Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-01 / 148. szám

ElLENZfl» """—""■■"BiMHuiimMiiMMiMaiMgmB—trow A kolozsvári ügyvédi kamara tagjainak névsora A m­. kir. igazságügyminiszter a 7­810/ 1940. M. E. sz rendelet 24. § a alapján elren­­delte a kolozsvári ügyvédi kamaránál az ügy­védek névjegyzékébe való felvételét. Albrecht Dezső, dr Andrei Sándor, dr. Búzás Lajos, dr. Gáli Gábor, dr. S­egyesi Viktor, dr. Lupán Aurélt, Medveczki Zoltán, dr. Nosza László, dr. Szutsek István, dr Vajna Szabin bánffyhunyadi, Alzner Frigyes János, dr. Bálán Ágoston, dr. Berger G Albert, dr. Berger Oszkár, dr. Butta László, dr. Caliani Valér, dr. Ceuca Gábor, dr. Con­­nert Artur, dr. Dán Tudor Fláviusz, dr. Fe­­rezan Tivadar, dr. Haydl Gusztáv, Kun­ln Hani Heinz, dr. Mihailae Mihály, dr. Pataki Oktávián, dr. Pfalf Mihály, dr. Scherf Iz­rael, dr. Timbus Dániel besztercei, dr. Bab­osák Jenő, dr. Moldován János, dr. Sip­dea Viktor, Vályi Pál bethleni, dr. Székely Al­bert csákigorbói, dr. Anca György, dr. Coroiu Sándor, dr. Covalckc Mihály, dr. Christea Vilmos György, dr. Egyed Miklós, Grado­­vitz Emil, dr. Jakabos Endre, dr. Lázár La­jos, dr. Mezei János, dr. Micea Gyula, dr. Jalicsa Viktor, dr. Miheli Viktor, dr Moldo­ván János, Mosonyi Jenő, dr. Nagy Jakab, dr. Pávai Sándor, dr. Pop Valér, dr. Prodán János, dr. Schwimmer Jenő, dr. Tamás Ho­­raciusz, dr. Weitner Károly dési, dr. Kováts Zoltán, dr. Lithvay Antal, dr. Mihail Viktor, dr. Nagy Elek hidalmási, dr. Abrudbányai Ede, dr. Abrudbányai Géza, dr. Adorján De­zső, dr. Asztrios Sándor, dr. Ausch Jenő, dr. Bacsó István, Bács Albert, dr. Bacsó Gé­zi­ István, dr. Baczó Gábor, dr. Baróthi Ist­ván, dr. Bartha Ignác, dr. Benedek Miklós, dr. Bérczi Erzsébet, dr. Bernád­ Ágoston, dr. Bernáth Oszkár, Bihari Zsigmon, dr. Bodó László, dr. Bohatiel Sándor, Bokor Béla, dr. Borbáth Samu, Bretan László, Brugovitzky József, dr. Bulbuk Ernő, dr. Cocian Flo­rian, dr. Cosma Viktor, dr. Costea György, dr. Daróczi Ferenc, dr. Daróczi Miklós, dr. Dániel Elemér, Dénes Margit Lujza férjezett Koós Ferencné, dr. Demeter János, dr. Derítsek Géza, dr. Erdős Jenő, dr. Ehrlich István, dr. Engelberg Izsó, dr. Eőry István, dr. Erszényes Samu, dr. Fazakas János, dr. Fogarasi József, dr. Gardó Endre, dr. Ger­man Traian, dr. Giurgiu Traian, dr. Gober Márton, dr. Gross László, Gyenge László, dr. György Antal, dr. Győri Barna, dr. Han­­kó Nándor, dr. Zlatfahidy Pál, dr. Hatie­­gan Emil, dr. Heeger János, dr. Herdt Wal­ter, dr. Hossu Vazul, dr. Iluza László, dr. Jancsó Albert, dr. János Gáspár, dr. Jauez­­lig Siegfried Günther, dr. Kauntz József, dr. Keppich Ákos, dr. Keresztes Z­igl­ond, dr. Zilahi Kiss Bálint, Koós Ferenc, dr. Kovács András, Kovács Sándor Antal, dr. Köves István, dr. Ladányi László, dr. Lebovics Miksa, dr. Lettner Mihály, dr. Lerner Sán­dor, dr. Lőrinc Albert, dr. Lucián Sándor, dr. Lukácsi József, dr. Majer Oktáv Szabin, dr. Maxim Gyula, Márton Miklós, dr. Mik­lós András, dr. ifj. Mikó Imre, dr. Miles Aurél, Mocsi Károly, dr. Monduk Béla, dr. Mü­llber Herman, dr. Muntean János, dr. Nagy Ferenc, dr. Nagy Gabriela, dr. Nagy Lajos, dr. Nagy László, dr. Nagy Vil­mos, dr. Bbestianu Sándor, dr. Oros Gyula, dr. Óváry Elemér, Pampu Eleonora, dr. Sc­elle Ernő, dr. Péterffy Jenő, dr. Piger Sándor, Pirosky Miklós, dr. Pelcz Ráció, dr. Pop János, dr. Pop Miklós, dr. Pop E. Vik­tor, dr. Porumb Grácián, dr. Rachitan Pom­pei, dr. Radványi József, dr. Román Dénes, dr. Róth Hugó, dr. Ságh Károly, dr. Sander Frigyes, dr. Sándor János, dr. Sáry István, dr. Sebestyén József, dr. Sir­a­y István, dr. Sinkó István­, dr. Somogyi István, dr. Sorbán Vilmos, dr. Socol Aurél, dr. Spitzer József, dr. Szabados Sándor, dr. Szatmári János, dr. Szántai József, dr. Szegő Imre, dr. Szenczer Tibor, Széke­ly Fe­renc, dr. Teutsch Ernő, dr. Terente László, d' Tischler Béla, dr. Topciu Joachim, To­pán Emma­, Turán Sándor, dr. Tusa Gá­bor, dr. Varga Lajos, dr. Ürmösi Károly, Ványolós Miklós, dr. Váczy Kálmán, dr. Ver­­zár Ferenc, dr. Viski Ernő, dr. Glossák Ru­dolf, dr. Weissmahr Olga férjezett László End­réné, dr. Weiss Sándor, Zsombori Lász­ló kolozsvári, Kerekes Albert, dr. Petruc János, Topán József magyarlápos­, dr. Bude Bálint, Szathmári Sándor nagyilondai, dr. Pop Szabin nagylóznai, dr. Apfel Lajos, Lu­­pu István, Onoae Miklós, dr. Pop Miklós, dr. Serbán János, dr. Tanco Teofil naszódi, dr. Tucan Aurél, dr. Login Traján, dr. Tu­rcu Simon Oradnai, dr. Bojtor István, Derzsi L­ászló, Gábor Német Andor, dr. Horea Leontin, dr. Kassai Károly, dr. Kegyes Már­ton, dr. Köves Sándor, dr. Lászlófy István, dr. Macavei András, d­r. Orza József és dr. Pap Bogdán szamosujvári ügyvédeknek; az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvételrét ha az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzett ügy­védnél gyakorlatot folytatnak: Alzner Frigyes dr. Pap Viktor besztercei, Inarch Géza And­rás dési, Bérczi Kornél, dr. Bors József, Chireches Viktor, Chita Julian, Dizmacsek Tibor, dr. Domjanschitz Béla, dr. Ernster Sámue­l, Helszky Gábor, dr. Kuszánk Gá­bor, László Ferenc, Majoros József, Má­­yer László dr. Müller Ernő, Nagy Gyula, Nagy Gergely, dr. Resch Viktor, Schilling Ottó, Schneider Mihály, Simó Antal, Stanes­­cu Aurél, Strubert Miklós, Tana Józsief, Varga Sándor, Veres Pál, Vainer Ferenc, Welkner Frigyes kolozsvári és Sopterean Teofil nagyilondid ügyvédjelölteknek. Hadocsai László igazságügyminiszter: Valamennyi európai állam közül nálunk van a legkevesebb közellátási korlátozás ! ESZTERGOM, Július 1. (MTI.) A Ma­gyar Élet Pártja esztergomm­egyei szer­vezete vasárnap nagyválasztmányi gyű­lést tartott. Frey Vilmos főispán elnöki megnyitója után Radocsay László igaz­ságügyminiszter mondott nagy beszédet az időszerű nemzeti politikáról, gazda­sági és szociális kérdésekről, a kormány munkájáról és programjáról. Nemzetpolitikai és szociális téren — mondotta — az utóbbi 5 év alatt több történt, mint azelőtt 50 év alatt. A tempó sürgetőinek azt válaszolja, hogy az épí­tés tempója lassúbb, mint a rombolásé. Teleki Pál gróf 20 év kitartó munká­jával lerakta az alapokat s azokra gyö­nyörű épületet emelt, amiről álmodni sem mertek egykor. Az országos család­védelmi alapra 43 millió pengőt költ az 1z)­szag, népgondozás céljaira, a falu szo­ciális felemelésére 113 milliót, hadsereg­­fejlesztésre 390 milliót, népoktatásra 650 milliót fordít a kormány. Ezek az össze­gek sok embernek adnak kenyeret és­­ szociális célokat is szolgálnak. A zsidókérdés megoldásáról szólva le­szögezte, hogy sem többet, sem keve­sebbet nem mond, mint amennyit Teleki Pál gróf megállapított erről. A vérkeve­redés megakadályozása, a közjogi, kul­turális, gazdasági téren a zsidó szellemi­ség kiirtása tartozik ide. A gazdasági kulcspozíciókból a zsidók eltávolítása, az­­„Aladárok“ rendszerének megszüntetése, a gyökeres megoldás a többi nagy nem­zetekkel együtt lehetséges, addig a hiá­nyos törvényrendeletek pótlására van szükség. A közellátás zökkenőjéről szólva kije­lentette, hogy nyugtalanságra nincs ok. A helyzet a termés betakarítása után javulni fog. Valamennyi európai állam között nálunk van a legkevesebb korlá­tozás. - - • • • ■ ■M.JUI1I — Közérdekű kérdésekrő­l tanác­skozott a város közigazgatási bizottsága Biztosítják a lakosság kelyér-es­álását KÖ/.OZM ll­. juli­us l. Kolozsvár sz. kir. város tiltornyhatóságátKik közigaz­gatási bizottsága hétfőn délután hat órakor a városháza tanácstermében tar­totta meg első ülését a felszabadulás után dr. Inczédy Joksm­an Ödön főispán elnöklete alatt. Inczédy Joksman Ödön dr. főispán el­nöki megnyitójában meleg szavakkal üd­vözölte a közigazgatási bizottság tagjait. Hangsúlyozta, hogy az a bizalom, amely­nek a bizottság tagjai kinevezésüket köszönhették, nemcsak tisztesség, hanem kötelezettség is és ezért szívvel-lélekk­el részt kell venniük a közigazgatás mun­kájában. „A város vezetőségének most a kenyárkérdés a leg­nagyobb gondja“ A főispán megnyitó beszéde után i dr. I­olyovich János főjegyző a kinevezések­ről tett jelentést, utána dr. Keledy Tibor polgármester jelentését olvasta fel. A polgármeser jelentése felemlítette, hogy a városnak 110 ezernél több lakosa van. Az elmúlt hat hónap alatt 2559 nyugdíjas ügyét dolgozták fel, meg­­­­változtattak számos szabályrendeletet. Felemlítette, hogy a román uralom előtt a város tulajdonát képező 4291 hold mezőgazdasági ingatlanból jelen­leg csak 2937 hold van meg. Beszámolt a legelők helyzetéről, felemlí­tette, hogy 1918-ban a román impérium átvétele alkalmával a városmajorban 1115 jó állapotban levő ló volt, mikor pedig kivonultak, csak 24 ló maradt az istállókban. Az uralom átvétele óta 874 iparenge­délyt adtak ki, 1920 rendőrbírói eljá­­­­rás indult meg, 130 működő egyesület működése van felülvizsgálat alatt. Beszámolt a népmozgalmi statisztika ösz­­szeállításáról, a tűzoltóság helyzetéről, a tisztviselők létszámáról s felemlítette, hogy­­­­ nagy munkára való tekintettel a tisztviselői létszám emelését kellett kérni.­­ Jelentése végén a közellátás ügyével fog­­­lalkozott részletesebben s hangsúlyozta, hogy a város vezetőségének most a kenyér, kérdés a legnagyobb gondja. A tanács mindent elkövet, hogy a lakosság ke­nyérellátását és igazságos szétosztását biztosítsa.­­ Megállapította, hogy valótlan az az állí­tás, mintha a belvárosi pékek sütésre jobb minőségű lisztet kapnának, mint a külvárosiak. A helyzet nehéz, de kis tü­relemmel s önmegtartóztatással a nehéz­ségeken csakhamar túl leszünk. Jelentés az elhagyott Ingatlanokról Dr. Nagy árvaszéki elnök terjesztette elő ezután jelentését. Előadta, hogy az árvaszék irattárának egy részét csak most találták meg. Jelentést tett az elhagyott ingatlanok­ról, amelyeknek száma a 2500-at meg­haladja. Török Bálint, a közigazgatási bizott­ság tagja az elhagyott ingatlanok magas lakbérét kifogásolta. Az árvaszéki elnök és d­­r. Hart­ha Ignác képviselő, törvény­hatósági bizottsági tag adták meg a szük­séges IC1 világosít­ásokat. Eredményes munkát védett a közegészségü­gyi szolgálat Sólyom Sándor dr. városi főorvos ér­tékes jelentésében a város közegészség­ügyi helyzetének hűs tükrét adta és fel­sorolta azokat a nehézségeket, amelyek­kel a közegészségügyi szolgálatnak meg kellett küzdenie. Bejelentette, hogy Kolozsváron 340 diplomás orvos mű­ködik. A kolozsvári pályaudvaron keresztül 11.350 bukovinai székely utazott át, akik közül 533 beteget vizsgáltak meg, 36-ot közülük kórházba utaltak, így a pálya­udvaron meghalt. Beszámolt a Principesa Ileana nevű­ anya és csecsemővédő otthon átvételéről, amelynek a románok teljes berendezését elvitték, úgy, hogy mikor az intézetet átvették, 13 anyát s 33 csecsemőt a puszta föl­dön találtak. Jelenleg az anya- és c­se­­csem­ővédő intézetheti öl csecsemőt és 34 anyát ápolnak. A férőhely kevés és az intézet létszá­mon felül is fogad el ápoltakat. A zöldkeresztes mozgalom keretében 11.17­0 kilogramm­ cukrot, 37­.300 pengő értékű tejet osztottak ki. Nagyobb járvány Kolozsváron nem volt. Szomorú volt a főorvos bejelentésének az a része, amelyben közölte, hogy 4468 megvizsgált elemi isi­­ólai tanuló közül 1205, tehát 10 gyerekei,­ 33,07 százaléka tüdőbeteg volt. Ami a népmozgalmi adatokat illeti, Kolozsváron a szülések száma, az or­szágos átlagot véve alapul, alacsonyabb, mint kellene. A halálozá­si arány vi­szont jobb, mint a többi városokban. A főorvos jelentését a bizottság tudomá­sul vette s utána a többi jelentések ismer­tetése került sorra. 7977 lallt. . /. Utcanevek Az épületek közöl emelt méltóság teljes hagyományai mellett a váro­sok nemeslevelét az utcanevek adják. Fájdalmasan Útjuk, Kolozsvárt ép­pen úgy, mint majd minden magyar városban, hogy irtóhadjárat indult a régi, kifejező, múltat jelentő és kivé­­tel nélkül bájos utcanevek ellen. Min­den­nek van bizonyos értelme és oka. De szeretnék, ha már az eredeti ut­canevek eltűnnek, legalább maradja­nak meg azok, amelyeknek, ha nem is megszentelt hagyományuk, de leg­alább patinájuk és helyi jelentőségük van a magyar városokban. Ebből az elgondolásból kiindulva és nézeteit osztva közöljük szívesen Hantos Gyu­la dr. egyetemi ny. rk. tanár hozzánk intézett alábbi levelét, amellyel vele együtt azt hisszük, hogy jó ügynek teszünk szolgálatot: „A múlt év novemberében költöz­­tem vissza Kolozsvárra, Schütz Já­nos utca 13. szám alá. Azóta nem változtattam lakást s mégis címem 7 (hét) hónapon belül immár másod­szor változik. Előbb a Schütz János­­utca nagyobbak részéből De Gerando­­utca lett s a mi házunk Schütz Já­nos utca 1. számmá változott át. Teg­nap pedig hazajőve meglepetéssel láttam az utcatáblán, hogy immár a Ferry Oszkár utcában lakom. Nem tartozom azok közé, akik minden mondatban háromszor hivatkoznak az „erdélyi szellem“-re, sőt ellenkezőleg a legteljesebben tisztában vagyok az­zal, hogy a polgárosultság terén igen sok tekintetben a csonka ország szín­vonalához kell alkalmazkodnia Er­délynek. De azt hiszem, a budapesti állandó utcaátkeresztelések beteges anabaptizmusát bátran elhagyhatjuk Kolozsvárt. A hagyományrombolás­­nak ez ellen a Ci­­ggau.­ ti .*a legkoncepciótlanabb fajtája ellen til­takozom. Akir­ek ötletei vannak ut­caelnevezésre, az építsen vagy épít­tessen utcát a nevéhez. A régi utca­neveinket pedig hagyják békében. Az utcákat aszfaltoztatni és csatornáz­­tatni méltóztassanak, nem pedig ke­resztül kasul, indokolatlanul és ko­molytalanul elkeresztelgetik. „Susogó“-étterem­ , Unió­ utca 14. Esténként M­eiesh Káté a népszerű magyar népdalénekesnő és Brasy Kiéri a Royal Orfeum volt primadonnája köz­reműködésével. Byrdy­­m. 1 Magyarország minden tájáról összesereg­­lett cserkészifjak táboroznak Erdélyben. Ezek az ifjak ismerkedni és ismertetni jöttek kö­zénk. Megismerni enn­ek az országrésznek embereit és értékeit, ismertetni velünk szü­lőföldjük dalait, táncait. Regös csoportba verődve járják most erdélyi falvainkat, így kerültek el Kolozsvárra is. Mi részben az erőszaknak, részben hanyagságunknak enged­ve sokat mulaszottunk ezen a téren. Tanul­hatunk ezektől az ifjaktól.­­ Tábortüzet ültek ezek az ifjak tegnap este a Mátyás király Diákházban. Egy életerős, feltörőben levő nemzedéknek tagjait láthat­tuk, akik a m­agyar nemzet szellemi átalakí­tásán dolgoznak, hogy megszabadítsák mű­veltségünket a sok idegen sallangtól s helyé­be igazi műveltségünket, a népi műveltséget helyezzék. A dunántúli ősi népdalokban és a székely falvak táncüzemeiben egyaránt fellel­hetők igazi művetlségünk alapját képező né­pi elemek. Ezeknek felszínen tartása és ápo­lása tisztíthassa meg az idegen befolyás alatt elcsökevényesedett városi kultúránkat. A tábortűz műsorának három részre tago­lódása igen szépen domborította fel népünk gazdag lelkivilágát. A vallásos, katona és vi­rágénekek tükrözték az alföldi, felvidéki és a székely parasztok közös világszemléletét, a népballadák költői lelkületét, a táncok kifi­nomult, lovagi ízlését. A cserkészek ajkán szárnyra keltek azok a dalok, melyek Kodály és Bartók nyomán a világot hódították meg; szemléletükben ott égnek népi íróink esz­méi, melyek uj alapokra helyezik magyar életünket. Ma már tudjuk, hogy aki nem áll ezeknek az eszméknek szolgálatában nemzete jövője ellen cselekszik, uj igék égnek az ifjú nemzedékeit szivében, lelkében és ez egyma­gában záloga a biztosabb és szebb magyar jö­vendőnek. Úgy legyen l­esz.!

Next