Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-01 / 199. szám

8XXL&2 des és a pui,­ dolga ii legfontosabb, agy­ok a távolságok, ›/›• ›•*«/.* gazdasá­gi szem­pontból, mert lelki táv­olságoi­ nincsenek. 1 csíki, háromszéki, udritzhelsi vagy nwrostonini szék­éi\ nemzeti hivatástudata azonos az ország benne,\ik­ vidéke ma g\arj,uie.!i jel lopásával. He hopyan is alhatnának finn lelki határok, amikor a kisebbségi zd­okben hirdettük. Imps hiába a dró­sört n­- és páncéleröditmény, mert i: lelkek k­özé nem lehet eket verni s határok megakadál­ozhatnak abban. Iiopy egymást lássuk é­s közlekedjünk, de abban soha, hopy együ­tt is érezzünk. Szeptember 1- én lesz egy esztendeje annak, Iippy legjobb Hadúrunk pa­rancsára honvédeink átlépték az egykori trianoni harcul. Ezen a napija ki ki a maga tem­­plomakon imád közzel, azért, ami mindnyájunk legfőbb ragját képezi •— fejezte be beszédét Teleki Béla gróf. A föld­mű­velésügyi miniszter képviseletében A következő szónok B­aogii Vilmos dr. m­iniszteri tanácsos van, aki Bánffy Dániel báró f­öldm­ű­velésü­gy­i miniszter képviseleté­­ben jelent meg. •— A földm­ivelő­ügyi miniszter úr — mondotta Balogh V­ilmos dr. — legősz­intébb G; m­á­ltára nem tudott rél­d­ t­­­enni a székely gazdák urai lélekemelő és tanulságom megnyi­latkozásán. Éppen ezért rám hárult a meg­tisztelő feladat, hogy a miniszter úr szívélyes­­üdvözletét tomácsoljam e kiállítás valameny­­yi résztvevőjének. Megbizást kaptam a­nnak tolmácsolására, hogy bár az egyre súlyosab­!» k­iadatok lehetetlenné teszik számára, hogy Erdélybe gyakran ellátogasson, azért érzés*­­ben és sorsprol­­émáik vállalásában» minden­kor je-en van. — Ez a kiállítás kettőtöbb figyelmet érde­m­e­l. Egyfelől az egész ország előtt bebizo* tnyitja, hogy mire képes a szervezett és ta­nulni vágyó magyar gazda, másfelől pedig a jövendő legkomolyabb záloga. Ne felejtsük el, hogy háborúban élünk és hős honvédeink a harctereken kemény csatákat vívnak. Ál­dozatos, hősi tetteikkel bizonyítják­ az egész világnak a magyar nép éhn­akarását és bátor­ságát. * — Ebben a helyzetben örömmel tölt el mindnyájunkat, hogy a Székelyföld gazdasági élete mégis lendületesen fejlődik. A minisz­ter úr élénk figyelemmel kíséri ezt a mun­kát és a földművelésügyi kormány a mai rendkívüli viszonyok ál­tal megengedett hatá­rokon belül minden erejével azon lesz, hogy a székely gazda e foglalja azt a helyet, ami őt műveltsége és alkotó készsége révén az ország gazdasági életében joggal megilleti. — Itt, ennek az épületne­k a falán — fe­jezte be b­ezédét Balogh­­­i mos dr. — hal­ványan még látszattak a régi fo­irás nyomai. De itt a sz.ckélység tanuibi/­onyságot ad arról, hogy nemcsak átvészelni tudta a­­súlyos idő­ket, hanem emelte is mezőgazdasági termelé­sének szintjét. A magyar éhitakarás­­ képét látom ebben a kiá­litásban­, melyne­k sikere ujabb erkölcsi lendületet ad a további mun­kához. Ezután ar került a kiállítás megtekinté­sére, me­g a kollégiumnak több, mint har­minc helyi­égét és a városi sportpályának tó­kalászk­a is hold terül­tét foglalja el. A n­­ö­vény­termeszt­és, állattenyésztés, erdészet, háziipar mezőgazdasági építészet olyan mér­őikben és minőségben van képviselve, amiről a legkiválóbb szakférfiak is csak a legna­gyobb elismerés hangján nyilatkoztak. Délután két órakor a város lakosságának és a vendégeknek olyan élm­ényben volt ré­sze, ami ez ideig teljesen ismeretlen fogalom volt számukra. Több, mint zer leány és asz­­szony vonult fel székely ruhában. A felvonu­lásit Haydú Irén é­s Bibó Erzsébet szervezte Sára Istvánnal az érem. Teleki Béla gróf, dr. Balogh V­ilmos és a székely megyék főispán­jai a vármegyeiháza erkélyén fogadták az ezer székely leány és asszony diszfelvonulá­sát. A hatalmas, színpompás tömeg s­zünni nem akaró éljenzéssel köszöntötte Teleki Bélát A kiál iránt, melynek ismertetésére egyéb­ként még visszatérünk, az első napon több­­eze­r ember látogatta meg. " Háborús földrajz Irán, az egykori Perzsia 1.643 558 négyzet­ki­ométer területi kiterjedésű és népessége 8 év előtti népszámlálás adatai szerint 15 mil­lió 55 ezer 115 lélek. A nagyjelentőségű ás­ványolajon kívül vasat, kőszenet, rezet, ól­mot, magánt, boraxot, nikkelt és kobaltot bá­nyásznak terü­letén. 1938 ban 10.195.371 tonna nyersolajmennyiségből 1.858.000 tonna benzint és 6.541.000 tonna nehézolajat gyár­tottak. Az Iránhoz tartozó Bahrein-szigetek partjain élénk gyöngyhalászat folyik, a szige­ten pedig angol kanadai érdekeltség irányítá­sával hatalmas ásványolaj terme­ll, folyik, kb. évi 1 millió tonna ásványola­jjal. Igen jelentős az egykori Perzsia mezőgaz­dasági termelése. Búzából több mint 2 mil­lió, árpából 880 ezer, rizsből 400 ezer, ma­zsolából 60 ezer, szárított gyümölcsből 32 ezer, datolyából 112 ezer, gyapotból 122 ezer, dohányból 10 ezer tonnát termelnek évente. Állatállománya is igen nagy. Érdekessége, hogy Irán terület­n a szamárállomány a leg­nagyobb. Több mint 1 millió 100 ezer darab. Ezenkívül 330 ezer lóval, 2.600.000 marhá­val, 45 ezer öszvárrel, 13 millió juhval, 6 mil­lió 500 ezer kecskével rendelkezik. Híres az iráni gyapjú, valamint a kézzel csomózott, értékes perzsaszőnyegszövés. Az utóbbi évti­zedekben ipara is sokat fejlődött, a nagyobb városokban cukor, cement, gyufa és jutagyá­rak működnek. . . Fővárosa Teherán 536.246 lakosú. Utána Tebris 213 ezer, Meh­ed 176, Chiraz 119 ezer és Iszpahán 100 ezer lakossal következ­nek. Vasútvonalainak hossza mindössze 2165 km. Irán az utóbbi évtizedekben sokat fej­lődött, kü­önösen a mostani reformtörekvé­seiről híres Riza Ph­levi sah uralkodása alatt. 1921-ben a­z ország területén még csak mintegy 600 iskola volt. Jelenleg pedig szá­muk kb. 5000. Teheránban már egyetem is van. Hadereje jelentéktelen. Békelétszáma kb. 30 ezer fő,A hadi létszáma ennek nyolc, tíz­szerese lehet. A férfiak 22 és 40 év között katonakötelesek. Hadereje békében 9 vegyes dandárra oszlik, vannak páncéltárvaű­ves harc­kocsi alakulatai, 3 repülőezrede, és mintegy 200 repülőgépe. Haditengerészete 8 ágyúna­­száddal és 3 parti űrhajóval rendelkezik. Amint ezekből az adatokból kitűnik, Irán gazdasági vonatkozásban, különösen nyers­­olajtermelése miatt, igen nagy értékkel bír, de katonai vonatkozásban nincs semmi külö­nösebb jelentősége. Kitűnő tanjtársiiasság Egy magyar szridis a német és magyar csapatok □sszemüködésÉröl Willy Kahlen, a német véderő propagandaszárerdának tagja írta ezt a tudósítást. A magyar csapatok egyik oszlopával me­netelünk. Páncélosokból, kerékpárosokból és más alakulatokból áll ez az oszlop, mely a reggeli ütközet után jókora előnyomulást tett, Juignem most estefelé ellenséges elen­­állásra akadt. A bolsevisták visszavonulóban vannak, a foglyok vallomása szerint jó védőv­á­lást keresnek. A honvédek azonban állan­dóan a sarkukban vannak s pillanatnyi pihe­nőt sem engednek nekik. Ma este megkísérelte az ellenség, hogy ma­gyar üldözőit megállítsa. Egy faluban na­gyobb erőket hagytak vissza a vörösök gép­puskákkal és gránátvetőkkel. Ezek házakból minden színben és mintában legolcsóbban az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Ko­lozsvár, Mátyás király­ tér 9. Vendég­eknek, cukrászdáknak 500 fehér szalvéta P 1.50-es kerítések mögül tüzeltek. A magyaroknak veszteségeik is voltak, ez azonban csak fo­kozta harcikedvüket. Házat ház után tisztí­tottak meg, végü­l is a vörösök kénytelenek voltak elhagyni búvóhelyeiket, hogy a ma­gyarok átkarolása­l­ól kivonják magukat. A kemény küzdelem utcai harcba csapott át, a vörösök vadul lövöldöztek, a magyar kato­nák azonban egy lépést sem tágítottak. A könnyű harckocsik tüze több elkesere­dett vörös támadást szórt szét, végre három órai harc után a vörösök­­visszavonultak, az utakon és árkokban hagyva rengeteg halott­jukat. A község megtisztításakor hatvan fog­lyot ejtettünk, ezek egy része már polgári ru­hába ö­tűzött, abban a reményben, hogy így a fogságot elkerüli. A magyarokat azonban nem lehetett megtéveszteni, számos jelből felismerték a turpisságot és lefülelték őket. Az ezred harcálláspontján találtuk v. T. ezredest. Szívélyesen üdvözölt minket — s mivel jól beszél németül — csakhamar ke­délyes társalgás indult meg közöttünk. Az­­ ezredes fiatal tiszt korában az első világhá­ TI LENZIK 1941 utépumber I. Fabro Henrika áll. eng. szépíró gyorsíró, gépíró, iskolat­ibus szeptember 1.-án kezdődő nj tanfolyamra a beiratkozások megkezdődtek Tanítás egész nap Állami vizsga Hitter-h­r 3. szint borúban megkapta a legmagasabb német ki­tüntetést és a vaskeresztet. Tavasszal a Bács­kában küzdött a szerbek ellen, a jelenlegi hadjáratban pedig itt verekszik a mi kötelé­künkkel együtt. — Ezredes úr — kertsem tőle — milyen a bajtársiasság a magyar és német csapatok között ? — Kiváló — feleli. — Tehát jó — mondom, mire ő erőtelje­sen hangsúlyozza: — Nemcsak jó, hanem egyenesen kitűnő. A magyar és német csapatok mindenütt, ahol a sors összehozza őket, bajtársiasan érintkeznek egymással. Mindkettőjükben tö­kéletes a sz­olgálatkészség, azai magától érte­tődik, hiszen közös célért küzdünk itt, a vö­rös világmétely kiirtásáért. Egy fiatal százados, aki a közelünkben ál­lott és tanúja volt beszélgetésünknek, hozzá­tette: — Most, hogy katonáink látják, milyen a valódi helyzet, most értik csak meg igazán, mi ven a „szovjetparadicsom“ igazi arca. Bol­dogok vagyunk, hogy a német bajtársak olda­l­­án küzdhetünk. Ezt megírhatja haza!­­ Természetesen meg 19 ir­­am. ■ Mialatt a harcállásponton tartózkodunk, a repülőgép motorzúgása ütötte meg fülünket.­­ Egy pillantás az égre meggyőzött arról, hogy­­ szovjet gépek jönnek. Egy kis házacska elő­l­reugró fedele alá húzódva láttuk, hogy nyolc szovjet bombázó közeledett elős vadás­zkísé­­rettel. A magyar légvédelmi tüzérség azonnal megnyitotta a tüzet. A gránátok a gépek kö­zelében robbantak, mire azok nyomban meg­fordultak és elmenekültek. Az előnyomulást folytattuk, két kilométer után nyomban új akadályba ütköztünk. A visszavonuló vörösök felrobbantottak egy hidat. Magyar utászok ugrottak elő s néhány perc múlva már készen állott a fatörzsekből épí­tett szükséghid. Nyolc kilométert tettünk még meg ezen az estén, míg végre elfoglal­tuk éjjeli szállásunkat. * TEÍAÜGYI HÍREK ÖSZTÖNDÍJAS FELVÉTELT LEHETŐ­SÉG A KOLOZSVÁRI SZOCIÁLIS ISKO­LÁBA! A m­. kir. belügyminisztérium, illetve Országos Nép és Családvédelmi Alap a leg­rövidebb időn belül szociálisan képzett mun­kaerőkkel kívánja ellátni a társadalmi mun­katerületeket. Ezért az eddigi kétéves elmé­leti és egyéves gyakorlati képzés helyett, 14 hónapos tanfolyam kezdődik ez év október 1-én Kolozsvárt, az eddig Szociális Szeminá­rium néven ismert társadalomtudományi is­kolában. Tamdíj évi 150 P, bentlakási dij havi 70 P. Korhatár 20—35 év. Végzettség: érett­ségi vagy tanítónői oklevél. A belügyminisz­térium ösztöndíjakat is biztosít és az iskola elvégzése után szociális munkatermeteken ál­lást. Jelentkezési határidő szeptember 15. Cím: Kát. Női Társadalomtudományi Szak­iskola Kolozsvár, Rákóczi út 30. (Megkere­sésekhez válaszbélyeg csatolandó.) PÓTBEIRATÁSOK AZ UNITÁRIUS ELE­MI ISKOLÁBA. Az unitárius elemi iskola igazgatósága a Berde Mózes­ utcai népiskola irodájában szeptember 1-én és 2 án délelőtt 9­ 1 óráig végzi az idei őszi pótbeiratásokat.­­ Ezzel kapcsolatban felkérd az érdekelt szü­lőket, hogy az­­elmaradt beh­atásokat e két nap alatt eszközöljék. __________________ FÉLEZER VAGON VASSZERKEZETŰ HÍDRONCSOT EMELTEK KI A BÁCSKÁ­BAN. A bácskai területtel visszatért jelenté­keny vízhálózaton a szerbek tudvalévően több mint 80 kisebb-nagyobb hidat robban­tottak fel. Ezek a hídroncsok hosszabb ideig akadályozták a hajózást a Ferenc József­­csatornában és részben a Dunán is. A híd­roncsok eltávolításához nagy erővel fogtak hozzá a kereskedelmi és közlekedésügyi mi­nisztérium közegei és ezt a munkát nagyobb részben már be is fejezték. A felrobbantott hidak vasszerkezeteinek kiemelése nemcsak abból a szempontból volt hasznos, hogy el­hárultak a hajózás útjából az akadályok, hanem abból a szempontból is, hogy egészen jelentős mennyiségű vasanyagot sikerült megmenteni. Körülbelül félezer vagon híd vasanyagot emeltek ki eddig a vízből. Ezt a hatalmas mennyiséget a feldolgozó­ gyárakhoz szállítják, amelyek részben az új hídépítések vasszerkezetei anyagszükségletére használják fek Az ifjúségi segély­­könyvtúrakárt Már csak napok választanak el az új tanév kezdetétől. Szülők és tanulók nagy társadalmának figyelme fordul ismét az Alma Mater-ek hűvös csarnokai felé. Leg­többjének homlokzatán nemes márványba vésve ma is szelíden ragyog az aranyfel­­irás, mely a múzsáknak és az erények­nek ajánlja az ifjúságot. A bágyadt őszi napsütésben nemsokára megpezsdül a vá­ros és régen nem látott nagy diáksereg itt zajt a nyári hónapokra elnémult is­­koláit falai között. Ne feledjük el, hogy iskoláinknak ma sokkal több növendéke van, mint a kö­zelmúltban. Ne feledjük, hogy szüksé­günk van a minél nagyobb számú diák­seregre, kívánatos, hogy minél többen özönöljenek iskoláinkba, hiszen ők a ma­gyar jövendő zálogai. Ők kell, hogy új­­jáépítsék és kijavítsák azt a magyar épü­letet, amelyet a múlt összerombolt és el­rontott , amely munka elvégzésére az idősebb nemzedékeknek alig lehet érke­zésük. Nem könnyű feladat ma a kis magya­rok seregét elindítani az új iskolai évre. Szegények vagyunk és mérhetetlenül sokba kerül a könyv és más iskolai fel­­szerelés. Tekintve, hogy az ifjúság ne­velése nemcsak állami és nem is tisztán csak egyházi, hanem teljesértékű társa­dalmi feladat is, szükséges, hogy a társa­dalom készsége és segítsége is megnyil­­vánuljon az ifjúsággal szemben. Tudni kell a közvéleménynek is azokról a ne­­hézségekről, melyekkel szegélnysorsú ta­nuló ifjúságunk küzd — és meg kell tal­­álnia a megsegítés módját. Itt van mindjárt a tankönyv beszerzé­sének a kérdése. A könyvszakmának egyik kiváló ismerője vetette fel a mina­pában azt a gondolatot, hogy igyekez­­zünk minél szélesebb körben életre kel­teni az ifjúsági segélykönyvtárakat. A múltban nem egy iskolánk rendszeresí­tette ezt az intézményt, de a jövőben, már a most kezdődő tanévtől még na­­gyobb súlyt kell ezekre fektetnünk. A felszabadulás után új tankönyvek ke­­rü­ltek forgalomba, s így természetes, hogy az ifjúsági segélykönyvtárak még nem rendelkezhetnek oly nagy számú tankönyv­anyaggal, hogy­ minden szegény tanulót kisegíthetnének. Szükséges volna ezért, hogy a tehetősebb szidok minden év kezdetén új könyveket vásároljanak gyermekeiknek és a használtakat bocsás­sák az iskolai segélykönyvtárak rendel­kezésére, hogy azokból elláthassák a sze­­génysorsú tanulókat. Igen sok szülő van, akinek ez nem kerülne nagy megerőlte­­tésébe. Csekély és sokszor talán számba sem jövő áldozatával azonban mily sokat lendítene azokon, akik mostoha körülmé­nyeik folytán amúgy is sokkal több erő­feszítéssel készülnek fel az életre. Ajándékozzuk tehát használt tanköny­veinket a szegény tanulókat kisegítő if­júsági segélykönyvtáraknak! Tegyük egymás közt is elemi társadalmi kötelessé­günkké az ifjúság jövőjét egyengető se­gítségnek ezt a formáját. Terjesszük a gondolatot és szerezzünk híveket neki, lehetőleg minden magyar ember szemé­lyében. Feladatainknak ebben a vonatko­zásában így védekezhetne eredményesen nemzeti társadalmunk a szegénység és szükség ellen a korszerű parancsok szel­lemében. A múzsákért és a magyar ifjúságért! (sz. i.) Minden zenemű előnyösen szerezhető be az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Kolozsvár, Mátyás király­ tér 9.

Next