékeinek üdvözletét. Azután Máté Ákosné református tanítónő felolvasta a pécsi ref. leányiskola növendékeinek üdvözletét, amelyre a hidelvei iskolások nevében Sárközi Julia hetedosztályos tanuló válaszolt. Berettyóújfalu testvéri köszöntését Kovács Sándorné református tanítónő tolmácsolta, a hidelvei iskola nevében Fekete József hetedosztályos tanuló válaszolt. A Pécsről és Berettyóújfaluból érkezett zászlókat dr. Mezey Mihály lelkipásztor, h. tanfelügyelő áldotta meg és imát mondott az ajándékozó testvérekért, iskoláinkért, gyülekezetünkért. A templomi ünnepély további részében a hidelvei földészek énekkara, a Zivingli énekkar és a Bethlen Gábor dalkar énekszámokkal vettek részt, míg az elemi iskolás növendékek szavalatokkal szerepeltek. Az ünnepélyt a Hymusz fejezte be. Krenner Miklós és Szentimrei Jenő serlegbeszéds A kolozsvári március tizenötödiki állandó bizottságnak az Arany Csizma vendéglőben tartott közvacsoráján Krenner Miklós és Szentimrei Jenő beszélt. Krenner a Kossuth-serleggel, Szentimrei a Petőfi-serleggel méltatta a zsúfolásig megtelt terem közönsége előtt március tizenötödike jelentőségét. Krenner Miklós ismert kiváló szónoki képességével beszélt Kossuth Lajosról március tizenötödikével kapcsolatban. Ez a nap — mondta Krenner Miklós — Petőfi lírájának és Kossuth epikájának megtestesülése. Nagy hagyományok ezek, melyeket a magyar népnek ápolni kell. Kossuth emléke inti a magyar népet, hogy ne hagyja el soha egyenes történelmi útját, mert akkor Magyarországot a pokol kapui sem döntik meg. Szentimrei beszédében Petőfi Sándor jelentőségét méltatta, különösen kiemelve Petőfi egyéniségének és költészetének erdélyi vonatkozásait. A magával ragadó beszédet épp úgy, mint Krenner Miklós mélyenszántó szavait a hallgatóság mindvégig feszült figyelemmel hallgatta. Marosvásárhely ünnepe MAROSVÁSÁRHELY, március 17. (Az Ellenzék, tudósítójának jelentése.) A székely főváros is nagy fénnyel és impozáns keretek között ünnepelte meg a hazatérés utáni első március tizenötödikét. Az ünnepségek négy részben zajlottak le és egy teljes napot töltöttek ki. Pénteken, március 15-e előestéjén már zászlódíszbe öltözött a város minden ut ,cája és tere. A színházban a Székelyföldi Színtársulat díszelőadáson mutatta be a János vitézt. Este 9 órakor zenés takaró-dó volt. Tizenötödikén reggel zenés ébresztő volt. A délelőtt folyamán a helyi négy vallásfelekezet templomaiban ünnepi istentisztelet volt. Ennek keretében felszentelték a marosvásárhelyi Tűzharcos Szövetség remekbe készült, gyönyörű selyemzázslóját, amelyet Zalaegerszeg tűzharcosai adományoztak marosvásárhelyi bajtársaiknak. A szabadságünnep délután két órakor vette kezdetét a Széchenyi téren. Már 1 óra előtt hatalmas tömeg helyezkedett el a Főtéren. Az előkelőségek és a környékbeli főúri társadalom soraiban foglalt helyet fasiszta díszformaruhában Giacomo Paspuali, az Olasz Kultúrintézet vezetője. Valamivel 2 óra után érkezett meg az ünnepség színhelyére József Ferenc királyi herceg, akit az ünneplő közönség, melynek soraiban több környékbeli község képviselői is helyet foglaltak, kitörő lelkesedéssel fogadott. Kíséretében voltak Hász István tábori püspök és a helyi katonai előkelőségek. Az érkezőket Tordolaghi Mihály főispán és Májay Ferenc polgármester fogadta. Az ünnepség a Hiszekeggyel kezdődött, amelyet Kalnits György karnagy vezetésével az egyesített dalárdák énekeltek. Ezután a katonazene a magyar Nemzeti Imádságot játszotta, majd Adám Zsigmond ref. koll. tanár művészi szavalata, a Talpra magyar következett. Május tizede örökre elmúlt József Ferenc királyi herceg percekig tartó ünneplő éljenzés közepette lépett a szónoki emelvényre. Bevezető szavaiban rámutatott arra, hogy a 22 esztendei rabságban sínylődő székelység még egy évvel ezelőtt is csak csöndben, könnyezve, de a nemzeti feltámadás biztos hitében, inkább csak szívében ünnepelhette a magyar szabadság napját. Május tizedike örökre elmúlt, de feltámadt a magyar szabadság ünnepe, március 15-e. Kifejtette, hogy Erdélynek és az anyaországnak egyeknek kell tenniök a magyar életben, gazdaságban, nyelvben, művészetben, honvédelemben, erkölcsiekben. Beszéde végén megható szavakban emlékezett meg azokról, akik túl a magyar határokon, zárt redőnyök mögött, némán ünnepelnek. Áteresztik mostoha sorsuk — mondotta — és lélekben ott vagyunk velük és üzenünk nekik. A főherceg beszédét, melyet közben is többször szakított meg a tömeg lelkesedése, perceken át tartó dörgő éljenzés követte. Ezután az egyesített dalárdák a Talpra magyart énekelték, majd Botos László, a Nemzeti Munkaközpont helyi szervezetének alelnöke a magyar munkásság nevében üdvözölte és méltatta a felszabadulás utáni elsőszabadságünnepet. Nagy Edit, a ref. leánygimnázium VIII. oszt. növendéke Lévay József egyik alkalmi költeményét szavalta. fi délutáni ünnepségek A szavalatot a zalaegerszegi és marosvásárhelyi tűzharcosok zászlóátadási ünnepélye követte. Dr. Zsidó Sándor mondott beszédet. Lendületes és költői fordulatokban gazdag beszédében a zászló jelentőségét fejtegette. A zászlót Zalaegerszeg tűzharcosai és társadalma adományozta a székely főváros tűzharcosainak és azt a Miasszonyunk zártba nővén, dékei és tanárnői készítették. Beszédére a helyi tűzharcosok nevében Máriaffi Lajos válaszolt hatásos és mély gondolatokban gazdag beszédben. A Széchenyi-téri ünnepség a Szózat éneklésével ért véget. Utána az ünneplő tömeg kivonult a város határába, a három, magyar szabadságért halt székely vértanú: Török János kollégiumi hittan-tanár, nagyváradi Horváth Károly földbirtokos és Gálfi Károly ügyvéd emlékművéhez. Itt folyt le az ünnepség harmadik része. Az egyesitett dalárdák éneke után Malter Károly író, ref. koll. tanár mondott magasszárnyalásu ünnepi beszédet, majd Szabó Zoltán, a róm. kat. gimn. VI. oszt. növendéke Sajó Sándor: Trianon című versét szavalta. Délután fél 6 és este fél 9 órai kezdettel a Közművelődési Ház nagytermében a m. kir. határvadász ezred hadapród tanfolyamának és az egyesitett tartalékos tiszti tanfolyamoknak rendezésében, a HONSz és a Tűzharcosok helyi csoportjának közreműködésével nagysikerű ünnepi műsoros est volt, melyen több, mint 6000 ember vett részt. (zsibói.) KONCZ JOLLY után Magyarországon a kolozsvári NEW-YORK GRILLE először. Premier március 15-én volt. — Z.rne, tánc FÁTIOL LIJQS mesteri vezetése mellett. virghírű dizőz és revüsztár a nagy metropolisok 3 _ Félpohár vízben vegyük be az írt ASPIRIN tablettákat így hamarabb jutnak a szervezetbe és gyorsabban fejthetik ki kitűnő hatásukat fájdalmak és meghűlés ellen. KanntBalffi-Wílli mWIt—IM—M—BMM— Április 20-ikáig az összes zsidókat kitelepítik Bécsből BUDAPEST, március 17. A Nemzetőr című lapban Oláh György, aki Bécsben tartózkodik, hosszabb cikkben számol be arról, hogy a zsidókat rövid időn belül teljesen kitelepítik Bécsből. Április 20-án, Hitler születésnapján már egyetlen zsidó sem lehet az osztrák fővárosban. Két nappal Hitler születésnapja előttig, tehát április 18-ig az utolsó zsidó csoportnak is el kell távoznia Bécsből. Erdély gyáripara öt pontban sorolta fel a vasút tarifával kapcsolatos óhajait KOLOZSVÁR, március 17. Mint márhírül adtuk, a MÁV az erdélyi tarifasérelmek megvizsgálása érdekében Kolozsváron és Marosvásárhelyen értekezletet tart. A kolozsvári tarifaértekezlet 21-én a délelőtti órákban lesz. Ezt megelőzően az érdekeltek március 20-án délután 5 órakor a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében előértekezletet tartanak, hogy a beérkezett javaslatokat felülvizsgálják és a másnapi értekezletre előkészítsék. Értesülésünk szerint az értekezlet 5 pontban fogja előterjeszteni óhajait. 1. Erdélyi tarifakedvezményt fog kérni, egyrészt erdélyi állomástarifák beállítását, másrészt az erdélyi áruk alacsonyabb tarifaosztályába való beosztását, oly esetekben, mikor az érdekelt erdélyi gyárak versenyképességét akár a nyersanyagoknak, akár az egész áruknak jelenlegi tarifái komolyan veszélyeztetik. 2. Új és kedvezményes tarifaosztályozást olyan nyersanyagoknál és készáruknál, amelyeknek eddig vagy nem volt tarifaosztályuk, vagy pedig túl magas díjtételekkel bíró tarifaosztályaik voltak, minthogy az anyaországban vagy nem gyártottak, vagy pedig vasúton csak jelentéktelen mennyiségben szállították. 3. A darabáru tarifák általános leszállítását különösen azoknál a cikkeknél, amelyek a fővárosi piacra Erdélyből rendszeresen lesznek szállíthatók. 4. A székelyföldi szállítmányok tört fuvartételeinek teljes kiküszöbölését. 5. A degresszív tarifapolitikának 500 kilométeren túli távolságokon való kiépítését.